2024. november 26., kedd

Agrometeorológia

Adott napon: 
Keresés:
#5635
Minden rendbe. nincs még fakadás. Azonban most kell lemosót kijuttatni, az idõ és a szél mondja meg, hogy mikor.
Metszeni most meg a legjobb. A legtakarékosabb most a metszés,akár jól felöltözve.A permet meg jöhet 2-3 nap múlva is, ha nincs szél. Ez akkor hatásos, ha naplemente felé alig szél van és körbe tudjuk járni a fát. nevet
#5634
Ilyen állapotú rügyfakadás várja az éjszakai remélhetõleg szolidabb hideget! zavarban (Március 14.-ei állapot)
Bergeron kajszi: Link
Vilmoskörte: Link
champion õszi: Link
Ezeket néztem legelõrehaladottabbaknak, a többi fa, és fajták még nincsenek ennyire.

#5633
Csak úgy érdekesek ezek a tized pontosságok. Olyan mintha 1 helyrõl lennének csak az adatok. Köszi amúgy!nevet
#5632
Miért lenne csak zalai?
Vagy úgy gondolod, egy kajszi virágrügye Zalában más hõmérsékletet bír, mint Tolnában, Fejérben vagy Gyõrben?
Ha zalai mérések, akkor is igaz országszerte, meg akárhol mérték, akkor is igaz országszerte.
A vasárnap reggel azért necces lehet, ugyanis hótakaró mindenhol van, a felhõzet és a szél függvényében a sík vidékeken és a völgyekben, mély fekvésekben -15-17 fok is lehet.
Egy szerencsénk van, hogy viszonylag gyorsan elõoldalba kerülünk, azonnal fordul és indul a délkeleti szél, ha lenne 1-2 nap nyugodt, csendes idõ, akkor ismét elbúcsúzhatnánk az ország gyümölcstermésének nagy részétõl.
#5631
Ez országos szinten igaz vagy csak zalai mérések? Rügyfakadás elõtt állunk,az alapján kisebb káron kivül nem lehet gond.
#5630
Bizony, a fõ kérdés az, hogy hol mennyire vannak megpattanva a rügyek.

beillesztett kép


#5629
Jó kis fagykárok lesznek itt fõleg vasárnap virradóra a fagy miatt... Sok helyen -10/-15 fok is lehetséges. Ahol nagyon beindultak a növények ott harangoztak... zavarban
#5628
Vigyázok rájuk, a szemeink fényei!!! A garázsban nagyjából 5-10 fok közötti hõmérsékletek voltak, a kinti idõjárástól függõen. Már átvittem egy világosabb helyre, meg idõnként ki is teszem, hogy szokja.
#5627
Hûûû a kutyafát, hány fok volt a garázsban télen?
Ezek nagyon elõre vannak, ez abból a szempontból jó, hogy hamarabb lesz fügéd, de abból meg rossz, hogy kint hideg van még, bent meg nincs elég napfény.
Ezek már 0 fokot se igen kapjanak!
#5626
Nos remélem már láthatóbbak lesznek a kicsi fügék:
Link
Link
Link
#5625
Akkor marad a vegyi megoldás:talajfertõtlenítõ! Nálunk az epret ,málnát szokták rágni ezek a nyüvek.
#5624
Nem tudom megnézni a képeidet, jelszó kellene ahhoz, hogy megnézzem, valahogy máshogy tedd be.
#5623
Ami azt illeti ezek egy kicsit nagyobbak. Mifelénk itt a Nyögõ-patak völgyében a Bükk lábánál mindíg bekapunk egy két keményebb idõszakot télen, amit nem bírnának ki az elõzõ évi hajtások. Tõlünk kicsivel magasabban, a völgyfõben Varbón ott sem igazán bírják a kiültetett fügék visszafagynak minden évben és olyanok, mint a vesszõseprõ.

beillesztett kép

Link Link
#5622
Amennyiben még nem indultak növekedésnek a csúcsrügyek vagy a kis fügék (sok esetben a kis fügéken hamarabb látni a növekedést), abban az esetben -13-14 fokot kibírnak még.
Téli mélynyugalmi állapotban -15 a tûréshatáruk (persze vannak érzékenyebb fajták is, amik már -12-13 foknál fagykárt szenvednek), de mivel már megindult bennük a nedvkeringés, így elképzelhetõ, hogy 1-2 fokkal magasabb értéken is bajuk lehet.
Én ma vágtam le néhányat dugványnak, és csöpög belõlük az a fehér ragadós tejnedv.
Szerencsére amióta foglalkozom velük, március közepén nem kellett -10 fokos vagy az alatti minimumtól tartani, de ez most jó teszt lesz, hogy ilyen esetben mennyit bírnak.
Bár szívesen elkerülném ezt a tesztelést!
#5621
Elvileg így!
A füge két termést hoz, adott év elsõtermése június végétõl július végéig érik, majd a másodtermés augusztus második felétõl az elsõ fagyokig.
Az elsõtermés a múltévi növekményen, a másodtermés az azévi hajtásokon van.
Tehát a füge úgy telel át, hogy kis gombok formájában már télen ott vannak rajta a kis fügék, amik tavasszal kezdenek el nõni.
Nálunk most így néznek ki Link Link , szinte még meg sem moccantak.
Amennyiben a Tiéd is ilyen, akkor nincs semmi baj, viszont ha ennél nagyobbak, duzzadtabbak, olyanok mint egy cukorborsó, akkor fagyot már nem kaphatnak.
Ez az átka a teleltetésnek, hogy hamar megindulnak.
Ha tudsz képet csinálni róluk, akkor tedd be õket ide!
#5620
Hello Floo!
Mint fügeszakértõt kérdeznélek féltve a kis fügéimet, eddig még nem fagyott le a télen, és a napsütésben zsendülõ termõ rügyek vajon ilyenkor milyen hideget viselnek el még? -gondolván a hétvégére- nem szeretném, hogy elfagyjanak, végre már enni is szeretnék róla...nevet
#5619
Jól írod Floo!
Igaz még nincs kivim, de pld.a birsalma is ilyen.Nem szabad a ki-lekonyuló vesszõket lemetszeni, akár 1/2 arányban,mert akkor már most leszüreteljük a termést. nevet
Van egy két bokor-hagyományos rózsám, azt persze érdemes a legalsó 1-2 tüzesedõ (piros)szemölcsig visszavágni.De a futórózsa már más, alsó elágazást 2-3 rügyre,de a fõ vezért kurtítva meg kell hagyni, azért is futó rózsa.
A sárga barackot meg csak ritkítani,azt se szabad felezni, sok fajta épp a felsõ 2/3 részen hozná a termést.Az Õszibarack metszése pedig egy másik könyv lenne.. nevet
#5618
Amennyiben a nagykanizsai és a zalaegerszegi kórházban a napokban megemelkedik a fejsérüléssel kórházba szállítottak száma, akkor az ok itt keresendõ Link
Arra gondolok, hogy sokan verik majd a falba a fejüket, miután rájönnek, hogy évek óta miért nem terem vagy az almájuk vagy a kivijük.
#5617
Kedves Floo!

Két éve kaptam egy Horvátországból származó füge hajtáscsoportot. Mivel még csak 30-50 cm-esek, télire kiásom õket és a garázsban teleltetem. Nagyon nem nézegetem ezalatt az idõ alatt, de ma amikor kicsit kitettem napozni õket akkor láttam, hogy kicsi fügék nõttek rajtuk. Összesen nyolc darab. Így kell ennek lennie?
#5616
Az fiatal mezei pockok (Microtus arvalis) elválasztása átlagosan a 20 napon történik meg. A nõstény átlagosan a 38. míg a hím az 56. napon válik ivaréretté
#5615
Ráadásul a pockok rágcsálók (ergo hétköznapi értelemben növényevõk), így nem nagyon szerepel az étrendben állati fehérje
#5614
Érdekeset írnak a pocokról, hogy 18-20 napos korig szopnak . Két hetes kortól viszont ivarérettek.
#5613
Szia! Igaz ugyan, hogy kinézetre hasonlítanak egymásra, de két különbözõ állat.

Link
Link
#5612
A már felásott részen mûködhet, ha négyzetméterenként 2-3 csomóba elvetsz fél-fél marék búzát. A csírázó, majd fejlõdõ növény gyökerei szén-dioxidot termelnek, ez a magasabb CO2 koncentráció odacsalogatja a kártevõket. Ezért fontos, hogy más zöld növény ne legyen a területen. Majd ha a búza kb 10 centis lesz kapával vagy ásóval kifordítod a talajból és összegyûjtheted a kártevõket.
Ezt a módszert használják a növényvédõs szakemberek egy-egy terület fertõzöttségének felmérésére is.
#5611
De akár dinnye palántákat,magokat is tehetsz bele fészek szerûen, meglásd a vakond elsõsorban a cserebogár pajorokat keresné, nem a gyökereket. Próba szerencse, és azon a mediterrán klímán ez még be is jöhet. laza
#5610
Szerintem a pocok,és vakond ugyanaz a jószág, csak itt-ott másként hívják. laza

A szûz területre ez évben nem kellene semmi kultúrát vetni-ültetni, elég ha kiszellõzted,szerves-mûtrgy.bele dolgozás, esetleg füvet, egynyári akármit vetsz bele.
#5609
És akkor meg a pocok rágja szét a gyökereket!

A vakond jó ötlet, megnézem a mezõgazdasági boltban, lehet-e kapni!? laza
A viccet félretéve, sajnos nincs vakondom!
#5608
Tényleg jó ötlet, és természetes. 3-6 méterenként áss egy ásónyomnyi gödröt,bele szalmát,és vissza fedni.
Pocokot meg, ha van a környék gondozó-kalickás állomáson, ha még betanított lenne, kész szerencse, kölcsön véne venni! Na milyen jó lenne ilyen megoldás! laza Lehet hogy kinevettek ezen, de Amerikában ez felkapott téma lenne.
Azért lehetne fellazítani a megmaradó területet,akár felsõ talaj maróval,hogy a pock kényelmesebben ásson új figyelõ állást. laza

#5607
Vakondot neki!
#5606
Köszönöm a választ!
A tyúkok kiengedése annyiban nehézkes, hogy a terület kisebb része lett felásva, a nagyobb részébõl nem tudják kiszedegetni belõle, úgyhogy nem tûnne el végérvényesen.
#5605
Igen cserebogár pajorja. Mivel, ahogy írtad régóta pihen a föld, nem kapott vegyszert, nem is bolygatták ideális a hely neki. Nem tudom mennyire megoldható a dolog: amikor jó tíz évvel ezelõtt újabb területet ástunk fel, szintén tele volt pajorokkal, kiengedtem rá a tyúkokat és szépen kiszedegették belõle. Amit nagyon szívesen eszik a talajban az a burgonya, szamóca saláta gyökér, de megrágja a fiatal gyümölcsfák gyökereit is. Balás G.- Sáringer Gy.(1982) is az egyik hagyományos védekezési módnak a kiszedegetést írja. Megemlíti még, hogy a tyúk mellett a gyöngytyúk és a seregély, a feketerigó, és a tövisszúró gébics is szívesen fogyasztja még a rajzó példányokat is. No meg a vaddisznó, de azt nem szívesen látnád... Aztán meg ahogy mûvelésbe vonod majd kikopnak. Vegyszerként nem túl barátságos hatóanyagként a Hungária L7 porzószert ajánlja, de mivel a könyv 1982-es kiadású, talán már nincs is ilyen néven forgalomban, de a porzószert a rajzás évében kell alkalmazni, azt írják...
#5604
Egy nagyon régóta nem használt területet ástunk ma fel a kertben, és tele van a talaj ilyen fehér pajorokkal Link Link Link
Talán cserebogárpajor?
Próbált már védekezni ellenük valaki?
Hogy lehet kiirtani õket?
Olvastam talajfertõtlenítõkrõl, de azt is írják, hogy nem túl hatékony.
Nincs valakinek tuti tippje?
#5603
Én is így tudom.
#5602
Ha nem nyílik ki, akkor többet is kibír, pirosbimbós állapotban a -5-öt is kibírja, vagy még az alatt is.
#5601
Felénk már piros a kajszi bimbója. Ha nem nyílik ki a hét végére, talán kibírja a -2 fokot. Ha kinyílik, két egymás utáni évben fagy el virágzás közben, amilyet én még nem tapasztaltam. beteg
#5600
Egy meggy: Link Link Link
Õk is indulgatnak nevet Link
#5599
És ha 4 felé vágod az almát? vidám Még nagyobb felület! vidám
#5598
Hello.
Gondolom almafajtánként ez azért különbözhet. Lehet, hogy egy igazán érett kettévágott alma egy nap alatt beérlelné? laza
Viccet félretéve, én elégedett vagyok a 3 napos várakozással is.
#5597
"Tapasztalataim szerint ezzel az eljárással minimum 1-2 hét kell a datolyaszilvának és a kivinek, hogy kellõképpen beérjenek."

Ezt furcsállom, ugyanis nekem 3-4-5 nap alatt érnek be a kivik és a kákik is zacskóban, alma mellett.
Azt viszont megfigyeltem én is, hogy éretlen almával lassabb, mint érettel.
A kettévágást valóban jó ötlet.
#5596
Jelentem, hogy a kivik teljesen beértek, mindössze 3 nap kellett hozzá. Ennél gyorsabb érlelési eljárás szerintem nem létezik. nevet
#5595
Érdekes, akkor ezek szerint bírja. De ha éjszakára, ha fagyot mondanak letakarod egy karton papírral még jobban fogja.

Közben én is körbejártam a kertet, és egyenlõre rügypattanásnak nyoma sincs még a sárgabaracknál sem.
Ma kitakartam a petrezselymet a téli falevéltakaró alól, és láss csodát zöld levelekkel pompázik. vidám
#5594
Egyelõre semmi bajuk nincs. A Tmin itt -5,3°C volt.
Bebe: köszi!
#5593
Szerintem ez a borsó ma ki is nyíródott ebben a kemény fagyban.
#5592
Sziasztok.

A boltokban már 1-2 hónapja nem kapni datolyaszilvát, a kivi is lassan "kifújja" magát. Most megosztom a tapasztalatomat az alábbi két gyümölccsel kapcsolatban.
Az üzletek ugye azon vannak, hogy az éretlen, kemény portékájukat adják el a vevõknek, mivel ha eleve érettet árulnának, hamar rájuk rohadna.
Tudjuk, hogy az érésüket otthoni körülmények között is felgyorsíthatjuk. Például almát teszük egy zacskóba (etilén-gáz felszabadulása) a gyümölcsök közé és elkötjük a száját. Tapasztalataim szerint ezzel az eljárással minimum 1-2 hét kell a datolyaszilvának és a kivinek, hogy kellõképpen beérjenek. Azon gondolkoztam, hogy ezt az idõt vajon hogyan lehetne lerövidíteni... Elõször is "beáldoztam" egy almát, vagyis kettévágtam egyet. Majd az ismert eljárás szerint betettem a zacskóba a gyömülcsök közé. Nagyjából a 3. napnál lehetett érezni kákikon és kiviken, hogy elkezdtek puhulni. Az egész almánál valamikor ez még 1 hét után sem következett be. Mivel ez annyira bevált nekem, volt hogy 1 almával 3-4 zacskónyi, vagyis 12-15 darabnyi datolyaszilvát és még ennél is több kivit tudtam beérlelni. Csak ajánlani tudom eme érlelési eljárást. nevet Link
#5591
Szépek a fehér krókuszaid!
#5590
Fügerügy Link
#5589
Hoztam én is néhány, leginkább átlagos képet bemutatót; 02.28-03.01.:
kajszi (nem korai virágzású (se nem korai érésû)): Link Link
v.körte: Link
mandula: Link
cseresznye1: Link
cseresznye2: Link
aranyvesszõ: Link Link
03.02.
tüdõfû: Link
salátaboglárka: Link
a belvizek eltûnõben:
Link Link Link
Link Link Link
#5588
Hello.

Végre még valaki, aki IDÕBEN veti el a borsót. Arról sajnos nincs tapasztalatom, hogy egy hótakaró nélküli kemény fagy mit kezdene velük, de hó nélkül ritkán van már nagy hideg márciusban. Én holnap már itthon ültetem a paradicsommagokat is, amiket majd április közepén szeretnék majd palántázni. Tegnap a krémszínû bársonyvirágmagokat vetettem el.
#5587
Most mi itt tartunk borsóügyileg: Link kérdés majd, hogy mennyire bírja az elõrejelzett hideget. Van ilyen tapasztalatod, hogy hófedettség nélkül meddig bírja?
A hóvirág már elvirágzóban: Link Krókusz: Link Link Egy méhecske is megjelent: Link Mogyoró: Link Link
#5586
A diófákat augusztusban célszerû metszeni, felesleges ágakat levágni.

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-26 10:36:15

Dorog - (137m tszf)

5.8 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131548

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.