Agrometeorológia

Ha már felmerül a gyanú, hogy nem zöld, akkor valószínû elfagyott!

Fénykép, élethû festmény, rajz?
Siheone: nálam a c. imbricata a korábbi évekkel ellentétben csak a tél közepe környékén kezdett el ráncosodni, ill. lógatta hajtásait, kíváncsi leszek, lesz-e ennek hatása.

Kettévágtam, de nem is tudom milyen színe van zöldes barnás. Ezért mondom, hogy nehéz eldönteni.

Kettéveszed a virágrügyet, ha zöld a bibe akkor jó, ha barna-fekete, akkor nem.

Nálam a kajszibarack rendesen kapott.... Nem tudom eldönteni, hogy lesz-e rajta valami, mert érdekesen néznek ki a rügyek. Nehéz eldönteni idõvel kiderül.

Az igen, jó elõre van!
Viszont ne lepõdj meg rajta, ha gyümölcs nem, vagy nem sok lesz rajta.
Ez az év eddig azt a tapasztalatot hozta, hogy a pirosbimbós állapotban bekapott -6-10 fokok elfagyasztják a virágban a bibét, de a szirmokat és a portokokat nem bántják.
Így ha nem kap újabb fagyot a virág, szépen kinyílik, úgy kivirágzik, minta nem lenne semmi baja.
Aztán az ember várja a gyümölcsöt, csak épp nem lesz.
Mert a bibe pirosbimbósan kifagyott.
Ha megnézed a képeidet, néhány virág van szembe fordulva, de bibét nem látok bennük.
Márpedig ha ez most így ki van virágozva, akkor 17-én erõsen pirosbimbós kellett, hogy legyen, amikor a szegedi állomás a -9 fokot mérte.
Úgyhogy akkor biztosan sok bibe kifagyott, lehet, hogy az összes.

Sziasztok. Kétségtelenül itt a tavasz.

Kajszi Link Link
Borsó Link Link Link
Corynopuntia clavata Link

Nekem van egy tõ zalagyöngyém még sosem látott semmilyen permetszert , minden évben bõségesen terem.

Sajnos ez sem rezisztens fajta. Lisztharmatra kimondottan érzékeny. Link

Köszönöm a választ! És a zalagyöngye? Az mennyire rezisztens?

De milyen jól is tették, hogy nem virágoztak ki. Az is meglepõ, hogy ilyen f.fázisban elviselték az eddigi megpróbáltatásokat. A kajszikat le sem fényképeztem, azok az utóbbi hetekben mintha inkább visszafejlõdtek volna. Na jó, nem, de a kéziféket behúzták.

Szegénykéim, nagyon szeretnének már ki virágozni. Nálam a sárgabarack virágok olyanok, mint a gyûrött rakott szoknya.

Bocs, egy tavalyi könyvtárból való kép, Fa és szõlõ-bõl..

A mandula így fest az elmúlt napok hidegei után, hõszennyezéstõl mentes helyen :
03.17-én: Link
03.23-án: Link
03.30-án: Link Link Link
Napijelentés, 03.17., 03.24: Link Link

A második képnek hogy sikerült ilyen csúnya nevet adni?

Az én csemege szõlõm biztosan nem rezisztens fajta, mert elkapta már a szürke-rothadás,permetezni kell.
Egy tavaly nyári kép:
Link
Érésben,2011.szept.:
Link
Akkor jó évjárat volt, viszont a tavalyi a szárazság miatt mégis befülledt, felét megették a darazsak féléretten.
A fajtáját nem tudom, majd 20 éves tõke.

Nekem van csabagyöngye szõlõm, de az biztosan nem rezisztens fajta. Vannak rezisztens fajták, Link de erõs fertõzés esetén még azokat is permetezni kell. Kivéve a direkt termõ fajtákat (pl. konkordi (szagos izabella), dalavári (dalaware)). Azok viszont elvileg csak csemege szõlõnek jók.

Valamivel kevered, talán a zalagyöngyével. A csabagyöngye európai fajta, semmire nem rezisztens. Levele sem marad, ha nem permetezed.

Tud valaki valamit a behurcolt feketerothadásról?

Azt olvastam, hogy teljesen rezisztens fajta, nem kell permetezni. Tervezek beszerezni pár tövet.

Hol is áll a természet most március utolsó napjaiban?!

Múlt évben március 5-én így állt a kajszi az udvarban Link Link
Most így áll, friss képek, vakuval esõben nem a legjobbak, de talán látni, hogy körülbelül ugyanabban a fázisban vannak Link Link
Múlt éven március 26-án (tehát már 3 nappal elmúlt egy éve) elvirágzott Link Link
Tehát ha úgy vesszük, 3-4 hetes késésben van a természet, amennyiben a kajszi virágzását nézzük.
Talán emiatt lehet az, hogy a tegnap reggeli -6,6 fokos minimum nem tett komoly kárt bennük, mert ennyire le vannak maradva.
A legtöbben ép, zöld a bibéje Link
Azért vannak megfagyottak is, ahol el van feketedve a bibe Link Link
Persze egyáltalán nem biztos, hogy ez lesz a végeredmény, de eddig megúsztuk.
És talán ez a többnapos fagy, a végén ezzel a -6-9 fokokkal annyira sokkolta a növényeket, hogy leálltak.
Reméljük annyira, hogy ha lesznek is 10-15 fokok, nem indulnak be egybõl.
Ez persze azzal jár, hogy amennyiben így marad, késõbb lesz virágzás, késõbb fog érni, de inkább érjen késõbb a valami, mint korábban a semmi.

Ez egy tegnapi fotó Szicíliából, virágzó õszibarack Link
Ebbõl is látni, hogy nem csak mi vagyunk megkésve, hanem õk is.
Ugyanis nálunk múlt éven március 26-án teljesen ugyanígy állt az õszibarack az udvarban Link Link Link
2008-ban március 12-én állt úgy az õszi nálunk Link , mint ahogy most március 29-én náluk.

Miért kérded? Nekem v.mi szagos-muskotályos korai szõlõm van. Még csak ritkítottam, sok a bevakult vesszõ a méteres elsõéves rianásokon.( elvágva körkörös barna-szürke-fehéres gyûrûs a metszlap, ez már megfázott).

hajtás itt is van, sõt maguk a virágok is látszanak, de nem nyíltak ki.

Nálam már volt egy kb 10 cm hosszú zöld hajtásuk, amit betemettem a leesõ hóval, hogy ne nagyon fagyjanak el. Nem tudom, hogy egyáltalán lesz-e belõle valami...

1990-2010 között nem egy olyan tavasz volt, amikor áprilisra elnyíltak a kerti jáccintok. Most még el sem kezdtek virágozni... félelmetes!

Van-e valakinek csabagyöngye szõleje?

Link
Link
Link
Nagy mennyiségû csapadék várható az amúgy is telített talajra, amelyen ráadásul még a 10-20 centis hó sem olvadt el. Ejj-ejj, hogy lesz ebbõl idén termés?!

Idén november lesz szõlõ szüret ha persze addig nem fagy el
Viccet félre téve a "tanyán" az addig megbontott barack(sárga,nektarin,õszi),alma,körte rügyek egész jól néznek ki..még Reméljük így is marad már.

Mivel az idei rügyfakadás majd valamikor május körül várható, ahogy kinéz, így nem vagy elkésve!
A másik, meg hogy ha májusban lefog fagyni az összes hajtás, akkor tökmindegy is!

36 óra. XD

Szerintem már metszheted. Mert ha sokat vársz még könnyezni fog a szõlõ.

Vajon mennyi idõm lesz a szõlõ megmetszésére, ha betartom, hogy ezt az utolsó kemény fagyok és a rügyfakadás közti idõszakban tegyem meg?

Én belinkelhetném a március 14.-i, e fórumba feltöltött képeket, ugyanaz az állapot, említésre méltó változás nincs.

Az öntözéses módszer lényege abban rejlik, hogy addig kell folytatni a víz kijuttatását ameddig az összes jég le nem olvadt a fákról és egyéb növényekrõl. Ugyanis ha abbahagyják a leolvadás elõtt az olvadó jég hõt von el a fától, és ugyanúgy megfagyhat. Ezért fontos, hogy a jég leolvadásáig kell "locsolni"

Almatermeléssel foglalkozunk, mi is próbálkoztunk ezzel a fagyvédelemmel. 5-6 éve tesztként ki is próbáltuk 4-5 soron, csak mivel domboldalon van, nem lehet a nyomást rendesen beállítani, hogy mindenhol egyformán permetezzen. Ahol mûködött, szép jégréteg keletkezett a fákon.

Májusban elég gyakran éjszakázom a Kákafoki holtág partján a horgászbotok mellett (50 felett már nem tudok egy teljes éjszakát ellopni magamtól, valamennyit aludnom is kell). Sokszor onnan megyek munkába. A gátõr kutyáját még csak-csak le tudom kenyerezni egy kis etetõ anyaggal, amikor ugatja a holdat, de a két rózsás tarajú japi elhallgattathatatlan. Órákon keresztül feleselnek egymással. Sosem a szúnyogok ébresztenek, hanem az a két paprikásnak való átok. A gátõr sem tud velük mit tenni: a két kislányának a kedvencei. Valószínû, hogy végelgyengülésben, esetleg tüdõrepedésben fognak valamikor a távoli jövõben kimúlni. Abban semmi túlzás nincs, hogy hajnalban csak addig nem kukorékolnak, amíg levegõt vesznek.

A japikat a gátõrék azért tartják, mert nem olyan degenerált-túltenyészett fajzat, mint a normál házityúkok: minden évben rendszeresen, sõt többször is megkotlanak. A gyöngytyúkok tojásainak kiköltése a feladatuk. És még a szegény kakukkot szóljuk meg ember létünkre.

Szépek a tyúkocskák, kakaskák. Most ebben a tízcentis hóban csak kárál az a 5 tyúkom. Kérdezem lesz-e tojás húsvétra? .. a válasz: háát..háátt..klárafalva.
Azért naponta megvan a 2-3 tojás, de etetem is õket áztatott száraz kenyérrel, zöldség héjjakkal..
A kukoricát nem nagyon eszik,inkább a búzát.
A s.barackom nyitná a csészelevelet, mint az ejtõernyõs az utolsó 100 méteren a hasi ernyõt...

Aranyos vagy, hogy a kedvemért nézted meg!
Az szinte hihetetlen!
Mennyi volt múltkor, -15?
Az õszin vagy a kajszin nem volt fagyás?
Ez csak úgy lehet, ha nem volt elõrehaladott állapotban, mégpedig nagyon nem.

Édesanyámmal megnézettem a kedvedért a barackfákat is Semmi fagyás. Csak valami mittudomén milyen évelõ virág fagyott ki, amire én nem is emlékszem hol van, de ha hazamegyek, lefotózom neked (meg magamnak)

Nálunk ilyen volt a korai kajszi 3-4 nappal ezelõtt Link Link
Az udvaromban lévõ is olyan, mint az elsõ képen lévõ, csak nincs gépem lefényképezni.
Hát ahhoz képest, hogy egész télen mi a hidegoldalon voltunk és havazott éjjel-nappal, illetve azon ritka tél után vagyunk, amikor nem ugrott ki délnyugat enyhesége, meg március sem volt itt kiugróan enyhe, ahhoz képest nincs annyival elõrébb a kajszid.
Lujó írásán meg végképp csodálkozok: "Egy kicsit elõbbre van nálatok a természet, mint felénk (akár Békéscsaba, akár Szarvas)."

Pedig most el is könyveltem magamban, hogy 10 évbõl, vagy 20-ból egy, amikor az Alföld elõrébb tart.
Aztán egy alföldi baracktermelõ mondta ma, hogy náluk még nem is pirosbimbós a kajszi.
Szóval furcsa, nem is értem igazán!

Remélem, hogy három hét múlva engem már a szomszéd gátõr japánkakasai ébresztenek: fél négytõl ötig csak akkor nem kukorékolnak, amikor levegõt vesznek. A védõtávolság: 250 m.

Ne hidd, mert csak a közeli sorházak Dk-i tájolással kicsit megfogják a napsütést.Meg aztán szélvédett helyen vagyok, két magas-cserepes,padlás szobás ház közt vagyunk.

A fa újra ültetésrõl; lehetne várni egy-két évet,és ha lehet 3-4 méterre arrébb ültetni az új csemete fát.

Egy kicsit elõbbre van nálatok a természet, mint felénk (akár Békéscsaba, akár Szarvas).

Szerk: már vágom a centit, hogy mikor költözhetek ki a vízpartra a kertbe, de a zidõjárás orvul minden éccaka visszaragasztja.

Elnézést, de az intörnet áram nélkül nem mûkszik..
A sárgabarack ma,havazás elõtt;
Link
Az érdi bõtermõ meggy:
Link
Az orgona új sarj:
Link
És a telet idáig (?) túlélõ futó rózsám:
Link

A képek zsebtelefonról, még hószállinga idején készültek. Most már kb.2 centis hó és szélfújás van.

Nemhogy azonos fajt, de még rokonokat sem célszerû még évekig ugyanarra a helyre ültetni. A csonthéjasok meg kifejezetten utálják, ha sógor után ültetjük õket. Minden 25-30 évvel ezelõtti gyümölcsészeti szakkönyv ellenjavallja, az új könyveket meg nem ismerem. A dió - dió változat nem volt külön említve, lehet, hogy nincs nagyon jelentõs probléma, de a cseresznye és a meggy esetében a csonthéjas elõddel terhelt föld tapasztalatom szerint is évekig katasztrofális hatású az új ültetésre. A cseresznyét festik le a legnagyobb mumusnak, de szerintem a sajmeggy gyökérzet tömege az ok, ami szükségszerûen nagyobb, mint a meggyfák esetében.
Szõlõ - szõlõ változatnál is a talaj jelentõs szervestrágyázását, mély talajforgatást, széndiszulfidos talajfertõtlenítést (ma már kivégeznének ilyesmiért) javasolt Prohászka.

Floo!
Adok be pár képet, de borzaszó nem jõk. Mai nap, a gyümifák rügyei alapjáraton
Lesz itt barack (C235, Cegléti nemesítet

Ha kivágták gyökerestül is, nem volt valami szokatlan, vöröses, golyvás gyökér csomó? Ha volt akkor az újratelepítés után is egy bekevert rézgálicos " felsõ öblítést" locsolást,beforgatást, megérdemelne a új csemete.
Sokan mondják,de van benne valami; ugyan oda nem jó telepíteni ugyan azon növényt.

Délelõtt a Vám téren láttam egy mandulafát teljesen virágba borulva. Közben rendesen esett a hó. Szürreális látvány volt!

Hi-hi, akkor Ti sem voltatok kispályás gyerekek. A cirmost meg megilleti az ártatlanság vélelme amig a bíróság tetten nem éri.
Az eperfa hallatán pedig eszembejut a gyermekkorom, mikor az általános suliból hazafelé jövet megmásztuk azokat az iskola melletti parkban. De szép és gondtalan évek is voltak azok..(sóhaj)

Hatalmas történet.

A cirmos éveken keresztül azon a tõkén közlekedett a tetõre. Nyilván nem 100 %, hogy õ volt a tettes, de alaposan gyanúsítható. Ahogy egy másik esetben én is, öcsémmel együtt, még indián korszakunkból: fejszét dobáltunk, állítottunk nagyszüleim udvarán a fák törzsébe. Az akkoriban egészséges eperfák és egy nagy japánakác pár év múlva ugyanúgy taplógombát termettek, mint az egyetlen beteg eperfánk. "Jogilag" nem bizonyított, de szerintem az a tapló fertõzés a mi lelkünkön, vagyis "tomahawk"-unkon szárad.

Nekem akkor is furcsa ez a teória. Mert gondolom nem álltál ott a tõke mellett éjjel-nappal a cirmost figyelvén, hogy mikor karmol. Lehet pusztán véletlen egybeesés az egész.
Egyébként tegnap nálunk is a láncfûrész áldozata lett az igen öreg diófánk, két évet vártunk vele hátha helyre jön, de mostanra teljesen kiszáradt, így nem volt mit tenni vele, bevallom, megkönnyeztem miközben a srácok tegnap belevágtak, mert pici gyerekként sokat játszottam az árnyékot adó lombjai alatt nyaranta. De, az utánpótlás egybõl bekerült a helyére egy új kis diófacsemete képében, remélem ez is olyan szép nagyra fog nõni mint az elõdje, és talán majd egyszer az én unokám(im) fog(nak) alatta játszani... Mert nagypapám azt mondta tegnap, ha diófát ultetünk, azt az unokáinknak ültetjük.