Globális jelenségek

Ezt hogy érted?

Ez a jövõ: Link

Köszi ;-)

A 0 nem minden hatványa nulla, csak a pozitív egészek, a többi nincs értelmezve

Az igazi baj, hogy az állam garantált haszonnal adta el az energiaszektort, így nem érdekelt 1 százalékos megtakarításban sem, mert minden kiesõ részt adóforintokból kell visszapótolni a multiknak.
Ez a nagy magyar privatizáció!

:-) Hûha, asszem egy kicsit pontatlanul fogalmaztam. Agrármérnök vagyok állattenyésztés szakirányon, de psszt!

A klasszikus villamosjárat:
Link

Citiybike (ingyenes bringusz):
Link

A kínai idõszámítás szerint néhány napja már a disznó, sõt az aranydisznó évét éljük. Lehet, hogy mostanában a röfik mindent képesek megtenni. Úgyhogy érdemes lesz megnézni az almokat:
lehet, hogy már ott is lapul valahol az arany(mangalica)tojás!
Röff :-)

Nem beszélve sógoraink igen példás felszíni (és felszín alatti) kötött pályás közlekedésérõl.Nem robognak "hernyók" a városban és mégis, majd mindenhova el lehet jutni a híres bécsi villamosokkal.

Pont erre gondoltam én is :-) Amúgy Weöres Sándorosan szólva a mi Attilánk "szárnyat igéz a malacra" és összeszedi a tojásaikat.

A mangalica tojásait?

Én a magam részérõl szívem szerint biciklivel vagy kettesfogattal járnék dolgozni, legalábbis ha olyan munkahelyem lenne és olyan helyen laknék. Mangalicát tartanék és minden reggel magam szedném össze a tojásokat. Azaz akkor nyilván nem munkahelyem lenne, hanem életformám. Na, de ideje felébredni. :-(

Na, most szépen rajtakaptak, hogy nem olvasom el, amit írogatok... köszi, igazad van :-)
Szóval a kiegészítés: az elsõ óra ingyenes, de ha egy perccel is túlléped, akkor 1 euro, a második óra (ha már túlléped): 2 euro, a harmadik, ezen elv szerint: 4 euro, és így tovább. Valahol maximalizálva is van, de az már egyenlõ a kerékpár árával.
Egyébként, ha úgy használod, hogy az 59. percben leteszed parkolni, és a továbbiakban is így jársz el, akkor stimmel az is, amit az elõzõ hozzászólásban írtam:
0 (euro) bármelyik hatványa 0 (euro)
hmmm, ha nem tévedek ;-)

Te Borka, az ingyent hogy hatványozod? ;-)

A stockholmi példa: véglegesítették, hogy hétköznap, napközben fizetni kell annak, aki autóval behajt a belvárosba.
A hathónapos próbaidõre bevezetett behajtási díj egy átlagos munkanapon 20-25 százalékkal csökkentette Stockholm központjának autóforgalmát. Ezzel egyidejûleg 9-14 százalékkal mérséklõdött az autók okozta légszennyezés, és 4,5 százalékkal nõtt a tömegközlekedést használók száma.
Képzelem, egy ilyen intézkedés hogyan venné ki magát Budapesten!

Egy példa Bécsbõl: tucatszám lehet találni olyan pontokat, ahol bringát lehet kölcsönözni bankkártya segítségével. Az elsõ óra használata ingyenes, utána a díj hatványozottan emelkedik. De meg tudod tenni, hogy egy fillért sem fizetsz a használatért, csak az elsõ óra letelte elõtt kell találnod egy állomást, ahová leteszed a bicajt. Az egész teljesen automatikusan mûködik, és mivel regisztrált a használó, ezért nem nagyon tünedeznek el a kerékpárok.
Egyébként Bécsben tényleg jó bringázni, kiépített utak vannak, figyelnek az autósok is és a gyalogosok is.

Ez megint csak felmegoldas. Ugyanis addig nem er semmit az energiacellas meghajtas ameddig a hozza valo hidrogent a szeneromuvekben termelt elektromos aram segitsegevel allitjak elo. Csak akkor, ha pl napelemek altal termelt elektromossag bontja a viszt. Persze lehet kemiai uton is, de az szerintem nem gazdasagos, vagy ugyszint szennyezo. (bar nem vagyok vegyesz

Nagyjából egyetértek, de már látom a hozzászólásokat, miszerint a mi tömegközlekedésünk színvonala olyan, amilyen. Csak épp ez is rajtunk múlik. Amíg a politikusok azt látják, hogy itt autópályák ígéretével lehet választást nyerni, ne csodálkozzunk, ha erre mennek el százmilliárdok tömegközlekedés helyett... (Sõt: a bp.-i tömegközlekedésen már önmagában az sokat javíthatna, ha kicsit kevesebb autó lenne az utakon, és kellene a buszoknak is a dugóban állni.)

Mondjuk az autózás "beszüntetése" szerintem túlzás. Bp. és elõvárosok viszonylatában mindenki vonatra szállhatna (persze kellõ fejlesztések után, mert a mostani hálózat nem bírná el). De ha valahol két falu között napi 2-3 ember utazna, akkor a kedvükért végigküldött busz vagy vonat jobban szennyezi a környezetet, mintha autóznának...

Az óceánok ph-ja enyhén lúgos (8 körüli). Ha savasabb lenne, akkor még az élõlények is nehezen választanának ki belõle karbonátot...

Én meg azt mondom továbbra is, hogy a magáncélú autózgatást be kellene szüntetni úgy ahogy van. Átalakítani meg a tömegközlekedést kellene, mind felhasznált enegia tekintetében, mind elterjedtségében, használhatóságában.
Azt marhára nem értem, ha egy new yorki hivatalnoknak nem snassz gyorsvasútra szállni, ha dolgozni megy, akkor egy Bp környéki faluba kitelepült Pesten dolgozónak miért muszáj autóznia?

A jármûvekkel kapcsolatban én laikusként azt gondolom, hogy inkább az üzemanyagcellás megoldásokra kellene gõzerõvel ráhasalni a hibrid fejlesztések helyett A mérete máris lényegesen kisebb lett, hiszen A osztályos Mercit is átalakítottak már, pontosan azt demonstrálandó, hogy egy ekkora méretû autóba is bele lehet tenni a megfelelõ erõforrást az összes járulékos berendezéssel együtt. A hibrid megoldás csak kevesebb szén-dioxidot és egyéb vackot bocsát ki, míg az üzemanyagcellás jármûvek egyetlen "szennyezõ" anyaga a vízgõz. Azt persze nem tudom, hogy az elõállításuk mennyivel környezetkárosítóbb, de az a gyanúm, nem sokkal.

Noli

Komolyra fordítva a szót (sajnos ismét ok van rá):

"Napvilágot látott" az ENSZ klímajelentésének harmadik, eddig még nyilvánosságra nem hozott része (paradoxon... szóval ez nem hivatalos megjelenítés, hanem kiszivárogtatás). Ebben a következõ évekkel kapcsolatban az a megállapítás olvasható, hogy az emberiségnek kb. 2020-ig van lehetõsége olyan új technológiák bevezetésére, melyekkel elkerülhetõ a visszafordíthatatlan klímakatasztrófa. Ha az üvegházgázok kibocsátása 2020-ig nem csökken lényegesen, akkor a Föld felmelegedése visszafordíthatatlan folyamattá válik, mely Grönland jegének elolvadását és az óceánok túlsavasodását vonja maga után.
Az IPCC-jelentés különbözõ intézkedéseket javasol, így pl. a bioüzemanyagok széleskörü felhasználását, a hibrid-jármüvek erõteljes fejlesztését és elterjesztését, új atomerõmüveket (!), a rizstremesztés átállítását olyan fajokra, melyek nem vízben nõnek (ezáltal csökkentve a metán-termelõdést; a rizsfogyasztó népesség arányát tekintve ez is komoly teendõ).
A jelentés harmadik része hivatalosan késõ nyáron jelenik meg.

Fura a fénye, mert nem szórt, mint a "normál" izzóé. Lehet kapni olyan LED-es lámpát is, melyek mesterségesen megerõsítve némi optikával szórják a fényt (ez jóval drágább sajnos). Ami miatt még furának láthatod, hogy itt csak egy adott hullámhoszú fénysugarat bocsát ki a lámpa, nem azt a meleg fehéret, amit az izzóknál megszokott az ember szeme. Tehát a sárgásfehér LED lámpa sosem lesz olyan, mint a természetes fény, ám megpróbáltak ehhez közelit alkotni. Pár éve még csak sci-fiben volt elképzelhetõ egy otthoni LED-es világítás, ma elérhetõ. Nagyon sokat fog még fejlõdni, s talán oda is eljutunk, hogy Nyuli elégedett legyen s az üzemcsarnok viágítását is meg lehessen oldani vele hamarosan. :-)

Nem mellesleg pl energiatakarékossági szempontból (csak és kizárólag emiatt) megérni minden szgépbe okos processzort tenni és az energiafelhasználását rendesen beállítani.

Emellett a szerverek már a világ energiafogyasztásának majdnem 1%-át adják és akkor a rengeteg otthoni géprõl még nem is beszéltünk, ami ennek többszöröse lehet.

Vagy pl szivesen vennék olyan laptopot, aminek a fedele egy napelem, ami tölti az akksit.

Vagy olyat (erre már van mûködõ kisérlet), amiben energiacella van és kevés denatruált szesszel elég sokat elmegy.

Ezer helyen lehetne spórólni, az autóknál pl a vezetési stílus egy átlag kocsinál 1-másfél litert is jelent 100 km-en, vagy az átlagsebesség. A légkondit (a kocsiban van) is csak azért kapcsolom be, hogy a tömitések ne öregedjenek el, heti fél óra az elõirás a könyve szerint.
Szintén a spór miatt nem veszek rá 5 centivel szélesebb gumit, mint a gyári elvárt...

Ezer kis helyen lehet spórolni, csak bele kell kezdeni.

Még egy példa: a rendesen hõszigetelt ház fûtésigénye a szigeteletlen 20%-a körül van. Ehhez pedig nem kell más, csak 30-40 cm kõzetgyapot és 30 cm hungarocell. Garantáltan megtérül, csak rá kell szánni az elején a sok pénzt.

Azért a BMW-nek vagy kinek egész jól világítanak a ledes lámpái fékezéskor

Részben igen, részben viszont direktben is végbemegy, ha másutt nem, a frissen meszelt falakon

A kémiai folyamatoknál a koncentráció nem nagyon játszik szerepet egyébként, max a reakció sebessége (a termelt anyag mennyisége pontosabban) nem lesz mérhetõ.

Ja és itt persze be kellene számolni az óceán (tippem szerint minimálisan savas) kémhatását is, mert az sokat számit.

Mici: Neked már csak a gyertya marad

Szerintem a led még szarabb mint az elõzõ

Nagyon fura a fénye. Világít mint az állat, mégis alig látsz mellette valamit. (pl belenézel akkor vakít, viszont egy hasonló fényességû mezei izzó fénye mellett valahogy jobban lehet látni.)

Persze, de egy LED-es világítótesttel nem tudsz egy üzemcsarnokot bevilágítani Ott megvannak az elõírások, a munka nehézségétõl ill. bonyolultságától függõen különbözõ fényerõsségeket kell biztosítani.

LED-es "izzó" a jövõ. Helyi világításra csak azt szabadna használni, ennek még a legszuperebb kompakt is csak hajlongva köszönhet. :-)

Hát, nem tudom, Neked mit adtak el Az "igaziak" ugyanakkorák, minr egy normál izzó és ugyanabba a foglalatba csavarhatók. Régebben voltak ú.n. kompakt fénycsövek, amik tényleg hosszúak voltak.

"lettartamuk kb. az 5-7-szerese" : hát nem tudom, de nálunk max annyit tart ki mint egy sima izzó, vagy még annyit se.
Ahogy közeleg a vég, egyre lassabban erõsödik a fénye...

Ráadásul ez tök hosszú, kilóg az álló lámpa búrájából, és idegesít ahogy a szemembe világít. Ha elfordítom a fal felé, akkor alig világít, ráadásul a plafonra se tudok vele világítani, a mert úgy is vakít.

Summa summárum: én utálom mint a sz@rt.

Érdekes ausztrál kezdeményezésrõl szóltak a hírek tegnap. Eszerint betiltották a hagyományos izzólámpák használatát (és ezzel együtt forgalmazását is, persze), helyettük csakis az energiatakarékos "kompakt lámpákat" lehet használni és beszerezni.
Ezek 80 % energiamegtakarítást tesznek lehetõvé ugyanazon fényerõsség mellett. Az áruk ugyan még 2-3-szorosa (kb.) a hagyományos izzókénak, viszont élettartamuk kb. az 5-7-szerese. Mielõtt még valaki legyintene: elsõ munkahelyemen, frissen diplomázott mérnökként összeállítottam egy tanulmányt az "Energiatakarékos világítótestekre való áttérés lehetõségei"-rõl, 1991-ben (figyelembe véve a kívánt ill. elõírt fényerõsségeket, fogyasztói helyeket, a piacon fellelhetõ összes világítótest-típus tulajdonságait, stb...). Az egyik fontos felismerés az volt, hogy egy nagy iparvállalat éves energiaköltségének 25-30%-a (!) fordítódik világításra - és az már sok pénz. Beleszámítva a jóval hosszabb élettartamot és a 80 %-kal alacsonyabb fogyasztást, az elsõ beruházás kb. 1,3 év alatt megtérült volna, onnantól kezdve már "nyereség" ill. megtakarítás lett volna. Aztán persze jött a privatizáció... Itthon csak ilyenekkel világítok

Izland adottságaival (óriási mennyiségû geotermikus energia, magyarországnyi területen mindössze 250 ezer ellátandó ember, energiaigényes iparágak nélkül) persze könnyebb lenne, csak kár, hogy nincs több ilyen ország a világon.

Ja, ha meg akarjuk magyarázni, miért nem teszünk semmit, arra jó a válaszod. Amit írtam, az csak óvatos megközelítés volt, hiszen csak az új lakásokra írtam.
Ha általánossá válna, nyílvánvalóan a százszorosát lehetne elérni. Ez ugyan még mindig töredéke az egésznak, ám egyik pillanatról a másikra nem lehet 0-ról 50 százalékot elérni, viszont, ha el sem kezdjük...
Izland sem az elsõ évtizedben érte el a 70 százalékot, hanem 100 éves tudatos fejlesztéssel.

Valóban csak kisfogyasztók a lakossági felhasználók, ám azért ezt sem szabad elhanyagolni, ha más nem, a szemlélet okán. Már csak azért sem, mert ezen fogyasztók egy része esetleg olyan munkával rendelkezik, hogy ötleteket adhat nagyfogyasztóknál is az energiatakarékosabb, környezetkímélõbb módszerek használatára.

Pontosan ugyanezt akartam írni. Nem a lakosság fogyasztja az energia nagy részét, hanem az ipar. És az iparnak nagy mennyiségû helyileg koncentrált energiára van szüksége.

Összehasonlításként: egy ilyen kis ország évi CO2-kibocsátása kb. 70 millió(!) tonna... Ha ebbõl 30 ezret (0,04%-ot) megspórolnánk, amiatt még nem zavartatná magát az energialobbi. Sajnos a fûtés (amiben kézenfekvõ a napenergia alkalmazása) csak egy apró töredéke az energiafogyasztásnak. Az áramtermelésben vagy a közlekedésben már sokkal bajosabb lenne alkalmazni: ennek is jókora helyigénye lenne, és nem lenne feltétlenül "tiszta" (pl. a napelemek gyártását nem nevezném annak).

Nahát, nahát...
Link

Rosszak az összehasonlítások, mert egyetlen energiafajta favorizálása hatalmas kockázat.
A legtisztább energia továbbra is a napé, ráadásul a jelenlegi lehetõségek között a teljes energiafelhasználásunk 30%-át biztosíthatnánk vele. Egyetlen nagy problémája van, mindez 30%-os kiesést okozna az energialobbinak.
Egy 150-160 m2-es háznál a gázfelhasználást 60%-kal csökkenti, csakhogy mindez 2-3 milliós beruházást igényel, ami csak 5-8 éven belül térül meg. Évente ilyen mértéknél 300 kg-os CO2 megtakarítást jelent. Átlagosan 25 ezer lakás épül Mo-on, s ha csak 10 ezer így lenne felszerelve, tíz év alatt 100 ezer lenne, azaz 30 ezer tonna CO2-t lehetne megtakarítani egy ilyen kis országban, mint a miénk!
Csakhát a sokat emlegetett energialobbinak nem ez az érdeke.

A kérdés az, hogy milyen mennyiségben nyeli el (ha melegszik a viz, egyre kevésbé). Ráadásul a folyamat túlságosan lassú ahhoz, hogy ezzel segíthetnénk magunkon. Ha egy csapásra minden ipari CO2-kibocsátást megszûntetnénk, a már kint lévõ mennyiség még évszázadokig kint maradna a légkörben, gyakorlatilag csökkenés nélkül.

Egyébként a folyamat az általad leírt formában nem megy végbe az óceánokban [tisztán kémiai úton nem képzõdik mészkõ, ui. azért nem valami tömény caoh-oldat a tengervíz

A CO2-t elnyeli az óceán is, illetve a benne oldott CaOH:

CaOH + CO2 = CaCO3 + H2O, a meszelés is igy köt meg a falon.

Ha választani kell az elérhetõ energiafajták közül, akkor én is egyetértek veled és Cauchyval. Na de a már kibocsátott CO2-t atomerõmüvekkel sem tudnánk kivonni, ilyen értelemben az is csak a jelenlegi állapotot konzerválja. CO2 kivonására az az egyetlen módszer kínálkozna, ha biomassza-erõmûvekbõl az égésterméket nem engednénk a légkörbe, hanem szépen besajtolnánk föld alatti tárolókba. (A szenes ill. szénhidrogénes erõmûvek kapcsán erre vannak használható tervek - de ott alkalmazva ez is csak szinten tartást jelent.) Ha közben a szükségletek nagy részét nukleáris energiával fedeznénk, akkor ezeket a biomassza-erõmûveket nem is kellene mindenáron minél hatékonyabbá tenni, nem igényelnének spéci energianövényt intenzív termeléssel - sõt, végsõ esetben bármilyen növényi eredetû hulladékot "megennének", és a céljuknak így is megfelelnének... Na jó, felébredtem.

Én egyértelmûen az atomenergiát tartom a ma elérhetõ legjobb és legtisztább energiafajtának. Továbbmenve pár évtized múlva a fúziós-energia töltheti be ezt a szerepet.

Az enmlékeztetõ kevés... 1906. óta tudjuk, hogy nem illik földrengésveszélyes helyen feltöltött parton várost építeni. Aztán meg lehet nézni, azóta mik épüétek (és dõltek össze) ilyen helyeken - többek közt a földrengést sokszor átélt San Franciscoban, illetve legutóbb Kobe-ban. A rengéskor folyadékként viselkedõ talaj nem elég, ha pénz van az adott területben, akkor építenek rá. Legfeljebb összedõl, s legfeljebb párezren meghalnak. Nem?
Az összes többi dologgal is így van sajnos.

25 millió dollár azért elég jó motiváló tényezõ, nem? :-) Kb. 50 milliárd HUF.
Azonban nyilván nemcsak emiatt indult be az ötletbörze. Azért Természet anyánk idõrõl-idõre emlékeztet minket a sokasodó teendõkre.

Sörkollektor. Kollégámnál már jónéhány hete kiválóan mûködik, és nem szoktak fázni, pedig pici gyerek is van, aki miatt nem elég a 17-18 fok.
Na jó, persze ezt egy nagyvárosban nem lehet megoldani, de kis lépésekkel is elõrejutunk, csak nem olyan piszok gyorsan. Én pl. fatert rádumálom, hogy a telken csináljon, úgyis érdeklik az ilyen megvalósítható és hasznos újdonságok.

András, ez oké, csak az nem, hogy ugye a mostani CO2 szinthez is jelentõs melegedés társul. Ennek csökkentéséhez a biomassza nem járul hozzá. Igaz, a nukleáris erõmûvek sem de nem is igényelnek országnyi területeket. Azaz ezzel nem nagyon tettünk semmit csak konzerváljuk(NÁNK) a jelenlegi állapotot. További gond ugye a termõföldek kárára való terjeszkedés, illetve a tápanyag kivonása a talajból. Merthát annak a szerencsétlen és igénytelen növénynek is köll azért más is a vizen az oxigénen és a szén-dioxidon kívül. Ennek ugye meg az a másik következménye hogy a talajban addig már kötött állapotban lévõ annyagokból szennyezõanyagokat eresztünk a légköbe (SO2, NO2 stb), amik küzül pesze lehet hogy néhány a melegedés ellen hat (pl SO2) de azért mégis egy újabb kontrollálatlan és súlyos szennyezõannyaggal terheltük a környezetet. Félreértés ne essék, én sem az "atomot" tartom a végleges megoldásnak, hanem a nap- szél- geotermikus erõmûveket. Mindezeket persze egyszerre kiváltanák a fúziós erõmûvek, amelyeknek gazdaságos hatásfokától azért még igen messze vagyunk. Summa summarum: ha már egszer védünk akkor vagy csökkentsük az ÜHG-ok kibocsátását vagy próbálkozzunk valami nem szennyezõ és nagyobb energiasûrûségû dologgal. Aztán majd jöhet a többi....

(Itt nem szóltam az állati biomasszáról de az is hasonló gondokkal bír. Gondoljunk csak a CH4 emisszióra)

Legalább valakik merik használni a fejüket sapkahordáson kívül másra is. A sok bizarr ötlet között elõbb-utóbb lesz használható is, csak ne lohadjon a lelkesedés...

Beindult a fantázia:
Link

Link

A kép önmagáért beszél! Nemcsak az Oroszországi negatív, de a Kanada és Grönland közötti pozitív hõmérsékleti anomália is durva - fõleg így együtt, egyidõben!