Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Omsz-tõl lehet megvásárolni ezeket az adatokat jó magyar forintért. De szerintem meg kell kérdezni, hogy csak a hivatalos adat jó-e nekik.
HTK - Höhentiefkern, magyarul Upper Level Low 
Azaz magassági (hideg) örvény, hidegcsepp, meg ilyenek 
Azaz magassági (hideg) örvény, hidegcsepp, meg ilyenek 
Sziasztok! Mit jelent ezen a szinoptikus térképen DK-en a HTK rövidítés?
Link
Én még nem találkoztam ilyennel.
Köszi!
Link
Én még nem találkoztam ilyennel.
Köszi!
Szeretném kérdezni tõletek, hogy hivatalos ügyekhez csakis az OMSZ adatsoraira lehet hivatkozni Magyarországi üggyel kapcsolatosan? Hol találok hivatalos adatsort pl. december végi-január elejei pl. egy város hõmérsékleti értékeirõl? Az OMSZ-nek vannak térképei, de azt nem fogadják el, mert nincsen rajta a város neve... 
Köszönöm a segítséget
Köszönöm a segítséget
Kérdezni szeretném hogy a Nyitólapnál az oldalon, a Részletes elõrejelzésénél és azon belûl a További elõrejelzések 7 napra, azt a gép csinálja?
6 évvel ezelõtt én ezt konkrétan megkérdeztem az OMSZ-tól. Link
Floo: a kis lyukban hidegebb lehet, de nem hinném, hogy egy ilyennek komoly jelentõsége lenne a 2 méteren mért hõmérsékletre. Példának ott van nagyban a Bükk-fennsík. Tegyük fel, hogy mondjuk a Nagy-Mezõ a hófelszín, ebben pedig a kimélyített hógödrök a töbrök. A töbrök alján valóban rohadt hideg van, de ennek semmiféle hatása nincs a Nagy-Mezõ síknak tekinthetõ részeire. Robi mér vertikálisan több szinten a fõtöbörben, nagyon szépen elfogy a hideg légtó felfelé haladva.
Más lenne a helyzet, ha mondjuk olyat csinálnál, hogy a mérõ alól 1-2 m2-en elhánynád a havat, és mintegy körgyûrûként jó magasra emelnéd körbe a mérõ körül. Akkor talán már lenne pár tized különbség.
Persze nem mértem ki, ezért csak feltételezés, de te sem.
Floo: a kis lyukban hidegebb lehet, de nem hinném, hogy egy ilyennek komoly jelentõsége lenne a 2 méteren mért hõmérsékletre. Példának ott van nagyban a Bükk-fennsík. Tegyük fel, hogy mondjuk a Nagy-Mezõ a hófelszín, ebben pedig a kimélyített hógödrök a töbrök. A töbrök alján valóban rohadt hideg van, de ennek semmiféle hatása nincs a Nagy-Mezõ síknak tekinthetõ részeire. Robi mér vertikálisan több szinten a fõtöbörben, nagyon szépen elfogy a hideg légtó felfelé haladva.
Más lenne a helyzet, ha mondjuk olyat csinálnál, hogy a mérõ alól 1-2 m2-en elhánynád a havat, és mintegy körgyûrûként jó magasra emelnéd körbe a mérõ körül. Akkor talán már lenne pár tized különbség.
Persze nem mértem ki, ezért csak feltételezés, de te sem.
Sõt, mégjobb!
Amennyiben esik 1 méter hó, és elszórod alóla-környékérõl, akkor egy kis töbört csinálsz, egy kis fagyzugot, aminek a közepében ott a mérõ.
Ezt amúgy már többször kitárgyaltuk!
Amennyiben esik 1 méter hó, és elszórod alóla-környékérõl, akkor egy kis töbört csinálsz, egy kis fagyzugot, aminek a közepében ott a mérõ.
Ezt amúgy már többször kitárgyaltuk!
Legjobb tudomásom szerint nem foglalkoznak vele. + még egy eltérõ mértékû, de azért módosító tényezõ a másik irányba: ha szélcsendes idõben esik a nagy hó, akkor abból az árnyékoló tetején is megmarad egy jó adag, ami viszont gátolja a kisugárzást.
Amúgy te 1.8 m-en mérsz?
Amúgy te 1.8 m-en mérsz?
Azon gondolkodtam, hogy mi van akkor, ha egy mérõállomáson esik mondjuk 1 méter hó. A hõmérõház alól és környékérõl eldobálják? Mert ha nem, akkor a hõmérõ máris nem 180 cm-en van, hanem 80-on és ez már jelentõs eltéréseket tud okozni a Tmin esetén
Olivér a kérdésére megkapta a választ. OFF: (Nem a kérdéshez, de a témához kapcsolódik) A városlakókat nem nagyon vigasztalja ha a külterületen lévõ állomás 20 °C-ot mutat nyáron este 10-kor, mikor a házak közt 28 fok van. (Egy kis túlzással.) Ugyanúgy télen. Nézem a térképen -2 °C, nálam a lakótelepen a tócsák be sem fagytak. Mesterséges légköri környezet, a szél sem fúj annyira, de a bõrömön ezt érzem.
Nyilván a belterületi mérések esetében is ki lehetne alakítani, egy hivatalos állomást. Tegyük fel nagyobb nyílt terepen. Park mondjuk Vagy egy nagyobb zöldterületen. Nyilván nem ara gondoltam, hogy tegyük ki a párkányra a szenzort a 10. emeleten.
Pl: Nyíregyházán semmit nem mér az OMSZ. Csak 25 km.re lévõ Napkori állomás adatai vannak feltüntetve Nyíregyháziként. Hozzá teszem a Napkori állomás egy dombon található. Téli hótakarós kisugárzásos fagy esetén bõdületesen magasabb minimumok vannak ott. (5 fokokkal) Semmi értelme Nyíregyházi adatként feltüntetni, mert így csak fals adat. Mármint nekem nem fals, de az ország többi része azt hiszi h Nyíregyházán nincs is annyira hideg.
Na meg ugyanez a helyzet sok OMSZ állomással mint itt. Máshol mért érték van feltüntetve megyeszékhelyinek.
Pl: Nyíregyházán semmit nem mér az OMSZ. Csak 25 km.re lévõ Napkori állomás adatai vannak feltüntetve Nyíregyháziként. Hozzá teszem a Napkori állomás egy dombon található. Téli hótakarós kisugárzásos fagy esetén bõdületesen magasabb minimumok vannak ott. (5 fokokkal) Semmi értelme Nyíregyházi adatként feltüntetni, mert így csak fals adat. Mármint nekem nem fals, de az ország többi része azt hiszi h Nyíregyházán nincs is annyira hideg.
Na meg ugyanez a helyzet sok OMSZ állomással mint itt. Máshol mért érték van feltüntetve megyeszékhelyinek.
Te most viccelsz?
Olivér kérdése az volt, hogy a szegedi és a kikindai szélsebesség adat közti különbség lehet-e a két állomás eltérõ (külterület-belterület) környezete miatt?!
A hõmérsékletre is vonatkozik, de akkor nem a városban kellene mérni, hanem a nappaliban, mivel ott lakunk, nem kint az udvaron.
A városban mért hõmérsékletek valóban fontosak, mivel ott élünk, csak ha Sopron, Gyõr, Tatabánya, Budapest, Salgótarján, Ózd, Miskolc és Záhony állomásait betesszük a polgármesteri hivatal ablaka elé, és 1-2 fokkal magasabb közepet mérnek, mint a többi állomás, akkor ne könyveljük el az északi országrészt melegebbnek.
Vagy fordítva, mint ahogy történt, Pécsen és Szegeden sokáig mértek belvárosban, ki is jött hogy mennyivel melegebb ott a klíma, külön izotermavonalakat is kaptak az érintett vidékek Link
Itt is a térképen legmelegebb Szeged és Budapest Link , 2014-es tavasz középhõmérséklete.
A városi méréseket egyáltalán nem lenne szabad országos klímalírások, térképek szerkesztésekor felhasználni, mivel nem természetes, hanem mesterséges légköri viszonyokat képeznek le.
Például vegyük a mostani esetet, Pécsen a városban 5 fok volt, körbe meg mindenhol 1-2.
Egy 170 000-es, speciális fekvésû város hótakarós napjait hasonlítani például Szentgotthárdéhoz, ahogy egy 310 méter magas pontos egy fenyveserdõ közepében mérnek?
Pécsen a mérések alacsonyabb tszf. magasságban voltak, város, déli oldal, kevesebb is esett, elõbb is olvadt, mint a fenyvesben.
És így tovább a napfény, szél és egyéb adatoknál is a környezet és a fekvés sokkal jobban befolyásoló tényezõ, mint azt korábban gondolták.
Olivér kérdése az volt, hogy a szegedi és a kikindai szélsebesség adat közti különbség lehet-e a két állomás eltérõ (külterület-belterület) környezete miatt?!
A hõmérsékletre is vonatkozik, de akkor nem a városban kellene mérni, hanem a nappaliban, mivel ott lakunk, nem kint az udvaron.
A városban mért hõmérsékletek valóban fontosak, mivel ott élünk, csak ha Sopron, Gyõr, Tatabánya, Budapest, Salgótarján, Ózd, Miskolc és Záhony állomásait betesszük a polgármesteri hivatal ablaka elé, és 1-2 fokkal magasabb közepet mérnek, mint a többi állomás, akkor ne könyveljük el az északi országrészt melegebbnek.
Vagy fordítva, mint ahogy történt, Pécsen és Szegeden sokáig mértek belvárosban, ki is jött hogy mennyivel melegebb ott a klíma, külön izotermavonalakat is kaptak az érintett vidékek Link
Itt is a térképen legmelegebb Szeged és Budapest Link , 2014-es tavasz középhõmérséklete.
A városi méréseket egyáltalán nem lenne szabad országos klímalírások, térképek szerkesztésekor felhasználni, mivel nem természetes, hanem mesterséges légköri viszonyokat képeznek le.
Például vegyük a mostani esetet, Pécsen a városban 5 fok volt, körbe meg mindenhol 1-2.
Egy 170 000-es, speciális fekvésû város hótakarós napjait hasonlítani például Szentgotthárdéhoz, ahogy egy 310 méter magas pontos egy fenyveserdõ közepében mérnek?
Pécsen a mérések alacsonyabb tszf. magasságban voltak, város, déli oldal, kevesebb is esett, elõbb is olvadt, mint a fenyvesben.
És így tovább a napfény, szél és egyéb adatoknál is a környezet és a fekvés sokkal jobban befolyásoló tényezõ, mint azt korábban gondolták.
Az biztos, csak kérdéses, hogy a mérési adata használható-e valamire? Esetleg némi korrigálás után, vagy még úgy sem? Ha egy zárt szobában helyezed el a szélmérõt, vagy a hõmérõt, hiába annyi ott a szélsebesség, hõmérséklet, amit mérsz, nem sok mindenre használhatók a mérési adataid.
Attól még a városban annyi km/h szél van amennyit mérnek. Ott akkora szél van így annyit mér. Nem lakhatunk föld alatti bunkerekben, hogy a szél sebessége ne változzon. 
Ugyanígy a hõmérsékletre is vonatkozik.
Ugyanígy a hõmérsékletre is vonatkozik.
Látom, Nano megelõzött, de beírom én is.
Nem garantált, hogy lehetetlen, de meglehetõsen nehéz befolyásolás mentes városi területet találni. Van néhány probléma a belterületi mérésekkel. Belterületen nem csak a hõmérsélet mérés torz (Floo foglalkozott eleget a lokális dolgokkal), a szélsebesség és szélirány mérése is többlethibákkal terhelt. Én csak a víz áramlásával foglalkoztam, foglalkozok, de a probléma a levegõ áramlásánál is meglehetõsen hasonló. Most ne beszéljünk egy közeli épület közvetlen hatásáról, szélárnyékáról, stb.
A terep "érdessége": Épületek, tereptágyak, fák, stb. A nagyobb "érdesség" csökkenti a terep közeli áramlás sebességét. A tereptárgyak, fák, stb. akadályok az áramlás útjában, az áramlásban iránytörések, turbulnciák keletkeznek, ami energia veszteséget jelent. Ez hathat a 10 m magasan elhelyezett szélmérõ magasságában is. A másik probléma az épületek elhelyezkedésének szabályossága. Az utcák szélcsatorna rendszert jelentenek, megváltoztatják az áramlás irányát is és a szélsebességet is.
Nem garantált, hogy lehetetlen, de meglehetõsen nehéz befolyásolás mentes városi területet találni. Van néhány probléma a belterületi mérésekkel. Belterületen nem csak a hõmérsélet mérés torz (Floo foglalkozott eleget a lokális dolgokkal), a szélsebesség és szélirány mérése is többlethibákkal terhelt. Én csak a víz áramlásával foglalkoztam, foglalkozok, de a probléma a levegõ áramlásánál is meglehetõsen hasonló. Most ne beszéljünk egy közeli épület közvetlen hatásáról, szélárnyékáról, stb.
A terep "érdessége": Épületek, tereptágyak, fák, stb. A nagyobb "érdesség" csökkenti a terep közeli áramlás sebességét. A tereptárgyak, fák, stb. akadályok az áramlás útjában, az áramlásban iránytörések, turbulnciák keletkeznek, ami energia veszteséget jelent. Ez hathat a 10 m magasan elhelyezett szélmérõ magasságában is. A másik probléma az épületek elhelyezkedésének szabályossága. Az utcák szélcsatorna rendszert jelentenek, megváltoztatják az áramlás irányát is és a szélsebességet is.
Barmilyen tereptargynak, kiemelkedesnek, epuletnek stb energiat ad at a szel, azaz (mozgasi)energiat veszit, es ez megmutatkozik a sebessegben is. Az aramlas turbulensebbe valik, jobban "surlodik". Ezert telepuleseken belul altalaban alacsonyabb szelsebessegeket merhetunk meg akkor is, ha nincs 6-7 meternel magasabb epulet.
Erdekesseg: az USA nyugati partvideken a szeizmometerek (Thermometer testverei) rendszeresen kimerik azokat a rezgeseket amiket a feltamado szel es a Sziklas-hg erdosegei kozotti kolcsonhatasok generalnak.
Erdekesseg: az USA nyugati partvideken a szeizmometerek (Thermometer testverei) rendszeresen kimerik azokat a rezgeseket amiket a feltamado szel es a Sziklas-hg erdosegei kozotti kolcsonhatasok generalnak.
Azért hidd el lehet olyan területet találni még belterületen is, ahol nincs zavaró tényezõ, és nem kell hozzá ledózerolni 1 km-eres körzetben mindent.
Ez nem igaz!
A szélmérõ 10 méteren van.
Szerinted melyik az a belterület városban, ahol nincs zavaró tényezõ 10 méteren?
Sõt, elég ha 7-8 méter magasan van zavaró tényezõ, már az is befolyásolja a szelet.
Családi házunk van, biztos van 7-8 méter magas.
Pedig csak egy sima családi ház.
Persze nem tudom Kikinda melyik részén van a meteorológiai állomás.
Olivér, tudnál fényképet keresni róla, vagy térképen megmutatni, hogy hol van pontosan az állomás?
Persze ettõl függetlenül lehet, hogy a szélcsatornában való elhelyezkedés is számít, de ha belterületen van, akkor biztos hogy befolyásolja a szelet.
A szegedi állomás kint van teljesen nyílt, sík helyen, na ott biztosan nem módosít semmi semmit.
Ahhoz képest már egy falu házai között is változik a szél ereje.
A szélmérõ 10 méteren van.
Szerinted melyik az a belterület városban, ahol nincs zavaró tényezõ 10 méteren?
Sõt, elég ha 7-8 méter magasan van zavaró tényezõ, már az is befolyásolja a szelet.
Családi házunk van, biztos van 7-8 méter magas.
Pedig csak egy sima családi ház.
Persze nem tudom Kikinda melyik részén van a meteorológiai állomás.
Olivér, tudnál fényképet keresni róla, vagy térképen megmutatni, hogy hol van pontosan az állomás?
Persze ettõl függetlenül lehet, hogy a szélcsatornában való elhelyezkedés is számít, de ha belterületen van, akkor biztos hogy befolyásolja a szelet.
A szegedi állomás kint van teljesen nyílt, sík helyen, na ott biztosan nem módosít semmi semmit.
Ahhoz képest már egy falu házai között is változik a szél ereje.
Ha nincs magas zavaró épület nem számít semmit, hogy kül. vagy belterületen van. a szél nem ismer közigazgatási határokat. A különbség oka szerintem szélcsatornában való elhelyezkedés. Pl. Én benne vagyok az ÉK-i szélcsatornában nem egyszer nálam erõsebb szél van mint Szabolcs megye keleti végein.
Mennyit zavarhat be szélsebesség mérésnél az h városban van az állomás és nem külterületen? Tegyük fel h nincsenek nagyobb épületek a városi állomás közelében. A kikindai állomás folyamatosan kevesebbet mér most mint a szegedi, Szegeden már 60 km/h feletti lökések vannak, Kikindán meg csak nem rég lépték túl az 50 et, 54 km/h volt legutóbb, de eddig folyamatosan kb 10 km/h ás lemaradásban volt Kikinda. Nagyjából egyeznie kellene mivel nincs messze két állomás egymástól 40-45 km körül és egy vonalban is vannak nagyjából, még itt erõsebbnek is kellene lennie szélnek mível a dk i szél mindig erõsebb erre.
Az abszolút az, amit a mérö közvetlenül mér. A relativ pedig az, amit valamilyen szintre, sikvidéki állomások esetén tengerszintre vonatkoztatva átszámolnak.
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Metnet információk, fejlesztések (#15177)
Sziasztok!
Kellenének nekem hõmérséklet adatok (hajnali 1 órakor, reggel 7 órakor, délután 1 órakor, és este 7 órakor mért) az elmúlt 5 évre visszamenõleg minden napra, 2009-2014 évek között Budapestre. Budapest bármelyik pontjára jó, hõfokhidak szerkesztéséhez kell. Hol tudnék ilyen táblázatokat letölteni? (fontos, hogy 2009 és 2014 közötti adatok legyenek, korábbi nem jó.)
Kellenének nekem hõmérséklet adatok (hajnali 1 órakor, reggel 7 órakor, délután 1 órakor, és este 7 órakor mért) az elmúlt 5 évre visszamenõleg minden napra, 2009-2014 évek között Budapestre. Budapest bármelyik pontjára jó, hõfokhidak szerkesztéséhez kell. Hol tudnék ilyen táblázatokat letölteni? (fontos, hogy 2009 és 2014 közötti adatok legyenek, korábbi nem jó.)
Hidegben általában lassabban mennek végbe a kémiai reakciók, a cellafeszültség is csökken. Pár percre zsebre tett mobil akksi pl. "újjáéled" (hasznos tanács terepen dolgozóknak 
).
). 
Ugyan az a jelenség mint nálad. Bevitelkor a teljesen feltöltött akkunak kb a 30-40%-át mutatta, majd felmelegedés után visszament 80-90%-ra másnap.
A hidegben az LCD kijelzõ látványosan lelassult (akárcsak a 6D-nek is). A zaj csökkent a képeken, illetve volt néhány porszem az objektíven ami deresedésnek indult idõközben.
Szerintem a direkt napfény ami igazán ellenségük ezeknek a sötétvázas gépeknek. Enyém tûzõ napon romlott el error99-el.
A hidegben az LCD kijelzõ látványosan lelassult (akárcsak a 6D-nek is). A zaj csökkent a képeken, illetve volt néhány porszem az objektíven ami deresedésnek indult idõközben.
Szerintem a direkt napfény ami igazán ellenségük ezeknek a sötétvázas gépeknek. Enyém tûzõ napon romlott el error99-el.
Akku hogy bírta?
Nekem a sony nex 5n-em eléggé köhögött hidegben. Egy idõ után lemerült akkut jelzett, de melegben újra magához tért.
Nekem a sony nex 5n-em eléggé köhögött hidegben. Egy idõ után lemerült akkut jelzett, de melegben újra magához tért.
Az 1000D -20°C-ban két és fél órát állt. Semmi baja nem lett. Igaz én az ilyen fagyosokat mindig hagyom egy éjszakán át felengedni.
Síelõkre, hegymászókra, sarkkutatókra gondoltam. A minap láttam egy képet Rafitól, -21 °C-ban készült.
Nem, de egy olcsóbb kamerát nyugodtabb szivvel teszel ki az idõjárás viszontagságainak, mint egy drágábbat, legalábbis én... 
Arról lehet már tudni valamit, hogy országos viszonylatban meglett-e a rekord 2014-ben éves középhõmérséklet tekintetében? Az OMSZ biztosan közli majd az adatokat, de gondolom csak tavasszal.
Rendben, értem, majd vigyázok. Egyébként "csak" röpke 48000 Ft volt, egy Samsung HMX-F90 WP.
B.U.É.K
Köszönöm a választ.
B.U.É.K
Köszönöm a választ.
Attól függ, hogy mennyire drága az a kamera!! Elvileg nem okozhat gondot a hideg, de arra nagyon vigyázz, hogy miután visszamész a meleg szobába, mindig legyen kikapcsolva a kamera és hagyd jó 1-2 órát, hogy akklimatizálódjon, máskülönben a kicsapodó pára tönkreteheti az elektronikát. Nagyon hidegben (-10 fok alatt) az LCD képernyõ nagyon belassul, de ez nem okoz problémát a kamera mûködésében...
Elvileg nem okozhat gondot a hideg, de arra nagyon vigyázz, hogy miután visszamész a meleg szobába, mindig legyen kikapcsolva a kamera és hagyd jó 1-2 órát, hogy akklimatizálódjon, máskülönben a kicsapodó pára tönkreteheti az elektronikát. Nagyon hidegben (-10 fok alatt) az LCD képernyõ nagyon belassul, de ez nem okoz problémát a kamera mûködésében...
Az lenne a kérdésem, hogy: új vagyok még a témában, de ilyen hidegben (este még hidegebb lesz) használhatom-e nyugodt szívvel a kamerát? Egy kis tüzijáték-videózásra gondoltam. Elõre is köszönöm a választ.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#253445 - 2014-12-24 12:54:27)
Sziasztok ! Hol lehet megnézni, hogy milyen idõ volt 1951 december 21.-én ??
Sziasztok ! Hol lehet megnézni, hogy milyen idõ volt 1951 december 21.-én ??
Fejben. Ha nem találsz állítási lehetõséget. Nekem a légnyomás értékhez kell hozzáadnom 2 hPa-t.
Sziasztok! Vásároltam egy Hyundai WSP2080 RWIND idõjárás állomást. És az a probléma adódott vele, hogy a hõmérséklet mérõ szenzora fölülmér. Jelenleg 6.8 fokot mér a régi alap szenzorom 5.8-at. A Jelenlegi hõmérsékleti mérések alapján(idõkép,OMSZ) környékemen a 5.8 fok a reális adat.
Kérdésem az lenne, hogy hogyan lehetséges kalibrálni az állomás szenzorját?
Kérdésem az lenne, hogy hogyan lehetséges kalibrálni az állomás szenzorját?
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat