Időjárási visszatekintő

Hõõhaaa, akkor Lackó-Packó valamit benézett
Bár a 82-es 20,4-es szeptember a tutiempo oldalán 19,8 fokkal szerepel. Gyorsan megnéztem 1-2 hónapot, egyik tutiempo-s lõrinci adat sem egyezik a met.hu-n lévõvel, és van ahol fél fokot meghaladó az eltérés.

ÓÓ attól nagyom messze leszünk. Kapásból néhány példa: 1947-ben 20,7, 1942-ban 20,5 fok, 1982-ben 20,4 fok volt a szeptemberi középhõmérséklet Budapesten. Kereken 20,0 fok volt 1932-ben, így még a dobogó is kérdéses:-)

Épp Celsiussal számolgattuk mi is, hogy az eddigi legmelegebb szeptember Budapest-Lõrincen néhány tizeddel 20 fok alatt van, és most jó eséllyel lesz 20,0 felett 1-2 tizeddel, tehát minden idõk(?) legmelegebb szeptemberét éljük.

Nagyon úgy fest, hogy az idei szeptember egy bõdületes 50 éves rekordot dönt meg. Szándékosan nem számolgatok szombat reggelig, szeretném a "meglepetést" igazán kiélvezni.

Az eddigi legmelegebb szeptember átlaga 19,3 °C volt, ez 1982-es adat. Az idei ezt bõven felül fogja múlni, jó eséllyel a 20 °C feletti tartományba léphetünk....

Szép kis hõingás van errefelé. Tegnap reggel 7,3-ról 26,5 - re emelkedett a T,aztán ma reggelre ismét 7,6 fok lett. Persze ilyenkor, napforduló táján és AC+ alacsony Rh esetén mindig ez van, Zabarban ilyenkor szokott fagyos és nyári nap lenni egyszerre. Meglepett, hogy a tegnapi 27 fokok után mára csak 22-26 fokról szólt a tv elõre.Úgy látszik jön a hideg...

A szárazságrekord témához: sokat volt szó arról, hogy esélyes-e a szárazságrekord megdöntése a tavalyi esõrekordos év után. Valójában kétféle rekord van: az egyik egy fatális , véletlenszerû, helyi jelegû kiugrás. A másik egy nagyarányú idõjárási helyzet változás és tartós fennállás utáni, ami nem meglepetés. Az 1937-es kõszegi csapadékrekord és a 2000-es szegedi szárazságrekord szerintem az országhatár menti, kis területre vonatkozó rekord, amihez nem társult országosan hasonló jellegû (rekordközeli) idõjárás. Akárcsak a korábbi békéscsabai melegrekord, ellentétben a 2007-es hõhullámmal, amely országos és tartós 40 fok feletti hõségek betetõzése, és nem egy kis területen hirtelen megugró (porördögös?) meleg érték. A zabari rekordok is egy kicsit másképp értelmezendõk, mert nem reprezentatív egy fagyzug rekordja.Egészen más értéke van egy nyíregyházi vagy szombathelyi hidegrekordnak ennél. Ha egy zivatarban óriási széllökés vagy forgószél okoz rekordot, az nem egészen az a kategória, mint a tavaly májusi kétnapos országos orkán, amiben kialakul egy legmagasabb rekordérték.
Valójában 20-50 állomás évi csapadékátlagát is kéne nézni, ha országos szárazság- vagy esõrekordot emlegetünk. Tavaly nem csak a Bükk kapott soha nem mért csapadékot, hanem az ország legalább fele, ill. átlagban is a legesõsebb évünknek számít. A mostani szárazságban sem azt kéne nézni, hogy éppen pár mm-el elmaradunk-e vagy nem egy rekordtól, hanem országos átlagban volt-e ilyen száraz mondjuk 2000, mint 2011 ?
Nálam például 450-480 körül volt 2000 (csak májusa óta mérek Pápán), Cseszneken 501,5 mm. Messze elmaradok ezektõl az értékektõl, ugyanakkor idõarányosan hasonló az állás, tehát itt nem mondhatom, hogy szárazabb eddig az év 2000-nél. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az ország Ény-i és Ék-i részei, amihez tartozom és is, sokkal jobban állnak a középsõ és déli részeknél, ahol átlagban 100-150 mm-el kevesebb esett.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1557 - 2011-09-26 15:53:57)

Tegnapelõtt 1.9 volt a minimum,tegnap 1.8,ma 1.6 Romhányban

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1553 - 2011-09-24 13:04:46)

A Romhányi-medence hozta a formáját.Bár a kétbodonyi mérés ugyan negyed hét körül leállt,de akkor 4,2 C fokra süllyedt a hõmérséklet.Penc 5,7 C°-es T.min-t produkált, míg Kisterenye megállt 7,2 C°-os értéken.Jöhet a ma éjszaka,holnap hajnal.

És ha már a napfény!

Klímaleírás Nagykanizsáról, nemrég találtam, egy újabb gyöngyszem:

"Éghajlat
Az éghajlatról elmondhatjuk, hogy a szubmediterrán hatás érvényesülése mellett a szubalpin befolyás is jellemzõ. Ebbõl a kettõs hatásból kifolyólag a hõmérséklet éves viszonylatban sokkal kiegyenlítettebb, mint az ország más részein. A hûvös óceáni és a meleg Földközi - tengeri légtömegek télen enyhítik a hideget, nyáron mérséklik a meleget. A hõmérséklet évi közepes ingadozása (21,7 oC) országosan is a legkisebbek között van.
Nagykanizsa az ország egyik legcsapadékosabb városa. Az éves csapadékmennyiség átlagosan 700-800 mm között alakul. A csapadék évi eloszlása egyenletesebb, mint másutt az országban. Csapadékmaximum május hónapban alakul ki, õsszel szintén kialakul egy másodmaximum. A téli havas napok száma kevesebb, mint máshol, a nyarak pedig csapadékosak és hûvösebbek. (Bár az utóbbi években éppen a forró nyár és a csapadék hiánya a jellemzõ).
Az északkeleti és délnyugati szelek a leggyakoribbak. Nyáron az északi viharos szelek uralma a jellemzõ. A szélcsendes napok száma 5% csupán. A nyári zivatarokat kísérõ jégesõ gyakoribb az országos átlagnál, de a hótakaró vastagabb, mint máshol.
A levegõ relatív páratartalma magas, átlagosan 76%, ami növeli a vegetáció gazdagságát. A napsütéses órák száma az évi 110 - 120 borult nap miatt, csupán 1800 - 1900 óra. Összehasonlítva az Alföld adottságaival, ez 200 - 300 órával kevesebb. Itt a kevésbé napfényigényes növények termesztése jöhet szóba.

Hm-hm!

Nekem az egész év rendkívül naposnak tûnik (mint ahogy már többször leírtam idén), nagyon magas éves napfényösszeg lesz szerintem.
Zsinórban voltak felhõtlen hetek, nem is csak a kevés csapadék okolható az aszályért, hanem az állandóan tûzõ-égetõ nap.

Szegeden augusztus utolsó napjáig 1782,8 órát sütött a nap.
Békéscsabán 1817,3 órát.
Sármellék 1830,9 óra.

Láthatóan jó volt a "saját beépített napfényérzékelõm", Sármelléken többet sütött a nap. Fõleg ha azt vesszük, hogy Sármelléknél ott a pogányvári domb nyugatra, ami minimálisan talán kivesz valamennyit. Tehát ennyi hátránya van az alföldi állomásokhoz képest. Meg a mérések megbízhatósága sem Sármellék mellett szól. És emellett mér többet.
Szeptember a mai nappal bezárólag 239 óra, van vissza 4 nap a hónapból, tehát kb. 2106 óra lesz szeptember végén a napfényösszeg Sármelléken.
Az év maradék három hónapját átlagosnak feltételezve kevéssel 2400 óra fölé kerülünk.
Ha pedig folytatódna a rendkívül napos jelleg (bár az anticiklonos, nyári félévben napos nappalok a tél felé közeledve köddel és hochnebellel fognak járni), akkor megközelítenénk a Békéscsabán 2003-ba mért 2501-es rekordot.
Node!
Ha úgy mérnék a napfényt Sármelléken, mint ahogy mérik Békéscsabán, akkor biztosan el is érnénk. Gondolok itt arra, hogy országosan felhõtlen napokon rendszeresen elõfordul, hogy Békéscsabán többet mérnek, mint bárhol az országban. Pl.: Link , pedig mindig olyan napokon vizsgáltam a napfényadatokat, amikor felhõ sehol nem zavarta a napsütést.
Tehát azzal együtt kezelendõek az adatok (mint ahogy már többször szó volt róla, lásd Nagykanizsa), hogy a mérések megbízhatósága erõsen kérdéses, a mért napfényösszeg nem biztos, hogy visszatükrözi a légköri(!!) valóságot.
Valóban jó volt az empirikus érzékelésem, hogy az idei év nagyon magas napfényösszegû...idáig!
Mert persze ettõl még nyugodtan lehet a következõ 3 hónap rendkívül alacsony is, ha éppen úgy támad kedve az idõjárásnak.

Brutális egyébként... nekem az augusztus is nagyon naposnak érzõdött már, de ez a szeptember eleddig durván napfényes. Esetleg van errõl valamilyen rekord? Augusztusi átlagos napfénytartamot tudsz nekünk mondani? És a mostani augusztusi adatot?

Lász, VáraljaMet: Köszönöm az adatokat és a véleményeket, elraktározom õket a "könyvtárban".
Majdnem-majdnem meggyõztetek, egy csipetnyi kétségem azért maradt. Nem lehetséges, hogy valamely nagyon hideg (vagy meleg) idõszak például a Rossby-hullámok stacionáriussága révén, mégis messzebbre elõreveti az árnyékát?

Igazán élvezetes most ezt a fórumot olvasni

De egy kicsit vissza a jelenbe... Valószínûleg ez a szeptember az egyik legnaposabbként fog bevonulni a meteorológia történetébe. Itt Szegeden egyetlen nap volt, amikor nem volt napsütés, és mindössze egy napon volt 3 órás napfénytartam, az összes többi napon 9-12 óra között szórtak az értékek, azaz a nappalok legalább 3/4-ét végigsütötte a nap... Ez a tendencia pedig nem törik meg a következõ napokban; tartós, öszi esõnek nyoma sem, azaz a borultság mértéke igencsak korlátozottnak ígérkezik az elkövetkezõ idõszakban is ...

Ahogy az elõbb lász írta én is csak azt tudom, hogy nincs összefüggés. A nagyon meleg szeptembereket (Tközép>=18,5°C) átlagosan -0,4°C-os tél követett az elmúlt 231 évben, de az elmúlt 5 meleg szeptembert követõ telek középhõmérséklete +2,0°C. Annak a valószínûsége, hogy egy olyan szeptembert, mint amilyen az idei is egy 0,0°C-nál hidegebb tél követ, pontosan 50%. Magyarul, majd meglátjuk.

A rekordokra már most megmondom a választ. Semmi, de semmi összefüggést nem találtam a kettõ között. És miért? Egyszerû, mert a rekordok pusztán a véletlen mûve, és egy dinamikus légkörzés eredménye gyors változóval. Itt egy dolog fedezhetõ fel, de az sem hat ki a télre, hogy ha száraz a nyár akkor sok-sok rekord születhet, mind meleg, mind pedig hideg. Ha nedves akkor ez kevésbé jellemzõ. Míg tavaly meleg rekordnak nyoma is alig volt, csak éjszakai, addig idén jó párat jegyezhetünk fel, és hideg sem volt annyi mint idén, ez az egy dolog mondató el, semmi több.

A középhõmérsékletnek sincs sok köze véleményem szerint. Volt mind a kettõ szép számmal, egy meleg szeptembert is tudta követni szinte az egyik leghidegebb tél (pl 192, és fordítva (pl 1950). Így ha valamerre is billen a mérleg nyelve az is a véletlen mûve lehet. Két extrém példa az 1950-51-es enyhe télre, vagy szinte a legzordabb februárra 1929-ben. Mind a két esetben hõségnapokkal tûzdelt meleg szeptember elõzte meg. De van ellen példa is pl az 1939-es szeptember fõként a vége miatt igen hidegre sikeredett, már fagyokkal, és egy szokatlanul kemény tél következett, de 1902-ben is hasonló volt a helyzet. Természetesen van ellenpélda is, pl 1977 szeptembere mikor már kemény fagyok a hónap végén kialakultak, havi minimum is ebbõl az évbõl való, és bizony a tél nem volt hideg, sõt enyhe idõvel telt el.
De itt van a 1995 szeptembere és az egyik leghavasabb tél következett, pedig ez az õszi hónap is hûvös volt, de az 1996-os is mikor Kékestetõn már 6-án megvolt az elsõ hózápor, és ezután a tél nagy része zord hideg volt havazásokkal, fõként karácsony környékén.
Így én szoros kapcsolatot nem tudok felfedezni. Itt az európai elrendezõdés lehet a döntõ, és hogy alakulnak a hidegmagok. Avagy, hogy marad erõs nyugati az áramlási kép. Ettõl függ a telünk, persze sok-sok apró változótól még, de errõl beszélni egyelõre korai.

Két dolog érdekel nagyon: 1. Szeptemberi középhõmérsékletek kifejezetten hideg, ill. kifejezetten enyhe telek elõtt. 2. Nyári Tmin rekordok és az azt követõ telek milyensége.
Nagyra értékelném, ha fentiekre vonatkozólag tudnál adatokat közölni.

Ismét elkészültem egy statisztikával. Megnéztem, hogy a fõváros területén szeptemberben mennyi hõségnap fordult elõ évekre lebontva. Már a szokásos elmúlt 110 évet vettem alapul.
Megnéztem évtizedre is, lesz érdekesség ismét:-) Igen bolond vagyok de mire való az éjszaka, hmm na jó másra is, de ez sem rossz:-)
íme:
1 nap: 1905, 1906, 1926, 1927, 1931, 1936, 1937, 1939, 1952, 1953, 1958, 1970, 1978, 1981, 1983, 1985, 1986, 1987, 2002, 2003,
2 nap: 1911, 1918, 1921, 1923, 1924, 1930, 1943, 1944, 1949, 1956, 1962, 2009,
3 nap: 1950, 1961, 1982, 1984, 1994,
4 nap: 1919, 1946, 1967,
5 nap: 1920, 1951, 2008
6 nap: 1917, 1928, 1948, 1973
7 nap: 1929, 1954
8 nap: 1942
9 nap: 2011
10 nap: 1932 + október 1-jén
11 nap: 1947
A legtöbb 30 fok feletti értéket 1947-ben regisztrálták a fõvárosban.
1901-1910 között: 2 hõségnap volt.
1911-1920 között: 19 hõségnap volt.
1921-1930 között: 23 hõségnap volt.
1931-1940 között: 14 hõségnap volt.
1941-1950 között: 38 hõségnap volt.
1951-1960 között: 17 hõségnap volt.
1961-1970 között: 11 hõségnap volt.
1971-1980 között: 8 hõségnap volt.
1981-1990 között: 11 hõségnap volt.
1990-2000 között: 3 hõségnap volt.
2001-2010 között: 8 hõségnap volt.
2011-ben 9 hõségnap volt.

Látható, hogy kiemelkedik a 20-as és a 40-es évek szeptemberei, sok-sok 30 fok feletti értékkel, míg a két század elején alig fordult iylen elõ egy-egy évben.
Az idei év extra ez tény, meglátjuk mit hoz még 2020-ig, és hova kerül, egybõl beírta magát egy 9 nappal:-)
( Lassan elkészülõk a legkeményebb telek statisztikájával, hmm nagyon élvezem sok-sok finomság van ott is:-)

Pécsett még kell 2 nap, hogy el lehessen mondani, hogy szeptember nyáriasabb volt, mint a július.
Kicsit visszanézegettem az adatok közt és arra jutottam, hogy ez 7-edszer fordulna elõ 1901 óta. A legdurvább 1913 volt, akkor a július csak 6. volt a nyári napok számát tekintve, még az április!!! is megelõzte. Abban az évben az áprilisi+szeptemberi nyári napok száma több volt, mint a július+augusztusi!
Nyári napok száma havonként 1913-ban (április-szeptember): 4,4,12,3,9,9

Ma 8,1 fokkal ugyan az õsz legzordabb reggele lett, de még így is a szeptember megszégyeníti a nyarat is. Ma nyári nap lett, vagyis a 15., ami több a júliusinál. Az augusztusi Tmin-t (11-én 7,4 fok), még mindig nem értük el. A 7 hõségnap megegyezik a júniusival. Ha ilyen meleg, nyári napok lesznek, mint ma, akkor akár bejöhet a júliusi Tközép is két adatból, de ehhez jóval 10 feletti éjszakák kellenének...

Nálam a 3 mm csapadékot hozó szeptember ellenére nem áll rosszul az éves csapadék, ami jelenleg 449,2 mm (köszönhetõen az eddigi éves szumma 40%-át adó júliusnak).
A kissé átlag alatti utolsó három havi csapadékkal is a sokévi átlag közelébe jöhet ki.
Mondjuk egy 2006-os év-véggel (23 mm az utolsó négy hónap) még 500 mm se jönne ki, egy tavalyi év-véggel 640 mm köré is juthat.

A ma reggeli derült, 6,9°C-os tmax-ot hozó reggel már az igazi õszt idézte.

Nálam nincs még 300 mm. 286,1 mm hullott eddig. Ami picit ijesztõ, hogy ebbõl június és július hozott 181,8 mm-t az év többi idõszakára 104,3 mm jutott. Tény, pont a legjobb idõben hullott a legtöbb csapadék és május sem volt annyira siralmas a maga 36,1 mm-el. Így elmondható, hogy aszály pont ez miatt nem alakult, ki. Mikorra jött addigra a termény, gyümölcs szépen beérett. És nálunk nagyon szép zamatos volt minden, ráadásul a májusi fagy is elkerült, így a fák rogyásig voltak. Szerencsés esetben egy ilyen kiugróan száraz év sem mindig aszályos.
Nézzük lesz-é rekord. Az utolsó helyet msot épp egy fõvárosi feltöltõ tartja 203,3 mm Soper Pestszentimrén. Ami már nem lesz negatív rekord mert az országos szegedi 203,2 mm 2000-bõl, ezek szerint is megdõlt:-) Országos viszonylatban is valószínû. Várhatóan a 235 mm-es másodrekord sem lesz meg, ahhoz is közel járunk. Viszont a fõvárosi 326,6 mm megdõlhet, ezt 1997-ben mérték. Igaz kerületenként is nagy a szórás, de ezt alul lehet simán múlni idén.

Váralján se semmi, ami idén történik. Idén 9 hónap alatt esett annyi csapadék, mint amennyi tavaly május 14-tõl június 2-ig 3 hét alatt. Ez az idei 9 havi mennyiség épphogy eléri a 300 mm-t. Január 1-tõl augusztus 31-ig 286,0 mm esett. Az elmúlt 51 évben 3-szor volt 500 mm alatti éves csapadékösszeg. Az abszolút éves csapadékminimum (1960-2010) 426,6 mm 1971-bõl. Link Egyre nagyobb az esély, hogy ez idén megdõl.

Mátraalmás 750-800mm közötti éves csapadékösszegével bõven ott van az ország legcsapadékosabb települései között, ennek ellenére július vége óta nem tudott nálunk 5mm-nél több esõ esni egy nap alatt.

Az éves összeg éppen hogy csak megközelíti a 400mm-t szeptember végén. Nem tartom kizártnak, hogy 1992 után ez lesz az elsõ év, mikor nem sikerül a 600mm-t sem elérni éves szinten. Igen erõs a kontraszt a tavalyi év csapadékhozamával: 1372.8mm

Ez nyilvánvaló lásd. Árpádtetõ; Az is azért produkál sokszor olyan magas Tmin-eket.

Akkor az tuti nem az, a mázai állomás biztosan valami dombi fekvésben van, mert ha jól emlékszem, magasak derült éjszakákon a minimumai.
Jó mérés esetén a július 14-i 26,2-es rekord csak így lehet.

Többször keresgéltem már a mázai állomást, de csak a volt iskola udvarában találtam hõmérõházat és Hellmann-féle csapadékmérõt. Ezek 2 fenyõfa között és alatt vannak nagyjából, ezért gondolom, nem ez az állomás, de ha mégis, akkor hát... A volt iskola egyébként a völgy alján van.

Az, hogy milyen irányban van égtájilag, szinte teljesen mindegy.
A fontos az, hogy milyen kitettségben és mennyivel magasabban van a környezõ völgyek alsó szintjéhez képest.
Mondjuk a nappali maximum értéke alapesetben nem függ annyira ettõl, mint a minimum, de akkor, amikor 2011 február 7-én a 19,3 fok volt, akkor a napijelentésbõl leszûrhetõ, hogy az alsó szinteken beragadt a hideg, a meleg nem keverõdött le, így a dombi pozíciók mértek magasabb értéket.
A legegyszerûbb, ha elmész a mázai állomáshoz, ott nem automata, hanem hagyományos klímaállomás van, és lefotózod jobbról-balról, elõröl-hátulról, közelrõl-távolról(!), megnézed a fekvését, kíváncsi vagyok én is, milyen fekvésben van.
A mérõdet is elviheted, és melléteheted.

Legmagasabb Tmin (2011.07.14.): 26,2°C Máza
Azon a napon Váralján 25,2°C volt a minimum, Nagymányokon 25,0°C Attól a ponttól, ahol én mérek a mányoki mérõhely 2,1 km-rel ÉK-re, a mázai 2,6 km-rel Ny-ra van. Egyre jobban kételkedem, a mázai adatok hitelességében. Ennél a különbségnél még nagyobbak is elõ szoktak fordulni. pl. 2010/11-es télen a legmelegebbet Mázán mérték, 19,3°C-ot február 7-én. Azon a napon Váralján 17,2°C, Nagymányokon 16,9°C volt a Tmax.
--------------------
A jelenlegi elõrejelzéseket figyelembe véve az idei szeptemberi középhõmérséklet Budapesten (Lõrinc) 19,5 és 20,0°C közé várható. Ezzel a 10 legmelegebb szeptember között fog végezni valószínûleg ez a hónap. Link
Pécs: Link Link Link Link

Igazából ha nem nézzük Karancslapujtõt, akkor is Nógrád a szárazságrekorder az utóbbi idõben. Nógrádsipeken és Borsosberényben 15 ill 16 mm az utóbbi 57 nap csapadéka és mindössze 3 csapadékos napjuk volt. Persze messze nincs 52 csapadékmentes napjuk, de nem is elképzelhetetlen, hogy valamelyik faluban még eme 3 napon sem volt szerencséjük...

Sõt augusztusban nála 26 hõségnap volt. Ne vicceljünk már ennyi nap nincs is a hónapban, de ha van is
Kuvaitban nem mérnek ennyit hmmm:-)))))))

[köszönjük szépen a probléma többszörös jelzését! az intézkedések folyamatban vannak a mérési körülményekkel kapcsolatban. - kutató]

No de ne csak ez legyen. Egy fantasztikus cikk került elõ az OMSZ munkatárasi tollából:-)
Link

Link
Gyulán mérték és rosszul emlékeztem, csak 52 nap volt. Furcsa, hogy kifelejtették a met.hu-n
az idõjárás magyarországi rekordjai közül.

Hû, tényleg! Érdekes egy adatsor.

Hmm, nem igazán venném komolyan a megfigyeléseidet, mivel az elmúlt 4 napban 30 fokos maximumot írtál! Rengetek hibás adatod van és ezt a moderátorok még elénezik? Mind egy õk tudják, én már senki nem vagyok, de egy megjegyzést megér!

És azóta is egy röpke csepergés volt tegnap reggel (kb.87 csepp).Hidd el nekem itt a metneten már pár éve jelentek,de évekre visszamenõleg vannak feljegyzéseim!Júl.29-án éjjel volt 21mm...azóta semmi.:-( Visszájára fordult a világ?)

Ez ( ha igaz és hivatalos lenne), akkor új magyar rekord. Ha jól számolom 55 nap csapadék nélkül. Úgy rémlik,hogy a hivatalos, mérhetõ csapadék nélküli leghosszabb idõszak hazánkban 53 nap(volt).

Július 28-a óta nem esett még csapadéknyomnyi esõ sem!!!E hó 15-én viszont már csak +4°C volt a reggeli minimum,de többször már a 10-et sem éri el.Hiába már napforduló van.

A mai csapadékösszeg 0,5mm, így a szeptember havi is ennyi. Az augusztusi: 3mm. Nem sok.

Az elsõ és egyben a legfeltûnõbb a meglepõen tartós AC dominancia. Ez tulajdonképpen januártól fennáll, kisebb megszakítással júl. végén, aug. elején. Következménye a megemelkedett légnyomás-középérték, és a kevés csapadék.
A másik az idõjárás rendes évi menetének felborulása a nyár második felében. Július második fele, ill. augusztus eleje hûvös, változékony, már-már õszies napokat hozott, holott általában ez az idõszak a legtartósabban meleg az egész szezonban. Augusztus harmadik dekádjában, mely rendszerint a késõnyári hõség uralmának megtörésével jár, aztán jött a nagy forróság: több helyen ekkor állt be a szezonrekord. A meleg "nem vett tudomást" a meteorológiai õsz megérkezésérõl, zavartalanul kitartott egész mostanáig.
A harmadik momentum az elõoldali helyzetek, szubtrópusi levegõ beáramlások nagy gyakorisága augusztus 20.-a óta. Ez olyan mértéket öltött, mely bízvást rendellenesnek tekinthetõ.
E tényekkel kapcsolatban több kérdés is felmerül. Elsõként az anomália térbeli kiterjedése és makrocirkulációs vonatkozásai. Kell, hogy legyen valami átlagostól nagymértékben elütõ cirkulációs minta akár hemiszférikus, talán globális viszonylatban. Amit a "környéken" látunk, az a nagyon fejlett azori AC és az "orrosodás" jelensége, valamint az élénk északatlanti ciklontevékenység. Érdekes lenni vizsgálni az összefüggést az El Nino-La Nina jelenséggel. Érzésem szerint az ideihez hasonló koraõszök inkább El Nino idõszakokra jellemzõek. De feltehetjük azt is, hogy a La Nina szintén ilyen következményekkel jár.Nem elképzelhetetlen, hogy nálunk akkor van kvázi normális idõjárás, ha se El Nino, se pedig az ellenkezõje nem áll fenn.
Figyelembe vehetõ továbbá a maximumához közeledõ, s váratlan kiugrásokat produkáló naptevékenység hatása. Ez meglátásom szerint éppen ilyen cirkulációs musztereket vált ki, mint a mostani.
A pozitív hõmérsékleti anomália úgy látszik, jelen esetben nem terjed ki nagyon nagy területre: Észak-Európát elkerüli a szokatlan meleg. A szintén nagyon meleg, elõoldali 2006-os õszön szinte egész Európában rekordokat regisztráltak.
Az anomáliának nemcsak térbeli, de idõbeli kiterjedése is van. Tapasztalat szerint az átlagostól nagyon eltérõ idõjárás láncreakciószerûen generálja a késõbbi anomáliákat. Ez nem feltétlenül jelent szokatlan meleget a késõbbiekben: könnyen elképzelhetõ kifejezetten hûvös idõ október második felében, vagy korán jött tél novemberben. Azonban az ilyen forgatókönyv magában hordja rekordenyhe télközép lehetõségét.
Az idei nyárvég, koraõsz idõjárása az 1997, 2000, 2006 évivel rokon (a közelebbi múltból), valamint 1982-vel (kicsit régebbrõl). Ezekben az esetekben közös a folytonos elõoldali-anticiklonális szituáció az õsz elsõ felében, azonkívül az, hogy már nyáron erõs hõhullámok voltak. Ha megvizsgáljuk a folytatást, ott is látunk hasonlóságokat: mind a négy esetben korán beköszöntõ, de hamar megszûnõ hideget. 1982-ben ez november legelején jött, '97-ben már október végén (téli nap is elõfordult akkor!), 2000-ben kicsit késõbb, december közepén, végül a 2006-os év szintén november eleji fagyot, hózáporokat hozott. Mind a négy esetben rendkívül enyhe télközép követte a korai hideget. A téli idõ aztán valamennyire visszatért január második felében, februárban (2007 esetében ez is alig-alig), a tél azonban összességében enyhe maradt. Fentiek alapján valami hasonlót várhatunk idén is: "lyukas közepû" , viszonylag enyhe telet, mely a legelején, ill. a vége felé tartalmaz hidegebb idõszakot.
Azért mindjárt hozzá kell tenni, ellenpélda is akad, nem is egy. Szokatlanul meleg õszi idõszak elõfordult kimondottan hideg telek elõtt is. A közelmúltból itt van az emlékezetes 2009 év, régebbrõl megemlíthetjük 1985-öt, méginkább 1986-ot. Jó helyen kialakult és megerõsödött hidegmag bizony "átírhatja" a legvalószínûbb forgatókönyvet is.

Tegnap véget ért egy hosszú periódus,ami éppen másfél hónapig tartott. Jellemzõi voltak: szárazság,napsütés és nagy meleg. Csupán 6 napon volt aug. 4. és szept.18. közt mérhetõ csapadék (összesen 26 mm). 36 nyári és 19 hõségnap jellemezte ezt az idõszakot és a Tmin nem nagyon ment 10 fok alá. Mindössze aug.11-én volt 7,4 fok. Az utolsó 34 nap csapadéka mindössze 8 mm volt és ez a szárazság tegnap megszakadt , mert 13,9 mm hullott(10 mm felett utoljára aug.15-én esett, 12,1 mm).A hõmérséklet terén a másfél hónap kerekített 20 foknál nem hozott alacsonyabb napi maxot.Tegnap ugyan a tegnapelõtt esti meleg miatt 23 fokos max került az adattárba, de délután tegnap nem közelítettük meg a 20 fokot (és ma sem fogjuk).

7,4 mm hullott eddig a ciklonból. Egész augusztusban és szeptemberben ennyi nem hullott összesen.

Tavaly a rengeteg csapadékhoz rengeteg csapadékos nap is társult. Mennyi volt a tavalyi rekord ? Az országos 206-os rekordot (1970) itt a metneten (Pl.Zirc) messze felülmúltuk. Csak ki kéne a nyomnyi napokat szûrögetni...

A pestlõrinci állomás szerint az 1983-as év 389 mm-t produkált, ez valóban siralmas, de több mint pl. '92-ben és 2003-ban.

Valószínû, hogy ennél több volt már. Az is igaz, hogy itt rendszer a nyomnyi csapadékot is csapadékos napnak veszi, miközben az OMSZ a 0,1 mm-t veszi csapadékos napnak. Sajnos ott nem tudom hogy állnak. Várhatóan nem lesz rekord, vagy ha lesz is nagyon neccesen.
1983 egy szélsõséges száraz év volt, azt hiszem az Alföldön és a fõváros környékén is 300 mm körül hullott egész évben. Most is van nagyon száraz országrész, de várhatóan átlagban több lesz az idei évben mint akkor volt.

Derick!
Vagy Lász!
Ti, mint rekordvadászok, hogy áll a csapadékos napok száma az idei évben?
Az eddigi rekord 49 nap, 1983-ban mérték Balmazújvárosban.
Nagykanizsa most tart 50 körül, kevéssel 50 felett.

"az ország legcsapadékosabb része most a legszárazabb." Nagykanizsa környéke szárazon maradt, de a legcsapadékosabb dunántúli részek idén kaptak vagy 350-400 mm-t. Nyáron Szegeden alig 70 mm esett, ez szárazsági dobogós lehet az elmúlt 110 évben.

Ha már normális vagy nem normális, épp azon gondolkodtam a napokban, hogy ha valaki mondogatná, hogy nem lett szélsõségesebb az idõjárás, annak tökéletes ellenpélda, hogy a 2010-es rekordcsapadékos év után egy borzalmasan aszályos évben vagyunk, tökéletesen ellentéte az elõzõnek, napfényben, csapadékban, mindenben.
Ráadásul az ország legcsapadékosabb része most a legszárazabb.
Persze vannak átfedések, de a két év idõjárása annyira ellentmond egymásnak, hogy az elképesztõ.
És ugye nem lett volna muszáj egyik végletbõl átcsapni a másikba, a múltévi rekordcsapadékos év után lehetett volna egy akármilyen is, hát erre az ország jelentõs részén nagyon száraz és nagyon meleg lett.

Ez igen, köszi!

Egy teljesen szubjektív általam definiált hõmérsékleti értékein belül elkészült a legenyhébb telek visszatekintõje. Itt az elmúlt 110 év fõvárosi adatsorát vettem alapul. Megpróbáltam egy határt húzni ami alá nem hûlhetett a levegõ az egész téli szezonban értsd: október-április idõszakot. A határt -8,0 foknál húztam meg ez egy tényleg enyhe telet tartalmazó minimum érték. Ha egy napon is ez alá hûlt nem került fel a legenyhébbek közé, ennek ellenére lehet, hogy átlagban enyhébb de a kritériumuknak nem felelt meg. Kíváncsi voltam, hogy mennyi ilyen lesz és azért akad szép számmal.
Természetesen ezeken kívül voltak olyan telek amik igazából ezek közé lehet sorolni de volt olyan idõszak miatt nem tettem mint pl a 1993 novembere mert az gyakorlatilag hõmérsékletileg és hóilag is egy teljes telet is megalázhat, de a tél további része inkább õsz volt.

Nézzük, megemlítem a legalacsonyabb értéket, a fagyos és a téli napok számát.
1901-02 tele: min :-7,4 fok érdekesen március 14-án állt be, ez egy roppant enyhe tél volt mindössze 37 fagyos és 2 téli nappal.
1909-10 tele: Min: -6,8 fok január 27-án állt be. 36 fagyos és 4 téli nap fordult elõ a február gyakorlatilag tavasz volt 1 napon süllyedt 0 fok alá a hõmérséklet akkor is -1,4 fokig.

1919-20 tele: -7,5 fok december 18-án állt be. 65 fagyos és 6 téli nap fordul elõ. A tél nem volt nagyon enyhe hisz aránylag sok fagyos nap volt de mégsem fordult elõ kiemelkedõen hideg hõmérséklet.

1930-31 tele: -8,0 december 24-án állt be. A tél nem volt feltûnõen enyhe, de a hõmérséklet ezen a télen sem süllyedt nagyon mélyre 78 fagyos és 14 nap volt téli, ez közel átlagos, azonban az elsõ fagy november 18-án fordult elõ. Azt ki lehet olvasni, hogy hidegpárna jelenség sok anticiklonnal okozat ezt a számot, de markáns hideg levegõ elkerülte a medencét.

1950-51 tele. Itt az 50-es nyár is nagyon forró volt majd következett talán az évszázad legenyhébb tele. A legalacsonyabb hõmérséklet és nekem is leesett az állam:-), a fõvárosban -4,3 fok volt ami döbbenet! Ez a durva "vaskos" érték január 23-án állt be. Összesen 28 fagyos nap fordult elõ az egész idõszkaban és 6 téli nap. Az elsõ fagy november 10-én fordul elõ, akkor is -0,1 fokot mértek a következõ december 19-én -0,8 fokkal. Decemberben -1,7 fok volt a legalacsonyabb hõmérséklet, februárban -2,4 fok. Már márciusban kitört szinte a kora tavasz 15-18 fokkal. A tél folyamán is gyakran mértek 10 fok feletti hõmérsékleteket. Érdekes enyhe szinte tél mentes tél volt!
1972-73 tele: min:-7,5 fok december 29-én. 53 fagyos nap és 9 téli nap fordult elõ. Február téli nap mentes volt.
1974-75 tele: min: ami szintén döbbenetes mindössze -5,1 fok február 18-án. Szinte rekord tél volt inkább õszre emlékeztek ebben az évben is, csak 39 napon süllyedt fagypont alá a hõmérséklet és ami szintén egyedülálló, hogy nem volt téli nap. Szóval minden egyes nap 0,0 fok fölé emelkedett a hõmérséklet az egész szezonban. Decemberi minimum -2,0 fok, januári -2,6 fok azt hiszem ezek minden elmondanak az idõszakról! December 29-én 16,2 fok, 30-án 16,5 fok. Azóta is jó párt rekordot tart a tél pl január 6-án 16,7 fokot mértek Sopronban.

1987-88 tele: -6,2 fok december 14-én mérték. Mindössze 32 fagyos és 8 téli nap volt. Februárban 4 napon csökkent fagypont alá a hõmérséklet, márciusban viszont 7 fagyos nap született, februárban téli nap nem volt december és január osztozott 4-4 nappal.
1991-92 tele: min:-7,2 fok december 13-án. 53 fagyos és 10 téli napot hozott a szezon, így nem nevezhetõ kiemelkedõen enyhe télnek de mégsem fordul elõ alacsony minimum.

2006-07 tele: -6,9 fok december 27-én állt be. 33 fagyos és 5 téli napot hozott a tél. Azt hiszem mindenki emlékszik erre a télre. Sok-sok rekord született és Budapesten nem volt hótakarós nap sem.

Ezzel vége, termesztésen több telet is meg lehet említeni, hisz volt jó pár, pl a 83-as január ami gyakorlatilag az egyik legenyhébb január volt. A 70-es években is sok enyhe tél fordul elõ és még itt volt pl 2000-01-es tél is. Azonban itt mindig voltak hidegebb értékek olykor egy-két hetes keményebb téli periódus akár kiadós havazással.
Ami felkerült a listára tényleg a legextrémebb telek voltak enyhe mivoltjukból kifolyólag, azt hiszem élen az 1950-51-es döbbenetes téllel:-)!

Néhány gondolatot szeretnék megosztani a mostani idõjárással kapcsolatban, de mivel sokat fogok hivatkozni elmúlt évekre, úgy gondolom, hozzászólásom legjobb helyen itt lesz.
Az biztos, hogy "beteges" az idei nyárvég, koraõsz. Persze, a "normális" és "abnormális" idõjárás megkülönböztetése a meteorológiában több mint kétséges -ezért szerencsésebb úgy fogalmazni, hogy átlagostól jelentõsen elütõ, nem gyakori jelenségnek vagyunk tanúi.
A pozitív hõmérsékleti anomália önmagában még nem szokatlan, az alacsony csapadékhozam úgyszintén nem. Ezek görbéje szinte sohasem az átlag nívóján fut, hanem egyszer alatta, máskor fölötte. Itt három olyan momentum van, ami furcsa, nem szokványos.

Mai szemmel nézve szinte megdöbbentõ, de a reformkorban évtizedeken át ilyen gondossággal közölték a Gellérthegyi Obszervatórium megfigyeléseit a korabeli hírlapok (elnézést a rossz minõségû képért, a mikrofilmolvasó sötétjében telefonnal ilyet sikerült alkotnom)...

Sajnos az eredeti észlelési ívek az 1826-40 idõszakból nem maradtak fenn, így a havi közepek és abszolút szélsõségek fennmaradását az újság szerkesztõinek köszönhetjük.

Zabar 3 fokot mért ma reggel is, Nyírlugos a hõtérkép alapján +2 fok körül lehetett. Az elsõ OMSZ állomáson mért talajmenti fagy végül nem jött össze, igaz nem sokon múlott.