Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
" nagyobb lecsapok után nemegyszer szinte rögtön hirtelen megnõ az esõ intenzitása."
Véleményem szerint ennek az az oka, hogy a peremfelho és a vaskos csapadék határán csapkod le a legtöbb villám, így ha megtapasztalod a hirtelen közelben bevágó lecsapot akkor pillanatok kérdése hogy a markáns csapadéksav rádhuzodjon.
De elõfordul az is hogy pont a határán maradasz és megúszod a kiadós erõs csapadékot, ellenben sokáig élvezheted a dübörgõ lecsapokat a közelben.
Na ezt imádom.
Véleményem szerint ennek az az oka, hogy a peremfelho és a vaskos csapadék határán csapkod le a legtöbb villám, így ha megtapasztalod a hirtelen közelben bevágó lecsapot akkor pillanatok kérdése hogy a markáns csapadéksav rádhuzodjon.
De elõfordul az is hogy pont a határán maradasz és megúszod a kiadós erõs csapadékot, ellenben sokáig élvezheted a dübörgõ lecsapokat a közelben.
Na ezt imádom.
Izgató kérdések ezek, valóban. Egyébként megfigyeléseidet nagyjából meg tudom erõsíteni én is.
Tudtommal a töltésmegosztást a vízcseppek fagyása idézi elõ, tehát valahol a halmazállapot-változás tájékán kellene kapirgálni (bár az okosok nyilván már teljesen kivesézték a témát)
Az is nagyon érdekes (magam is többször megfigyeltem), hogy nagyobb lecsapók után nemegyszer szinte rögtön hirtelen megnõ az esõ intenzitása. Erre a jelenségre többféle magyarázat van, jó lenne, ha valaki errõl is írna valamit.
Tudtommal a töltésmegosztást a vízcseppek fagyása idézi elõ, tehát valahol a halmazállapot-változás tájékán kellene kapirgálni (bár az okosok nyilván már teljesen kivesézték a témát)
Az is nagyon érdekes (magam is többször megfigyeltem), hogy nagyobb lecsapók után nemegyszer szinte rögtön hirtelen megnõ az esõ intenzitása. Erre a jelenségre többféle magyarázat van, jó lenne, ha valaki errõl is írna valamit.
Azt én írtam
De igen, este abban is megnézem, hogy mire emlékszek jól/rosszul.

Kíváncsi vagyok.
Egyszer azt hiszem, Cauchy írta régebben, hogy több száz oldalas könyvei vannak zivatarelektromosság ügyben, gondolom azokban ott lehet a válasz.


Ó, ez nagyon összetett és egyáltalán nem lényegtelen
Van (gyenge) korreláció a CAPE-pel, az átlagos légnedvességgel, a töltésgócok elhelyezkedésével stb stb. Remélem este lesz egy szabad órám és leírom dióhéjban.

Sziasztok!
Nagyon ritkán írok be ide, de az egyik nap morfondíroztam egy kicsit. Lehet nagyon amatõr és lényegtelen kérdést teszek fel, de érdekelne valami.
Miért van az, hogy az egyik zivatar ontja a lecsapókat, a másikban meg csak Cc villámok vannak? Mitõl függ, hogy a lecsapók, vagy a felhõvillámok vannak túlsúlyban?
Én azt figyeltem meg, hogy talán emelt konvekciós helyzeteknél inkább a Cg-k dominálnak, talaj alapúnál pedig inkább Cc-k. Valamint minél melegebb van, annál több a lecsapó, az igazi hõzivatarok gyakran csak recsegõs nyilakat eregetnek.
Na mindegy, ezeket csak megjegyeztem.
A kérdést az elején megfogalmaztam.

Miért van az, hogy az egyik zivatar ontja a lecsapókat, a másikban meg csak Cc villámok vannak? Mitõl függ, hogy a lecsapók, vagy a felhõvillámok vannak túlsúlyban?
Én azt figyeltem meg, hogy talán emelt konvekciós helyzeteknél inkább a Cg-k dominálnak, talaj alapúnál pedig inkább Cc-k. Valamint minél melegebb van, annál több a lecsapó, az igazi hõzivatarok gyakran csak recsegõs nyilakat eregetnek.



Nagyon szépen köszönöm!
Hamarosan megosztom a galyatetõi adatokat, melyeket 2014 júliusa óta jegyzem a naplómba (egyszerûen imádom a különféle meteorológiai adatok lejegyzését, hátha késõbb még hasznomra válnak az adatok
)
Az adatokat kb. 930 méteren mértem, a hegy délebbre fekvõ oldalán, a Vasas utcában.
További szép napot!
Hamarosan megosztom a galyatetõi adatokat, melyeket 2014 júliusa óta jegyzem a naplómba (egyszerûen imádom a különféle meteorológiai adatok lejegyzését, hátha késõbb még hasznomra válnak az adatok

Az adatokat kb. 930 méteren mértem, a hegy délebbre fekvõ oldalán, a Vasas utcában.
További szép napot!
Szia!
Az éghajlati napló vezetéséhez adatfeltöltési jog szükséges, amit ebben a pillanatban ki is osztottam neked.
A jobb felsõ menüben az Adatfeltöltésre kattintva rögzítheted a méréseket.
Várjuk szeretettel az adatokat! :-)
Az éghajlati napló vezetéséhez adatfeltöltési jog szükséges, amit ebben a pillanatban ki is osztottam neked.
A jobb felsõ menüben az Adatfeltöltésre kattintva rögzítheted a méréseket.
Várjuk szeretettel az adatokat! :-)
Sziasztok!
Tudnátok segíteni, hogy hogyan lehet egy nap adatait felvenni az 'elmúlt idõ'---> 'napi körkép'-hez?
Az a helyzet, hogy próbálkozok kattintani, de mindig egy üres oldalt tölt be.
Köszi szépen!
Tudnátok segíteni, hogy hogyan lehet egy nap adatait felvenni az 'elmúlt idõ'---> 'napi körkép'-hez?
Az a helyzet, hogy próbálkozok kattintani, de mindig egy üres oldalt tölt be.
Köszi szépen!
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Bioszféra (#33649)
Vagy ez is csak a szokásos, vagyis hogy a nagy esõ mindig 5 napon túl érkezik.
Mindenesetre tényleg biztató csak maradjon is így.

Mindenesetre tényleg biztató csak maradjon is így.
Kb. mennyi idõ múlva mutatkozhat szerintetek reális esély arra, hogy ismét országszerte kiadós esõ hulljon? [esõ]
De, ezt akartam, de mikor az elsõ három napot beadta rákattintottam a "Langtidsvarsel-re" és akkor is hibaüzit írt ki, de már oké.
Nem ezt akarod megnézni? Link Mert itt nálam bejön az összes nap. Amit te linkeltél, ott alapból is csak az elsõ három napot adja ki mindig.
Sziasztok!
Nektek is hibakódot ír ki a böngészõtök ha be akarjátok tölteni az alábbi oldalt? Link
Reggel óta próbálkozom az yr.no-t betölteni, de nem sikerül.
Nektek is hibakódot ír ki a böngészõtök ha be akarjátok tölteni az alábbi oldalt? Link
Reggel óta próbálkozom az yr.no-t betölteni, de nem sikerül.
Sziasztok! Szerintetek Sopronban a holnapi nap folyamán jelentõs összegû csapadék is lehullhat akár felhõszakadás szerû intenzitással?
Szívesen
Ma azért javultak a kilátások, de kiterjedt területen 20 mm-t nem tartok valószínûnek, inkább 5-10 mm között.

Ma azért javultak a kilátások, de kiterjedt területen 20 mm-t nem tartok valószínûnek, inkább 5-10 mm között.
Kár, mert lenne helye bõven...
Azért köszi a gyors választ!
Azért köszi a gyors választ!

Szerintetek a keddi napon (ápr. 28.) összejöhet a fõváros környékén 20 mm körüli csapi? [esõ]
(A modellek eléggé csapongóak e téren, ahogy az lenni szokott...)
(A modellek eléggé csapongóak e téren, ahogy az lenni szokott...)
Szia! Azt hiszem meg kell lenni a 100 db észlelésnek a professzionális felülethez. A képfeltöltést pedig itt kell kérni: Link
[így van, a linkelt totyikban ment is már válasz mindkét kérdésre. 21es]
[így van, a linkelt totyikban ment is már válasz mindkét kérdésre. 21es]
Sziasztok! Professzionális észlelõfelülethez mi szükséges? Továbbá avatar feltöltéshez engedély kell?
Füstkarika. Vulkánkitörésekkor többször elõ szökött fordulni, itt van egy jó videó, ezen a környezõ füst által szépen látszanak a gyûrû körüli áramlási viszonyok is: Link
Omsz-tõl lehet megvásárolni ezeket az adatokat jó magyar forintért. De szerintem meg kell kérdezni, hogy csak a hivatalos adat jó-e nekik.
HTK - Höhentiefkern, magyarul Upper Level Low
Azaz magassági (hideg) örvény, hidegcsepp, meg ilyenek


Sziasztok! Mit jelent ezen a szinoptikus térképen DK-en a HTK rövidítés?
Link
Én még nem találkoztam ilyennel.
Köszi!
Link
Én még nem találkoztam ilyennel.
Köszi!
Szeretném kérdezni tõletek, hogy hivatalos ügyekhez csakis az OMSZ adatsoraira lehet hivatkozni Magyarországi üggyel kapcsolatosan? Hol találok hivatalos adatsort pl. december végi-január elejei pl. egy város hõmérsékleti értékeirõl? Az OMSZ-nek vannak térképei, de azt nem fogadják el, mert nincsen rajta a város neve...
Köszönöm a segítséget

Köszönöm a segítséget
Kérdezni szeretném hogy a Nyitólapnál az oldalon, a Részletes elõrejelzésénél és azon belûl a További elõrejelzések 7 napra, azt a gép csinálja?
6 évvel ezelõtt én ezt konkrétan megkérdeztem az OMSZ-tól. Link
Floo: a kis lyukban hidegebb lehet, de nem hinném, hogy egy ilyennek komoly jelentõsége lenne a 2 méteren mért hõmérsékletre. Példának ott van nagyban a Bükk-fennsík. Tegyük fel, hogy mondjuk a Nagy-Mezõ a hófelszín, ebben pedig a kimélyített hógödrök a töbrök. A töbrök alján valóban rohadt hideg van, de ennek semmiféle hatása nincs a Nagy-Mezõ síknak tekinthetõ részeire. Robi mér vertikálisan több szinten a fõtöbörben, nagyon szépen elfogy a hideg légtó felfelé haladva.
Más lenne a helyzet, ha mondjuk olyat csinálnál, hogy a mérõ alól 1-2 m2-en elhánynád a havat, és mintegy körgyûrûként jó magasra emelnéd körbe a mérõ körül. Akkor talán már lenne pár tized különbség.
Persze nem mértem ki, ezért csak feltételezés, de te sem.
Floo: a kis lyukban hidegebb lehet, de nem hinném, hogy egy ilyennek komoly jelentõsége lenne a 2 méteren mért hõmérsékletre. Példának ott van nagyban a Bükk-fennsík. Tegyük fel, hogy mondjuk a Nagy-Mezõ a hófelszín, ebben pedig a kimélyített hógödrök a töbrök. A töbrök alján valóban rohadt hideg van, de ennek semmiféle hatása nincs a Nagy-Mezõ síknak tekinthetõ részeire. Robi mér vertikálisan több szinten a fõtöbörben, nagyon szépen elfogy a hideg légtó felfelé haladva.
Más lenne a helyzet, ha mondjuk olyat csinálnál, hogy a mérõ alól 1-2 m2-en elhánynád a havat, és mintegy körgyûrûként jó magasra emelnéd körbe a mérõ körül. Akkor talán már lenne pár tized különbség.
Persze nem mértem ki, ezért csak feltételezés, de te sem.

Sõt, mégjobb!
Amennyiben esik 1 méter hó, és elszórod alóla-környékérõl, akkor egy kis töbört csinálsz, egy kis fagyzugot, aminek a közepében ott a mérõ.
Ezt amúgy már többször kitárgyaltuk!
Amennyiben esik 1 méter hó, és elszórod alóla-környékérõl, akkor egy kis töbört csinálsz, egy kis fagyzugot, aminek a közepében ott a mérõ.
Ezt amúgy már többször kitárgyaltuk!
Legjobb tudomásom szerint nem foglalkoznak vele. + még egy eltérõ mértékû, de azért módosító tényezõ a másik irányba: ha szélcsendes idõben esik a nagy hó, akkor abból az árnyékoló tetején is megmarad egy jó adag, ami viszont gátolja a kisugárzást.
Amúgy te 1.8 m-en mérsz?
Amúgy te 1.8 m-en mérsz?

Azon gondolkodtam, hogy mi van akkor, ha egy mérõállomáson esik mondjuk 1 méter hó. A hõmérõház alól és környékérõl eldobálják? Mert ha nem, akkor a hõmérõ máris nem 180 cm-en van, hanem 80-on és ez már jelentõs eltéréseket tud okozni a Tmin esetén

Olivér a kérdésére megkapta a választ. OFF: (Nem a kérdéshez, de a témához kapcsolódik) A városlakókat nem nagyon vigasztalja ha a külterületen lévõ állomás 20 °C-ot mutat nyáron este 10-kor, mikor a házak közt 28 fok van. (Egy kis túlzással.) Ugyanúgy télen. Nézem a térképen -2 °C, nálam a lakótelepen a tócsák be sem fagytak. Mesterséges légköri környezet, a szél sem fúj annyira, de a bõrömön ezt érzem.
Nyilván a belterületi mérések esetében is ki lehetne alakítani, egy hivatalos állomást. Tegyük fel nagyobb nyílt terepen. Park mondjuk Vagy egy nagyobb zöldterületen. Nyilván nem ara gondoltam, hogy tegyük ki a párkányra a szenzort a 10. emeleten.
Pl: Nyíregyházán semmit nem mér az OMSZ. Csak 25 km.re lévõ Napkori állomás adatai vannak feltüntetve Nyíregyháziként. Hozzá teszem a Napkori állomás egy dombon található. Téli hótakarós kisugárzásos fagy esetén bõdületesen magasabb minimumok vannak ott. (5 fokokkal) Semmi értelme Nyíregyházi adatként feltüntetni, mert így csak fals adat. Mármint nekem nem fals, de az ország többi része azt hiszi h Nyíregyházán nincs is annyira hideg.
Na meg ugyanez a helyzet sok OMSZ állomással mint itt. Máshol mért érték van feltüntetve megyeszékhelyinek.
Pl: Nyíregyházán semmit nem mér az OMSZ. Csak 25 km.re lévõ Napkori állomás adatai vannak feltüntetve Nyíregyháziként. Hozzá teszem a Napkori állomás egy dombon található. Téli hótakarós kisugárzásos fagy esetén bõdületesen magasabb minimumok vannak ott. (5 fokokkal) Semmi értelme Nyíregyházi adatként feltüntetni, mert így csak fals adat. Mármint nekem nem fals, de az ország többi része azt hiszi h Nyíregyházán nincs is annyira hideg.
Na meg ugyanez a helyzet sok OMSZ állomással mint itt. Máshol mért érték van feltüntetve megyeszékhelyinek.
Te most viccelsz?
Olivér kérdése az volt, hogy a szegedi és a kikindai szélsebesség adat közti különbség lehet-e a két állomás eltérõ (külterület-belterület) környezete miatt?!
A hõmérsékletre is vonatkozik, de akkor nem a városban kellene mérni, hanem a nappaliban, mivel ott lakunk, nem kint az udvaron.
A városban mért hõmérsékletek valóban fontosak, mivel ott élünk, csak ha Sopron, Gyõr, Tatabánya, Budapest, Salgótarján, Ózd, Miskolc és Záhony állomásait betesszük a polgármesteri hivatal ablaka elé, és 1-2 fokkal magasabb közepet mérnek, mint a többi állomás, akkor ne könyveljük el az északi országrészt melegebbnek.
Vagy fordítva, mint ahogy történt, Pécsen és Szegeden sokáig mértek belvárosban, ki is jött hogy mennyivel melegebb ott a klíma, külön izotermavonalakat is kaptak az érintett vidékek Link
Itt is a térképen legmelegebb Szeged és Budapest Link , 2014-es tavasz középhõmérséklete.
A városi méréseket egyáltalán nem lenne szabad országos klímalírások, térképek szerkesztésekor felhasználni, mivel nem természetes, hanem mesterséges légköri viszonyokat képeznek le.
Például vegyük a mostani esetet, Pécsen a városban 5 fok volt, körbe meg mindenhol 1-2.
Egy 170 000-es, speciális fekvésû város hótakarós napjait hasonlítani például Szentgotthárdéhoz, ahogy egy 310 méter magas pontos egy fenyveserdõ közepében mérnek?
Pécsen a mérések alacsonyabb tszf. magasságban voltak, város, déli oldal, kevesebb is esett, elõbb is olvadt, mint a fenyvesben.
És így tovább a napfény, szél és egyéb adatoknál is a környezet és a fekvés sokkal jobban befolyásoló tényezõ, mint azt korábban gondolták.
Olivér kérdése az volt, hogy a szegedi és a kikindai szélsebesség adat közti különbség lehet-e a két állomás eltérõ (külterület-belterület) környezete miatt?!
A hõmérsékletre is vonatkozik, de akkor nem a városban kellene mérni, hanem a nappaliban, mivel ott lakunk, nem kint az udvaron.
A városban mért hõmérsékletek valóban fontosak, mivel ott élünk, csak ha Sopron, Gyõr, Tatabánya, Budapest, Salgótarján, Ózd, Miskolc és Záhony állomásait betesszük a polgármesteri hivatal ablaka elé, és 1-2 fokkal magasabb közepet mérnek, mint a többi állomás, akkor ne könyveljük el az északi országrészt melegebbnek.
Vagy fordítva, mint ahogy történt, Pécsen és Szegeden sokáig mértek belvárosban, ki is jött hogy mennyivel melegebb ott a klíma, külön izotermavonalakat is kaptak az érintett vidékek Link
Itt is a térképen legmelegebb Szeged és Budapest Link , 2014-es tavasz középhõmérséklete.
A városi méréseket egyáltalán nem lenne szabad országos klímalírások, térképek szerkesztésekor felhasználni, mivel nem természetes, hanem mesterséges légköri viszonyokat képeznek le.
Például vegyük a mostani esetet, Pécsen a városban 5 fok volt, körbe meg mindenhol 1-2.
Egy 170 000-es, speciális fekvésû város hótakarós napjait hasonlítani például Szentgotthárdéhoz, ahogy egy 310 méter magas pontos egy fenyveserdõ közepében mérnek?
Pécsen a mérések alacsonyabb tszf. magasságban voltak, város, déli oldal, kevesebb is esett, elõbb is olvadt, mint a fenyvesben.
És így tovább a napfény, szél és egyéb adatoknál is a környezet és a fekvés sokkal jobban befolyásoló tényezõ, mint azt korábban gondolták.
Az biztos, csak kérdéses, hogy a mérési adata használható-e valamire? Esetleg némi korrigálás után, vagy még úgy sem? Ha egy zárt szobában helyezed el a szélmérõt, vagy a hõmérõt, hiába annyi ott a szélsebesség, hõmérséklet, amit mérsz, nem sok mindenre használhatók a mérési adataid.
Attól még a városban annyi km/h szél van amennyit mérnek. Ott akkora szél van így annyit mér. Nem lakhatunk föld alatti bunkerekben, hogy a szél sebessége ne változzon.
Ugyanígy a hõmérsékletre is vonatkozik.

