Globális jelenségek
Ne hidd, hogy nem vesszük komolyan a problémát, pont emiatt van ez a fórum. Azonban kellõ tisztelettel a tények iránt, nem keverve a Gizikét a gõzekével, s amennyiben "jóslás" kategóriájú dologról írunk, akkor azt illik megjegyezni is.
Ha a fórum korábbi bejegyzéseit végigolvasod, akkor elsõsorban azt fogod felfedezni, hogy kíváncsi és konstruktív hozzáállás van itt, nem mentes persze a nézõpontok közti ütközésektõl.
Ha a fórum korábbi bejegyzéseit végigolvasod, akkor elsõsorban azt fogod felfedezni, hogy kíváncsi és konstruktív hozzáállás van itt, nem mentes persze a nézõpontok közti ütközésektõl.
Ha nálunk nem lesz katasztrófa, akkor lesznek majd klímamenekültek... Nem tudom, melyik a jobb helyzet.
Éppen 9 hónapja jún. 10-15 táján nagy átalakulás történt az idõjárásban.A fagyos jún eleje(fûtöttünk!) után jún. közepén 35 fokos forróság kezdõdött,és az aug-i pár hét átlag alatti T-je kivételével(egyedül aug. átlaga volt a hónapok küzül kb. 1 fokkal átlag alatt) itt szinte folyamatosan átlag feletti a T,egy két napos intermezzók kivételével.
A 9 hónap alatt Pápán átlagban 3,1 fokkal volt a kelleténél melegebb.Sokszor hallunk olyanokat,hogy mi lesz ha az átlaghõmérséklet a századunk végére több fokkal emelkedik.Hosszbb távon nem tudom,de valami hasonló idõ lesz,mint ez a 9 hónap volt itt a Dunántúlon.Kevés fagy télen,sok napsütés,néha intenzívebb záporok,ritkuló hótakaró,ködhajlam és hosszú csendes esõ.Viszont gyakoribb pusztító vihar,orkán és szárazság.Nálunk szerintem nem lesz semmiféle katasztrófa,hisz ezt is túléltük...
A 9 hónap alatt Pápán átlagban 3,1 fokkal volt a kelleténél melegebb.Sokszor hallunk olyanokat,hogy mi lesz ha az átlaghõmérséklet a századunk végére több fokkal emelkedik.Hosszbb távon nem tudom,de valami hasonló idõ lesz,mint ez a 9 hónap volt itt a Dunántúlon.Kevés fagy télen,sok napsütés,néha intenzívebb záporok,ritkuló hótakaró,ködhajlam és hosszú csendes esõ.Viszont gyakoribb pusztító vihar,orkán és szárazság.Nálunk szerintem nem lesz semmiféle katasztrófa,hisz ezt is túléltük...
1 éve még jégkorszakot vártak Európára a NASA szakemberei....
Az idén már forróságot várnak....
Jövõre mit??
Az idén már forróságot várnak....
Jövõre mit??
Azok a dél-svédek, ahogy anno Gulyás László mondta valamelyik közép-amerikai import svéd focistára... :-)
Nem beszélve arról, hogy a globális élelmiszerválságot követõen, öt év múlva, miként lesz Európa északi részébõl turistaparadicsom? Éhenhalni mennek oda majd a nyaralók.

A sarki jég olvadása hogy jön össze a Golf gyorsulásával? Egyáltalában tudod, hogy mi mozgatja az óceáni áramlatokat?
Nem tudom, hogy az ilyen -üveggömbbõl származó- jóslások mennyire emelik a fórum színvonalát....?
2010- Az évszakok összezavarodnak, eröteljes felmelegedés: bizonytalanság
2015- Enyhe telek, és forró nyarak europa nagy részén, hó nélküli telek, szárazság, aszály.
2020- Eröteljes olvadás a jégsarkokon, több tengerszint alatti terület kerül viz alá (mint pl. Hollandia, Sydney, New York, Banglades, stb.) Golf áramlat felgyorsul!
2025- Élemiszer válság a világ gazdagabb országaiban is. Ökomenekültek milliói lepik el a nyugati országokat.
2030- Tropusi betegségek terjednek az északi félteke orrszágaiban is, funa is északabbra vándorol. Tilos a dél -europai országokban a napozás, igazi katlaná vált olasz -spanyol és görög térségek! Észak Europa riviérává válik, igazi turista paradicsom lesz!
2015- Enyhe telek, és forró nyarak europa nagy részén, hó nélküli telek, szárazság, aszály.
2020- Eröteljes olvadás a jégsarkokon, több tengerszint alatti terület kerül viz alá (mint pl. Hollandia, Sydney, New York, Banglades, stb.) Golf áramlat felgyorsul!
2025- Élemiszer válság a világ gazdagabb országaiban is. Ökomenekültek milliói lepik el a nyugati országokat.
2030- Tropusi betegségek terjednek az északi félteke orrszágaiban is, funa is északabbra vándorol. Tilos a dél -europai országokban a napozás, igazi katlaná vált olasz -spanyol és görög térségek! Észak Europa riviérává válik, igazi turista paradicsom lesz!
Persze, az erõmû dolgozói meg stikában grillcsirkén élnének :-) Ha nálunk lenne, akkor biztosan...
Mellesleg szerintem a svédeknél nincs madárinfluenza még, persze a csirke nem sak attól pusztul.
Mellesleg szerintem a svédeknél nincs madárinfluenza még, persze a csirke nem sak attól pusztul.
Ami a Beatrice csirkedarálós legendájánál is durvább: egy svéd cég döglött szárnyasokkal mûködtetne egy erõmûvet. A helyi Västerbottens-Kuriren cikke szerint az észak-Svédországi Umea Energi nevû vállalat éppen engedélyre vár, hogy megkezdhesse a gyúlékony hulladékkal mûködõ létesítmény építkezését.
Az erõmû többek között elhullott csirkéket is felhasználna, akár 9000-et is egy évben. Az alternatív áramforrás a cég elképzelései szerint a baromfifarmok válláról is levenné a dögök elszállításának terhét. “A csirke méretben éppen megfelelõ lenne az erõmûbe” - nyilatkozta a vállalat szóvivõje.
Mi megemeljük a kalapunkat: nincs még egy találmány, ami ennél frappánsabban oldaná meg a fosszilis tüzelõanyagok kiváltását és a madárinfluenza megfékezését.
Forrás: Index.hu
Az erõmû többek között elhullott csirkéket is felhasználna, akár 9000-et is egy évben. Az alternatív áramforrás a cég elképzelései szerint a baromfifarmok válláról is levenné a dögök elszállításának terhét. “A csirke méretben éppen megfelelõ lenne az erõmûbe” - nyilatkozta a vállalat szóvivõje.
Mi megemeljük a kalapunkat: nincs még egy találmány, ami ennél frappánsabban oldaná meg a fosszilis tüzelõanyagok kiváltását és a madárinfluenza megfékezését.
Forrás: Index.hu
Okés, azonban érdekes módon olyan népek közt sokkal gyakoribb, mint a Norvégok, stb, akik ÉLETÜKBEN nem is láttak halat,se nyersen, se szárítva, mert egy bazi nagy sivatagban laknak.
Másrészt ha jól tudom, nem nagyon lehet pl. laborban szaporítani a leprabacit, mert valahogy nem akar. Szóval érdekes kérdés, de eléggé kevéssé ismert még ahhoz, hogy egyenes következtetést lehessen levonni.
És persze, hogy hablatyolok angolul (is) :-)
Másrészt ha jól tudom, nem nagyon lehet pl. laborban szaporítani a leprabacit, mert valahogy nem akar. Szóval érdekes kérdés, de eléggé kevéssé ismert még ahhoz, hogy egyenes következtetést lehessen levonni.
És persze, hogy hablatyolok angolul (is) :-)
csökken persze, de azért az USA-ban 207 új megbetegedést jelentettek, ami pitiáner szám mondjuk egy jól sikerült autós hétvégéhez mérve akár idehaza is, de az érintetteknek nem mindegy...
Noli... ha jól tudom, senorita hablado inglese 
ez nem XIX. századi cikk...
It is well known that Jonathan Hutchinson has brought forward the idea that fish are the source of the infection, basing the view
on the high prevalence of the disease along the coast countries of Norway and Sweden, and in the Pacific Islands, and in the countries bordering the Mediterranean and Black Seas, in all of which fish furnish the chief food material.
No convincing proof was ever adduced in support of this contention. But now that it has been shown that the leprosy bacillus survives and multiplies in cold-blooded animals, at least at room temperature in a warm climate, and since methods have been devised for cultivating and identifying the leprosy bacillus, the question has been opened up to accurate investigation.
oszt lehet hogy tévedek vagy rosszul értelmezem a fránya angolt meglehet... majd kiderül, de most telefonált a fiam már úton vannak kicsit szünetelek

ez nem XIX. századi cikk...
It is well known that Jonathan Hutchinson has brought forward the idea that fish are the source of the infection, basing the view
on the high prevalence of the disease along the coast countries of Norway and Sweden, and in the Pacific Islands, and in the countries bordering the Mediterranean and Black Seas, in all of which fish furnish the chief food material.
No convincing proof was ever adduced in support of this contention. But now that it has been shown that the leprosy bacillus survives and multiplies in cold-blooded animals, at least at room temperature in a warm climate, and since methods have been devised for cultivating and identifying the leprosy bacillus, the question has been opened up to accurate investigation.
oszt lehet hogy tévedek vagy rosszul értelmezem a fránya angolt meglehet... majd kiderül, de most telefonált a fiam már úton vannak kicsit szünetelek
1) most néztem WHO adatokat, évrõl évre jelentõsen csökken az új betegek száma
2) Halevéssel kapcsolatban a 19.sz. végén valóban volt egy ilyen hipotézis, amit azonban még akkoriban megcáfolt egy kutató orvos, nem tudok róla, hogy azóta más lenne a helyzet.
3) Kimondottan alultápláltság okán nagyobb a bertõzõdés veszélye, de ez minden fertõzéssel így van.
Hirtelen ennyit. :-)
2) Halevéssel kapcsolatban a 19.sz. végén valóban volt egy ilyen hipotézis, amit azonban még akkoriban megcáfolt egy kutató orvos, nem tudok róla, hogy azóta más lenne a helyzet.
3) Kimondottan alultápláltság okán nagyobb a bertõzõdés veszélye, de ez minden fertõzéssel így van.
Hirtelen ennyit. :-)
na még egy aztán bedugulok mert lehet hogy van aki ezután szólít magához táplálékot 
nem is kell lepra a jó hatáshoz, elég egy kezeletlen bõrgomba... a vietnami háború idején jó pár tengerészgyalogosnak csontig lepusztult a lábáról a hús a nemtörõdömség miatt... namost ha tényleg beüt a komoly globális felmelegedés, mindez nálunk is megjelenhet...

nem is kell lepra a jó hatáshoz, elég egy kezeletlen bõrgomba... a vietnami háború idején jó pár tengerészgyalogosnak csontig lepusztult a lábáról a hús a nemtörõdömség miatt... namost ha tényleg beüt a komoly globális felmelegedés, mindez nálunk is megjelenhet...

ha csak tünetileg kezelik a bõrfelületeket, a szövetelhalás megállítható, viszont "per os" gyógyszeres kezelés nélkül vesetuberkulózis alakul ki többnyire és ebben halnak meg
és az a retek lepra nem is ismerhetõ fel azonnal... egy olasz asztalos 28 évig élt Argentinában, ott sikerült leprát szereznie, de az ottani orvos "ekcémára" kezelte... aztán amikor hazatért idõs korában a hazájába, azonnal felismerték hogy az bion bion lepra sajnos... bár mondjuk Argentina meleg övezetben van az is tény, mert a meleg kedvez a bõrbetegségek kialakulásának, de majd levadászom az adatokat meg van valahol egy könyvem is a lepráról... amúgy ma már nem félelmetes és véglegesen gyógyítható amig nem ért a szövetelhalás stádiumába...
ha viszont már 1-2 centis fehér foltok jelennek meg a bõrön, illetve kialakul egy jellegzetes arcforma (oroszlánarc) az ideg-elhalások miatt, akkor annyi... mehet a szigetre...
ha viszont már 1-2 centis fehér foltok jelennek meg a bõrön, illetve kialakul egy jellegzetes arcforma (oroszlánarc) az ideg-elhalások miatt, akkor annyi... mehet a szigetre...
Pfff... én sem DE...
megint vadásznom kell majd a neten miatta konkrét adatokért, de nemcsak tengerpartokon- a nagy folyók mentén is sûrûbb az elõfordulása és nem feltétlen a trópusokon... nem akarok a legközelebbi szomszédunk Duna-deltavidéki körzetére "élesben" utalni, nehogy politika keveredjen a dologba, de sajnos náluk is vannak leprások, illetve lepra-sziget... párszáz kilométerre innen...


Hát éghajlati pontosabban földrajzi összefüggés is lehet, mert olvastam, azokon a területeken (nemcsak déltengeri és trópusi vidékeken) ahol szinte csak hallal táplálkoznak bár fogyasztanak mellette sok zöldfélét is, sokkal gyakoribb a lepra elõfordulása...
de most nem vágok bele, mert az egyik kölköm jelezte hogy délután leugrik hozzám a párjával, hát kicsit rendberántom a kérót mert univerzális robot hiányában meglehetõsen "legénylakás" jellege van most a kérómnak
de most nem vágok bele, mert az egyik kölköm jelezte hogy délután leugrik hozzám a párjával, hát kicsit rendberántom a kérót mert univerzális robot hiányában meglehetõsen "legénylakás" jellege van most a kérómnak

Részemrõl nem baj, s ha van éghajlati összefüggése, más se szólhat bele (miért ne lenne, hisz egy jó marhalábszáér-pörkölthöz meg kell szüntetni egy metánforrást, illetve az állat által termelt hõ sem melegíti tovább a bolygót. :-)
Csak írd meg külön elõre, s csak másold be ide, nehogy út közben elszálljon.
Csak írd meg külön elõre, s csak másold be ide, nehogy út közben elszálljon.
Köszke, de nem baj ha rossz szokásomnak megfelelõen (a példák és analógiák miatt) hosszabb lesz?

Ez szép, de a puszta kijelentõ mondat helyett inkább ötletek kellenének, hogy miként lehet visszacsinálni.
klimaválság van...amit már az ipari forradalom idején már nagyon elhibáztunk. Technológiai és gondolkodásbeli tévuton járunk!
Gyakorlati tapasztalatból tudom, hogy jól csinálom. Orvos osztálytársnõm egy év vegaság után majd" belepusztult, mert nem jól csinálta... Pedig õ doki, elvileg jobban kéne tudnia nálam.
Mellesleg meggyõzõdésem, hogy az ember szervezete, ha nincs elrontva, nagyon is jól tudja, mire van szüksége. Pl. ha ellenállhatatlan vágyat érzek egy csokor sárgarépa vagy egy fej zsenge karalábé iránt, tudom, hogy felfalásuk után nem valami unott, lusta érzésem lesz, hanem felfrissülök és kimondottan kellemes hatást fedezek fel magamon.
Mellesleg meggyõzõdésem, hogy az ember szervezete, ha nincs elrontva, nagyon is jól tudja, mire van szüksége. Pl. ha ellenállhatatlan vágyat érzek egy csokor sárgarépa vagy egy fej zsenge karalábé iránt, tudom, hogy felfalásuk után nem valami unott, lusta érzésem lesz, hanem felfrissülök és kimondottan kellemes hatást fedezek fel magamon.
Én halat, csirkét és nagyon ritkán vörös húsokat szoktam enni, de egyre kevesebbszer. Ha csak növényt eszel, arra viszont valóban figyelni kell, hogy a megfelelõ esszenciális aminosavakat bejuttasd a szervezetedbe.
Jóska hozzászólásához pedig annyit: dolgoztam egy takarmány-kiegészítõket gyártó cégnél, ahol igyekeztek minél természetesebb formában lévõ mikroelem-pótlást (pl. szelén, réz, vas, mangán, stb.) juttatni az állatok, és ezen keresztül az emberek szervezetébe. A ma termeszett növényekbõl sajnos nagyon sok olyan tápanyag hiányzik, amelyek a tömegessé váló mûtrágyázás miatt szép lassan eltûnt.
És hogy mi köze ennek az éghajlatváltozáshoz? Hát valahogy pótolni kell, a mûtrágyázás pedig újabb üzemanyag-felhasználással jár. Persze ha közvetlenül a takarmányba juttatják bele, akkor kevesebb energia kell, hiszen ezen kiegészítõk jó része természetes fermentációval készül.
Jóska hozzászólásához pedig annyit: dolgoztam egy takarmány-kiegészítõket gyártó cégnél, ahol igyekeztek minél természetesebb formában lévõ mikroelem-pótlást (pl. szelén, réz, vas, mangán, stb.) juttatni az állatok, és ezen keresztül az emberek szervezetébe. A ma termeszett növényekbõl sajnos nagyon sok olyan tápanyag hiányzik, amelyek a tömegessé váló mûtrágyázás miatt szép lassan eltûnt.
És hogy mi köze ennek az éghajlatváltozáshoz? Hát valahogy pótolni kell, a mûtrágyázás pedig újabb üzemanyag-felhasználással jár. Persze ha közvetlenül a takarmányba juttatják bele, akkor kevesebb energia kell, hiszen ezen kiegészítõk jó része természetes fermentációval készül.
Ez úgy lenne igaz, ha az "átlagember" nem menzai meg éttermi meg zacskós szemetet enne, hanem a lehetõ legtöbb friss élelmiszert, a legkevésbé feldolgozott formában. Szóval mennyidégre igen, minõségre nem.
Az, hogy ma ennyi ideig élhetünk, nem pusztán az orvostudománynak köszönhetõ, hanem annak is, hogy nincs igazi élelmiszerhiány nálunk. Nézz meg egy szegény országot, ott mennyi az átlagos várható életkor... A másik fele az, hogy a civilizációs betegségek pont azt a korosztályt sújtják, akik túléltek 40-50 évet már. De nézd mellé azt is, hogy ezek a kórságok egyre fiatalabbakat támadnak meg, aminek már erõs köze van a táplálék minõségéhez és a mozgáshoz, no meg a stresszhez.
Az, hogy ma ennyi ideig élhetünk, nem pusztán az orvostudománynak köszönhetõ, hanem annak is, hogy nincs igazi élelmiszerhiány nálunk. Nézz meg egy szegény országot, ott mennyi az átlagos várható életkor... A másik fele az, hogy a civilizációs betegségek pont azt a korosztályt sújtják, akik túléltek 40-50 évet már. De nézd mellé azt is, hogy ezek a kórságok egyre fiatalabbakat támadnak meg, aminek már erõs köze van a táplálék minõségéhez és a mozgáshoz, no meg a stresszhez.
Teljesen igaza van az orvos barátodnak! Minél több nyers étek, sok zöld meg gyümi, s csak töredék állati fehérje.
Én azt is mondom, bár a tudósok cáfolni szokták, hogy hús nélkül is képes az ember fenntartani a szervezetét, ellátni eszenciális aminosavakkal. Ezek benne vannak a hüvelyesekben, mind bab, lencse, borsó, csicseriborsó, no meg a szója.
Hozzáteszem, hogy én speciel tejterméket eszem (hülye is lennék, ha a jó sajtokat, joghurtokat kihagynám, fõleg, hogy az uram tejiparban dolgozik és olcsón hozzájutunk) :-), de húst, semmilyet, halat sem, már jó 17 éve nem. Semmilyen hiánybetegségem nincsen, életemben nem voltam táppénzen, és 4 éve még egy k*rva náthát se bírtam összeszedni. :-)
Én azt is mondom, bár a tudósok cáfolni szokták, hogy hús nélkül is képes az ember fenntartani a szervezetét, ellátni eszenciális aminosavakkal. Ezek benne vannak a hüvelyesekben, mind bab, lencse, borsó, csicseriborsó, no meg a szója.
Hozzáteszem, hogy én speciel tejterméket eszem (hülye is lennék, ha a jó sajtokat, joghurtokat kihagynám, fõleg, hogy az uram tejiparban dolgozik és olcsón hozzájutunk) :-), de húst, semmilyet, halat sem, már jó 17 éve nem. Semmilyen hiánybetegségem nincsen, életemben nem voltam táppénzen, és 4 éve még egy k*rva náthát se bírtam összeszedni. :-)
Ehhez hozzászólnék Árpád, mert sajnálatosan a mai fogyasztói társadalmi világunkban hiába figyelsz oda a táplálkozásra, akkor sem tudod a szükséges vitamin, ásványi anyag és nyomelem mennyiség teljes részét bevinni (ha csak a társadalmi normát vesszük, akkor a tizedét sem), ahogy a vicces "multikomplex" áltabletták sem, enélkül pedig bizony beteg a társadalom.
Így a globalizált és mindent irányító érdekkörök ezt diktálva és a civilizációnk mellékhatásai közösen megteremtik ezt a sajnálatos dolgot.
Mutatja a riasztóan növekedõ pl.allergiás betegszám.
Így a globalizált és mindent irányító érdekkörök ezt diktálva és a civilizációnk mellékhatásai közösen megteremtik ezt a sajnálatos dolgot.
Mutatja a riasztóan növekedõ pl.allergiás betegszám.
Szerintem amennyit és amit egy átlagember megeszik, az bõven elég reprodukálni a sejteket, kivéve, ha valaki csak salátalevélen vagy csipszen és kólán él.
A szervezetünkben hét év alatt az összes sejt kicserélõdik. Ezt a szervezetünk csak a rendelkezésére álló tápanyagokból tudja elõállítani megfelelõ energia-ellátás mellett. Ha nem kielégítõ a bevitt anyagok minõsége, abból nem lehet 100%-osan egészséges építõanyagokat elõállítani. A mozgás és az alvás önmagában nem sokat ér, ha nincs meg a megfelelõ bevitel. Nem véletlenül dolgozták ki azt a bizonyos táplálkozási piramist.
Természetesen nagyon fontos a mozgás is.
Link
Természetesen nagyon fontos a mozgás is.
Link
Nem a táplálkozás a lényeg, hanem a megfelelõ tesmozgás. Aki kiegyensúlyozott életet él minden téren: evés, tanulás, szórakozás, sport, annak sokkal kisebb valószínûséggel lesz bármiféle baja.
Köszönöm Nyuli,
de semmi gond, pusztán a modik felé jeleztem, ha valakik véletlen-netán-neadjisten valamiféle bújtatott propaganda eltûrésével vádolnák meg õket, küldjék hozzám a valakiket
Amugy már "TCuCb V.ker" és TCu_Cb Ráckeve" korom óta itt vagyok, "megszoktam a helyet és az embereket", nem akarok én innen elsurranni csak ha küldenek
"netesen" mondva - great thanx a soraidért
de semmi gond, pusztán a modik felé jeleztem, ha valakik véletlen-netán-neadjisten valamiféle bújtatott propaganda eltûrésével vádolnák meg õket, küldjék hozzám a valakiket

Amugy már "TCuCb V.ker" és TCu_Cb Ráckeve" korom óta itt vagyok, "megszoktam a helyet és az embereket", nem akarok én innen elsurranni csak ha küldenek

"netesen" mondva - great thanx a soraidért

Ezt most nem értem
Szerintem korrekt hozzászólás volt, ha meg nem is szólt érte senki, akkor meg pláne. Azt meg, hogy elhagysz minket, verd ki a fejedbõl 
Sajnos, az éghajlatváltozás témekörének boncolgatásakor néha elengedhetetlen kevésbé biztos vizekre evezni, de ettõl még az érvek érvek és érvényesek. Sok oldalról meg lehet közelíteni a témát, ahogyan Te is tetted.


Sajnos, az éghajlatváltozás témekörének boncolgatásakor néha elengedhetetlen kevésbé biztos vizekre evezni, de ettõl még az érvek érvek és érvényesek. Sok oldalról meg lehet közelíteni a témát, ahogyan Te is tetted.
Van egy orvos barátom, aki azt szokta mondani, hogy úgy kellene táplálkozni, ahogy az õsember tette, nyilvánvalóan némi korszerûsítéssel. Akkor hetente kb. egyszer-kétszer ennénk húst a sok gyümölcs és mag mellett. Töredékére csökkennének az emésztési rendellenességek és a mi részünkrõl sokat tudnánk tenni a klímavédelemért is, ha már ilyen aspektusból is személjük a dolgokat.
(Ha utánagondolunk, a nagyböjtnek vannak emésztésre gyakorolt igencsak jótékony hatásai is.)
(Ha utánagondolunk, a nagyböjtnek vannak emésztésre gyakorolt igencsak jótékony hatásai is.)
Tisztelt moderátorok - felétek szíves tájékoztatásul közlöm, NEM VOLTAM - NEM VAGYOK - NEM LESZEK semmilyen pártnak, szervezetnek és érdekcsoportnak sem tagja sem szószólója. Politizálni pedig végképp nem szoktam és már nem is szándékozom ezen változtatni. Egy 56 éves fáradt, súlyosan szívbeteg EMBER vagyok, aki azt sem tudja, megéri e vajon a következõ percet. Négy fiam a maga lábán áll, engem már csak a természet és a tudomány iránti érdeklõdés tart még életben, amit lehetett már megértem/elértem és csak vegetálok az életben. Ne ijedjetek meg, nincs semmi baj, nem kaptam "telefont" vagy ilyesmit, de ha úgy érzitek, az éghajlatváltozás okainak boncolgatása során veszélyes vizekre kerülhet a MetNet, akkor részemrõl "shut up"-"pofa súlyba"-"kussolok". Nem akarok senkinek semmilyen kellemetlenséget okozni. Ami felróható nekem, azért vállalom a személyes felelõsséget. Szükség esetén a MetNetrõl is távozom - nem sértõdöttségbõl, mert nagyon kedves, intelligens, jóérzésû és (ki-ki a maga területén) nagy tudású embereket ismertem itt meg, akikkel öröm volt szót váltani, nem egy esetben újat is tanulni tõlük idõs fejjel. Ha kellemetlenséget okoztam volna bárkinek bármivel, sorry, kérlek bocsássatok meg.
Öregapátok Lord Akela
Öregapátok Lord Akela

Bocsi mindenkitõl aki olvassa, de a "notepad" soremelése sajnos nem egyezik a fórum szövegszerkesztõjének sortördelésével és mire kiigazgattam volna, lejárt a kapcsolati idõ... sorry

Usrin értelek (amugy szép jónapot) - a százalék számszerûsége alapján becsülöd... nyilvánvaló, egy adott keretösszegbõl csak arányosan megfelelõ mennyíségû üzemanyag használható fel, a logika tiszta és átlátható
De... megint a DE... nem tudom mennyire érdeklõdsz a haditechnika iránt... és nem tudom mennyire szereted a vizet... én évtizedekig vitorláztam, ám a motorcsónakhoz (késõbb a jet-ski-hez) nem éreztem semmilyen vonzalmat, ám a rokonság révén tudom hogy egy jet-ski napi benzinköltsége elérheti a 80-100 eFt-ot is... talán hallottad hogy a vizfelszíni hadihajóknál, még a repülõgép-anyahajóknál is ma már követelmény a 40-60 km/h-s sebesség (a torpedórombolók ennél is gyorsabbak) és akkor nem beszéltem a legalább ilyen sebességre képes viz alatt lappangó acélmonstrumokról melyek közül még ma is állnak hadrendben diesel-elektromos meghajtásúak is... hát az átlagos "civil" motorcsónakok között is kevés képes ekkora sebességre... namost egy irdatlan tömegû úszó acélváros vajon mennyi energiát igényel? Nem találom azt a nyüves elemzést (de keresem) - ezért lassan arra hajlok, hogy a becsült tömeg mozgatásához szükséges energia alapján kéne kiszámolni mennyi fosszilis hajtóanyag szükséges pld. egy 40 tonnás tank 60-80 km/h-s gyorsmenetéhez vagy a páncélozott felderítõ jármûvekhez melyek országúton akár 100 km/h-t is elérnek tartós menetben; egy nehéz (30-40 tonnás) minden idõjárási körülmények között alkalmazható, 2-3 Mach-os elfogó vadász vajon mennyi energiát használ el és nem sorolom a hasonló vagy jóval nagyobb tömegû harckészültségi szinten üzembentartott és gyakorlatoztatott repülõeszközöket; és ide kell sorolni a lõszer- és robbanóanyagokat, ahol a lõszer "elmûködése" szintén hõ- és légszennyezést generál, legyen az városromboló hadihajóágyú, akár egy sima maroklõfegyver... nem sorolom fel a skálát itt sem, de a rakéták és hasonló eszközök is idesorolhatók... a Világ hadseregei c. könyvben hozzávetõlegesen közlik országonként a hadrendben tartott haditechnikai eszkök számát és tipusát... ez persze nyilván bizonytalan adat, de közelítésnek jó... a tipus tömegének (a netrõl levadászható) ismeretében kiszámolható hogy mekkora energia szükséges az adott eszköz mozgatásához illetve taktikailag eredményes harcászati bevetéséhez - legyen az rakéta, repülõ, hadihajó vagy szárazföldi harceszköz amibe a kiszolgáló rendszer eszközei is beleértendõk és akkor még nem tértem ki a hiradó-rendszerekre, légtérellenõrzõ és tûzvezetõ radarokra (a légvédelmi rakétáktól a korszerû csöves tüzérségig) továbbá a rádióforgalmat zavaró és egyéb célt szolgáló elektronikai harceszközökre melyek eszik az energiát... (csak pici hozzávetés - az én itthoni "legnagyobb" számítógépem kb. 1 kW-ot zabál óránként... persze egy laptop alig vesz fel áramot, de nem is képes arra amire a "fõnöke" 5 GHz-el és 22"-os monitorral, mindamellett hogy a laptop alja is tûzforró néha... nade elkalandoztam bocs...) szóval csak egyszerû darabszám szerinti szorzás kérdése az egész a becsléshez
bár ebben jelentõs bizonytalansági tényezõt jelent a publikált darabszám és paraméterek mert a publikálók is tudják hogy a tömeg alapján "megsaccolható" egy eszköz mozgatására szükséges energia, ezzel a menetteljesítménye és harcászati értéke; a valós darabszám és paraméterek közlése pedig a biztonságát veszélyezteti... bár a harcászati értéket az adott ország technológiai fejlettsége is jelentõsen meghatározza, de a technikai gyengeséget általában ellensúlyozzák a "sok lúd disznót gyõz" elv alkalmazásával - tehát a közölt darabszám sem fedi a valóságot... ehhez már komolyabb elemzés kell - a terep (legyen az szárazföldi, vizi vagy légi) adottságai alapján felmérni egy adott terület hatásos védelméhez szükséges eszközök számát és tipusát beleértve a folyamatos üzembentartáshoz szükséges logisztikai eszközöket is... nyilván a terep természetes védelme befolyásolja a szükséges eszközök számát, tehát a világtérképen végigmasirozva földrajzi egységenként végig kéne venni adott terepre milyen és mennyi harceszköz szükséges amit még befolyásol a pillanatnyi politikai helyzet is nameg az adott terület gazdasági ereje és gyártókapacitása - ami nagyrészt ismeretlen, csak becsülhetõ, ezért egy embernek nagy munka lenne...
ÉS ez még csak a VÉDELEM, az önvédelmi harckészültség... nincs benne a támadás, a többfrontos, idegen területen viselt háború... az argentin-brit kalamajka több milliárd fontjába került az angoloknak - ebbõl vajon mennyi esett az energiára? és ami a lényeg - a felhasznált energia vajon mekkora "légköri-szemetet" termelt? egy maroklõfegyver lövedéke kicsi, de kiszámolható, mennyi hõt és gázt termel... még a kivetett hüvely felvett maradékhõje is megégetheti a kezed... és vajon hány lõgyakorlat zajlik a világon akár ezekben a percekben is? ez is energiatermelés/felhasználás ám...
Szal igazad lehet, amikor a % alapján gyanaxol, de azért lehet valami ebben a sajnos ma még szükségszerû de pokoli energiapazarlással járó önvédelmi környezetszennyezésben... és az utánaszámolás során az energiatermelésbe/felhasználásba mindent bele kell számolni amely a "hagyományos kémiai oxidáció elvén" mûködik, legyen az hajtómotor vagy robbanóanyag... hiszen még a pisztolylõszer is "dugattyús motor" végeredményben
a nukleáris energiatermelést a robbanóanyag területén szerencsére nem kell beleszámolni, de ha a nukleáris meghajtású eszközöket is ideszámítjuk, akkor szépen kikerekedhet a hadseregek által termelt és felhasznált energia... bár az éghajlatváltozás szempontjából a elsõsorban a kémiai oxidáción alapuló eszközök hõ- és légkörszennyezését kell figyelembe venni... hát bocsi a körömpiszkálásért... nem ragaszkodom minden áron a netes elemzés igazához, abban is igazad lehet hogy akár lobbi is megbújhat mögötte mert ez manapság sajnos "megszokott" eszköz a pénz és a hatalom birtoklásáért... jó a logikád, nem vitatom, mert elsõ ránézésre valóban olyannak tûnik, mint a vákuumenergia kicsapolása a semmibõl...
DE vélhetõen VAN realitása annak, hogy a világ hadseregei és az õket kiszolgáló ipari komplexumok a legnagyobb környezetszennyezõk és csak azután jön a civil szféra... oszt mivel a vezetõk ismerik a környezetvédelmi veszélyeket, de a haza védelmérõl lemondani nem lehet lásd a régi mondást - amelyik ország nem tudja eltartani a saját hadseregét, elõbb-utóbb egy idegen ország hadseregét kell eltartania - hát a civil szférát riogatják... és emellett mûködik a büszkeség generálta "nekem nagyobb van" szemlélet, ami káros és veszélyes az emberiségre mert szükségszerûen magával hozza az egyre nagyobb teljesítményû eszközök fejlesztését és felhasználását... és ezen nem segít a energia/tömeg hatásfok javítása, mert a csapásmérõ acélmonstrumok nem mûködnek napelemrõl, az "ürülékük" pedig szennyezi a légkört... lehet alkalmazni az elsõ világháborús etióp légvédelmet repülõk ellen (dokumentumfilmben láttam, az õrmester vezetésével egy szakasz MEGÁTKOZTA a repülõt és volt amelyik le is zuhant vagy az átoktól vagy motorhiba miatt) de ennél sokkal hatásosabb volt egy erõsebb, gyorsabb vadászgép...
Inkább a világgal, a Föld nevû bolygóval és csodálatos élõvilágának védelmével kellene többet foglalkozni...
na megyek hamizok valamit mert egy elszíttam egy rakat pipát közbe ittam két kávét oszt megéheztem
De... megint a DE... nem tudom mennyire érdeklõdsz a haditechnika iránt... és nem tudom mennyire szereted a vizet... én évtizedekig vitorláztam, ám a motorcsónakhoz (késõbb a jet-ski-hez) nem éreztem semmilyen vonzalmat, ám a rokonság révén tudom hogy egy jet-ski napi benzinköltsége elérheti a 80-100 eFt-ot is... talán hallottad hogy a vizfelszíni hadihajóknál, még a repülõgép-anyahajóknál is ma már követelmény a 40-60 km/h-s sebesség (a torpedórombolók ennél is gyorsabbak) és akkor nem beszéltem a legalább ilyen sebességre képes viz alatt lappangó acélmonstrumokról melyek közül még ma is állnak hadrendben diesel-elektromos meghajtásúak is... hát az átlagos "civil" motorcsónakok között is kevés képes ekkora sebességre... namost egy irdatlan tömegû úszó acélváros vajon mennyi energiát igényel? Nem találom azt a nyüves elemzést (de keresem) - ezért lassan arra hajlok, hogy a becsült tömeg mozgatásához szükséges energia alapján kéne kiszámolni mennyi fosszilis hajtóanyag szükséges pld. egy 40 tonnás tank 60-80 km/h-s gyorsmenetéhez vagy a páncélozott felderítõ jármûvekhez melyek országúton akár 100 km/h-t is elérnek tartós menetben; egy nehéz (30-40 tonnás) minden idõjárási körülmények között alkalmazható, 2-3 Mach-os elfogó vadász vajon mennyi energiát használ el és nem sorolom a hasonló vagy jóval nagyobb tömegû harckészültségi szinten üzembentartott és gyakorlatoztatott repülõeszközöket; és ide kell sorolni a lõszer- és robbanóanyagokat, ahol a lõszer "elmûködése" szintén hõ- és légszennyezést generál, legyen az városromboló hadihajóágyú, akár egy sima maroklõfegyver... nem sorolom fel a skálát itt sem, de a rakéták és hasonló eszközök is idesorolhatók... a Világ hadseregei c. könyvben hozzávetõlegesen közlik országonként a hadrendben tartott haditechnikai eszkök számát és tipusát... ez persze nyilván bizonytalan adat, de közelítésnek jó... a tipus tömegének (a netrõl levadászható) ismeretében kiszámolható hogy mekkora energia szükséges az adott eszköz mozgatásához illetve taktikailag eredményes harcászati bevetéséhez - legyen az rakéta, repülõ, hadihajó vagy szárazföldi harceszköz amibe a kiszolgáló rendszer eszközei is beleértendõk és akkor még nem tértem ki a hiradó-rendszerekre, légtérellenõrzõ és tûzvezetõ radarokra (a légvédelmi rakétáktól a korszerû csöves tüzérségig) továbbá a rádióforgalmat zavaró és egyéb célt szolgáló elektronikai harceszközökre melyek eszik az energiát... (csak pici hozzávetés - az én itthoni "legnagyobb" számítógépem kb. 1 kW-ot zabál óránként... persze egy laptop alig vesz fel áramot, de nem is képes arra amire a "fõnöke" 5 GHz-el és 22"-os monitorral, mindamellett hogy a laptop alja is tûzforró néha... nade elkalandoztam bocs...) szóval csak egyszerû darabszám szerinti szorzás kérdése az egész a becsléshez

ÉS ez még csak a VÉDELEM, az önvédelmi harckészültség... nincs benne a támadás, a többfrontos, idegen területen viselt háború... az argentin-brit kalamajka több milliárd fontjába került az angoloknak - ebbõl vajon mennyi esett az energiára? és ami a lényeg - a felhasznált energia vajon mekkora "légköri-szemetet" termelt? egy maroklõfegyver lövedéke kicsi, de kiszámolható, mennyi hõt és gázt termel... még a kivetett hüvely felvett maradékhõje is megégetheti a kezed... és vajon hány lõgyakorlat zajlik a világon akár ezekben a percekben is? ez is energiatermelés/felhasználás ám...
Szal igazad lehet, amikor a % alapján gyanaxol, de azért lehet valami ebben a sajnos ma még szükségszerû de pokoli energiapazarlással járó önvédelmi környezetszennyezésben... és az utánaszámolás során az energiatermelésbe/felhasználásba mindent bele kell számolni amely a "hagyományos kémiai oxidáció elvén" mûködik, legyen az hajtómotor vagy robbanóanyag... hiszen még a pisztolylõszer is "dugattyús motor" végeredményben

DE vélhetõen VAN realitása annak, hogy a világ hadseregei és az õket kiszolgáló ipari komplexumok a legnagyobb környezetszennyezõk és csak azután jön a civil szféra... oszt mivel a vezetõk ismerik a környezetvédelmi veszélyeket, de a haza védelmérõl lemondani nem lehet lásd a régi mondást - amelyik ország nem tudja eltartani a saját hadseregét, elõbb-utóbb egy idegen ország hadseregét kell eltartania - hát a civil szférát riogatják... és emellett mûködik a büszkeség generálta "nekem nagyobb van" szemlélet, ami káros és veszélyes az emberiségre mert szükségszerûen magával hozza az egyre nagyobb teljesítményû eszközök fejlesztését és felhasználását... és ezen nem segít a energia/tömeg hatásfok javítása, mert a csapásmérõ acélmonstrumok nem mûködnek napelemrõl, az "ürülékük" pedig szennyezi a légkört... lehet alkalmazni az elsõ világháborús etióp légvédelmet repülõk ellen (dokumentumfilmben láttam, az õrmester vezetésével egy szakasz MEGÁTKOZTA a repülõt és volt amelyik le is zuhant vagy az átoktól vagy motorhiba miatt) de ennél sokkal hatásosabb volt egy erõsebb, gyorsabb vadászgép...
Inkább a világgal, a Föld nevû bolygóval és csodálatos élõvilágának védelmével kellene többet foglalkozni...
na megyek hamizok valamit mert egy elszíttam egy rakat pipát közbe ittam két kávét oszt megéheztem
