Agrometeorológia

Egy letenyei barátomnál elkezdett érni az asimina (paw-paw, indián banán) Link Link
Isteni finom Link , a nagy fekete magokat kell kiszedni belõle, teljesen trópusi ízvilága van.
A kivimrõl levettem egyet pár napja és alma mellett megérleltem, nagyon jó Link

Akkor kölcsönös együttérzést kívánunk egymásnak, kitartást!

Nekem május végén egy Mikal C ment ki a paradicsom-burgonya kettõsre, megelõzés gyanánt, az idõjárást utólag nézve az is kár volt.

Bubu,
Valóban a csapadékszegény idõjárás miatt nem volt "gomba-roham", aminek különösen örülök, hogy az elmúlt két-három évben igen sok kárt okozó monília és paradicsomvész legkisebb jelét nem láttam (mellékes megjegyzés, példa nélküli az év amiatt, hogy felém egyetlen krumplibogár se volt).
Az elültetett palántáknak belocsolva, majd késõbb permeztetõvel adagoltam a lombtrágyát.

- - - - -

Az átlagosan igen rossz állapotban lévõ gyümölcsfáim végül csak leadtak egy bõ fél felöntésnyi (250 liternyi lesz a cefre) vegyes-pálinkának valót (75%-ban egyetlen egy, majd megszakadó veres-szilvafának köszönhetõen) illetve 20 liternyi szilvalekvárt (egy besztercei fáról).
Nem meglepetés, az elmúlt három évnyi keserves megpróbáltatást a régi, hagyományos szilvafák viselték el viszonylag jól: veres, besztercei, ringló. Az oltványok, különleges fajták szenvednek, vagy mennek-mentek kifelé (Stanley, Bluefre, nemesített ringlók).

Az almák még mindig meglepõen jól bírják, akár a nyári almák, akár az Egri Piros, a Téli Banán, az Idared, a Glostar. A sárga Delicious azonban már nagyon beteg.

A cseresznye-meggy fák mennek kifelé, egy példány, egy érdi bõtermõ bírja még egész jól (a kert lelke és jelképe, nagyon megviselne, ha az is kimenne), idén újra szépen is termett (erõsen monília érzékeny, ám az idén szerencsére nem volt), sok üveg meggybefõttre valót.

De akkor az a semmi nem semmi, hanem valami... mert a semmibõl csak semmi lesz

Kívánom legyen igazad. Én úgy vélem, az ember tudása nem teljes. A média pedig nagy varázsló, bárkivel bármit képes elhitetni.
Szerintem a "semmi" hatalmas energiát tartalmaz. Ezt a "semmit", hogy lehet "megcsapolni", én nem tudom, és lehet, hogy ez így is van jól.

Már ne haragudj, hogy ellenvéleményt fejtek ki az általad leírtakkal kapcsolatban, de ekkora sületlenséget, mint amit itt leírtál régen olvastam. Ha az innen alatt Horvátországot érted, az még rendben van. Az is igaz, hogy Tesla találta fel a drót nélküli energia továbbítást. Ezt úgy hívják: rádió. Az viszont már egyáltalán nem igaz, "hogy a befektetett energia többszöröse érkezett meg valahova". Ez ellentmond minden fizikai ismeretnek. Energia a semmibõl nem lesz.
A HARP az helyesen HAARP és arról szól a kutatás, hogy a ionoszféra visszaverõ hatását vizsgálják rádióhullámok terjedésével kapcsolatosan. Ehhez 180 db keresztkeretes antennát használnak fel. Az adó teljesítménye 3,6 MW. Így a kisugárzott energia az antenna nyereségével növelt lesz (mivel nem a tér minden irányába sugároz), ez lesz az un. ERP, ami a nyereségtõl függõen az antennanyaláb irányába több száz MW lehet. Ezt minden esetben függõleges irányba sugározzák ki. Mi ez az elsõ hallása ugyan nagynak tûnõ energia mennyiség a Föld, illetve a Nap energiájához képest? Mint csepp a tengerben.

Ha ekkora teljesítménnyel nem is, de ugyanilyen elven a RH-ú rádióösszeköttetések tervezése végett a Föld számtalan pontján mûködnek ionoszféra magasságmérõk már évtizedek óta.

Vizet nem kap tõlem a málna, de a hét közepére elõrejelzett esõ akkor még segíthet rajta.

A baracknak, körtének meg pont jól jött a júliusi pár-tíz mm.esõ, ami nálunk elmaradt. A málna még itt zöldül, félárnyékban fal mellett a cserép-csurgón vannak. Persze kerti csapról kaptak kis nedvességet 3-4 naponként.

Peti! Még nem biztos hogy kisültek. A málna nagyon sekély gyökerû ,ha csak pár liter vízzel elárasztod, még fel kel. Sarjadzó gyökere van, és még az idei vesszõk életre kelnek. Persze Okt. vége felé nem szabad locsolni már a fákat se, hogy a téli felkészülésre "alapba" álljanak.A rügy-pikkelyek szépen kifejlõdnek, védenek a hidegtõl.
A kálium-foszfor beágyazódáshoz már nem kell a víz, a nitrogén elég a gyökérzónába vándorláshoz, ahhoz majd tavasszal kell a forgatás, és a tápanyag utánpótlás.

A paradicsom azért is úszhatta meg idén nagyobb gond nélkül, mert kevés volt a csapadék.
Nem kapott gombás fertõzést, paradicsomvészt.
Nálunk is szép termést adott, fõleg a "véletlenül" megvásárolt koktél paradicsom. Rengeteg termést hozott.
Mi nem öntöztünk túl sok vizet a kertre, mert a vezetékes víz nagyon drága.

Idén kimagaslott az õszibarack, a nektarin és a körte termés is.
A hosszú, forró nyár ezekre a növényekre jótékony hatással bírt.
A növények nagy része viszont megsínylette a szárazságot.
Jövõre málnánk nem lesz, mert az új hajtások, amelyek a köv. évben teremtek volna, mind kisültek.

Ez igen, derék!
Ami a paradicsom és uborkadömpinget illeti, fogadd együttérzésem, engem is már a paradicsommérgezés kerülgetett, a tegnapi nappal a harmadik 60 kg-os adag is üvegekben landolt, nagyrészt lecsó, kisebb részt lé formájában. Az uborkát már jó ideje ajándékozgatjuk, ahová tudjuk, évek óta nem sikerült ilyen jól, tele is vele a teljes erre szánt tárolókapacitás. Aminek a dandárja még hátravan, a húsos paprika, hamarosan indul a zakuszka-nagyüzem.
Annak örülök még nagyon, hogy a zöldségesben egyszer sem kellett permeteznem - igaz idõm se nagyon lett volna rá. Alaptrágyát szoktam kiadni, aztán egy-két indító P-K-túlsúlyos tápoldatozással biztatom még a paprikát és az uborkát. Kórokozók közül idén egyedül a szeptóriás levélfoltoság jelentkezett, és annak ellenére, hogy minden évben ez végzi ki õszre a paradicsomot, most sikerült lekapcsolni az alsó, fertõzött levelek leszedegetésével. Úgyhogy kinéz még egy legalább 60 kg-os kör...

Bubu: repednek azok így is-úgy is, ha olyan a fajta!

Örülök, hogy szépen sikerült a zöldség- hozam. Talán a száraz, és napfényes nyárnak köszönhetõ, hogy nem támadtak a gomba betegségek. A lombtrágyázás pedig megtette a magáét, ha felülrõl, vagy árasztásosan belocsolva is használtad.

Szeke: milyen az a paradicsom- poloska? A levelét eszi, vagy a bogyót rágja meg? Fotó?
A metnet-talin Misónak ajánlottam a paradicsom elárasztásos locsolását, nem pedig a felülrõl való öntözést, mert szét repednek a paradicsomok, ha "jóllaknak" vízzel. Melyik módszer a jó?

Nálam félelmetes méretû poloskainvázió tette tönkre azt a kevés paradicsomot, ami termett.
Poloska ellen mit javasoltok?

Talán utoljára meg lett locsolva a paprika (azaz két soros ágyásokban, a sorok közé vájt árkokat teleengedtük).
Még az leterem és a lényegi része lezárul a kertnek. Hosszú évek óta nem látott módon szép lett a paprika, a paradicsom pedig rekord-termést adott, azt már nem locsoljuk, érjenek be a nem kevés rajta lévõ példányok, több ne legyen, már nem bírjuk hova tenni.
Így jár az, aki 100 tövön felüli paprika-paradicsomot ültet és besikerül.
Túl vagyunk a 60 üvegnyi lecsó és a 70 üvegnyi paradicsomlé befõzésén (ez nettó kb. 30-35 liter lecsót és 50-55 liter paradicsomlevet jelent).
Még lejön 15-20 üveg lecsó és 10-15 üvegnyi paradicsomlé.
A hagyma bõven elég volt a lecsóra, a negyede is alig fogyott el rá.

A nagyon jól sikerült uborka lényegi része már befejezõdött, kb. 35-40 liternyi uborka lett eltéve üvegekbe, kis-hordóba.

A száraz-babnak való még idõnként meglocsolódik, ám az már csak zsenge finálé.

Összességében nem bántam meg az elsõ ízben alkalmazott késõ tavaszi és nyári, kétszeri lombtrágyázást.

Zala megye valószínû legnagyobb fügefája.

Szerintem is!

Így van, a fáim tényleg ki vannak készülve...
Mondjuk a 2011 januári MetNet-találkozós elõadásomba említettem azt a nem éppen újdonságot, hogy a rendkívül csapadákos éveket gyakran rendkívül száraz évek követhetik, ez a hosszú idõsorokban fellelhetõ.

A haarpot inkább nem kommentálnám, ez olyan mint az IPCC-dogma, mi emberek azt próbáljuk elhitetni, jó nagy egóval, hogy képesek vagyunk alakítani a légköri folyamatokat...

Tesla (aki innen származott el Amerikába) tudott energiát továbbítani "drót" nélkül úgy, hogy a befektetett energia többszöröse érkezett meg valahova. Állítólag HARP technológiával ma pontosan tudják hova. Tesla -nagy nyilvánosság elõtt mondta büszkén - a tornyával (ami kezdetleges harp volt)tudja az idõjárást befolyásolni (gondolom mint a Mézga Géza amit a Köbükitõl kapott "zsebharpot").
Van olyan vélemény, hogy a "Tunguz meteor" egy balul "elsült" Tesla energiaátvitel volt.
Úgy megbirizgálta akkor a "Tunguz" a földi légkört, hogy Londonban napokig olyan világos volt, hogy lehetett a olvasni éjjel...

Akkor jó, ezután a részletes cáfolat után már nyugodt vagyok...

"Egyre több embertõl hallom, hogy az amerikaik barmolják az idõjárást a HAARP-al. "

Ez egy óriási hülyeség!!!

Jóska, emlékszem, mikor 2 éve éppen azt taglaltad, hogy a belvíz kinyírja a gyümölcsfáidat. Ki gondolta, hogy egy 2010 után egy ilyen 2011-12 következik...

Egyre több embertõl hallom, hogy az amerikaik barmolják az idõjárást a HAARP-al. Nem tudom. De inkább azon lennék meglepõdve, ha nem akarnának az idõjárásba is belebarmolni... ismerve a történelmet.

Nekem is, ám a kerti szivattyú 50 méter tömlõvel együtti.
Ilyen kegyetlen években fa-mentési akciókat hirdetek, a veszélyezett fákra koncentrálva.
Most különösen kemény a helyzet, belvizes másfél év után most itt egy komoly szárazság, a fák szenvednek, sõt, további példányok mennek ki... Így az októberi öt faültetéssel együtt hét lesz a 2012-es termés.

Így két részletben (a második ma délelõtt) minden fa kapott 200-250 liter vizet.

Nagyon jó módszer. Nekem csak kerti csap van meg.

Azt kell megvizsgálni elõször is , hogy Te mit tehetsz az önellátásod érdekében! Egy kertes házban nagyon sokat lehet ezért tenni, a kerttõl kezdve a baromfiudvarig. Én speciel lazán megtehetném, hogy megvegyem a hipermarketben minden szükséges élelmiszeremet, de nem ezt teszem, hanem megtermelem magamnak amit tudok, aminek értelme van. Hogy miért is? Az pontosan tudja a választ aki így szocializálódott! Tudja mi a különbség a kapirgálós csirke - kontra 6 hetes felpuffasztott tápos- a szinte percre pontosan érettségben szedett - kontra utóérlelt gyümölcs között....Lehetne folytatni a sort, a "falusias" életmód nem mindig irigylésre méltó, rengeteg munkával kötöttséggel jár, és mégis csináljuk...

Ez jogos, és fontos felvetés! Szerinted jó az ha csepegtetõ öntözéssel öntözöm a fákat ebben az esetben is? Úgy szoktam, hogy a víz kb. a korona felületét vetítem a talajszintre, és azt öntözöm, a csepegtetõ rendszer szépen lefedi e területet, egyöntetûen beáztatja azt.

Köszönöm a kiegészítést. Megnéztem, hogy hol található Edmonton. Kanada mérsékelt égövi részén, kb. az 53 szélességi kör mentén.

Szerintem egyrészt a blogger nicknevébõl gondolja, amiben ott van, hogy "far north", másrészt a környezetbõl és a felbukkanó állatok alapján is lehet rá következtetni.
De egyébként a profilban ki is van írva, hogy a kanadai Edmonton külterületérõl van szó. Innen is gratuláció a gazdának!

Nagyon szép természetfotók láthatók a linken. Csak azt nem értem, hogy mibõl gondolod, hogy a képek egy "Valahol a "messzi északon" egy amatõr kísérletezõ képsorozata". Ha Northlandra utalsz, ami a szövegben elõfordul, akkor tévedsz, mert az egy almafajta: Link

Oké!

Valahol a "messzi északon" egy amatõr kísérletezõ képsorozata, almát, meggyet, cseresznyét, kajszit termeszt, érdemes végignézni Link

Na igen, értem az álláspontodat, nyilván a nagyüzemileg és fõként a 70-es 80-as években tervszerûen, mennyiségre elõállított agyonpermetezett termékek, ráadásul veszélyes szerekkel, azok nem voltak valami jók... nyilván a bio jobb, de nem mondta Szilvi sem, hogy nem lenne jobb...
Azt meg így kijelenteni, hogy káros a "tömegparadicsom" az egészségre, szerintem erõs kijelentés... gondoljunk bele, megeszünk egy szál virslit, egy doboz májkrémet, vagy téliszalámit, ezek is mind károsak...szinte mindenre mondhatnánk, hogy káros...légszennyezés, stb....nem akarom sorolni, tudja mindenki...
/Igen, tudom van a kapirgálós csirke is, és én is kb 50% ban olyat eszem, ismerem a különbséget, óriási.../
Csakhogy ez a kategorikus kijelentés hogy káros, vagy mérgezõ...erõs... ilyen alapon az is igaz, hogy az élet egy halálos betegség...
Az én álláspontom egy jó agrotechnikával bíró növénytermesztés, mely nem bio, azonban ésszel használ vegyszereket, a lehetõ legkevesebbet...., ugyan van a bio-bio, azonban van sok mikotoxin amely helyett inkább a szermaradványt választanám...
De mindenféleképpen mindenki aki teheti a házikert ne füvesen álljon, hanem amit tudunk meg kell termelni, mert valóban jobb, beltartalmilag több, és olcsóbb...

Szóval szerintem Szilviben is az ütötte ki a biztosítékot, hogy Te kategorikusan kijelentetted, hogy a nagyüzemi termékek, (paradicsom) mérgezõ, káros az egészségre. Ezt így szerintem sem lehet kijelenteni, nyilván Õ is tudja, hogy a háztáji jobb, õk is termesztenek sokmindent.

Még az etilénes érleléshez, az sem az ördögtõl való, mint alább már írták, az így kezelt termék beltartalmilag lesz gyengébb, mint szabadföldön érett társai.

Ha valaki akar jövõre gyümölcsöt látni a fáin, akkor most kell alapozni. Ez az aszályos idõszak áthidalására még most szeptemberben kell alá-locsolni a termõ fákat, cserjéket.
Fõként a termõrügyek diferenciálása, kialakulása végett a víz háztartás egyensúlyát kell visszaállítani. Tán még nem késõ, szeptember hónapban, még egy alá locsolást lehetne csinálni.
1*1 méteres csurgót(korona által leképezett alapterület, árnyék) számítva kb.fánként min. 50 liter tiszta víz naponta, nem mûtrágyás.
Ezt háromszor legalább, hogy 15 centire átázzon a talaj, vagy még több. A kirügyezést meg lehet fogni ritkító metszéssel, bár azt már augusztusban is el lehetett kezdeni.

Ma egy kicsit nagyobbat kocsikáztam, mint az elmúlt hetekben, és bizony sokfelé döglõdõ fákat, bokrokat lehet már látni, borzalmas látvány!
Nem tudom, ez esetben az adott fa is el képes-e pusztulni, vagy csak leszárad a levele, de siralmas állapotok vannak!
Bár nekünk még szerencsénk van az agyagtalajjal, mivel a homokosabb, lazább talajokkal szemben jobban tartja a nedvességet, el sem tudom képzelni, mi lehet ott, ahol még ennyi csapadék sem esett és kevésbé nedvtartó talajok vannak!
Ez a kép biztos sokan láttátok, azért nagyon durva Link
Nem túlzok, történelmi esemény kezd kialakulni ezzel a bõdült szárazsággal!
Ha pedig folytatódik a télen és jövõre is, katasztrófával fenyeget!

"Ha már számoljuk mibe halunk meg, a Te esetedben úgy vélem, hogy az éves UV sugárzási mennyiségnek /ami Téged ér/ mutagén hatása jelentõsebb, mintha egy éven keresztül a paradicsomaidat a 'nagybevásárlóközpontban' vennéd és azt ennéd..."

Persze, én is veszek ilyen paradicsomot a boltban, de ebben az esetben csupán arról volt szó, hogy káros-e vagy sem, mérgezõ-e vagy sem.
Mint ahogy arról volt szó, hogy a bio egészségesebb-e, mint a nem bio, és gondolom abban Te is egyetértesz, hogy egészségesség szempontjából melyik felé billen a mérleg nyelve.
C. Szilvi azt állította, hogy a bevásárlóközpontos zöldségek-gyümölcsök nem károsak az egészségre, ebbõl indult ki a dolog!
Hogy van-e pénz megvenni, vagy kinek hoz anyagi hasznot egy dolog, nem arról volt szó!

Én is várom, mivel nem én csinálom, pontos infók kellenek, kis türelmet!

Hoztam pár képet az aszály növényekre gyakorolt hatásáról.
A híres zalai fenyõfák itt a környéken nagyon megérezték a forró nyarat, jópár kiszáradt példánnyal lehet találkozni: Link
Az õszibarack sem bírta....:Link
Amirõl már Floo írt, hogyha kapnának a fák most egy jó kis öntözést, akkor újra rügyeznének. Nos itt nem kellett esõnek esni, mégis elkezdett virágozni az almafa. Link Link Link

Természetese tiszteletben tartom a véleményedet. Köszönöm a meghívásodat, ellátogattam Dulmina tündérkonyhájába. Kedvet is kaptam és megkerestem a dorozsmai nagybani piac árait.
Link
A dolog jellegébõl adódóan ezek az árak a nagybani tételek vásárlására igazak. Ha a nagybani piacon kistételben vásárolsz (van néhány kereskedõ, aki ad el kis tételben is), akkor már õ sem ezen az áron adja. De a nagybani árak sem hiszem, hogy fele annyi lenne, mint a multik ára. Pont azzal vádolják (jogosan) õket, hogy áraikkal leszorítják a piac többi részvevõjének az árát.

Én továbbra is tartom a véleményemet, és megtalálom õket itt, a környezetemben is Továbbá a nagybani piacokon is rengeteg az õstermelõi áru, azok hozzák fel vidékrõl, akik nem kívánnak a standos árusítással foglalkozni.
És ha már az árakat említettük, meghívlak Dulmina tündérkonyhájába. Ha betérsz, görgess az egérrel, ott láthatóak a dorozsmai kis piac árai.

Igaz, hogy már nyolc éve falun élek, de az elõzõ 52 évemet nagyvárosokban (Miskolc, Szombathely, Budapest) éltem le. Így van némi fogalmam arról, hogy milyen árakkal lehet a piacokon találkozni. Én soha nem tapasztaltam, hogy az árak fele olyan magasak lettek volna mint a multiknál. A nagyvárosoktól távol pedig akármilyen hihetetlen, drágábbak a piacok mint a nagyvárosokban. Nem beszélve arról, hogy õstermelõt alig találsz a fõvárosi piacokon, mert az ott árusítók zöme "csak" kereskedõ, aki az áruját a nagybani piacokról szerzi be.

Nehogy félreérts, nem vonom kétségbe a hozzáértésedet, remélem ez a fogalmazásmódból ki is derült. Mint írtam vala, a tisztánlátás kedvéért tettem hozzá, amit.
Nem, ami mesterséges, (legyen az etilénkezelés, vagy akármi) az nem természetes, legfeljebb természetazonos, de ha azt írod, "etilén nélkülözése", nekem az azt jelenti, hogy nincs benne etilén.
De szerintem értjük egymást.

Ezt nem is állítottam, erdészember lévén tisztában vagyok eme folyamatokkal. Viszont a mesterséges etilénkezelés nem kell úgy beállítani, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne.

Piacon, szerény õstermelõktõl a multik konténereihez képest féláron megvehetsz minden ízletes gyümölcsöt és zöldséget. És a nagyvárosoktól távol még inkább így van. Nem is értem, hogy te, mint növénytermesztõ ezt nem tudod

Ha már számoljuk mibe halunk meg, a Te esetedben úgy vélem, hogy az éves UV sugárzási mennyiségnek /ami Téged ér/ mutagén hatása jelentõsebb, mintha egy éven keresztül a paradicsomaidat a 'nagybevásárlóközpontban' vennéd és azt ennéd...

Ezen felül természetesen törekedni kell az egészséges életmódra, azonban a mai túlnépesedett társadalmunkban, bele kellene gondolnunk, hogy sokaknál nem az a kérdés, hogy milyen minõséget eszik, hanem, hogy jut-e valami ma az asztalra...
Szóval itt van az, hogy valamit valamiért...
Illetve, ha minden tyúk kapirgálós biotyúk lenne a jövõben, mennyi lenne majd az éhezõk száma...?
A termelõknél pedig mind a bio, mind a nagyüzemi téren természetesen e kapitalista világunkban a haszon az elsõdleges... megjegezném, valószínûleg a Te vállalkozásodnál sem utolsó szempont...

És szerintem az alábbi minõsítgetésed ennek tükrében aránytalan és jogtalan, a modik nem tudom mit csinálnak, de nem nekem kellene ezeket megírni.

No, vitázhatunk a bio kontra nem bio, akár a GMO-t is belevéve...

Utóirat:
Azért várom a paradicsomfestés technológiai leírását!

Mielõtt még átcsapnánk boszorkányüldözésbe, a tisztánlátás végett mondjuk ki azt is, hogy az etilén nem egy típusos mesterséges adalék, hanem növényi hormon, amit az érésben lévõ gyümölcs maga is termel. Vitán felül áll, hogy a tövén beérõ gyümölcs a legízletesebb, de az etilénkezelésnél sem történik más, mint az egyébként is végbemenõ biokémiai folyamatok felgyorsítása.
Miután minden utóérõ gyömölcs - beleértve a banánt vagy akár az almát, körtét, paradicsomot is - termel etilént, etilénmentes érlelést kivitelezni így eleve nem is lehet.

Én a 3. verzió szerint élek, de lenne járható útja is a dolognak, etilén nélkülözésével.
Olyan stádiumban kellene hajóra rakni, hogy az magától is beérjen, mire a fogyasztókhoz kerül. Ez nyilván sokkal bonyolultabb kivitelezni, mint a gázosítást, no meg véletlen megtudnánk, milyen is a nem kényszerérett banán íze.

Ajánlom neked ezt az amerikai élelmiszeriparról készült dokmentumfilmet, nagyon tanulságos, gyakrolatilag az iparszerû élelem elõállítást mutatja be (elsõsorban nem zöldség és gyümölcs). Itt a teljes film megnézhetõ, szinkronos. Link

Ez ellen meg 3 megoldás van, lehet választani:
1. termesszünk banánt
2. leszedik éretten a banánt, mire ideér megrohad, ergo rohadt banánok az áruházak polcain
3. nem eszünk banánt

Tudom, hogy a karotinoidok nem mérgezõk, csak a gyümölcsfestési módszerek mellett akartam erre is felhívni a figyelmet. A "tojásfestés" az iparszerû élelmiszer gyártás szerintem is mellékes problémája. Vannak azonban más, az élelmiszerben "engedélyezett" színezékek is. A "húsgyártás" szerintem legsúlyosabb problémája a tömeges tartás miatti folyamatos gyógyszerezés. Gyógyszerezés nélkül a csirkék tömegesen hullanának el. A baromfi "nevelõ" és "befejezõ" táp között annyi a különbség, hogy az utóbbiban nincs gyógyszer. A vágás elõtt az állatok néhány napig gyógyszermentes takarmányt kapnak. Az, hogy ez elegendõ-e pl. a májukból a gyógyszer eltávozására, nem tudom.
A multirezisztens baktériumok az iparszerû állattartásban alakulnak ki.
Az állattartásban felhasználhatók a legújabb fejlesztésû, az emberi gyógyászatban az engedélyezés bizonyos fázisát elért antibiotikumok. Az eredmény: Amikor megjelenik az embergyógyászati piacon az új antibiotikum, már rég megjelentek az állattartásban az esetleg emberre is veszélyt jelentõ, a legújabb antibiotikumokra is rezisztens baktériumok. Pl. MRSA, VRSA("húsevõ" baktérium), és a közelmúltban pl. Németországban a coli egy új változata.

Eközben az EU-ban az állattartó telepek hígtrágyája kiöntözhetõ (eddig nálunk csak talajba injektálható volt, de sajnos mi is EU-sodtunk). A szag elmúlik, de mi található az aeroszolban? Egyes szennyvíztisztítási technológiákat úgy reklámoznak, hogy olyan mértékû a tisztítási hatásfok, hogy a tisztított szennyvíz akár öntözésre is használható. Aki úgy nagyjából tudja, hogy milyen bacik találhatók egy állattartó telepen, szívrohamot kap ettõl. Ugyanezek a bacik találhatók meg a húsfeldolgozók szennyvizéven is. Az egész egyébként nem az én szakmám, csak érintõleges információim vannak. A hátamon viszont feláll a szõr, ha az iparszrû állattartásról hallok.

Csupán a tojás színezésére reagálván, írod ugye, hogy karotinnal színezik a tojást.
Azt ugye tudjuk, hogy a tojás sárgának színét leginkább a karotinoidok okozzák, ezek növényekben találhatók meg elsõdlegesen.
Zárt tartásban nevelt csirke soha nem eszik zöldet, csak tápot, persze hogy karotinoidok hiányában halványabb lesz a tojás is, ezért kérdem én, baj-e az ilyen tyúknak karotint adni, ami a tojásba is eljut...?
Remélem azt is tudjuk, hogy a karotin nem egy mérgezõ anyag...
Más egészségre ártalmas színezékkel is lehet tojást színezni, azonban a karotinnal színezettben nem látok problémát.

Hello!
Én azért kíváncsi lennék arra a technológiára amivel a paradicsomot színezik, s megkérnélek, hogy írd le, hogy ismereteink bõvüljenek

Ez így van, nagyon helyesen írtad le. Etilénnel érlelnek.
Talán a Discovery-n láttam, mekkora "gázkabinok" figyelnek a teherszállító hajókon. Banán zölden be, megérkezéskor majdnem sárgán ki, boltban "szép" sárga, kényszerérett.

Jó étvágyat!

A Tesco sajnos nem olcsón árul gyümölcsöt, zöldséget (és még sok mást pl. kenyeret is) hanem nagyon drágán egy illúziót amit zöldségnek, gyümölcsnek egyébnek hazudnak. Sajnos nagyon sokan bedõlnek ennek, de persze a pénz az jól csillapítja a morális kétségeket...