Időjárási visszatekintő

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67472 - 2011-10-24 00:19:55)

Kérdezd meg a 90 éveseket! Egy novella is feldolgozza, sajnos íróját és címét elfelejtettem, de az 1977-es írásbeli érettségi egyik választható mûve volt.
Bocsánat, nem hosszútávú.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67471 - 2011-10-23 23:42:04)

De beteg!!! Esetleg szemtanú?

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67470 - 2011-10-23 23:40:17)

Kontinentális hidegbetörések terén szerintem ez a "szörnyeteg" viszi a pálmát: Link Link

Július 29-e óta elõször mértem 5 mm fölötti mennyiségû csapadékot, pontosan 9,9 mm-t ma reggel. Ezzel október eddig 14,5 mm, augusztus-szeptember-október: 26,9 mm, ebben az évben pedig 319,3 mm a szumma. Tavaly ilyenkor 800 mm fölött jártunk.

Tegnap végre itt is jelentõsebb esõ esett, 13mm mennyiségben. Ezzel október hónapban 15mm, augusztus-szeptember-október hármasban pedig 18mm csapadék hullott. Még a csapadék elõtti kép, kiszáradt Magyarország: Link

Tegnap este, itt több esõ esett, mint az elõtte levõ 80 nap alatt összesen.
Tegnapi csapadék: 20 mm
Az elmúlt 80 nap csapadéka: 17 mm (augusztus 1 - október 19.)
Ez a nap pedig az idei évben a 2. legcsapadékosabb nap is egyben, ennél több csapadék egy nap alatt csak július 19-én esett, akkor 23 mm.
Éves csapadékmennyiség: 285 mm

A mai nap a maximumhõmérséklet: 11,2°C lett ez az idei õszi szezon eddigi legalacsonyabb maximuma. A fagyokat tekintve pedig 6 fagyos napnál tartok, a leghidegebb reggel 18-án volt -4,7°C-al.

A hónap a mostani 2 mm esõvel 6 mm-nél tart. Hatalmas az aszály itt továbbra is. Link

Nálam 7,6 mm csapadék esett reggelig.
Ezzel a hónap 26,4 mm-re ugrott.

Fordult a kocka ezzel a frontálzónával ? Aug. és szept. nagy szárazságot hozott az ország középsõ és déli területein, de most arrafelé (elsõsorban délnyugaton és középen) 10-25 mm esett, és még most is esik. Míg itt Ény-on az utóbbi hónapok elfogadható mennyiséget hoztak (ha nem is sokat), most 10 mm alatt maradt a hozam, Pápán 6 mm lett 2 nap alatt, de Ék-en és Dk-en sem nagyon esett 2-10 mm-nél több (ott még bízhatnak). Az október ide már nem sok csapadékot hoz, a GFS szerint 4 mm lesz a következõ héten, így jóval átlag alatt lehetünk megint (most csak 24,5 mm a havi állásom). Szerencsére az aszály sújtotta vidékek most jelentõsebb esõt kaptak, de az éves állás siralmas így is, lesznek olyan helyek, ahol 300 mm sem lesz 10 hónap alatt.Vajon az utolsó 2 hónap javít ezen ?

Szép kis fõn hatás volt ma a Mecseknél: Link

Ma reggel Váralján -4,5°C volt, ezzel megdõlt a 17-ei napi és az abszolút októberi rekord is (2006. október 31.: -4,0°C). A pécsi napi hidegrekord is megdõlt (1901-2011). 1970-ben október 17-én -1,4°C volt, ma reggel -1,5°C. Link Link

Sármellék 2235 óra körül tarthat a mai nappal bezárólag.
Ha október maradék 14 napján hoz 5 órás átlagot, ami elvileg teljesíthetõ, akkor 2300 órával zárhatja az októbert.
Marad még 200 óra a rekordig, mindezt két hónap alatt kéne teljesíteni.
Elég esélytelennek tûnik, a 2450 óra még talán sikerülhet, ha marad az idõjárás napos jellege.

Köszi, ezt még én sem vettem észre! Az Ogimet mindig tud meglepetést szerezni. Az "Gramet meteo" is jó fejlesztés (asszem január óta van) pláne, hogy a 925, 850 stb hPa-ok hõmérséklete számszerûen ott van.

Köszi az adatokat, nagyon izgalmasan hangzik:-)

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1605 - 2011-10-10 19:52:02)

Sajnos ez a probléma egyébként a ferihegyi adatokkal is. 1996-tól 2010-ig teljes mértékben hiányoznak az adatbázisból, mert akkor a mérés nem az OMSZ hatáskörébe tartozott. Illetve ma sem tartozik oda, csak tavalytól van egy saját automata állomása a szolgálatnak Ferihegyen, így ismét van onnan hivatalos adat a szélsõértékeket tekintve.

Én még egy nagyon alacsony értéket találtam a fõváros jelenlegi területérõl.
1942. január 24-én az akkor még Budapesten kívül esõ csepeli Királyerdõben -27,1 °C-ot mértek.
Ha akkoriban (1940, 1942) lett volna Ferihegy (vagy akár csak egy beépítetlen, külterületi Lõrinc, mint amilyen volt pl. még 1960 környékén), akkor talán -30 közelében lenne most az abszolút minimum.

Lõrincen 1953-1954 óta van egyébként rendszeres mérés, az abszolút hidegrekordja rögtön 1954. január 28-án meg is született: -23,6 °C.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1604 - 2011-10-10 17:20:09)

Ferihegy 1987-ben kerekített -27°c-ot mért: Link Nem tudom, lehet-e ennél alacsonyabb fõvárosi értéket találni.

Megszámoltam: a budaörsi ex-állomás 123db (!) fõvárosi napi hidegrekordot tart, és ezt 20 évnyi fennállása alatt szedte össze. Én is mértem néhány kiugróan alacsony értéket, emlékeim szerint azonban a régi OMSZ adatok Budapest-Örsöd néven csak tavaly kerültek be a pesti rekordok közé.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1603 - 2011-10-10 17:13:32)

Köszi szépen. Viszont tudok hidegebbet is méghozzá -26,1 fok 1954 február 7-én Ferihegyen mérték, azt hiszem talán ez a leghidegebb érték a fõvárosból. A Budaörsi adatot tudom.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1602 - 2011-10-10 17:09:34)

Budapest/Örsöd = Budaörsi repülõtér. Itt van a régi OMSZ állomás helye Google térképen: Link

A régi észlelési helyemhez hasonlóan a repülõtér is fagyzugnak tekinthetõ a környék magasabban fekvõ pontjaihoz képest. Csak október hónapban Budaörs 9db "fõvárosi" hidegrekordot tart, mindezt az 1970-es évek eleje és 1992 között sikerült összehoznia. A fõvárosi abszolút minimum rekordja is Budaörsrõl származik, 1987 januárból (-25.6°c). Ezen a napon Pestszentlõrincen "csak" -22 fok volt.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1601 - 2011-10-10 16:09:37)

Az jó, tényleg ne tudom, hol van Örsöd, pedig elvileg itt lakom nem messze. Köszi a választ:-)

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1600 - 2011-10-10 12:46:2

Ugyanarról beszéltek.

Az a bizonyos régi budaörsi állomás (ami Budapest Örsöd, XI. kerület jelöléssel van feltüntetve az adatbázisban) pont annyira budapesti, mint Budapest Ferihegy...

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1599 - 2011-10-10 06:53:59)

Örsöd mérte azt a -0,8 fokot XI kerületben és a belvárosi állomás 1899-ben.
Sajnos semmi rekord nincs meg -3 fok körül lehetett az alja Kakucs, Zabar állomáson.
Szél és magas harmatpontok gátolták. Viszont több helyen fagyott.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1598 - 2011-10-09 23:30:55)

Azt a bizonyos -0.8°c-os budapesti rekordot 1979.10.10-én Budaörsön, a repülõtéren mérték. Tudomásom szerint a régi repülõtéri állomás szinte pontosan a város és elõváros közigazgatási határán volt.

Nálam (eddig) 122 nyári nap volt az idén, de szerintem itt sem lesz már több.

2011. szeptembere Váralján: Link
Középhõmérséklet: 18,8°C
Abszolút Tmax: 34,2°C
Átlagos Tmax: 27,4°C (Az eddigi szeptemberi napi rekordok átlaga [2000]2006-2010: 26,7°C!!!)
Abszolút Tmin:5,8°C

18 napon dõlt meg az eddigi napi Tmax rekordja. Több nyári nap volt, mint júliusban, az átlagos Tmax is magasabb volt, mint júliusban, akkor 26,7°C volt ez az átlag, a hõségnapok száma megegyezett, az mindkét hónapban 11 volt. A legalacsonyabb Tmax szeptemberben 14,8°C, júliusban 14,2°C volt. Egészen elképesztõ hónapon vagyunk túl.

5,0 mm csapadék hullott a frontból. A port megkötötte pár nap erejéig, de a szárazságon nem tudott enyhíteni. Várom a jó kis mediterrán ciklonokat! [esõ]

A hûvössé vált õszben egy újabb visszatekintés az elmúlt nyári + nyárias szeptemberi idõszakra.

Ha a 4 hónap átlagát (jún.-júl.-aug.-szept.) nézem, akkor az elmúlt 50 év alapján a következõ a sorrend:

1., 2003. 22,20 °C.
2., 2011. 21,80 °C.
3., 1994. 21,55 °C.
4., 1992. 21,43 °C.
5., 2007. 21,15 °C.
6., 2002. 20,83 °C.

Ezekbõl az adatokból is látható, hogy egészen különleges 4 hónap van mögöttünk és "legendás" nyarakat sikerült idén felülmúlnunk.

Jó helyen kapisgálsz. Azonban nem csak egy fa tud árnyékot vetni, orografikus okokból is lehet kevés napsütés. Nem csak völgyre kell gondolni, hanem keletre vagy nyugatra elhelyezkedõ dombságra, hegységre is. Nagyon kevés helyen mérnek Campbell-Stokes féle mérõvel, elsõsorban a humán erõforrás igénye miatt, így a napfénytartam térképeket a durva felbontás matt én is fenntartással kezelném.

Nagyon jó ez az óránkénti adatközlés, és végre eltûntették azt a ronda szegélyt is. Egy ami nem tetszik, hogy az új verzió csak www-vel mûködik, az nélkül a régi verziót tölti be.

Újabb fantasztikus fejlesztést fedeztem fel az Ogimeten:-)
Óráról-órára közli az adatokat hmm nem rossz:-)
Pl.:
Link
Link

Nagyon tetszik és szinop távirat is ott van hozzá:-)

Október elsõ 6 napja Pécsett 6 nyári nap. Az átlagos max 25,8°C. Az idei október elsõ 6 napjának átlagos Tmin-je csak 1,8°C-kal alacsonyabb, mint a tavalyi ugyanezen idõszak áltagos Tmax-a.
2011: Link
2010: Link

Én Mátraalmáson másfélszer annyi hótakarós napot látnék szívesen, mint ahány nyári nap volt idén

Hótakarós napok számának átlaga 1961-2010 között ugyanis 74 nap, a 2011. évi nyári napok száma ennél kevesebb lett. 2010-ben 102db hótakarós nappal zárt Mátraalmás, februárban heteken keresztül volt 40-50cm-es hó.

Nem tudom jól számolom-e, de ha igaz, akkor utoljára szeptember 22-én volt felhõ az égen, ami akadályozta a napsugárzást.
Tehát 2 hete gyakorlatilag zavartalanul süt a nap.
Elképesztõ!

Köszönöm szépen!
Akkor módosítok a kívánságomon, mivel ilyen sok fagyos napot azért senkinek sem kívánok a télre.
Mindenkinek fele annyi hótakarós napot kívánok, mint ahány nyári napja volt!

Metnetes adatbázisban megvannak Link
Az esztendõ legtöbb nyári napja

Szeged : 127.0 nap
Kompolt : 125.0 nap
Szeged : 123.0 nap
Cegléd : 120.0 nap
Dunaújváros : 120.0 nap

Nálam 102 nyár nap volt eddig, de szerintem már több nem lesz.

Szerintem nagyon sok helyen. Nálam eddig 106 nyári nap volt az évben, és ma meg holnap még jó eséllyel ismét az lesz. Még talán olyan hely is lehet az országban, ahol a 120-at is elérte a nyári napok száma.

Van valaki, akinél a nyári napok száma idén elérte, vagy meghaladta a százat?
Ha van, akkor annak télen ugyanannyi fagyos napot kívánok!

Én inkább 4,5 hónapot számolnék, mivel május 10-tõl gyakorlatilag nyár volt.

Nálam a szeptemberi átlag Tmax. magasabb lett mint a júliusi A június 26,8 fokkal, a július 26,4 az augusztus 29, a szeptember pedig 26,6 fokkal zárt. Idén 4 hónap volt a nyár

Szeptemberben a havi középhõmérsékletek sokévi átlaga 15,4-16,0 fok közötti megyénkben.Az elmúlt szeptember középhõmérséklete 17,4-18,6 fok között alakult, a legtöbb állomáson mintegy 2-3 fokos pozitív anomáliát jelentett, ami igen jelentõs.

Ha vesszük, hogy egy átlagos június középhõmérséklete 17,9 fok, augusztusé 19,8 fok látható, hogy ezek az értékek a nyarat idézték.

A legmelegebb 4.-én volt, amikor minden megyei állomáson 30 fok felett alakult a hõmérséklet, ekkor Gyõrben volt a legmelegebb 32,8 fok.

A hónap során 12-16 nyári napot regisztráltunk.

A hónap végére -bár a nappalok még melegek voltak- az éjjelek már hûvösebbé váltak, a leghidegebbet 4,9 fokot 29.-én Péren mérték.

A meleg mellett bõséges napfény is volt, Péren 252,0, Sopronban 242,6 órás napfényt rögzítettünk. Ezzel Sopronban 1929. óta ez volt a második legnaposabb szeptember.

A hosszú 110 éves hõmérsékleti adatsorban a hõmérséklet szempontjából is a harmadik lett, kevéssel elmaradva 1932. és 1942. szeptemberétõl, amikor szintén sorra voltak nyári napok, és még pl,. 1932. szeptember 30.-án is 31,1 fokos maximumot rögzítettek Sopronban.

Az átlagos csapadéknak mindössze 27-67%-a hullott le, de a 67%-os érték csak Sopron szûk környezetére igaz, a megye más részén csupán 13,4-17,6 mm esett.

Hónap végére így a talaj felsõ rétege jelentõsen kiszáradt.



Top5 szeptemberi napfénytartam Sopron
1
258,1
1997
2
242,6
2011
3
241,7
1947
4
237,0
2009
5
236,6
1992

2011.szeptember, Szolnok - belváros:

Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: 19,8 °C (+3,5 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: 14,5 °C (+3,6 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: 26,5 °C (+3,6 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 24,1 mm (57 %-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1016,7 hPa
Napsütéses órák száma: 256,7 h (SYNOP) (+56,5 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 8,6 h

Szélsõértékek:
Tmin: 9,4 °C (25.)
Tmax: 32,2 °C (5.)
Legnagyobb napi hõingás: 16,7 °C (11.)
Pmin: 1004,4 hPa (19.)
Pmax: 1023,7 hPa (27.)
Legnagyobb napi csapadék: 8 mm (1.)

Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 5
Jelentõs csapadékú napok: 3
Zivataros napok: 3
Nyári napok: 21
Hõség napok: 9
Forró napok: 0
Ködös napok: 0

Az idei szeptember egy mondattal lehet jól jellemezni: nyár az õszben. A havi középhõmérséklet jóval meghaladta a sokéves átlagot, különesen a hónap elsõ fele volt meleg, több alkalommal 30 fok feletti Tmax, igazi kánikula. A Tmin átlag is magas volt, az ilyenkor már elõforduló talajmenti fagyok elmaradtak. Sokat sütött a nap, kevés csapadék hullott. A csapadékmennyiség alig több, mit fele volt a sokéves átlagnak, ez is a hó elején két, bennünket szerencsésen elérõ zivatarból esett. A hó végén kissé visszaesett a nappali felmelegedés, de még így is melegebb volt az évszakhoz képest. Egy masszív AC hatására csendes, nyugodt, napos idõjárás uralkodott.

Éves csapadék eddig: 291,3 mm

Ha nem is Nógrádban, de a határtól ~30 km-re azért van egy mérõ, mégpedig az egri.
Az elmúlt évtized átlaga így alakult: (2000-2010)
2167 - Debrecen
2146 - Szeged
2119 - Eger
2097 - Pécs
1974 - Szombathely

Bizony köszönjük a remek cikket Pitomnak:-) Öröm volt olvasni nagyon jó megfogtad a lényeget:-)

Na üdv, szépen sorjában reagálok;
Floo: dolgoztam a kutatóban, elfogult vagyok , de semmivel sem rosszabbak az adataik, mind bármely OMSZ állomás mérõjének most pedig olyan felszereltséggel bírnak amit sokan megirigyelnének. (3 automata a 2 telephelyen, többek között egy Lufft WS 600)
Valóban, a napfény összehasonlításokra egyértelmûen azonos térbeli elhelyezkedésû (pl, fennsík vagy jelentõs domborzati és növény árnyékolástól mentes) területeket kellene választani.
És az is igaz, hogy az évjárat jobban befolyásol mint az országrész, de azért Békés és Nógrád (v. Sopron v. Kõszeg) adatai kötött egy átlagos 2-300 óra eltérés tuti van.

Zotya: kicsit jobban megnéztem az oldalad, és a grafikonokat, adatsorokat, lebilincselõ!! Nagyon érdekes archív listákat, lekérdezéseket lehet találni igazán profi, gratulálok.

ÉS hogy ontopik is legyen, megvan az adatsor (egyébként Pogányt VáraljaMet beírta nemrég, ~2000) és valóban, ahogy Floo is említi nem éri el egy teljesen síkvidéki mérés értékeit. A kutató dûlõje D-DKi fekvésû, a késõ délutáni nap már lebukik a hegy mögé fõleg a nyári félévben. Az adatok egyelõre aug. végéig vannak meg de Zotya adatai alapján a szeptembert az itteni májussal behelyettesítve 1900 órát kapunk. (szept, nélkül 1640)
Összehasonlítva a szekszárdi és a mecseki adatokat, a téli tavaszi hónapokban van nagy elõny az utóbbi javára, a nyári hónapokra ez teljesen eltûnik. (Lehet a téli, tavaszi jobban ködös idõszak okozza?)

Istenem, végre valaki, Magyarországon talán elõször a történelemben, leírta hivatalos közlésként, hogy:

"Végezetül fontos kiemelni, hogy a fentebbi rekordokra vonatkozó megállapítások azért nem ölelnek fel hosszabb idõintervallumot, mert a múlt század elsõ felére vonatkozóan még hiányos az elektronikus formában elérhetõ meteorológiai adatbázis(...)"

(Vagyis: a közkedvelt vélekedéssel ellentétben nem az állomások száma volt kevesebb, mint napjainkban, hanem egyszerûen nincsenek feldolgozva az adatok, ahogyan azt én magam is hangoztatom már régóta.)

Köszönjük, Tamás, és a cikket is, nagyon jó lett!

Meteorológiai rekordok szeptembere: Link

Opp, ez lemaradt.

Egyébként az a véleményem, hogy az országon belül nincsenek olyan különbségek a napfényellátottságban, amik említésre érdemesek lennének. Nagyobb különbségek lehetnek két évjárat között, mint egyes térségek között.
Persze, jó tudni, hogy mennyi az annyi, mérni kell õket, de azokat az adatokat akkor úgy kell kezelni.
Például ugye teljességgel elképzelhetetlen, hogy azon a néhánytíz km-en belül, mint ami Sármellék-Keszthely és Nagykanizsa-Letenye térsége között van, ilyen óriási különbség legyen napfényben, mint amit a térkép mutat Link
Még akkor is, hogy a csapadékeloszlással elvileg ez alátámasztható lehetne Link , node mit szóljanak akkor a nyugat-szlovéniai, tengermelléki térségben, ahol 1000-1500 mm éves csapadékmennyiség mellett mérnek átlagosan 2400 óra napfényt. Szegeden 600 mm mellett süt 2020 óra körül.
A többi idõjárási paraméterbõl egyébként ki lehetett volna következtetni két perc alatt, hogy az ország legcsapadékosabb területének napfényellátottságának megítélése téves, elég lett volna megnézni a csapadékos napok számát, vagy a maximumhõmérsékleteket. A magyar határ túloldalán a muraszombati és a varasdi napfényadatok mindez jól bizonyítják.

Az is igaz persze, hogy egy somogyi, tolnai, borsodi vagy veszprémi domboldalban nem lehet annyi napfényt mérni, mint egy teljesen sík területen, akár egy somogyi, tolnai borsodi vagy veszprémi sík területen.
De ezt nem a felhõzöttség vagy a csapadékmennyiséggel kell indokolni.
Egyébként ha a baranyai térség napfényellátottságát akarod megtudni, ott van a pécs-pogányi reptér, azt számold össze!

Zoltán!
Igen, benne volta, vastagon

Én sem akartam ezzel azt mondani, hogy 100-ig hibamentes az adatsorom (bár annak kéne lenni, ha a mûszer egy adott paraméterre van belõve). Az én méréseim illetve az OMSz -ban használatos technika különbségére ill. helyi viszonyokra vonatkozóan próbáltam meg levezetni ezt a különbséget. A napi jelentések egész órákat tartalmaznak, nálam tizedes értékek is szerepelnek, ebbõl is összeadódhat jelentõs differencia. Arról nem is beszélve (hogy talán épp ennek a fórumnak a keretein belül) olvashattuk pár éve valakitõl (talán Floo is benne volt a diskurzusban), hogy az észlelõk sem mindig egyformán értékelik ki a napfényszalagokat...
Az én adatom - mondjuk úgy - legnagyobb "hibája", hogy itt a dombok tövében mérek és kb napi 1 óra (ami lehet 50-80 perc, konkrétan nem mértem ki soha) csak azért nem számolódik napos órának, mert idõ elõtt árnyékba kerülök a domborzat miatt. Nem tudom tágas környékünkre mennyire igaz az adatom, a centrumtól a város északi részéig szerintem nincs szignifikáns különbség de a város déli része valószínû több napfényt kaphat.
Nem vettem én személyeskedésnek amit írtál, ezeket a köröket magamban tavaly (mert onnantól van ilyen adatom) én is megfutottam. Itt vannak a napi adataim Link pár napot összehasonlítottam a napi jelentésekkel de csak a fent leírtak (kb. 1 óra mínusz) látszanak.
Még annyit, hogy a "kérdések" fórumban annak idején felvetettem a kérdést, hogy a mérést ennek a problémának ismeretében, ezzel együtt el lehet-e fogadni. A válasz az volt, hogy az itteni helyi viszonyokat ez tükrözi... Mindenesetre az biztos, egy megyére vagy régióra (pláne) nem lehet ebbõl az adatból messzemenõ következtetést levonni.
Kíváncsi vagyok tudsz-é majd adatokat szerezni!


Floo: igazad van, itt nagyon számít, hogy hol, milyen feltételek mellett mérünk. Az én mérésem "hibája" is - ahogy fentebb is írtam - hogy nagyon kicsi területi lefedettségre lehet igaz az így kapott összeg.

Szerintem a sármelléki jól mér, többször teszteltem, legalábbis fölé tuti nem.
A pécsi szõlészet adatait ne vedd készpénznek, legalábbis én tapasztaltam közöttük néhány rosszat.
Különbözõ tájak napfényellátottságát nem lehet, nem lett volna szabad úgy összehasonlítani, vagy csak egyszerûen mérni, hogy lebökök valahova egy napfénymérõt, mérek, összeadom, rárajzolom õket egy térképre oszt megvoltunk.
Ennél ez több szakmaiságot kívánt volna.

Ne érts félre, kérlek; én nem a Te mérésedet vonom kétségbe, inkább a két adat közötti irreális különbséget. Lehet, pl. hogy Sármellék mér bõven fölé a leolvasási hibákkal. Igazából -úgy mint Floot- nagyon érdekelne egy korrekt napfényadat a régióból, megpróbálom a pécsi szõlészeti kutatóból elkérni. Az adataidról; nagyon tetszik és mindig élvezettel nézem át a havi összesítõdet, látszik hogy profi munka, biztos vagyok benne hogy jól mérsz. Csak azt kifogásolom, hogy elég nehéz ennyire eltérõ mérési körülmények között összehasonlítani különbözõ tájak napfény ellátottságát. üdv