Globális jelenségek

Szerintem a led még szarabb mint az elõzõ

Nagyon fura a fénye. Világít mint az állat, mégis alig látsz mellette valamit. (pl belenézel akkor vakít, viszont egy hasonló fényességû mezei izzó fénye mellett valahogy jobban lehet látni.)

Persze, de egy LED-es világítótesttel nem tudsz egy üzemcsarnokot bevilágítani Ott megvannak az elõírások, a munka nehézségétõl ill. bonyolultságától függõen különbözõ fényerõsségeket kell biztosítani.

LED-es "izzó" a jövõ. Helyi világításra csak azt szabadna használni, ennek még a legszuperebb kompakt is csak hajlongva köszönhet. :-)

Hát, nem tudom, Neked mit adtak el Az "igaziak" ugyanakkorák, minr egy normál izzó és ugyanabba a foglalatba csavarhatók. Régebben voltak ú.n. kompakt fénycsövek, amik tényleg hosszúak voltak.

"lettartamuk kb. az 5-7-szerese" : hát nem tudom, de nálunk max annyit tart ki mint egy sima izzó, vagy még annyit se.
Ahogy közeleg a vég, egyre lassabban erõsödik a fénye...

Ráadásul ez tök hosszú, kilóg az álló lámpa búrájából, és idegesít ahogy a szemembe világít. Ha elfordítom a fal felé, akkor alig világít, ráadásul a plafonra se tudok vele világítani, a mert úgy is vakít.

Summa summárum: én utálom mint a sz@rt.

Érdekes ausztrál kezdeményezésrõl szóltak a hírek tegnap. Eszerint betiltották a hagyományos izzólámpák használatát (és ezzel együtt forgalmazását is, persze), helyettük csakis az energiatakarékos "kompakt lámpákat" lehet használni és beszerezni.
Ezek 80 % energiamegtakarítást tesznek lehetõvé ugyanazon fényerõsség mellett. Az áruk ugyan még 2-3-szorosa (kb.) a hagyományos izzókénak, viszont élettartamuk kb. az 5-7-szerese. Mielõtt még valaki legyintene: elsõ munkahelyemen, frissen diplomázott mérnökként összeállítottam egy tanulmányt az "Energiatakarékos világítótestekre való áttérés lehetõségei"-rõl, 1991-ben (figyelembe véve a kívánt ill. elõírt fényerõsségeket, fogyasztói helyeket, a piacon fellelhetõ összes világítótest-típus tulajdonságait, stb...). Az egyik fontos felismerés az volt, hogy egy nagy iparvállalat éves energiaköltségének 25-30%-a (!) fordítódik világításra - és az már sok pénz. Beleszámítva a jóval hosszabb élettartamot és a 80 %-kal alacsonyabb fogyasztást, az elsõ beruházás kb. 1,3 év alatt megtérült volna, onnantól kezdve már "nyereség" ill. megtakarítás lett volna. Aztán persze jött a privatizáció... Itthon csak ilyenekkel világítok

Izland adottságaival (óriási mennyiségû geotermikus energia, magyarországnyi területen mindössze 250 ezer ellátandó ember, energiaigényes iparágak nélkül) persze könnyebb lenne, csak kár, hogy nincs több ilyen ország a világon.

Ja, ha meg akarjuk magyarázni, miért nem teszünk semmit, arra jó a válaszod. Amit írtam, az csak óvatos megközelítés volt, hiszen csak az új lakásokra írtam.
Ha általánossá válna, nyílvánvalóan a százszorosát lehetne elérni. Ez ugyan még mindig töredéke az egésznak, ám egyik pillanatról a másikra nem lehet 0-ról 50 százalékot elérni, viszont, ha el sem kezdjük...
Izland sem az elsõ évtizedben érte el a 70 százalékot, hanem 100 éves tudatos fejlesztéssel.

Valóban csak kisfogyasztók a lakossági felhasználók, ám azért ezt sem szabad elhanyagolni, ha más nem, a szemlélet okán. Már csak azért sem, mert ezen fogyasztók egy része esetleg olyan munkával rendelkezik, hogy ötleteket adhat nagyfogyasztóknál is az energiatakarékosabb, környezetkímélõbb módszerek használatára.

Pontosan ugyanezt akartam írni. Nem a lakosság fogyasztja az energia nagy részét, hanem az ipar. És az iparnak nagy mennyiségû helyileg koncentrált energiára van szüksége.

Összehasonlításként: egy ilyen kis ország évi CO2-kibocsátása kb. 70 millió(!) tonna... Ha ebbõl 30 ezret (0,04%-ot) megspórolnánk, amiatt még nem zavartatná magát az energialobbi. Sajnos a fûtés (amiben kézenfekvõ a napenergia alkalmazása) csak egy apró töredéke az energiafogyasztásnak. Az áramtermelésben vagy a közlekedésben már sokkal bajosabb lenne alkalmazni: ennek is jókora helyigénye lenne, és nem lenne feltétlenül "tiszta" (pl. a napelemek gyártását nem nevezném annak).

Nahát, nahát...
Link

Rosszak az összehasonlítások, mert egyetlen energiafajta favorizálása hatalmas kockázat.
A legtisztább energia továbbra is a napé, ráadásul a jelenlegi lehetõségek között a teljes energiafelhasználásunk 30%-át biztosíthatnánk vele. Egyetlen nagy problémája van, mindez 30%-os kiesést okozna az energialobbinak.
Egy 150-160 m2-es háznál a gázfelhasználást 60%-kal csökkenti, csakhogy mindez 2-3 milliós beruházást igényel, ami csak 5-8 éven belül térül meg. Évente ilyen mértéknél 300 kg-os CO2 megtakarítást jelent. Átlagosan 25 ezer lakás épül Mo-on, s ha csak 10 ezer így lenne felszerelve, tíz év alatt 100 ezer lenne, azaz 30 ezer tonna CO2-t lehetne megtakarítani egy ilyen kis országban, mint a miénk!
Csakhát a sokat emlegetett energialobbinak nem ez az érdeke.

A kérdés az, hogy milyen mennyiségben nyeli el (ha melegszik a viz, egyre kevésbé). Ráadásul a folyamat túlságosan lassú ahhoz, hogy ezzel segíthetnénk magunkon. Ha egy csapásra minden ipari CO2-kibocsátást megszûntetnénk, a már kint lévõ mennyiség még évszázadokig kint maradna a légkörben, gyakorlatilag csökkenés nélkül.

Egyébként a folyamat az általad leírt formában nem megy végbe az óceánokban [tisztán kémiai úton nem képzõdik mészkõ, ui. azért nem valami tömény caoh-oldat a tengervíz

A CO2-t elnyeli az óceán is, illetve a benne oldott CaOH:

CaOH + CO2 = CaCO3 + H2O, a meszelés is igy köt meg a falon.

Ha választani kell az elérhetõ energiafajták közül, akkor én is egyetértek veled és Cauchyval. Na de a már kibocsátott CO2-t atomerõmüvekkel sem tudnánk kivonni, ilyen értelemben az is csak a jelenlegi állapotot konzerválja. CO2 kivonására az az egyetlen módszer kínálkozna, ha biomassza-erõmûvekbõl az égésterméket nem engednénk a légkörbe, hanem szépen besajtolnánk föld alatti tárolókba. (A szenes ill. szénhidrogénes erõmûvek kapcsán erre vannak használható tervek - de ott alkalmazva ez is csak szinten tartást jelent.) Ha közben a szükségletek nagy részét nukleáris energiával fedeznénk, akkor ezeket a biomassza-erõmûveket nem is kellene mindenáron minél hatékonyabbá tenni, nem igényelnének spéci energianövényt intenzív termeléssel - sõt, végsõ esetben bármilyen növényi eredetû hulladékot "megennének", és a céljuknak így is megfelelnének... Na jó, felébredtem.

Én egyértelmûen az atomenergiát tartom a ma elérhetõ legjobb és legtisztább energiafajtának. Továbbmenve pár évtized múlva a fúziós-energia töltheti be ezt a szerepet.

Az enmlékeztetõ kevés... 1906. óta tudjuk, hogy nem illik földrengésveszélyes helyen feltöltött parton várost építeni. Aztán meg lehet nézni, azóta mik épüétek (és dõltek össze) ilyen helyeken - többek közt a földrengést sokszor átélt San Franciscoban, illetve legutóbb Kobe-ban. A rengéskor folyadékként viselkedõ talaj nem elég, ha pénz van az adott területben, akkor építenek rá. Legfeljebb összedõl, s legfeljebb párezren meghalnak. Nem?
Az összes többi dologgal is így van sajnos.

25 millió dollár azért elég jó motiváló tényezõ, nem? :-) Kb. 50 milliárd HUF.
Azonban nyilván nemcsak emiatt indult be az ötletbörze. Azért Természet anyánk idõrõl-idõre emlékeztet minket a sokasodó teendõkre.

Sörkollektor. Kollégámnál már jónéhány hete kiválóan mûködik, és nem szoktak fázni, pedig pici gyerek is van, aki miatt nem elég a 17-18 fok.
Na jó, persze ezt egy nagyvárosban nem lehet megoldani, de kis lépésekkel is elõrejutunk, csak nem olyan piszok gyorsan. Én pl. fatert rádumálom, hogy a telken csináljon, úgyis érdeklik az ilyen megvalósítható és hasznos újdonságok.

András, ez oké, csak az nem, hogy ugye a mostani CO2 szinthez is jelentõs melegedés társul. Ennek csökkentéséhez a biomassza nem járul hozzá. Igaz, a nukleáris erõmûvek sem de nem is igényelnek országnyi területeket. Azaz ezzel nem nagyon tettünk semmit csak konzerváljuk(NÁNK) a jelenlegi állapotot. További gond ugye a termõföldek kárára való terjeszkedés, illetve a tápanyag kivonása a talajból. Merthát annak a szerencsétlen és igénytelen növénynek is köll azért más is a vizen az oxigénen és a szén-dioxidon kívül. Ennek ugye meg az a másik következménye hogy a talajban addig már kötött állapotban lévõ annyagokból szennyezõanyagokat eresztünk a légköbe (SO2, NO2 stb), amik küzül pesze lehet hogy néhány a melegedés ellen hat (pl SO2) de azért mégis egy újabb kontrollálatlan és súlyos szennyezõannyaggal terheltük a környezetet. Félreértés ne essék, én sem az "atomot" tartom a végleges megoldásnak, hanem a nap- szél- geotermikus erõmûveket. Mindezeket persze egyszerre kiváltanák a fúziós erõmûvek, amelyeknek gazdaságos hatásfokától azért még igen messze vagyunk. Summa summarum: ha már egszer védünk akkor vagy csökkentsük az ÜHG-ok kibocsátását vagy próbálkozzunk valami nem szennyezõ és nagyobb energiasûrûségû dologgal. Aztán majd jöhet a többi....

(Itt nem szóltam az állati biomasszáról de az is hasonló gondokkal bír. Gondoljunk csak a CH4 emisszióra)

Legalább valakik merik használni a fejüket sapkahordáson kívül másra is. A sok bizarr ötlet között elõbb-utóbb lesz használható is, csak ne lohadjon a lelkesedés...

Beindult a fantázia:
Link

Link

A kép önmagáért beszél! Nemcsak az Oroszországi negatív, de a Kanada és Grönland közötti pozitív hõmérsékleti anomália is durva - fõleg így együtt, egyidõben!

Na ez az, köszönjük!
Így nem tippelgetés, meg "én megmondtam" az, ha valaki kijelent valamit az elõtte álló évszakról. Persze a fennálló örökös bizonytalanság mellett. Ez a tudományos alátámasztás nem is hasonlítható a hosszútávú fórumban tapasztalható "én megmondtam" szövegekhez... Köszi, határozottan tetszik
Tegnap MSN-en hidegséggel arról beszélgettünk, hogy eddig is túl sok idõt adtunk a zonalitásnak (december elején 3 hét, most 3 hónap stb.), tehát nem kizárt, hogy a tavasz nagy részén is nyugatias irányítás legyen a domináns (ahogy nézem, tõlünk nyugatra az óceánon még mindig nagy a pozitív hõmérsékleti anomália). Ez alátámasztaná a hûvös-esõs tavaszi várakozásokat.
Aztán észrevettem egy vöröses foltot ott ÉNy-Afrika partjainál is. Elvileg ugye ott keletkeznek/állnak össze a zivifelhõk, melyek késõbb forgásba lendülve hurrikánokká alakulhatnak. Nem lehetséges, hogy ez esetleg egy erõsebb hurrikántevékenységet okozhat a nyár folyamán (uh, de messze van...)? Ez ugye számunkra akár (persze nagy hibaszázalék mellett így is...) átlagostól negatív irányba eltérõ hõmérsékletû telet is okozhat, fõként a gyér nyugati irányítás miatt. Sõt, akár a viharciklonokból se láthatunk sokat, és az ÉNy-i frontok se biztos, hogy nagy enyheséget szippantanak be (volt már 10 cm hó ÉNy-i frontból).
Persze tisztában vagyok vele, hogy ez rettenetesen messze van, és addig bármi történhet, de érdekelne ez a lehetõség, hogy számíthatunk-e ezek alapján erõsebb hurrikántevékenységre.

Már vártam! :-)

Nem igazán ide való, de:

Tavaly novemberben tippeltem az enyhe télre (lottó ötösöm így jönne be) és (lehet, hogy véletlenül) bejött. Amire akkor alapoztam az a tengerhõmérsékleti anomália Link (nem mértéke, hanem „rajzolata”) változásának hasonlatossága volt, az 1997-98-as El Nino-s helyzethez.
Amiért volt elég kétségem (és persze a végül is igazoltnak látszó gondolat ellenére most is van), az a 2002-03-as szintén hasonló anomáliaváltozás volt (ez mértékében jobban hasonlított), de ez utóbbi esetben az átlagostól hidegebb-melegebb tengerfelszínek elhelyezkedése jelentõsebben eltért a 97-98-as és a 06-07-es helyzettõl.
Ami talán még érdekes lehet, hogy visszanézve (korábbi apropó a tiszai árvizek kialakulásának sajátos vizsgálata volt) a melegedési és lehûlési periódusokat, a markáns lehûlési átmeneteknél, vagy az azokat követõ 1-3 évben a csapadékosság erõsödését tapasztaltam. Persze a vizsgálat tárgya a Tisza vízgyûjtõje volt, ill. a levonult árhullámok száma, nagysága – sõt leszûkítve tulajdonképpen az, hogy az emlékezetesen nagy Tisza árvizek kapcsolhatók-e ilyen távoli jelenséghez.
Nos, azt kell mondanom, hogy bár a vizsgálható 56 év Link nem túl sok, de jellemzõen a lehûlési folyamatok alatt, vagy azokat röviddel követve alakult ki a jelentõsebb Tisza árvizek (1970, 1974, 1980-81, 1998-99-2000, 2006) igen nagy része. A tartósabban pozitív anomáliát mutató idõszakokhoz inkább kapcsolódnak aszályos évek (pl. 1982-83, 1986-87, 1992-94, 1997, 2002-04).
A tavaszi árvizeknél nagy szerepe van a hóban felhalmozódott víz mennyiségének. Mivel ez a csapadék lefolyását akár 2-4 hónappal eltolhatja és fokozza az árvíz kockázatát, ezért nem minden esetben „hozható össze” a lehûlési folyamattal, ugyanakkor itt is megfigyelhetõ egy igen érdekes jelenség.
A Tisza vízgyûjtõn a nagyobb hómennyiségek felhalmozódásának egyik csoportját (1985, 1996, 1999, 2000, 2006) a nagyobb negatív anomália téli, tél végi csökkenése (melegedés) jellemezte, míg másik csoportját (1970, 1987, 2003) a nagyobb pozitív anomália csökkenése (lehûlés) jellemezte.
Vagyis úgy néz ki, mintha az igazán markáns folyamatok mozgatórugója az esetek nagy részében a stabil egyirányú változás lenne. A Tisza esetében, a vizsgált idõszak lehûlési periódusaiban ez jelentõsen emelte az árvízi kockázatot.
És akkor most következzen az, amibe aztán könnyen beletörhet a bicskám – nevezetesen az egyébként hosszútávú esélylatolgatásba való tavaszi esélylatolgatás.
Szóval most azt gondolom, hogy ha az El Nino mostani leépülése stabilan folytatódó (legalább 3-6 hónapos) folyamat lesz, akkor egy az átlagostól csapadékosabb idõszak elébe nézünk. Ez persze nem azt jelenti, hogy holnaptól 1-2 évig folyamatosan több csapadék hullik majd mint az átlagos, hanem azt, hogy a következõ 1-2 évben, fõképp a Tisza vízgyûjtõin (végül is ez volt az összehasonlítási alap) összességében az átlagostól több csapadék valószínû.
Ennek elsõ jelei már mutatkoztak az év eddig eltelt idõszakában is, de igazán érdekesnek az év hátralévõ része látszik.
Ha viszont az átváltási folyamat lelassul, vagy megáll, akár további száraz periódus is kezdõdhet.
Ez az Én fikcióm és esélylatolgatásom, kíváncsian várom mekkorát bukok vele!?:-)

Gonosz vagy

Bezzeg régen mekkora telek voltak!

Egy ilyen "tél" után nem csoda...

Milyen lenne, ha idõvel tényleg eltûnnének itt a telek
szörnyû még csak belegondolni is...
Elképzelni se akarom..

Ez most csak úgy eszembe jutott és kikívánkozott belõlem.

Noli és Nyuli, köszönöm a segítséget!

Kedves ninovarga, hiába nézegetem nem látok privi üzenetet.

Nanovich: folyamatos üzemnél épp annyit köt meg, mint amennyit kibocsát. [ha újra ugyanannyi növényt ültetnek el, mint amennyit elégettek, annak a felépítéséhez ugyanannyi szénatom kell, mint amennyit elõtte kipöfékeltek co2 formájában az erõmûbõl.
Ennek ellenére én sem hiszem, hogy ez oldaná meg az energiagondokat... Elegendõ növény termesztéséhez hatalmas terület kellene. Kérdés, honnan vennénk ezt el, ill. milyen hatással lenne ez az intenzív növénytermesztés az õshonos élõvilágra.

Kp, hogy a fenében lehet egyszerre védeni a klímát úgy hogy támogatjuk a biomassza-erõmûveket (amelyek azért szintén ÜHG-at pumpálnak ki bár elõtte meg is kötött valamennyit) és elutasítani az atomerõmûveket?! Nincs ebben egy kis ellentmondás?

Ezt az enyhe telet amerikai tudósok szerint az El Nino jelenség okozta. Ez egy ilyen tél volt. A nyár milyen lehet egy ilyen idõszakban? Helyi hatások okozta, hirtelen hõzivatarokkal számoljunk, vagy inkább szárazsággal, vagy hûvös csapadékos nyárral számoljunk? Kinek mi a véleménye? Elõre is köszönöm.

Kedves Nivalis! (alias Havas) Olvasd el privát üzenetedet és ha gondolod, privát üzenetben válaszolj! ninovarga

Nagyon helyes, Floo. Ezt valóban ilyen differenciáltan kell értékelni.

Nekem vagy nagyapai örökségbõl :-)

Görögországban ez a jövö heti hidegbetörés ha bekövetkezik,mindent elfagyaszt,hisz ott már elõbbre tart a természet,ott egy -3-4 fokos fagy már nagyobb kárt tesz mind itt a -10 !
Azért a tunéziai barack elfagyása az komoly!

Az OMSZ hirdeti a honlapján, hogy az egyik Réthly-könyv kapható náluk: Link

Szia!

Így hirtelen általános tanácsként annyit tudok mondani, ha forrást keresel a neten, akkor csak a tudományos intézetek és egyetemek oldalain lévõ adatokat érdemes figyelembe venned.
Ha történeti szempontból személed a dolgot, akkor elsõként a híres Réthly Antal - könyveket ajánlom (szerintem mások is ezzel kezdenék):
Idõjárási események és elemi csapások Magyarországon címmel jöttek ki a kötetei idõszakonként rendezve, beszerezhetetlen, könyvtárat javasolom a feltalálási helyéül.
Szemelvények voltak belõlük régi Föld és Ég folyóiratokban.
A jelenvaló ismereteket tekintve szerencsére egyre több könyv jelenik meg a témában, ezt javasolhatom: Link

A Természet Világa rendszeresen közöl éghajlati témájú írásokat, érdemes a netes archívumukat ( Link )végigböngészni évekre visszamenõleg is, sok cikk van online, de ami nincs, azt megtalálod könyvtárban.

Gondolom mások is segítenek hamarosan! Sikeres kutatómunkát!

Sziasztok!

Elõször is szeretném üdvözölni a legmélyebb tisztelettel a társaságot, mivel már két éve olvasom metnet-et, bár kompetencia hiányában nem igazán szóltam hozzá a témákhoz. Most azonban segítségre lenne szükségem.
Elöljáróban annyit magamról, hogy Mikinek hívnak és az ELTE-BTK történelem-muzeológia szakára járok. Egy ideje már – igaz csak hobbi szinten - foglalkozom éghajlattörténettel és történeti ökológiával. Komolyabban tavaly õsszel kezdett érdekelni a téma, amikor Glatz Ferenc tanár úrnál készítettem egy referátumot Magyarország éghajlattörténetébõl. A szakirodalom és a források tanulmányozása meglepõ eredménnyel és fontos tanulsággal zárult, melynek lényege, hogy sajnálatos, hogy a történész szakma nem foglalkozik ezzel a kérdéssel behatóbban, hisz a világtörténelem összefüggései sokkal nyilvánvalóbban megmutatkoznának.

Ebben a félévben Kósa László tanár úr indított a BTK-n egy kurzust, Természeti katasztrófák a hosszú 19. század címmel melyre azonnal jelentkeztem. Az érdekesebbnél érdekesebb referátum témák között olyan izgalmas címek is szerepeltek, mint szélsõséges idõjárás események és következményei, aszályok, szárazságok, árvizek, tûzvészek stb. Kisebb fajta kakukktojásként szerepelt a témák között az „Éghajlat változás és várható következményei” is. Egybõl elvállaltam, de nem gondoltam, hogy ekkora fába vágom a fejszémet. A probléma a témával, hogy a neten (és máshol) óriási mennyiségû cikk és tanulmány olvasható a kérdéssel kapcsolatban, de számomra ezek több esetben is gyanúsak. Természettudományos ismereteim talán szerény mértéke (melyet folyamatosan próbálok javítani), úgy érzem nem teszi lehetõvé, hogy a megfelelõ kritikával kezeljem az óriási irodalmat, melyet érzésem szerint oly nagymértékben áthat a szenzációkeresés vágya, mely bizalmatlanná tesz engem mindenfajta, a témával foglalkozó írással szemben. A kérésem az lenne, hogy lennétek-e olyan kedvesek és jók, hogy össze tudnátok nekem szedni azokat az éghajlatváltozással és annak következményeivel kapcsolatos internetes oldalakat, cikkeket, tanulmányokat, folyóirat számokat, szerzõket, könyveket magyar és angol nyelven, melyre nyugodtan lehet építeni, egy tudományos(!) jellegû munka összeállításában. Bármilyen tippet szívesen fogadok, mellyel kitudnám egészíteni a saját gyûjtésemet. Mivel nemcsak elõadást kell ebbõl tartanom, hanem írásban is be kell adni, ezért terveim között szerepel a munka végeztével egy 10-15 oldalas dolgozat összeállítása az ügyben. Errõl sokat még nem tudok mondani, majd csak az anyaggyûjtés fényében fogom eldönteni, hogy hova teszem majd a hangsúlyokat a dolgozatban (terveim persze vannak). Minden segítséget elõre is köszönök és természetesen a kész dolgozatot szívesen elküldöm bárkinek, akit érdekel a végsõ eredmény (elõreláthatólag májusra közepére lesz kész).

Mindenkinek köszönöm a figyelemét!

A jövõ hétre várható hideg jó alkalmat ad annak a jelenségnek a tanulmányozására, amirõl itt beszélünk. A megfigyelt területek minimumai és a keletkezõ károk élõ példát fognak szolgáltatni. A várt idõszak érdekes megfigyelési szempontja lehetne többek között a jelenleg be nem fagyott Balaton klimatizációs képességének megfigyelése a part hõmérsékleti adatainak módszeres követésével.

Az izraeli elfagyás érdekes dolog, hisz az ottani gyümölcstermesztõk pont arról váltak híressé az elmúlt évtizedekben, hogy egy rakás amúgy trópusi növénynek nemesítették ki a relatíve hûvösebb idõjáráshoz alkalmazkodott fajtáit (pl. avokádó), nem kis sikerrel. (nem beszélve a kiváló öntözési, vízhasznosítási technológiákról, és egyéb, a lehetõségeket maximálisan kihasználni képes modern, környezetkímélõ technológiai újításokról) Nem tudom, hogy mennyire voltak korábban jellemzõk Izraelre pl. a havazások, bár olyat néha érdekességként látni lehetett híradóban, hogy Jeruzsálemben havazik. Azt se feledjük, hogy vannak ott olyan, termelésbe vont régiók, melyek pusztán a technikának és a szorgalmas munkának köszönhetõen váltak mezõgazdasági területekké, lévén az elmúlt 2-3000 évben sivatagokká lett (korábban nedvesebb) területek. Sivatagokban meg ugye eleve nagy a napi hõingás is, ezt valahogyan ki kellett iktatni, hogy növényeket tudjanak termelni. Ha jól tudom, még mozgatható üvegházaik is vannak. :-) Ráadásnak azok a régiók, ahol a legjobb talajok vannak, a legkevesebb csapadékot kapó régiók is egyben...
Magyarul pont õk azok, akik szinte naprakész válaszokkal állnak a változásokkal szemben, mert nem sajnálják a pénzt a K+F-re, s nem restek alkalmazni a legmodernebb technológiákat a mezõgazdaságban (leginkább azért, hogy ellássák az országukat belföldi termékekkel).

Kedves Mindenki!
Továbbra is élvezettel követem a fórumon folyó vitákat és miután ismét a szoros érdeklõdési körömbe tartozó téma van napirenden, nem tudom megállni, hogy néhány gondolattal ne hallassak ismét egy picit magamról. Ellentmondásosnak tûnhet, de konkrét ismeretek birtokában tudathatom veletek, hogy Magyarország északkeleti részén a kajszi jóval nagyobb termésbiztonságot mutat az elmúlt tíz év adatai szerint, mint az olaszországi Emilia-Romagna tartomány síkvidéki területein. Ez egyik oldalról azt jelenti, hogy a jóval késõbbi virágzás már egy biztonságosabb idõszakra tolódik, de másik oldalról pedig azt, hogy jóval megnõtt a kivételes idõjárási események gyakorisága, ami ebben az esetben mediterrán területeket is érintõ drasztikus hidegbetörésekben nyivánul meg. Két éve Tunéziában márciusban elfagyott a már öklömnyi méretû barack, ami a helybeliek szerint korábban soha nem fordult elõ. Az elmúlt évtized elfagyási tapasztalatai Izraelben (!) hidegvizes, esõztetõ, virágzást késletetõ rendszer kidolgozásához vezettek. Szeretettel üdvözlök Mindenkit!
Varga János

Épp a hideg elõrejelzésváltozatokról(egy hét múlva -15?) és a fenyegetõ dunántúli fagykárokról írtam másutt.A tavaszi fagykárok kérdése és az átlagok nem sok összefüggést hordoznak szerintem sem.Pl a legendás 1987 -es március (Pápán 8-án -19 fok is volt)nem nagyon volt veszélyes,hiszen elõtte a jan-febr átlaga kb. -2 fok volt,de ami fontosabb nem voltak tartós 10-15 fokok,mint mondjuk az idei télen.Persze a mostani 5-6 fokos telünkben nem csak az átlag magas volta a szokatlan,hanem a fagyhiány.Pl. februárban eddíg csak egyszer volt gyenge fagy, ugyanakkor a 14 fokos abszolút max nem valami rekorddöntõ.Másrészt egész tél napsütésben gazdag és alig ködös,kevés a csapadék ezek még jobban összezavarták a növényeket.A még vastagon bekövetkezhetõ 10-15 fokos hidegek így biztosra vehetõ,hogy megkímélnek bennünket a gyümölcsszüret embert próbáló nehézségeitõl...

Szerintem az a könyv nem nekünk szól, hanem azoknak, akiket fel kell világosítani az egyéni és közös teendõkrõl.
Én a Flannery könyvet fogom hétfõn megrendelni, épp leltároztak a Libriben, nekem meg van egy rakás könyvutalványom hozzájuk, szerencsére. :-)

Micsoda élet lett itt! Tegnap láttam a könyvesboltban Al Gore könyvét a klímaváltozásról.

Én pont egy hatalmas gyümölcsös mellett lakom, több gazdája is van, külön részekre van osztva. Elég sûrûn járok ki oda és az a tapasztalatom, hogy az elmúlt években mindig volt bõséges termés, látom õket ritkítani, a fák alja gyepszõnyegszerû a leszedett baracktól, amit kézzel ritkítanak létráról. Ha meg lefagy akkor szerencséjük van ,mert nem kell ritkítani, de annyi marad akkor is, hogy pont elég.