Agrometeorológia

Igen, tudom, hogy az okozta. Már akkor "éreztem", hogy a sárgabaracknak annyi.

A meddõséget valószínû a márciusi -15 fok körüli hideg okozhatta .
Én permeteztem gomba ellen ,de így is lettek moníliás ágak ,de termés is maradt elég rajta.

Sajnálom a s.barackodat, vagy pont rossz helyen van a fa, olyan fagy lefolyósóban, vagy a fajta is belejátszhat, nem fagytûrõ ...

Nekem a ház védett napos oldalán most 2.éves kis csemete, (C235-ös magyar kajszi,közepesen fagytûrõ) hozott két szem termést:
1.kép, bújócska a levelek árnyékában;
Link
2. kép, a második;
Link

Fantasztikus ez az elõre törés a növényeknél, ami most tapasztalható. Már behozta a lemaradást, a csemege szõlõm is;
Link

Mármint milyen barackra gondolsz? Õszi/Nektarin vagy Sárgabarack. Nekem Sárgabarack szinte nem is lesz, kivirágzott, de meddõ volt sajnos.

Ilyenre még nem emlékszem, a rügyek egyszerûen szárazon lehullottak, egyetlen barackvirágot nem láttam. A többi gyümölccsel nincs gond. Sõt cseresznye úgy néz ki nagyon sok lesz idén. Sok a megfonat termés.

Férfi ember létemre elvarázsol ez a lila akác virágzása, most van a maxon:
Link
Link
Link

Tavaly az Április 7-8. fagyok miatt ki se nyíltak, csak a júniusi másod, és aug. harmad virágzáskor, de csak részlegesen.

Igen, lehet! Cseresznyelégy és cserebogár ellen is hatásos.

Jól tudom ,hogy Mospilannal virágzáskor is lehet permetezni?

Ez már a saját ültetvény? Elég idõsnek néznek ki a vesszõk.
Nálam ekkora most a füge: Link

Floo : Szép a füge, itt még csak borsó - bab nagyságú.
A korai cseresznye pirosodik-e felétek ?
Itt most virágzott el illetve néhol még virágzik most is.

Szibéria: A környéken sok ismerõs panaszkodik, hogy elfagyott a barack még a virágzás elõtt. Nálam a "dombon" átlagos termés várható. Idén esélyes lehet a fügelekvár is. Utoljára 3-4 éve fõztem egy keveset.

Nálam majd 2 hét múlva lesz ilyen. Egyelõre még csak most pattant meg a rügy.

Fügék Link Link Link Link Link Link Link Link Link

Szia!
Igazad van, az ásást nem mindenki szereti. Nagyon fárasztó, a derekat nagyon megviseli. De félretéve a viccet, az ásásnál két lényeges szempont között kell kompromisszumot kötni. A talaj mélyebb lazítása végett, ásni kell. Ezt nem tudja a rotációs kapa helyettesíteni, mert nem lehet olyan mélyre jutni vele, mint az ásással. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a talajban lévõ mikroorganizmusok döntõ többsége elsõsorban a talaj felsõ néhány centiméteres részében találhatók (mert ott érzik jól magukat, illetve ott tudják áldásos tevékenységüket kifejteni), de az ásás, szántás következtében ezek a talajban lejjebb kerülnek, így újra el kell szaporodniuk a megforgatott talaj felsõ rétegében.
Az igazi az lenne, ha a talajt úgy lehetne lazítani legalább 30 cm mélyen, hogy közben az ne forduljon meg.

Szia!
Megértem már 61 évet, de eddig nem találkoztam fehér pipaccsal. Én inkább máknak nézem a fényképen látható növényt.

Sárgabarack nem lesz semmi, lefagyott a rügy.
De a fügém egész magasan hajt, így van esély jó termésre. Jaj de jó.

Sziasztok.

Ma a makói Benke Péter télálló kaktuszgyûjtõnél jártam.
Egy igazi kuriózim, RÓZSASZÍN virágú Echinocereis coccineus (191.2106, SB243). Link
Meghökkentõ, de az Echinocereus apachensis is évek óta fedetlenül kint telel. Link
Sziklakert. Link

Sikerült szereznem egy valódi ritkaságot, FEHÉR virágú Cylindropuntia imbricata-t.

Hello.
Érdekes. Én is annak tippelném. Ha a hóréteg megfelelõen betakarta, akkor áttelelhet. De ugye, ha minél nagyobb, annál kevésbé bírja majd szigetelni, így idõvel kifagyhat.

Ismerem azt helyet ahol az a fügefa nõ.
Tokaj dombjainak mikroklímája kedvezõ a mediterrán növényeknek no meg a szõlõnek.

...ami a védelmet biztosítja, már ha ezeket annak lehet nevezni...
Mivel télen nincs rajtuk levél, így nem..

Hali! Ha minden igaz, találtam egy agave-t a hegy keleti oldalában. Link Vannak elvileg fagytûrõbb fajták, de én ezt egy a.americana-nak nézem, te? Igen csekély szintkülönbség, 2 mandulafa és egy kis füge az, ami a védelmet biztosítja, már ha ezeket annak lehet nevezni.
Persze nem tudom, hogy mikor ültethették ki, de nem úgy tûnt, hogy idén. Mindenesetre ha ez az alap a.americana, akkor ez max. -10 környékéig bírja, ráadásul szárazon.. Na majd figyelgetem, ha arra tévedek.
A kis füge: Link Link Link
Egyebek:
akác: Link Link
pipacs: Link Link
galagonya: Link

Itt is van egy kis füge Link ha esetleg erre jársz és érdekel.
2012. májusi kép róla: Link

Jönnek ki a fügén a termések, levelek.

Miért is döbbentél meg rajta?

Meg aki betartja a lezáró-hosszanti szántást. Volt már itt is pereskedés, mert a buzgó gazda megnyújtotta a földje szélét, úgy hogy a jártas letaposott földút fele oda lett.

Ma nemrég végeztem a meggy, csercsi,szilva,barack permetezésével az elõkertemben. Épp elég lett a 12 liter.(1+3 kis fa)
Nospilan+ tavalyról maradt Topsin ment ki, elõbbi a rovarokra,tetvekre, a Topsin meg az egyéb levél bajokra varasodás,foltosságok. A nem éppen olcsó boltos adott egy lemezlevél vékony, 4 grammos Nospilant, majd félezer forintért.
De hiszek a jövendölésében, mert ez felszívódik, és az a be pödrött hajtásvégekben tanyázó tetû kolóniákat is leszedi.

A cseresznyéknek, és a szilváknak kifejezetten jó, pl. a hanvas szilva tetût nehéz észrevenni,a levél fonákján. Az õszibarackok épp most karéjosodó levélkéit támadják a tetvek, ebben a száraz levegõjû idõben. Ehhez kapcsolódna egy megfigyelésem, nem biztos hogy ha a levélke görbül,fejletlen az a fodrosodás gomba jele, hanem a tetveké. Ugyan az a tünet,görbül,sáppad, kunkorodik, és ha levesszük, a fonákon sok zöld, éppen a levél színét utánzó tetû telepek vannak.
Szép hétvégét, és kertészkedést kívánok másoknak is!

Más szakirodalmak szerint jobb, mint a szántás, mert pl. nem keletkezik eketalp, tárcsatalp betegség (vízzáró összetömörödött réteg a mûvelés határán.

Néhány kép máról, ill. az elmúlt néhány napról:
Kertbõl: iker cseresznye: Link és asimina: Link
Bodrogköz: Link
Egy 2 hét múlva virágzó repcetábla 2 napja Sátoraljaújhely közelében: Link
orgona: Link dióval: Link
Egy másik 2 hét múlva virágzó repce ma: Link
Na még egy 2 hét múlva virágzó: Link

Ásásról bõvebben?
A talajforgatás, ha kézzel csináljuk olyan "ásó nyomra" 20-25 cm. annak elõnye, hogy a felszíni gyom magvak mélyebbre kerülnek, a tápanyaggal együtt, és nehezebben kelnek ki. Ez felett meg- gereblyézéssel- egy jó ültetõ réteget hozunk létre. Kötöttebb talajon ez elõny, de lazább,homokos részeken már nem annyira jó, mert gyorsan kiszárad a felszín, elfolyósodik, gumicsizma is elmerül bokáig.
A gépi, 30-40 cm.-es ekézés is csak õsszel, pihent állapotba elõnyös, most tavasszal csak a tömörödött, tarackos-szikes talajra jó, de kombinálva kell egy kis szerves,szálas trágyával, hogy a talaj szerkezetét javítsuk,lazábbá tegyük. A felsõ réteg lezárását pedig boronázással, hengerezéssel védhetjük meg a kritikus kiszáradás, porosodás ellen. (lásd: szél-eruzió,elhordás, akár több cm.is,vetett magvakkal együtt)
Itt Kiskunhalas környékén volt ilyen homok vihar-elhordás, amikor a mélyen szántott 40-60 cm. újra telepített szõlõ-ültetvényekrõl hordta el a szûz-homokot, és 2-5 cm.-es homokbuckák voltak az aszfalton.
Újabban fekete fóliázással védik a szõlõ csemetéket ez ellen.

Szerintem az ásás fontos dolog, a növények gyorsabban tudnak fejlõdni, hiszen a laza szerkezetû talajból könnyebben veszik föl a tápanyagot és a vizet (arról nem is beszélve hogy levegõt keverünk a talajba, így másképp és mellesleg gyorsabban zajlanak le a biológiai (bomlási) folyamatok.
Közben én megkezdem a napokban a karfiol palántanevelését bízva egy minimum átlagos csapadékú nyárban.

Ellenben az ásásról igen csak megoszlanak a vélemények. Egyes szakirodalmak szerint az ásás legalább annyi kárt okoz, mint amennyi haszna van. Vélemények?

Ezt én is tudom, hogy a kapa felér egy locsolással, de én most nem arra írtam. Napon kitett területen a lekeményedett föld alja vizesebb volt, mint a felpuhított. Ez is TÉNY! Nem a levegõbe szoktam beszélni, most nem a növények melletti kapálásról írtam. hanem a napfénynek kitett területrõl, amibe nincs semmi. HA le van keményedbe a föld teteje akkor csak a földnek az a része szárad ki elõször és ezalatt a kemény réteg alatt már a puha volt.vizesebb. Mi ezért hengereljük le a petrezselymet és a sárgarépa ágyás tetejét ültetés után, mert jobban tartja a nedvességet ezután így nem szárad ki úgy és ki is kel mindig mindkettõ. Mielõtt nem hengereltük le ugyanannyit locsoltuk és nem kelt ki. Ezért is írtam, hogy nem jó lazítani a földet.

Persze nem a kapálás ellen vagyok, mert én is felrotáztam az egész kertet.

Egy precizen kivitelezett kapálás, vagy ahol a talaj engedi, kézi kultivátorozás több szempontból is hasznos. Ahogy már Kaszabubu kifejtette, segitségével a talaj nedvességtartalma nagyrészt megtartható, az pedig kifejezetten jó, ha a megkapált réteg csontszáraz lesz, mivel a gyom nem tud kikelni.Nekem akkor tetszik a kertem, amikor mindenütt száraz, megkapált, csak a haszonnövények tövénél nedves.
Aki teheti , figyelje gyümölcsfáinak a virágzását, talán az év legfontosabb permetezését kell jól idõzitve végrehajtani. A virágok sziromleveleinek hullását követõen azonnal célszerû jó minõségû rovarirtó szerrel lepermetezni a fákat, mivel a különbözõ poloskaszagú darazsak ekkor rakják le petéiket, a lárvák a termés egészét is tönkre tudják tenni. Gombaölõ szerrel elegyitve, figyelembe véve a jelenlegi és a közeljövõben várható idõjárást, jó ideig letudhatjuk a védekezést.

Hú, ezt bepapáztad rendesen! Asszongyák az öregek felénk, hogy egy kapálás felér egy locsolással! Azt tapasztaltam én is, hogy ez szent igaz. Ha jár a kapa a kultúrnövények sorában akár öntözés nélkül is szép termés lehet, de próbáld ki kapa nélkül! (Kaszabubu leírta a tudományos részt). Szoktál te eleget kapálni?!
A kajszinak kapa van, hullik a virág mintha leszáradt volna. Amikor már lehetett védekeztem monília ellen, de inkább gyanakszom a megfázásra, a rengeteg esõ megnyomta a rügyfakadást, és ugye az elmúlt hidegekhez nem kell kommentár. Nálunk ez most általánosnak minõsülõ jelenség, egy ép kajszit nem látok, olyanról nem hallok, a nagyobb gazdálkodóknál kíváncsi lennék mi a helyzet. A diagnózisom (szigorúan mûkedvelõ, amatõr) : Jött a baj csõstõl, biztosan volt monília is, de a nagy hidegek is betettek a virágoknak már márciusban is, és késõbb is. Minden egyéb gyümölcs szép, reménykeltõ, beleértve az õszibarackot is.

Hello.
Persze. Megenném a kalapomat, ha a tavaszi vetésû is már virágozna.

Szia!
Ez az õszi vetésû borsó?

A folicur solo mehetett volna az õszibarackra is az alfa solo helyett, az is hatásos tafrina ellen.

Megvizsgáltam a gyümölcsfákat. Lemosó 10 napja volt réz+kén. A körtén megjelent a körtelevélbolha. Az almán pedig a levéltetû. A barackon imitt-amott levélfodrosodás. A meggyen monília nincs. Kifogtam ma este a jó idõt, szél se rebbent, ideális idõ volt a permetezéshez. Alfa-solo és Bi 58 kombó ment. A meggyre kajszira és szilvára az Alfa solo-t Folicur Solora cseréltem. Az õsszel ültetett hagymát kicsit megcsípte a márciusi -15 fok, de nem vészes csak a levelek végén látszik. 2-3 hét múlva már elég nagyok lesznek.

Sziasztok.

Nõszirom. Link
Borsó. Link

Ha már a termésen is látszik olyan deformálódott,szürke penészes dolog, az már erõs fertõzés jele. Ha meg lepermetezzük, akkor a fene se mászik fel 3-4 méterre.
Ahogy írod, csak hetente.. nem szabad hogy mindig iszapos, tömött legyen a gyökérzet, mert ez is egészségtelen. Fel kell melegedni a gyökérzetnek is, és kapálással lélegeztetni.

Igaz,2 éve jártunk úgy,hogy lett pár elég torz alakú termés.Legalább így már tudom,hogy miért volt az Holnap a védekezésre van szánva.
Kaszabubu: eddig még nem öntöztük ezt a fát egyik évben sem. 8-10 éves biztos van már.
DE: õsszel 2 bergeron kajszit ültettünk. Azokat jól teszem ha hetente legalább 1x belocsolom? Van körülette vízfogó árok kialakítva.

Mi le szoktuk szedni, mert oké hogy leesik, de már nem fertõzi tovább a többit. + Az idõ elõrehaladtával rá fog csavarodni a levél a termésre és e miatt a gyümölcs formája eltorzul. (tapasztalat) jobb leszedni.

Nem kell szedegetni, ha le is volt permetezve, egy hét alatt úgyis lehullik. A védekezés meg aranyat ér, ha több oldalról, szinte lemosóan. Lesznek még új levélkék, egy hónap, és nem látszik semmi rossz. Picit visszavesz a fa kondiból, de nem vészes,ha van altalaji után pótlás. Ja az öntözés. ha héten belül nem esik, akkor kicsit ki katlanozva- 1*1 méter., be lehet locsolni olyan 50-80 literrel.

Igen, ahogy számítottam rá most kezd el kijönni a fertõzés a fákon. Egérfüles állapotban kapják el. és elkezd zsugorodni és felcsavarodni. Annyit tudsz tenni, hogy lepermetezed Score-val mint írtam, és a beteg leveleket leszedegeted.

Na most ; a talajfelszín kapálása azért jó, mert elzárja az üreges feltörõ kapillárisokat, szárító (minivízkutakat) por alakban, de mégis hagy annyi szellõzést, hogy az alsó 10-20 cm. gyökérzet is kapjon levegõt.
Kapálás után meg hagyjunk egy kis 24 órát,hogy ezek a dolgoknak legyen haszna. Utána mehet az öntözés,de ne csak tessék-lássék,épp elvizesedett 1 cm. felületre, hanem érzéssel, legalább tócsa jellegig. Aztán 1 perc múva megint egy fröccsöt. és kész.

Megindult a fertõzés,ma 1 kicsit ki tudtunk menni. Holnap reggel megy a permet. Sajnos elég rossz,hogy vasárnaptól csütörtök délutánig Pécsett vagyok,de talán a holnapi nappal még nem vagyunk elkésve annyira.
Valószínû dobott rajta,hogy a hételeji esõbõl kint nagyobb mennyiség hullhatott.

A számításokra alapozott becslések szerint a 20 cm-es mélységig az ország nagy részén 50%, a középsõ területeken több helyen 40% alá csökkent a nedvességtartalom. Ugyanakkor a talaj egyre melegebb is, az 5 cm-es mélységben legtöbb helyen meghaladja a 15 fokot a talajhõmérséklet napi középértéke, sõt néhol a 20 fokot is megközelíti. Az idõjárási feltételek lehetõvé teszik, hogy akár a hõigényesebb növények palántáit is kiültessük, bár a késõ tavaszi fagyok lehetõségével még mindenképpen számolni kell. A közeli napokban azonban jelentõs lehûlés nem várható, sõt az elõrejelzések szerint további melegedésre, kifejezetten kora nyárias idõjárásra számíthatunk. Országos esõ nem valószínû, legfeljebb a hét elsõ felében és a hétvégén lehetnek elszórtan záporok, zivatarok. Ennek megfelelõen tovább szárad a föld, amit a talajfelszín fellazításával lassíthatunk, ahol erre lehetõség van.

A kiemelt részt az OMSZ-n olvastam amivel nem értek egyet... A fellazított föld gyorsabban szárad ki, mint a lekeményedett. Eleve a fellazított jobban szellõzik jobban átjárja levegõ ergo hamarabb kiszárad. Nem tudom ki írta ezt oda bele de életében nem volt kezében kapa az biztos!

Úgy tûnik be fog jönni, hogy 1 hónappal korábban ültettem el az uborkamagokat. Ez a jó idõ megteszi a hatását. Persze minden nap locsolni kell, de megéri, hogy 1 hónappal hamarabb teremjen.

Itt meg ki se hajtott még. Ezen nem lepõdöm meg.

Legnagyobb megdöbbenésemre, egy vagon elsõ termést nevel a munkahelyemen lévõ 2 fügebokor.

Itt is,...majd 2 hét mulva.


Floo. Vettem megint 8 tõ kivit. Ezt már itthon akarom elültetni, de azt írja az útmutatóban hogy mészmentes talaj kell, viszont sekély a kivi gyökere. Nálunk a "C" szintben van egy erõs meszes rész ami 70 cm.-tõl lefelé van a talajon, nem tudom ilyen mélyre lemegy -e a kivi gyökere vagy sem. Sajnos ez egy átkozott réteg, a gyümölcsfák fõleg a kajszi és õszibaracknál elérve ezt a réteget 1 év alatt tönkremennek, a kajszi épp ezérz olyan 5-7 évig bírja csak ki.

Szóval a kivi lemegy-e eddig (70 cm) vagy nem kell tõle tartani. Tudom speciális kérdés, de elég sokat fizettem érte, hogy ne legyen mindegy hova ültetem.

A felsõ rész szép barna vagy fekete föld de 70 cm.-en mintha elvágták volna erõsen meszes réteg kezdõdik.