Agrometeorológia

Egy új kártevõ a dión:

Link

Jöhet a megérdemelt téli lazulás!

Az októberi esõk itt is könnyebb talajmunkát adnak majd.

Elég jó, könnyed szántás volt idén, hála az elmúlt heti esõknek.
Link
Link

Elérkezett az idõ, hogy az idei évet a kert szempontjából én is mérlegeljem. Lassan a paprika és a paradicsom befejezi idei pályafutását, kopogtat az ajtókon a talajmenti fagy. Bizonyítékul álljon itt néhány kép:
- Fehérözön paprika: Link - elfogadható termés, bár kis átlagsúly
- Paradicsom: Link - gazdag (>10kg terméshozam)
- Kukorica: Link - katasztrofális, a locsolás ellenére is 2-3 elfogadható csõ volt csak
- Csillagtök: Link - elfogadható termés, bár kis átlagsúly
- Néró szõlõ: Link és Link (utóbbin Kaldom fajtájú fûszerpaprika is látható) - Nérót tavaly tavasszal vettem Gödöllõn, és idén már hozott 1 fürtöt, le a kalappal! Megj.: Aug 15.-én szedtem le, mert a szemek aszalódni kezdtek (kellemesen édes volt), bár a szakirodalom szerint aug. vége - szept. eleje az érési idõ. Még egy apróság: a szomszédainknál már szept. 10 körül leérett az Afuz Ali. Le kellett szedniük, mert a darazsak rájártak, még mi is kaptunk belõle kóstolót. Hihetetlen, megkóstoltam, olyan magas volt a cukortartalma, ami ennél a fajtánál a mi szélességi körünkön nem jellemzõ. Kíváncsi vagyok Lujo kolléga Itáliájára, vajon beérett-e?
- Floo kolléga számára megígértem, hogy teszek be képet a fapusztulásról. Link Link - A 10-15 éves cigánymeggyfáim 90%-a elpusztult, még ált. iskolában ültettem õket. Helyette debreceni és érdi bõtermõ fajtákat tervezek okt. végén telepíteni. Ezenkívül egy szilvának, és egy almafának is annyi lett. Piros termésû almafajtát, szept. végi - októberi érésû fajtát tervezek helyette ültetni, ennek a kiválasztásában kérem segítségeteket. A Képek sajnos magukért beszélnek

Gondolom a helyigénye megvan fejben... Csak azért mert a cseresznyét át kell gondolni alaposan hova ültetjük, hatalmas területet leárnyékol idõvel. Nálam kettõ fért, természetesen szomolyai , és egy germesdorfi. Van még egy diófám is, ezek mind kellõ távolságra a kerttõl. Kertbe a barackfélék, szilva, meggy stb. való , ezek ésszerûen ültetve nem árnyékolnak "végzetesen". Félreértés ne essék, nem akartam kioktató lenni , de láttam már egészen elképesztõ, teljesen átgondolatlan "kertészkedést". Külön gyümölcsöskertbe is nagyon meggondolnám, nemigen raknék . A cseresznye, dió az udvarra való , kitûnõ árnyékot adnak , ha nincs zsúfolva szerintem szép díszei is az udvarnak.

Érdekes, Mi is a Bigerrau mellett tettük le a voksot.
Mivel belvízkrach miatt négy gyümölcsfát tervezek elültetni az õsszel (két hét múlva), amik nagyon kellenek (tavasszal még finomítunk).

Cseresznye: Bigerrau
Meggy: Érdi bõtermõ
Kajszi: Mirabolán szilva-alanyon: Bergeron és Magyar C235

A hagymát ilyenkor már lehet duggatnia, a fokhagymát mi már két hete kitettük.

Épp én is ezekre gondoltam Bigarreau Burlot és Szomolyai fekete. Május végétõl a Bigarreua és Június 10-15-tõl a Szomolyai, így egy hónapig lesz cseresznye A másik szempont sem mellékes ami a permetezést illeti. Kiválasztottam még 3 meggyet is, mert a meglévõk már kiöregedõben vannak, az egyik már el is száradt. Az elsõ a Meteor lesz aztán Maliga emléke, ez lesz a középsõ sorban, mert ez kisebb növésû és Kántorjánosi a harmadik. Remélem be is fogannak, már kiástam a gödrüket, éjszaka megáztatja az esõ és pár nap múlva jöhet a beszerzés - ültetés. A hagymákat végül hagytam még egy-két hétig függõben mert úgy látom még ilyenkor visszagazosodik. Mindenképpen fogok 2-3 sort most is ültetni a hagymából, mert így tavasszal korábban lesz újhagyma, ami az elsõ slágertermék a kertbõl a családban. A többit hagyom márciusra, mert télire eltevõnek az jobb lesz.

Válaszoltam volna hamarabb, de Murphy-törvénye szerint amit keresel akár dig.archívumban, nem fogod megtalálni...
Na olvastam a linkelt lapot, pont a Bigarou Burlat fajtáról nincs kép. Nekem volna, de a 2004-5-ös képeimben nem találtam. Ha meglesz, be teszem. (érdekes, a Képtár.hu-n se nincs meg a 2004-8 as lementett linkek képei; - a kép nem található- üzi.)
Én elsõre ezt a fajtát ajánlanám, mert jún. eleji- korai fajta-. Ez már nem az a madárcseresznye, aminek a szine szép, de íze semmi, hanem igenis benne van minden különleges íz,és zamat, sõt kissé erõteljes savas. Kora nyáron meg ez kell a népnek, a szamóca dömping után.
Ha nem bátják a pirosra érzékeny madarak; verébre és seregélyre gondolok, akkor a másik fajta pedig a szomolyai fekete. A cseresznye légy még nem bátja egyiket se.
Kései fajtát én nem ajánlok, mert permetezni kell, és addigra eltelik, nem újdonság már.Persze aki befõttet, eltenni akar annak a Germersdorfi, roppanós az igazi.
Ez is korán érik, majdnem elõbb, mint a Bigaro. Egymást jól porozzák, bõtermõ fajták. Ha kicsit is megkapja a fagy virágzáskor, akkor is ad termést. Ez év tavaszán ugye volt az udvaromon -3 fok is, levitte a felét, de maradt is. Ha totál jó a virágzáskori kötõdés, akkor szinte csokrokban vannak a cseresznyék, majdnem ilyenkor apróbbak maradnak. (ki kell várni a teljes érést, akkor nõ meg a bogyó).
Másik, a korona méret; a Bigaro általában feltõrõ, a szomolyai szétterülõ. Kb. legyen meg a 8-12 méter köztük. Aránylag szélvédett helyre, délkeleti tájolásra ültessük.
A talaj elõkészítésrõl most nem írok, tudjátok már. (min:1*1- *0,8 méteres "ágyásban" jól be trágyázva.

Ahogy látom tök mindegy (mivel az alany minden bizonnyal ugyanaz), de javaslom, hogy vegyél egy korait (május közepe-vége) és a késõit (június vége). Hogy az érési ideje ne essen egybe.

Attól függ; vörös-saláta-gyöngy--metélõ-fokhagymát. De szerintem fólia alá, vagy üvegházban bármikor.
Amúgy a tavaszi fagyok felengedése után szokták, mint a mákot vetni.

Szeretnék ültetni 2 cseresznyefát a kertbe. Melyiket ajánljátok? Link

Páran kárhoztatják a kemény telet a drága gyümölcs miatt, ez butaság. Elsõsorban az aszály és a kegyetlen forró nyár vágott oda a mezõgazdaságnak. Idén itt bõven termett (fõleg az öntözött) gyümölcs a barack kivételével, az nem szokta bírni a rendes kontinentális telet. Ami még legtöbb kárt okozhatta sokfelé (hõmérsékletileg), az idõ elõtti márciusi meleg miatt beinduló növényeket ért áprilisi fagy. A telet kiröhögte a szilva alma körte és sok egyéb, a diót az április vitte el.

Hagymát már lehet ilyenkor duggatni?

Nem, amiben benne van a kukac az a hulló.

Az én gyümölcseim bionak tekintem mivel max. május végéig permetezek. 2-3 hónap után nincs olyan forgalomban lévõ szer ami benne maradna a gyümölcsben, igaz a végére férges is lesz bõven, és ugye az a bio, amiben benne van a kukac

Most már várjunk vele, lombhullás felé kontakt kén-agrol lemosó, a levelek összegyûjtése, elégetése.
Varasodás esetén, bár az most a száraz idõ miatt nem nagyon fertõzött, de jó a réz-oxid clorid.

Köszönöm a válaszokat.Akkor valszeg korán hagytam abba a védekezést.Rovar és gombaölõbe mit ajánlotok??

Csatlakozom az alábbi hsz.-hoz. Az almamoly nagyon agresszív kártevõ, vannak persze más,kukacosodást okozó fajok. Évi 4-5 nemzedéke is kifejlõdik, az újak esetleg "nem veszik komolyan" az utolsó permet hatóanyagát -rezisztencia-. A másik; augusztus, a gyüm.érés elõtti idõszak ami nagyon veszélyes. A kikelõ peték a lazább héj alá még könnyebben tudnak behatolni. A megrögzött szabolcsi almázók is a szezon vége felé permeteznek akár 2-3 hetente, egy vegetatív idõszakban akár 8-10- szer is.
A hatóanyagok általában elbomlanak 20-30 nap alatt, azért a záró permet, egyéb gombás betegségekre is, kb.Aug.25-szept.10.
A rovar kártevõk inkább Június-tól támadnak, tavasszal meg a gombák, de a lisztharmat egész nyáron, mivel száraz volt az nyár.

Az actara hiába felszívódó szer, azért nem két hónap a hatástartama. Várakozási idõ 30 nap, érdemi hatása kb. 20 nap lehet. 40 napig nem volt rovar elleni védelem az almádon.

Több nemzedéke van az almamolynak. Lehet, hogy nem jó idõpontban permeteztél.

Almához senki nem ért? Kérdésem pár sorral lejjebb!

Nahát!

Bocs Floo, nem olvastam elég figyelmesen. Én úgy értelmeztem, hogy a sokéves átlag, most látom, hogy ez csak az ezévi.

Csak ha nincs hozzá víz, akkor a legjobb talaj sem ér semmit!
Ebben az esetben ez történt, gondolom totál kiégett a nyáron, ezért nem is értettem, miért találod meglepõnek, érdekesnek!

Igen, úgy. Azért az nem rossz minõségû és a humusztartalma is elég magas. De egy termõhelynek csak az egyik jellemzõje a talaj, sok egyéb beleszól a dolgokba.

Már úgy érted, hogy a barna erdõtalaj ennél jobb átlagot indokolna?

Azt a Somogyszob melletti 2 t/ha kukorica termésátlagot elég érdekesnek találom, miután azon a területen olyan barna erdõtalaj van, hogy ihaj. Persze van homok is, kérdés, hogy ez éppen merre volt. Ja, meg persze a vadak. Nem kevés vaddisznó és szarvas. De ez utóbbiak legalább gyakran rekorderek. Ez persze nem túl nagy vigasz a gazdáknak.

Sajnos az idén csak 65 dkg lett a legnagyobb paradicsomom, pedig locsoltam rendesen.
A csapadékot nem lehet helyettesíteni locsolással.(?)

A város belvárosi részében, vagy gyérebben beépített részen laksz?
A fügéd az udvaron belül hol helyezkedik el?
Fal mellett, udvarban távol az épülettõl?
Van erkély vagy bármiféle tetõ, ami kiáll az épület síkjából?
Ha néhány fényképet készítesz a fügérõl és a házatokról, azzal könnyebb lesz megoldást találni.

Az összes almás férges lett!Lemosót kapott,Mospilant,Actarát is úgy július végéig.Egy ideig nem is volt gond ,hibátlan almák voltak.Aztán az érésre mind kukacos lett.Ötletek,tanácsok? Köszonöm elõre is.

Most írok elõször ebbe a fórumba. Biztosan sokan feltették már ezt a kérdést, elnézést elõre is!
Hogyan tudom hatékonyan megóvni a fügefámat a téli elfagyástól? Igazából bokorról beszélhetünk, mivel minden évben elfagy, és aztán tõrõl kihajt újra.

Persze, van még itt annyi tényezõ meg paraméter meg kiskutyafüle, hogy ha holnapig írnám sem érnék a végére!
Úgyhogy ezért neki sem kezdek
Köszönöm az adatokat, végigbogarásztam õket, tanulságosak!

Jogos a felvetés, a kérdésnek ebben az esetben mégsincs értelme, mert a Floo által hivatkozott anyag egy-egy gazdaság eredményeire alapoz, nem térségekére, végképp nem megyékére.

Floo! A valóságot én nem az ilyen "szakirodalmakban" keresném, az általad megfogalmazott tanulság ebben a formában egyszerûen csúsztatás. Nem lehet így kiragadni számokat és közben megyékrõl meg országos átlagról beszélni, fõleg, ha a forrás még csak nem is statisztika, csupán egy kicsit sem reprezentatív módon kiszedegetett becsült adathalmaz. A statisztika így néz ki: Link
Értem én, hogy a szövegben is ezt sugallják, ez a szerzõt minõsíti, viszont onnantól, hogy ezt átveszed és saját szavakkal leírod, már téged is. Ennek ne tedd ki magad!

És hány hektáron termett kukorica? És máshol hány hektáron? Sajnos (sajnos?) nem lehet az egész ország Zala...

Ma aratta le a szomszéd a kukoricát,6 holdról lett 1 pótkocsival, de az se tele. Normális termésnél meg 4-5 kocsival van.

Ijjjj isteni finom fügelekvárt fõztünk Link

Ezt Link egy "Zala" címû könyvben olvastam sok más egyéb marhaság mellett Link , meg máshol is találni ehhez hasonlókat, láthattatok már egy rakás példát tõlem, hadd ne soroljam.

Aztán a valóság az elmúlt években (is) rácáfolt ezekre leírásokra, mint ahogy az idén is Link
A rosszul látóknak magyarázat: a napraforgó és a kukorica termésátlaga Zala megyében a legmagasabb, a kukorica esetében 10-12 t/ha a megye nyugati-délnyugati felében, miközben a második legjobb az mindössze 7,5 tonna, az országos átlag pedig 4 tonna körül mozog.
Kinagyítva Link
Leírva Link
És mindez egy rendkívül rossz évben, arról nem is beszélve, hogy a pákai térségben (egyébként rendszeresen) botrányosan késõn lett elvetve a kukorica.
De minden egyéb kommentár nélkül is elgondolkodtató...

A múltkori szója lopás után most kukorica lopás volt , közel a lakhelyünkhöz. Link Videóval

Sziasztok.

Gyakorlatilag hónapok óta nem írtam a fórumba, de most már megtöröm a csendet. A "szokásos témámban" (télálló kaktuszok, jukkák) hozok egy összefoglalót, így a vegetációs idõszak hajrájában.
Az idei nyár a tavalyitól is szárazabb lett. Beszéljenek is a számok:
2011; június 30 mm, július 50 mm, augusztus 2 mm. 2011, nyár: 82 mm.
2012; június 26 mm, július 45 mm, augusztus 6 mm. 2012, nyár: 77 mm.
Ha összehasonlítjuk a két nyarat, nem olyan drasztikus eltérés az az 5 mm a 2011-es év javára. De ha figyelembe vesszük azt, hogy az éves csapadékmennyiség errefelé átlag 550 mm körül mozog, akkor ezek az értékek borzasztóan alacsonyak, hiszen pont ebben az idõszakban kellene leginkább az esõ a növények számára. Egy szó, mint száz: nem volt idén sem elegendõ csapadék a megfelelõ vegetáció lezajlására, befejezésére.
Ha már vegetáció... A télálló kaktuszok és jukkák általában április közepe tájékán - mikor már kellõen melegek vannak - szemlátomást "beindulnak" és megkezdõdik a vegetációjuk. Mivel igen csekély a párolgás az elsõ két tavaszi hónapban, a talajban még van annyi nedvesség, hogy a növények számára az elegendõ legyen arra, hogy újra felszívják magukat vízzel. Ekkor a kaktuszokról eltûnnek a ráncok és kezdõdik minden elõlrõl. A bajok ott lennének, ha a nagyobb párolgással és napállással járó májusi hónap is csapadékszegény lenne. Idén szerencsére errõl szó sem volt. Mindig a legjobbkor jött meg az égi áldás. Az említett hónapban 55 mm-nyi esõ hullott, ami még kellõen elegendõ volt ahhoz, hogy a hajtásfejlõdésnek a fõ idõszaka zökkenõmentesen menjen végbe. És ezután megérkezett a nyár, amit a rengeteg hõségnapjával, unalmas anticiklonjaival, és az összesen 77 mm-nyi csapadékával szenvedtünk át. Ez idõ alatt nagyjából 5 alkalommal (hetente) locsoltam meg a kaktuszokat és jukkákat, mert hiába nem volt elegendõ csapadék, a 35 °C-ok jobban megviselnek mindenféle növényt, mint a 30 °C körüli nappali maximumok. Tehát próbáltam, helyettesíteni az esõt, kisebb-nagyobb sikerrel. El sem merem képzelni, mi lett volna, ha nem törõdtem volna velük, és csak vártam volna a csapadékot ölbe tett kézzel. Valószínûleg az, hogy egy esetleges enyhe, csapadékos õszön újra beindultak volna, ami azért veszélyes, mert egy hirtelen érkezõ jelentõsebb hideg (-5 °C) nagyobb kárt tud tenni egy olyan növényben, ami a vegetációs idõben nem kapott elegendõ csapadékot, és a nyár nagy részét vegetálva töltötte el. Nincs ideje az adott évre "betervezett" növekedését a mefelelõ idõpontban befejezni.
Eljött az õsz, a száraz szeptemberi jelen. Most ott tartunk az ország ezen részén, hogy a hõmérsékletek már itt is elviselhetõbbek lettek, de a hidegfrontok egyfolytában szárazon vonulnak át. Elérkeztem a mához, jöjjenek a képek.
Az Echinocereus triglochidiatus v. mojavensis f. inermis-eken látszódnak leginkább az aszályos nyár jegyei. Szemmel láthatóan néhány megráncosodott.
Echinocereus triglochidiatus v. mojavensis f. inermis (gyûjtõszám nélküli). Link
Echinocereus triglochidiatus v. mojavensis f. inermis (277.682) és egy vegetatív szaporítása. Link Link
Echinocereus triglochidiatus v. mojavensis f. inermis (277.69) Link
Echinocereus triglochidiatus v. mojavensis f. inermis (277.685). Elsõ tele lesz az idei. Link
Echinocereus coccineus (191.204. Link
Echinocereus coccineus (191.21). Link
Echinocereus coccineus (191.214). Link
Echinocereus engelmannii (197) egy tavaszi és egy õszi hajtással. Link Link
Echinocereus fendleri (206.96) Link
Escobaria vivipara (410.391) elnyomás alatt. Link
Escobaria vivipara (410.6) Link
Felül egy agresszíven terjeszkedõ Echinocereus triglochidiatus (260.9). Link
Echinocereus triglochidiatus (gyûjtõszám nélküli). Link
Escobaria sneedii (gyûjtõszám nélküli). Link
Escobaria leei (gyûjtõszám nélküli). Link
Escobaria viridiflorus (283.63). Link
Maihuenia poeppigii (gyûjtõszám nélküli). Kakukktojás a dél-amerikai Andokból. Link
Cylindropuntia imbricata. 5 év alatt egy pici dugványból ez lett. Link
Mediterrán hangulatot varázsolnak az utcafrontra. Link
Yucca filamentosa (golden sword). Ha a napsütéssel szemben nézem, akkor a legszebb. Link Link
Yucca filamentosa (bright edge). Link
Yucca gloriosa (variegata). Link
Yucca gloriosa (bright star). Link
A Yucca recurvifolia-k sokfelé elágaztak. Link
Belül is terjeszkedek. Link

Ha már szüret; lenne egy ajánlatom, talán ide fér. Eladnám a szõlõprésemet+ a darálót.
Gyári újszerû, 60-70 literes kosarak, öntvény váz,+párnafák, és görgõs rásegítõ.A daráló szintén új, öntvény hengerek, kb.5 szezonban voltak használva, már vagy 5 éve nincs szõlõm.
A Bp.- Hermesnél ilyen van vagy 100+20 ezer, de én a környékbelieknek eladnám 60+10 ezerért. Súly kb;150 kg.,utánfutós, vagy furgonos autóval lehet elvinni.
Link
Link

Szerintem feljavították 18 fokra (nem biztos hogy must sûrítménnyel), mert egyébként csak ecet lett volna belõle.

mi is leszüreteltünk tegnap 15.5fokos lett a must,de muszáj volt leszedni mert rengeteg darázs fogyasztotta már,az igazsághoz az is hozzá tartozik,hogy elég vegyes fajta szõlõnk van,nálunk ezeket így hívják:Elvira,Konkordi,canadai,az utóbbi kettõ kék szõlõ fajta!

Nem is szeretem, ha olyan 21-22 esetleg 24 fokos a must. Ezekbõl baromi erõs borok lesznek. Aztán az ember egy pillanatra nem figyel, és már az asztal alatt találja magát.
Volt egy év amikor egy bánrévei haveromnak 13 fokos lett a mustja. No azzal nem tudom mit kezdtek.

Igen, tudom, hogy finom, akik eddig ittak, nagyrészt pozitívan nyilatkoztak róla!
Gondolkoztunk sokmindenben!

Floo, most jut eszembe, hogy múltkor a halfesztiválon kóstoltam fügebort. Nagyon édes volt, de nagyon finom! Nem gondolkoztatok még ilyesmiben?

Sajnos a környéken, mivel házi borkészítés folyik, kis területen dolgoznak a gazdák, többféle szõlõfajta van, így az összekevert must cukorfoka sosem annyira magas, mert egy-egy gyengébb fajta nagyon lehúzza.

Á nem, "csak" 20 fokos volt,de elég vegyes fajták vannak amelyeket együtt szedek, tehát valamelyik még maradhatott volna, valamelyik meg már túléredt.

Mennyi volt pontosan a cukorfoka? 21-22 fokos?

Tegnap szüreteltük le a fehér szõlõt, és ilyen cukorfoka még eddig nem volt, pedig már kb. 20 éve megvan a terület.A mennyiségre sem lehet panaszom, kb 10-15%-kal lett csak kevesebb mint tavaly, pedig tavaly nagyon jó termés volt. Ekkora szárasság után rosszabbra számítottam.
Sajnos viszont tavalyinál több tõke pusztult ki az idén, ami azért jelzi a tartós szárasságot.

Szerencsére ez a veszély nem fenyegeti, bár igaz ami igaz, tucatjával tudnék kivágásra ítéltetett fügérõl mesélni, amik csak azért váltak a fûrészek áldozatául, mert túl nagyra nõttek és útban voltak, árnyékoltak, vagy a fügére jöttek a darazsak.
Jobb helyeken megbecsülik a fügét, felénk valamiért rendszerint kivagdossák õket.
Szóval a villanydrótok mögötte mennek 10 méterrel, úgyhogy nem lesz miattuk baja a fának.

Szerintem nem sokáig lesz a legnagyobb zalai fügefa, mert a villanydrótok közelsége miatt jönnek majd az E.ON emberei és brutálisan megnyesegetik...