Meteorológiai esélylatolgatások

Igazából én most két esélyes forgatókönyvet látok középtávon (értsd nov. 6-ig): a nyugat-európai teknõ - mint már idén annyiszor, mélyen lenyúlik délre, ennek következtében egy újabb med keletkezik, és az kb. 1 hét múlva ismét véget vet a rövid száraz idõszaknak. Viszont a másik verzió szerint tõlünk északra zonális áramlás alakulna ki, mi pedig a dél, délkelet-Európa feletti AC-öv peremén lennénk. A gyenge átkeverés miatt ezért több helyen számítok tartós ködre/magasködre. Ha ez a verzió jönne be, a csapadékmentes idõszak akár a jövõ hét végéig is kitarthatna. Ismervén az idei erõs meridionalitásra hajló tendenciát attól tartok, hogy ismét a medes verzió jön be, mégha pillanatnyilag nem ez a valószínûbb. Közben a hidegmag szépen növekszik fent északon, osztom azok véleményét, akik szerint egy több hetes õsz végi zonalitás hozzájárulhat egy késõbbi átlagosnál hidegebb téli idõszak kialakulásához többek között a mi térségünkben is!

Pedig a Bakonyban 1000 mm feletti idei csapadék után sokan örülnek ennek a proginak.Sajnos nem vagyok ilyen optimista,eddig csak kétszer bírta itt ki az idõ 10 napig csapadék nélkül az idén. Lehet,hogy most egy-két hétig nem lesz semmi,de a britektõl északra egy viharciklon alakul ki,amely hideg levegõt zúdítana Nyugat-Európára elseje táján.Úgy számolják,hogy felettünk olyan erõs és tartós AC lesz, hogy nem hat ránk.De ha igen,akkor vagy erõs elõoldal lesz déli áramlással,esetleg nedves mediterrán szállítószalaggal.Rosszabb esetben,mint most mediterrán ciklon és esõzés,vihar.1 hét múlva kiderül(vagy beborul ).
Most itt esik és dühöng a szél alig 5 fokban.Ilyen idõt vártunk mára errefelé ...?

A következõ 164 óra minden különösebb esemény nélkül zajlik majd leLink az eleinte gyenge fagyokat,és a reggeli ködöket.Sõt az utána következõ hétre is nagy az esélye a hasonló idõjárásnak,a fáklya is szépen simul ki.Link
Mindenesetre már látom nem az én kedvenc két hetem következik,utálom az eseménytelen ködre hajló idõt!

Szerintem a GFS alálõtte ezt a szombati T maxot Link
8 fokos 850 Link mellett azért csak melegebb lesz, szél is lesz átkeverni Link
Vagy pont a szél fog visszahûteni?
Nemhiszem!
Az ECM melegebbet számol Link , szerintem neki lesz igaza.

Így van. Ha tõlünk nyugatra zúdul dél felé, teljesen más a végkimenetel és a mi idõjárásunkra gyakorolt hatása, mint ha ránk, vagy tõlünk keletre szakadna le. Amennyiben az elsõ variáció következik be, a nyugati áramlás révén késõbb valamennyi eljut hozzánk is belõle, leggyakrabban egy -a hideg levegõ által generált- mediterrán ciklon hátoldalán. Optimális esetben ránk zúdul, míg elõfordul hogy tõlünk keletre, (ez talán a leggyakoribb) ilyenkor legfeljebb lassan, keleti áramlással jut el hozzánk belõle valamennyi a késõbbiek folyamán (amennyiben a meridionális áramlás tartósnak bizonyul).

Ez egy nagy igazság, csak nem mind1, hogy hol jut le.

Igy van. A poláris, permanens hideg légtömeg, ha felgyülemlik, elõbb-utóbb ciklonális örvényléssel lejut alacsonyabb szélességekre - erre már Petterssen norvég meteorológus rámutatott a múlt század ötvenes éveiben (és az ELTE meteorológus szakán is tanitják).

Mi az, hogy!1978/79-ben zonális anticiklon volt egész novemberben és gyakori köd -nagy tél.1986/87-ben szintúgy.I995/96-ban a november ugyan már télies idõt hozott, viszont akkor október volt anticiklonos.
Ha erõs a sarki hidegbázis, akkor az é-d-i hõdifferencia miatt felgyorsulnak a zonális áramlások: egy északon elhelyezkedõ keleti áramlásos, és attól délre egy nyugati áramlásos zóna légmozgásai mennek szembe egymással.Ezek határvonalán örvénylések keletkeznek: a mérsékelt övi ciklonok.A ciklonok hátoldala aztán a mérsékelt szélességekre zúdítja a sarki levegõt.Ez a mechanizmus hozza létre az un.Namias-periódusokat: növekvõ é-d-i hõkülönbség, gyorsuló zonális áramlás - meridionálisra váltó áramlás, csökkenõ hõkülönbség.
Nos,minél nagyobb tömegû sarki levegõ mozog a szubarktikus zónában nyugat felé, tehetetlensége miatt nyilván annál nehezebb kitéríteni eredeti irányából, és dél felé való elmozdulásra késztetni.A Namias-féle meridionális,hõkicserélõ fázis késlekedik.A biciklit, például, könnyû irányváltoztatásra késztetni -egy kamiont már nehezebb, a Titanic-ot még sokkal nehezebb volt.
Kicsit olyan ez, mint az erõs nyári zivatarok: azok is nehezen adják ki magukból a záporesõt,sokáig lebegtetik intenzív felszálló légáramlataikkal a vízcseppeket,jégszemeket -sõt,még emelik is azokat.De aztán, ha átbillen az egyensúly, és mindez elindul lefelé, hát akkor...
Vannak öngerjesztõ,kumulatív folyamatok,melyeknél az akkumuláció egy ideig az emisszió, a kibocsájtás ellen dolgozik.A sarki hidegmagok felépülése is éppen ilyen.Az erõs hidegbázis szinte "visszaszívja magába" a hidegleszakadásokat, melyek gyérebb hidegtartalék esetén elindultak volna a mérsékelt szélességek felé.Aztán egyszercsak óriási hidegleszakadással lep meg minket.

Kíváncsian várom,hoz-e a november zonális anticiklonokat,nálunk huzamosan csendes,párás,ködös idõszakot.Az ilyen idõszakok szülõi a téli zimankónak,hónak,fagynak.Télen nagyon gyakran hideggel "jövünk ki" a tartós magasnyomású,ködös idõjárásból.(Ha nem,az már önmagában anomáliás,és a 2006/2007 féle telek jellemzõje.)Most egy kicsit "túlmozgásos" a légkör,de a következõ hónapban ez talán megváltozik -bár õszintén szólva most nem sok esélyt látok rá.Nem mondom,elõfordult már,hogy változékony,szeszélyes október-november után jó tél lett.De ez messze a ritkább eset.

Igen, köszi az okfejtést! Azt tudom egyébként, hogy csak közvetett hatásokat okoznak a másodlagos tényezõk (jégborítottság, hóborítosság, vízfelszín anomália).
Csak, ahogy a Meteorológiai társalgóban is, sokan a jégborítottság alakulásából vonnak le messzemenõ következtetéseket. Persze a hidegmagok tekintetében van egy-két összefüggés, de a tél milyenségét nem a jégborítottság fogja eldönteni (legalábbis elsõsorban).

Jól is néznénk ki, mert ha az döntené el, akkor megint akkora zonalitás is lehetne, mint a ház..., lásd 2006/2007..

Én mégis azt mondom, hogy a sarki hidegmagok elhelyezkedése a következõ 1-2 hétben még nem a végleges elrendezést jelentik, és kíváncsian várom, hogy mennyire fog nõni az idõ elõrehaladtával..., hogy esetleg Észak-Amerika felé lesz e jelentõsebb gócpont, ami erõsítheti az izlandi minimumot.

Az általad kritizált térkép tapasztalatból írom, a legpontosabbak egyike.
A kritikád tárgya jogos, ám csak a 70-es szélességtõl délre esõ, szárazföldi öblökre.
Olyan ez, mint az SST-anomáliák legjobb ábrázoló térképének ( Link ) északi torzítása, ettõl a térkép maga a legjobbak egyike, csak a korlátait ismerni kell.

Itt van ez, újra (az augusztus végi géphalál óta ez megy) megtaláltam a linket: Link és Link

Bízol egy olyan térképben, amely a Botteni-öblöt befagyasztja?

A Finn-öböl részére gondoltam...

Kiegészítés: A sarki jégborítást elsõsorban egy folyamat részeként (elsõsorban a makrohelyzet lenyomataként) kezeljük, ne önmagában.

Ami egyébiránt a leginkább figyelmet érdemlõ Kara-tenger térségében kezdett be az elmúlt 10napon.
Sajnos két külön linken kell az elmúlt 10nap folyamatát megmutatnom:
2010.10.13 és 17.: Link
2010.10.23.: Link

A Ferenc-József-föld a figyelmet érdemlõ.

A sarki jégborítás megértésének ügyében látszólag van még fejlõdni-valód.
Ez egyáltalán nem leszólás, inkább egy megértési folyamatra szóló felhívás, hogy az egyébként erõs tempójú szakmai fejlõdésed újabb fejezetét vedd magadhoz.

Nos, a sarki jégborítás elsõsorban okozata a makrotérségi folyamatoknak, csak másodsorban okozója.
Magyarán a 2006 õszén nem volt véletlen az elmúlt évtizedhez mérten erõs az Atlanti térség felett a jégborítás, hiszen a zonalítás közvetett módon és általánosságban erõsen rásegít sarki jégképzõdésre.
Ám önmagában nem tudja befolyásolni kontinensünk idõjárását.
Okozója akkor lehet, ha a markortérségi folyamatok egy olyan felállást vesznek fel, amiben tartósan érvényesülhet a sarki jég kontinensünkre hatást gyakorolt szerepe, ekkor a makrofolyamatokkal karöltve bizony okozóként léphet fel, pláne, ha a szárazföld is rásegít, pl. a "hûtõszekrény-effektussal".
Magyarán elsõdleges kialakító tényezõ mindig a makrohelyzet.
Jó példa a tavalyi õsz, a zonalítással is rásegített erõs jegesedésre megérkezett decemberre egy keleti blocking-helzet, amit az erõs északkelet-európai hófelhalmozódás is elõidézett, ez a sarki jégborítással együttesen egy öngeneráló folyamatot indított el, az erõs kontinentális irányítást és téli zimankókat.
A kárpát-medencei téli hõmérsékleti átlagok ne tévesszenek meg, az iszonyatos számú és szinte végig medencénkben zajló keveredési zónák felülírtak mindent.

Remélem segítettem valamicskét.

A zonalitás témaköréhez: a legfrissebb futások alapján kalkulát felállás mindennek mondható, de zonalitásnak egész biztosan nem a jövõ hét végére:
Link

Attól mert a rendszer meleg oldalán leszünk attól az még nem zonalitás.


Az viszont igaz, hogy a jelenlegi fáklya lényegesen összetartóbb lényegesen lecsökkent a szórás rajta a néhány nappal ezelõttihez képest.
Ennel mindtegy ellenpólusaként a NAO index ujra erõsen szórni kezdett lefelé november közepe felé (ez a legfrissebb felállás...2-3 napja még egységesebb képet festett):
Link

Magyarul jelentõs radikális átlakulás nem várható a jövõ héten és azt követõen se egyelõre.

Hát,a tél közepi tartós zonalitást elég nehéz "megúszni" nálunk.Ebbõl a szempontból a tavalyi,és ahhoz hasonló évek ritkaságszámbam mennek.

Az utóbbi 20 évben 18-ban ugyanennyire melegnek jelezte az észak-amerikai térséget és ugyanilyen enyhén be is következett a dolog. 2006/2007. telén sem volt másképpen: Link nagy területen igen erõsen pozitív anomália az észak-amerikai térségben. Szóval a dolog kulcsa valahol máshol kell, hogy legyen...
Egy dolgot mindenesetre meg lehet jegyezni, hogy a jégborítottság hasonlít, illetve a hidegmagok vándorlása is arra enged következtetni, hogy nem lesznek tartósan Szibéria környékén (legalább nem lehet azt állítani, hogy tartosan ott lesznek).
Ebbõl kifolyólag a múltbéli eseményeket kivéve, a jelenben és jövõben semmi bíztató képet nem lehet felfedezni. (legalábbis jelenleg)

Én mindenesetre befejezem a témát, mielõtt megjelenik az a bizonyos egy-két személy, akik miatt valami ellenségeskedés elkezdõdik. Azért egész jó kis szakmai diskurzus ment itt az utóbbi pár órában!
Majd meglátjuk, hogy a jövõ mit hoz!

Nem véletlen:
Link

Azonos idõszakban 2006-ban Észak-amerikára volt jellemzõ egy erõs hidegmag, most pedig (legalábbis jelenleg) már a november elejére várható helyzet.
Kíváncsi vagyok ki fog-e Észak-amerika fölött alakulni november elsõ napjaiban az az erõs hidegmag ?!?!

Én nem arra következtetek, hogy keletrõl fog jönni a kontinentális hideg, hanem hogy egy makroátrendezõdés miatt sokkal erõsebb és gyorsabb lehûlés jöhet ÉK-rõl mintha nem lenne a célterületen ilyen hidegmag.

Tavaly ugyancsak (a jelenleg elõrejelzettek ellenében) kialakult ez a hidegmag november elejére -20:-25 fok körüli 850-es hpa hõmérsékletekkel:
Link

Megjegyzendõ hogy az elmult éveket figyelembe véve elég light-osra sikeredhet az Észak-amerikai felhalmozódás:
Link

Még a -10 fokot is alulról súrolja. Tehát a hideg java a pólusoktól számítva a Eurázsiai rész felé tolódik.

Ha pedig az áramlási viszonyokat nézzük arrafelé:

jelenleg:
Link
és 1 hét mulva:
Link

Az USÁ-ban nyugatias, kanadában délies áramlások uralkodnak (tartósan), így nem kedveznek a hófelhalmozódásnak, illetve a hideg behatolásának.

Tehát nem tudom, hogy ez a hideg át tud-e majd novemberre helyezõdni oda, mert erõs és folyamatos óceáni ciklongenezist ez segíthetené elõ, ami közvetett módon erõsíteni a zonális hajlamot Európában novemberben.

A szezonális elõrejelzések is hetek óta folyamatos pozitív anomáliával számolnak Észak-amerikára (nem is kis mérsékben):
Link

És ezt sokkal határozottabban jelzik, mint pl. az európai kilengéseket. (megj: Mondjuk azt erõsen kétlem, hogy novemberben a 60. szélességtõl északra épp a Skandináv térség zárna a legnegatívabb anomáliával az egész sarkörön)

Nagyon helyes Wetsom megfigyelése az Atlanti-óceán irányából a kontinens felé sodródó,majd ott lelassuló,megálló ciklonokról.Ezek a ciklonok ahelyett,hogy frontjaikkal "átsöpörnének" rajtunk,vagy a tõlünk északabbra fekvõ tájakon nyugatról keletre (mint a klasszikus zonalitás esetén),tartósan a kontinens északnyugati része fölött tevékenykednek,alacsony nyomású légtömegeik és hidegfrontjuk messze délre lenyúlik,és az így generálódó mediterán ciklon,vagy elõoldalának déli áramlása ér csak el minket.Határozottan megfigyedlhetõ a déli légmozgás gyakoriságának növekedése a szeptemberi állapothoz képest.Az elmúlt napok ény-i áramlása például nem sokáig tartott,az ezután kialakuló dk-i,d-i légmozgás sokkal hosszabb életûnek tûnik(lásd a nov.1.-re prognosztizáltak)
A november eleji makacs déli szél nem tartozik a ritkaságok közé.Okáról az a véleményem,hogy a gyorsan lehûlõ kontinens fölött, -Szibériában- hideg levegõvel telt anticiklonok képzõdnek,és ezek akasztják meg az atlanti depressziókat kelet felé való vándorlásukban.A ciklonok hozzánk képest elõoldali pozicióban vesztegelnek,tartós délies áramlást tartva fenn fölöttünk.Bár lehet,van ennek a jelenségnek más,mélyebb oka is.Nyáron éppen a forró levegõvel telt orosz AC nem engedte eltávozni Közép-Európából a sekély ciklonokat.

Én ez alapján írtam:Link

Az animáción én azt látom hogy fokozatosan húzódik vissza a hidegmag,és tevõdik át Grönland irányába.Nov. 1-9 között.

Ezért is mondtam, hogy a klasszikusan definiált blockingnak vannak ezek a szigorú kritériumai. A valóság persze - mint ahogyan az egész légkört, valamennyi meteorológiai jelenséget illetõen igaz ez - sokszor nem sorolható be ilyen tankönyvi rendszerbe.

Egyértelmû, hogy a tartós nyugat-, illetve közép-európai teknõ sokkal inkább a blocking kategóriához áll közelebb, mint a zonalitáshoz, ebben nincs is vita.

Ha kiragadunk egy-két pillanatképet:
Link
Link
de fõleg:
Link
Link
ezek elég jó kis blocking-típusú minta-helyzetek, nem is kérdés.

Más kérdés, hogy annak az "õs" blocking-helyzetnek a kritériumait, amelyet korábban vázoltam, és amit mi általában egy masszív brit, vagy skandináv, de legalábbis kelet-európai Ac képében képzelünk el, csak rövidebb ideig elégítik ki. Ezért is tartom kicsit parttalannak a vitát, mint már korábban is említettem.

Szerk.: plusz lásd Met4ever írását! Én is valami ilyesmit akartam megfogalmazni, de õ jobban szavakba tudta önteni a lényeget.

"A nyugat-európai teknõ nem zonális áramlással kapcsolatos, hanem meridionalitással."

Ez természetesen igaz. Ehhez kapcsolódó gondolataim a blockingról =>
A lényeg a korábban már említett "állóhullám jellegben" van szerintem. A jet rajzolja ki ezeket a hullámokat, s minél nagyobb a hullámok aplitudója, annál délebbre nyúlnak a teknõk ill. annál északabbra a gerincek.

A blockinghoz szerintem relatív nagy hullám amplitúdó + állóhullám jelleg is kell. Az utóbbi biztosítja, hogy az adott áramlási kép több napon keresztül alig változik, azaz a meridionalitás viszonylag tartós.

Úgy is elõfordulhat relatíve nagy amplitúdójú teknõ/gerinc, hogy az semmiféle állóhullám jelleget nem mutat, azaz nyugatról kelet felé helyezõdik át. Ekkor egy adott pontban csak átmeneti a meridionális áramlás, azaz a "déli meleg" illetve az "északi hideg" légtömeg csak rövid ideig éri el az adott pontot, és sûrûn váltogatja egymást.

Ha még tovább lépünk, és csökkentjük a hullámzás amplitudóját, akkor eljutunk a klasszikus zonalitáshoz, amikor vannak teknõk és gerincek is, de ezek alig nyúlnak északra ill. délre, így egy adott pontban tartósabban nyugati ill. nyugatias az áramlás. Minél kisebb a hullám amplitudó, annál csekélyebb az észak-déli légtömegcsere.

Az persze jó kérdés, hogy hol húzzuk meg határokat pl. tartósság kérdésében. Ha túl szigorúak vagyunk, akkor az esetek többsége valahol a kettõ (zonális vs blocking) között lesz.

Aktualizálva a köv. 10 napra, az ECMWF ens. alapján úgy látom én is, hogy nagy csata zajlik majd a két típusú helyzet között. Az atlanti ciklonok pár napra áttörik az atlanti anticiklon északi részét és bejutnak a szárazföldre, de az anticiklon rendre újraképzõdik mögöttük nyugaton, és a kelet-európai anticiklon sem adja magát egykönnyen, így egyelõre (köv. 10 nap) a klaszikus zonalitás sem képes kialakulni...

Egy kis összehasonlítás a 2006-os helyzettel: Link jellegében ugyanaz, csak 2006-ban erõsebb volt a hidegmag, így a jég kiterejdése is, meg több hó volt Szibériában.
Ennek ellenére nem nagyon jöttek a fuvallatok keletrõl, sokkal inkább nyugatról.
Én arra tippelek, ezek alapján, illetve a hidegmag elhelyezkedéséból, hogy tartós zonalitás december környékén kezdõdhet el, ha megvárjuk, amíg a hidegmag ellenkezõ része eléri Észak-Amerikát, illetve olyan ciklonokat gerjeszt, ami ránk is hatással lesz.
Benne van a paliban tehát, hogy pont decemberre kerülünk át az enyhe periódusba, illetve márciusban még bõven tél lesz.
Igazából sokminden lehet...
A hidegmag mostani elhelyezkedéséból tehát semmiképpen sem lehet következtetni arra, hogy keletrõl jön a kontinentális hideg, mert nem biztos.
Hiába van Afrikában a +20-as izoterma, mégse jön közel, hiába van délies áramlás...

Én a hidegmag kialakulásását nem Grönland felé tenném, ahogy írod:
Link

és a jövõ hét vége:
Link

Egyre inkább Eurázsia-északi részeire tehetõ az erõs hideg felhalmozódás. Valószínûleg a jég és a hó felhalmozódás is erre a részre lesz jellemzõ a legerõteljesebben.

Sõt: jelenleg is Eurázsia északi részén van a legelõrehaladottabb állapotban a jég terjeszkedése ez egyértelmû.
Link

Azaz egyelõre tartósnak ígérkezik ez a felállás a várható kieneteleket elnézve.
Ehhez képest Észak-amerika nagyon gyengén teljesít.

Pontosan ennek okán érdemes lesz nézni november elején a nyomási elrendezõdést, ugyanis egy erõs Skandináv, vagy norvég tengeri AC dominancia gyors kialakulásával ÉK felõl radikális idõjárásváltozás is bekövetkezhet, és itt a hideg légtömegeknek nem az óceán felõl kellene átkelni, hanem a szárazföld felõl. Ilyen esetben novemberben már az elsõ téli jellegû idõt okozhatná.

A GFS ENS bizony tartja a déli típusú blockingot, avagy nyugat-európai teknõt, bár a kettõ nem hiszem, hogy ugyanaz. Mondjuk rá, hogy 120 órától 240 óráig. Most ekkor elvégre is blockingot vár a modell vagy nem?
Amúgy az utóbbi 1 évben azért eléggé ritka volt, hogy egy berendezkedés 5 napnál tovább kitartson. Bár tényszerû, hogy vagy így, vagy úgy, de blocking van/volt. Jórészt folyamatos váltakozás van, de a zonalitást mindenképpen ki lehet zárni. A nyugat-európai teknõ nem zonális áramlással kapcsolatos, hanem meridionalitással.

Hát igen így van.

Más: A térképeket nézve a hidegmag egyre inkább Eurázsia fölé helyezkedik, más is így látja?

Örülök, hogy a szakma is megszólalt, bizony egyetlen napi elõrejelzett térkép nem elég a makrohelyzet jellemzésére.
Egy blokkolni látszó Ac, azaz pl. egy beékelõdõ Ac-gerinc még nem elég még a blocking-helyzethez, ahogy az Atlanti-térségben kialakuló cikloncsalád se a zonalításhoz, az egymásra gyakorolt hatásuk és azoknak az idõtartama/jellege a döntõ.

Maradjunk annyiban, a következõ 10napban próbálkozik a zonalítás, meglátjuk sikerül-e neki kialakulni.

Így van. A klasszikus blocking-nak szigorú kritériumai (Rex, 1950) vannak egyébként. Nevezetesen:

- a nyugat-keleti irányú áramlás két, egymástól távol elhelyezkedõ ágra bomlik
- a légtömegek az egyik ág mentén mozognak
- a két ág által kifeszített terület nagyobb, mint 45 fok
- a jelenség élettartama legalább 5-7 nap

Hát ez tényleg szuper, jó hogy megtaláltad!

Ez egy fantasztikus anyag térképekkel a makroszinoptikus berendezkedésekrõl: Link

Szerintem mindkettõtöknek igaza van. Én úgy látom, arról van szó, hogy 2 blocking helyzet között próbálkozik a zonalitás, de nem tud kiteljesedni, tehát mostani esetben:

Blocking (északi) --> félblocking --> blocking (déli) --> ???


Nos, az alábbi hozzászólás alapján viszont az egészet nevezhetjük félblockingnak, hiszen kis túlzással napról-napra változik a nyomási elrendezõdés. Semmiképpen nem zonalitás, de mivel a blokkoló AC-központok csak rövid ideig maradnak ugyanazon a helyen, ezért nem is blocking.

Itt találtok a blocking fogalmáról pontosabb leírást, megemlítve a fõbb típusokat is (a 14. oldaltól).
Link

Idézve ebbõl:
"A 30. és a 60. szélességi körök közötti területen általános esetben erõteljes nyugatias áramlások dominálnak. Az egyes földrajzi szélességeken a légkör hosszú távú termikus egyensúlyának fenntartása érdekében rendszeresen kialakulnak olyan meridionális perturbációk, amelyek lehetõvé teszik a trópusokon felhalmozódott hõenergia szállítását a pólusok irányába. Ezen perturbációk következtében a nyomási képzõdmények egyes esetekben olyan formációkba rendezõdnek, amelyek területén a magaslégköri áramlások zonális komponense szinte teljesen megszûnik, nyomási teknõk és gerincek, a földfelszín közelében pedig ciklonok és anticiklonok jönnek létre.
Ennek a meridionális hullámzásnak az egyik különleges esete az állóhullámok kialakulása, azaz olyan anticiklonok létrejötte, amelyek hosszabb ideig, akár több héten át is ugyanazon a területen vesztegelnek. Ezt nevezi a nemzetközi szakirodalom blockingnak."

Szerintem ez azért nem könnyû kérdés egyébként, mert azt kellene elõször is eldönteni, hogy az a bizonyos képzõdmény melyik földrajzi térségre nézve blocking, ha lehet így fogalmazni. Azaz hogy egyáltalán nincs nyugat-keleti irányú áramlás az egész észak-atlanti térségben, vagy pedig van ugyan, de hozzánk már nem jut el?

Hát nov 1. az egyértelmû blokking, ez nem is volt kérdés:
Link
De elõtte, viszont nem biztos , hogy teljes az a zárás:
Link

Szerintem is így van, bár az "afrikai hõség" kicsit túlzás, persze értem az idézõjelet De majd jön pl. egy Svadasz és megmondja a tutit Link

A nov.1-i helyzet teljes mértékben blocking, méghozzá déli típusú. AC a Kelet-európai-síkságon, a teknõ és az AC között délies áramlással "afrikai hõség".

Emellett ugye van még három tipikus eset: a keletit és az északit mindenki ismeri, és van még egy atlanti blocking is. Utóbbi esetén nem az Azori-szigetek környékén, hanem attól északabbra van az AC, de kint az óceánon. Bár ez inkább már kicsit átmenet a félblocking felé. Északon azért jó kis havas helyzeteket tud okozni ez is.

Emiatt nem tudom rámondani, hogy teljesen blokking:
Link
*piros a zonális szelek
*lilás a meridionális szelek

A zonális áramlások eltérített pályán bizony bejutnak, és félig meddig befolyásolhatják az idõjárásunkat.

Egy tiszta blokking helyzetben közel sincs ilyen közelségben a Nyugat-Keleti áramlás.

Akkor miért hívod félblockingnak, ha a jet stream egyértelmûen meridionalitásra emlékeztet? Link ez egy tipikus blocking fajta.
Itt van még egy jó térkép, ami szerintem félblocking: Link
Ez itt meg egy brutális zonalitás: Link

Szerintem itt a blokking fogalmával vannak problémák.

Néha itt a metneten csak az Azori AC számít blokkingnak, de véleményem szerint tõlünk keletre lévõ AC is blokkingnak számít

Ez hol zonalitás?:Link

A JET stream egyértelmûen meridionális felettünk...

És eleve, ha már észak-déli teknõrõl beszélünk, akkor nem beszélünk zonalitásról...

A jelenlegi kép azaz, hogy a ciklonok zonális áramlással megjönnek Európába, de itt megragadnak és teknõt alakítanak ki.
Egy biztos, én ezt nem nevezném zonalitásnak.

A Nyugat-Európai teknõk félblocking kategóriába tartoznak?
Ez szerintem sem félblocking! Emlékszem én olyan telekre, amikor gyakran volt kvázi-zonalitás és az arról szólt, hogy mediterrán ciklon alig-alig van (vagy van, de nincs ránk hatással), csak északnyugati frontok, amik fõként északra-északkeletre hoznak megmaradó pár centis havakat, ha a Tátra nem fésüli meg túlságosan a csapadékot! Link nekem az ilyen helyzetek félblockingok! Link
Simán elõfordulhat, hogy én tudom rosszul, de a Nyugat-Európai teknõ szerintem nem az a tipikus félblocking.

Emiatt gondoltam félblokkingra.

GFS ENS:Link
ECMWF ENS:Link

Látható, hogy Brit szigetekig eljut a ciklon, de utána satuba kerül, és nagyon lelassul a mozgása. Ha ez a felállás kialakuló,akkor nyomás hullámok elõbb-utóbb mediterrán ciklonhoz vezethetnek.

ECMWF ûridõben elég durva jövõképet vázol fel:
Link
Persze ennek beválási esélye elég csekély, de jelzésértékû.

Tévedsz.
November közepéig is a grönlandi hidegmag volt erõs ( Link és Link ), és a zonalítás épp sarki hidegmagok erõsödését okozza közvetett módon, a tavalyi kemény európai tél egyik oka is ez lett.

Kornél, nekem továbbra is inkább zonálishoz áll közelebb az áramlás a következõ 10nap, mint blockinghoz, igaz gyengus kivitelben (erõsebb kivitelt és vegytiszta zonalítást nem is lehetett várni):
Link , Link és Link

Kezd végre letisztulni a kép. Tiszta zonalitás nem alakul ki a jelek szerint, sokkal inkább félblokking lehetséges a jövõhét második felétõl.

Bocs,nincs itt valami tévedés?Az általad linkelt ábra azt mutatja,hogy a nyugat-szibériai hidegmag nagyobb és "keményebb" is a grönlandinál.Pont errõl írtam,ez az északkeleti hidegtömeg generálja és tartja fenn a makacs fehér-tengeri ciklontevékenységet,mely már jó ideje tapasztalható.Éppen ezért gondolom,hogy az északatlanti minimum nyugati áramlásos zónája nem lesz képes uralma alá vonni(legalábbis tartósan) Európa idõjárását.

Az a nagy hidegmag viszont,ha jól látom kezd Grönland felett összpontosulni és keményedni:Link
Már figyelem egy ideje a modellen.

Ha jól emlékszem tavaly két hidegmag volt végig,már az õsztõl kezdve a tél végéig.És a komolyabb hidegmag az végig nekünk jó helyen,itt Európa északi,északkeleti részén volt.Míg a gyengébb Grönland felett.Szóval szerintem más felállás van most mint tavaly.Ha kialakul a zonalítás(már pedig esélyes)és ha továbbra is az a tendencia hogy a kemény hideg mag nem felettünk lesz,akkor könnyen lehet hogy a múlt télnél enyhébb lesz a mostani. (persze ez csak egy modell alapján....)

Az idõjárás eddigi viselkedését figyelembe véve egyáltalán nem elképzelhetetlen az izlandi minimum megerõsödése.(Hozzá kell tenni,ez szinte minden télen megtörténik a napforduló környékén)Ez Európára nézve ny-dny-i melegáramlást jelentene.Azonban a melegáramlás érvényre jutását alapvetõen megszabja az északkeleti hidegtömeg,ill,annak hiánya.Tavaly november második felében,december legelején szintén dny-i áramlás uralkodott enyhe idõt okozva,de a felgyülemlõ északkeleti hideg végül "felülírta" a makroszinoptikai helyzetet,s hogy milyen lett a december,arra jól emlékszünk.A helyzet kulcsa tehát az északkeleti hideglevegõ mennyisége.Ha ez kevés,akár nyugati áramlásos,enyhe telünk is lehet.Meg kell mondjam,nem hiszem,hogy így lesz.Mégpedig azért nem,mert az izlandi mellett egy másik minimum is stabilan mutatkozik szinte minden elõrejelzési térképen.Ennek középpontja a Skandináv-félszigettõl é-ék-re van,és a Grönland fölötti AC-al közös áramlási rendszerével hideglevegõt deponál Északkelet-Európában.Egyelõre nem úgy néz ki,hogy ez a hidegraktár fel akarna számolódni,"amerikás" tél készülne kialakulni,kanadai-keleti parti fagyhullámokkal,európai enyheséggel.Megfigyelhetõ az is,hogy mostanában az északatlanti minimum alacsony nyomású légtömegei sohasem északról közelítenek meg minket,hanem délrõl,mediciklonok formájában(tavaly õsz végén is ez volt a helyzet)Ha délire fordul fölöttünk az áramlás,ezt nem nyugati szelek követik,mint általában,hanem a déli szél keletire fordul és már rajtunk is van a mediciklon.Ebbõl kifolyólag én a "teknõs" felállást tartom valószínûnek.Ez okozhat az átlagnál enyhébb,esõs idõt is,azonban ha erõs az északkeleti hidegfelhalmozódás,akkor a déli alacsony nyomás könnyen ránk "ránthatja" a sarki-kontinentális légtömegeket,ahogy egy éve decemberben történt.Mindamellett átmeneti zonalitást egyáltalán nem tartok kizártnak.De úgy gondolom,ha ez kialakul,egy idõ után a nyugati áramlás északira vált(ahogy illik),és nem lesz vég nélküli enyhelevegõ-beáramlás,mint 2006-2007 telén.