Bioszféra

Nem vitatkozom. Ki - ki a saját hite szerint. Aztán meg, ha valami nagyon nem megy, még mindig meg lehet kérdezni valaki olyat, aki esetleg ért is a témához.

Szerk: Ma vettem 6 Bergeron kajszi és egy Germesdorfi cseresznye csemetét. Nyilván a gyökér és az ágak alakító metszése megtörtént.

Tőlem ilyet hiába kérdezel, én nem vagyok szerhasználó  
Legfeljebb Alwin Seifert után egy kis komposzt letakarva fűvel (már megint a szerek).
Vagy hogy Gyulai Iván szavait kiforgassam: ha picit beteg, legalább nem kell metszeni. 
Egyébként tavasszal valszeg nagyon szép lesz

No most jöhet Lujó, remélem nem küldd el nagyon messzire

A miénken is van néhány ilyen, de szerencsére nem sok. Elképesztő undorítóan néz ki egyébként

Szerk: Amanita, amit te linkeltél az teljesen máshogy néz ki. Ez a rücskös valami sokkal durvábban néz ki.
Pedig tényleg körterozsda, csak nem értem, miért nincs róla kép a levél alján levő ufóról is.

Köszi! A fa alapvetően tényleg jó állapotban van, de látványra katasztrófa csórikám. És ez jövőre is így fog kinézni? Vagy megkínáljam valami szerrel? Nem használunk semmit, de ha kell akkor beszerzek valamt.

No utánanéztem (ha már engem is érint): körterozsda Link
Először angolul találtam meg: nem veszélyes, szinte csak látvány szempontjából problémás, nem lehet permetezni gomba ellen, mer' ugye enni is szeretnénk belőle.
Utána wiki magyar: le/elszáradhatnak több év után az érintett ágak, sokmindennel lehet permetezni
Ami még érdekes, hogy - állítólag - kell hozzá a közelben boróka, merthogy ilyen kétlaki a gomba. Ez már meghaladja a képességeimet némileg
Amúgy nekem minden évben ilyenek, a kicsik is, de tényleg úgy tűnik, hogy nem sok vizet zavar.

Az egyik 2 m-es körtefát átültettük a fiammal 2 éve (1,5 napig ástuk), ekkor már biztosak voltunk benne, hogy nem érdemes tovább kínozni , elvágtam a maradék gyökereit és átültettük az új helyére. Ő is "fertőzött", de nem nagyon szontyolodott el miatta, nő mint a gomba/körte. Legfeljebb majd kap egy kis komposztot (ha lesz).

Sziasztok!

Ezt a fiatal körtefát elintézte valami...
Tudja valaki mi lehet ez? Túléli vagy fűrész?

Szervusz!

Vihetem az állomást akkor? Jól ellenne a hollókkal.

Szervusztok!
Aktivizálódnak a hollók. Erre összel utoljára 2016-ban volt példa, amikor rendkívül kemény tél következett. Igaz, akkor emellett legalább tucatnyi csapatba is verődtek. Meglátjuk, meddig tart ez az aktivitásuk, és hogyan alakul majd az időjárás.

A szelídgesztenye  sok káliumot igényel,  ezt   a szikes öntéstalajokon megkapja.  Dolomiton  nehezebben  jut hozzá.
Ameddig tudtam  szórni  fahamuval  a szelídgesztenyénk  koronacsurgóját,  növögetett;  aztán egy évet ki kellett hagyni,  elpusztult.
Solymáron aleurit van,  szép  vörös agyag,  dolomitra települt.  Amikor kivettem  a fát,  a gyökere egy az egyben az ültetőgödör széléig nőtt,  és se tovább...
Van olyan  dolomit,  ami sok kovát tartalmaz. Ez megvariálhatja  a növények tápanyagellátását...
A szomszédban,  Solymáron is van  szelídgesztenye, termő,  egészséges.  A titkát nem  tudom...

Szarmata mészkő a leginkább jellemző nálunk.
Az előző helyen (innen légvonalban kb 6-700m) már 1 ásónyom mélyen tömegével voltak a 3-10 cm méretű rücskös mészkő darabok.
Most úgy néz ki, hogy egy valamennyire feltöltött kis völgyszerű mélyedésbe költöztünk (ami tempósan lejt DDK felé, ezért hálistennek nem ül bele a hideg), amit pluszban még az előző tulaj idehordatott termőfölddel is megturbózott.  Most amikor ültettem a kákit meg az indián banánokat, még 60-70 cm mélyen sem nagyon volt mészkő, hálistennek.
Úgyhogy szerintem nem rosszak az esélyek. Egyébként minden fa nő itt ezerrel, mint a bolond, nem győzőm majd kivagdosni őket  A 8-9 évesek már mind szép nagyok.

Ahol nagyobb, idősebb szelídgesztenyék vannak a környéken (van köztük 8-10m magas is, legalább 20-25 évesek lehetnek alsó hangon), ott sem hinném, hogy eltérő talaj lenne, mert kb. egy magasságban (tszf) a domboldalban vannak azok is. Sőt van, ami kifejezetten meredek domboldal felső részén, szerintem ott elég közel van a felszínhez a szikla.

Nem, a lepke fúrja ki, és belepetézik a cuccba. De mondom, én csak láttam lyukakat a zacsin...

Érden asszem van Szarmata mészkő, kiscelli agyag, meg talán dolomit is, sőt homokkő is, persze meg kéne nézni egy ilyen térképet, ebből az agyagon és homokkövön jobb eséllyel lehet talán szelídgesztenye, de gondolom ez nem azt jelenti, hogy széthalnának a meszes talajon is eme fák, csak "szenvedősebbek"..? Apósomnál Szeged környékén 10 év alatt nőt fél métert a fa, aztán behalt (Ott talán enyhén szikesedő öntéstalaj van), de mondom, nem gondolnám, hogy a talaj 100%-osan predesztinálja a sorsát, mert akkor kicsit más lenne hazánk növényzeti térképe is.  

A peték hogy fúrják be magukat a zacskóba? Esetleg a lárvák kifelé... 

Szarvason a környékünkön erősen meszes, szikes öntéstalajunk van, a szelídgesztenyék egészségesek, diófa méretűek és nagyon jól teremnek.

Betegségek: Más a sérült és más a beteg fa. Derékba törsz egy egészséges facsemetét, lejjebb kihajt és nő, mint a veszedelem. Egyre kell figyelni, hogy az oltás feletti hajtást hagyd meg új törzsnek.

Egy beteg, "macskacukros" törzsű őszi, vagy kajszi csemetét, fát úgy kell kivágni, hogy ami metszőollót, fűrészt, fejszét használtál a kivágásánál, fertőtleníteni kell (Hypó), hogy később más fákra ne vidd át. Választási lehetőséged csak abban van, hogy a szerszámaidat, vagy a fáidat eszi meg a fene.

A kertész egyszeregy szerint tavasszal ne ültess, másodosztályú csemetét ne ültess, inkább várj egy fél évet. A beteg fát vágd ki, és égesd el minél előbb, aztán pótold az előzőek figyelembe vételével.

Igen itt valszeg gyengén lúgos a talaj.

Lujó: volt egy almafám (Pórszombatról vmi régi magyar fajta), első évbe szépen nőtt (a 4 kis almafám közül a legszebben), aztán a következő 2 évben alig-alig, eléggé lebetegedett. Tavaly ősz elején (asszem még az oltott részből) hozott egy új hajtást, ami nagyon nőtt, a régit még akkor meghagytam. Idén tavasszal a régiről csak a hajtásokat szedegettem le, viszont az új hajtás nőtt vagy 1 métert, ha így nő, akkor 2 év múlva meglesz az első termés.
Itt nálunk meglehetősen szar a talaj, időt kell adni a növényeknek (fent agyag, alatta löszös talaj, minimális humusszal; ráadásul kukoricaföld vót).

Érdekes, hogy Érden nem savanyú a talaj, sőt alighanem meszes is (csak egy nagy mészkősziklán van a fél város), mégis egy rakás szép nagy, termő szelídgesztenye van szerte a városban.
Ebben bízom én is...

Lehet, de az is probléma lehet ez esetben, hogy a szelídgesztenye a savanyú talajt szereti, ha jól tudom, és Nálad szerintem inkább semleges lehet, vagy enyhén bázikus a Keszthelyi hg. triász mészkője és dolomitja miatt.

A beteg fát nem szabad sajnálni, ki kell vágni. Sosem éri utol az egészségest és fertőzheti a többit. Ültess helyette (de nem a helyére) újat.

5 év alatt (a többi fához képest, kivéve 2 körtét, meg  1 cserkót) alig nőttek. Plusz tafrina, illetve az egyik elkezdett nagyon gyantásodni, azaz orrán-száján folyik belőle a gyanta mostanában a törzsén Elvileg kuka, gyakorlatilag kap majd komposztot és kitalálja hogy mit kezd vele


Bölkének:
Itt a szelídgesztenye levelei szoktak nyár közepére (az újak) kifehéredni és kicsik maradni (lehet ez is vashiány, úgy tudom neki is kell). Ami biztos, hogy nem nitrogén-hiány, mert a szomszéd levágott füve nem hozza rendbe. Olyankor mindig szólok a gyerekeknek (a fiúknak), hogy segítsenek már a fának és néha én is besegítek  Na ez 2-3 hét alatt teljesen helyreteszi, utána gyönyörű nagy zöld új levelei nőnek.

Link

Pedig az áprilisi-(márciusi ) hideg tavasz miatt volt ez a késés. Itt Szegeden is az április csapnivaló volt, lásd havi átl. min. 5 fok, max. pedig épphogy 10 fok. Ez márciusnak felelne meg.
file:///C:/Users/HJ%C3%A1nos/Documents/202104Szeged.pdf
A sárga és öszi barack meleg kedvelő , ne feledjük. 

Az idézet;
"Mindenesetre én most megpróbálom 2 már szinte haldokló 5 éves őszivel, majd kiderül"  - ez mit takar? Egy 5 éves őszibarack épp attól kezd bebolondulni termésügyileg.. Ott valami  alapjába vett " gyökérzóna tápellátása" fejezet hiányzik.  Szóval  már az ültetéskor Min . 70x70x70 gödröt elő kell készíteni, megágyazni a  gyümi fának. Na akkor kell a komposztot egy 10-20 kiló érett trágyával kibékíteni, várni betemetés után 2-3 hónapot, és mehet az új jövevény a helyére.

Igen, az biztos, hogy a nagyon hideg májust tulajdonképpen nem hozta be a brutál meleg júni-júli sem, talán azért, mert száraz is volt. (?), meg lehet, sokat számít az "értékes" május milyensége egy tenyészidőszakban? Fene tudja.

Másik témához: Én még azt vettem észre, hogy a + vas adagolása után pl. a levél sárgulás (nyári) megszűnik, vagy legalább is rengeteget segít (ezt az őszinél vettem észre leginkább). Egy növényvédelmis fickó mondta, hogy ezen a környéken a talaj olyan, hogy a növények nehezebben tudják felvenni a vasat az összetétel miatt, tehát, ez lehet, hogy másutt nem akkora probléma...

Sajnos ez hasonló, mint egy békési dinnyefajta esetében (ami a kedvencem), aminek a bele "csak" halvány piros, ezért nem vették, én persze vittem, mert elképesztően roppanós, fröcsögős, és kellemesen édes volt, 5* osztályzatú. Sajnos le kellett cserélniük más fajtára, mert a sok gyökérnek nem felelt meg...

Srácok, nem jó fórum, ezt mind az agroba kellett volna
Amúgy érdekes tippek, rengeteg jó minőségű komposztom van, megfontolandó, hogy mit csináljak vele.
Az egy szem paradicsom-magaságyás nem tudja mindet elnyelni, már annyi van

A barack nem lehet, hogy a hideg tavasz miatt ért később? Nálunk sokminden 1 hónappal lemaradt (mármint ami nem fagyott el).
Igen, a gyerekeknek ültetett fát nem jó jel kivágni (sem).

Kicsit ide (is) kapcsolódik az utoljára 20+ éve olvasott Kertészkedés mérgek nélkül című könyv tartalma, amin most újfent meglepődtem:
Azt írja Alwin Seifert, hogy (sok-sok példával illusztrálva) jó minőségű komposzttal egészségesek lettek a növényei, nem (vagy csak nagyon kevés) károsító volt rajtuk. Konkrétan nem bántották a növényeket a bogarak, gombák, stb-k. Míg számos példát ír, hogy a szomszédban trágyázott, műtrágyázott növényeket igen! Illetve a termés minősége, eltarthatósága is lényegesen jobb lett.
Fákhoz azt javasolja, hogy alá kell teríteni a komposztot nem túl vastagon és ezt száraz fűvel takarni, hogy ne tudjon nagyon kiszáradni, kb 3 évet ír, amíg egy fa rendbejön (ha jó emlékszem). Mindenesetre én most megpróbálom 2 már szinte haldokló 5 éves őszivel, majd kiderül

Ha már írok: itt sokminden elfagyott, lett némi alma (még új fáról), cseresznye, nemrég letermett (először) az indián banán. Érdekes íze van, nem banán és ananász között, ahogy írják, inkább avokádó és mangó közötti, avokádónál lágyabb állaggal és a finom íze mellett egy kissé büdös is. (van néhány mag, ha valakit érdekel, free). Na meg érnek a pirosbogyós ezüstfák is már vagy 1,5 hónapja, azokban nem lehet csalódni.

Én úgy tudom, át tudják valahogy fúrni a zacsit, én már láttam fúrt lyukakat zacskókon...
Most kapaszkodj meg, én tudod hol láttam molylárvát? A kerti medencémhez használt tömény klórtablettás doboz teteje alatt...azért odaszagoltam, és bizony jócskán érződött a klór, úgyhogy érdekes perverziója volt a példánynak, aki odarakta a petét...

Na érdemes volt öntöznöm az almafát a nyáron is, sőt, még az esős időben is a felesleges vizet a kádból oda, meg a fűzfa alá locsoltuk, elképesztően lédús., "fröcskölős" almákat szedegetünk. 
A paradicsom amilyen nyögve-nyelősen indult, olyan jó lett, még most is szedegetjük a koktélokat, a nagyok már leértek, a zöldek már nyilván nem fognak beérni. Lehet, az is segített, hogy nem betegedtek most meg, hogy meghagytam a gazt alatta, azt nyírtam tulajdonképpen, és egy egybefüggő sűrű gaz-fű kombó szőnyeg jött létre, így valószínűleg nem fertőződött alulról a pari, sőt még felülről is mertem így locsolni. Május végén és a júli elejei nagyobb eső előtt azért adtam neki egy champion gombaölőt, de azóta nem, úgyhogy szerintem ez a "gyepszőnyegnek" köszönhető.
Poloska viszont van bőven, azt naponta kell szedegetni, mert ha nem, akkor elindul a gebasz.
Cukkini is több volt, a petrezselyem is fasza, a bogyósok is jól teljesítettek, úgyhogy összességében elégedett vagyok, a sárgabari is megmenekült a csonkolások után, de idén muszáj lesz a lemosó, meg majd az enyhébb téli napok valamelyikén is, mert úgy látszik a minilia nem adja fel.

A meteor és kántorjánosi kivágásán gondolkodom, mert azok nem teremnek jól, meg azoknál is mindig van monília.. csak azok a gyerekeknek lettek ültetve, és az asszony szerint rossz üzenete lenne, meg a gyerekek sem akarják a kiszedését...

Egy érdekesség: A sárgabarit még augusztus közepén is szedtük..ilyet nem is hallottam még...igaz a cseri árnyékában van félig, na de akkor is...lehet, hogy a moníliás fertőzés miatt is késett a beérés? Létezik?

Egy jó írás az alulbecsült szilváról. Link

Képek, átméretezés után;

Nem biztos. Ha nem lesz erős fagy, szerintem lesz még.

Én csak két picit találtam szombaton. Tartok tőle, hogy a szerdán kezdődő lehűlés már sok lesz az őzlábnak, de meglátjuk.

Meg volt az első gombászás. Csak őzlábat találtunk, mindjárt ki is rántottuk tárcsán.  Rántva verhetetlen, szerintem csak a pöfi vetekszik vele!) Ami a többi gombát illeti, zéró előfordulás. Egy-két kókadt gyilkos galóca kivirított itt-ott az aljnövényzetből, de pl. a galambgombáknak se híre se hamva.
Na talán majd a jövő héti esők után.

Szerintem meg egyáltalán nem hangzik furán, és pontosan az ilyen fák elterjedése lenne a jövő (egyből a múltból).
Az agyonnemesített, hülyére permetezett, szinte kezdetektől a végsőkig mesterségesen életben és egészségesen tartott gyümölcsösök fenntartása az elmúlt 40-50 év hozadéka főleg. Vagy még több, nem tudom. De az biztos, hogy fenntarthatatlan.
A génmódosítás maradt lassan az egyetlen harc az ilyen műgyümölcsök életben tartására. Ami nem igazán kecsegtető alternatíva ugye.
Én a kertben az összes fát magára hagytam. Ami már eleve féldöglött volt (alma, kajszi, meggy), az is kapott 2 évet, de persze nem volt esélyük. Amiben volt még elég "ősi életerő", az simán megoldotta a dolgot: szilva, cseresznye, körte - csodálatosan teremnek és fejlődnek. A málna is
A két őszi valahol a kettő között lebeg: elég betegesek, de még mindig ki tudták rúgni magukat úgy-ahogy. Jövőre eldől a sorsuk.

Én pedig tényleg csak azt ültetek, amivel nincs egyáltalán semmi vegyszerezni, se komolyabban nyirbálni való a jövőben.

Sajnos nem ez. Ennek errefelé egyszerűen csak úgy mondjuk, hogy cukorszilva. Valóban nagyon édes (már-már émelygően), és teljes mértékben megfelel a leírtaknak. Ez a mi "lószemű" fajtánk nem az édességéről híres (inkább fűszeres, ha már nagyon puha, mondható valóban édesnek), és bár viszonylag jól önti a pálinkát, ilyen szempontból a besztercei lekörözi. A termőképessége viszont határtalan, már-már beteges, 5 évben legalább egyszer nagyon bőségesen terem (értsd: összetörnek a fák), és ami nagyon fontos, teljes mértékben igénytelen. Ez lehet, hogy furcsán hangzik, de egyszerűen nem szeret semmiféle beavatkozást, ezt soha nem kell, nem szokta senki metszeni, pláne nem öntözni, permetezésről szó sem lehet. Borzasztóan rezisztens, nagyon hosszú életű (50-70 év simán, de lehet találni ennél is öregebb példányokat). Pont a bőséges hozamok miatt, saját magát igazítja, ezeknél kell hagyni, hogy törjön össze szó szerint a fa, edződik, szívósabb lesz, tovább él. A mostani fák, amiket a modern gazdák elkezdetk ápolni, max 25 évig élnek, vagy kiszáradnak vagy egyszerűen elcsökevényesednek, alacsonyak maradnak, megmegy a gyökerük és nem teremnek úgy. Teljes mértékben a természettel összhangban élnek, bármilyen emberi beavatkozást megbosszulnak.
Próbálnánk megcsinálni ezt egy stanley-vel vagy cacanska-val, pont a fordítottja igaz rájuk...
És igen, furcsán hangzik, de ez itt így megy, független fák, kell hagyni őket, hogy éljenek.  

Miután a Beszterceit nekem is ki kellett vágnom, az utóbbi pár évben Stanleyből csináltam lekvárt. Nemrég ettük meg az utolsó üveggel a 2017-es szezonból. Cukor és tartósítószer nélkül főzöm 13 órán keresztül, ahogy mondod, jó sűrűre. Azt hittem, hogy nem lesz jó a lekvárja, mert amúgy nem tartom túl sokra a fajtát, de meglepően jó. Tavaly nem tudtam főzni, mert teljesen elfagyott a fa tavasszal, és egy szemet sem termett, idén viszont megint lett 4 üveggel.

Más: hogy csinálja a molylepke, hogy az összekapcsozott rizses zacskóba képes beletenni a petéjét? Este akartam rizst főzni, beleöntöttem a szűrőbe, akkor vettem észre, hogy kukacok mászkálnak benne.  Pár éve a bontatlan mákos zacskóba petézett bele, nem akartam elhinni. A zacskón egy tűszúrásnyi lyukat ejtenek gyárilag, gondolom, hogy levegőzni tudjon a mák, azon keresztül rakta le a petéjét a molylepke. Hihetetlen.

Az NVH18 képein szereplő szilva fajtája : Ageni. Óriási a cukortartalma, cukrozni a cefréjét felesleges, magától is ad 15 litert 100 literje. Nem piacképes, mert a zemberek agyában az a beszűkült elképzelés alakult ki a szilváról, hogy márpedig az kék. Másik hátrányos tulajdonsága, hogy nem magvaváló. A nevelés során ügyelni kell az alakítására, gondozatlanul hajlamos az elseprűsödésre.

Összességében: nagyon édes, cukor nélkül(!) befőttnek elrakva karácsonyra megkocsonyásodik.
 

Ismerem a fajtát, van a környékünkön is, de nem nagyon elterjedt, pedig igen bőven termő. Talán azért nem kedvelik mert képes szétszaggatni magát a fa, úgy berakodik (?) 
Még késve bár, de igeretemhez híven néhány régi (ősi) szilvafajta.:
Legnagyobb kedvencem köztük ez a Tisza tájáról hozott, azóta jelentős mennyiséget termő tucatnyi példány van belőle. A palinkája sajátos, fűszeres zamatú, bámulatosan egyedi. Más szilvakkal főzve már egy harmad arányban érvényesül a zamata.  (folyt kov) 





Van néhány államilag elismert fajta amit érdemes termeszteni, a Stanley, cacansca lepotica, cacansca rodna (ezt csipázom), illetve az althan ringlo, esetleg más ringlok is. Ezek bírják a vírust, jól teremnek a tünetek ellenére. jónak mondják a president szilvát, illetve persze más fajták is. Az előbbiek vannak a presidentről nem tudok nyilatkozni. A faiskolas besztercei, jó tucatnyi kivagasra került nálam a sharka vírus miatt. Sajnos csak az ecetes balta gyógyítja. Beszélgettem komoly besztercei szilvás gazdaval, idősebb állomány van nekik, sok a gond vele de úgy ahogy teremnek. Van "ősi" besztercei ami bírja a gyűrődest, jóval apróbb mint a faiskolas, de általában marad bőven termés rajta. Ebből szoktunk lekvárt főzni, csak ebből lehet az igazi fekete paraszt lekvárt produkálni, ami minden tartósítás nélkül eláll. Olyan sűrűre van főzve, hogy a kanálrról nem esik le fejre fordítva sem. Nekem van a nemtudom szilva fajtakörből, a Borsodi Tisza vidékről hoztam. Terem, de azért nem hozza azt a pazar jelleget mint a panyolai vidéken! Csak szólok óvatosan, hogy nem szabad csodálkozni ha egy tájjelleget nem kapunk majd vissza a minőségben. A szomolyai cseresznye ősei itt teremnek a mi szőlőhegyünkön. Nekem van oltvany fam ebből az udvaron, s bár finom de csak ugatja a szőlőhegyi eredetit (azt hiába ültetjük más talajba, oltvanya működik az említett módon). Tehat csak egy dolog az eredeti fajta. 

Százával jönnek elő a poloskák, a napsütötte oldalon tegnap komoly mennyiség gyűlt össze... Nem döglenek ki ezek sosem?

Fecske guglizás közben találtam a sarlósfecskéről, amiről most tudtam meg, hogy nem is fecske: 
Link
Az állva alvó ló elbújhat mellette.

Ha sokat guglizik a zember, talán a "Gyalog galopp"-ban feltett kérdésre  (Mennyi a töketlen fecske maximális repülési sebessége?) is választ kaphat.

Összetéveszted a fecskéket a gólyákkal.

Molnárfecske: "Magyarországon a faj tömegesen szeptember végéig tartózkodik, szórványos megfigyelések azonban még október második feléből is vannak."
Füsti fecske: "Hazai előfordulási időszak: április-október hónapokban"

Érdekes, hogy hetek óta fecske-invázió van a környékünkön, úgy hogy egész nyáron gyakorlatilag nem láttam fecskét Budaörsön. 
Most viszont egész fecskerajok "örvénylenek" a házak között/fölött, aztán egyszer csak eltűnnek.
Emlékeim szerint a fecskék legkésőbb augusztus végén elhúznak délnek, ez a szeptember közepi "rajzás" normális, nem késő egy picit? 
Vagy ezek északról jönnek és éppen vonulnak dél felé, csak megálltak lakmározni nálunk egy kicsit? 

200 literes műanyag hordóban úszkált, meg napozott utána, mostanra meglépett

Olyan gyíkszerű
Hol termett?

Ez milyen gőte szerintetek?

Tegnap megvolt az idei utolsó nagy nekifutás, ami a szilvaszedést illeti: