Globális jelenségek

Amikor az olcsó a drága:
A gyereknek veszel óccsó mûbõr kínait 1000-ért + 80ft-os kínai mûanyag zoknit. E kettõ kombinációjaként bokasülyledés, derékfájdalom, jól begombásodott láb, és az orvosnál lehet az 1000 Ft többszörösét kifizetni.

Nem tudom, mikor láttam utoljára magyar cipõt.
Ha lenne, mondjuk létezne még Alföldi, tuti azt vennék.

Ne vegyél kínait, ha van magyar nem sokkal többért. Emiatt haldoklik a cipõiparunk, bejön a sok olcsó szar.

Oksa, nem valószínû, hogy túl fogom fûteni az úszómedencémet, de az még kevésbé valószínû, hogy elõrecsomagolt kaját vegyek, primõrt meg csak szentesit vagy mórakertest :-)
Szóval azért aggaszt a dolog, mert ugye ezzel támogatok egy rendkívül környezetszennyezõ iparágat, serkentem a gyártást, stb. Persze, ha nem lenne teli az utca üvegcseréppel, járnék én mezítláb, ahogy ifjú koromban (amikor még bevitte a rendõr azt, aki az utcán italozott). Szóval kis lépésekben gondolkozom, hogy stílszerû legyek.

Szerintem azzal, ha minden hónapban mész legalább 5-6 ezer km-t a 7000 köbcentis autóddal, lehetõség szerint mindenhová kocsival közlekedsz, (természetesen egyedül), kizárólag elõrecsomagolt élelmiszert fogyasztasz, mer" az úgy trendi, évente vásárolsz egy csomó divatos holmit, csak azért, hogy egyszer felvegyed. Veszel jó kis primõrt, amit minimum 2000 km-t szállítottak, mindennap teleengeded a kádad forró vízzel és jó melegre fûtöd az úszómedencédet is és éjjel-nappal mûködteted a klímát. Van, ahol ilyeneket mûvelnek minden nap. Ehhez képest mi az a pár nyomorult (mû)bõr cipõ?

Tudjátok, mire lennék kíváncsi? Vajon mivel követek el nagyobb bûnt a bolygónk ellen: ha megveszem az évente 1 pár kínai mûbõr cipõmet, vagy ha a tízszer annyiba kerülõ valódi bõrt (amelyet, gyanítom, ugyanúgy Kínában gyártanak, ahogy pl. a Martens bakancsokat is)veszem, ami kb. 2 évet bír ki? Úgy értem, hogy az elõállításuk során melyik cipõ terheli jobban a környezetet?

Ha 2 hétnél távolabbi elõrejelzésrõl van szó akkor ki. Minden egyébbel együtt. A két hétnél közelebbiekre valók a számítógépek. az aritmetikai analfabétáknak meg a dávidmihály.

Ej barátom!
Nem hazudtolod meg magad,látom azért van 1 kis fogalmad a matekról
Igazad van egyébként,viszont ez azt is jelenti hogy lényegében semmi értelme elemezni,föleg hogy néha hallok ilyen-olyan nagyon hosszútávú modellekröl meg szuperszámitógépekröl,akkor ezeket ki lehet dobni a kukába??

Hála a mostani pesti hidegnek valóban Budapesten nem dõl meg a rekord,de az ország közel felén igen, és országos átlagban is megismétlõdhet(ha az utolsó két nap bejön az 5-10 fokos Omsz elõre) a januárihoz hasonló országos átlagbani téli rekordmeleg .Végül is nem csak Pestlõrinc az ország.

Másrészt az 1 fokos rekordjavítás nem egy bagatell dolog.Ekkora átlagos Föld középT emelkedésre már katasztrófaforgatókönyvek készültek.Érdemes lenne mondjuk az utóbbi 30 év teleinek és az elõzõ 30 év teleinek átlagát összehasonlítani.Szerintem 1 fok körüli emelkedés simán kijönne.

Noli: persze, én is, a hsz-t csak viccnek szántam, azért volt mögötte a röhögésjel

Cauchy: jutottál valamire a fáklyával kapcsolatban? Mert a WZ még nem válaszolt, gondolom már nem is fog...

Jó példa erre a spagetti diagramm, ami pont az ilyen sokdimenziós felület egy metszete. Látszik, hogy már egy válzotó esetén is mennyire kaotikusan viselkedik egy bizonyos idõ múlva.

Na azért még énis csak mûkedvelõnek számítok a témában, olyan, aki belát a függöny résein, de azért még messze attól, hogy bent legyen a szobában.

Én tök élveztem, ahogy levezette. Pont ez benne a klassz, hogy ilyen szépen el tudta mondani (de hát ez a hivatása, vagy mi). :-)
Istenem, ha nekem ilyen tanáraim lettek volna! Biztosan bebarnult volna a hajam már. :-)

Mondjuk a dávidakárkinek a kinyomtatott jóspapírját egyszer oda akarta adni egy kolléganõm, hogy nézzem meg, hát én megkergettem vele a folyosón... :-)

És ezt kell ilyen komplikáltan levezetni?

Összefoglalva: ezért baromsága dávidmihály féle naptár.

Sõt, hogy még fokozzam az élvezeteket, maguk az egyenletek is csak numerikus eljárással oldhatók meg, ezért az adott függvények (differenciálegyenlet-rendszerek) adott pontjaiban az értékek sem pontosan meghatározhatók, még ráadásabbul az egész dinamikus rendszer rendkívül érzékeny a kezdeti feltételekre, így pontosan a kis eltérések és az érzékenység miatt, ha tudnánk is egészében látni az a 15 dimenziós függvényt, a legtöbb esetben annyira eltérnének egymástól, hogy csak nem is hasonlítanának egy kicsit sem egymásra.

Nem is beszélve arról, hogy a hõmérséklet, csak az egyik ismeretlen a rengetegváltozós egyenletben, ami pont annyi dimenziójú függvényt ad, mint ahány ismeretlen van benne.
Namost egy 15 dimenziós függvény egy kis egydimenziós szeletkéjének egy kis, pontatlan darabjából következtetni az egész szupergörbére, már maga is merõ nagyképûség

Ez a szép benne: ha kielemzel egy ilyen görbét, felrajzolod egy koordináta-rendszerben, akkor ha megnézed egy kis darabját, abból nem tudsz következtetni a tendenciákra. Pontosan azért, mert a függvényed nem valamilyen ismert görbe (szinusz-koszinusz,logaritmus, exponenciális, egyenes vagy fordított arányosság) hanem valamilyen fraktális görbe, amelyre az a jellemzõ, hogy egy kis részletét kinagyítva, az eredeti szerkezethez teljesen hasonlót kapsz.
Például ha a mostani népszerû emelkedõ hõmérsékleti görbét nézed, akkor ha kiveszel belõle egy kis szakaszt, akkor akár olyan darabot is ki tudsz belõle venni, amikor erõsen csökkent a hõmérséklet. Pontosan ezért nem lehet statisztikai alapon ebbõl bármifélét is megjósolni, mert nem mindegy, hogy mekkora és melypontokhoz illesztesz érintõegyenest. Lehet, hogy ez az emelkedõ szakasz, egy nagyobb lehûlõnek egy kis átmeneti emelkedõ része. VAgy egy még nagyobb emelkedõben lévõ lehülõ darabank egy emelkedõ része.
Az efféle görbék fraktáltermészetével már nagyon sokan foglalkoztak, ez a természet a pillangó effektussal és a megjósolhatatlansággal áll kapcsolatban.

Tél szempontjából teljesen normális a mostani, ugyanis tízévente egy szokott 3,0 fölötti átlagot hozni, és a legutolsó az 1997-98-as volt.
Amitõl viszont szembeötlõ, hogy 1997-98-ig ezek a rendkívül meleg telek 3,0-3,6 között voltak, ez az utóbbi kettõ 4,5 és 4,6. Tehát egy teljes fokkal melegebb mindkettõ a korábbi extráknál.

Flooka-móka, a bûvös szó: átlaghõmérséklet.

...vagy szélsõséges éghajlatváltozás
Amúgy nagyon úgy látszik, hogy ahány tudóscsoport, annyi jövõkép. Olvastam már olyan eredményrõl is, miszerint Közép-Európa egy része elsivatagosodhat (fõleg az alföldek), míg más része mediterrán klímájúvá válhat.

Egyébként ugye globális felmelegedésrõl beszélnek sokan,szombat este-éjjel a Sláger rádióban beolvastak egy csomó ehhez kapcsolódó hirt,fejtegették hogy mennyit fog emelkedni a tenger,hol mit önt majd el,és milyen hatással lesz országunkra...
Pl. ugy képzelik el hogy a mi éghajlatunk elsö körben Bulgáriáéhoz,majd a második körben már inkább Velencéhez fog hasolnitani ! ! ! !
EZ megint olyan megfoghatatlan!
Csak az érdekes hogy egyes amcsi tudósok és tán a NASA véleménye is az volt hogy Európa idöjárása nagyon le fog hülni,tánmég a jégkorszak szó is elõkerült...
Most már felmelegedésröl beszélnek!
Szal szerintem senkinek göze sincs arról mi várható,egy biztos :
USA-ban hetek-hónapok óta esik a hó és hideg van,egymást érik a hidegbetörések,most zajlik egy épp,a következö hétvégén tör rájuk!
Itt meg enyhe idö van!

Lehet jövöre forditva lesz,ott megfönek télen,itt meg lapátolhatunk novembertöl márciusig!

S gondolom most azt szajkózzák hogy ez az idei tél a globális felmelegedés miatt ilyen enyhe!
Ha jövöre meg hetente esik 30 centi hó akkor mit mondanak??
Akkor ép USA lesz enyhe,és akkor meg ott van globális felmelegedés!??

Szal lehet jobb lenne alkalmazni a szélsöségesebbé válás fogalmát!

Pápán a január 6,5 fokkal a február eddíg 5,8 fokkal melegebb az átlagnál.Vagyis ha az elkövetkezõ 10 hónap átlagos lesz ,akkor is 1 fokkal átlag feletti lesz az év !

Érdekes,hogy 1998 tele rekordmeleggel indult,de mégsem került be az év a múlt századi Top 10-be Budapesten,pedig meleg volt késõbb is.Ennek oka,egy brutálhideg(úgy emlékszem -5,3 fokos)december,ami letaszította a trónról.
Idén is abban bízhatunk,hogy egy ilyen december majd megakadályozza,hogy minden idõk legmelegebb éve legyen 2007.
Ebbõl is látszik,hogy a melegedõ tendencia ellenére bármikor(akár a tavasszal is) bekövetkezhet 1-2 nagyon átlag alatti hónap.Ez magyarázza,hogy csak 2-3 évente tapasztalunk rekord vagy aközeli éveket,évszakokat.Mindenesetre a mostani tél ki fogja érdemelni(ha Budapesten nem is ,de a Dunántúl jelentõs részén igen) a valaha mért legmelegebb tél jelzõt.Pápán a tél átlaga eddig 5,2 fok!

Bp. adataiból egy kis elemzés:

A múlt század legmelegebb éveibõl az elsõ 10 melyik harmadban volt:
1.1901-34 1 db ("34)
2.1935-67 3 db ("49,"50,"51)
3.1968-2000 6 db(("74,"83,"90,"92,"94,"00)

Az elsõ 3 legmelegebb:
1. 2000:12,7 fok
2. 1994:12,5
3. 1992:12,2

Van talán némi tendencia.
Nézzük a 10 leghidegebb évet:

1.harmad: 5 db ("12,"14,"22,"24,"29)
2. " : 5 db ("40,"41,"42,"56,"65)
3. " : 0 db

Ez is beszédes.

A 3 leghidegebb év:
1. 1940: 8,8
2. 1912: 9,6
3. 1956: 9,7

Nézzük a 12 hónap meleg és hidegrekordjának eloszlását:
1.harmad:meleg 3,hideg 9
2.harmad:meleg 3,hideg 2
3.harmad:meleg 6,hideg 1("87 márc.)
Az OMSZ honlapján már Bp. mellett Debrecen adatai is szerepelnek!

Ezt hogy érted?

Ez a jövõ: Link

Köszi ;-)

A 0 nem minden hatványa nulla, csak a pozitív egészek, a többi nincs értelmezve

Az igazi baj, hogy az állam garantált haszonnal adta el az energiaszektort, így nem érdekelt 1 százalékos megtakarításban sem, mert minden kiesõ részt adóforintokból kell visszapótolni a multiknak.
Ez a nagy magyar privatizáció!

:-) Hûha, asszem egy kicsit pontatlanul fogalmaztam. Agrármérnök vagyok állattenyésztés szakirányon, de psszt!

A klasszikus villamosjárat:
Link

Citiybike (ingyenes bringusz):
Link

A kínai idõszámítás szerint néhány napja már a disznó, sõt az aranydisznó évét éljük. Lehet, hogy mostanában a röfik mindent képesek megtenni. Úgyhogy érdemes lesz megnézni az almokat:
lehet, hogy már ott is lapul valahol az arany(mangalica)tojás!
Röff :-)

Nem beszélve sógoraink igen példás felszíni (és felszín alatti) kötött pályás közlekedésérõl.Nem robognak "hernyók" a városban és mégis, majd mindenhova el lehet jutni a híres bécsi villamosokkal.

Pont erre gondoltam én is :-) Amúgy Weöres Sándorosan szólva a mi Attilánk "szárnyat igéz a malacra" és összeszedi a tojásaikat.

A mangalica tojásait?

Én a magam részérõl szívem szerint biciklivel vagy kettesfogattal járnék dolgozni, legalábbis ha olyan munkahelyem lenne és olyan helyen laknék. Mangalicát tartanék és minden reggel magam szedném össze a tojásokat. Azaz akkor nyilván nem munkahelyem lenne, hanem életformám. Na, de ideje felébredni. :-(

Na, most szépen rajtakaptak, hogy nem olvasom el, amit írogatok... köszi, igazad van :-)
Szóval a kiegészítés: az elsõ óra ingyenes, de ha egy perccel is túlléped, akkor 1 euro, a második óra (ha már túlléped): 2 euro, a harmadik, ezen elv szerint: 4 euro, és így tovább. Valahol maximalizálva is van, de az már egyenlõ a kerékpár árával.
Egyébként, ha úgy használod, hogy az 59. percben leteszed parkolni, és a továbbiakban is így jársz el, akkor stimmel az is, amit az elõzõ hozzászólásban írtam:
0 (euro) bármelyik hatványa 0 (euro)
hmmm, ha nem tévedek ;-)

Te Borka, az ingyent hogy hatványozod? ;-)

A stockholmi példa: véglegesítették, hogy hétköznap, napközben fizetni kell annak, aki autóval behajt a belvárosba.
A hathónapos próbaidõre bevezetett behajtási díj egy átlagos munkanapon 20-25 százalékkal csökkentette Stockholm központjának autóforgalmát. Ezzel egyidejûleg 9-14 százalékkal mérséklõdött az autók okozta légszennyezés, és 4,5 százalékkal nõtt a tömegközlekedést használók száma.
Képzelem, egy ilyen intézkedés hogyan venné ki magát Budapesten!

Egy példa Bécsbõl: tucatszám lehet találni olyan pontokat, ahol bringát lehet kölcsönözni bankkártya segítségével. Az elsõ óra használata ingyenes, utána a díj hatványozottan emelkedik. De meg tudod tenni, hogy egy fillért sem fizetsz a használatért, csak az elsõ óra letelte elõtt kell találnod egy állomást, ahová leteszed a bicajt. Az egész teljesen automatikusan mûködik, és mivel regisztrált a használó, ezért nem nagyon tünedeznek el a kerékpárok.
Egyébként Bécsben tényleg jó bringázni, kiépített utak vannak, figyelnek az autósok is és a gyalogosok is.

Ez megint csak felmegoldas. Ugyanis addig nem er semmit az energiacellas meghajtas ameddig a hozza valo hidrogent a szeneromuvekben termelt elektromos aram segitsegevel allitjak elo. Csak akkor, ha pl napelemek altal termelt elektromossag bontja a viszt. Persze lehet kemiai uton is, de az szerintem nem gazdasagos, vagy ugyszint szennyezo. (bar nem vagyok vegyesz

Nagyjából egyetértek, de már látom a hozzászólásokat, miszerint a mi tömegközlekedésünk színvonala olyan, amilyen. Csak épp ez is rajtunk múlik. Amíg a politikusok azt látják, hogy itt autópályák ígéretével lehet választást nyerni, ne csodálkozzunk, ha erre mennek el százmilliárdok tömegközlekedés helyett... (Sõt: a bp.-i tömegközlekedésen már önmagában az sokat javíthatna, ha kicsit kevesebb autó lenne az utakon, és kellene a buszoknak is a dugóban állni.)

Mondjuk az autózás "beszüntetése" szerintem túlzás. Bp. és elõvárosok viszonylatában mindenki vonatra szállhatna (persze kellõ fejlesztések után, mert a mostani hálózat nem bírná el). De ha valahol két falu között napi 2-3 ember utazna, akkor a kedvükért végigküldött busz vagy vonat jobban szennyezi a környezetet, mintha autóznának...

Az óceánok ph-ja enyhén lúgos (8 körüli). Ha savasabb lenne, akkor még az élõlények is nehezen választanának ki belõle karbonátot...

Én meg azt mondom továbbra is, hogy a magáncélú autózgatást be kellene szüntetni úgy ahogy van. Átalakítani meg a tömegközlekedést kellene, mind felhasznált enegia tekintetében, mind elterjedtségében, használhatóságában.
Azt marhára nem értem, ha egy new yorki hivatalnoknak nem snassz gyorsvasútra szállni, ha dolgozni megy, akkor egy Bp környéki faluba kitelepült Pesten dolgozónak miért muszáj autóznia?

A jármûvekkel kapcsolatban én laikusként azt gondolom, hogy inkább az üzemanyagcellás megoldásokra kellene gõzerõvel ráhasalni a hibrid fejlesztések helyett A mérete máris lényegesen kisebb lett, hiszen A osztályos Mercit is átalakítottak már, pontosan azt demonstrálandó, hogy egy ekkora méretû autóba is bele lehet tenni a megfelelõ erõforrást az összes járulékos berendezéssel együtt. A hibrid megoldás csak kevesebb szén-dioxidot és egyéb vackot bocsát ki, míg az üzemanyagcellás jármûvek egyetlen "szennyezõ" anyaga a vízgõz. Azt persze nem tudom, hogy az elõállításuk mennyivel környezetkárosítóbb, de az a gyanúm, nem sokkal.

Noli

Komolyra fordítva a szót (sajnos ismét ok van rá):

"Napvilágot látott" az ENSZ klímajelentésének harmadik, eddig még nyilvánosságra nem hozott része (paradoxon... szóval ez nem hivatalos megjelenítés, hanem kiszivárogtatás). Ebben a következõ évekkel kapcsolatban az a megállapítás olvasható, hogy az emberiségnek kb. 2020-ig van lehetõsége olyan új technológiák bevezetésére, melyekkel elkerülhetõ a visszafordíthatatlan klímakatasztrófa. Ha az üvegházgázok kibocsátása 2020-ig nem csökken lényegesen, akkor a Föld felmelegedése visszafordíthatatlan folyamattá válik, mely Grönland jegének elolvadását és az óceánok túlsavasodását vonja maga után.
Az IPCC-jelentés különbözõ intézkedéseket javasol, így pl. a bioüzemanyagok széleskörü felhasználását, a hibrid-jármüvek erõteljes fejlesztését és elterjesztését, új atomerõmüveket (!), a rizstremesztés átállítását olyan fajokra, melyek nem vízben nõnek (ezáltal csökkentve a metán-termelõdést; a rizsfogyasztó népesség arányát tekintve ez is komoly teendõ).
A jelentés harmadik része hivatalosan késõ nyáron jelenik meg.

Fura a fénye, mert nem szórt, mint a "normál" izzóé. Lehet kapni olyan LED-es lámpát is, melyek mesterségesen megerõsítve némi optikával szórják a fényt (ez jóval drágább sajnos). Ami miatt még furának láthatod, hogy itt csak egy adott hullámhoszú fénysugarat bocsát ki a lámpa, nem azt a meleg fehéret, amit az izzóknál megszokott az ember szeme. Tehát a sárgásfehér LED lámpa sosem lesz olyan, mint a természetes fény, ám megpróbáltak ehhez közelit alkotni. Pár éve még csak sci-fiben volt elképzelhetõ egy otthoni LED-es világítás, ma elérhetõ. Nagyon sokat fog még fejlõdni, s talán oda is eljutunk, hogy Nyuli elégedett legyen s az üzemcsarnok viágítását is meg lehessen oldani vele hamarosan. :-)

Nem mellesleg pl energiatakarékossági szempontból (csak és kizárólag emiatt) megérni minden szgépbe okos processzort tenni és az energiafelhasználását rendesen beállítani.

Emellett a szerverek már a világ energiafogyasztásának majdnem 1%-át adják és akkor a rengeteg otthoni géprõl még nem is beszéltünk, ami ennek többszöröse lehet.

Vagy pl szivesen vennék olyan laptopot, aminek a fedele egy napelem, ami tölti az akksit.

Vagy olyat (erre már van mûködõ kisérlet), amiben energiacella van és kevés denatruált szesszel elég sokat elmegy.

Ezer helyen lehetne spórólni, az autóknál pl a vezetési stílus egy átlag kocsinál 1-másfél litert is jelent 100 km-en, vagy az átlagsebesség. A légkondit (a kocsiban van) is csak azért kapcsolom be, hogy a tömitések ne öregedjenek el, heti fél óra az elõirás a könyve szerint.
Szintén a spór miatt nem veszek rá 5 centivel szélesebb gumit, mint a gyári elvárt...

Ezer kis helyen lehet spórolni, csak bele kell kezdeni.

Még egy példa: a rendesen hõszigetelt ház fûtésigénye a szigeteletlen 20%-a körül van. Ehhez pedig nem kell más, csak 30-40 cm kõzetgyapot és 30 cm hungarocell. Garantáltan megtérül, csak rá kell szánni az elején a sok pénzt.

Azért a BMW-nek vagy kinek egész jól világítanak a ledes lámpái fékezéskor

Részben igen, részben viszont direktben is végbemegy, ha másutt nem, a frissen meszelt falakon

A kémiai folyamatoknál a koncentráció nem nagyon játszik szerepet egyébként, max a reakció sebessége (a termelt anyag mennyisége pontosabban) nem lesz mérhetõ.

Ja és itt persze be kellene számolni az óceán (tippem szerint minimálisan savas) kémhatását is, mert az sokat számit.

Mici: Neked már csak a gyertya marad