Meteorológiai esélylatolgatások
Vizsgálgatva az AO, NAO index-el együtt nem találtam szignifikáns (jelentõs) összefüggést. Elég az utóbbi 15-16 évre emlékezni, volt normális tél úgy is, hogy a napfolt görbe magasan szárnyalt, illetve volt enyhe tél úgy is, hogy alacsonyan járt a görbe. Mintha a fent említett két index a napfolt tevékenységtõl eltérõ utakon járna. Persze alig érezhetõ hatásokkal mindenképpen járhat, ezzel egyet kell értenem.
Ilyet találtam:
Link
Elvileg ha a 11,2 éves napfoltciklusokat nézed és 1954.-hez hozzáadsz 11,2 -et, 1965, 1976, 1987, 1998 és 2010 jón ki.
Nos az 1987-es télre jól emlékszem, nem kell bemutatni azt az idõszakot 1999-ben februárban Füzesabonyból gyalog mentem haza az egyetemrõl mert csak Füzesabonyig járt vonat , onnan már busz nem volt...és most 2010 van !!!!
Ennyire melékszem, a többi archívumokban utánanézhetõ !
Link
Elvileg ha a 11,2 éves napfoltciklusokat nézed és 1954.-hez hozzáadsz 11,2 -et, 1965, 1976, 1987, 1998 és 2010 jón ki.
Nos az 1987-es télre jól emlékszem, nem kell bemutatni azt az idõszakot 1999-ben februárban Füzesabonyból gyalog mentem haza az egyetemrõl mert csak Füzesabonyig járt vonat , onnan már busz nem volt...és most 2010 van !!!!
Ennyire melékszem, a többi archívumokban utánanézhetõ !
Nincs valami grafikon a napfolt tevékenység alakulásáról?
Szerk.: Köszönöm, el is raktam!
Szerk.: Köszönöm, el is raktam!
Na még ezt érdemes elolvasni:
A sztatoszféra fokozott felmelegedése rejtõzhet az Európa által tapasztalt felerõsödött hatások mögött. 1996-ban bebizonyították, hogy a sztratoszféra hõmérséklete befolyásolja azt a nagy magasságú légáramlatot, jet stream-et, ami nyugat-keleti irányba húzódik át Európán, Lockwood legutóbbi tanulmánya pedig azt bizonyítja, hogy amikor a Nap aktivitása alacsony, ez a légáramlat hatalmas hurkokra bomlik, melyeken a jetek visszakanyarodva blokkolják a kontinensünk felé haladó meleg nyugati szeleket, lehetõvé téve a Szibériából érkezõ sarkvidéki légáramlatok dominanciáját Európa idõjárásában .
Talán különösebb számítások nélkül is (ezalapján) összefüggést tapasztalhatunk a mostani tartós blokking és a napfolttevékenység között.
A sztatoszféra fokozott felmelegedése rejtõzhet az Európa által tapasztalt felerõsödött hatások mögött. 1996-ban bebizonyították, hogy a sztratoszféra hõmérséklete befolyásolja azt a nagy magasságú légáramlatot, jet stream-et, ami nyugat-keleti irányba húzódik át Európán, Lockwood legutóbbi tanulmánya pedig azt bizonyítja, hogy amikor a Nap aktivitása alacsony, ez a légáramlat hatalmas hurkokra bomlik, melyeken a jetek visszakanyarodva blokkolják a kontinensünk felé haladó meleg nyugati szeleket, lehetõvé téve a Szibériából érkezõ sarkvidéki légáramlatok dominanciáját Európa idõjárásában .
Talán különösebb számítások nélkül is (ezalapján) összefüggést tapasztalhatunk a mostani tartós blokking és a napfolttevékenység között.
Igen utánaolvastam én is, bár nem vagyok csillagász:
Link
A legérdekesebb rész:
"A mostani csend azonban nem egy ciklus végét jelzi, hanem arra utal, hogy a Napnak valami gondja van az új napciklus elindításával. A naptevékenység 2007 végén kezdett lecsendesedni, ezért 2008-ban nem is vártunk sok napfoltot. A számítógépes modellek azt prognosztizálták, hogy amikor a foltok visszatérnek, azt teljes erõvel teszik majd, Hathaway elõrejelzései is egy brutális erõvel induló új napciklust jövendöltek, amit minden eddiginél több napfolt, több napvihar és több kilövellõ energia fog jellemezni. Ezzel számos szakértõ egyetértett, sokak szerint ez lett volna történelmünk legaktívabb napciklusa. A Napot azonban nem hatották meg a földi csillagászok prognózisai.
Az elõrejelzések hibás mivoltának elsõ jelét 2008-ban észlelték, amikor kiderült, hogy a Nap minden eddiginél nyugodtabb. Abban az évben a Nap 73 százaléka napfoltmentes volt, ami a minimum fényében is rendkívül alacsony arány. Ezt csak 1913-ban múlta felül a Nap, amikor felszínének 85 százalékáról hiányoztak a foltok. Elérkezett 2009, amikor a napfizikusok már joggal reménykedtek valami aktivitásban, azonban semmi nem történt, egészen december közepéig. Ekkor hosszú évekre visszamenõen a legnagyobb napfolt-csoport tûnt fel a felszínen, a szakemberek pedig már kezdték azt hinni, hogy a napciklus némi késéssel ugyan, de visszatért a megszokott kerékvágásba. Azonban errõl szó sem volt, a napciklus beindulásával is a napfoltok száma messze a várakozások alatt maradt."
A telek esetében mindenképp érdemes vele számolni, ugyanis egyre több kutatás utal arra hogy igenis van összefüggés az évszakos idõjárás és a napfolttevékenységek között (kisebb tehetetlenségi eltolódás van). Azaz ha mostanában erõsödne is a napfolttevékenység akkor is nagy valószínûséggel az idei télre még az elmult évek napfoltmunimumai lennének hatással.
"Egy másik példa a Maunder-minimum, az 1645-1715 közötti idõszak, ami alatt a napfoltok gyakorlatilag eltûntek, a naptevékenység pedig soha nem észlelt mélységekbe zuhant. Ha egy hasonló nyugalmi szakasz kezdõdik - ami a fentiek alapján 2100-ig is eltarthat - az átlagosan 0,3 Celsius fokkal csillapíthat minden hõmérsékletemelkedést, amit a globális felmelegedés elõidézne, állítja Georg Feulner és Stefan Rahmstorf, a Potsdami Éghajlat Kutató Intézet kutató párosa.
Valami azonban Észak-Európában felerõsítette a Maunder-minimum hatását, elhozva a "kis jégkorszaknak" keresztelt periódust. Európában egyre gyakoribbakká váltak az átlagosnál hidegebb telek, az átlaghõmérséklet pedig 1-2 fokkal lecsökkent. Ugyanakkor ennek az ellenkezõje is igaznak tûnik, a naptevékenység csúcspontja 2008-ban aránytalan felmelegedést eredményezett Észak-Európában. Újabb kérdés: miért vannak a naptevékenységnek ilyen hatásai egy-egy régióra?"
Anarki:
Lényegesen nagyobb esélyt látok a modellek alapján arra hogy szeptemberben hazánban 0 fok alatti 850-es T jelenjen meg
Link
Mint arra hogy nappal 30 fok fölötti hõmérséklet legyen.
Link
Az idei év amúgy sem volt extrém magas hõmérsékletû és nincs jel arra hogy forró õszünk lesz. Egyelõre ! Remélem nem lesz igazam.
Amit pedig néhány napja, 1-1,5 hete bizonygattál 10.-e környékére legyünk õszinték nem volt reális, a mai napra említett 30 fok fölötti hõmérsékletbõl szept. 10.-ére ez lett (15-20 fok):
Link
Link
A legérdekesebb rész:
"A mostani csend azonban nem egy ciklus végét jelzi, hanem arra utal, hogy a Napnak valami gondja van az új napciklus elindításával. A naptevékenység 2007 végén kezdett lecsendesedni, ezért 2008-ban nem is vártunk sok napfoltot. A számítógépes modellek azt prognosztizálták, hogy amikor a foltok visszatérnek, azt teljes erõvel teszik majd, Hathaway elõrejelzései is egy brutális erõvel induló új napciklust jövendöltek, amit minden eddiginél több napfolt, több napvihar és több kilövellõ energia fog jellemezni. Ezzel számos szakértõ egyetértett, sokak szerint ez lett volna történelmünk legaktívabb napciklusa. A Napot azonban nem hatották meg a földi csillagászok prognózisai.
Az elõrejelzések hibás mivoltának elsõ jelét 2008-ban észlelték, amikor kiderült, hogy a Nap minden eddiginél nyugodtabb. Abban az évben a Nap 73 százaléka napfoltmentes volt, ami a minimum fényében is rendkívül alacsony arány. Ezt csak 1913-ban múlta felül a Nap, amikor felszínének 85 százalékáról hiányoztak a foltok. Elérkezett 2009, amikor a napfizikusok már joggal reménykedtek valami aktivitásban, azonban semmi nem történt, egészen december közepéig. Ekkor hosszú évekre visszamenõen a legnagyobb napfolt-csoport tûnt fel a felszínen, a szakemberek pedig már kezdték azt hinni, hogy a napciklus némi késéssel ugyan, de visszatért a megszokott kerékvágásba. Azonban errõl szó sem volt, a napciklus beindulásával is a napfoltok száma messze a várakozások alatt maradt."
A telek esetében mindenképp érdemes vele számolni, ugyanis egyre több kutatás utal arra hogy igenis van összefüggés az évszakos idõjárás és a napfolttevékenységek között (kisebb tehetetlenségi eltolódás van). Azaz ha mostanában erõsödne is a napfolttevékenység akkor is nagy valószínûséggel az idei télre még az elmult évek napfoltmunimumai lennének hatással.
"Egy másik példa a Maunder-minimum, az 1645-1715 közötti idõszak, ami alatt a napfoltok gyakorlatilag eltûntek, a naptevékenység pedig soha nem észlelt mélységekbe zuhant. Ha egy hasonló nyugalmi szakasz kezdõdik - ami a fentiek alapján 2100-ig is eltarthat - az átlagosan 0,3 Celsius fokkal csillapíthat minden hõmérsékletemelkedést, amit a globális felmelegedés elõidézne, állítja Georg Feulner és Stefan Rahmstorf, a Potsdami Éghajlat Kutató Intézet kutató párosa.
Valami azonban Észak-Európában felerõsítette a Maunder-minimum hatását, elhozva a "kis jégkorszaknak" keresztelt periódust. Európában egyre gyakoribbakká váltak az átlagosnál hidegebb telek, az átlaghõmérséklet pedig 1-2 fokkal lecsökkent. Ugyanakkor ennek az ellenkezõje is igaznak tûnik, a naptevékenység csúcspontja 2008-ban aránytalan felmelegedést eredményezett Észak-Európában. Újabb kérdés: miért vannak a naptevékenységnek ilyen hatásai egy-egy régióra?"
Anarki:
Lényegesen nagyobb esélyt látok a modellek alapján arra hogy szeptemberben hazánban 0 fok alatti 850-es T jelenjen meg
Link
Mint arra hogy nappal 30 fok fölötti hõmérséklet legyen.
Link
Az idei év amúgy sem volt extrém magas hõmérsékletû és nincs jel arra hogy forró õszünk lesz. Egyelõre ! Remélem nem lesz igazam.
Amit pedig néhány napja, 1-1,5 hete bizonygattál 10.-e környékére legyünk õszinték nem volt reális, a mai napra említett 30 fok fölötti hõmérsékletbõl szept. 10.-ére ez lett (15-20 fok):
Link
Az utóbbi napfoltminimum is nyúlik már egy ideje...
[kérlek, hogy használd a hozzászólás szerkesztése funkciót légy szíves! a hozzászólások 5 percig szerkeszthetõek. köszönöm szépen. - mod.]
[kérlek, hogy használd a hozzászólás szerkesztése funkciót légy szíves! a hozzászólások 5 percig szerkeszthetõek. köszönöm szépen. - mod.]
Láttam én már olyan izlandi minimumot, amelyik kétnaponta köpdöste ki a ciklonokat, amelyek aztán a Baltikum fölött lévõ masszív anticiklon hatására a Spitzbergák felé elhúztak! (Mi több, a 17. 18. században ez volt az uralkodó makroszinoptikus helyzet a térségben)
A napfoltok olyan rések a nap külsõ burkán, amelyeken keresztül óriási energia szabadul ki a nap belsõ rétegeibõl a világûrbe. Tehát a napfoltok számával a napállandó is nõ. Azok számának csökkenésével a napállandó csökken.
Egybõl reálisabb egy 180 óra körüli 30 fokos tmax a fõfutáson, mint egy 348 óra körüli 0 fokos izoterma, ami ráadásul 2 futással ezelõtt még +15 fokos elõoldal volt. Ha úgy tetszik, akkor nagyjából ugyanannyi esélye van. Ugyanis október elején sem ritka a 30 fokhoz közelítõ hõmérséklet, csak fel kéne kutatni pár archívumot...
Továbbá engedtessék már meg nekem is, hogyha Ti képesek vagytok 348 óra környékérõl kiragadni egy hidegleszakadást, akkor ragadjak már ki én is felmelegedéseket.
Még jó, hogy erõltetem a dolgot, mert megpróbálom kicsit ellensúlyozni ezt a fene nagy télvárást, ami már hozzáteszem augusztus végén elkezdõdött jóformán
, mert ha nem tenném, akkor nagyjából ott tartanának a hozzászólások, hogy a sztratoszféra leereszkedik talajszintre, legalábbis olyan hideg lesz, mint ott 
Ez a napfolt tevékenység is szép és jó, csak szignifikáns hatásáról gyakorlatilag semmit nem tudni. Nem lehet kategórikusan kijelenteni, hogy a jelenlegi tevékenység milyen hatást gyakorolhat az egyes földrészek idõjárására.
A jelenlegi blocking hajlam elég bíztató, csakhogy egyelõre nem tudni, hogy az atlanti térség pozitív vízfelszín anomáliája milyen hatással lesz az izlandi ciklonképzõdésre (elõzetes gondolataim alapján erõsíteni fogja).
Adaz hozzászólásához is hozzátéve valamit igen. A lefûzõdõ teknõk elég veszélyesek tudnak lenni, mert pillanatok alatt elõoldal lehet belõlük... pláne 300 óra felett még nem biztos a hátoldal. Azért ez elég bizonytalan.
Mint ahogy az utóbbi idõszakban is folyamatosan tõlünk nyugatra mélyülnek a teknõk.
Továbbá engedtessék már meg nekem is, hogyha Ti képesek vagytok 348 óra környékérõl kiragadni egy hidegleszakadást, akkor ragadjak már ki én is felmelegedéseket.
Még jó, hogy erõltetem a dolgot, mert megpróbálom kicsit ellensúlyozni ezt a fene nagy télvárást, ami már hozzáteszem augusztus végén elkezdõdött jóformán
, mert ha nem tenném, akkor nagyjából ott tartanának a hozzászólások, hogy a sztratoszféra leereszkedik talajszintre, legalábbis olyan hideg lesz, mint ott Ez a napfolt tevékenység is szép és jó, csak szignifikáns hatásáról gyakorlatilag semmit nem tudni. Nem lehet kategórikusan kijelenteni, hogy a jelenlegi tevékenység milyen hatást gyakorolhat az egyes földrészek idõjárására.
A jelenlegi blocking hajlam elég bíztató, csakhogy egyelõre nem tudni, hogy az atlanti térség pozitív vízfelszín anomáliája milyen hatással lesz az izlandi ciklonképzõdésre (elõzetes gondolataim alapján erõsíteni fogja).
Adaz hozzászólásához is hozzátéve valamit igen. A lefûzõdõ teknõk elég veszélyesek tudnak lenni, mert pillanatok alatt elõoldal lehet belõlük... pláne 300 óra felett még nem biztos a hátoldal. Azért ez elég bizonytalan.
Mint ahogy az utóbbi idõszakban is folyamatosan tõlünk nyugatra mélyülnek a teknõk.
Egyébként az én hozzászólásom közel sem kelt annyira hiú reményeket, mint pl. a te hozzászólásod. 64783.
Akkor még a mai napra 30 fok feletti értékeket sem zártad ki épp mára.
Ez nem személyeskedés, csak azért írom, mert én próbálok reális lenni, viszont te épp ebben a fórumban folyamatosan a melegedést erõlteteted szeptemberre,aminek egyelõre nem volt igazából jele (lásd az elmult napok többi hozzászólását)
Az én 0 fok közeli 850-es linkjeim sokkal inkább reálisabbak szeptember végére (ha nem is a legvalószínûbb variáció), mint s szeptemberi nagy meleg 30 fok feletti hõmérsékletekkel, fõleg úgy hogy hogy már szeptember 2. fele lesz lassan. Én nem vártam telet szeptemberre, te viszont igen a nyarat.
Akkor még a mai napra 30 fok feletti értékeket sem zártad ki épp mára.
Ez nem személyeskedés, csak azért írom, mert én próbálok reális lenni, viszont te épp ebben a fórumban folyamatosan a melegedést erõlteteted szeptemberre,aminek egyelõre nem volt igazából jele (lásd az elmult napok többi hozzászólását)
Az én 0 fok közeli 850-es linkjeim sokkal inkább reálisabbak szeptember végére (ha nem is a legvalószínûbb variáció), mint s szeptemberi nagy meleg 30 fok feletti hõmérsékletekkel, fõleg úgy hogy hogy már szeptember 2. fele lesz lassan. Én nem vártam telet szeptemberre, te viszont igen a nyarat.
Szerintem ebbe most kár volt belekötni. Én értékes meglátásnak tartom. A Szibéria által vázolt kép jellemzõ az utóbbi egy évre, két AC között lefûzõdõ teknõ. Nem beszélve arról, hogy a fáklyán erõs szórás tapasztalható, amely megerõsíti, hogy blokingos helyzetet próbál a modell megfogni. Mindannyian tudjuk, hogy ez még ûridõ, szerintem Szibéria hozzászólásában is csupán mint érdekesség volt megemlítve.
Egyébként magam is hasonlóan gondolom, mint Szibéria. Azaz még semmi nem dõlt el. Telünk egyik lényeges meghatározója az izlandi minimum. Talán november utolsó harmadában már levonhatók következtetések úgy kb. 25-40%-os valószínûséggel. Tavalyi tapasztalatokból kiindulva megfigyeléseimet ebben az évben kifejezetten az Eurázsiai hófelhalmozódásra összpontosítom. Ezen latolgatásomnak van egy paradox vonása, miszerint az izlandi minimum szezonális megerõsödése szükséges volna egy jó télhez. Amíg a Kelet-eui AC blokkol, nem tudom mibõl lesz jelentõs csapadék a hozzánk közel esõ sarkköri területeken, ergó negatívan befolyásolódik a hófelhalmozódás. De további paradoxon, hogy jót tesz a jégnek.
A természet kiegyenlítõ erejében hiszek, ugyanakkor nem olyan módon, hogy most enyhe telünk lesz. A kiegyenlítõdés, illetve az idõjárási rendszerek folytonos stabilitásra törekvése relatív, kezdve azzal, hogy adott körülmények között egyáltalán mi jelent stabilitást. Volt amikor jégkorszak, volt amikor jó pár fokkal magasabb földi átlaghõmérséklet. A stabilitásra vagy kiegyenlítõdésre törekvés nem egyenlõ azzal, hogy be fog indulni a zonalitás. Ez egy olyan kaotikus rendszer, milliárd féle kimenettel, hogy emberi aggyal feldolgozhatatlan, hogy éppen mi jelenti a stabilitást és meddig. Tehát e tétel latolgatásba történõ emelése mindenképp szép gondolat, ám következtetése, miszerint ezen a télen zonalitásos túlsúlyt eredményez épp annyira esélyes, mint bármely más, akár ellenkezõ kimenet.
Egyébként magam is hasonlóan gondolom, mint Szibéria. Azaz még semmi nem dõlt el. Telünk egyik lényeges meghatározója az izlandi minimum. Talán november utolsó harmadában már levonhatók következtetések úgy kb. 25-40%-os valószínûséggel. Tavalyi tapasztalatokból kiindulva megfigyeléseimet ebben az évben kifejezetten az Eurázsiai hófelhalmozódásra összpontosítom. Ezen latolgatásomnak van egy paradox vonása, miszerint az izlandi minimum szezonális megerõsödése szükséges volna egy jó télhez. Amíg a Kelet-eui AC blokkol, nem tudom mibõl lesz jelentõs csapadék a hozzánk közel esõ sarkköri területeken, ergó negatívan befolyásolódik a hófelhalmozódás. De további paradoxon, hogy jót tesz a jégnek.
A természet kiegyenlítõ erejében hiszek, ugyanakkor nem olyan módon, hogy most enyhe telünk lesz. A kiegyenlítõdés, illetve az idõjárási rendszerek folytonos stabilitásra törekvése relatív, kezdve azzal, hogy adott körülmények között egyáltalán mi jelent stabilitást. Volt amikor jégkorszak, volt amikor jó pár fokkal magasabb földi átlaghõmérséklet. A stabilitásra vagy kiegyenlítõdésre törekvés nem egyenlõ azzal, hogy be fog indulni a zonalitás. Ez egy olyan kaotikus rendszer, milliárd féle kimenettel, hogy emberi aggyal feldolgozhatatlan, hogy éppen mi jelenti a stabilitást és meddig. Tehát e tétel latolgatásba történõ emelése mindenképp szép gondolat, ám következtetése, miszerint ezen a télen zonalitásos túlsúlyt eredményez épp annyira esélyes, mint bármely más, akár ellenkezõ kimenet.
"Így megvan az esélye a többek által várt igen enyhe tél kialakulásának annak ellenére hogy most ilyen a makrofelállás"
Ez lenne a szemellenzõs télvárás? Mostanság veled is elszaladt a ló, komolyan, mintha a parlamentben lennénk!
Ez lenne a szemellenzõs télvárás? Mostanság veled is elszaladt a ló, komolyan, mintha a parlamentben lennénk!
Én nem tartom jellegtelennek ! Csak azt írtam le, hogy hónapok óta ez az elsõ futás. Semmi jellegtelen nincs benne, csak a jelzi, hogy bizony a lehûlés elkezdõdött odafenn, elketyegett a nyár órája. És maga ez a futás nem volt jellemzõ hónapok óta.
A télváróknak medig semmi biztatót nem írtam szerintem, ha igen akkor ezúton bocsánatot kérek tõlük, hogy hamis reményeket kelthettem !
Egyébként a GEM is további blokkinggal számon egyelõre hosszabb távon.
Link
Szerencsére a 30-35 foknak már lõttek !! A másik az hogy -1:-2 fokos 850-es T mág novemberben sem okot téli idõt. Én nem a reményekrõl írok, hanem épp ellenkezõleg. A hosszú NAO váltás az ellenkezõjére épp az igen enyhe mediterrán jellegû idõt valószínûsíti hosszútávon, mivel a további negatív NAO már irreálisan hosszú ideig tartana, ha tovább folytatódna.
Az elmult idõszak mindenképp hidegebb volt az átlagtól. az elmult két hét pedig átlag alatti (azaz átlag alatti ez is)
Link
És az elkövetkezõ 1 hét is Hidegebbnek néz ki a GFS alapján :
Link
A télváróknak medig semmi biztatót nem írtam szerintem, ha igen akkor ezúton bocsánatot kérek tõlük, hogy hamis reményeket kelthettem !
Egyébként a GEM is további blokkinggal számon egyelõre hosszabb távon.
Link
Szerencsére a 30-35 foknak már lõttek !! A másik az hogy -1:-2 fokos 850-es T mág novemberben sem okot téli idõt. Én nem a reményekrõl írok, hanem épp ellenkezõleg. A hosszú NAO váltás az ellenkezõjére épp az igen enyhe mediterrán jellegû idõt valószínûsíti hosszútávon, mivel a további negatív NAO már irreálisan hosszú ideig tartana, ha tovább folytatódna.
Az elmult idõszak mindenképp hidegebb volt az átlagtól. az elmult két hét pedig átlag alatti (azaz átlag alatti ez is)
Link
És az elkövetkezõ 1 hét is Hidegebbnek néz ki a GFS alapján :
Link
*mindenhol
Amúgy az izlandi minimumos dologgal egyetértek. Az óceán vízfelszín anomáliája is azt vetíti számomra elõre, hogy jó erõs lesz. Persze nyilván ki kell várni, hogy 1-2 sarki hidegmag Grönland térségére rendezõdjön és úgy be fog indulni a ciklonaktivitás, mint annak a rendje
Amúgy az izlandi minimumos dologgal egyetértek. Az óceán vízfelszín anomáliája is azt vetíti számomra elõre, hogy jó erõs lesz. Persze nyilván ki kell várni, hogy 1-2 sarki hidegmag Grönland térségére rendezõdjön és úgy be fog indulni a ciklonaktivitás, mint annak a rendje
Csak azért tartom viccesnek ezt a 0 fokos izotermás dolgot a hozzászólásodban, mert pl. a 12 órási GFS futásban szeptember 23. környékére még erõs elõoldalt mutatott 15 fok körüli izotermával. Szóval teljesen jellegtelen a kijelentésed és feleslegesen kelt reményeket a télváróknak: Link a realitás egyáltalán nem ez. Nincs itt hidegebb, csupán átlagos az idõjárás (persze az utóbbi napokban átlag alatti volt).
Ennyi erõvel nyugodtan lehet szeptember 20. után erõs elõoldal is.
Mondom én, hogy már elindult a szemellenzõs télvárás....
Csak 4-5 ember veszi észre azt, hogy nem minden klappolnak a dolgok a tavalyi szezonhoz képest... és az anomáliás eltérések nem mutatkoznak túl vidámnak. Persze ettõl még minden megtörténhet.
Ennyi erõvel nyugodtan lehet szeptember 20. után erõs elõoldal is.
Mondom én, hogy már elindult a szemellenzõs télvárás....
Csak 4-5 ember veszi észre azt, hogy nem minden klappolnak a dolgok a tavalyi szezonhoz képest... és az anomáliás eltérések nem mutatkoznak túl vidámnak. Persze ettõl még minden megtörténhet.
Véleményem szerint olyan 60% az esélye hogy télen a zonalitás lesz a jellemzõ Európa idõjárására. Igen enyhe télre számítok. Indokaim:
-a múlt évben, és jó ideig idén is a trópusi ciklonok aktivitása elmaradt, az ilyenkor szokásostol. Sok a plusz energia a Föld légkörében, ami minden bizonnyal a ciklonaktivitás erõsödését okozhatja a mérsékelt égövön is.
-mint tudjuk a légkör mindíg az energiák kiegyenlítésére törekszik. A csaknem 1 éve tartó meridionális, idõnként félblocking helyzet várhatóan megszûnik 1 maximum 2 hónapon belül, helyét a zonalitás, és a már fent említett okokbol kifolyólag akár igen markáns Izlandi ciklonok vehetik át, sok enyhe, ócáni légáramlatot pumpálva európába.
-amennyiben -kis eséllyel- mégis meridionális keleti, netán északi áramlások alakulnának ki, akkor is nagy valószínûséggel elõoldalra kerülnénk a mediterrán ciklonok esetében, mely szintén az enyhe idõjárásnak kedvezne (valamint akár a téli konvetkív helyzeteknek!). Ezt az alapján írom, hogy a mult télen és tavasszal is vagy rajtunk áthaladó, vagy tõlünk délre elhaladó, esetleg hátoldali mediterrán ciklonok voltak jellemzõek, és mint írtam a légkör a kiegyenlítõdésre törekszik, ily módon ezen áramlások várhatóan átváltanak és a mediterrán ciklonok töllünk nyugatra mászhatnak fel majd. (akár írhattam volna hogy a nagy számok törvénye)
-Igaz minimális a befolyásoló tényezõje, de a nedvességgel teli talajnak nagyobb a fajhõje, átlag körüli hõmérsékletû nyarunk volt, sok csapadékkal, a talaj felsõbb rétegeiben minden bizonnyal több hõ raktározódott el valamivel, bár mint írtam, ennek hatása egészen minimális lehet, de megemlítettem.
-a múlt évben, és jó ideig idén is a trópusi ciklonok aktivitása elmaradt, az ilyenkor szokásostol. Sok a plusz energia a Föld légkörében, ami minden bizonnyal a ciklonaktivitás erõsödését okozhatja a mérsékelt égövön is.
-mint tudjuk a légkör mindíg az energiák kiegyenlítésére törekszik. A csaknem 1 éve tartó meridionális, idõnként félblocking helyzet várhatóan megszûnik 1 maximum 2 hónapon belül, helyét a zonalitás, és a már fent említett okokbol kifolyólag akár igen markáns Izlandi ciklonok vehetik át, sok enyhe, ócáni légáramlatot pumpálva európába.
-amennyiben -kis eséllyel- mégis meridionális keleti, netán északi áramlások alakulnának ki, akkor is nagy valószínûséggel elõoldalra kerülnénk a mediterrán ciklonok esetében, mely szintén az enyhe idõjárásnak kedvezne (valamint akár a téli konvetkív helyzeteknek!). Ezt az alapján írom, hogy a mult télen és tavasszal is vagy rajtunk áthaladó, vagy tõlünk délre elhaladó, esetleg hátoldali mediterrán ciklonok voltak jellemzõek, és mint írtam a légkör a kiegyenlítõdésre törekszik, ily módon ezen áramlások várhatóan átváltanak és a mediterrán ciklonok töllünk nyugatra mászhatnak fel majd. (akár írhattam volna hogy a nagy számok törvénye)
-Igaz minimális a befolyásoló tényezõje, de a nedvességgel teli talajnak nagyobb a fajhõje, átlag körüli hõmérsékletû nyarunk volt, sok csapadékkal, a talaj felsõbb rétegeiben minden bizonnyal több hõ raktározódott el valamivel, bár mint írtam, ennek hatása egészen minimális lehet, de megemlítettem.
Ami biztosnak tünik, hogy a meleg száraz szeptembernek (amit sokan latolgattak) lõttek.
Az elmult idõszakban Ázsia északi részén (kb egy jó hete) leesett az elsõ hó és fokozatosan terjeszkedik egyre nagyobb területre. Link
Északon a lehûlés nem is a sarki területre inkább Ázsára van/lesz jellemzõ. A hidegsapka ide jellemzõ, azaz kicsit féloldalas most a sark.
Link
Az elmult 2 hét alatt a 850-es -5 fokos izoterma területe radikálisan növekedett már, és a -10 fokos izoterma is megjelent. Észak Ázsiára tartós tél köszönthet be az elkövetkezõ napokban rohamos hófelhalmozódással.
A jég katasztrofálisan kicsi kiterjedésben van (nem nehéz volt latolgatni 5-6 hónapja hogy bizony jóval átlag alatt lesz idén is).
Link
Jelenleg átmeneti nedves enyhébb és szárazabb hidegebb légtömegek váltogatják egymást hazánkban.
Zonalitás kialakulása az elkövetkezõ napokban sem várható.
Link
Bár messze van, de gyakorlatiag 4 hónap óta a ma reggeli az elsõ GFS fõfutás ami hosszabb távon számol hazánkban 0 fokos izotermával 850 hpa-on.
Link
Link
Gyakorlatilag ezek a jelek már az északi hemiszféra dinamikus lehûlési ütemét jelzi a többek átlal szeptemberre várt 30 fok és a fokozatosan várt melegedésnek nyoma sincs.
Valóban meglepõ a hosszú ideje tartó negatív NAO index. Az elmult évtizedekben ez már kezd a dobogóra kerülni. Ha tél végéig kitartana akkor valószínûleg dogobós, ha nem extra dobogós lenne !!! Ez már talán kirívó is lenne.
2 hónap mulva lehet arra számítani hogy az Izlandi minimum erõsödni fog, és akkor derül ki lesz-e zonális váltás vagy sem. Egyre inkább megvan az esélye ennek. A tendenciát érdemes figyelni, de az akciócentrum megerõsödésétõl függhet a tél milyensége. Így megvan az esélye a többek által várt iden igen enyhe tél kialakulásának annak ellenére hogy most ilyen a makrofelállás (mert a mostani ennek épp az ellenkezõjét vetíti elõre). A kulcs az izlandi akciócentrum megerõsödése novemberben !!!!!
Az elmult idõszakban Ázsia északi részén (kb egy jó hete) leesett az elsõ hó és fokozatosan terjeszkedik egyre nagyobb területre. Link
Északon a lehûlés nem is a sarki területre inkább Ázsára van/lesz jellemzõ. A hidegsapka ide jellemzõ, azaz kicsit féloldalas most a sark.
Link
Az elmult 2 hét alatt a 850-es -5 fokos izoterma területe radikálisan növekedett már, és a -10 fokos izoterma is megjelent. Észak Ázsiára tartós tél köszönthet be az elkövetkezõ napokban rohamos hófelhalmozódással.
A jég katasztrofálisan kicsi kiterjedésben van (nem nehéz volt latolgatni 5-6 hónapja hogy bizony jóval átlag alatt lesz idén is).
Link
Jelenleg átmeneti nedves enyhébb és szárazabb hidegebb légtömegek váltogatják egymást hazánkban.
Zonalitás kialakulása az elkövetkezõ napokban sem várható.
Link
Bár messze van, de gyakorlatiag 4 hónap óta a ma reggeli az elsõ GFS fõfutás ami hosszabb távon számol hazánkban 0 fokos izotermával 850 hpa-on.
Link
Link
Gyakorlatilag ezek a jelek már az északi hemiszféra dinamikus lehûlési ütemét jelzi a többek átlal szeptemberre várt 30 fok és a fokozatosan várt melegedésnek nyoma sincs.
Valóban meglepõ a hosszú ideje tartó negatív NAO index. Az elmult évtizedekben ez már kezd a dobogóra kerülni. Ha tél végéig kitartana akkor valószínûleg dogobós, ha nem extra dobogós lenne !!! Ez már talán kirívó is lenne.
2 hónap mulva lehet arra számítani hogy az Izlandi minimum erõsödni fog, és akkor derül ki lesz-e zonális váltás vagy sem. Egyre inkább megvan az esélye ennek. A tendenciát érdemes figyelni, de az akciócentrum megerõsödésétõl függhet a tél milyensége. Így megvan az esélye a többek által várt iden igen enyhe tél kialakulásának annak ellenére hogy most ilyen a makrofelállás (mert a mostani ennek épp az ellenkezõjét vetíti elõre). A kulcs az izlandi akciócentrum megerõsödése novemberben !!!!!
(
Hatása mindenképpen kell, hogy legyen a napfolttevékenységnek. De ilyen kis idõszak (utóbbi pár év, kb. negyed ciklus) esetében mindenképpen helytálló az a kijelentés, hogy a hatás nem szignifikáns Európára nézve. Szerintem több (lehet, hogy elég 2-3) ciklusnak is hasonló gyengélkedéssel kellene eltelnie ahhoz, hogy ráfoghassunk valamit.
Persze, ha tudnánk, hogy pl. a Maunder-minimum elején milyen volt a légkör dinamikája, és hogyan változott az elsõ pár évben, lehet, hogy könnyebb lenne következtetést levonni.
Nyilván a Nap hatása a hosszabb idõk globális átlagában mutatkozik meg jobban. Nem találtam most meg, de úgy tudom, amióta gyengébb a napfolttevékenység, a napállandó is csökkent valamelyest.
)
Svadasz négy grafikonja, méghozzá elsõsorban a NAO azt mutatja, hogy mintha kezdenénk kilábalni a meridionalitásból. 16-áig lát el az elõre, addig a gfs ens is összhangban van vele. A tagok nagyrésze szerint azonban ez könnyen csak átmeneti lehet. Vannak tagok, akik aztán újra nagyon mélyre szállnak, de némelyik egészen fönt marad.
Hatása mindenképpen kell, hogy legyen a napfolttevékenységnek. De ilyen kis idõszak (utóbbi pár év, kb. negyed ciklus) esetében mindenképpen helytálló az a kijelentés, hogy a hatás nem szignifikáns Európára nézve. Szerintem több (lehet, hogy elég 2-3) ciklusnak is hasonló gyengélkedéssel kellene eltelnie ahhoz, hogy ráfoghassunk valamit.
Persze, ha tudnánk, hogy pl. a Maunder-minimum elején milyen volt a légkör dinamikája, és hogyan változott az elsõ pár évben, lehet, hogy könnyebb lenne következtetést levonni.
Nyilván a Nap hatása a hosszabb idõk globális átlagában mutatkozik meg jobban. Nem találtam most meg, de úgy tudom, amióta gyengébb a napfolttevékenység, a napállandó is csökkent valamelyest.
)
Svadasz négy grafikonja, méghozzá elsõsorban a NAO azt mutatja, hogy mintha kezdenénk kilábalni a meridionalitásból. 16-áig lát el az elõre, addig a gfs ens is összhangban van vele. A tagok nagyrésze szerint azonban ez könnyen csak átmeneti lehet. Vannak tagok, akik aztán újra nagyon mélyre szállnak, de némelyik egészen fönt marad.
Elképzelésem szerint a naptevékenység a napszélen keresztül befolyásolja a sarkok fölötti magaslégkör állapotát(legvalószínûbben bizonyos rétegek hõmérsékletét)Ez oda hatna,hogy a kisugárzás lehetõsége nõne,ill.csökkenne.Itt nem a felhõzet mennyiségérõl van szó,hanem arról,hogy felhõtlen ég mellett is hol több,hol kevesebb energiát tud a felszín kisugározni a világûrbe.Pontosan olyan hatással van a naptevékenység,mint az üvegházgázok(bár teljesen más mechanizmuson keresztül)Ha helyes az elképzelésem,akkor a fentiek miatt elsõsorban a sarki tél idõjárására van hatással a naptevékenység -nevezetesen,ha ez gyenge,akkor a sarkvidék gyorsan és erõsen hûl,mikor EGYÉBKÉNT IS HÛLNE.A nyári hõmérsékletre és jégborítottságra sokkal kevésbé és jórészt közvetve hat(nagyobb tömegû jég lassabban olvad el)Tavaly kora õsszel is nem túl magas nívóról indult az arktiszi jégmennyiség növekedése,aztán váratlan nagy mértéket ért el.Az antarktiszi is hasonlóan viselkedett ebben az évben.
Lehet 1-2 tizedet számíthat, de a napfolt-tevékenységbõl levezetni a mediterrán ciklonok haladási irányát, illetve a különbözõ blocking helyzeteket... ráadásul pont Európára.... szerintem teljesen szükségtelen és nem sok értelme van.
Ha volt már negatív anomáliás tél nem túl optimális napfolt-tevékenység mellett, akkor lehet a hideg szempontjából optimális napfolt-tevékenység mellett is enyhe tél. Ennek a hatását nem tartom szignifikánsnak, ettõl jóval többet számít a sarki jégborítottság, a Szibériában felhalmozódott hideg, hó, illetve anticiklonok... valamint az atlanti térség vízfelszín anomáliája.
Az utóbbi idõben két nagyobb tábor alakult ki: az egyik szerint globális felmelegedés van, a másik szerint meg jön a mini-jégkorszak.
Ha volt már negatív anomáliás tél nem túl optimális napfolt-tevékenység mellett, akkor lehet a hideg szempontjából optimális napfolt-tevékenység mellett is enyhe tél. Ennek a hatását nem tartom szignifikánsnak, ettõl jóval többet számít a sarki jégborítottság, a Szibériában felhalmozódott hideg, hó, illetve anticiklonok... valamint az atlanti térség vízfelszín anomáliája.
Az utóbbi idõben két nagyobb tábor alakult ki: az egyik szerint globális felmelegedés van, a másik szerint meg jön a mini-jégkorszak.
Link Az augusztus végi megtorpanás után újra meredeken megindult lefelé az északi sarki jégkiterjedés. Már csak pár hét van a minimum beáltáig. A görbéket elnézve, én még látok rá esélyt, hogy idén a 2008-as szint alatt zárjunk, ami 2007-es rekord után a második legkisebb minimumot jelentené. És ha még azt is hozzávesszük, hogy idén a maximum jóval késõbb állt be és jóval nagyobb volt, mint 2007-ben - akkor megkockáztatom, hogy idén rekordnagyságú volt/lesz a jégvesztés...
Gyenge napfolttevékenységrõl beszélek, amelynek éghajlati hatásait a történelem igazolja. Heves napkitörés(ek) ugyan napjainkban is van(nak) és lesz(nek), amely(ek) viszont a napfoltminimummal szemben egészen más természetû(ek), eltérõ fogalom.
Vannak kutatók - Bastardi is közéjük tartozhat -, akik szerint a napfoltminimum általános hõcsökkentõ hatását a "nem tudni, mitõl melegedõ" (kiemelés tõlem) légkör valamelyest csökkenteni képes. Arra nincs határozott válasz, meddig.
Vannak kutatók - Bastardi is közéjük tartozhat -, akik szerint a napfoltminimum általános hõcsökkentõ hatását a "nem tudni, mitõl melegedõ" (kiemelés tõlem) légkör valamelyest csökkenteni képes. Arra nincs határozott válasz, meddig.
És nagyon úgy néz ki, hogy a 64845. számú hozzászólásod utolsó mondatából máris megdõlni látszik az elsõ kijelentés, hogy eseménytelen ködös õszre lehet számítani. Igaz az õszbõl még csak 10-13 nap telt el (ha az évszakváltó fronttól számítjuk), de eddig nem mondható eseménytelennek az idõjárás. Bár nem tudhatjuk meddig tartanak ki a jelenlegi tendenciák, de az óceáni hõmérsékleti anomáliákból kiindulva nem látok sok esélyt tartós anticiklonokra a következõ hosszabb idõszakban. Szóval tartósabb ciklonokra számítok északra, északnyugatra, illetve lefûzõdõ teknõkre. A havas, hideg télre vonatkozó állítás pedig csak fikció, ami persze nem azt jelenti, hogy nem fog megtörténni, de bõven minden benne van a pakliban. Ezt is az átlagosnál melegebb atlanti térségre alapozom.
Ez a hozzászólásom még mindig tartható: Link hosszútávú elõrejelzéseket vizsgálva tovább folytatódhatnak az újra-újra lefûzõdõ teknõk, hol tõlünk nyugatra, hol felettünk... és idõnként egy-egy cut-off ciklon is belefér jelentõs csapadékot okozva. Lesz elõoldal, hátoldal... szóval változatosság.
Igazából akárhány érvet fel tudnánk sorolni az átlagosnál hidegebb vagy melegebb tél mellett, bár tudom, hogy a hidegebbrõl divatosabb beszélni. Ez a napfolt tevékenységes dolog is csak találgatás, ugyanis hiába erõsebb, de így is elõfordultak olyan vidékek, ahol jóval melegebb volt, mint általában. Ha megkérdeznél egy oroszt, akkor tuti azt válaszolná, hogy évtizedek vagy évszázadok óta nem volt ilyen meleg nyáron, mint most volt. Valaki azt mondta, hogy a pozitív vízfelszín hõmérséklet tõlünk nyugatra jobban beindítja a nyugatias szeleket és a block tõlünk keletebbre fog kialakulni... és a ruszkiknak hoz rekordhideg teleket? Van köze a napfolt tevékenységhez?
Ahogy Bastardi is írja, a globális hõmérséklet jelenleg magasabb a vártnál napfolt tevékenység ide vagy oda...
Ez a hozzászólásom még mindig tartható: Link hosszútávú elõrejelzéseket vizsgálva tovább folytatódhatnak az újra-újra lefûzõdõ teknõk, hol tõlünk nyugatra, hol felettünk... és idõnként egy-egy cut-off ciklon is belefér jelentõs csapadékot okozva. Lesz elõoldal, hátoldal... szóval változatosság.
Igazából akárhány érvet fel tudnánk sorolni az átlagosnál hidegebb vagy melegebb tél mellett, bár tudom, hogy a hidegebbrõl divatosabb beszélni. Ez a napfolt tevékenységes dolog is csak találgatás, ugyanis hiába erõsebb, de így is elõfordultak olyan vidékek, ahol jóval melegebb volt, mint általában. Ha megkérdeznél egy oroszt, akkor tuti azt válaszolná, hogy évtizedek vagy évszázadok óta nem volt ilyen meleg nyáron, mint most volt. Valaki azt mondta, hogy a pozitív vízfelszín hõmérséklet tõlünk nyugatra jobban beindítja a nyugatias szeleket és a block tõlünk keletebbre fog kialakulni... és a ruszkiknak hoz rekordhideg teleket? Van köze a napfolt tevékenységhez?
Ahogy Bastardi is írja, a globális hõmérséklet jelenleg magasabb a vártnál napfolt tevékenység ide vagy oda...
Sokszor elõfordul, hogy a mediterrán ciklon elõoldalán felmelegszik az idõ, esõ esik, azután a hátoldalon északias áramlással betódul a sarkvidéki hideg levegõ, kiterjedt havazást hófúvást okozva, ami egy-négy évtizeddel ezelõtt szinte szabályszerû volt. Az elkövetkezõ, még jócskán odébb álló télre nem sok esélyt látok az elmúlt években megszokott, enyhe tipusú mediciklonokra, azaz huzamos ideig tartó délies áramlásra. Álláspontomról a 64845. számú hozzászólásomban már irtam.
Ha marad ez a mediciklonos idõjárás akkor csapadékosabb de enyhébb télre lehet számitani.
Igen, én is így látom.
Írtam is errõl régebben néhány hozzászólást, hogy a maximumhõmérsékleteket vizsgálva pl. Szegeden 2000 elõtt 30,0 fok feletti maximumátlagú július (nem biztos hogy a júliust néztem, de azt hiszem igen) elég ritka volt, 2000 óta azt hiszem 4 júliusban volt 30,0 fok feletti maxátlag, ami korábban több évtized alatt volt csak meg.
A középhõmérsékletben pedig ha jól emlékszem az utóbbi 10 évben alig néhány tizedet melegedtek csak a telek, míg a nyarakra 1,5 fok rémlik.
Sõt, ha az abszolút minimumokat nézzük telente, akkor még azt is meg merem kockáztatni, hogy a telek az elmúlt 10 évben alacsonyabb értékeket produkáltak, mint a megelõzõ évtizedekben, vagy akár 50 évben.
De úgy látom, át kell kérnünk magunkat az éghajlatváltozás fórumba!
Írtam is errõl régebben néhány hozzászólást, hogy a maximumhõmérsékleteket vizsgálva pl. Szegeden 2000 elõtt 30,0 fok feletti maximumátlagú július (nem biztos hogy a júliust néztem, de azt hiszem igen) elég ritka volt, 2000 óta azt hiszem 4 júliusban volt 30,0 fok feletti maxátlag, ami korábban több évtized alatt volt csak meg.
A középhõmérsékletben pedig ha jól emlékszem az utóbbi 10 évben alig néhány tizedet melegedtek csak a telek, míg a nyarakra 1,5 fok rémlik.
Sõt, ha az abszolút minimumokat nézzük telente, akkor még azt is meg merem kockáztatni, hogy a telek az elmúlt 10 évben alacsonyabb értékeket produkáltak, mint a megelõzõ évtizedekben, vagy akár 50 évben.
De úgy látom, át kell kérnünk magunkat az éghajlatváltozás fórumba!
Úgy veszem észre,hogy a melegedés fõleg a nyárra vonatkozik.Eltekintve az olyan vadul anomáliás daraboktól,mint amilyen a 2006/2007-es volt,a telek nem lettek feltûnõen mások,mint amilyenek az én 60-as,70-es évekbeli gyerekkoromban voltak.De a nyarak,kérem,a nyarak!Harminc-negyven évvel ezelõtt nem szerepeltek 33-38,34-39 fokos max.-ok az elõrejelzésekben.A 25-30 fok már bõdmelegnek számított.Nem szerepeltek,mert mire kialakulhatott volna ilyen magas hõmérséklet,mindig megérkezett a hf ény-ról,és visszavágta a felmelegedést.Ez az,ami manapság nincs.Még az idei,viszonylag mérsékelt nyáron is el tudtak szabadulni a maximumok június közepén és júliusban is.Innen is látszik,hogy a klímakérdés nem olyan egyszerû,mint sokan hiszik.Pár évtizede a klimatológusok még azt mondták,a sarkvidékek sokkal gyorsabban fognak melegedni a mérsékelt szélességeknél,következésképp nálunk fõleg a telek mutatnak majd pozitív anomáliát.Aztán ez lett belõle.
Akik pedig a 90-es évek második fele óta figyelik az idõjárást, azt hiszik, hogy az idõjárás ilyen, amilyen mondjuk '95-tõl napjainkig tart, hogy blocking blocking hátán, hogy mindig elakad a tû a lemezen, beragad, bedöglik egyhelybe áll stb., és nem értik, hogy mi változott.
Azt meg tudnád nézni, mikortól indult ez a "a mostani, csak épp az ellentétes irányban" kiugrás?
Szerintem 1993-95 körül kezdõdhetett.
Amit az utolsó mondatodban írtál, ezt éljük meg klímaváltozásként.
Ez azt jelenti, hogy ha ez a blockingos, bedöglött idõjárás van, akkor az melegebb átlagot produkál, ha zonalitásos, az pedig hûvösebbet.
Ezért van melegedés az 1961-1990 közötti idõszakhoz képest, mert az a 30 év pont beleesett abba a zonalitásos, kicsit hûvösebb, de kiegyenlítettebb, szélsõségektõl talán jobban mentes idõszakba.
Azt meg tudnád nézni, mikortól indult ez a "a mostani, csak épp az ellentétes irányban" kiugrás?
Szerintem 1993-95 körül kezdõdhetett.
Amit az utolsó mondatodban írtál, ezt éljük meg klímaváltozásként.
Ez azt jelenti, hogy ha ez a blockingos, bedöglött idõjárás van, akkor az melegebb átlagot produkál, ha zonalitásos, az pedig hûvösebbet.
Ezért van melegedés az 1961-1990 közötti idõszakhoz képest, mert az a 30 év pont beleesett abba a zonalitásos, kicsit hûvösebb, de kiegyenlítettebb, szélsõségektõl talán jobban mentes idõszakba.
Egyes kutatók szerint,amíg a Nap-tevékenység gyenge marad,fõként Észak-és Nyugat-Európában az átlagosnál keményebb telek várhatók,s ez még jónéhány évig így lehet.
Kutatásaik alapján arra jutottak,hogy a múltban,az átlagosnál hidegebb években /globális szinten/szinte kivétel nélkül gyenge volt a napfolt tevékenység.
Kutatásaik alapján arra jutottak,hogy a múltban,az átlagosnál hidegebb években /globális szinten/szinte kivétel nélkül gyenge volt a napfolt tevékenység.
Bizony. Ha meleg, száraz idõ volt, nem Észak-Afrikából, hanem Kis-Ázsiából kaptunk olyan forróságot, hogy gyerekként, csupasz lábbal képtelen voltam végigszaladni a napégette teraszon. És vajon hányan tapasztalták meg közülünk a sciroccót (sirokkót)? Abban az idõben gyakoribb - és a köz embere számára is népszerû - jelenség volt (mediterrán ciklon hidegfrontja elõtt napokig sûvöltött a száraz, délies szél). Ha zúzmara volt, az jó ideig eltartott. Ha havazott, hetekig lapátolhattuk a havat.
Mostanában valami tényleg változik. Úgy érzem, sok minden felbolydult, mint egy méhkas...
Hogy a témánál maradjak: a még mindig igen gyenge napfolttevékenység miatt az elõzõeknél hûvösebb, idõjárási eseményekben meglehetõsen szegény, ködös õszre és hidegebb, havasabb télre számitok.
Mostanában valami tényleg változik. Úgy érzem, sok minden felbolydult, mint egy méhkas...
Hogy a témánál maradjak: a még mindig igen gyenge napfolttevékenység miatt az elõzõeknél hûvösebb, idõjárási eseményekben meglehetõsen szegény, ködös õszre és hidegebb, havasabb télre számitok.
Az 1966-tól 1970-ig terjedõ idõszakra jól emlékszem.Akkor voltam kisiskolás,és már akkor figyeltem az idõjárást.Elmondom,mi volt a jellemzõ azokra az évekre: változékony,esõs,viharos nyarak,ritkán és rövid ideig tartó strandidõvel.Korán beköszöntõ õsz,késõbb tartós ködök.Mérsékelten hideg,kifejezetten csapadékos telek,gyakori hóesés,és szintén gyakori esõ.A karácsonyi ünnepek táján általában hideg volt,mindig lehetett télisportolni.Egy érdekesség:1968/69 telén olyan hófúvások voltak,melyek méltán hasonlíthatók össze az észak-amerikai blizzarddal.
Én úgy tudom,hogy az AO az egész Északi-sarkkörre vonatkozik, de nem biztos.
A NAO és az AO, ahogy az elõttem szólók részletesen leírták, hozzávetõlegesen megmutatja, hogy zonális vagy meridionális irányítás van túlsúlyban Európa felett. Számomra Svadasz alsó két ábrája, az 1950-2010 közötti grafikonok a legtanulságosabbak. Ezeken jól látszik, hogy 2009-2010 során mindkét index rég látott negatív csúcsot produkált, mind a kilengés mértékét, mind a tartósságát tekintve. Utoljára az 1960-as évek végén volt hasonló, az akkori idõjárást lenne érdemes visszanézni... Elvileg akkor "állhatott le" ilyen mértékben a zonalitás, emellett még az 50-es évek végén, 60-as évek elején is volt néhány hasonló helyzet (de azokat nem mutatja mindkét index annyira markánsnak).
Viszont az 80-as évek végét, 90-es évek elejét igencsak tartós és magas pozitív csúcsok jellemezték. Ez azért is érdekes, mert szerintem jó néhányan akkoriban kezdtünk foglalkozni az idõjárással, akkor kezdtük értelmezni a mûholdképeket - és akkor szoktuk meg a rendszeresen, különösebb hullámvetés, beragadás, mediterrán vagy közép-európai ciklonképzõdés, miegyebek nélkül átvonuló "nyugati frontokat". A grafikonok azt sugallják, hogy az az állapot is hasonlóan kiugró volt, mint a mostani, csak épp az ellentétes irányban.
Viszont az 80-as évek végét, 90-es évek elejét igencsak tartós és magas pozitív csúcsok jellemezték. Ez azért is érdekes, mert szerintem jó néhányan akkoriban kezdtünk foglalkozni az idõjárással, akkor kezdtük értelmezni a mûholdképeket - és akkor szoktuk meg a rendszeresen, különösebb hullámvetés, beragadás, mediterrán vagy közép-európai ciklonképzõdés, miegyebek nélkül átvonuló "nyugati frontokat". A grafikonok azt sugallják, hogy az az állapot is hasonlóan kiugró volt, mint a mostani, csak épp az ellentétes irányban.
Hú tényleg, ezt nem is figyeltem. Érdekes. Ennek fényében végképp nem sokat jelent az a kis pozitív kilengés. Legalábbis egyelõre.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Érdekességek | 2026-03-27 16:50
Szabályzat