Meteorológiai esélylatolgatások
A naptevékenység jókora idõbeli pufferrel (szerény véleményem szerint évekkel) adja befolyásoló tényezõit a földi légkörnek, így a mostani gyenge cikluskezdet hatása még bõven késõbb lesz érezhetõ.
- - - - -
Nem-nem, az egy igen hektikus, össze-vissza Tél volt, a gyakori európai nyomásátrendezõdések és a nagy ránk hatást gyakorló sarki hideg-mag együttes hatása egy változékony, keveredési zónák sokaságából összeálló rendkívül havas telet adott.
A rá következõ, többek között Közép-Európára jórészt Ac-uralmat (és kevés keveredési zónát) hozó, hideg és mérsékelten havas Télre látok most esélyt.
- - - - -
Nem-nem, az egy igen hektikus, össze-vissza Tél volt, a gyakori európai nyomásátrendezõdések és a nagy ránk hatást gyakorló sarki hideg-mag együttes hatása egy változékony, keveredési zónák sokaságából összeálló rendkívül havas telet adott.
A rá következõ, többek között Közép-Európára jórészt Ac-uralmat (és kevés keveredési zónát) hozó, hideg és mérsékelten havas Télre látok most esélyt.
Ha jól emlékszem, ez az erõs negatív NAO több, mint 15 éve tart, és mintha csúcson akarna mostlenni. Ha most elkezdünk lefelé menni a hullámhegyrõl, akkor ismégévekbe tart, amíg leérünk róla.
Az viszont igaz, hogy ha az eddig évek óta visszafojtott zonaitás egyszer beindul, akkor a pzsgõsdugó effektus léphet életbe, vagyis olyan erõvel törhet majd ránk a zonalitás, hogy ihajj. Aztán hogy ez fél éven belül követkethet be, vagy 2év múlva, vagy 5év múlva, ezt nem tudni.
Ebben a több, mint 15 éves negatív NAO kilengésben is voltak hullámzások azért.
Az viszont igaz, hogy ha az eddig évek óta visszafojtott zonaitás egyszer beindul, akkor a pzsgõsdugó effektus léphet életbe, vagyis olyan erõvel törhet majd ránk a zonalitás, hogy ihajj. Aztán hogy ez fél éven belül követkethet be, vagy 2év múlva, vagy 5év múlva, ezt nem tudni.
Ebben a több, mint 15 éves negatív NAO kilengésben is voltak hullámzások azért.
Én egy átlagosnak is nagyon örülnék, ugyanis errefelé a három téli hónapot egészében nézve még a tavalyi tél is átlag fölötti volt, igaz nem sokkal, úgy 3-4 tizeddel, de akkor is átlag fölötti. Szóval én nem tudok azonosulni azokkal akik azt mondják, hogy a tavalyi brutális tél után most jöjjön egy enyhébb, mert itt tavaly se volt egyáltalán durva, talán azt a pár napos hófúvást leszámítva. Igazából a 2005-2006-os tél óta mindegyik csalódás volt, legkevésbé persze a tavalyi.
Én sem azt írtam, hogy most...hanem fél éven belül, ami inkább jövõ év tavasza is lehet.
Magam részérõl egy átlag alatti hõmérsékletû tél igencsak meglepne annak ellenére hogy mindenki ezt várja....jómagam mint irtam korábban inkább átlagos téllel számolok és csapadékkal is.
Magam részérõl egy átlag alatti hõmérsékletû tél igencsak meglepne annak ellenére hogy mindenki ezt várja....jómagam mint irtam korábban inkább átlagos téllel számolok és csapadékkal is.
Tökéletesen egyetértek, környezetemnek is ezt körvonalaztam (rövid, maximum néhány hétig kitartó, novemberi zonalítást tartok csupán esélyesnek, majd az 1996/97-re hajazó tél tûnik nekem várható útnak).
Sajnos semmire sincs idõm, még olvasni is alig a fórumokat, így megörültem írásodnak, azonosulni tudok vele.
Napokon belük a Milánnal közösen összehozott erdei viselkedésformákat taglaló összefoglaló írást is leközlöm, a vadak is sugallnak valamit.
Sajnos semmire sincs idõm, még olvasni is alig a fórumokat, így megörültem írásodnak, azonosulni tudok vele.
Napokon belük a Milánnal közösen összehozott erdei viselkedésformákat taglaló összefoglaló írást is leközlöm, a vadak is sugallnak valamit.
Nézd, ezt nem én találtam ki. Nem értek a kaotikus rendszerek matematikájához, csak ismerem a paradoxont. De azért, mert az ember "úgy érzi", hogy az nem lehet úgy (lásd a valószínûségszámítás szépségeit, hogy márpedig a 19745. héten meg kell nyernie már végre valakinek a fõnyereményt 
) attól még létezik a dolog.
) attól még létezik a dolog. 
Pont te mondtad, hogy a napfolt tevékenységbõl kifolyólag a poláris jet nagyobb esélyel vet hurkokat, ennek köszönhetõen egyre kisebb eséllyel alakul ki nyugatias áramlás. Mivel a napfolt tevékenység most ilyen alacsony (már-már ijesztõen gyenge), ezért meglepõ, hogy azt feltételezed, hogy hamar vége fog szakadni ennek az idõszaknak.
Az utóbbi 10 évben gyakorlatilag folyamatosan csökkent a nyugatias áramlás tendenciája, persze 1-2 évben elõfordult gyakrabban blocking vagy erõteljes zonalitás, de összességében tendenciaszerûen csökkent a nyugatias áramlás erõssége és tartóssága.
Ebben az esetben ezért elég nehezen fogunk kilábalni ebbõl az idõszakbõl vagy ha ki is lábalunk, akkor az átmeneti lesz, mert markánsnak mondható az sarkok környezetében elhelyezkedõ stabil magasnyomás, illetve a délebbi pályára szorult ciklonok gyakorisága. Ezen az elõttünk lévõ téli szezonban nehezen tudok elképzelni tartós zonalitást, az utána következõ dolgokról nem lehet nyilatkozni.
Ugyanakkor 2006/2007. telén is alacsonyan járt a görbe, mégis "rémálom" volt a tél.
Az utóbbi 10 évben gyakorlatilag folyamatosan csökkent a nyugatias áramlás tendenciája, persze 1-2 évben elõfordult gyakrabban blocking vagy erõteljes zonalitás, de összességében tendenciaszerûen csökkent a nyugatias áramlás erõssége és tartóssága.
Ebben az esetben ezért elég nehezen fogunk kilábalni ebbõl az idõszakbõl vagy ha ki is lábalunk, akkor az átmeneti lesz, mert markánsnak mondható az sarkok környezetében elhelyezkedõ stabil magasnyomás, illetve a délebbi pályára szorult ciklonok gyakorisága. Ezen az elõttünk lévõ téli szezonban nehezen tudok elképzelni tartós zonalitást, az utána következõ dolgokról nem lehet nyilatkozni.
Ugyanakkor 2006/2007. telén is alacsonyan járt a görbe, mégis "rémálom" volt a tél.
Ezzel azért lehetne vitatkozni rendesen ! Épp ez nem vonatkozik a blokkingokra és a negítív NAO-ra. Nehogy már minél hosszabb az adott idõszak annál nagyobb az esély hogy ez folytatódik ?!?! Ááá. Ez csak akkor van ha nincs visszacsatolás.
Viszont mivel "ciklusokról" van szó (ami anarki linkjén is látszik), melyek elõre nem jelezhetõen váltakoztak, ezért egyszer vissza kell zökkenni a zonális ciklusba.
Véleményem szerint fél éven belül megtörténik. Természetesen jobb lenne tél után, mint elõtte svsz.
Az új "nap"ciklus elkezdõdött:
Link
Bár még mindig alacsony, és ez biztató a téli hónapokra vonatkozóan.
Megjegyzendõ, hogy az elkövetkezõ napfolt(szám)maximum az elõrejelzések szerint alatta marad a legutóbbinak (ami esetleg az idõjárást befolyásolhatná, ha van összefüggés):
Link
Viszont mivel "ciklusokról" van szó (ami anarki linkjén is látszik), melyek elõre nem jelezhetõen váltakoztak, ezért egyszer vissza kell zökkenni a zonális ciklusba.
Véleményem szerint fél éven belül megtörténik. Természetesen jobb lenne tél után, mint elõtte svsz.
Az új "nap"ciklus elkezdõdött:
Link
Bár még mindig alacsony, és ez biztató a téli hónapokra vonatkozóan.
Megjegyzendõ, hogy az elkövetkezõ napfolt(szám)maximum az elõrejelzések szerint alatta marad a legutóbbinak (ami esetleg az idõjárást befolyásolhatná, ha van összefüggés):
Link
Cauchy tanár úr említé vala régebben, hogy kaotikus rendszerek, mint amilyen az idõjárás, egy olyan paradoxonnal bírnak, hogy minél tovább áll fenn egy helyzet (ez esetben ugye makroszinopikus), annál nagyobb az esély, hogy ez folytatódjék.
De azt hiszem ezt már én is említettem utána...
De azt hiszem ezt már én is említettem utána...
Az a hosszabb ideje tartó negatív NAO eléggé elgondolkodtató.....minél tovább tart annál nagyobb az esélye a tartós váltásnak hiszen az átlagtól már ígyis hosszabb ez az idõszak és minél tovább tart annál inkább átlagtól eltérõ hosszúságúnak számít.
Fél éven belül erõs zonalitásnak kellene jönnie.
A GEM-en egyébként hosszabb távon máris átrendezõdés elõjelei fedezhetõek fel. AZ ECM-rõl is tõlünk Északnyugatra és északra kezdenek az anticiklonális dominancia kiszorulni és a ciklonaktivitás fokozódni.
Az elkövetkezõ 2 hétben már az akciócentrumok megerõsödését nagyon érdemes lesz nézegetni. Sok függhet tõlök hosszabb távon !!
Fél éven belül erõs zonalitásnak kellene jönnie.
A GEM-en egyébként hosszabb távon máris átrendezõdés elõjelei fedezhetõek fel. AZ ECM-rõl is tõlünk Északnyugatra és északra kezdenek az anticiklonális dominancia kiszorulni és a ciklonaktivitás fokozódni.
Az elkövetkezõ 2 hétben már az akciócentrumok megerõsödését nagyon érdemes lesz nézegetni. Sok függhet tõlök hosszabb távon !!
Igen, ezen valóban az látszik. Viszont az általam linkelt diagramon kevésbé finoman ábrázolják az indexet, valószínûleg elég nagy túlsúlyban volt a negatív NAO a pozitívhoz képest (egyébként ez látszik a te linkeden is). Ilyen pár napos átváltások azonban nem befolyásolják szignifikánsan az anomáliákat, illetve a makroszinoptikus helyzetképet sem. Éves lebontásban jobban észrevehetõ, hogy minek is köszönhetõ ez a tartós blocking hajlam, ami lassan 1 éve töretlenül tart, illetve már 2008. márciusától nagyrészt fennállt. 1-2 szûk hónapnyi idõt leszámítva.
Ilyen szempontból én arra tippelek, hogy télen is nagyrészt negatív NAO és AO index-el számolhatunk, hiszen ezek a periódusok elég nehezen szakadnak meg, illetve ha a diagramot nézem, akkor minimum 1 hónapig tartani szoktak. Most ettõl azért jóval komolyabb a helyzet. Link
Ezt úgy értem, hogy egy markánsan kialakult elrendezõdés az Északi-Hemiszférán sokkal lassabban bomlik fel, mintha csak ilyen -0.5, -1es indexek lennének.
Az AO-n is az látszik, hogy az utóbbi 50 évben, ha ennyire lement negatívba, akkor onnantól kezdve több, mint 1 hónapig vagy tovább maradt is a tendencia: Link
A napi lebontásban viszont látszik, hogy ha csak rövid idõre is, de néha-néha belátogat pozitív tartományba, viszont ez nem szignifikáns. Ilyenkor alakul ki pl. átmeneti zonalitásra emlékeztetõ áramlás, aztán már jön is a teknõ....
Jelenlegi elõrejelzések alapján úgy gondolom, hogy hosszútávon csökkenni fog a ciklonaktivitás tõlünk északra, miközben Grönlandtól nyugatra sem lesz említésre méltõ erõsségû hidegmag. Vagyis a továbbra is aktívan mûködõ azori, illetve kelet-európai anticiklon eluralkodhat Európa nagyobb részén, illetve anticiklonális dominancia lehet november elsõ felére. Addig viszont még lehet egy-egy mediterrán ciklon vagy teknõ, de november elejétõl bizonytalan ideig megszakadhat a csapadékosabb idõszak.
Helyette jöhet esetleg ködös, hidegpárnás idõ.... esetleg kaphatunk kontinentális hidegbeáramlást is.
Amennyiben 10-12 nap múlva az azori anticiklon a britek környékére kerül, onnantól kezdve majd jó eséllyel csökkenhet a cspaadékhajlam és lehet kellemetlenül hideg, novemberi idõ.
Ilyen szempontból én arra tippelek, hogy télen is nagyrészt negatív NAO és AO index-el számolhatunk, hiszen ezek a periódusok elég nehezen szakadnak meg, illetve ha a diagramot nézem, akkor minimum 1 hónapig tartani szoktak. Most ettõl azért jóval komolyabb a helyzet. Link
Ezt úgy értem, hogy egy markánsan kialakult elrendezõdés az Északi-Hemiszférán sokkal lassabban bomlik fel, mintha csak ilyen -0.5, -1es indexek lennének.
Az AO-n is az látszik, hogy az utóbbi 50 évben, ha ennyire lement negatívba, akkor onnantól kezdve több, mint 1 hónapig vagy tovább maradt is a tendencia: Link
A napi lebontásban viszont látszik, hogy ha csak rövid idõre is, de néha-néha belátogat pozitív tartományba, viszont ez nem szignifikáns. Ilyenkor alakul ki pl. átmeneti zonalitásra emlékeztetõ áramlás, aztán már jön is a teknõ....
Jelenlegi elõrejelzések alapján úgy gondolom, hogy hosszútávon csökkenni fog a ciklonaktivitás tõlünk északra, miközben Grönlandtól nyugatra sem lesz említésre méltõ erõsségû hidegmag. Vagyis a továbbra is aktívan mûködõ azori, illetve kelet-európai anticiklon eluralkodhat Európa nagyobb részén, illetve anticiklonális dominancia lehet november elsõ felére. Addig viszont még lehet egy-egy mediterrán ciklon vagy teknõ, de november elejétõl bizonytalan ideig megszakadhat a csapadékosabb idõszak.
Helyette jöhet esetleg ködös, hidegpárnás idõ.... esetleg kaphatunk kontinentális hidegbeáramlást is.
Amennyiben 10-12 nap múlva az azori anticiklon a britek környékére kerül, onnantól kezdve majd jó eséllyel csökkenhet a cspaadékhajlam és lehet kellemetlenül hideg, novemberi idõ.
Hm, szerintem váltogatott. Meg szerintük is Ezek napi NAO-adatok. Link
Ezek napi NAO-adatok. Link
Azért annyira nem váltogatott a NAO ide-oda: Link Hosszú ideje stabilan negatív, legalábbis ezek szerint.
Személy szerint, jelen állás alapján a következõ várakozásokkal indulok a télnek:
Abban ugye egyetértünk, hogy igen sok tényezõ együttes hatását kell(ene) közös nevezõre hozni egy valódi prognózis elkészítéséhez, erre ma azonban még nem vagyunk képesek (és ezen felfedezésemért követelem a meteorológiai Nobel-díjat ).
Nézzük tehát az összetevõket egyenként. Különösebb ok nélkül, de a napfolttevékenységgel kezdem. Az év folyamán sokat emlegettük az igencsak minimális napfolttevékenységet - nos, statisztikák szerint ha nem is egy rekordminimumot, de az utóbbi ciklusok legkomolyabb minimumát mutatta a Nap az év folyamán. A napfolt-minimumok hatását jól mutatta a Maunder-minimum alatti hideg idõszak. Vélemenyem szerint tehát a tapasztalt minimum-helyzet a hidegebb tél irányába mozdíthatja el a mérleg nyelvét. A következõ tényezõ az El Nino/La Nina testvérpár. 2010 folyamán az El Nino fokozatosan gyengült, helyét pedig nyilvánvalóan átvette a La Nina, ami megmutatkozik az erõsebb atlanti TD/TS-tevékenységben - noha elgodolkodtató, hogy komoly hurrikántevékenység nem alakult ki, ambár ez egyéb okok következménye is. Sokkal lényegesebb szerintem a PDO tanulmányozása; ennek oszcillációja évtizedes idõtartamú és a 90-es évek közepe felé érte el a pozitív maximumát, azóta csökkenõ tendenciát mutat, jelenleg pedig épp pozitív/negatív átmeneti tartományban vagyunk, azaz egy hidegebb periódus kezdõdik. A La Nina és a negatívba forduló PDO álapolódása okán szinte minden intézet és modell (POAMA, System3, GloSea, CFS, CGCMv1, JMA-CGCM02, KMA-SNU, BCC CMA) mind az októbertõl decemberig, mind a januártól márciusig tartó idõszakot hideg ill. hideg/átlagos kategóriába sorolja. A NAO index a következõ; jelenleg negatívból pozitívba forduló tendenciát mutat, de az oszcillációt bizonyosan nem lehet prognosztizálni a téli hónapokra elõre. A mostani negatív NAO-indexet jól nyomon lehet követni az idõjárás alakulásában, ami az atlanti térséget illeti: egyenlítõi passzátszelek (és TD/TS aktivitás), igen gyenge Ny-i áramlás Európában, ciklontevékenység Grönland környékén, ÉK-i AC. És ezzel elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol egy kis ellentmondás lehet: a pozitívba forduló NAO elvileg nálunk Ny-i irányítást és ezzel enyhe telet okoz - általában. Tény azonban, hogy a NAO az idén annyiszor váltott ide/oda, hogy a téli alakulása elõrejelezhetetlen (?). Tény az is, hogy a már vázolt egyéb globális paraméterek esetleg nagyobb súllyal bírnak az összkép tekintetében. Az eddigiekhez hozzá kell vennünk az igen stabilnak látszó makroszinpotikus helyzetet is, bár ez a felsorolt jellemzõk folyománya.
Összefoglalva: jelen állás szerint arra hajlok, hogy a tél az utóbbi évek leghidegebb tele lehet, fenntartva, hogy ezt nem elsõsorban az extrém hidegekre értem, hanem inkább egy tartósan, de egyformán hideg télre számítok. Csapadék tekintetében a NAO Ny-i irányítása hozhat ugyan nedves légtömegeket Európába, de a nekünk számottevõ mediterrán térségre ez nem vonatkozik, ott a szárazabb légtömegek dominálhatnak. Így aztán a mediciklonok kialakulása nagyban függ a - jelenleg elõrejelezhetetlen - napi állapotoktól. Lehet száraz, de lehet erõsen csapadékos is a tél, noha én inkább arra hajlok, hogy az elmúlt évek átlagánál csapadékosabb, de semmiképpen sem "hóbafulladós" tél elõtt állunk. Ehhez hozzá kell persze tenni, hogy országon belül is komoly eltérések lehetnek.
Hát, egyelõre ennyi. Oszt majd jól meglátjuk
Abban ugye egyetértünk, hogy igen sok tényezõ együttes hatását kell(ene) közös nevezõre hozni egy valódi prognózis elkészítéséhez, erre ma azonban még nem vagyunk képesek (és ezen felfedezésemért követelem a meteorológiai Nobel-díjat
). Nézzük tehát az összetevõket egyenként. Különösebb ok nélkül, de a napfolttevékenységgel kezdem. Az év folyamán sokat emlegettük az igencsak minimális napfolttevékenységet - nos, statisztikák szerint ha nem is egy rekordminimumot, de az utóbbi ciklusok legkomolyabb minimumát mutatta a Nap az év folyamán. A napfolt-minimumok hatását jól mutatta a Maunder-minimum alatti hideg idõszak. Vélemenyem szerint tehát a tapasztalt minimum-helyzet a hidegebb tél irányába mozdíthatja el a mérleg nyelvét. A következõ tényezõ az El Nino/La Nina testvérpár. 2010 folyamán az El Nino fokozatosan gyengült, helyét pedig nyilvánvalóan átvette a La Nina, ami megmutatkozik az erõsebb atlanti TD/TS-tevékenységben - noha elgodolkodtató, hogy komoly hurrikántevékenység nem alakult ki, ambár ez egyéb okok következménye is. Sokkal lényegesebb szerintem a PDO tanulmányozása; ennek oszcillációja évtizedes idõtartamú és a 90-es évek közepe felé érte el a pozitív maximumát, azóta csökkenõ tendenciát mutat, jelenleg pedig épp pozitív/negatív átmeneti tartományban vagyunk, azaz egy hidegebb periódus kezdõdik. A La Nina és a negatívba forduló PDO álapolódása okán szinte minden intézet és modell (POAMA, System3, GloSea, CFS, CGCMv1, JMA-CGCM02, KMA-SNU, BCC CMA) mind az októbertõl decemberig, mind a januártól márciusig tartó idõszakot hideg ill. hideg/átlagos kategóriába sorolja. A NAO index a következõ; jelenleg negatívból pozitívba forduló tendenciát mutat, de az oszcillációt bizonyosan nem lehet prognosztizálni a téli hónapokra elõre. A mostani negatív NAO-indexet jól nyomon lehet követni az idõjárás alakulásában, ami az atlanti térséget illeti: egyenlítõi passzátszelek (és TD/TS aktivitás), igen gyenge Ny-i áramlás Európában, ciklontevékenység Grönland környékén, ÉK-i AC. És ezzel elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol egy kis ellentmondás lehet: a pozitívba forduló NAO elvileg nálunk Ny-i irányítást és ezzel enyhe telet okoz - általában. Tény azonban, hogy a NAO az idén annyiszor váltott ide/oda, hogy a téli alakulása elõrejelezhetetlen (?). Tény az is, hogy a már vázolt egyéb globális paraméterek esetleg nagyobb súllyal bírnak az összkép tekintetében. Az eddigiekhez hozzá kell vennünk az igen stabilnak látszó makroszinpotikus helyzetet is, bár ez a felsorolt jellemzõk folyománya.
Összefoglalva: jelen állás szerint arra hajlok, hogy a tél az utóbbi évek leghidegebb tele lehet, fenntartva, hogy ezt nem elsõsorban az extrém hidegekre értem, hanem inkább egy tartósan, de egyformán hideg télre számítok. Csapadék tekintetében a NAO Ny-i irányítása hozhat ugyan nedves légtömegeket Európába, de a nekünk számottevõ mediterrán térségre ez nem vonatkozik, ott a szárazabb légtömegek dominálhatnak. Így aztán a mediciklonok kialakulása nagyban függ a - jelenleg elõrejelezhetetlen - napi állapotoktól. Lehet száraz, de lehet erõsen csapadékos is a tél, noha én inkább arra hajlok, hogy az elmúlt évek átlagánál csapadékosabb, de semmiképpen sem "hóbafulladós" tél elõtt állunk. Ehhez hozzá kell persze tenni, hogy országon belül is komoly eltérések lehetnek.
Hát, egyelõre ennyi. Oszt majd jól meglátjuk
Személy szerint nagyon "örülök" az ilyen elõrejelzéseknek,jóslatoknak(valószínûleg a jósok is tudnak olvasni,pl. lengyel és brit meteorológusok szakdolgozatait)... 
Úgy látom 2 tábor van : az egyik örül minden októberi vagy késõbbi fagynak, hónak, imádja a negatív anomáliát , a minél brutálisabb jégesõt, de nem sorolom. Aki kicsit elfogulatlanabb, az nem nagyon ugrik ki a bõrébõl, ha az idei árvizek, szélviharok, belvizek, iszapkatasztrófa és földcsuszamlások után azt hallja, hogy télen farkasordító -25 fokok és kegyetlen hóviharok várhatók újabb 100 milliárdos károkkal és a tv-ben megállás nélküli segélygyûjtõ mûsorokkal ill. segélykoncertekkel a fagyoskodó szegényekért és a hó miatt összeroskadt házak miatti földönfutókért.
El kell ismernem, most az elõbbieknek áll a zászló, de a reményhal...
Úgy látom 2 tábor van : az egyik örül minden októberi vagy késõbbi fagynak, hónak, imádja a negatív anomáliát , a minél brutálisabb jégesõt, de nem sorolom. Aki kicsit elfogulatlanabb, az nem nagyon ugrik ki a bõrébõl, ha az idei árvizek, szélviharok, belvizek, iszapkatasztrófa és földcsuszamlások után azt hallja, hogy télen farkasordító -25 fokok és kegyetlen hóviharok várhatók újabb 100 milliárdos károkkal és a tv-ben megállás nélküli segélygyûjtõ mûsorokkal ill. segélykoncertekkel a fagyoskodó szegényekért és a hó miatt összeroskadt házak miatti földönfutókért.
El kell ismernem, most az elõbbieknek áll a zászló, de a reményhal...
Ezt jósolja már mindenki, aki szenzáció hajhász. Aztán majd kiderül
Nem tudom mennyire idevaló, ma reggel a tv2-ben egy jósnõ az évtized vagy évszázad leghidegebb telét jósolta, -20--25 fokokkal, meg már elõtte is hosszú télrõl beszéltek a mûsorvezetõk, de hogy ezt honnan szedték, azt nem tudom.
A westwind.ch-n a hosszútáv bíztató a télre nézve, már amennyire ilyen prognózisban meg lehet bízni...
A westwind.ch-n a hosszútáv bíztató a télre nézve, már amennyire ilyen prognózisban meg lehet bízni...
Pedig teljesen normális ha a mediterrán térség tele csapadékos. Végre a normális kerékvágásba kerültünk!
Egyébként hosszú idõ után a 2009/2010-es tél volt az, amikor totálisan megfordult a több éve megszokott nyomási elrendezõdés. 1999-ig visszamenlõleg mindig fõként a magasnyomás dominalt a Földközi-tenger térségében (lehet tovább is visszamenlõeg, csak nem volt kedvem 1999 alatt nézelõdni), hol gyengébben hol erõsebben. Azóta viszont csak kis megszakításokkal, de maradt a sarkok környékén a magasnyomás, illetve a mediterrán térségben a ciklonális dominancia.
A normálisnak titulált teleken pedig 1015 hPa körüli átlagos nyomás volt a F-t körül.
A normálisnak titulált teleken pedig 1015 hPa körüli átlagos nyomás volt a F-t körül.
Jobban belegondolva neked lehet igazad. Általában nem igaz az, hogy 1015 hPa alatti az átlagos légnyomás a téli Földközi-tengeren.
Azonban még a mostani télre nem biztos, hogy AC-túlsúly lesz, úgyhogy várok még a kiugrással
Azonban még a mostani télre nem biztos, hogy AC-túlsúly lesz, úgyhogy várok még a kiugrással
Na jó, akkor itt egy átlagos légnyomás: Link azért ez bõven anticiklonális, pláne, ha 3 hónapot nézünk. Szóval ettõl még kiugorhatsz Ez a 1022,5 hPa bizony masszív magasnyomást sejtet.
Tehát nem túlzás anticiklonális dominanciát említeni.
A tavalyi télen egy kicsit másabb volt a helyzet: Link ez is átlagos légnyomás 3 hónapra.
Ez a 1022,5 hPa bizony masszív magasnyomást sejtet.Tehát nem túlzás anticiklonális dominanciát említeni.
A tavalyi télen egy kicsit másabb volt a helyzet: Link ez is átlagos légnyomás 3 hónapra.
Snowhunter és Myloh jelentkezését már nagyon várom.Bár lehet még korai.
Azt azért hozzá kell tenni, h én itt most a CFS által várt dolgokat próbáltam lefordítani, úgy, hogy azt április elején jól lehessen majd látni, mármint, h mit adott és mi lett. Még várom majd a természet jelzéseit is (ill. a természetet figyelõ fórumozó társainkét ) a telet illetõen, hisz az elmúlt két évben már ezt is figyeljük.
Ami az én véleményemet illeti, az csak találgatás, úgy vélem, sokakkal egyetemben, h ha az évben megszokott meridionális dominancia (nagy teknõk, ny-on blocking) marad, akkor bizonyos periódusokkal jönnek a peremciklonok, amelyek akár be is ragadhatnak és marad a csapadékos idõ (esély az 1510 mm-re). Ha ez változik, aminek most nem sok jele van, akkor fordulhat szárazabbra az idõ.
) a telet illetõen, hisz az elmúlt két évben már ezt is figyeljük.Ami az én véleményemet illeti, az csak találgatás, úgy vélem, sokakkal egyetemben, h ha az évben megszokott meridionális dominancia (nagy teknõk, ny-on blocking) marad, akkor bizonyos periódusokkal jönnek a peremciklonok, amelyek akár be is ragadhatnak és marad a csapadékos idõ (esély az 1510 mm-re). Ha ez változik, aminek most nem sok jele van, akkor fordulhat szárazabbra az idõ.
Meg kellett említeni ellensúlyozására azon írásokra,amelyek arról szólnak hogy további rengeteg csapadék lesz valószínû a köv. hónapokban is.
Könnyen lehet hogy pont az ellenkezõje lesz. Úgyhogy írásom nem neked szántam!
Könnyen lehet hogy pont az ellenkezõje lesz. Úgyhogy írásom nem neked szántam!
Azért az nem lenne jó ,ha pont télre szûnne meg a csapadékos idõjárás.Remélem a havi elõrejelzések buknak csapadék ügyileg.
Vagyis CFS csapadék elõréje alapján akár tartós zonalítás is elképzelhetõ az egész téli idõszakra ,erre a térségre.
1.; mint te is említetted, a dominancia túlzás, tehát egyetértünk, hisz én arról beszéltem
2.; a SLP térképen csak anomália van, ami még nem jelent feltétlenül AC-t
2.; a SLP térképen csak anomália van, ami még nem jelent feltétlenül AC-t
Nyilván nem olyan képet ad, mint a múlt tél elõtt, nyilván nem is lesz olyan a tél. Az, h jóval átlag alatti csapi lesz, sztem ebbõl az ábrából nem jelenthetõ ki, max februárra. Dec-jan-ban kb. 2-15 mm-rel, februárban 5-20 mm-rel adja szárazabbra az átlagnál. Mondjuk az tény, h Kaposvár térsége leginkább a legszárazabb anomáliában van Igazából én nem is akartam belemenni ennek az ábrának az ilyen részletes vizsgálgatásába, mert nem hiszem, h érdemes, inkább csak egy esetleges makroképsorozatot és az ahhoz tartozó bizonytalanságot próbáltam érzékeltetni.
A CFS konklúziója számomra, így okt közepe körül, a következõ:
A 2010-11-es tél átlag körüli vagy az alatti hõmérsékletû (+0.25...-0.75) és átlagosnál szárazabb ( - 15-40 mm/3 hónap vagy kevesebb- orsz. átlagban-) lesz.
Szubjektíven nézve a modell elõjelzését nagyon rossznak akkor mondanám, ha a tél az átlagnál jóval melegebb (legalább: >0.75) és/vagy jóval csapadékosabb (+ 10-40 mm/3 hónap vagy több-orsz. átlagban-) lenne. Vagyis én nem tekinteném nagyon rossznak azt ha pl. akár jóval -0.75 alatti T anomália jönne létre (pl. -1.5 vagy -2.5 közötti) viszonylag száraz verzióval, hisz ekkor az irányt legalább megfogná.
Igazából én nem is akartam belemenni ennek az ábrának az ilyen részletes vizsgálgatásába, mert nem hiszem, h érdemes, inkább csak egy esetleges makroképsorozatot és az ahhoz tartozó bizonytalanságot próbáltam érzékeltetni. A CFS konklúziója számomra, így okt közepe körül, a következõ:
A 2010-11-es tél átlag körüli vagy az alatti hõmérsékletû (+0.25...-0.75) és átlagosnál szárazabb ( - 15-40 mm/3 hónap vagy kevesebb- orsz. átlagban-) lesz.
Szubjektíven nézve a modell elõjelzését nagyon rossznak akkor mondanám, ha a tél az átlagnál jóval melegebb (legalább: >0.75) és/vagy jóval csapadékosabb (+ 10-40 mm/3 hónap vagy több-orsz. átlagban-) lenne. Vagyis én nem tekinteném nagyon rossznak azt ha pl. akár jóval -0.75 alatti T anomália jönne létre (pl. -1.5 vagy -2.5 közötti) viszonylag száraz verzióval, hisz ekkor az irányt legalább megfogná.
Ja, meg itt: Link igen masszív kiterjedésû hidegmag volt a sarkon, csak alig jutott Európába valami.
Már kezdheted is
Persze az AC dominancia elégge túlzás vagy mégsem , de zonalitás alatt dél-európai anticiklon van, legalábbis kevés ott a ciklon. Tessék: Link pl.: itt egy magasnyomású anomália a Földközi-tengeren.
Vízfelszín hõmérsékletek:
2006 október 17.: Link
2010 október 14.: Link
Szignifikáns különbségek a Csendes-óceánon vannak, illetve az Északi-tenger is jóval hidegebb, mint 2006-ban volt. A Földközi-tenger hõmérsékletében viszont nincs szignifikáns különbség (a Balkán körül viszont meglátszik a sok mediterrán ciklon hatása). A lényeg az, hogy a dél felé nyomuló hideg levegõ nélkül nincs ciklon a Földközi-tengeren.
Kevésbé fûti most a kontinenst majd az óceán és tenger. Tavaly is hasonló hõmérsékletûek voltak a tengerek körülöttünk.
Persze az AC dominancia elégge túlzás vagy mégsem , de zonalitás alatt dél-európai anticiklon van, legalábbis kevés ott a ciklon. Tessék: Link pl.: itt egy magasnyomású anomália a Földközi-tengeren.
Vízfelszín hõmérsékletek:
2006 október 17.: Link
2010 október 14.: Link
Szignifikáns különbségek a Csendes-óceánon vannak, illetve az Északi-tenger is jóval hidegebb, mint 2006-ban volt. A Földközi-tenger hõmérsékletében viszont nincs szignifikáns különbség (a Balkán körül viszont meglátszik a sok mediterrán ciklon hatása). A lényeg az, hogy a dél felé nyomuló hideg levegõ nélkül nincs ciklon a Földközi-tengeren.
Kevésbé fûti most a kontinenst majd az óceán és tenger. Tavaly is hasonló hõmérsékletûek voltak a tengerek körülöttünk.
Ha a Földközi-tenger, mint meleg vízfelszín felett, télen AC-dominancia lesz, akkor én kiugrok a csukott ablakon.
Hát ha egy laikus ránéz erre az ábráraLink
azt látja hogy tartósan,jóval átlag alatti csapi várható térségünkre az egész télre.A mediterrán térségben a tartós anticiklon dominancia a lehetõ legrosszabb nekünk.Volt ilyen tél hogy nem volt egy mediciklon sem.Ha már nincsenek ciklonok,akkor ezek befolyásolhatják a T-k alakulását is hosszútávon.Hiába alakul ki messze nagy hidegmag.
Messze északon viszont ciklon dominanciát mutat.Itt ebben a térségben ha nem alakulna ki hidegpárna, esetleg akár enyhe száraz,semmitmondó,unalmas telet is jelenthetne.
Nem jó elõjel ez !Tavaly nagyon jól megfogta az egész téli átlag feletti csapit.
azt látja hogy tartósan,jóval átlag alatti csapi várható térségünkre az egész télre.A mediterrán térségben a tartós anticiklon dominancia a lehetõ legrosszabb nekünk.Volt ilyen tél hogy nem volt egy mediciklon sem.Ha már nincsenek ciklonok,akkor ezek befolyásolhatják a T-k alakulását is hosszútávon.Hiába alakul ki messze nagy hidegmag.
Messze északon viszont ciklon dominanciát mutat.Itt ebben a térségben ha nem alakulna ki hidegpárna, esetleg akár enyhe száraz,semmitmondó,unalmas telet is jelenthetne.
Nem jó elõjel ez !Tavaly nagyon jól megfogta az egész téli átlag feletti csapit.
Igen az egy másik kérdés, h hogyan áll be az anomália, ld. pl. a két évvel ezelõtti szeptembert. Megsültünk, majd megfáztunk. Ill. nekünk egy esetleges dec-jan-i AC-s melegedés pont jó masszív hidegpárnára. Ne felejtsük el, h a tavalyi tél, úgy lett olyan T átlagú amilyen lett, h alig volt benne tartós hideg-párna. 
Visszatérve a CFS-re a T ano mellett érdemes azt is nézni, h hogyan adja a csapi eltérését az átlagtól:Link Látható, h a "legszárazabb jelet" tartósan Ny, Dny Eu-ra jelzi, így akár azt is beleláthatjuk, h ott gyakoribb lesz az AC dominancia. Emellett térségünkre -novembert leszámítva- szintén enyhén átlag alatti csapival számol, de (!) igen közel adja hazánkhoz az átlag körüli, vagy afölötti részt is, magyarán ez az elõrejelzett "jel" korántsem olyan markáns, így benne lehetünk egy keveredési zónában is. Azért hozzá kell tenni, h a mi térségünkben a csapi anomáliából olyan nagy következtetéseket talán nem érdemes levonni (bár az irányokat talán kijelölheti), mindazonáltal voltak a Földnek olyan részei ahol viszonylag jól szerepelt a modell tavaly:
Link
Megsültünk, majd megfáztunk. Ill. nekünk egy esetleges dec-jan-i AC-s melegedés pont jó masszív hidegpárnára. Ne felejtsük el, h a tavalyi tél, úgy lett olyan T átlagú amilyen lett, h alig volt benne tartós hideg-párna. Visszatérve a CFS-re a T ano mellett érdemes azt is nézni, h hogyan adja a csapi eltérését az átlagtól:Link Látható, h a "legszárazabb jelet" tartósan Ny, Dny Eu-ra jelzi, így akár azt is beleláthatjuk, h ott gyakoribb lesz az AC dominancia. Emellett térségünkre -novembert leszámítva- szintén enyhén átlag alatti csapival számol, de (!) igen közel adja hazánkhoz az átlag körüli, vagy afölötti részt is, magyarán ez az elõrejelzett "jel" korántsem olyan markáns, így benne lehetünk egy keveredési zónában is. Azért hozzá kell tenni, h a mi térségünkben a csapi anomáliából olyan nagy következtetéseket talán nem érdemes levonni (bár az irányokat talán kijelölheti), mindazonáltal voltak a Földnek olyan részei ahol viszonylag jól szerepelt a modell tavaly:Link
Jóvanna! 
Azóta se felejtem el, hogy milyen hülye mázlisták voltatok!
Azóta se felejtem el, hogy milyen hülye mázlisták voltatok! 
Igen, teljesen egyetértek! Ezt már sokszor átbeszéltük itt. Persze az se mind1, hogy hogy lesz átlaghoz közeli, illetve kicsit az alatt:
- lesz vagy 3-4 brutális hidegleszakadás, amikor kifagy a golyónk, de mellette lesz néha +20,+22 fok is pár alkalommal, zivatarokkal tarkítva
- esetleg olyan tingli-tangli idõjárás lesz, mint az utóbbi 10 napban, de egy nagyon picivel az átlag alatt leszünk
Nem tudom, hogy ki melyik télnek örülne jobban?!
Emlékeztek, amikor 2007-ben beragadt szûk 1 hónapra egy anticiklon Európa közepére... aztán állandóan csak köd volt? Semmi nem történt, csak hideg volt és kész volt a negatív anomália Link
- lesz vagy 3-4 brutális hidegleszakadás, amikor kifagy a golyónk, de mellette lesz néha +20,+22 fok is pár alkalommal, zivatarokkal tarkítva
- esetleg olyan tingli-tangli idõjárás lesz, mint az utóbbi 10 napban, de egy nagyon picivel az átlag alatt leszünk
Nem tudom, hogy ki melyik télnek örülne jobban?!
Emlékeztek, amikor 2007-ben beragadt szûk 1 hónapra egy anticiklon Európa közepére... aztán állandóan csak köd volt?
Semmi nem történt, csak hideg volt és kész volt a negatív anomália Link
Ha röviden akarom összefoglalni, akkor az látszik a CFS-en, h a dec-febr T átlagot tekintve átlag körüli (+/- 0.5) vagy átlag alatti (-0.5 alatti) telet számol. Ergo igazán nagyot akkor bukna, ha masszívan átlag feletti lenne a tél. Ha jól emlékszem tavalyra is hasonlót várt (ill. látszik az ábrán is). Mi pl. pont a keveredési zónába estünk (DK talán picivel átlag felett is zárt). Vagyis nagyjából az eloszlás nem volt rossz, de a mérték mind+ mind- irányban alá lett lõve (bár ez talán annyira nem nagy hiba egy ilyen szezonális modelltõl).
Mindenesetre az észak-amerikai erõs + ano-t jól megfogta, legalábbis magát a jelet, még ha nem is pontos lefedettséggel. Ezek figyelembevételével érdemes nézi azt, h az idei télre mintha erõsebb anomáliákat(negatív) számolna ÉK-Eu-ra amellett, h az é-am-ai masszív pozitív ano most is ott van. Vagyis az elõjelek egy átlagos, vagy átlagosnál hidegebb télre most is fennállnak, legalábbis a CFS szerint....
Mindenesetre az észak-amerikai erõs + ano-t jól megfogta, legalábbis magát a jelet, még ha nem is pontos lefedettséggel. Ezek figyelembevételével érdemes nézi azt, h az idei télre mintha erõsebb anomáliákat(negatív) számolna ÉK-Eu-ra amellett, h az é-am-ai masszív pozitív ano most is ott van. Vagyis az elõjelek egy átlagos, vagy átlagosnál hidegebb télre most is fennállnak, legalábbis a CFS szerint....
Ahogy elnézem ezt a CFS szezonális elõrejelzést, most teljesen más jellegû telet vár a modell, mint ami tavaly volt. Ugyan ezt is átlag alattira adja, de karakterében teljesen más jellegû idõjárásra lehet majd számítani (legalábbis ezek szerint). Ne kérdezzétek, hogy miben lesz más, mert egyelõre ezt még nem fejtettem meg, de ha összevetitek az elõrejelzettet a tavalyival, akkor a Földön is több helyen eltérõ anomáliás elosztást vár:
Tavaly: Link
Most várható: Link
Amúgy nyomási összehasonlítás a 2006/2007. és 2009/2010. év téli szezonja között... brutálisan ég és föld a különbség:
2006/2007: Link
2009/2010: Link
Látszik is az erõsen negatív AO 2009/2010-ben, a pozitív meg 2006/2007-ben.
Ha viszont a tavalyi évvel összehasonlítjuk az utóbbi 40-50 napot, akkor hasonló, de kicsit más képet kapunk:
2009 szept-okt.: Link
2010 szept-okt 16.: Link
A fõ különbség, hogy idén aktívabb az izlandi minimum, illetve ezzel párhuzamosan kevesebb az anticiklon a britek környékén. Bár ez érthetõ is, mert sok volt a nyugat-európai teknõ. Az is elmondható, hogy idén hamarabb rendezõdtek a ciklonok, anticiklonok olyan felállásba, mint tavaly, ennek köszönhetõen hamarabb is jött a hideg. Emlékszünk, hogy tavaly október elején még kellemes idõ volt.
A fõ kulcsmomentum a következõ idõszakban az, hogy Észak-Amerikában, illetve Grönlandtól nyugatra mennyire állnak össze erõteljesebb hidegmagok. Láthatjuk, hogy az ottani ciklongenezisek mennyire befolyásolják most Európa idõjárását. Amint egy erõsebb ciklon keletkezik, rögtön ki tud alakulni egy zonalitásra hajazó helyzet, vagy erõs nyugat-európai teknõ: Link ez már pl. majdhogynem tipikus. Viszont a térségben megtalálható gyenge hidegmagok csak idõszakosan generálnak ciklonokat, így az azori magasnyomás gyakran összekapcsolódik a grönlandi anticiklonnal, aztán megindul a hideg délnek... a legtöbbször tõlünk nyugatra és mediterrán ciklonokat gerjeszt. Ebben közrejátszik a kelet-európai anticiklon is.
Véleményem szerint nem lenne annyira lehetetlen a zonalitás kialakulása, mint tavaly volt, csak a megfelelõ hidegmagnak kellene Grönlandtól nyugatra kialakulni. Viszont a gyenge hidegmag miatt idõszakosan megszünik a nyugat-kelet dinamika és rögtön megerõsödik a két térségben lévõ anticiklon és már kész is a teknõ. Pedig csak egy hajszálon múlva a zonalitás beindulása, de mégse jók a feltételek.
Thermometer kollegával egyetértve a sarki hidegmag erõsödésével én is várok hosszabb ideig tartó nyugatias irányítást, viszont annak fennállása kérdéses, illetve a kialakulása sem látszik egyelõre, de valószínû, hogy egyszer ki fog alakulni. A kérdés, hogy mikor?
Így jobban belegondolva csatlakoznék Lász és Floo aggodalmaskodásához, hogy ha hasonló marad az izlandi minimum aktivitása, akkor marad a csapadékosság, ergó télen akár hóba is lehet majd fulladni. A fõ kulcs most az izlandi minimum aktivitása tehát, hiszen jelenleg a kelet felõl érkezi kontinentális hidegek útja még egyáltalán nincs kijárva.
Valaki belinkelt egy szezonális elõrejelzést vagy 1 hónapja, amiben arról volt szó, hogy a tél elsõ fele átlagon felüli, a második fele átlagon aluli lesz. A leírtak alapján én is hasonló felállásra tudok gondolni. A végsõ szó persze az idõjárásé lesz.
Tavaly: Link
Most várható: Link
Amúgy nyomási összehasonlítás a 2006/2007. és 2009/2010. év téli szezonja között... brutálisan ég és föld a különbség:
2006/2007: Link
2009/2010: Link
Látszik is az erõsen negatív AO 2009/2010-ben, a pozitív meg 2006/2007-ben.
Ha viszont a tavalyi évvel összehasonlítjuk az utóbbi 40-50 napot, akkor hasonló, de kicsit más képet kapunk:
2009 szept-okt.: Link
2010 szept-okt 16.: Link
A fõ különbség, hogy idén aktívabb az izlandi minimum, illetve ezzel párhuzamosan kevesebb az anticiklon a britek környékén. Bár ez érthetõ is, mert sok volt a nyugat-európai teknõ. Az is elmondható, hogy idén hamarabb rendezõdtek a ciklonok, anticiklonok olyan felállásba, mint tavaly, ennek köszönhetõen hamarabb is jött a hideg. Emlékszünk, hogy tavaly október elején még kellemes idõ volt.
A fõ kulcsmomentum a következõ idõszakban az, hogy Észak-Amerikában, illetve Grönlandtól nyugatra mennyire állnak össze erõteljesebb hidegmagok. Láthatjuk, hogy az ottani ciklongenezisek mennyire befolyásolják most Európa idõjárását. Amint egy erõsebb ciklon keletkezik, rögtön ki tud alakulni egy zonalitásra hajazó helyzet, vagy erõs nyugat-európai teknõ: Link ez már pl. majdhogynem tipikus. Viszont a térségben megtalálható gyenge hidegmagok csak idõszakosan generálnak ciklonokat, így az azori magasnyomás gyakran összekapcsolódik a grönlandi anticiklonnal, aztán megindul a hideg délnek... a legtöbbször tõlünk nyugatra és mediterrán ciklonokat gerjeszt. Ebben közrejátszik a kelet-európai anticiklon is.
Véleményem szerint nem lenne annyira lehetetlen a zonalitás kialakulása, mint tavaly volt, csak a megfelelõ hidegmagnak kellene Grönlandtól nyugatra kialakulni. Viszont a gyenge hidegmag miatt idõszakosan megszünik a nyugat-kelet dinamika és rögtön megerõsödik a két térségben lévõ anticiklon és már kész is a teknõ. Pedig csak egy hajszálon múlva a zonalitás beindulása, de mégse jók a feltételek.
Thermometer kollegával egyetértve a sarki hidegmag erõsödésével én is várok hosszabb ideig tartó nyugatias irányítást, viszont annak fennállása kérdéses, illetve a kialakulása sem látszik egyelõre, de valószínû, hogy egyszer ki fog alakulni. A kérdés, hogy mikor?
Így jobban belegondolva csatlakoznék Lász és Floo aggodalmaskodásához, hogy ha hasonló marad az izlandi minimum aktivitása, akkor marad a csapadékosság, ergó télen akár hóba is lehet majd fulladni. A fõ kulcs most az izlandi minimum aktivitása tehát, hiszen jelenleg a kelet felõl érkezi kontinentális hidegek útja még egyáltalán nincs kijárva.
Valaki belinkelt egy szezonális elõrejelzést vagy 1 hónapja, amiben arról volt szó, hogy a tél elsõ fele átlagon felüli, a második fele átlagon aluli lesz. A leírtak alapján én is hasonló felállásra tudok gondolni. A végsõ szó persze az idõjárásé lesz.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hullámzó front hoz jelentős csapadékot
Időjárás-változás | 2025-11-01 10:22
Szabályzat