Agrometeorológia
Az enyhe és csapadékos tél miatt gyümölcsfáinkon (teljesen elburjánzottak a szürkészöld zuzmók. Kora tavasszal tervezem lekefélésüket a törzsekrõl. Az ágakról viszont nem lehet ledörzsölni, édesapám ezért majd gomba ellen lepermetezné. Én azt mondtam neki, hogy ez a szürkészöld zuzmó nem sokat árt a fának, a kevesebb helyen megjelenõ sárga zuzmóról viszont rosszak a tapasztalataim (a sárga zuzmó vagy ártalmas lehet, vagy tünetként jelenik meg). Persze mivel esõs idõ idézte elõ a zuzmósodást, valószínûleg szükség lesz a permetezésre, de azt szerintem nem a szürkészöld zuzmók mennyiségétõl, hanem az idõjárástól kell majd függõvé tenni. Mi a véleményetek errõl? Mit tanácsoltok?
És mi a teendõ a sárga zuzmókkal kapcsolatban?
És mi a teendõ a sárga zuzmókkal kapcsolatban?
A jegenyetölgy a kocsányos tölgy egyik díszváltozata (Quercus robur 'Fastigiata'), nekem is úgy rémlik, mintha ez olykor idõsebb korában is magán tartaná a lombját télen.
Egyébként a kocsányos tölgy 20 éves kora körül még igencsak fiatalnak számít, mivel minimum 200 évig él, ha hagyják
!
A lombtartás-lombhullás témáról jutott még eszembe, hogy még az õsszel olvastam a társalgó fórumban valamelyik tél, hideg, fagy imádó fórumtárs beírását, ami valahogy úgy szólt, hogy már alig várja, hogy a fákról "eltakarodjon" a lomb és jöjjön már a hideg, jeges, fagyos tél.
Én fordítva vagyok vele, annak örülök, hogyha minél tovább tart a vegetációs idõszak, minél tovább él a növényzet, minél rövidebb a tél.
Idén nem lehetett panasz az õszre, szinte teljesen fagymentes, hosszú, enyhe, nagyon kellemes volt.
Az idei tél is eddig még jónak mondható, mert a sok hótakaros nap ellenére még sikerült elkerülni a derült szélcsendes éjszakák fenyegetõ veszélyét az erõsebb lehûlést. Jó lenne, ha - 10 fok alá nem nagyon mennénk le továbbra sem, pláne nem -15 fok alá! Ezt a hétvégét még megúsztuk, remélem a következõ hétvégét is és az egész telet is.
Kicsit aggasztónak tartom, hogy a hótakaró a következõ héten egyre csak vastagodni fog és ha utána ránk húzódik a sarkvidéki levegõ, akkor elég lehet akár csak egy derült szélcsendes éjszaka is, hogy a vastag hótakaró felett nagyon erõsen lehûljön a levegõ és megint beleszaladjunk egy nagyon csúnya súlyos fagykáros lehûlésbe.
Pedig igazán ránk férne már egy nem túl hideg tél, azok után, hogy milyen erõs lehûlések voltak az elmúlt években!
Egyébként a kocsányos tölgy 20 éves kora körül még igencsak fiatalnak számít, mivel minimum 200 évig él, ha hagyják
!A lombtartás-lombhullás témáról jutott még eszembe, hogy még az õsszel olvastam a társalgó fórumban valamelyik tél, hideg, fagy imádó fórumtárs beírását, ami valahogy úgy szólt, hogy már alig várja, hogy a fákról "eltakarodjon" a lomb és jöjjön már a hideg, jeges, fagyos tél.
Én fordítva vagyok vele, annak örülök, hogyha minél tovább tart a vegetációs idõszak, minél tovább él a növényzet, minél rövidebb a tél.
Idén nem lehetett panasz az õszre, szinte teljesen fagymentes, hosszú, enyhe, nagyon kellemes volt.
Az idei tél is eddig még jónak mondható, mert a sok hótakaros nap ellenére még sikerült elkerülni a derült szélcsendes éjszakák fenyegetõ veszélyét az erõsebb lehûlést. Jó lenne, ha - 10 fok alá nem nagyon mennénk le továbbra sem, pláne nem -15 fok alá! Ezt a hétvégét még megúsztuk, remélem a következõ hétvégét is és az egész telet is.
Kicsit aggasztónak tartom, hogy a hótakaró a következõ héten egyre csak vastagodni fog és ha utána ránk húzódik a sarkvidéki levegõ, akkor elég lehet akár csak egy derült szélcsendes éjszaka is, hogy a vastag hótakaró felett nagyon erõsen lehûljön a levegõ és megint beleszaladjunk egy nagyon csúnya súlyos fagykáros lehûlésbe.
Pedig igazán ránk férne már egy nem túl hideg tél, azok után, hogy milyen erõs lehûlések voltak az elmúlt években!
Köszi az infókat. Csak kertkozmetikai szempontból írtam, hogy "utálatos levélmegtartó". A levélmegtartás egyéb következményei: A környékbeli cinkék a reggelit elõszõr a jegenyetölgy megtartott száraz leveleien keresgélik, utána átmennek a monilia által károsított meggyfákra, ahol a mézga által felragasztott elhalt levélmaradványok között bogarásznak. Nyilván találnak rajta, benne elég petét, bábot, különben nem keresgélnének. Az említett tölgyek 20 év felettiek, nem igazán fiatalok. A törzsátmérõ nagyobb 25 cm-nél.
"jegenyetölgy a legutálatosabnb levélmegtartó"
Ha egy fa sokáig megtartja leveleit az nem negatív, hanem pozitív tulajdonság, hiszen tovább díszít, tovább asszimilál, jobban kihasználja a tenyészidõszakot. Ilyen például a mediterránból származó platán.
Korai lombhullató viszont az Észak-Amerikából származó szivarfa, ami ráadásul késõn is hajt ki, tenyészidõszaka és így dekorációs ideje nálunk rövid.
A legértékesebb fák, cserjék díszkertészeti szempontból természetesen az örökzöldek, amelyek egész évben díszítenek.
A hosszú ideig megtartott zöld lombot külön kell választani a téli száraz lomb megtartástól.
A tölgyeknél és még néhány más fajnál (bükk, gyertyán) jellegzetes tulajdonság az elszáradt lomb megtartása a tél folyamán. Bár inkább csak fiatal egyedeknél. Ezeknél a tavaszi nedvkeringés megindulásával vizzel telítõdnek a szövetek és ekkor esnek le a levelek.
A tölgyek téli szárazlomb megtartására kézenfekvõ magyarázat lenne, hogy mivel délen sok örökzöld tölgy faj él és valószínüleg valamikor minden tölgy örökzöld volt, a mi mérsékeltövi fajaink csak késõbb a klíma lehûlésével a törzsfejlõdés során váltak lombhullatóvá. Tudvalevõ. hogy minden élõlény egyedfejlõdése során mintegy végigjárja a törzsfejlõdést a fiatal tölgyek lombtartását tarthatnánk a korábbi örökzöld életmódra "visszaemlékesésnek" is. Például a szubmediterrán lombhullató Molyhos tögyek (Quercus pubescens) magoncai néhány éves korukig zöld levelekkel telelnek át (illetve a magoncok között vannak ilyenek is.)
Ezt az elméletet viszont nem támasztja alá az, hogy a fiatalon szintén téli száraz lombtartó Gyertyánnak (Carpinus) nincsenek örökzöld rokonai.
A bükknek is csak nagyon távol és távoli rokonai élnek Dél-Amerika déli részén és Új-Zélandon, a Déli bükk(Nothofagus), mely nemzetségnek örökzöld és lombhullató fajai is vannak.
Érdekes lenne tudni, hogy a déli bükk lombhullató fajai megtartják-e télen az elszáradt lombot.
De mint már írtam a gyertyán rokonsági körében nincs örökzöld faj, tehát valószínûleg nem törzsfeljlõdési eredetû a száraz lomb megtartása, hanem valami más, talán fiziológiai oka van.
Ha egy fa sokáig megtartja leveleit az nem negatív, hanem pozitív tulajdonság, hiszen tovább díszít, tovább asszimilál, jobban kihasználja a tenyészidõszakot. Ilyen például a mediterránból származó platán.
Korai lombhullató viszont az Észak-Amerikából származó szivarfa, ami ráadásul késõn is hajt ki, tenyészidõszaka és így dekorációs ideje nálunk rövid.
A legértékesebb fák, cserjék díszkertészeti szempontból természetesen az örökzöldek, amelyek egész évben díszítenek.
A hosszú ideig megtartott zöld lombot külön kell választani a téli száraz lomb megtartástól.
A tölgyeknél és még néhány más fajnál (bükk, gyertyán) jellegzetes tulajdonság az elszáradt lomb megtartása a tél folyamán. Bár inkább csak fiatal egyedeknél. Ezeknél a tavaszi nedvkeringés megindulásával vizzel telítõdnek a szövetek és ekkor esnek le a levelek.
A tölgyek téli szárazlomb megtartására kézenfekvõ magyarázat lenne, hogy mivel délen sok örökzöld tölgy faj él és valószínüleg valamikor minden tölgy örökzöld volt, a mi mérsékeltövi fajaink csak késõbb a klíma lehûlésével a törzsfejlõdés során váltak lombhullatóvá. Tudvalevõ. hogy minden élõlény egyedfejlõdése során mintegy végigjárja a törzsfejlõdést a fiatal tölgyek lombtartását tarthatnánk a korábbi örökzöld életmódra "visszaemlékesésnek" is. Például a szubmediterrán lombhullató Molyhos tögyek (Quercus pubescens) magoncai néhány éves korukig zöld levelekkel telelnek át (illetve a magoncok között vannak ilyenek is.)
Ezt az elméletet viszont nem támasztja alá az, hogy a fiatalon szintén téli száraz lombtartó Gyertyánnak (Carpinus) nincsenek örökzöld rokonai.
A bükknek is csak nagyon távol és távoli rokonai élnek Dél-Amerika déli részén és Új-Zélandon, a Déli bükk(Nothofagus), mely nemzetségnek örökzöld és lombhullató fajai is vannak.
Érdekes lenne tudni, hogy a déli bükk lombhullató fajai megtartják-e télen az elszáradt lombot.
De mint már írtam a gyertyán rokonsági körében nincs örökzöld faj, tehát valószínûleg nem törzsfeljlõdési eredetû a száraz lomb megtartása, hanem valami más, talán fiziológiai oka van.
Újból megnézve a képet, lehet hogy mégsem a Ráncoslevelû bangitáról, hanem ennek egy másik Kelet-Ázsiai fajjal a Kislevelû bangitával (Viburnum utile) alkotott hibridjérõl van szó. Tehát: Ráncoslevelû bangita (Viburnum rhytidophyllum) X Kislevelû bangita (Viburnum utile) keresztezve a két fajt a létrejött hibrid a Prágai bangita (Viburnum x Pragense), ennek fényesebbek és kisebbek a levelei és nem lógnak annyira valamint a cserje kisebb termetû. A két szülõ faj között egyébként több átmeneti alak van, melyek között van amelyik a ráncoslevelûhez, van amelyik a másikhoz áll közelebb. Ez egy kultúrában létrejött hibrid, amit vegetatív úton szaporítanak. Tudomásom szerint magról nem szaporodik, így magától nem is nõhetett oda, ahol találtad. Így már majdnem biztosnak tûnik, hogy ültetett növény.
Igen, valóban bangita! A közeli képen jól beazonosítható a faj. A cserje teljes neve Ráncoslevelû bangita (Viburnum rhytidophyllum), mely egyike az örökzöld bangita fajoknak! Kelet-Ázsiából származik és termetes cserjévé is megnõhet.
Kertekben, parkokban gyakran ültetik, mert lomblevelû örökzöld létére nagyon jól bírja az erõsebb fagyokat is, akár a -20 fokot is. Fagyos idõben leveleit lelógatja.
Az viszont érdekes, hogy amint írod erdõben találkoztál vele, mert ezt fajt kivadulva kultúrszökevényként, még sosem láttam, eltérõen egyéb dísznövényektõl. Hol van ez pontosan? Nem lehet ez valamiféle parkerdõ? Valószínûnek tartom, hogy ültetett növény.
Egyébként, az hogy egy növény örökzöld, az nem rendellenesség, mert minden növény örökzöld lenne ha tehetné, csak vannak amelyekre a kedvezõtlen éghajlat élõhelyükön lombhullást kényszerít ez általában a szárazság vagy a fagyos hideg.
A lomblevelû örökzöldek a nálunknál enyhébb telû atlantikus, mediterrán illetve szubtrópusi területekre jellemzõek, sok fajuk azonban behatol a mérsékelt övbe is, így jó télálló fajok is vannak köztük, amelyek nálunk is nevelhetõek a szabadban. Különösen jók a feltételek erre a Dél-Nyugat Dunántúlon, a dombokon és a városi hõszigetekben. Leggyakoribb ültetett nemzetségek nálunk a Puszpáng (Buxus), Babérmeggy (Laurocerasus) és a Magyal (Ilex), de ezeken kívül még számos más értékes és szép kevésbé ismert is van.
Kertekben, parkokban gyakran ültetik, mert lomblevelû örökzöld létére nagyon jól bírja az erõsebb fagyokat is, akár a -20 fokot is. Fagyos idõben leveleit lelógatja.
Az viszont érdekes, hogy amint írod erdõben találkoztál vele, mert ezt fajt kivadulva kultúrszökevényként, még sosem láttam, eltérõen egyéb dísznövényektõl. Hol van ez pontosan? Nem lehet ez valamiféle parkerdõ? Valószínûnek tartom, hogy ültetett növény.
Egyébként, az hogy egy növény örökzöld, az nem rendellenesség, mert minden növény örökzöld lenne ha tehetné, csak vannak amelyekre a kedvezõtlen éghajlat élõhelyükön lombhullást kényszerít ez általában a szárazság vagy a fagyos hideg.
A lomblevelû örökzöldek a nálunknál enyhébb telû atlantikus, mediterrán illetve szubtrópusi területekre jellemzõek, sok fajuk azonban behatol a mérsékelt övbe is, így jó télálló fajok is vannak köztük, amelyek nálunk is nevelhetõek a szabadban. Különösen jók a feltételek erre a Dél-Nyugat Dunántúlon, a dombokon és a városi hõszigetekben. Leggyakoribb ültetett nemzetségek nálunk a Puszpáng (Buxus), Babérmeggy (Laurocerasus) és a Magyal (Ilex), de ezeken kívül még számos más értékes és szép kevésbé ismert is van.
A nevét nem ismerem, de dísznövényként régen sok felé ültették az örökzöld volta miatt. Szerintem nem õ, hanem jegenyetölgy a legutálatosabnb levélmegtartó: az májusig õrzi az elszáradt elõzõ évi leveleit.
Üdv! Jártam ma egyet a közeli erdõben, és egy (számomra) meglepõ dolgot találtam. Egy olyan fát, amin minden levél még rajta volt! Nincs védve fagytól, mert a körülötte lévõ fákról teljesen hiányzott a levél. Milyen fa lehet ez? (sajnos csak mobil volt nálam, így a képek olyanok- amilyenek.) Link Közelebbrõl Link
Hello. Köszi.
Nagyságrendileg -20 °C-ot szoktam mondani, de ez erõsen változik a nemzetségek, fajok és élõhelyi formák miatt. Valamelyik lehet elvisel -30 °C-ot is, de ha a hó befedi, akkor ez csalóka. A gyökerek eddig nem fagytak át, pedig évek óta benne vannak.
Nagyságrendileg -20 °C-ot szoktam mondani, de ez erõsen változik a nemzetségek, fajok és élõhelyi formák miatt. Valamelyik lehet elvisel -30 °C-ot is, de ha a hó befedi, akkor ez csalóka. A gyökerek eddig nem fagytak át, pedig évek óta benne vannak.
Nagyon "jól néznek ki". A mûanyag edényben lévõ kaktuszok gyökerei ha télen átfagynak nem pusztulnak el? Hány fok mínuszig télállóak a kaktuszok?
Sziasztok.
Úgy tûnik minden télen van egy hosszabb-rövidebb hidegpárnás idõszak. Kapva az alkalmon, délelõtt kibicikliztem a kertbe.
Most látszik igazán, hogy a yucca filamentosa leveleinek a széle foszlik. Link
A yucca filamentosa golden sword meseszép. Link Link
A yucca filamentosa fajon belül a bright edge fajta. Link
Yucca gloriosa és a variegata. Link Link
A yucca gloriosa bright star-nak ez az elsõ tele. Link
A yucca recurvifolia-nak két példánya. Az egyiken látszik, hogy a rendkívül száraz 2012-s esztendõ miatt, a másodvirágzás kudarcba fulladt. Link Link
Például ezért a gyönyörû látványért hagyom a jukkákon elszáradni a virágszárakat. Link
A cylindropuntia imbricata dacolva a mínuszokkal. Link Link
Echinocereus coccineus. Link
Echinocereus triglochidiatus. Link
Echinocereus triglochidiatus v. mojavensis f. inermis. Link
Távoliak. Link Link
Úgy tûnik minden télen van egy hosszabb-rövidebb hidegpárnás idõszak. Kapva az alkalmon, délelõtt kibicikliztem a kertbe.
Most látszik igazán, hogy a yucca filamentosa leveleinek a széle foszlik. Link
A yucca filamentosa golden sword meseszép. Link Link
A yucca filamentosa fajon belül a bright edge fajta. Link
Yucca gloriosa és a variegata. Link Link
A yucca gloriosa bright star-nak ez az elsõ tele. Link
A yucca recurvifolia-nak két példánya. Az egyiken látszik, hogy a rendkívül száraz 2012-s esztendõ miatt, a másodvirágzás kudarcba fulladt. Link Link
Például ezért a gyönyörû látványért hagyom a jukkákon elszáradni a virágszárakat. Link
A cylindropuntia imbricata dacolva a mínuszokkal. Link Link
Echinocereus coccineus. Link
Echinocereus triglochidiatus. Link
Echinocereus triglochidiatus v. mojavensis f. inermis. Link
Távoliak. Link Link
Durva!
Szerintem amikor a Réthly Antal könyveiben szinte hihetetlen dolgokról ír, hogy májusban arattak, meg kétszer érett a szõlõ, augusztusban virágzott valami aminek áprilisban kellett volna, fürödtek a Dunában márciusban, stb, stb, akkor ilyen és ehhez hasonló dolgokról van szó, mint amirõl Te írsz.
Nagymamám mesélte, hogy egyik évben olyan enyhe tél volt, hogy valamelyik gazda valamilyen kikelt növényét (már nem emlékszem pontosan mit, valami gabona volt) nem szántotta be, hogy majd tavasszal alászántja, erre már fejben volt kora tavasszal és nagyon korán lett neki termése egyedül a faluban.
Szerintem amikor a Réthly Antal könyveiben szinte hihetetlen dolgokról ír, hogy májusban arattak, meg kétszer érett a szõlõ, augusztusban virágzott valami aminek áprilisban kellett volna, fürödtek a Dunában márciusban, stb, stb, akkor ilyen és ehhez hasonló dolgokról van szó, mint amirõl Te írsz.
Nagymamám mesélte, hogy egyik évben olyan enyhe tél volt, hogy valamelyik gazda valamilyen kikelt növényét (már nem emlékszem pontosan mit, valami gabona volt) nem szántotta be, hogy majd tavasszal alászántja, erre már fejben volt kora tavasszal és nagyon korán lett neki termése egyedül a faluban.
Nálam ugyanez a dolog ismétlõdik, csak kelkáposztával. Én sem ástam ki de úgy tûnik szépen fejesedik.
A most kilátásba helyezett jelentõs enyhüléssel kapcsolatban jutott az eszembe egy történet.
2006/07 "telén" Balkány közelében az egyik zöldségtermelõ partnerem (vetõmagforgalmazó cégnél dolgoztam)5-6 ha fejeskáposztát ültetett.
A savanyító üzemnek kellett volna szállítania, október 20. környéki idõzítéssel.
Viszont a palántákat ahol neveltette - nem emlékszem, hogy mit, de valamit úgy elrontottak, hogy újra kellett vetni.
Nem néztem utána, hogy milyen õsz volt akkor, de annyi bizonyos, hogy november elején megnéztem az állományt és a fejesedés még meg sem indult.
Én is fogtam a fejem, hát még a gazda!
Mondta a termelõ, hogy nem tárcsázza ki.Gondoltam is rá télen többször.
Gondoltam, hogy a tél elmúltával majd felhívom és megkérdezem, hogy mi a helyzet a növényekkel.
Megelõzött. Március közepe-végén jelezte, ha arra járok keressem meg.
Ez április elején megtörtént. Az állam majd leesett, mivel egyöntetû 1,5-2 kg-os fejeket láttam szinte minden növényen!!!
Kihúztunk egy pár növényt és hatalmas, egészséges gyökérzettel rendelkeztek!
A termelõ extra áron eladta primõrként az összeset.
Ha nem láttam volna, biztosan nem hittem volna el.
Sosem fogom ezt elfelejteni!
2006/07 "telén" Balkány közelében az egyik zöldségtermelõ partnerem (vetõmagforgalmazó cégnél dolgoztam)5-6 ha fejeskáposztát ültetett.
A savanyító üzemnek kellett volna szállítania, október 20. környéki idõzítéssel.
Viszont a palántákat ahol neveltette - nem emlékszem, hogy mit, de valamit úgy elrontottak, hogy újra kellett vetni.
Nem néztem utána, hogy milyen õsz volt akkor, de annyi bizonyos, hogy november elején megnéztem az állományt és a fejesedés még meg sem indult.
Én is fogtam a fejem, hát még a gazda!
Mondta a termelõ, hogy nem tárcsázza ki.Gondoltam is rá télen többször.
Gondoltam, hogy a tél elmúltával majd felhívom és megkérdezem, hogy mi a helyzet a növényekkel.
Megelõzött. Március közepe-végén jelezte, ha arra járok keressem meg.
Ez április elején megtörtént. Az állam majd leesett, mivel egyöntetû 1,5-2 kg-os fejeket láttam szinte minden növényen!!!
Kihúztunk egy pár növényt és hatalmas, egészséges gyökérzettel rendelkeztek!
A termelõ extra áron eladta primõrként az összeset.
Ha nem láttam volna, biztosan nem hittem volna el.
Sosem fogom ezt elfelejteni!
Fagyvizsgálat az iklódbördõcei és nagykanizsai -16 illetve -15 fok mellett, nyilván a hegyen sokkal enyhébb volt a minimum, -8-10 fok között lehetett.
A fügével felesleges foglalkozni, mivel a dombokon a közelében sem volt a hõmérséklet a kritikus intervallumnak, így most kevésbé téltûrõ, fagyérzékenyebb növényeket vizsgáltunk.
Olajfa Link
Semmi fagyásnyom nem látszik rajta
Egy másik példány érdekesebb kicsit.
Hogy miért is, ahhoz a múlt télig, pontosabban múlt éven novemberig kell visszamennünk.
Akkor az történt, hogy a megelõzõ idõszak enyheségei után az elsõ fagy november közepén -4 fokkal indított a szõlõhegyen, majd két hétig zúzmarás ködös idõ volt, állandó faggyal.
Az olajfa örökzöld lévén télen is igényli a napfényt és a pozitív hõmérsékletet, és a kis túlzással nyárból egybõl télbe való átmenetre úgy reagált, hogy a vékonyabb vesszõi elrepedtek, a nagyobb vesszõkön is keletkeztek repedések.
Pedig mindössze -5 fokig ment le abban a két hétben a hõmérséklet a szõlõhegyen, mégis komoly fagykárokat szenvedett.
Ezek után, amikor látszottak a februári durva hidegbetörés elõjelei, keresztet vetettünk az olajfára.
Még akkor is, ha élt bennünk a gyanú, hogy a túl durva lehûlés, a 2 hétig éjjel-nappal állandó negatív hõmérséklet okozta a fagyásnyomokat.
A februári 2 hetes borzalmasan hideg idõ, -8-12 fok folyamatosan, tomboló északi szél, nem sok jót sejtetett.
Végül -12,6 fokig ment le a hõmérséklet az olajfánál.
Aztán amikor megérkezett a tavasz, nagy megdöbbenésünkre az olajfa az élet jeleit mutatta, és végül nem károsodott jobban a két hétig tartó -8-12 fokokban, mint a novemberi zúzmarás -2-5 fokokban.
Kicsit késõn hajtott ki, de komolyabb fagykárokat nem szenvedett.
Érdekes tapasztalat!
Aztán amikor az idei õszön is kitartott a jóidõ, egy éjszakai gyenge fagyot kivéve fagymentes volt végig az õsz, viccelõdtünk is vele, hogy amennyiben most is a tél egybõl állandó faggyal indít, baja lehet az olajfának.....aztán a viccekbõl valóság lett, december 8-án havazással indított a tél, több éjszaka is -8-11 fokkal zárt, majd jött a múlt hét csütörtökre virradó éjszaka, amikor is -15 fok lett a két omsz állomáson, a déli országrészben többfelé voltak -15-17 fokok, Sellyén -18 fok lett.
De!
Most az olajfának semmi, de semmi baja nem lett Link Link Link Link
Az ok valószínû az volt, hogy míg a múlt év novemberi két hétben nem ment pozitív tartományba a hõmérséklet, napfény sem volt, addig most nappal a hideg idõszakban +1+2 fok volt, napsütés is volt, így nappal felolvadt a növény, így nem keletkeztek olyan szöveti károsodások, mint múlt éven, noha a hõmérsékletek még alacsonyabbak is voltak.
A leanderek is sikerrel vették ezt a hõmérsékletet Link Link Link
A fügével felesleges foglalkozni, mivel a dombokon a közelében sem volt a hõmérséklet a kritikus intervallumnak, így most kevésbé téltûrõ, fagyérzékenyebb növényeket vizsgáltunk.
Olajfa Link
Semmi fagyásnyom nem látszik rajta
Egy másik példány érdekesebb kicsit.
Hogy miért is, ahhoz a múlt télig, pontosabban múlt éven novemberig kell visszamennünk.
Akkor az történt, hogy a megelõzõ idõszak enyheségei után az elsõ fagy november közepén -4 fokkal indított a szõlõhegyen, majd két hétig zúzmarás ködös idõ volt, állandó faggyal.
Az olajfa örökzöld lévén télen is igényli a napfényt és a pozitív hõmérsékletet, és a kis túlzással nyárból egybõl télbe való átmenetre úgy reagált, hogy a vékonyabb vesszõi elrepedtek, a nagyobb vesszõkön is keletkeztek repedések.
Pedig mindössze -5 fokig ment le abban a két hétben a hõmérséklet a szõlõhegyen, mégis komoly fagykárokat szenvedett.
Ezek után, amikor látszottak a februári durva hidegbetörés elõjelei, keresztet vetettünk az olajfára.
Még akkor is, ha élt bennünk a gyanú, hogy a túl durva lehûlés, a 2 hétig éjjel-nappal állandó negatív hõmérséklet okozta a fagyásnyomokat.
A februári 2 hetes borzalmasan hideg idõ, -8-12 fok folyamatosan, tomboló északi szél, nem sok jót sejtetett.
Végül -12,6 fokig ment le a hõmérséklet az olajfánál.
Aztán amikor megérkezett a tavasz, nagy megdöbbenésünkre az olajfa az élet jeleit mutatta, és végül nem károsodott jobban a két hétig tartó -8-12 fokokban, mint a novemberi zúzmarás -2-5 fokokban.
Kicsit késõn hajtott ki, de komolyabb fagykárokat nem szenvedett.
Érdekes tapasztalat!
Aztán amikor az idei õszön is kitartott a jóidõ, egy éjszakai gyenge fagyot kivéve fagymentes volt végig az õsz, viccelõdtünk is vele, hogy amennyiben most is a tél egybõl állandó faggyal indít, baja lehet az olajfának.....aztán a viccekbõl valóság lett, december 8-án havazással indított a tél, több éjszaka is -8-11 fokkal zárt, majd jött a múlt hét csütörtökre virradó éjszaka, amikor is -15 fok lett a két omsz állomáson, a déli országrészben többfelé voltak -15-17 fokok, Sellyén -18 fok lett.
De!
Most az olajfának semmi, de semmi baja nem lett Link Link Link Link
Az ok valószínû az volt, hogy míg a múlt év novemberi két hétben nem ment pozitív tartományba a hõmérséklet, napfény sem volt, addig most nappal a hideg idõszakban +1+2 fok volt, napsütés is volt, így nappal felolvadt a növény, így nem keletkeztek olyan szöveti károsodások, mint múlt éven, noha a hõmérsékletek még alacsonyabbak is voltak.
A leanderek is sikerrel vették ezt a hõmérsékletet Link Link Link
Maga a törzs tört el sajnos... Akkor is megmenthetõ?
Egyébként nagyon szép, robosztus méretû, emellett a földön sok kis gyermeke(8 db) is már szép levélkoronát növesztett, meghatározó eleme a kertnek.
Egyébként nagyon szép, robosztus méretû, emellett a földön sok kis gyermeke(8 db) is már szép levélkoronát növesztett, meghatározó eleme a kertnek.
Hello.
Persze, hogy megmenthetõ. Akár kint is hagyhatod egész télen a szabadban, hiszen a rothasztó gombák ilyen hõmérsékletek mellett, nem igen tudnak "munkálkodni".
Tavasszal nyesd vissza ép részig és hagyd beszárítani, majd ültesd el. Én így csinálnám.
Persze, hogy megmenthetõ. Akár kint is hagyhatod egész télen a szabadban, hiszen a rothasztó gombák ilyen hõmérsékletek mellett, nem igen tudnak "munkálkodni".
Tavasszal nyesd vissza ép részig és hagyd beszárítani, majd ültesd el. Én így csinálnám.
Siheone!
Van egy óriási yucca recurvifolia egyedünk, lassan 15 éves, 2,5 m magas, törzzsel. Az egyik ága letört, de nem egészében szakadt meg a folytonosság, megmenthetõ szerinted?
Válaszodat köszönöm!
Van egy óriási yucca recurvifolia egyedünk, lassan 15 éves, 2,5 m magas, törzzsel. Az egyik ága letört, de nem egészében szakadt meg a folytonosság, megmenthetõ szerinted?
Válaszodat köszönöm!
Én már le is szedtem mert hullot lefelé, neked úgy látom a másik típus van, az enyém szentesi rózsa. 1 fa nálunk bõven elég mert a család nem nagyon csípi, csak én eszegetem.
Ááá, fa 30 km-es körzetben nincs egyse 
Nem tudom hány fokos fagynak volt kitéve, de mindegy is, csak mint hangulatelem szerepelt most.
Nem tudom hány fokos fagynak volt kitéve, de mindegy is, csak mint hangulatelem szerepelt most.
Azt tudjuk, hány fokos (2m-es árnyékolt ) fagynak voltak kitéve?
Ja, és fa volt a közelben?
) fagynak voltak kitéve?Ja, és fa volt a közelben?
Jövõ héten én takarok az biztos (kivi+füge mást nem kell), a naspolya 2. felét most szedtem le. 2 érett már volt a korábban leszedettek közül.
Jaj, ez a cikk fáj... 
Szánalom, hogy az ostoba lózungokon nem lehet túllépni...
Szánalom, hogy az ostoba lózungokon nem lehet túllépni... 
A rézgálic savas. A bordói lé már lúgos. Moly, tetû, hernyó lisztharmat ellen egyik sem ér egy irgalmas kiáltást sem. 
Fa hamu és rézgálic. Ha jól tudom mindkettõ lúgos.Megvéd a savas esõtõl is! És borzasztó ócsó.
Bizony évek óta tart ez a folyamat, hol ez, hol az kerül le a polcról, régi bevált szerek, a szabadforgalmú kategóriában maradt, vagy a bedobott új pedig számos esetben az égvilágon semmit sem ér. PL. Ott van a nagy termõképességû, intenzív gyümölcsfajták. Jól teremnek azok, ha a megelõzõ kezeléseket megkapják olyan permetszerekkel ami nekünk már nem áll rendelkezésünkre. Megveszi a paraszt , aztán csodálkozik hogy nem váltja be a hozzá fûzött reményeket, pedig megad mindent neki amit tud, ápolás, tápanyag, víz , de õkelme arra van kitenyésztve, hogy az x vegyszer nélkül elkapja a múló...
Egy hivatalosan el nem ismert paradicsom fajta véletlen magoncát (az idén nem kaptam belõle palántát) téliesítettem a nappalimban. Megjelent rajta a lisztecske(üvegházi molytetû). Irány a gazdabolt, Chess-t kell vásárolni: abszolút nem méreg, a levéltetvek gyomrából izolálták, a jóllakottság érzetét közvetíti az idegrendszernek. Átsorolva szabad forgalmazású szerbõl II. kategóriába. A vegyszerpolc üres volt. Kérdésem: ilyenkor nincs igény vegyszerre? Nem az a probléma, hanem alig maradt szabad forgalmazású vegyszer. Kullancs, vagy lótücsök elleni vegyszerért ki kell utaznunk Szerbiába. Remélem, nem lesznek nagyon hamar EU tagok.
A legröhelyesebb: vannak olyan vegyszerek, amelyek kis kiszerelésû csomagolásban szabad forgalmazásúak, nagyobb kiszerelésben II. kategóriásak, azaz csak zöld könyvre vásárolhatóak. Azt feltételezik, hogy a vegyszerfelhasználó nem képes arra, amire bármelyik utcasarki drogkereskedõ: a vásárolt mennyiséget kisebb tételekre felosztani? Az átsorolásokban nem látok semmi rendszert, szakmaiságot: egyes kártevõk ellen nem maradt felhasználható vegyszer. Oldja meg a paraszt. De mivel? A korábban csak hírbõl ismert kullancsok Békéscsaba belvárosában simán "beszerezhetõk" a gyerkõcök számára. A hivatalos EU álláspont: Csökkenteni kell a forgalomban levõ vegyszerek számát. Az marad fenn , aminek a lobbiképviselete erõsebb.
A legröhelyesebb: vannak olyan vegyszerek, amelyek kis kiszerelésû csomagolásban szabad forgalmazásúak, nagyobb kiszerelésben II. kategóriásak, azaz csak zöld könyvre vásárolhatóak. Azt feltételezik, hogy a vegyszerfelhasználó nem képes arra, amire bármelyik utcasarki drogkereskedõ: a vásárolt mennyiséget kisebb tételekre felosztani? Az átsorolásokban nem látok semmi rendszert, szakmaiságot: egyes kártevõk ellen nem maradt felhasználható vegyszer. Oldja meg a paraszt. De mivel? A korábban csak hírbõl ismert kullancsok Békéscsaba belvárosában simán "beszerezhetõk" a gyerkõcök számára. A hivatalos EU álláspont: Csökkenteni kell a forgalomban levõ vegyszerek számát. Az marad fenn , aminek a lobbiképviselete erõsebb.
Bocsánat, ezzel a váltószerkezettel még nagyobb hülyeséget írtam: a vontatmányt nem forgó tengely indítja el, hanem a húzóerõ, a kerekek csak a súrlódást csökkentik. Így elég bajos váltót szerkeszteni belé.
Hogy az állati vontatásban és fejlesztésében van jövõ, azt általánosságban fenntartom, de elõzõ 4 hozzászólásomat töröltetem.
Hogy az állati vontatásban és fejlesztésében van jövõ, azt általánosságban fenntartom, de elõzõ 4 hozzászólásomat töröltetem.
Okés, vetõmag nem érdekel? Kimondottan DNY-i viszonyokra van nemesítve. 
Komolyra fordítva, örülök, hogy kezdjük kicsit árnyalni a képet. Az észrevételed briliáns, de a helyzet megint csak bonyolultabb a vártnál. Éspedig:
Elõször is az árnyék, ami a paprikára esik, a tõle 8-9 m-re lévõ ház árnyéka. Már elég alacsony a napállás ahhoz, hogy még a kép készítésekor is (14:09) rávetüljön a kb. 6m magas oromcsúcs árnyéka. A háttérben a napos foltokat a 7-8 m-re (a ház elõtt) álló meggy koronájának legtetején ( Link ) átesõ fény vetíti, de ez is csak 1-2 órán át van így, a nap nagy részében napos a terület még most is.
Másodszor, jól sejtetted meg, van egy másik fa is a paprikától úgy 3 m-re, illetve pár orgonatõ kb 2m-re (szélsõ sor a veteményesben, nem vegyes kultúra ). Ezek egész biztosan hatottak is a paprika körüli hõmérsékletre, különösen a -1,8 fok idején (okt. 31.), hiszen akkor még lombjuk is volt. Azt követõen pár nap alatt lehullott a lomb, most így néznek ki (szándékosan a paprika mellõl, a talajról az elméletileg kitakarható ég felé fotóztam): Link Link
Hadd foglaljam össze, miért is érdekes mindez:
Adott egy, a lombok által x fokkal csillapított -1,8 °C-os (2m, árnyékolt) fagy, szemmel látható fagykárral. Majd 16 nappal késõbb csak gallyak maradnak a "takarásból", (így a feltételezett csillapítás is x mínusz y fokra csökken) miközben a fagy (többszöri mínusz pár tizedes hajnal után) jelentõsen erõsödik (-2,4 fok - ugyancsak 2m, árnyékolt), a növényen viszont nincsen újabb károsodás (még egész kicsi sértetlen terméskezdemény is maradt az egyik hajtáscsúcson) és helyet sem változtatott közben. Sõt, a zöldséges 2m magas paradicsombokrai és a többi paprikatõ is lekerült azóta, csak a kísérleti egyed maradt egyedül.
Megoldás? Tanulság? (De nehogy egyenletrendszert rajzoljál nekem két ismeretlennel! )
Komolyra fordítva, örülök, hogy kezdjük kicsit árnyalni a képet. Az észrevételed briliáns, de a helyzet megint csak bonyolultabb a vártnál. Éspedig:
Elõször is az árnyék, ami a paprikára esik, a tõle 8-9 m-re lévõ ház árnyéka. Már elég alacsony a napállás ahhoz, hogy még a kép készítésekor is (14:09) rávetüljön a kb. 6m magas oromcsúcs árnyéka. A háttérben a napos foltokat a 7-8 m-re (a ház elõtt) álló meggy koronájának legtetején ( Link ) átesõ fény vetíti, de ez is csak 1-2 órán át van így, a nap nagy részében napos a terület még most is.
Másodszor, jól sejtetted meg, van egy másik fa is a paprikától úgy 3 m-re, illetve pár orgonatõ kb 2m-re (szélsõ sor a veteményesben, nem vegyes kultúra
). Ezek egész biztosan hatottak is a paprika körüli hõmérsékletre, különösen a -1,8 fok idején (okt. 31.), hiszen akkor még lombjuk is volt. Azt követõen pár nap alatt lehullott a lomb, most így néznek ki (szándékosan a paprika mellõl, a talajról az elméletileg kitakarható ég felé fotóztam): Link LinkHadd foglaljam össze, miért is érdekes mindez:
Adott egy, a lombok által x fokkal csillapított -1,8 °C-os (2m, árnyékolt) fagy, szemmel látható fagykárral. Majd 16 nappal késõbb csak gallyak maradnak a "takarásból", (így a feltételezett csillapítás is x mínusz y fokra csökken) miközben a fagy (többszöri mínusz pár tizedes hajnal után) jelentõsen erõsödik (-2,4 fok - ugyancsak 2m, árnyékolt), a növényen viszont nincsen újabb károsodás (még egész kicsi sértetlen terméskezdemény is maradt az egyik hajtáscsúcson) és helyet sem változtatott közben. Sõt, a zöldséges 2m magas paradicsombokrai és a többi paprikatõ is lekerült azóta, csak a kísérleti egyed maradt egyedül.
Megoldás? Tanulság? (De nehogy egyenletrendszert rajzoljál nekem két ismeretlennel!
) 
Lehet fagyálló folyik a szöveteiben Nálunk már 4 napja fagy este 9-tõl reggel 9-ig, a Tmin eddig -3,2 fok a szezonban. Természetesen minden lefagyott..
Nálunk már 4 napja fagy este 9-tõl reggel 9-ig, a Tmin eddig -3,2 fok a szezonban. Természetesen minden lefagyott..
Akkor ezt a fajta paprikát szabadalmaztassad, "Télen, szabadföldben termeszthetõ, fagyálló paprika" névvel meggazdagszol!
Én még soha nem láttam -2,0 fok meg -2,4 után ép paprikát.
De jobban megnézve a képet, látom sütött a nap a kép készítésekor, de a paprika árnyékban van!
Van fa a közelben vagy felette, vagy bármi, ami árnyékot, takarást ad, ami alatt magas hõmérséklet szorul meg?
Ami szépen "kilehel" a paprikádnak?
Máskülönben nem tudom elképzelni, hogy ilyen értékek mellett ne fagyjon rommá.
Visszatérve az én képemen látható értékhez, az igazán mérvadó a paradicsom virágja volt.
Én még soha nem láttam -2,0 fok meg -2,4 után ép paprikát.
De jobban megnézve a képet, látom sütött a nap a kép készítésekor, de a paprika árnyékban van!
Van fa a közelben vagy felette, vagy bármi, ami árnyékot, takarást ad, ami alatt magas hõmérséklet szorul meg?
Ami szépen "kilehel" a paprikádnak?
Máskülönben nem tudom elképzelni, hogy ilyen értékek mellett ne fagyjon rommá.
Visszatérve az én képemen látható értékhez, az igazán mérvadó a paradicsom virágja volt.
Ühüm...
Itt meg azóta benézett újabb 3 fagyos hajnal, egyiken -2,4 volt a minimum. Barátunkat nem nagyon érdekelte: Link (A hajtáscsúcsokon még a -1,8 nyomai vannak.)
Itt meg azóta benézett újabb 3 fagyos hajnal, egyiken -2,4 volt a minimum. Barátunkat nem nagyon érdekelte: Link (A hajtáscsúcsokon még a -1,8 nyomai vannak.)
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat