Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Igen egyébként rájöttem, hogy az idõpont eltéréseknél van a változás, ha este 18 UTC-nél van a frissítés akkor az elõzõ napi adatok kerülnek bele és ezért van a változás, néztem a többi várost is és ezért van átfedés. Megnéztem a napi jelentést és február 4-én valóban -8,5 fok lesz a min viszont 7-én tényleg -10 fok lesz a maximum így az esti fõterminus ebbe nem kerül bele, no mindegy 11 zord nap a fõvárosban eddig ahogy nálam is.
Valójában melyik helyszín milyen metódusa alapján számítottad,ill.honnan gyûjtötted ki? Bocs, alighanem ogimet ? Azok honnan veszik ? Egész mást kapunk , ha 0-0,18-6 vagy 0-12 alapján nézzük. Én ezeket már nem bírom követni. 
Így van, ez is rendkívüli nem kell szépíteni, komoly dolgokat él át az ország. pl Szegeden 4 éjszakán süllyedt -20 fok alá a hõmérséklet, vagy Kékestetõn 4 rekord is született, vagy az északkeleti fagyzugokban van olyan rész ahol 5-7 nap jártunk -20 fok alatt, és még sorolhatnám, hogy délen -10 fok alatti maximumok fordultak elõ, szóval ez történelem és még egy ilyen az életünkben nem hiszem, hogy lesz február hónapban, igaz januárban azért sokkal több esély van rá.
Szerk: Vagy itt van a tegnapi nap amikor Milotán 60 éves rekord dõlt meg és -25,4 fok volt
Szerk: Vagy itt van a tegnapi nap amikor Milotán 60 éves rekord dõlt meg és -25,4 fok volt
Így is kemény, nem egy-két tizeden múlik a hideg. De így egy hajszállal nagyobb esélyünk van arra, hogy még megéljünk egy - esetleges - újabb rekorddöntést. 
Hmm érdekes reggel, délelõtt mikor összeállítottam akkor arra napokra -11,0 és -10,1 fok volt! No most a kérdés, miért változott át? Vagyis mennyi valójában a hõmérséklet. Valószínû, hogy mind a két érték még este állhatott be, de akkor is miért változik át? Ezt soha nem figyeltem illetve ilyet nem tapasztaltam.
Feb 7-én -9,7 fokos napi maximum volt ez tuti mert rekord, de aznap este még beállt a -10,1 fokos min, no ez hova tûnt? Nálam -10,0 volt aznap a maxim és este beállt még a min -10,1 fokkal szintén Lõrincen is ezt láttam. No nem gond, így is durva ez tény!
Feb 7-én -9,7 fokos napi maximum volt ez tuti mert rekord, de aznap este még beállt a -10,1 fokos min, no ez hova tûnt? Nálam -10,0 volt aznap a maxim és este beállt még a min -10,1 fokkal szintén Lõrincen is ezt láttam. No nem gond, így is durva ez tény!
Valóban a napijelentésben 1. és 4. a WO-on 4. és 7. (Ferihegy) nem éri el a -10-et Ha egész Budapestet nézzük, akkor a -9 fokok ellenére mondjuk Újpesten, a Gazdagréten vagy Csepelen lehetett -10 is. Megint elõjön, hogy mit mihez szabad viszonyítani. Mondjuk én is azt hittem, hogy Lõrincrõl van szó, erre azt a kritikát vártam, hogy 100 éve még a Kitaibel P. utcában hõszigeten mértek és ott azért nem voltak hosszú zord idõszakok. Valóban így egy kicsit inog a megállapítás, de Pápán is,ahol a reptér már behúzta a borulás elõtt a kerekített -10-et, immár zsinórban 15-ödször (nálam is az egyik hõmérõ alá ment, a másiknak már nem volt ideje, mert megindult a felhõzettel a visszamelegedés,most már csak -9,3), de a reptér zordabb viszonyait a városbeli régi mérésekkel hasonlíthatom össze. Mentségül: az OMSZ állomások is városon kívül voltak (Gyõri út,nyárádi automata), de a mg-i iskola és a gimnázium már nem annyira a múlt század elején. Ezért jó, ahol mérek: kertváros, és nem a préri meg nem is belvárosi hõsziget. És itt is megvan a februárban a 13!
Jut eszembe: a napi min és max. újabban ,ha jól tudom nem metnetes szabály szerint számítódik (18UTC-18UTC), másrészt a WO és Napij. 18UTC-6UTC közt számol. Tehát lász jól számolt, de most nem tudom, hogy mondjuk 1929-ben hogyan állapították meg a napi minimumot ?
Jut eszembe: a napi min és max. újabban ,ha jól tudom nem metnetes szabály szerint számítódik (18UTC-18UTC), másrészt a WO és Napij. 18UTC-6UTC közt számol. Tehát lász jól számolt, de most nem tudom, hogy mondjuk 1929-ben hogyan állapították meg a napi minimumot ?
Valóban, legalábbis a lõrinci állomáson 1-én -8,8 fok, 4-én -8,1 fokos T min van az ogimeten.
Ettõl függetlenül a megállapítás helyes, hogy rendkívüli idõszak ez a mostani, mégha az átlagemberek, különösen az ország északi-északnyugati felében élõknek fel sem tûnik, hisz hideg van, máskor is volt már hideg, esett a hó, máskor is esett már, még nagyobb is, -23-26 fokok voltak, máskor is voltak, sõt, nagyobb hideg, nagyobb hó is volt még, tehát normális hideg téli idõ van, semmi több.
Node hogy most már lassan 10 napja -8-10-15 fokokban havazik, több esetben nappal is, ez nagyon durva.
Szoktunk elmélkedni, hogy "Ha fél fokkal hidegebb lenne, akkor hó esne", vagy "Ha fél fokkal enyhébb lenne, akkor esõ esne", hát amikor Nyíregyháza-Debrecen térségében valamelyik este -15 fokban havazott mediterrán ciklonból, akkor ha 15 fokkal enyhébb lett volna, akkor is még hó esett volna.
Itt a MetNeten köztudott, hogy én fügében is gondolkodok, hát soha nem hittem volna, hogy tud úgy elfagyni a füge (ami ugye -15 fok környékén kezd fagysérülést szenvedni), hogy közben havazik.
Amikor látszott már, hogy hosszú napokon át éjjel -12-13, nappal -9-10 fokos hõmérsékletek lesznek, akkor visszanéztem a nagy teleket, hogy elõfordult-e már ilyen!?
Attól féltem ugyanis, hogy (bár azt szoktam mondani, a növények elfagyása egy kritikus érték alatt, egy "letális küszöb" átlépésekor történik meg, és lehet heteken-hónapokon át -10 fok éjjel-nappal mindenféle fagykár nélkül, viszont az évezred legenyhébb telén is egy egyéjszakás -16 fokos érték elviszi a növényt) az egyhetes -10 fokos kitettség, amikor egy-egy éjszakára 2-3 fokra megközelíti a hõmérséklet a halálos küszöböt, fagykárt okozhat a fügéknél.
És amikor visszanéztem az 1969-es, 85-ös, 87-es, 96/97-es, 2001/2002-es, 2003-as, 2005-ös, 2006-os telet, egy alkalommal sem voltak ilyen hosszú ideig ennyire alacsony hõmérsékletek, kiváltképp a dombokon nem.
A déli országrészben pedig ezekhez a nappali -8-10-12 fokokhoz éjszaka -20-26 fokok párosultak.
Úgyhogy ezt is be lehet vésni a rekordok könyvébe, a 2000-es szegedi csapadék minimumrekord, a 2007-es hõmérsékleti maximumrekord, a 2010-es csapadékmaximum és 2011-es csapadékminimum rekord után ez még akkor is nagyon durva, ha egy rekordot sem dönt meg ez a február egy-két tized vagy épp egy nap híján.
Ebbe a sorozatba beleillesztve pedig ijesztõ, hogy gyakorlatilag hosszú évek óta csak kilengések vannak az idõjárásban, vagy fent a padláson, vagy lent a pincében.
De nem is sima padláson, hanem a padlás padlásán és a pincék pincéjében.
Persze ez az idõjárás szerelmeseinek, a rekordgyûjtõknek maga a Kánaán, csak azért kicsit nyugisabb is lehetne már az idõjárás.
Ettõl függetlenül a megállapítás helyes, hogy rendkívüli idõszak ez a mostani, mégha az átlagemberek, különösen az ország északi-északnyugati felében élõknek fel sem tûnik, hisz hideg van, máskor is volt már hideg, esett a hó, máskor is esett már, még nagyobb is, -23-26 fokok voltak, máskor is voltak, sõt, nagyobb hideg, nagyobb hó is volt még, tehát normális hideg téli idõ van, semmi több.
Node hogy most már lassan 10 napja -8-10-15 fokokban havazik, több esetben nappal is, ez nagyon durva.
Szoktunk elmélkedni, hogy "Ha fél fokkal hidegebb lenne, akkor hó esne", vagy "Ha fél fokkal enyhébb lenne, akkor esõ esne", hát amikor Nyíregyháza-Debrecen térségében valamelyik este -15 fokban havazott mediterrán ciklonból, akkor ha 15 fokkal enyhébb lett volna, akkor is még hó esett volna.
Itt a MetNeten köztudott, hogy én fügében is gondolkodok, hát soha nem hittem volna, hogy tud úgy elfagyni a füge (ami ugye -15 fok környékén kezd fagysérülést szenvedni), hogy közben havazik.
Amikor látszott már, hogy hosszú napokon át éjjel -12-13, nappal -9-10 fokos hõmérsékletek lesznek, akkor visszanéztem a nagy teleket, hogy elõfordult-e már ilyen!?
Attól féltem ugyanis, hogy (bár azt szoktam mondani, a növények elfagyása egy kritikus érték alatt, egy "letális küszöb" átlépésekor történik meg, és lehet heteken-hónapokon át -10 fok éjjel-nappal mindenféle fagykár nélkül, viszont az évezred legenyhébb telén is egy egyéjszakás -16 fokos érték elviszi a növényt) az egyhetes -10 fokos kitettség, amikor egy-egy éjszakára 2-3 fokra megközelíti a hõmérséklet a halálos küszöböt, fagykárt okozhat a fügéknél.
És amikor visszanéztem az 1969-es, 85-ös, 87-es, 96/97-es, 2001/2002-es, 2003-as, 2005-ös, 2006-os telet, egy alkalommal sem voltak ilyen hosszú ideig ennyire alacsony hõmérsékletek, kiváltképp a dombokon nem.
A déli országrészben pedig ezekhez a nappali -8-10-12 fokokhoz éjszaka -20-26 fokok párosultak.
Úgyhogy ezt is be lehet vésni a rekordok könyvébe, a 2000-es szegedi csapadék minimumrekord, a 2007-es hõmérsékleti maximumrekord, a 2010-es csapadékmaximum és 2011-es csapadékminimum rekord után ez még akkor is nagyon durva, ha egy rekordot sem dönt meg ez a február egy-két tized vagy épp egy nap híján.
Ebbe a sorozatba beleillesztve pedig ijesztõ, hogy gyakorlatilag hosszú évek óta csak kilengések vannak az idõjárásban, vagy fent a padláson, vagy lent a pincében.
De nem is sima padláson, hanem a padlás padlásán és a pincék pincéjében.
Persze ez az idõjárás szerelmeseinek, a rekordgyûjtõknek maga a Kánaán, csak azért kicsit nyugisabb is lehetne már az idõjárás.
A 2012-es adatok honnan származnak? Nekem febr. 1. és 4. gyanús, hogy -10°C fölött volt a T min.
Köszönjük az adatokat !
Nem mertem megkockáztatni, hogy a februári 12 zord nap egyhuzomban abszolút(112 éves) rekord lehet,de ezek szerint elképzelhetõ, ha Pesten az. És mivel már -6 alatt vagyunk és alig van felhõ, már este 7-kor beállhat a 13. Nem tudom, hogy Pápán mennyi volt 29-ben, de nagyon sok volt, ha -10,3 fok volt a havi közép.
De lehet, hogy hiába volt akár 20 is, ha hetenként megszakította egy-két "melegebb" nap.
Nem mertem megkockáztatni, hogy a februári 12 zord nap egyhuzomban abszolút(112 éves) rekord lehet,de ezek szerint elképzelhetõ, ha Pesten az. És mivel már -6 alatt vagyunk és alig van felhõ, már este 7-kor beállhat a 13. Nem tudom, hogy Pápán mennyi volt 29-ben, de nagyon sok volt, ha -10,3 fok volt a havi közép.
De lehet, hogy hiába volt akár 20 is, ha hetenként megszakította egy-két "melegebb" nap.
Sõt, én az elmúlt 112 év februárjait vizsgáltam át, és az idei egészen elképesztõ, a sok-sok elégedetlenkedõ ellenére is.
Ami most van azt joggal mondhatjuk, hogy unokáink sem nagyon fogják látni és már mi sem nagyon februárban.
Átnyálaztam a februárokat és a zord napokat, tehát -10 fok alatti hõmérsékletû napokat Budapesten.
A 2012-es év a legkeményebb évek közé tartozik. Mivel a fõvárosban a mai a 11. zord nap a sorozatban azt néztem át, hogy az elmúlt 112 éveben egész február tekintetében mennyi zord nap fordult elõ kiemelve a 10 nap feletti számokat.
Tehát egy hónap alatt mennyi napon süllyed -10 fok alá a hõmérséklet a fõvárosban.
1, 1956: 19 nap,
2, 1929: 15 nap,
3, 1940: 13 nap,
4, 2012: 11 nap már!
5, 1917: 10 nap
Ezek az abszolút toppok, ettõl sokkal szelídebb idõszakok voltak, sõt ezek a rendkívüli kategóriába tartoznak!
A sokat emlegetett 1985, vagy 1987 vagy 2003 vagy 1963 ezeket meg sem közelítették 8-6-6 nap fordult elõ februárban.
És, hogy a lúd legyen kövér azt is átnéztem, hogy sorozatban tehát megszakítás nélkül melyik az az év ezek közül ahol a legtöbb zord nap fordult elõ, és most jön az igazi meglepetés!
1,2012 11 nap!!!!!
2,1956 10 nap,
3,1940 9 nap,
4,1929 8 nap
5,1917 7 nap
Tehát ilyen még nem fordult elõ a fõváros történetében, igaz, hogy az 1956 és az 1929-es február hidegebb volt és egy-egy nap szakította meg csupán, de így érdekes mégis a dolog. Azonban nem elhanyagolható ez a tény sem.
Az ország többi része is hasonló cipõben jár, így joggal mondhatom, hogy a következõ 40 vagy több évben ilyenre példa nem igazán lesz szóval ez történelem, és még 1-2 vagy több zord nap továbbra is elõfordulhat, de már így sem kispályás ez az érték.
Ami most van azt joggal mondhatjuk, hogy unokáink sem nagyon fogják látni és már mi sem nagyon februárban.
Átnyálaztam a februárokat és a zord napokat, tehát -10 fok alatti hõmérsékletû napokat Budapesten.
A 2012-es év a legkeményebb évek közé tartozik. Mivel a fõvárosban a mai a 11. zord nap a sorozatban azt néztem át, hogy az elmúlt 112 éveben egész február tekintetében mennyi zord nap fordult elõ kiemelve a 10 nap feletti számokat.
Tehát egy hónap alatt mennyi napon süllyed -10 fok alá a hõmérséklet a fõvárosban.
1, 1956: 19 nap,
2, 1929: 15 nap,
3, 1940: 13 nap,
4, 2012: 11 nap már!
5, 1917: 10 nap
Ezek az abszolút toppok, ettõl sokkal szelídebb idõszakok voltak, sõt ezek a rendkívüli kategóriába tartoznak!
A sokat emlegetett 1985, vagy 1987 vagy 2003 vagy 1963 ezeket meg sem közelítették 8-6-6 nap fordult elõ februárban.
És, hogy a lúd legyen kövér azt is átnéztem, hogy sorozatban tehát megszakítás nélkül melyik az az év ezek közül ahol a legtöbb zord nap fordult elõ, és most jön az igazi meglepetés!
1,2012 11 nap!!!!!
2,1956 10 nap,
3,1940 9 nap,
4,1929 8 nap
5,1917 7 nap
Tehát ilyen még nem fordult elõ a fõváros történetében, igaz, hogy az 1956 és az 1929-es február hidegebb volt és egy-egy nap szakította meg csupán, de így érdekes mégis a dolog. Azonban nem elhanyagolható ez a tény sem.
Az ország többi része is hasonló cipõben jár, így joggal mondhatom, hogy a következõ 40 vagy több évben ilyenre példa nem igazán lesz szóval ez történelem, és még 1-2 vagy több zord nap továbbra is elõfordulhat, de már így sem kispályás ez az érték.
Utánanéztem, hogy volt-e hidegebb az utóbbi 10 évben a tegnapinál Pápán. A min egyértelmû, hogy 10 éves rekord, hisz kb. azóta mérek T-t itt rendszeresen és a WetterOnline is addig enged visszamenni. Pl. a 2003. február itt nudli volt: 5 zord napot számoltam és -14 fokos Tmin-t találtam. 2006 jan-ban 23-án a reptér -16,1 fokos min-t mért és -17-et jegyeztem fel. Most a reptér -21-et, én -19,7-et.
Jobban érdekelt a napi közép, de sajnos nálam is és a WO-n is kerekített értékeket találtam 2006-ból, ill. minmax hõmérõm nem volt, napi négy adatot jegyeztem fõterminuskor. Kicsit a tegnapi napra billen a mérleg, de nagyjából egál.Két adatból nálam:
2006.1.23. -14,5 (négy adatból -14,3)
2012.2.11. -13,5
Reptéren két adatból:
2006.1.23. -13,5
2012.2.11. -14,5
Reptéren 4 adatból:
2006.1.23. -13,9
2012.2.11. -14,5 (ez utóbbi kerekített)
2012.2.8. -14
Látható, hogy bár nincs nagy különbség még február 8-tól sem, de a reptér adatai alapján tegnap volt az utóbbi 10 év leghidegebb napja. Ma csak -15 lett, de a hidegperiódus (14 zord nap egyfolytában) már túltesz 1987-en ill. még talán 1985-ön is. Ez utóbbi alkalommal Szegeden voltam, adataim nincsenek, de pl. a Tisza akkor emlékeim szerint nem állt be januárban majd a februári hideghullámkor sem a városi szakaszon.
Jobban érdekelt a napi közép, de sajnos nálam is és a WO-n is kerekített értékeket találtam 2006-ból, ill. minmax hõmérõm nem volt, napi négy adatot jegyeztem fõterminuskor. Kicsit a tegnapi napra billen a mérleg, de nagyjából egál.Két adatból nálam:
2006.1.23. -14,5 (négy adatból -14,3)
2012.2.11. -13,5
Reptéren két adatból:
2006.1.23. -13,5
2012.2.11. -14,5
Reptéren 4 adatból:
2006.1.23. -13,9
2012.2.11. -14,5 (ez utóbbi kerekített)
2012.2.8. -14
Látható, hogy bár nincs nagy különbség még február 8-tól sem, de a reptér adatai alapján tegnap volt az utóbbi 10 év leghidegebb napja. Ma csak -15 lett, de a hidegperiódus (14 zord nap egyfolytában) már túltesz 1987-en ill. még talán 1985-ön is. Ez utóbbi alkalommal Szegeden voltam, adataim nincsenek, de pl. a Tisza akkor emlékeim szerint nem állt be januárban majd a februári hideghullámkor sem a városi szakaszon.
A gyümölcsfák és a szõlõk szempontjából pozitív lehet a lassan hátunk mögött hagyott zord idõszak falumban, illetve az északkeleti szélre érzékeny szélcsatorna sávjában.
Ugyanis hiába a zord majd két hét, az 1992-tõl íródó idõsorom 25-ös toplistájába ( Link ) egyetlen februári minimum se fért be.
A 25. helyre is -16,9 °C kell, eme hideg idõszak leghidegebb minimumai: -16,7/-15,7/-15,5 °C.
Világosan látszik, hogy közeli Bükk általi szélvédettebb területeken (Miskolc) több fokkal hidegebb éjszakák voltak (a fûtés szempontjából ez még rosszabb volt, mint egy szélcsendesebb, hidegebb éjszakákkal operáló idõszak).
Ugyanis egyetlen (!) igazán szélcsendes éjszaka sem volt, szinte állandó északkeleti légmozgás uralkodott éjszakánként, a rövid szélcsendes idõszakok (amik szinte sorsszerûen kombinálódtak felhõsebb idõszakokkal) nem voltak elégségesek a -17-20 fok közötti értékekhez (azaz az esti harmatpontok nem tudtak teljesülni).
Kettõ várakozásom volt ettõl hideg idõszaktól, hogy frissíteni tudjam a toplistát egy vagy több -16,9°C alatti értékkel illetve jöjjön össze egy-két két-számjegyû maximum.
Egyik sem jött össze (-9,0 °C volt leghidegebb tmax.).
A zord napok sorozata se jött be, mert februárban volt egy 9,4 °C-os minimum (7-én).
Ami folyamatos, az a január 30. óta tartó HRHI, a mai várható RHN-el együtt ez már 14 napot jelent!
Ami vaskos, az a február elsõ dekádjának középhõmérséklete (négyadatos): -10,0°C.
Ez új dekád-rekord (20 éves idõsoromban), megelõzte a 2006 január 3. dekádban született eddigi rekordot, ami -9,8 °C volt.
A leesett hó szerény volt, január végén beköszönõ 3 cm (2,6 mm) és februárban eddig 10 cm (4,9 mm).
E hónap 5-6-án ténykedõ med.ciklon ellenben szép hófúvással szolgált: Link
Csak a leesett porhó viszonylag szerény mennyisége miatt nem lettek komoly fennakadások, így is a 2003 januári és 199 februári extrém hóvihar után a 2006 januárihoz hasonló, azaz "holtversenyes bronzérmes" volt az idei, az elmúlt 20 évet nézve.
Ugyanis hiába a zord majd két hét, az 1992-tõl íródó idõsorom 25-ös toplistájába ( Link ) egyetlen februári minimum se fért be.
A 25. helyre is -16,9 °C kell, eme hideg idõszak leghidegebb minimumai: -16,7/-15,7/-15,5 °C.
Világosan látszik, hogy közeli Bükk általi szélvédettebb területeken (Miskolc) több fokkal hidegebb éjszakák voltak (a fûtés szempontjából ez még rosszabb volt, mint egy szélcsendesebb, hidegebb éjszakákkal operáló idõszak).
Ugyanis egyetlen (!) igazán szélcsendes éjszaka sem volt, szinte állandó északkeleti légmozgás uralkodott éjszakánként, a rövid szélcsendes idõszakok (amik szinte sorsszerûen kombinálódtak felhõsebb idõszakokkal) nem voltak elégségesek a -17-20 fok közötti értékekhez (azaz az esti harmatpontok nem tudtak teljesülni).
Kettõ várakozásom volt ettõl hideg idõszaktól, hogy frissíteni tudjam a toplistát egy vagy több -16,9°C alatti értékkel illetve jöjjön össze egy-két két-számjegyû maximum.
Egyik sem jött össze (-9,0 °C volt leghidegebb tmax.).
A zord napok sorozata se jött be, mert februárban volt egy 9,4 °C-os minimum (7-én).
Ami folyamatos, az a január 30. óta tartó HRHI, a mai várható RHN-el együtt ez már 14 napot jelent!
Ami vaskos, az a február elsõ dekádjának középhõmérséklete (négyadatos): -10,0°C.
Ez új dekád-rekord (20 éves idõsoromban), megelõzte a 2006 január 3. dekádban született eddigi rekordot, ami -9,8 °C volt.
A leesett hó szerény volt, január végén beköszönõ 3 cm (2,6 mm) és februárban eddig 10 cm (4,9 mm).
E hónap 5-6-án ténykedõ med.ciklon ellenben szép hófúvással szolgált: Link
Csak a leesett porhó viszonylag szerény mennyisége miatt nem lettek komoly fennakadások, így is a 2003 januári és 199 februári extrém hóvihar után a 2006 januárihoz hasonló, azaz "holtversenyes bronzérmes" volt az idei, az elmúlt 20 évet nézve.
Az éjjel ha jól látom 8,4 fokkal volt melegebb a szegedi városi mérõn, mint a külterületin.
Elõtte reggel "csak" 7 fok volt.
Elõtte reggel "csak" 7 fok volt.
Én azért még mérek a Laskó utcában csak az elõzõ állomás ellopták, így most saját kitalációjú árnyékolással oldottam meg, tájékoztatónak azért elfogadható: az elmúlt napokban 3x süllyedt a T -20 fok alá abszolút Tmin. -20,9 fok. 
Álmomból felriasztva is fejbõl fújom az összes omsz állomás helyét, 5-6 éve minden egyes nap megnéztem a napijelentés térképet, elég sok állomáson személyesen is jártam, úgyhogy csak nem gondolod, hogy összekeverem õket? 
Bátaapáti és Sátorhely értékei sajna nincsenek a térképen, azokat a hõtérképbõl következtettem ki.
A déli országrészben nagyon durva értékek vannak már egy ideje, tegnap reggelre is ma reggelre is, a Pécs-pogányi -17, a szalántai -18,7 fok mindkettõ dombon, kemény értékek.
Ma reggelre -15 fok lett Árpádtetõ is.
Bátaapáti és Sátorhely értékei sajna nincsenek a térképen, azokat a hõtérképbõl következtettem ki.
A déli országrészben nagyon durva értékek vannak már egy ideje, tegnap reggelre is ma reggelre is, a Pécs-pogányi -17, a szalántai -18,7 fok mindkettõ dombon, kemény értékek.
Ma reggelre -15 fok lett Árpádtetõ is.
13 évvel ezelõtt, 1999. februárjában éppen ezekben a napokban volt a leginkább elemében egy felettünk kialakuló ciklon, amely február 11-én reggelre már átlagosan 30-50 cm-nyi hóval látta el az ország legnagyobb részét. Kivéve a DK-i országrészt, ahol csak a második hullám hozott havat. Én akkor Szegeden tanultam és 12 cm hó esett arra reggele, míg otthon, Jászberényben reggelre eltûntek az autók az 50 cm-nyi hó alatt.
Végül csak 13-án tudtam hazautazni a közlekedési nehézségek miatt. De azért szép emlék...
Végül csak 13-án tudtam hazautazni a közlekedési nehézségek miatt. De azért szép emlék...
Én is rendre 6-8 fokos különbségeket tapasztalok (pl. Dunaújvárosban míg -10 volt, addig már Kulcs környékén -16,-17. Szerda este 8 körül Székesfehérvár -9, addig M7 Pákozs-Sukoró szakasz, Velence -15, -16. Bp.-nél nyilvánvaló volt ez a különbség, de úgy látszik nem kell ehhez "világváros". Nyilván számít az eltakarított hó, meg a magas építésû hazak fûtõtest hatása.
Néhány dolog, gyors verifikációja:
Link ez csapnivalóan rossz volt(az elmúlt évek legnagyobb bukása), kisebb körzetekben elfogadható eredményt hozott pl. ény, ék, de voltak helyek ahol nem hogy növekedett, hanem egyenesen csökkent a havazás után a hóréteg
Link
ez elég jól bejött, az SZR meglett, és ezzel az elmúlt 6 év legalacsonyabb Tmin-jét hoztuk. Az extrémumoknak nem volt meggyõzõ esélye, és a felhõ is bekavart, ami említve is volt.
Link
Ez részben jó volt, de a jelenség és a beenyhülés túlment a várakozásokon. (2, 5 is volt) Ha jól tévedek, akkor másnap Zabar hozott még egy +1-et is
Link ez csapnivalóan rossz volt(az elmúlt évek legnagyobb bukása), kisebb körzetekben elfogadható eredményt hozott pl. ény, ék, de voltak helyek ahol nem hogy növekedett, hanem egyenesen csökkent a havazás után a hóréteg
Link
ez elég jól bejött, az SZR meglett, és ezzel az elmúlt 6 év legalacsonyabb Tmin-jét hoztuk. Az extrémumoknak nem volt meggyõzõ esélye, és a felhõ is bekavart, ami említve is volt.
Link
Ez részben jó volt, de a jelenség és a beenyhülés túlment a várakozásokon. (2, 5 is volt) Ha jól tévedek, akkor másnap Zabar hozott még egy +1-et is
Szerintem akkor nem lehetett nagy különbség:alig volt akkor autó, jóval kevesebben fûtöttek mint most, tehát jóval kissebb lehetett a hõszennyezés.
Te hol látod ezeken a térképeken Bátaa. és Sátorhely értékeit? Mert a -22 az Paks szerintem a -26 egyértelmûen Baja, a -13 meg Tevel.
A mi méréseink szerint (nem hiteles) a Báta melletti Mórágyon volt a rekord tegnap -23.6 C és ez éjjel fél kettõkor állt be. Eközben a 330m-en fekvõ Pécs külterületi kertünkben alig volt -10 alatt a hõmérõ igaz nem megfelelõen árnyékolt de garantáltan más zavaró tényezõtõl mentes környezetben.
A mi méréseink szerint (nem hiteles) a Báta melletti Mórágyon volt a rekord tegnap -23.6 C és ez éjjel fél kettõkor állt be. Eközben a 330m-en fekvõ Pécs külterületi kertünkben alig volt -10 alatt a hõmérõ igaz nem megfelelõen árnyékolt de garantáltan más zavaró tényezõtõl mentes környezetben.
Már többször szóba hoztam : ilyenkor gondolkozom el,töprengek azon : vajon mennyi lehetett Szeged külterületi részein a min.hõmérséklet 1942.01.24-én ,amikor belterületen (akkor még csak ott mértek hivatalosan...) -29.1 fok volt?
Egyébként ,Szeged belvárosa és a kertvárosi részek hõmérséklete között is jelentõs tud lenni az eltérés derült,szélcsendes éjszakákon .
Egyébként ,Szeged belvárosa és a kertvárosi részek hõmérséklete között is jelentõs tud lenni az eltérés derült,szélcsendes éjszakákon .
Tehát hogy a külterületi egyáltalán nem hõszennyezett, míg a belvárosi pedig nagyon hõszennyezett?
Jobb lenne ha egy szegedi városszéli kertes ház udvarát hasonlítanánk a városbéli ("puhányok, nyavalyások
Ha gyötör a láz
Fületek nyissátok gyorsan, hallgassátok
Amit most néktek, hallgassátok
Amit most néktek eldalol a ho-ho-ho-nagy-horgász" ) , sûrûn beépített részen lévõ állomáshoz?
Persze, jogos, bár hõsziget-intenzitás mérésére így is alkalmas, csak épp más a viszonyítási alap.
Szeke!
Egyébként a 8 fok valóban durva érték már, ebben igazad van, én csak magára arra írtam, hogy máskor is vannak ilyen 8 fokos eltérések, biztos nem sûrûn, és valóban igazad lehet, hogy leginkább nyáron és (most már tudjuk) télen lehetnek.
Nyáron amikor egy hidegfront után nyugalomba jut a légkör, a belváros még izzik a megelõzõ melegtõl, a külterület meg lehûl a hidegebb levegõ miatt.
Télen meg a havas derült éjszakákon.
Jobb lenne ha egy szegedi városszéli kertes ház udvarát hasonlítanánk a városbéli ("puhányok, nyavalyások
Ha gyötör a láz
Fületek nyissátok gyorsan, hallgassátok
Amit most néktek, hallgassátok
Amit most néktek eldalol a ho-ho-ho-nagy-horgász"
) , sûrûn beépített részen lévõ állomáshoz?Persze, jogos, bár hõsziget-intenzitás mérésére így is alkalmas, csak épp más a viszonyítási alap.
Szeke!
Egyébként a 8 fok valóban durva érték már, ebben igazad van, én csak magára arra írtam, hogy máskor is vannak ilyen 8 fokos eltérések, biztos nem sûrûn, és valóban igazad lehet, hogy leginkább nyáron és (most már tudjuk) télen lehetnek.
Nyáron amikor egy hidegfront után nyugalomba jut a légkör, a belváros még izzik a megelõzõ melegtõl, a külterület meg lehûl a hidegebb levegõ miatt.
Télen meg a havas derült éjszakákon.
A két szegedi állomás közötti hõmérsékletkülönbségnek csak egy része adódik a minket igazán érdeklõ mezoklimatikus különbségbõl (városi hõsziget). Szerintem ez az állomáspár a nagyon eltérõ mikroklimatikus környezet miatt nem a legszerencsésebb a hõsziget-intenzitás mérésére.
Mennyi lehet a T különbség egy viszonylag körbeépített tanyaudvar és egy belvárosi családi ház (tágas) kertje között?
Szarvas környékén végzek erre vonatkozó méréseket, a loggerek dolgoznak.
Mennyi lehet a T különbség egy viszonylag körbeépített tanyaudvar és egy belvárosi családi ház (tágas) kertje között?
Szarvas környékén végzek erre vonatkozó méréseket, a loggerek dolgoznak.
Hát akkor mostantól figyeljed és meg fogod látni, hogy nem ritka.
Több okból sem: ilyenkor derült, szélcsendes, hóval fedett éjszakákon kihegyezõdik a különbség, mert a külterület a hó és a szélcsend miatt jobban lehûl, viszont ugyanez a szélcsend kedvez a belvárosi magas hõmérsékletnek, mivel nem fúj keresztül a városon a szél, és az épületek, a fûtés, meg a sok egyéb hõforrás hõje nagyon hatékonyan emeli a belváros hõjét. Szeles idõben nem ennyire nagy a különbség.
Illetve minél hidegebb van, bent a városban annál jobban fûtenek.
Kint meg annál jobban hûl.
Így nõ a szakadék.
Mostantól figyeljük, és ha én vagy Te látsz 8 fokos vagy akörüli eltérést, akkor sikítunk
Több okból sem: ilyenkor derült, szélcsendes, hóval fedett éjszakákon kihegyezõdik a különbség, mert a külterület a hó és a szélcsend miatt jobban lehûl, viszont ugyanez a szélcsend kedvez a belvárosi magas hõmérsékletnek, mivel nem fúj keresztül a városon a szél, és az épületek, a fûtés, meg a sok egyéb hõforrás hõje nagyon hatékonyan emeli a belváros hõjét. Szeles idõben nem ennyire nagy a különbség.
Illetve minél hidegebb van, bent a városban annál jobban fûtenek.
Kint meg annál jobban hûl.
Így nõ a szakadék.
Mostantól figyeljük, és ha én vagy Te látsz 8 fokos vagy akörüli eltérést, akkor sikítunk
Az elmúlt derült éjszakák minimumhõmérsékleteinek elemzésével kevesen foglalkoznak, legalábbis amióta újabb havazás esélye tûnt fel, azért én most egy kicsit untatlak benneteket a témával.
A nagy havazás utáni elsõ, február 7-ére virradó éjszaka volt, amikor északnyugaton és északkeleten befújó szél a középsõ országrészben kioltotta egymást, és az ebben a helyzetben gyakori összeáramlás helyett derült eget és szélcsendet okozott, illetve -20-26 fokokat Link
Nem volt túl nagy inverzió, amit mutat a paksi -20 és a kaposvári -22 fok között lévõ teveli dombtetõ -16 fokos értéke. A teveli állomás egy nagyon jó, 80 méteres fagylefolyású dombtetõn, dombgerincen van Link . Hótakaró esetében ennél jóval nagyobb különbségek is létrejönnek, amint azt néhány sor múlva látni fogjuk.
Kakucs bezúdított egy -25,9 fokos minimumot, Kakuccsal nem lehet betelni, mert amikor az ember megáll a mérõállomás mellett, esze ágába nem jutna, hogy Zabar után az egyik leghidegebb hely az országban, ahol omsz állomás mûködik.
Egyben felmerül a kérdés, hogy amilyen hely a kakucsi állomás, olyan az Alföldön többmillió hely van, mégsem mér egyik sem még csak megközelítõleg sem ilyen alacsony értékeket.
A következõ, 8-ára virradó éjszaka kezdõdött el a déli országrész "befagyasztása", az ország déli harmadában lévõ, síkvidéki és völgyi állomások -18-24 fokokat mértek Link
Itt már nagyobb inverzió volt, Tevel a -20-24 fokok között csak -14 fok, illetve még a két pécsi állomás "szerénykedik" a -13-14 fokkal.
A 3. nap a mára virradó volt, ez adódott a legdurvábbnak Link
Baja -26,1 fok, Sellye és Sátorhely is -26 fok.
Hogy melyik mekkora fagyzug, hát egyik sem, legalábbis 100 MetNetesbõl 101 sem a sellyeit Link , sem a bajait Link Link , sem a sátorhelyit ( Link , az állomás mellett állva fotóztam dél felé, Link itt meg az állomás az út végén van a tehénistállóknál, nyugat felõl fotózva, mára virradóra a tehenészlegények akár szánkózhattak is volna ezen az úton, egy kis lendület után le lehetne csúszni az állomástól) nem ítélné annak.
De a bátaapáti állomást igen Link Link
Erre az meg mért a mára virradó éjszakán -22,0 fokot, ami a völgyi fekvéséhez képest nem egy elrettentõ hõmérséklet.
Hogy azért-e, mert még megy lefelé 20-30 méter a völgy nagyon-nagyon lassan, nem tudom, de minden esetre elgondolkodtató.
Az meg még inkább, hogy az elmúlt két éjszaka a déli országrészben volt a leghidegebb, mégis hiába voltak -22-24-26 fokok, a két pécsi állomás -13-15 fokot mért.
A szakkönyvek, leírások, sõt, konkrét tapasztalataim szerint a szakemberek is a Pécs városában található rengeteg fügefa és több délszaki növény létét a melegebb térségi klímának, a több napsütésnek ("Magyarországon a napfénytartam éves összege Pécs környékén és a Dél-Alföldön éri el a maximumát."), a szubmediterrán klímajellegnek, a tenger közelségének, a Mecsektõl délre való fekvésének meg a kiskutya fülének tulajdonítják.
Pedig ez a néhány nap is bizonyítja, hogy amikor a hideg (mindegy hogy télen, nyáron, õsszel, tavasszal) elárasztja az országot, akkor az egész országot elárasztja.
Baranya megye volt az országban messze a leghidegebb térség mára virradóra, mégis -26 fokok közepette a Pécs városát képviselõ meteorológiai állomások az országban a legenyhébbeket tudják mérni, akkor nyilvánvaló, hogy nem térségi különbségrõl, hanem a mérõpontok különbözéségérõl van csupán szó.
Az országszerte híres pécsi klíma pedig a dombi fekvésnek és a városi hõszennyezésnek köszönhetõ.
Példának okáért még valamikor múltkor nézegettem a miskolci és pécsi napfényes órák számát, és amióta áttették az Avas dombtetejére a miskolci állomást, azóta alig néhánytíz órával van lemaradva a miskolci s pécsihez képest, miközben azt megelõzõen 300 óra vagy annál is több volt a különbség.
Ennyire nem mindegy, hol mérünk.
A különbség annyira kicsi, hogy lehet, ha a miskolci állomás mellõl kivágnának 3 fát, már annyit mérne, mint a pécsi.
Még mielõtt valaki azt hinné, bajom van Péccsel és a pécsiekkel, egy fenét, Pécs fekvése és városa lenyûgözõ, csak a ráaggatott jelzõk kontra klimatológia témában a magyar meteorológia állatorvosi lova, be lehet mutatni rajta azt, mennyire nem mindegy, hogy hova telepítjük az adott térséget reprezentáló meteorológiai állomást.
Visszatérve a mára virradó éjszakára: sokszor felvetõdik a kérdés, hogy mennyit számít a hótakaró vastagsága derült, szélcsendes éjszaka esetén.
Analóg vagy közel analóg fekvések híján nehéz következtetni, ugyanis:
- ha vesszük Iklódbördõce -20 fokos és Bátaapáti -22 fokos minimumát és a két mérõpont közötti 25 centiméteres hóvastagság különbséget, illetve hogy Bátaapáti felett tovább volt derült, Iklódon már hajnali 2 körül beborult, akkor azt lehet mondani, hogy nincs különbség.
- ha a bajai, sellyei, de különösen a sátorhelyi -26 fokot vesszük, akkor már úgy tûnik van különbség, bár: Iklódban -3 fokról indult a nagy zutty, az említett másik 3 állomásnál -5-7 fokokról, itt már van 2-4 fok elõny, Iklód beborult elõbb, így a másik 3 állomás tovább tudott hûlni....szóval nehéz kérdés.
- Iklódbördõce térségben, legalábbis a Letenye-Tormafölde vonalon a szántóföldeken alig van hó, sõt, vannak teljesen hómentes területek, a településekre rakta be a szél, tehát kisugárzásilag a 25-30 centis baranyai bácskai havakhoz képest messze nem bír olyan jelentõséggel.
Szóval analóg mérési pozíciók nélkül nehéz, pedig ez egy jó alkalom lett volna.
Ami egy kicsit jobban kijött, az az, hogy a dombi pozíciókat mennyire nem érdekli a hó vastagsága.
A becsehelyi csillagda, a csörnyeföldi és a lendvahegyi domb térségében van mondjuk 5 centi hó (bár a 0-15-ig változik 30-70 arányban), a pécsi és telveli dombvidéken pedig 25-30 centi.
Csillagda -12,4 fok, Csörnyeföld -11,8, Lendvahegy -13,5
Pécs-Pogány -15,4, Tevel -13 fok.
Átlagosan alig-alig volt különbség, sõt, ha itt nem borul be, még lejjebb is mehetett volna, akkor még kisebb különbség lett volna.
Mondjuk a szalántai -16,6 fok már durvább.
Az omsz írt egy cikket, tanulmányt a nagyon hideg éjszakákról, ennek néhány térképe mind ugyanazt az elrendezõdést mutatja Link Link Link , a kék nyíl Lenti város meteorológiai állomását mutatja, ami néhány évet kivéve mindig völgyi fekvésben volt.
Nyilván térségi érvénnyel a térképek egyáltalán nem kezelhetõek, viszont megmutatja, hogy mi miatt terjedtek el a derült éjszakák elõtti elõrejelzésekben a "De délnyugaton és északkeleten" kezdetû mondatok. Amik szerencsére egy ideje eltûntek az elõrejelzésekbõl.
Szeke!
Pedig biza a hõszennyezés az év minden egyes napján hõszennyezés.
Derült, szélcsendes éjszakákon mindig ebben a tartományban mozog a kül-és belterület közötti különbség.
Bocsánat a hanyag fogalmazásért, félig alva írtam!
A nagy havazás utáni elsõ, február 7-ére virradó éjszaka volt, amikor északnyugaton és északkeleten befújó szél a középsõ országrészben kioltotta egymást, és az ebben a helyzetben gyakori összeáramlás helyett derült eget és szélcsendet okozott, illetve -20-26 fokokat Link
Nem volt túl nagy inverzió, amit mutat a paksi -20 és a kaposvári -22 fok között lévõ teveli dombtetõ -16 fokos értéke. A teveli állomás egy nagyon jó, 80 méteres fagylefolyású dombtetõn, dombgerincen van Link . Hótakaró esetében ennél jóval nagyobb különbségek is létrejönnek, amint azt néhány sor múlva látni fogjuk.
Kakucs bezúdított egy -25,9 fokos minimumot, Kakuccsal nem lehet betelni, mert amikor az ember megáll a mérõállomás mellett, esze ágába nem jutna, hogy Zabar után az egyik leghidegebb hely az országban, ahol omsz állomás mûködik.
Egyben felmerül a kérdés, hogy amilyen hely a kakucsi állomás, olyan az Alföldön többmillió hely van, mégsem mér egyik sem még csak megközelítõleg sem ilyen alacsony értékeket.
A következõ, 8-ára virradó éjszaka kezdõdött el a déli országrész "befagyasztása", az ország déli harmadában lévõ, síkvidéki és völgyi állomások -18-24 fokokat mértek Link
Itt már nagyobb inverzió volt, Tevel a -20-24 fokok között csak -14 fok, illetve még a két pécsi állomás "szerénykedik" a -13-14 fokkal.
A 3. nap a mára virradó volt, ez adódott a legdurvábbnak Link
Baja -26,1 fok, Sellye és Sátorhely is -26 fok.
Hogy melyik mekkora fagyzug, hát egyik sem, legalábbis 100 MetNetesbõl 101 sem a sellyeit Link , sem a bajait Link Link , sem a sátorhelyit ( Link , az állomás mellett állva fotóztam dél felé, Link itt meg az állomás az út végén van a tehénistállóknál, nyugat felõl fotózva, mára virradóra a tehenészlegények akár szánkózhattak is volna ezen az úton, egy kis lendület után le lehetne csúszni az állomástól) nem ítélné annak.
De a bátaapáti állomást igen Link Link
Erre az meg mért a mára virradó éjszakán -22,0 fokot, ami a völgyi fekvéséhez képest nem egy elrettentõ hõmérséklet.
Hogy azért-e, mert még megy lefelé 20-30 méter a völgy nagyon-nagyon lassan, nem tudom, de minden esetre elgondolkodtató.
Az meg még inkább, hogy az elmúlt két éjszaka a déli országrészben volt a leghidegebb, mégis hiába voltak -22-24-26 fokok, a két pécsi állomás -13-15 fokot mért.
A szakkönyvek, leírások, sõt, konkrét tapasztalataim szerint a szakemberek is a Pécs városában található rengeteg fügefa és több délszaki növény létét a melegebb térségi klímának, a több napsütésnek ("Magyarországon a napfénytartam éves összege Pécs környékén és a Dél-Alföldön éri el a maximumát."), a szubmediterrán klímajellegnek, a tenger közelségének, a Mecsektõl délre való fekvésének meg a kiskutya fülének tulajdonítják.
Pedig ez a néhány nap is bizonyítja, hogy amikor a hideg (mindegy hogy télen, nyáron, õsszel, tavasszal) elárasztja az országot, akkor az egész országot elárasztja.
Baranya megye volt az országban messze a leghidegebb térség mára virradóra, mégis -26 fokok közepette a Pécs városát képviselõ meteorológiai állomások az országban a legenyhébbeket tudják mérni, akkor nyilvánvaló, hogy nem térségi különbségrõl, hanem a mérõpontok különbözéségérõl van csupán szó.
Az országszerte híres pécsi klíma pedig a dombi fekvésnek és a városi hõszennyezésnek köszönhetõ.
Példának okáért még valamikor múltkor nézegettem a miskolci és pécsi napfényes órák számát, és amióta áttették az Avas dombtetejére a miskolci állomást, azóta alig néhánytíz órával van lemaradva a miskolci s pécsihez képest, miközben azt megelõzõen 300 óra vagy annál is több volt a különbség.
Ennyire nem mindegy, hol mérünk.
A különbség annyira kicsi, hogy lehet, ha a miskolci állomás mellõl kivágnának 3 fát, már annyit mérne, mint a pécsi.
Még mielõtt valaki azt hinné, bajom van Péccsel és a pécsiekkel, egy fenét, Pécs fekvése és városa lenyûgözõ, csak a ráaggatott jelzõk kontra klimatológia témában a magyar meteorológia állatorvosi lova, be lehet mutatni rajta azt, mennyire nem mindegy, hogy hova telepítjük az adott térséget reprezentáló meteorológiai állomást.
Visszatérve a mára virradó éjszakára: sokszor felvetõdik a kérdés, hogy mennyit számít a hótakaró vastagsága derült, szélcsendes éjszaka esetén.
Analóg vagy közel analóg fekvések híján nehéz következtetni, ugyanis:
- ha vesszük Iklódbördõce -20 fokos és Bátaapáti -22 fokos minimumát és a két mérõpont közötti 25 centiméteres hóvastagság különbséget, illetve hogy Bátaapáti felett tovább volt derült, Iklódon már hajnali 2 körül beborult, akkor azt lehet mondani, hogy nincs különbség.
- ha a bajai, sellyei, de különösen a sátorhelyi -26 fokot vesszük, akkor már úgy tûnik van különbség, bár: Iklódban -3 fokról indult a nagy zutty, az említett másik 3 állomásnál -5-7 fokokról, itt már van 2-4 fok elõny, Iklód beborult elõbb, így a másik 3 állomás tovább tudott hûlni....szóval nehéz kérdés.
- Iklódbördõce térségben, legalábbis a Letenye-Tormafölde vonalon a szántóföldeken alig van hó, sõt, vannak teljesen hómentes területek, a településekre rakta be a szél, tehát kisugárzásilag a 25-30 centis baranyai bácskai havakhoz képest messze nem bír olyan jelentõséggel.
Szóval analóg mérési pozíciók nélkül nehéz, pedig ez egy jó alkalom lett volna.
Ami egy kicsit jobban kijött, az az, hogy a dombi pozíciókat mennyire nem érdekli a hó vastagsága.
A becsehelyi csillagda, a csörnyeföldi és a lendvahegyi domb térségében van mondjuk 5 centi hó (bár a 0-15-ig változik 30-70 arányban), a pécsi és telveli dombvidéken pedig 25-30 centi.
Csillagda -12,4 fok, Csörnyeföld -11,8, Lendvahegy -13,5
Pécs-Pogány -15,4, Tevel -13 fok.
Átlagosan alig-alig volt különbség, sõt, ha itt nem borul be, még lejjebb is mehetett volna, akkor még kisebb különbség lett volna.
Mondjuk a szalántai -16,6 fok már durvább.
Az omsz írt egy cikket, tanulmányt a nagyon hideg éjszakákról, ennek néhány térképe mind ugyanazt az elrendezõdést mutatja Link Link Link , a kék nyíl Lenti város meteorológiai állomását mutatja, ami néhány évet kivéve mindig völgyi fekvésben volt.
Nyilván térségi érvénnyel a térképek egyáltalán nem kezelhetõek, viszont megmutatja, hogy mi miatt terjedtek el a derült éjszakák elõtti elõrejelzésekben a "De délnyugaton és északkeleten" kezdetû mondatok. Amik szerencsére egy ideje eltûntek az elõrejelzésekbõl.
Szeke!
Pedig biza a hõszennyezés az év minden egyes napján hõszennyezés.
Derült, szélcsendes éjszakákon mindig ebben a tartományban mozog a kül-és belterület közötti különbség.
Bocsánat a hanyag fogalmazásért, félig alva írtam!
még 92-ben volt -17, de azt nem szabvány hõmérõházban mértem. Rendes hõmérõházban -16,1 volt a minimum
A makroszinoptikus elrendezõdésekhez: Most elõször láttam olyan mediterrán ciklont, amely egészen déli pályán mozgott. Már korábban is feltételeztem, hogy egy gigászi keletrõl jövõ hidegbetörés a Genovai-öböltõl sokkal délebbre generálhat mediciklont, ez már többé nem teória. Ami meglepett, hogy ebbõl mi is kaptunk nem is akármennyi csapadékot.
Szegeden éjfélkor megközelítette a városi hõsziget többlete a 8 fokot!
Link
Eddig úgy tudtam, hogy ilyen extrém különbség csak késõnyáron- kora õsszel fordulhat elõ..
Link
Eddig úgy tudtam, hogy ilyen extrém különbség csak késõnyáron- kora õsszel fordulhat elõ..
Hát nem is mostanában volt Nálad -15 fok.
Ha jól emlékszem 1996 december végén volt egy -17 fokod, azóta nem volt -15 körül-alatt.
2003-ban mennyi lett?
Nem tudsz környékbeli völgybõl mai minimumot?
Ha jól emlékszem 1996 december végén volt egy -17 fokod, azóta nem volt -15 körül-alatt.
2003-ban mennyi lett?
Nem tudsz környékbeli völgybõl mai minimumot?
Pécsen (Pogányon) a mai volt zsinórban a 8. zord nap. Holnap és szombaton is nagy valószínûséggel -10 alatt lesz a minimum, így 10 is meglehet. Jelenlegi elõrejelzések alapján legfeljebb 13 zord nap lehet egyhuzamban.
Minimum 10 napig tartó zord napos idõszakok Pécsen (1901-2012):
19010102-11: 10 nap
19030117-26: 10 nap
19140201-12: 12 nap
19290201-15: 15 nap
19420115-31: 17 nap
19560208-18: 11 nap
19630113-25: 13 nap
19850104-15: 12 nap
Ezek a hosszú sorozatok közül többnél elõfordult, hogy egy hosszú zord idõszakban volt 1 vagy 2 nap, amikor nem süllyedt le a hömérséklet -10 fokig, vagyis sokkal hosszabbak is lehettek volna ezek az idõszakok. Ilyen volt 1914-ben, amikor 19 napból 18 volt zord, 1956-ban 21-bõl 20, 1963-ban 23-ból 21,1985-ben 17-bõl 16. A legnagyobb zord idõszak viszont 1929-ben volt, néhány 1-2 napos megszakítással, amikor 48 napból 39-nél volt legalább -10°C a napi minimum.
Minimum 10 napig tartó zord napos idõszakok Pécsen (1901-2012):
19010102-11: 10 nap
19030117-26: 10 nap
19140201-12: 12 nap
19290201-15: 15 nap
19420115-31: 17 nap
19560208-18: 11 nap
19630113-25: 13 nap
19850104-15: 12 nap
Ezek a hosszú sorozatok közül többnél elõfordult, hogy egy hosszú zord idõszakban volt 1 vagy 2 nap, amikor nem süllyedt le a hömérséklet -10 fokig, vagyis sokkal hosszabbak is lehettek volna ezek az idõszakok. Ilyen volt 1914-ben, amikor 19 napból 18 volt zord, 1956-ban 21-bõl 20, 1963-ban 23-ból 21,1985-ben 17-bõl 16. A legnagyobb zord idõszak viszont 1929-ben volt, néhány 1-2 napos megszakítással, amikor 48 napból 39-nél volt legalább -10°C a napi minimum.
Bocs, javítanom kell: zordságban nem a 2007-es(0 zord nap), hanem az 1987-es évet érhetjük még be (nem nagy különbség kb. mint ég és föld ).
Úgy néz ki, hogy ma a 11. téli nap is megvan a 11 zord után. Ez a rendkívüli sorozat alighanem megszakad, mert még -4 sincs és erõsen borul és havazni fog. Meglepne, ha így is lemennénk -10-ig.
).Úgy néz ki, hogy ma a 11. téli nap is megvan a 11 zord után. Ez a rendkívüli sorozat alighanem megszakad, mert még -4 sincs és erõsen borul és havazni fog. Meglepne, ha így is lemennénk -10-ig.
Nálam pont -15 fok lett a minimum. Ez már itt rendkívüli hidegnek számít.
Emellett az elmúlt 7 nap mindegyike zord volt, ami ha jól emlékszem új rekord.
Emellett az elmúlt 7 nap mindegyike zord volt, ami ha jól emlékszem új rekord.
Baja -26,1 fok.
Ha Sellyén vagy Sátorhelyen nem lett hidegebb, akkor ez az új szezonrekord.
Ha Sellyén vagy Sátorhelyen nem lett hidegebb, akkor ez az új szezonrekord.
A mai Tmin -23,6°C lett Váralján. Saját méréseim alapján ilyen hideg még nem volt 2000 óta. A korábbi rekord -23,4°C volt, amit 2001. december 25-én mértem. Ha 3 óra körül nem felhõsödött volna be, akkor talán -25°C-nál is hidegebb lett volna.
TOP 10 (Váralja, 2000-2012):
1. -23,6°C (2012.02.09.)
2. -23,4°C (2001.12.25.)
3. -22,1°C (2012.02.08.)
4. -20,1°C (2003.01.13.)
5. -19,6°C (2001.12.24.)
6. -19,5°C (2012.02.06.)
7. -18,7°C (2003.01.12.)
8. -18,3°C (2001.12.15.)
9. -18,0°C (2005.02.10.)
10. -17,0°C (2009.12.20.)
TOP 10 (Váralja, 2000-2012):
1. -23,6°C (2012.02.09.)
2. -23,4°C (2001.12.25.)
3. -22,1°C (2012.02.08.)
4. -20,1°C (2003.01.13.)
5. -19,6°C (2001.12.24.)
6. -19,5°C (2012.02.06.)
7. -18,7°C (2003.01.12.)
8. -18,3°C (2001.12.15.)
9. -18,0°C (2005.02.10.)
10. -17,0°C (2009.12.20.)
2004-5 tele óta megnéztem feljegyzéseimet, hogy mennyi volt a leghidegebb és a zord nap. A legtöbb 2004-5 telén volt, 12 zord nap, ami egyben a 2005-ös naptári évé is. Akkor jegyeztem fel 02.09-én -18 fokot, ami 8 éves téli hõmérsékleti feljegyzéseim legalacsonyabbja volt... a mai napig. Egyébként így néznek ki az egyes évek zord és téli napjai és minimumai.
Év Zord Téli Minimum
2005..12..41..-18
2006...9..31..-17
2007...0..14...-6
2008...2..40..-11
2009...6..22..-17,5
2010...8..30..-15,1
2011...2..16..-12
2012..11..10..-19,3 (febr. 9-ig)
Látható, hogy (mivel -12,8 fok van, tehát zord nap már a február 10. is)már csak 1 zord nap hiányzik, hogy beérjem 2005-öt, de akkor egy év alatt volt 12 zord nap, most meg február 9-ig, ill. most 11 nap alatt lett 11 zord nap. A hírhedt 2006-os januári hidegbetörés zsinórban 7 téli ill.zord napot hozott, most már 11. ill. 10-nél tartok. Hó ugyan nincs nagy és még nem voltam -20 alatt, de zordságban a 2007-es telet még beérhetjük. Pontosabban akkor jan-februárban 12 reggelen jegyeztem fel -10 alatti T-t, de márciusban 10-szer. Valószínûleg a zord napok száma 22-nél több lehetett a minimumok alapján. Akkor -22 fokos reggelt is feljegyeztem, a minimum ennél még kevesebb lehetett, tehát messze vagyunk tõle. De van még egy bõ hónap márc.14-ig, 87-ben akkor ugyanis még reggel -10 fok volt.
Sajnos nem tudom, hogy volt-e 1988-2003. közt olyan év, amikor 22-nél több zord nap lett volna, vagy -22 alatti T, könnyen lehet, hogy nem.
Év Zord Téli Minimum
2005..12..41..-18
2006...9..31..-17
2007...0..14...-6
2008...2..40..-11
2009...6..22..-17,5
2010...8..30..-15,1
2011...2..16..-12
2012..11..10..-19,3 (febr. 9-ig)
Látható, hogy (mivel -12,8 fok van, tehát zord nap már a február 10. is)már csak 1 zord nap hiányzik, hogy beérjem 2005-öt, de akkor egy év alatt volt 12 zord nap, most meg február 9-ig, ill. most 11 nap alatt lett 11 zord nap. A hírhedt 2006-os januári hidegbetörés zsinórban 7 téli ill.zord napot hozott, most már 11. ill. 10-nél tartok. Hó ugyan nincs nagy és még nem voltam -20 alatt, de zordságban a 2007-es telet még beérhetjük. Pontosabban akkor jan-februárban 12 reggelen jegyeztem fel -10 alatti T-t, de márciusban 10-szer. Valószínûleg a zord napok száma 22-nél több lehetett a minimumok alapján. Akkor -22 fokos reggelt is feljegyeztem, a minimum ennél még kevesebb lehetett, tehát messze vagyunk tõle. De van még egy bõ hónap márc.14-ig, 87-ben akkor ugyanis még reggel -10 fok volt.
Sajnos nem tudom, hogy volt-e 1988-2003. közt olyan év, amikor 22-nél több zord nap lett volna, vagy -22 alatti T, könnyen lehet, hogy nem.
Kecskeméten ma reggel -21,1 °C-ig süllyedt a hõmérséklet.
Ennek kapcsán utánanéztem, hogy az elmúlt 50 évben hogyan alakultak az itteni állomáso(ko)n a szélsõségesen alacsony minimumok.
1. -25,2 °C (1987. 01. 13.)
2. -24,6 °C (1987. 01. 31.)
3. -23,9 °C (1963. 12. 18.)
4. -23,0 °C (1963. 01. 18.)
5. -22,5 °C (1987. 02. 01.)
6. -22,4 °C (1964. 01. 20.)
7. -22,0 °C (1964. 01. 19.)
8. -21,9 °C (1966. 01. 21.)
9. -21,4 °C (1964. 01. 22.)
10. -21,3 °C (2003. 02. 18.)
11. -21,2 °C (1996. 12. 31.)
Vagyis ezzel még az elmúlt fél évszázad elsõ tízesébe sem fértünk be.
A legalacsonyabb feljegyzett hõmérséklet tehát -25,2 °C volt 1987. január 13-án - igaz, ez sajnos csak órás érték (tudniillik 07 UTC-kor, elõtte-utána alacsonyabb volt), így még az sem kizárt, hogy pár tizeddel ez alatt alakult aznap.
Ennek a megdöntésére nem túl sok esélyt adok holnap reggelre, annak már nagyobbat, hogy hátha sikerül produkálni egy TOP10-be beférõ minimumot.
Ennek kapcsán utánanéztem, hogy az elmúlt 50 évben hogyan alakultak az itteni állomáso(ko)n a szélsõségesen alacsony minimumok.
1. -25,2 °C (1987. 01. 13.)
2. -24,6 °C (1987. 01. 31.)
3. -23,9 °C (1963. 12. 18.)
4. -23,0 °C (1963. 01. 18.)
5. -22,5 °C (1987. 02. 01.)
6. -22,4 °C (1964. 01. 20.)
7. -22,0 °C (1964. 01. 19.)
8. -21,9 °C (1966. 01. 21.)
9. -21,4 °C (1964. 01. 22.)
10. -21,3 °C (2003. 02. 18.)
11. -21,2 °C (1996. 12. 31.)
Vagyis ezzel még az elmúlt fél évszázad elsõ tízesébe sem fértünk be.
A legalacsonyabb feljegyzett hõmérséklet tehát -25,2 °C volt 1987. január 13-án - igaz, ez sajnos csak órás érték (tudniillik 07 UTC-kor, elõtte-utána alacsonyabb volt), így még az sem kizárt, hogy pár tizeddel ez alatt alakult aznap.
Ennek a megdöntésére nem túl sok esélyt adok holnap reggelre, annak már nagyobbat, hogy hátha sikerül produkálni egy TOP10-be beférõ minimumot.
Akkor nálad több hó van mint itt. Én 8-12 cm között mértem, tehát 10 cm az átlagos hóvastagság.
A második mediterrán ciklon nálam tegnap napközben adott 2 cm havat, ami a mai reggeli mérés szerint 1,1 mm lett, igazi porhó.
Aztán hófúvás kerekedett újra, leginkább kora este hordta havat, így a jellemzõ hóréteg 1-20 cm, átlagban 12 cm, még nem tömörödött.
Aztán hófúvás kerekedett újra, leginkább kora este hordta havat, így a jellemzõ hóréteg 1-20 cm, átlagban 12 cm, még nem tömörödött.
A wetteronline-on -23 fok szerepel a mai minimumként Budapestre.
Lehetséges ez? Lõrincen órás mérésnél -17 volt a minimum, Ferihegyen vagy máshol lehetett -23????????
Lehetséges ez? Lõrincen órás mérésnél -17 volt a minimum, Ferihegyen vagy máshol lehetett -23????????
A szombati mediterrán ciklon úgy Pomázra mint Solymárra 6 cm havat rakott le. Amikor a hétvégén otthon Pomázon mértem , azt hittem hogy a Nagy-Kevély árnyékoló hatása miatt kaptam a 6 cm-t, de itt Solymáron pontosan a Kevély túloldalán, pontosan ugyanennyi hullott. Solymáron az esetek döntõ többségében 20-30 % több hó szokott esni mint Pomázon. A gyarapodás üteme mondhatni teljesen lineáris volt szombaton reggel 8-tól vasárnap hajnalig, egy kissé intenzívebb rész szombaton 23 óra körül volt.
A mediterrán ciklon nálam könnyen lehet, hogy a tél legnagyobb havazását okozta, tegnap reggeltõl ma hajnalig esett kisebb szünetekkel, a mennyisége 8 cm lett.
A porhavas jellegbõl adódóan és hófúvás miatt a megmért csapadék mindössze 3,8 mm lett.
A hóréteg átlaga 10 cm (volt 1-2 cm régi hó), a hófúvás miatt jellemzõen 1-20 cm, ám találtam a portán elszórtan 30 cm feletti hóbuckákat is, a legnagyobb 40 cm körüli.
A hófúvás nálam az elmúlt 20 év harmadik legnagyobbja volt, 1999 és 2003 februárja ( Link ) után, a 2006 januári hófúvással ( Link ) "holtversenyben".
A képek: Link
A porhavas jellegbõl adódóan és hófúvás miatt a megmért csapadék mindössze 3,8 mm lett.
A hóréteg átlaga 10 cm (volt 1-2 cm régi hó), a hófúvás miatt jellemzõen 1-20 cm, ám találtam a portán elszórtan 30 cm feletti hóbuckákat is, a legnagyobb 40 cm körüli.
A hófúvás nálam az elmúlt 20 év harmadik legnagyobbja volt, 1999 és 2003 februárja ( Link ) után, a 2006 januári hófúvással ( Link ) "holtversenyben".
A képek: Link
Érdeklõdöm,hogy a nyilvántartott adatok szerint Debrecenben mikor, és milyen
hõmérsékletet mértek a legmelegebb és a leghidegebb napon ?
Tisztelettel : Troostit.
hõmérsékletet mértek a legmelegebb és a leghidegebb napon ?
Tisztelettel : Troostit.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat