Agrometeorológia
Nálunk még ki sem kelt (lehet, hogy késõn ültettük, de inkább késõbb keljen, mintsem lefagyjon).
Csak 2-3 napja kezdõdött akác virágzása is.
Csak 2-3 napja kezdõdött akác virágzása is.
A csirketrágya kiégetni a növényeket. Régen szalmát használtak a növényeknél. Megpakolták vele az alját olyan 5-10 cm vastagon a fényt nem engedte át,de a víz átment rajta + télen ez el is rohad, és bele lehet forgatni a földbe.
Nem vagyok még nagyon tapasztalt mulcs szakember de gondolom 3 cm minimum kell, hogy a fény ne menjen át de a párolgást lezárja. A csirketrágya biztos felcsalja a gilisztákat.
El is felejtettem írni, hogy a borsót nálunk már szedni lehet. Mi fenét kezdünk ennyivel még nem tudom. Mindenesetre vetõmagot sem kell legközelebb vásárolnom.
Nagyon érdekes, és hasznos kezdõ leírást adtál a mulcsozásról. Bõvebben esetleg, bekavart tyúk trágya szalmával, olyan 3 cm.-es takarással az jó? 
Láttál már almamolyt? Az a pici szürkés-barna 1 cm.lepkét? Ha igen, akkor esetleg az olcsó/150Ft/10 literes Karate 2,5 Wg. zacskós granulátumos szert ajánlom, mivel már a méhek át pártoltak a virágzó akácra pld.De azért vigyázni kell, naplemente után használd. 
Különben nagyon össze kavarodott a fertõzések naptára ebben a gyors nyár elején.
Különben nagyon össze kavarodott a fertõzések naptára ebben a gyors nyár elején.
Köszi. 
A tápoldat a kaktuszok ellensége. A természetben is vagy sanyargatva vannak, vagy kapnak némi vizet. Ennyi. A tápoldattól lazábbak lesznek a szöveteik és fogékonyabbak a kartevõkre. De tényleg ne beszéljünk a "szobakaktuszokról", mert csak felbosszantom magam.
A tápoldat a kaktuszok ellensége. A természetben is vagy sanyargatva vannak, vagy kapnak némi vizet. Ennyi. A tápoldattól lazábbak lesznek a szöveteik és fogékonyabbak a kartevõkre. De tényleg ne beszéljünk a "szobakaktuszokról", mert csak felbosszantom magam.
Nagyon szépek!
Nekem a tavalyi mórahalmi vásárban vett kis cserepes kaktuszom nem akar újra virágozni, pedig intenzív tápoldatot kap, és napoztatom. Tudom régebben írtad, hogy csak az áttelelõ, szabadföldi kaktuszokkal foglalkozol. Ennek aztán még IP.címe sincs, mint a tiédnek.
Nekem a tavalyi mórahalmi vásárban vett kis cserepes kaktuszom nem akar újra virágozni, pedig intenzív tápoldatot kap, és napoztatom. Tudom régebben írtad, hogy csak az áttelelõ, szabadföldi kaktuszokkal foglalkozol. Ennek aztán még IP.címe sincs, mint a tiédnek.
Nem is a hangyák okoznak közvetlenül kárt, de amint a szakirodalom is leirja, valósággal megfejik a tetveket, miáltal azok 2X3-szor több nedvet szivnak ki a szövetekbõl, ill. olykor áttelepitik még szûz területre azokat, igy fokozva a fertõzést. A hangyák megjelenésea a fán annak a ténynek a jelzése, hogy már vannak tetvek a fán, de szoros kapcsolatukra való tekintettel a hangyák kiiktatása is véd a tetûfertõzéstõl.
Bocsi hogy hozzászólok, a hangyák a már a fára telepedett (repülõ anyák petézése után) kikelõ tetveket "fejik meg,szívogatják" és alapban véve nem kártékonyak.
A tányér, a facsurgó fertõtlenítése jó dolog, pld. a levél aknázó moly több nemzedéke ellen is.
A tányér, a facsurgó fertõtlenítése jó dolog, pld. a levél aknázó moly több nemzedéke ellen is.
Kéregmoly áttelelõ lárvája. Nem most kezdett hozzá. Alattomos egy féreg, a ripacsos háncson rejtve lehet látni olyan fûrészpor-szerû kifolyásokat a mézgásodás is ezt mutatja. Ott van az most is a háncs alatt. 
Ha felnyitod, és lefejted a háncsot a fehér,(most már rozsda barna) alatt, elõkerül majd egy kb.3*1 cm. sárga vastag kukac..!! Elrágta az élet adó tápanyag szállító edényeket, és ezért fulladt meg a fa.
A meglévõ fákat is át kell alaposan nézni, van-e ilyen tünet, és helyileg esetleg törzs-kaparóval felnyitni a kérget, majd vmi.oltó tûvel befecskendezni egy rovarölõ szert, vastagon,olyan 1/3 higitásban.
Ha felnyitod, és lefejted a háncsot a fehér,(most már rozsda barna) alatt, elõkerül majd egy kb.3*1 cm. sárga vastag kukac..!! Elrágta az élet adó tápanyag szállító edényeket, és ezért fulladt meg a fa.A meglévõ fákat is át kell alaposan nézni, van-e ilyen tünet, és helyileg esetleg törzs-kaparóval felnyitni a kérget, majd vmi.oltó tûvel befecskendezni egy rovarölõ szert, vastagon,olyan 1/3 higitásban.
Nem most fogom ritkitani a sárgabarackot, de amikor ilyen tömegû a kötõdés, hasznosnak tartom.Természetesen csak ahol hozzáférek, ott szoktam, van abban igazság, hogy akkor lesznek szép nagyok a szemek, ha teljes éréskor éppen egymáshoz érnek, nem nyomoritják egymást. Nekem bevált eddig, természetesen a fa egy bizonyos mérete után már nem nagyon lehetséges. Az én fáim közül az egyik még pont ott tart, hogy tudom kezelni, a többiek most fordulnak termõre. Az öreg fámon, amelyik pár éve elpusztult én sem bûvészkedtem. Én az alma és körtefáimon is megritkitom a termést, 2-2 db-t szoktam meghagyni, nagyon szép, piacos lesz az eredmény.Az idõsebb fáimat is ugy szoktam metszeni, hogy létráról, vagy a fáról minden pontját elérjem kézzel , elõször az asszony is sopánkodott, hogy mi marad a fán,aztán õsszel, amikor ládaszám szedtük a gyönyörû, méretes almát, körtét, már meg volt gyõzve.A permetezéssel kapcsolatban azt az elvet vallom, hogy minél kevesebbszer, de minél hatékonyabban történjen. Rendszeresen figyelem a fákat, sokszor elég , ha leszedem az éppen penderedõ leveleket, melyekben csak pár tetûlárva található és megáll a fertõzés.Célszerû a fák törzsénél kb. 30 cm sugarú körben kitisztitani a talajt és megszórni valamilyen talajfertõtlenitõvel, hogy a hangyák ne tudjanak felmászni a fára.
A tetûveszély nagyságrendekkel fog csökkenni. Ha az ember folyamatosan figyelemmel tudja kisérni a fáit, az idõjárás függvényéban nagyon hatékonyan élhet a védekezés különféle eszközeivel.
A tetûveszély nagyságrendekkel fog csökkenni. Ha az ember folyamatosan figyelemmel tudja kisérni a fáit, az idõjárás függvényéban nagyon hatékonyan élhet a védekezés különféle eszközeivel.
Nekem most nyíródott ki egy sárgabarackfám. Belemászott a törzsébe valami szúféleség. Az egész fa lefonnyadt. Nem tûzelhalás, mert volt permetezve, és a többi barackfámnak semmi baja. Kár érte szép fa volt.
Én nem nyúlnák hozzá a sárgabarackhoz. Lesz még hûvös idõ, és a természetes gyümölcs ritkulás is beleszólhat, az erõs szél és a netalán elkapott jégesõ is sokat leverhet.
Érdemes most permetezni, pl. a s.barackot ,a blumetériás, vmi. levél fertõt most elkaphatja. A barackon is látni majd olyan varacskos szemölcsöket a héjon, nem épp szép látvány.
Érdemes most permetezni, pl. a s.barackot ,a blumetériás, vmi. levél fertõt most elkaphatja. A barackon is látni majd olyan varacskos szemölcsöket a héjon, nem épp szép látvány.
Egy hónap száraz, szeles idõ után a tegnapi esõ mindent helyrehozott.Ma és holnap már nem várható errefelé jelentõs csapadék, a nap most is szépen süt. Hétvégén ismét jöhet egy csapadékfront, ki kell használni az idõt. A sziromhullás utáni permetezés bevált, nagyon szép és egészséges terméskezdemények vannak a fákon,szerencsére bõségesen. Különösen a sárgabaracknak örülök, az elmult években mindig közbejött a fagy, de most még ritkitani is kell majd. Az almafákra 3 hete felrakott oltásaim is megeredtek, ugyhogy minden happy.
A füvet holnap ismét nyirni kell, aztán az alma, körte , szilvafákat valószinüleg mégegyszer lepermetezem,meg talán a csemegeszõlõket is. Eddig minden szépen alakul, remélem a folytatás is hasonló lesz.
A füvet holnap ismét nyirni kell, aztán az alma, körte , szilvafákat valószinüleg mégegyszer lepermetezem,meg talán a csemegeszõlõket is. Eddig minden szépen alakul, remélem a folytatás is hasonló lesz.
Igazad van, de felénk a legkoraibb piros cseresznyét hívják annak. Szép lehet róla csemegézni, régen a piacon gyerekkoromba még árulták is, mint a csomós retket.
Rosszul látod. Ez egy legkorábban érõ madár cseresznye, Floo azért is tette be.
Ha más nem, akkor a madarak rögtön észreveszik, és lecsapnak rá, ha nincs a fán egy hessegetõ ember, vagy más technika.
A szomolyai fekete nálam van, annak van válla,szív alakú közép nagy és ha bepirosodik, feketedik, nagyon ízletes. De kb. május28-jun.10 felé érik (közép-korai)
Ha más nem, akkor a madarak rögtön észreveszik, és lecsapnak rá, ha nincs a fán egy hessegetõ ember, vagy más technika.
A szomolyai fekete nálam van, annak van válla,szív alakú közép nagy és ha bepirosodik, feketedik, nagyon ízletes. De kb. május28-jun.10 felé érik (közép-korai)
Üdv!
Örömmel jelenthetem,hogy a nektarin fa amely küzdött a tafrinával él és virul. Rengeteg gyümölcskezdemény van rajta.
Elmúlt 2 hétben 2x kapott scoret többek között.
Hétvégén ha hazamegyünk kap még 1 kezelést. Remélhetõleg elég lesz.
Örömmel jelenthetem,hogy a nektarin fa amely küzdött a tafrinával él és virul. Rengeteg gyümölcskezdemény van rajta.
Elmúlt 2 hétben 2x kapott scoret többek között.
Hétvégén ha hazamegyünk kap még 1 kezelést. Remélhetõleg elég lesz.
A cseresznye ha jól látom szomolyai fekete. Nekem még csak zöld. Nem hiába DNY.
Azért lehet még szedni belõle, amire nekünk kell még bõven elég. A magot meg majd megszedem, jó lesz október végén elvetni
Nekem nem magzott fel. Pedig tavalyi. Nekem egy deka magot nem nyomott eddig.
Hello.
Én majd a mákot próbálom ki. Állítólag azt is lehet õsszel vetni. Nekem nem az a lényeg, hogy korábban teremjen, hanem többet és jobb minõségût.
Én majd a mákot próbálom ki. Állítólag azt is lehet õsszel vetni. Nekem nem az a lényeg, hogy korábban teremjen, hanem többet és jobb minõségût.
Ja, de az más komám. Nekem is benne van még egy sor a tavaly tavasziból, épp most a héten magzott fel...
Hát petrezselyemnek én a tavaly tavaszi van benne nekem, az bírja. Ha letakarod kis falevéllel még télen is zöld marad a levele.
Nálam a vöröshagyma bejött, már fogyasztható mint újhagyma a tavaszi pedig még két-három hét. Jövõre kipróbálom a borsót is, sõt a sárgarépát és petrezselymet is.
Homokon a talaj hamar elvezeti a vizet, az bármilyen fagymentes napon megmûvelhetõ, ráadásul a talaj sokkal hamarabb felmelegszik, tápanyagait feltárja mint a kötött öntés, réti talajok. Így a Nyírségben az õszi és a tavaszi vetés között nem lenne ekkora különbség. Ráadásul a homokon annak szerkezetébõl adódóan a sekélyen gyökerezõ növények sokkal érzékenyebbek a fagyra, mint más talajtípusoknál. Így én a boxmeccseteket 2 menet után 1:1-re pontoznám.
Még hogy nem számít sokat? Nem értesz hozzá... Tudod te, hogy mennyivel többet terem, mint a tavaszi vetésû? Ráadásul sokkal hamarabb is. Van tavaszi vetésû is és az õszivel köszönõviszonyban sincs. Mire ti megvárjátok, hogy a föld megmunkálható legyen, addig az enyém már több cm magas. És a gyökérzet is már jóval mélyebben van. De hiába jártatom a számat, amíg nem próbáljátok ki. 
Igazából nem számít sokat, mert most jött rá a nyári meleg az nyomta meg inkább nem pedig az, hogy tavaly õsszel ültetted. Akkor lehetne összehasonlítani, ha összehasonlítanád egy idén tavaszi vetéssel, de egyébként szerintem meg értelmetlenség õsszel borsót ültetni. Nálam tuti kifagyott volna márciusban közepén.
Korrekt kis különbség. Én március elején raktam el, de csak most virágzik. Lehet a jövõ héten be is viharzok a boltba bevásárolni az õszi vetéshez.
A mulcs véd a kiszáradástól trágyáz, a giliszták alatta lazán tartják a talajt. El kell találni a vastagságot, a vékony nem véd a túl vastag meg nagyon rohad. Én tavaly gombakomposzttal mulcsoltam, igy locsolás nélkül is termett paradicsom, cukkini. Idén is mulcsolok
Nagyon sok érdekes gondolat van a filmben. Azonban elgondolkoztató az, hogy pont egy olyan növényt vet a hölgy, amit kimondottan csak egyszer kell vetni a kertben, utána magától kikel minden évben. Ez a kapor. Miért is teszi? Nem hiszem, hogy nálunk ez mûködne. Még a rendesen magágyba vetet magok sem kelnének ki az idén a szárazság miatt, mert hiába volt a tél és tavasz eleje átlagosnál csapadékosabb, közel egy hónapja nem volt jelentõsebb csapadék nálunk (Szentmártonkátán). Sajnos már most locsolni kell.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat