Időjárási visszatekintő

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#73299 - 2011-11-26 20:22:0

Máma beszélgettem egy 80+-os nénikével, és azt mondta, hogy 1951 november-december igen enyhe volt, aztán január közepétõl március végéig igen zord idõszak következett be! Tud errõl valaki valamit mondani?

Illetve még egy: a sok munka...

Egyelõre csak 50 évrõl tudok érdemben nyilatkozni, mert sajnos csak annyi van rendesen feldolgozva.

Nálam két nap alatt 0,4 mm ónos szitálás jött le, a 18-i szemcsés hó és ónos szitálás keverékébõl leesõ 0,1 mm-el együtt már kolosszális 0,5 mm a novemberi csapadék.
Természetesen ez a 2002 óta folytatott méréseim abszolút minimuma.
Az pedig egészen ritkaság, hogy kizárólag hidegpárnából származó mikrocsapadék adja a hónap összes csapadékát.

Eredetileg azért látogattam erre a fórumra, hogy elújságoljam: van már csapadék novemberben. Ma reggel bõ 0,1 mm-t mértem a Hellmannommal a tegnapi és éjjeli ónos szitálásból. Ez egyben az eddigi havi szumma is.

Találtam is egy beszkennelt saját fotót 99. februárjából: Link
Nehéz lesz ûberelni!

A '99. februári havazás nem járt nagyon alacsony légnyomással, akkor a hó mennyisége és a hófúvások jelentették a szélsõséget:
Link
Az év december végén viszont átvonult egy 980 alatti középpontú mediciklon:
Link

Nem akarok hülyeségeket írni, a Réthly kötetben van infó nem is kevés. Idõm most nincs alaposan utánanézni, de már vizslattam régebben a dolgot. A csapadékzóna D- DK - irányból érkezett. A délalföldön szinte a semmibõl robbant be, hatalmas szélviharral indult azonnal, sûrû aprószemû havazással, hóviharral. Volt ahol átmeneti ónosesõrõl számoltak be a csapadék kezdetén. A hóvihar a "Jászságot éppen nyaldosta" írja a korabeli beszámoló, Pest - Budán nem hullott nagy hó, ÉNY-on sem. Bács kiskun - Borsod lehetett még az ítéletidõ által sújtott terület, az alig köpésre lévõ Poroszlóról van adat a szörnyû hóvihar pusztításáról. Zömmel a délalföld, tiszántúl volt a leginkább érintett terület, ha a trianoni országrészt nézzük. A határon kívûl tettenérhetõ a Bánátban, Temesvár környékén... Erõs a gyanúm, hogy ez a klasszikusan igen nagy hóviharokat okozó, de meglehetõsen ritka DK irányból fölénk pörgõ ciklon. A kp. Erdélyen át haladt el, inkább a déli részen, hatalmas viharkárok a Máramarosban, de székelyföldi területeken is. Ergo: Szerintem mediterrán ciklon volt, a kisöccsei okoznak ritkán ennél jóval szerényebb hóviharokat, pl.a 80 (?)- években egy a délalföldön.Számos hasonló, de az intenzitásában szerényebb hóviharról van adat, fõ szenvedõ alany az Alföld ezeknél. Ennyi idõm volt, ha pontatlan voltam javítok..

Én is elolvastam a cikket, nagyon élvezetes volt. Mivel abban az idõben a szinoptika és a légköri képzõdmények még "nem voltak kitalálva", szükségképpen találgatásokra kell hagyatkoznunk a nagy hóvihart létrehozó makrocirkulációs helyzetet illetõen. Mindjárt elsõnek a havazást megelõzõ igen alacsony légnyomás-érték tûnik fel. Két, nagyon alacsony légnyomású hóesésre emlékszem: az egyik a már említett 1999 februári, a másik szintén ebben az évben, azonban éppenséggel a végén fordult elõ: dec. 28.-án. Ez utóbbi esetben a légnyomás az 1816 január végit megközelítõ mélységbe zuhant. Érdemes volna megnézni e két havazáshoz tartozó makroszinoptikai képeket: bizonyos támpontot nyújtanának.
Feltûnõ továbbá az igen erõs szél. Általánosságban le lehet szögezni, hogy extrém alacsony légnyomás mellett nem szokott rendkívül viharos idõ uralkodni. Az 1999 december végi hóesés alkalmával is csak mérsékelt-élénk szél fújt. 1816-ban is feltehetõleg akkor támadt a vihar, mikor az igen alacsony értékrõl emelkedni kezdett a légnyomás, és elérte az 1000 hpa körüli értéket. Ez 28.-29.-én következhetett be, a cikkben leírtakkal összhangban.
Úgy vélem -bár ez hangsúlyozottan hipotézis- hogy egyetlen mediterrán ciklon nem képes ilyen mértékû légnyomásesést elõidézni nálunk. Feltehetõleg alacsony nyomású teknõ állt a háttérben, melynek mediterrán ciklon komponense összeolvadt az északabbra elhelyezkedõ alacsony nyomással, így jött létre fölöttünk a rendkívül kimélyült légörvény. Ez aztán kelet-délkeleti irányban távozott, Buda mindvégig hátoldalon helyezkedett el.

Közben a fórumban a keresõ segítségével minden kérdésre választ kaptam! De így tél elõtt talán nem baj hogy szóba került ismét az eset.

Olvastam a neten egy összefoglalót 1816-os hóviharról (http://www.snowhunter.hu/index/erd.1816.html) Névbõl ítélve gondolom te összegezted az említett könyv alapján és gratulálok hozzá,élmény volt olvasni! Eléggé elképedtem a légnyomás értéken amit említettél benne, 975hPa Budán.A kérdésem az lenne ha esetleg tudod azt is,hogy effajta ciklon honnan érkezhet? Létre jöhet ilyen erõs mediterrán ciklon? Esetleg egy északnyugatról begyûrûzõ Atlanti ciklon maradvány volt?És még annyi,hogy mennyi lehetett kb a központban a nyomás szerinted? Válaszod elõre is köszönöm!!!!

No, ezek szerint élsz!
Mostanában keveset MetNetezel.
Egy indok van, amit elfogadunk, egy jó csaj

Egyébként csak 50 évet néztetek vissza, vagy 100-at is, csak ott már volt 0-s november?

A hónap csapadékösszege - mint oly sok más helyen is az országban - a mai nappal bezárólag 0,0 mm-en áll Kecskemét külterületen. Az elmúlt 50 év adatsorában nem találunk példát ilyen száraz novemberre az állomáson.

A stratus unalmát elûzendõ, valamint a nosztalgiázás kedvéért (már akinek ez nosztalgia) most közzéteszem az 1986/87 -es télrõl készült, korabeli feljegyzésem második részét.
Íme:

A következõ napokban aztán -meglepõen gyorsan- jelentõs enyhülés következett be. Ennek oka az európai hideghullám hatására a Földközi-tengeren létrejött ciklonrendszer volt, mely enyhe levegõt sodort fölénk -némi havazást és ónos esõt is okozva. Ez utóbbi vastag, de terhelésre mégis beroppanó jégkérget képzett a hóréteg tetején, igen megnehezítve a havon való járást.
A napokig dühöngõ rendkívül hideg széltõl lehûtött talaj kicsapta a lassan áramló enyhe levegõ nedvességtartalmát: ronda, ködös, lucskos lett az idõ. A jéghideg házfalakon, faágakon vékony jéghártya jelent meg. Néhány nap elteltével a felmelegedés odáig ment, hogy a déli órákban egy kicsit már olvadt is.
Az enyhülés végül mégsem vált nagymértékûvé és tartóssá: a déli-délkeleti áramlás megállt, mivel Európa és Ázsia felett magas nyomás épült fel. Ennek méreteire jellemzõ, hogy keleten a csendes-óceánig, nyugaton pedig az atlanti partokig terjeszkedett. A távolhatások megszûntével a helyi tényezõ: nevezetesen, a vastag hótakaró hûtõ effektusa kezdett érvényre jutni. December közepe óta elõször újra megjelent a köd, erõs zúzmaraképzõdéssel. A hõmérséklet csökkent: a minimumok újra -10 fok, a maximumok -5 fok alatt jártak.
Január 20. körül Északkelet-Európában ismét felhalmozódott a nagyon hideg, száraz levegõ. Ez "meghajtotta" a nyugati áramlást: a szél a hidegtömeg déli határával párhuzamosan, ény-i irányból fújt. A légnyomás gyorsan csökkent. Az idõ megenyhült: 0 fok körüli hõmérséklet mellett vizes havat sodort az erõs szél.
Néhány nap elteltével aztán kisebb hózápor kíséretében a hideg, száraz levegõ is megérkezett, majd több napon keresztül áramlott fölénk meglehetõsen lassú, északi-északkeleti irányú mozgással. Mivel a sarki levegõ rendkívül tiszta, az ég pedig derült volt, így mind a be, mind pedig a kisugárzás akadálytalanul érvényesülhetett. Emiatt az elviselhetetlenül zordnak nem nevezhetõ -5, -10 fok közötti maximumokat követõen hajnalra megint -15 fok alá csökkent a hõmérséklet.
Ez az idõjárás kitartott február elsõ hetében is, de aztán nagy változás következett. Nyugat-Európa fölött északi áramlás alakult ki, mely sarkvidéki levegõt szállított a Földközi-tenger nyugati medencéjébe. Ennek következtében tõlünk nyugatra é-d irányban hosszan elnyúló alacsony nyomású terület alakult ki, benne ciklonok láncolatával. E képzõdmény igen stabilnak bizonyult, emellett a helyét sem változtatta: mi mindvégig a keleti -meleg- oldalon maradtunk.
Az itt uralkodó erõs délies légmozgás nagyon enyhe, száraz szubtrópusi levegõt sodort fölénk. A tavasziasan ragyogó napsütésben 10 fok fölé emelkedett a hõmérséklet, a vastag hótakaró meglepõen rövid idõ -kb. egy hét- leforgása alatt csaknem teljesen elolvadt.
Az említett áramlás azonban bizonyos idõ után meggyengült, különösen azt követõen, hogy az észak- európai ill. a Földközi-tenger fölött kialakult ciklonok közötti átmeneti zónába kerültünk.
Fokozatosan megszûnt a korán jött tavasz, borulttá, nyirkossá, ködössé vált az idõ.
A lucskos, lehangoló, határozott légmozgás nélküli idõszak meglepõen hosszúra nyúlt: a következõ idõjárási periódus csak február 20.-a körül kezdett jelentkezni.
Ekkor a következõ helyzet alakult ki: Kelet-Európa fölött nagy kiterjedésû ciklon képzõdött, nyilván az újult erõvel dél felé törõ hideg levegõ hatására. Ugyanakkor az Atlanti-óceán fölött is ciklon örvénylett, ez enyhe levegõt szállított Közép-Európa fölé. Az eltérõ hõmérsékletû légtömegek elválasztó vonala fölöttünk húzódott oly módon, hogy a keleti országrészben az északról áramló hideg, a nyugatiban pedig még az enyhe levegõ hatása érvényesült.
A következõ napokban egyre inkább az északi hideg levegõ jutott uralomra, elnyomva az atlanti áramlás hatását.
Európában hideghullám kezdett kialakulni, mivel az északi áramlás rendkívül tartóssá vált. Az ezzel érkezõ kis, alacsony nyomású hullámok meg-megújuló hózáporokat, hófúvásokat okoztak. Ez, és a -5 fok körüli maximum és a -10 fok alatti minimumhõmérsékletek a legzordabb januári napokat idézték.
Március elsõ napjaiban az idõ ehhez képest mit sem változott, illetve csak annyit, hogy az áramlás fokozatosan gyengült és kialakult a tél végére olyannyira jellemzõ csendes, hideg idõjárás.
Március 10.-ét követõen aztán -minthogy az északi félgömb egyre melegedõ déli területei újra kiélezték a hõmérsékletkülönbséget- a "meghajtott" ciklonok által létrehozott ny-i áramlás -most már végérvényesen- elvitte a telet.

Gyönyörû képek ,elismerésem

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#72673 - 2011-11-22 10:50:17)

Hmmm....De megkívántam egy jó kis nyári zivatart,villámot......stb.
Jó volt a vidi valóban.
grat.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#72671 - 2011-11-22 10:36:10)

Üdv újra! Jó 4 hónapja nem irtam semmit a fórumba. Ennek az oka prózaian egyszerû: nem volt mirõl irni: a nyár második fele és az õsz valami hihetetlenül egyhangúan, eseménytelenül telt el. Legalább szép napsütéses idõ volt, az kárpótolt valamelyest... De most inkább a zivatarszezon szebbik felével szeretnék foglalkozni. Hoztam nektek pár látványosabb képet és egy nagyon ütõs videót. De elõször a képek:

- május 23-án volt az elsõ látványosabb villámshow: Link Link (kb. 2 km-re csapkodtak, de alig csattantak).

- június 8-án volt az egyetlen vérbeli zivataros napunk. Du. volt 2 felvonás, majd este jött az év vihara. Du. igy jött: Link majd szivárvány lett: Link végül pedig intenziv lecsapózás: Link Link Ez kb. fél km-re vágott be: Link Aznap este, éjfél elõtt lecsapott Nagyváradra az év vihara. Az eddigi legintenzivebb viharélményem volt!

- július 16.-ról 17.-re virradóan egy MKR súrolt, remek villámlást produkálva: Link Link Link (az eddigi legjobb villámfotóm)

A fenti 3 zivataron kivül sajnos nem volt több igazán ütõs zivatarunk. Azért akad még néhány látványosabb képem: Link (hatalmas Cb), Link Link (igen látványos volt, de 0 csapadékot adott), Link (mammák egy Cb hátulján), Link (távoli Cb a naplementében), Link (naplemente a nádasban). Röviden ennyi volt a konevektiv szezon. Az unalom, az eseménytelenség és a tucatszámra kiaknázatlan lehetõsegek miatt, jóindulattal is csak egy 3/10-et tudok adni rá, azt is csak a fent emlitett 3 látványosabb zivatar miatt...

Végezetül pedig jöjjön egy brutális videó, az elmúlt 4 év látványosabb konvektiv eseményeibõl. Éredemes megnézni, mert mindenbõl a leglátványosabb és legdúrvább van benne: közeli lecsapók, hatalmas reccsenésekkel és látványos timelapse-ok, mindez jó kis zenére megkomponálva. Nyálmirigyeket beüzemelni, állakat felkötni és a pelust felvenni, indulhat a móka: Link

Ide is beteszem: a nyár második fele és az õsz valami hihetetlenül egyhangúan, eseménytelenül telt el. Csapadék szinte alig esett. Legalább szép napsütéses idõ volt, az kárpótolt valamelyest... Néhány kép:

- május 23-án volt az elsõ látványosabb villámshow: Link Link (kb. 2 km-re csapkodtak, de alig csattantak).

- június 8-án volt az egyetlen vérbeli zivataros napunk. Du. volt 2 felvonás, majd este jött az év vihara. Du. igy jött: Link majd szivárvány lett: Link végül pedig intenziv lecsapózás: Link Link Ez kb. fél km-re vágott be: Link Aznap este, éjfél elõtt lecsapott Nagyváradra az év vihara. Az eddigi legintenzivebb viharélményem volt!

- július 16.-ról 17.-re virradóan egy MKR súrolt, remek villámlást produkálva: Link Link Link (az eddigi legjobb villámfotóm)

A fenti 3 zivataron kivül sajnos nem volt több igazán ütõs zivatarunk. Azért akad még néhány látványosabb képem: Link (hatalmas Cb), Link Link (igen látványos volt, de 0 csapadékot adott), Link (mammák egy Cb hátulján), Link (távoli Cb a naplementében), Link (naplemente a nádasban). Röviden ennyi volt a konevektiv szezon. Jóindulattal is igen szegényesnek mondható.

---------------------------------------------------------------------------------------

Végezetül pedig jöjjön egy brutális videó, az elmúlt 3-4 év leglátványosabb konvektiv eseményeirõl. Éredemes megnézni, mert mindenbõl a leglátványosabb és legdúrvább van benne: közeli lecsapók, hatalmas reccsenésekkel és látványos timelapse-ok, mindez jó kis zenére megkomponálva: Link

Tegnap nálunk is megszületett az idei szezon elsõ téli napja. T max.: -0,1 °C.

Pécsen megdõlt a napi legalacsonyabb Tmax rekordja. Az eddigi rekord -1,8°C volt 1956-ból ( Link ), a mai Tmax -3,1°C.

Hali hóóóó!:-)
Erre én is emlékszem,mert a Mogyoródi útra jártam suliba és nem volt vizsgázás ,mert csak gyalog lehetett közlekedni (Örs vezér tér-Bosnyák-tér). Az elsõ vonat délben indult a Keletibõl Miskolcra épp felfértem!Tényleg nagy hó volt és aprószemû,de rengeteg esettmár elõzõ nap is!!(a villamosok sem jártak sok helyen)...naaaa és a hideg!!...hûûûû!!...a bejegyzés teljesen igaz!:-)

"Erzsébet kopog, karácsony locsog" apropóból visszanéztem egy találomra kiválasztott évet (nevezetesen az érettségim évét, 1985-öt) hogy alakult Erzsébet nap környéke. Nos bizony kopogott, 18-át megelõzõ 3-4 napban AC volt mely É-ra tolódott; Korzika felõl pedig 18-ra egy medi érintette hazánkat, közben É-ról áramlott le a hideg. 18-án még kevesebb, 19-án már sok helyen esett hó, havas esõ. Szolnokon 19-én reggel 4, 20-án reggel 15 centi havat mértek.

Más: A Snowhunter által említett 1942-es rettentõ hideg januárral kapcsolatban érdemes megemliteni, hogy beleszólt a történelembe is. A belinkelt reanaliziseken is látszik, hogy nem csak nálunk, hanem az oroszoknál is - az ott megszokott nagy telekhez képest is - rendkívül hideg volt, mely igen csak megtörte az elõrenyomuló német csapatok lendületét. Rengeteg áldozatot szedett a tél, a fegyverek, a technikák nem mûködtek (az orosz cuccok azért bírták, a finom preciz német dolgok nem erre lettek tervezve)...

Pécsett november 11-étõl minden nap fagyott. Ilyen az elmúlt 110 évben nem volt.
Fagyos napok száma (nov. 11-20.): Link
Az átlagos Tmin megközelíti a -3°C-ot: Link

Nálam a tegnapi "havazásból" összejött 0,4 mm. Így már 0,8 mm az össz, ezzel 3. vagyok a havi összesítésben.

Örömmel jelentem, nem lesz csapadékmentes nálam a november!
Óriási csapadékmennyiséget mértem reggel, 0,1 mm-t, he-he!
Gondban is voltam, hogy havas napnak vegyem vegyem-e a tegnapot, mert a 0,1 mm fele-fele arányban jött össze szemcsés hóból illetve ónos szitálásból.

A tegbap reggelére képzõdõ zúzmara egy része illetve a ködmentes borongós ég képei (utolsónak szemcsés hó jellemzõ maradványát töltöttem fel): Link

Az 1986-os visszaemlékezések fantasztikus élményt adnak az olvasóinak (nekem is), köszönjük!

Örömmel olvastam a visszaemlékezéseket. Akkoriban már én is bizony javában jártam az egyetemre. Meg kellene keresni az akkori feljegyzéseimet, talán nem vesztek el a többszöri költözések során.

Nosztalgiával olvastam a két beírásodat. Gratulálok. Nem beszélve arról, hogy '86-ban én is 26 éves voltam, fõiskolára jártam... Vannak feljegyzéseim, elõkeresem õket.

Remek beszámoló,szinte visszarepültem az idõben,nagyon jó volt felidézni azokat a felejthetetlen napokat.Bár nekem az 1995-96-os tél az etalon a 87-es-hez hasonló kegyetlen télbetörés azóta sem történt.A 2006-os januári zimankó viszonylag szárazon zajlott,így hát meg sem közelíti a 87-est.
Talán annyit igazítanák a beszámolódon,hogy január 9-én nem Földközi-tenger felõl kaptuk a nedvességet,hanem a Skandináv-félsziget felett örvénylõ ciklon melegfrontja volt a tettes.Fõleg az ország északi részén okozott jelentõsebb hóesést és a csapadékzóna ény-ti irányból érkezett.
Január 10-én valóban délelõtt még "vihar elõtti csend" volt de a"fehér pokol" már a kertek alatt járt.Itt a fõvárosban már 13-ora körül megkezdõdött a havazás és 16 óra után már az egész országban intenzíven havazott,(így érthetõen nálatok is)de komolyabb hófúvások még nem alakultak ki mert aznap még nem kerültünk hátoldalra.Itt Bp-en 10-én estig már 22cm volt a hótakaró az elõzõ napival együtt.Másnap(vasárnap) jött a java.
Január 13-án reggel Budaörsön -26 fokot mértek(a belvárosban -18.) ami napközben is csak -17 fokra "melegedett".

Nagyon tetszett a beszámolód, várom a folytatást!

Remek beszámoló. Minden betûjét érdeklõdéssel olvastam.Köszönjük!

Az eddigi õszi idõjárás kísértetiesen hasonlít 1986 õszére.
Vajon a január közepe is olyan lesz...??
Ránk férne már egy 87-es õrület, így 24-25 év után!!

Az általam Pápán mért legszárazabb periódus 2007-ben volt (2000 óta mérek itt): márc.25-tõl május 3-ig 0,6 mm.(Ápr.4-máj.3. 0,00 mm).Most okt.25. óta 0,2 mm az állás, alighanem a 2. hely már megvan... Az idén messze lehagytuk az aug.15. utáni 20 napos szárazságot (érdemi csapadék nélküli idõszak), már 23 napnál tarunk. Kertet ások, porzik a föld. Ilyen kertásásra sem emlékszem.Utoljára 1989-ben volt hasonló novemberi szárazság Pápa környékén (16 mm), de elõtte aug.114 mm, szept. 31 mm, okt.16 mm. Csesznek környékén 1986 õsze volt legutóbb hasonló: aug. 80, szept. 6, okt.22, nov.13 mm. Lehet, hogy akkor is port ástunk ? Míg 86-ban átlagos, addig 89-ben száraz dec. jött.
Megyek folytatni az ásást...

Akkor tehát folytatom, következik


Az 1986/87-es tél



December elsõ felében említésre méltó idõváltozás nem történt, illetve csak annyi, hogy a fokozódó kisugárzás miatt az alsó légrétegek egyre hidegebbek és nedvesebbek lettek. Ennek megfelelõen a talajközelben köd, zúzmara és az évszaknak megfelelõnél valamivel alacsonyabb hõmérséklet volt jellemzõ. A napi középértékek 1-2 fokkal fagypont alatt voltak.
Ezzel szemben a magasban lassú mozgású meleg levegõ helyezkedett el, így a nagyobb hegyekben napos, viszonylag enyhe idõ uralkodott.
Közben Észak és Északkelet-Európát több hulámban sarki levegõ árasztotta el, ott megindult a hidegfelhalmozódás.
A hónap közepe táján a Földközi- tenger felett mediterrán ciklon jött létre. Ennek meleg, nedves levegõje felsiklott a Közép-Európát borító hideg légpárnára. A fejlett csapadékzóna délnyugatról benyúlt a Kárpát-medence térségébe, és ebbõl december 15.-én csaknem egésznapos, nagyon intenzív havazást kaptunk. Minthogy a hõmérséklet végig 0 fok alatt maradt, a hó nem olvadt el és vastagsága elérte a 15-20 cm-t.
A következõ néhány napban azonban a hóréteg gyors olvadásnak indult, mert nagyon megenyhült az idõ. Közép-Európa északi része fölöt ugyanis -minden bizonnyal már az észak-európai hideg hatására- több középpontú, igen aktív ciklonrendszer alakult ki. Ennek erõs nyugati áramlásos zónája óceáni enyhe levegõt sodort fölénk. December 19.-re az egyik ciklonmag a Kárpát-medence térségébe jutott, a légnyomás gyorsan süllyedve elérte az 1986 évi minimumértékét: 746 hgmm-t. Több órán keresztül tartó, óriási záporesõ verte a földet, emellett a hõmérséklet eléggé magas volt: 5-8 fokot mutattak a hõmérõk.
A rákövetkezõ héten az áramlás északnyugati irányon át északira, északkeletire fordult, és több hullámban hideg levegõt szállított fölénk. Mindazonáltal a lehûlés igen vontatottan, fokról-fokra ment végbe, mivel a cikloncentrum hosszasan fölöttünk idõzött. A légmozgás egyre lassúbbá vált, amellett a felsõ légrétegek jóval hidegebbek voltak az alsóknál,így ismétlõdõ, kis hózáporokat kaptunk. A hõmérséklet a kezdeti 3-4 fokos maximumértékrõl a karácsonyi ünnepekre -2, -3 fokra csökkent, a minimumok pedig már -10 fok közelében jártak.
Az északkeleti hideg és a délnyugati meleg levegõ közötti harc azonban ekkor még korántsem dõlt el.
Karácsony után újra a nyugati áramlással érkezõ óceáni léghullámok határozták meg az idõjárást, az átlagosnál jóval magasabb hõmérsékletet okozva. Azonban mialatt Dél és Közép-Európában enyheség uralkodott, addig északon szokatlanul zordra fordult az idõ. Finnországban és Oroszország északi részén -40, -50 fokokat mértek, és az itt felgyülemlett óriási hidegtömeg dél és nyugat felé terjeszkedett.
A hideg és a meleg levegõt elválasztó vonal ny-k irányúvá és egyben igen hullámossá válva január elsõ napjaira észak felõl megközelítette a Kárpát-medencét. A nagy hõmérséklet-különbség miatt az áramlás rendkívüli mértékben felgyorsult, a nyugat-északnyugati szél idõnként viharossá fokozódott, és a légnyomás hirtelen 752 hgmm-re esett le. Emellett változó felhõzet, és kisebb záporesõk is voltak.
A következõ héten a Kárpát-medence térsége -képletesen szólva- többször is gazdát cserélt, mivel a hosszan kígyózó frontzónának hol a hideg, hol meg a meleg oldalára került át. Január 3.-án hajnaltól tomboló északi szél kíséretében fagyos levegõ zúdult az országra. Az addigi 4-5 fokról a hõmérséklet -4 fokra esett vissza és ott is maradt.
A légnyomás azonban gyorsan fölemelkedett és január 5.-én ismét enyhe levegõt kaptunk nyugatról. Január 6.-ra a Kárpát-medence teljes mértékbena meleg oldal hatása alá került: ragyogó napsütés és 5-6 fok körüli hõmérséklet volt ezen a napon.
Január 7.-én hajnalban aztán újra betört a hideg, felhõátvonulások, hózáporok és erõs szél kíséretében folyamatosan csökkent a hõmérséklet a reggeli 0 fokról az esti -10 fokra.
A következõ néhány napban megint átkerültünk a meleg oldalra, de mivel a frontzóna ekkorra már jóval délebbre tolódott, most a délre rohanó hideg által a Földközi-tenger medencéjébõl kiszorított enyhe, nedves levegõ kezdett fölénk áramlani. Ez január 9.-én több órán át tartó, erõs havazást okozott. Kb. 15 cm vastag friss porhó hullott, amibõl a kezdetben még erõs déli szél kis fuvatagokat formált. Az idõ némileg megenyhült, -3, -4 foknál nem volt hidegebb. Estére a havazás és a szél elállt. Másnap, január 10.-én igazi "semmilyen" idõjárásban volt részünk, messzirõl "bûzlött róla", hogy frontbetörés fogja követni. A vékony felhõzetbõl gyengén szitált a hó, mérsékelt keleties szél fújt, a hõmérséklet az elõzõ napihoz képest nem változott.
Január 11.-én aztán kitört a "fehér pokol". A havazás és az északira fordult szél reggeltõl egyre erõsebb lett, miközben szakadatlanul csökkent a hõmérséklet. Hajnalban még "csak" -8 fok volt, este -14!
Ekkorra már párját ritkító hóvihar dühöngött, és az egész éjszakán át tartott. Csaknem embermagasságú hótorlaszok keletkeztek, a közlekedés az egész országban megbénult. A kinn rekedtek közül többen megfagytak, ezen nem lehet csodálkozni, mivel január 12.-én hajnalban a hõmérséklet elérte a -17(!) fokot, ráadásul erõs szél is fújt.
Ezekben a napokban hágott tetõpontjára az európai hideghullám: a sarki levegõ expanziója során délen elérte Szicíliát és Spanyolországot, nyugaton a Brit-szigeteket, õrjöngõ szélviharokat és dermesztõ fagyot zúdítva a kontinensre.
Nálunk január 12.-én elállt a havazás és a szél, kiderült az ég. Tizenharmadikára virradóra -18 fokra süllyedt a hõmérséklet, és ez az idei tél mélypontját jelentette.

Most, hogy túl vagyunk a legizgalmasabb részen, tartsunk egy kis szünetet. A folytatás mindjárt következik...

Ígéretemhez híven elõkerestem a megsárgult A4-es írólapokat, melyeken annak idején beszámoltam -az íróasztalfióknak- 1986 õszének idõjárásáról, és az 1986/87-es télrõl.
Ezennel közzéteszem azt, amit akkor, 26 éves egyetemista koromban leírtam. A nagy terjedelmért elõre is elnézést kérek azoktól, akiket a téma nem érdekel: írásom terjedelmes lesz ugyan, de nem terjengõs. A tárgyi tévedéseket a hitelesség kedvéért meghagyom (nincs is túl sok belõlük)


Az 1986-os õsz


Az augusztus végi nyugatiáramlás-megerõsödés a szokásosnál kifejezettebb volt. A 20.-t követõ néhány napon a légnyomás folyamatosan csökkenve 753 hgmm-re szállt le. A levegõ egyre fülledtebbé és melegebbé vált, élénkült a délies légmozgás. E jellegzetesen praefrontális idõszaknak óriási szélviharral és közepes mennyiségû esõvel érkezõ hidegfront vetett véget, mikor is a hõmérséklet néhány óra alatt majdnem 20 fokot süllyedt (33C-ról 14C-ra)
A hideglevegõ beáramlás több mint 10 napig tartott, fokoztosan gyengülõ hullámokban. Az ezzel együttjáró hûvös, szeles idõ átnyúlt szeptember elsõ néhány napjára. Azután a légmozgás nagyon lassúvá vált, Közép és Nyugat-Európa fölött nagy területû, erõs és tartós anticiklon jött létre.
Néhány hét elteltével ennek az anticiklon-óriásnak a keleti oldalán rendkívül hideg sarki levegõ zúdult Kelet-Európára. Moszkvában szeptember 20. körül havazot. Ez az idõjárási helyzet elég hosszú ideig fennmaradt, miközben Közép-Európa végig az anticiklon keleti peremén foglalt helyet. Ezért a több hullámbn érkezõ hideg levegõ erõsebb lökései eléggé kis mértékben bár, de nálunk is éreztették hatásukat. A felhõzet több egymást követõ periódusban megnövekedett, megélénkült az északias légmozgás. Kissé hûvös, száraz volt az idõ.
Ennek az idõszaknak az vetett véget, hogy az anticiklon középpontja fokozatosan fölénk terjeszkedett, az északi áramlás megállt, sõt, miután lassan átkerültünk a magas nyomás nyugati térfelére, a légmozgás délire fordult.
Nyárias, teljesen derült napok követték egymást, szó szoros értelmében kánikulai hõséggel. A maximumok 30 fok körül voltak. Ez az idõjárás október közepéig eltartott, akkor váratlanul igen megerõsödött az észak-európai alacsony nyomás, az anticiklon meggyengült. E két tényezõ együttes hatására Közép-Európa fölött energikus nyugati áramlásos zóna keletkezett. Az addig 770 hgmm körül ingadozó légnyomás 750 hgmm-re esett vissza, megélénkült a szél, a nyárias meleg megszûnt és jelentõs mennyiségû esõt kaptunk.
A változás azonban nem bizonyult tartósnak, néhány nap elteltével újra felépült az anticiklon, sõt, a magas nyomás kiterjeszkedve a kontinens legnagyobb részét elfoglalta.
Meglepõen nyugodt, eseménytelen idõjárású hetek követték egymást. A napfénytartam a csillagászatilag lehetséges maximum közelében mozgott, mivel napokon keresztül egyetlen felhõ sem mutatkozott az égen, a légáramlás oly gyenge volt, hogy legtöbbször egy gyertyalángot sem fújt volna el.
Esõ most már egyáltalán nem esett, egy csepp sem. Ehhez járult az évszaknak megfelelõnél még mindig jóval magasabb hõmérséklet. A szárazság kezdett ijesztõ mértéket ölteni, a folyók egész kivételesen alacsony szintre apadtak.
Az október közepétõl már törvényszerûen rendkívül kicsi nyugatiáramlás-hajlam következtében az óceáni légtömegek nem voltak képesek Közép-Európáig eljutni.
Az Európát fedõ anticiklon-óriás ugyan egy ízben megváltoztatta az alakját: tengelye ny-k irányúról dny-ék-re fordult, középpontja Kelet-Európára helyezõdött át. Ezzel megnyílt a lehetõség az elõtt, hogy a nyugatról keletre mozgó frontok esetleg elérjék Közép-Európát. Sajnálatos módon azonban ez nem történt meg, mert a frontok teljesen legyengültek, és kivétel nélkül mind feloszlotak, mielõt elérhettek volna minket. Közép-Európa csupán az elõttük elterülõ lassú déli áramlás szubtrópusi levegõjébõl kapott, ezért még november elején is tombolt a vénasszonyok nyara: a legmagasabb hõmérséklet legtöbbször megközelítette a 20 fokot.
A magas nyomású terület minden alakváltozása ellenére folyamatosan fölöttünk helyezkedett el, a légnyomás alig változott: hetek hosszú során át 770 és 777 hgmm között ingadozott.
November elejétõl az anticiklon egyre inkább zonálissá vált, a légmozgás újra teljesen megszûnt. A frontok Észak-Európában haladtak nyugatról keletre, de azok se voltak erõsek.
Nálunk egyre jobban tisztán a napsugárzási viszonyok határozták meg az idõjárást: nevezetesen a csökkenõ, és már igen alacsony szintû sugárzás.
Az ily módon egyre jobban lehûlõ levegõ már semmiképpen sem tarthatta magában a meleg nyár és õszelõ során felvett páratömeget, amiért is az november 7.-tõl ikezdve óriási ködökben csapódott ki.
A hónap további idõjárásának jellemzésére egy szó alkalmas csak: KÖD, méghozzá minden mennyiségben.
Napok tucatjain keresztül tartós köd és az ezzel járó sötétség, homály borult a földre. Ellentétben a megelõzõ hónapok rengeteg napsütésével, a napfénytartam szinte a nullával lett egyenlõ.
Megfigyelhetõ volt a ködös és ködmentes idõszakok jellemzõ periódikus egymásutánisága: ha késõ délutánra fel talált szállni a köd, a derült ég miatt megerõsödõ éjszakai lehûlés újra visszahozta azt.
Minthogy a köd, legalábbis míg nem túl sûrû, jobban akadályozza a besugárzást mint a kisugárzást, a hõmérséklet nagyon lecsökkent: már nappal sem igen ment fagypont fölé, de éjszaka sem ment túlságosan le. Végül beállt egy stabil értékre, 0 , -1 fok volt napszaktól függetlenül. Egyre jellemzõbbé vált a dér és a zúzmara, de esõ továbbra sem esett.

Folytatása hamarosan következik.

Nagy az aszály a Kisalföldön.
Ezt eddig is tudtuk, de most számokban is látható, hiszen megjelent a mai Kisalföld c. napilapban a témáról egy írás.

A cikk augusztus 15. óta lehullott csapadékot vizsgálja (%-os érték: eltérés a sokévi átlagtól)

- Pér: 36,6 mm (-76,3%)
- Gyõr-Likócs: 42,5 mm (-69,3%)
- Hövej: 52,7 mm (-64,3%)
- Mosonmagyaróvár: 67,8 mm (-52,8%)
- Sopronhorpács: 90 mm (-42,3%)
- Sopron: 108,6 mm (-36,2%)
- Fertõrákos: 112,5 mm (-29,9%)

forrás: Kisalföld (nov. 17.) illetve Országos Meteorológiai Szolgálat

Köszi az együttérzésedet!:-)

Emlegettük már a száraz novembereket ill. azok szûkös voltát. Most átnéztem tüzetesebben 1901 óta Csesznek-Bakonyszentkirály adatait. Íme a 20 mm alatti novemberek:

1914: 5 mm
1907: 7 mm
1924: 7 mm
1948: 7 mm
1953:12 mm
1986:13 mm
1902:14 mm
1920:14 mm
1978:18 mm
Mivel 78 óta nem volt 20 alatti november, itt vannak az utolsó 33 év 30 alatti novemberei:
2003: 26 mm
1988: 27 mm
1989: 29 mm
1996: 29 mm
Alighanem elmondható, hogy a novemberre a Bakonyban nem jellemzõ az olyan mérvû szárazság, amely bármely más hónapban gyakran elõfordul ill. az utóbbi évtizedekben rendre elõfordult: 0 mm vagy 5 mm alatti havi szumma.Most ugyan 0 mm az állás, de még két hetünk van, hogy essen 5 mm (lehetõleg hóban), hogy ne legyen 110 év rekordja ez a hónap.

Valójában csak júniusra találtam hasonlót, vagyis hogy nem volt még 5 mm alatt 1901 óta: a legkevesebb 2000-ben esett: 9mm.

Én ugyan nem tudok válaszolni, azt viszont sejtem, hogy miért pont Te kérdezed. Elképesztõ szárazság van ott Kelet-Nógrádban...keveset vagyok otthon Salgótarjánban, de tudok mindenrõl.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!Azt honnan tudhatnám meg hivatalosan és + az Önök részérõl,hogy idén mennyi volt a leghosszabb csapadék nélküli idõszak?Köszönöm segítségüket!

Úgy tudom akkor született a talajátfagyás rekord. Debrecenben 1 méter volt a talaj átfagyásának a mértéke. Debrecenben kevés hó volt, vastagabb hótakarónál , ilyen hõmérsékletek mellett ez nem jött volna létre.

Szóval akkor 1929-ben szó sem volt hótakaró nélküli hidegrõl. Tartós, erõs hideg okozta az erõs talajfagyot. A 2003-as decemberi hidegbetörés viszont jó példa a hótakaró nélkül kialakuló lehetséges T min-re.

Lász 1929-rõl szóló igencsak igényes beszámolója írásra késztetett engem is.
Az oldalamon lévõ hõmérsékleti toplistán a hideg-rekordok között az 1929-es brutalitás az elsõ tízbe is épphogy bekerült!

Ami kibérli az elsõ tíz (sõt, tovább is) hely javát, az az 1942 januári õrület.
Akkor, 24-én 15 (!) állomás mért -30°C alatti értéket (a bajai -34,1°C-os minimummal)!
Az okozója egy egészen ritka és elképesztõ hideg-advekciót produkáló Barents-tenger feletti középpontú anticiklon volt, aminek áramlási rendszere Közép-Európáig leért ( Link és Link )!
Szó szerint leszívta az északi sarkot, és igen ritka módon nyugat felé hajtotta a hidegbombát, az orosz síktól ( Link és Link ) egészen az Északi-tengerig ( Link és Link )!
Ezt csak egy igen erõs atlanti ciklon tudta szétrombolni ( Link és Link ).

A medencénk ennek a bõdületes hidegnek csak egy kis szeletét kapta el, a folyamat kellõs közepén, 24-én, a t850-es térkép még egyszer, megérdemli (csak belógott a -20-as érték): Link
Az épp ránk húzódó önálló magasnyomás ( Link ) az, ami miatt medencénkben igencsak kis légmozgás mellett a szinte egy napos horror tudott kialakulni.

Ez igen.. nem tálalom a szavakat, pedig volna mit.
Ahogy vizsgálgattam a linkelt térképeidet, ugyanazt mondogattam magamban, mint amit leírtál utánuk. A zabari -40-et is és a bükk-fennsíki -50-et is.. Aznap Zwettl-ben -36.6°C volt, ami azóta is osztrák rekord, és ugye nekik is van egy hírhedt dolinájuk, a Grünloch (1260m) ami már -52.6°C-ot is mért 1932-ben. S nincs is olyan messze innen Soprontól..
Ha a fene fenét eszik, meg kell tapasztalni egyszer egy ilyent..

Itt 317mm-en állunk összesen.
Igen nagy "makrováltásnak" kellene jönnie, hogy egyáltalán a 400mm-t elérjük...

Tegnap véget ért az okt.17. óta tartó fagymentes periódus, sõt ma az okt.13-i szezonrekord (-3,7) vastagon megdõlt -5,5 fokkal. Okt.25. óta viszont tart és még kitart egy olyan csapadéktalanság periódus, ami talán az év leghosszabbja is lehet errefelé.
Amint írtam tavaly dec.10-tõl indult a szárazságperiódus.Dec. eleje még sok csapit hozott (kb.30 mm az elsõ dekádban), de az utolsó 21 nap már csak 12 mm-t.Azóta sok 2-3 hetes olyan periódus volt, amikor alig hullott pár ill. pár tized mm csapadék.A csúcs az a 20 nap volt, amikor aug.15. után csak 0,4 mm esett (egyesek ekkor 60 napot meghaladó 0 mm-rõl is beszámoltak).Most 18 nap alatt 0,5 mm-nél tartok és attól is tartok, hogy pár napig (ködszitáláson kívül) nem nagyon fog esni...
Nem néztem utána a legszárazabb novembereknek még, de a mostani országos 0-2 mm eléggé ritka, legalábbis ilyen száraz novemberkezdet az utóbbi években nem nagyon volt. Tavaly sem esett sok eleinte, de aztán a hó vége alaposan megdobta. Még persze 20. után (annál messzebb nemigen látunk még) leeshet 50 mm, vagy akár 50 cm hó is, de az aztán nagy makrováltás lenne. Emlékeim szerint az utóbbi évtizedek legkevesebb általam mért éves csapadéka 509 mm volt, most esély van az alulmúlására.

Nagyon kemény!
És az idõjárás ezen perverz hajlama még áprilisban is tartott, március nagy része még a kemény tél jegyében telt. Link
Csak már lényegesen gyengébb kiadásban.
Aztán ha tovább megyünk, látjuk, hogy az elsõ õszies löket is hasonló körülmények között érkezett szeptember végén. Link Az egész ország felett 0°C alatti 850.

Jól esett végig olvasni!

És micsoda hidegbetörés történt, nem találok rá szavakat, egyszerûen gyönyörû, és nem is egy. Azt hiszem ennél durvább nem nagyon volt, én nem találtam, pedig a "nagy" teleket átnéztem igen erõsen:-)
Link
És még csak február eleje van ez volt a bemelegítés, vagy behidegítés:-)
Link
Látható, hogy az egész hidegmag átkocogott az országon, és szinte mindenhol -25 fok alá csökkent a hõmérséklet 850hPa-on.
Már érkezik a következõ kicsike, ott fent:-)
Link
Nem hiszem el, hogy ennyire durván eljöhet az északi "nagy medve":-)
Link
Õ még csak ijesztgetett, és kissé visszavonult, de ott jön a társa:
Link
És beteljesül, hazánk legalacsonyabb hõmérsékleti értéke 850hPa-on:
Link
A -35 fok ott figyel az északkeleti határainknál! Miskolcon -30 fok alatt, Nyíregyháza, Záhony térségében -34, -35 fok körül lehetett ez az érték, elõfordul, hogy picivel még ez alá is szaladhatott.
Link
Link
Látható, hogy 2-3 napig az ország területe felett hullámzik a -20 fok alatti érték.
Sokfelé csökkent a hõmérséklet -30 alá, pl Kecskeméten 2 napig ez alatt volt, február 11-én -33 fokot mértek.
Hogy lehet hazánk felett ilyen brutális hideg? Aztán átnéztem, hogy bizony januárban is megvolt az elõzmény. Az anticiklon keleti peremén folyamatos ciklonok és kemény sarki légtömegek helyezkedtek el. Mivel februárra már hatalmas hómennyiség jött össze, (lásd Krisztián fõvárosi értékeit is) így mintegy hûtõszekrényként viselkedett az egész Kelet-európai-síkság a Kárpátok, és medencénk is. Így a légtömeg úgy érezhette magát, mintha "Ojmajkon" felett lenne, nem törõdve a mi szélességünkkel. A -35 fokos szint 850hPa-on még a sarkok környezetében is megállja a helyét, nem hogy nálunk! Így valószínû, hogy minden idõk legalacsonyabb értéke ez, és valószínû, hogy a következõ két-háromszáz évben ilyen nem iagzán következhet be, bár.....:-) A -20 fok nem gyakori, de kb 20-30 évente beszalad hozzánk, a -25 fok alatti érték már kb 50 évente, iylen meg egyszer a Föld történetében:-) Kis túlzással:-) Az 1987-es nagy hóvihar és kemény hideg idején a fõvárosban -26,6 fokot mértek 850hPa-on, azóta sem volt még megközelítõleg sem ilyen hideg felettünk.
A 2003-ban mért zabari -31,9 fokot mindössze iylen hideg okozta:
Link
Nem kell hozzá más, csak egy ciklon ami lepakol 20-30 cm havat mint akkor és egy ilyen hidegbetörés, máris kész van ez az extrém érték!
Kérdezem én, 1929 februárjában mennyi -30 fok alatti értéket mértek ezen a tájon és vajon a -40 fok megvolt Zabaron? Valószínû, hogy igen sõt tippem a -42 fok körüli minimum! A töbör ekkor -50 fok alatti is lehetett!
Sajnos mi már nem hiszem, hogy megérünk ilyet, de nyármánián ide, vagy oda, ezt szívesen megnézném, ez az igazság:-)))))))))))

Reisz András diplomamunkája hasonlóról szól:
Magyarországi extrém hideg idõszakok szinoptikus meteorológiai feltételei és kapcsolatuk a hótakaróval (1975-2004)
Sajnos nincs feltöltve erre az oldalra, sajnos csak az ELTE Fizika könyvtárában olvasható. Én végigolvastam kb. másfél éve, tetszett.

Dunántúli hóadatokkal jelen pillanatban sajnos nem rendelkezem, de a budai (már akkoriban is erõsen belvárosi) állomásról vannak információim e téren.

A hónap egészen páratlan volt hótakaró szempontjából, de önmagában az egész tél is.
Pedig a szezonkezdet nem volt éppen biztató... 1928 novemberében és decemberében ugyanis egy darab hótakarós napot sem jegyeztek fel a fõvárosban, mindössze egyetlen árva hófoltos napra futotta, december 1-jén.
Az új évbe lépve azonban hatalmas pálfordulás következett: január 2-tõl március 9-ig megszakítás nélkül(!!!) 67 hótakarós nap fordult elõ, és az átlagos hóvastagság a 67 napra kiszámítva 25 cm volt!
Ez részleteiben a következõképpen történt:
- január 2: 6 cm,
- január 3-26. között: eléggé stabilnak mondható, 14-19 cm között vastagságú,
- január 27. és február 13. között: úgyszintén stabil, de már egy magasabb kategóriában, jellemzõen 26 és 34 cm között (kivéve február 9-10-én, ezeken a napokon "csak" 22 cm),
- ezután következett a tél legbrutálisabb része: február 14. és 22. között minden egyes napon 40 cm-t meghaladó vastagságú hótakarót mértek, ezen belül is a csúcsidõszak 14. és 19. közé esett, eme idõszak adatai sorban 55, 55, 60, 56, 56, 56 cm...
- ezt követõen igen lassú olvadás indult meg: február 23-27-ig rendre 30-39 cm-t mértek,
- február 28. és március 6. között 21-28 cm volt jellemzõ,
- végezetül március 7. és 9. között ez a "maradék" 20 cm is elolvadt,
- azonban egészen március 21-ig hófoltokat még naponta jegyeztek fel.

Mindehhez Budapesten összesen 25 zord nap társult - és még egyszer hangsúlyozom, ez belvárosi adat!!!
Február 2. és 14. között majdnem összejött egy 13 napos zord napos sorozat, csak azért nem, mert 6-án "csak" -9,9 °C-ig süllyedt a hõmérséklet...
Az abszolút mélypont február 10. és 13. között volt, ekkor sorban -21,8, -23,4 és kétszer egymás után -18,3 °C lett a minimum. Ez az 1929. február 11-i -23,4 °C egyébként a budai mérések történetének legalacsonyabb értéke. Csak hogy érzékeltessük, milyen tél is volt ez: az említett érték az abszolút budapesti rangsorban (vagyis amelyben benne vannak már a késõbbi lõrinci, illetve ferihegyi adatok is) is igen elõkelõ helyet foglal el. Ej, ha ez utóbbi állomások már léteztek volna 1929-ben...
A Dunántúlon ezekben a napokban -30 °C-ot megközelítõ, vagy alulmúló értékeket mértek, február 11-én Sopronban -29,9, Szombathelyen -29,3 °C-ot - ez utóbbi helyen egyébként 44 zord nappal zárt a tél.

Elképesztõ adatok, nemde?
Nem hiába emlegették az öregek nagyon sokáig a Nyugat-Dunántúlon úgy 1928-29-et, hogy ez volt a "nagy tél". És valóban, az országnak ezen a tájékán a késõbbi híres telek (1940, 1942, 1954, 1963, 1964, 1987, 2003) egyike sem hozott olyan brutális, hosszan tartó havat és hideget, mint amire 1928-29-ben volt példa.

És csak hogy legyen egy kis csattanó is a végére: a következõ, 1929-30-as télen Budapesten mindösszesen 10 darab hótakarós napot jegyeztek fel, és a maximális hóvastagság 5 cm volt...

Egyszer volt,hol nem volt....1973.nov.18-20 táján Mihálygergén (Nógrád é-i csücske) -23C°
volt,hó nélkül!!...Anno...környezetismeret tanórán egy hétig mindenki feljegyezte az idõjárási körülményeket.....nem hittem a szememnek,szüleimmel együtt!A füzetemet pár éve megtaláltam és valóban jól emlékeztem,emlékeztünk!(Most ne várja senki,hogy elõkotorásszam!)