Időjárási visszatekintő

Már év elején szóvá tettem, hogy a 2010-es térkép csapadéktérkép a kb. októberi állást mutatja, legalább le kéne venni, mert félretájékoztat. (Hiába szóltam)

Sajnos az Metnet éves csapadéktérképe kuka, már szóvá vagyon téve, ( ÓÓÓ már jó régen, de javítás itt sem fontos)! De pl tavaly is nálam több mint 100 mm-t lenyúlt róla és több helyen ez a helyzet. Egyszerûen vannak napok amiket nem számol bele. Így ezeket felhasználni nem lehet, mert nem igazán alkalmas rá!

34 nap szünet után a tegnapi csapadék 8 mm lett!

Az OMSZ-tól valaki néhány hosszabb csapadékadatsort is elküldött az amerikai NOAA-nak, amely természetesen ezeket gyorsan közzé is tette az interneten. Megvan Szeged és Kistelek egyesített csapadékadatsora is, 1854-1977 között. Itt bárki megnézheti: Link

A legszárazabb augusztusok:
1865 5.0mm
1874 4.0mm
1895 6.0mm
1946 3.0mm
1947 7.0mm
1953 4.0mm
1956 7.0mm
1961 2.0mm
1992 és 2011 is ide kerülhetne

Az idei aszály egyébként Budaörsön is hasonlóan súlyos, mint DK-Magyarországon: Link A legszárazabb területek pedig a Velencei-tó közelében vannak.

1834-ben összesen három mérõhely havi közepe ismert: Sopron, Budapest, Pécs. Egy Berényi Dénes által írt, 45-50 évvel ezelõtti írás alapján tudomásom van egy 1832-1875 között Ungváron napi 3 alkalommal végzett megfigyelési sorról is, melyet Hackl András orvos vezetett. Az észlelési íveket sajnos nem sikerült még megtalálnom, gyanúm szerint az OMSZ nem nyilvános irat- és levéltárában lehetnek valahol. 14db szeptemberi hõségnap azonban majd 100 évvel késõbb, 1932-ben volt utoljára Szegeden.

Az országos átlag kiszámítása anomália segítségével történik, ennek megfelelõen semmi jelentõsége nincs, hogy Zabarban vagy Pécs-Árpádtetõn mérünk-e évtizedeken át. A legfõbb bizonytalansági tényezõ az országos lefedettség hiánya a korai idõszakban, egészen kb. 1860-ig. Ennek fényében egy 2011-es országos középhõmérsékleti adat 95%-os konfidencia intervalluma +/- 0.15°c, 1834-ben kb. +/- 0.6°c. Szerepet játszik még a mûszerek romló pontossága, továbbá a homogenizációs eljárás hibája.

Az átlagszámítás során elsõ lépésként megállapításra kerül minden egyes állomás 1951-2000 közötti éghajlati átlaga, majd ezután az idõsorokat anomáliákká alakítom át. Ezt követõen fél fokos felbontással, inverz távolság módszerét használva "országos anomália térkép" készül, melynek pontossága a lefedettség függvénye. A kiszámított országos anomáliát az 50 éves éghajlati átlaghoz hasonlítom. 2007 júliusában pl. +2.5 fok ez az érték, ezt hozzáadva a 20.4 fokos országos júliusi 1951-2000es "normálhoz" megkapom a már említett 22.9°c-ot.

Végül nem szabad elfelejteni, hogy a Metnet éghajlati naplójában gyûjtött, minimum és maximumok alapján számított havi közepek nem egyeznek meg a valódi 24 órás átlaghõmérséklettel. Az eltérés mértéke hónapról-hónapra változik, emellett függ az állomás fekvésétõl is (pl. mennyire hajlamos nagy napi hõingásokra a mérõhely).

Mielõtt bárki félreértene: egyáltalán nem vontam kétségbe, hogy szokatlanul melegre sikerült az augusztus közepétõl kezdõdõ 30 napos idõszak. Azonban nem tekinthetjük mindezt példátlannak, miután 15-20 évente egyszer elõ szokott fordulni.

Vitathatatlan, hogy az 1834-es szegedi 14 hõségnap lepipálása nem túl esélyes, hisz a jövõ heti elõrejelzések kemény hidegekrõl (25 körüli értékek) szólnak és a hónap utolsó hetében a 20 fok is benézhet az éghajlati tendenciák alapján. A 20,2 fokos havi átlag sem valószínû, hogy meglesz, de azt túlzásnak tartom, hogy a mostani átlag kevéssel 20 fok alatt van. Ha az északkeleti zugokat nem nézem -Borsodnádasd 18,6 fok- (1834-ben sem számolták szerintem be azokat), akkor a metnetes szeptemberi közepek 19 és 23,3 fok közt vannak. Országos átlagnak kb. 21 fokot tekinthetünk jelenleg, vagyis egy erõs július volt szept. elsõ két hete.

Hát az a helyzet, hogy mivel elég közel laktok egymáshoz, minden bizonnyal alámérsz, kb. 2 fokkal, de legyen csak 1,4 fok úgyhogy legyél szíves kivenni a fa alól a mérõdet, vagy vedd ki a pincébõl, esetleg vedd le a ház északi faláról, mert így nincs értelme mérned

1932. Nézzük az elõzményeket is. Akkor augusztusban csak 15 hõségnap volt, idén ahogy nézem 21. Ezenkívül ilyen kevés csapadék mint idén augusztusban, 110 évig ellátva még nem volt.
Az adatsorod egész szeptemberre vonatkozik (?), most még csak felénél vagyunk a hónapnak.
Az idei év egy szélsõségesen meleg nyárutót õszelõt hozott.
Bónuszként azt tenném hozzá, júliusban is itt esett az országban a legkevesebb csapadék.

Egy kis adalék az elmúlt nyár minõsítéséhez.

Az elmúlt 50 év legmelegebb nyarainak átlaga Siófokon:

1., 23,93 °C. (2003)
2., 23,13 °C. (2007)
3., 22,83 °C. (1992)
4., 22,38 °C. (2011)
5-6., 22,36 °C. (1994)
5-6., 22,36 °C. (2002)

Az adatok alapján -különösen az átlagosnál kevesebb csapadék tükrében- minden egyes, a nyarat fitymáló megjegyzés teljességgel alaptalan.

Nálam a hõségnapok száma a mai nappal együtt 3, a maxik átlaga 28 fok, a Tmin-maxból számolt közép pedig 22,9 fok

1834 rendkívüliségét elsõsorban a május-szeptember közötti hónapokra jellemzõ rendkívüli meleg jelentette, míg 2007-ben a tél és a tavasz volt kiugróan pozitív anomáliával jellemezhetõ.

Összehasonlításképpen a területi különbségek figyelembe vételével számított országos havi középhõmérsékletek A bizonytalanság éreztetése végett az 1834. évi kalkuláció 3db, 2007 pedig 33db mérõhely adatai alapján készült...

1834 3.0 0.5 3.8 +9.2 19.9 21.9 25.2 22.4 20.2 10.2 4.1 +0.5 (évi közép: 11.74°c)
2007 4.3 4.5 7.9 12.5 17.5 21.6 22.9 21.7 13.9 +9.8 3.5 -0.8 (évi közép: 11.61°c)

Az idõjárás egyszer sem szorul rá, hogy normális legyen Az éghajlati átlagok valójában megszámlálhatatlanul sok egyedi, gyakran szélsõséges eset középértékeit jelentik.

Szegeden a mai nappal együtt 9 hõségnap volt idén szeptemberben. Ehhez fogható "mennyiség" a következõ években volt:

1905: 8 nap
1932: 14 nap (!! ez egy igazi mediterrán szeptember lehetett)
1942: 8 nap
1947: 9 nap
1987: 10 nap
1994: 10 nap

Lásd OMSZ által kiadott szegedi adatsor: Link 19. századból származó adatok teljes terjedelemben történõ digitalizálását saját erõforrásaim egyelõre nem teszik lehetõvé. Havi középhõmérséklet alapján 10-15 szeptemberi hõségnap fordulhatott elõ ezekben az években is: 1863, 1866, 1868, 1892

Az idei szeptember országos átlaghõmérséklete eddig csak kevéssel van 20°c alatt. A hónap második fele ennél lényegesen hûvösebbnek ígérkezik, ennek fényében a végleges érték 18°c körül lehet majd. Ezzel az idei õszelõ az 1994, 1999 vagy 2009 évihez lesz hasonlítható. Az elmúlt 250 év legmelegebb szeptembere szinte minden bizonnyal 1834-ben volt (+20.2°c), leghûvösebb pedig 1912-ben (+11.1°c).

Havi átlagos maximumhõmérséklet 30.1 °C
Hõségnapok száma 9 nap eddig és még nincs vége!

Az idõjárás ebben az évben nagyon nem normális.

Tökéletes ellentéte az idei szeptember a tavalyinak. Akkor rengeteg esõ volt, meg hideg, most meg szárazság van és meleg.

Felénk a nyári illetve a hõségnapok száma az elmúlt 4 szeptemberben így alakult:

2007: 2; 0
2008: 11; 6
2009: 16; 2
2010: 0; 0

Idén eddig 12 nyári napnál és a maival együtt 9 hõségnapnál tartunk. Tehát hõségnapok tekintetében már most bõven rekord az idei év, és gyanítom, hogy a 2009-es 16 db nyári nap is gond nélkül megdönthetõ még.

25,6 fokkal megvan a 11. nyári nap szeptemberben, beértük 2008-at.Ugyanakkor itt Pápán 5 hõségnap volt (ma nem lesz meg a 6.,ha ideér idõben a front) az akkori 4-el szemben.
2006 óta csak egyszer volt több nyári nap az évben: 2009-ben 104.Most 92-nél tartok.Hõségnap is csak 2007-ben volt több: most 35, akkor 49.
Ilyen száraz év sem volt mostanában, ill. szeptember sem muzsikál valami jól. Az év 377,7 mm, a szept. itt 8,3 mm.

Néztem is hogy mintha több logger lenne a töbörben. Múltkor a fennsíkon keresztül tekertem haza és a "régi" töbör mellett is elmentem. A Szinva-forrás utáni bekötõ úton tekertem fel. A jávorkúti elágazásig is van bõven töbör. Azokban is van logger? vagy a nagy turista forgalom miatt inkább kicsit eldugottabb töbröket kerestetek?

Örömmel értesítelek titeket, hogy 2011.08.26-27 óta a Bükkben újabb 7 db. logger került beüzemelésre.
A helyszínek:
2 db logger a "régi" töbörben lett elhelyezve, ahol ezzel a nyugat-keleti keresztmetszettel, a kitettség alapú mérés lehetõségét teremtettük meg.
Új töbrök, közül 1-1 db; félig zárt (borókás-csanalas), illetve egy fenyvessel ("páfrány erdõben") zárt töbör mélyén van elhelyezve.
1 db. mérõállomás a bánkúti síháznál, lett elhelyezve. A másik a sípályák "csúcsán" lévõ Borovnyák oldali ponton, a sífelvonók legmagasabbikján rögzíti a mérhetõ értékeket.
A csurgói erdészháznál (völgyi fekvés, rét-erdõ határán) a kertben van a szám szerint 7.db. elhelyezve, erre Annuska néni vigyáz.
Az elsõ leolvasás után ezek az adatok is publikusak lesznek itt:
Link
Fényképek:Link

Októberben a "régi" töbörben folytatjuk tovább loggerek telepítését. Ekkor az észak-déli mérési pontokat szeretnénk kiépíteni, valamint a ny-k-i irányok mérési pontjait szeretnénk bõvíteni, szinkronba hozni, amire egy hosszú hétvégés, csapatfejlesztõ tréninggel összekötött társadalmi összerázást is jelent. (Akik még emlékeznek rá, azok tudják, mit is jelent majd ez, amolyan elsõ amatõr szakmai metnet találkozós érzésnek szeretném.)
Idõpontja: 2011.10.7-9 között. Helyszín: Bánkút; Bükk-fennsík
Részletes kiírás az október elejei hétvégérõl, telepítésrõl, mérési lehetõségekrõl, a programról legkésõbb jövõ keddig jövök, de akinek már látatlanban tetszik a hosszú hétvégés kikapcsolódás, jelezhet privátban elõre.
Minden érdeklõdõt szeretettel várunk.

Az augusztusi hétvégén segítséget Molnár Károlytól kaptam.
Taki még a februári nagy találkozón támogatta árnyékolóval a mérést.
Köszönöm!

Ünneplünk, 1 hónapja nem esett mérhetõ csapadék!

Érdekes, hogy én is azt éreztem/gondoltam az extra száraz augusztus után, hogy mélyen átlag alatti volt a csapadékmennyiség, de utánaszámoltam és nem.
Au OMSZ éghajlati átlaga szerint(61-90-es évek átlaga) 166mm a budapesti átlag. Itt a nyáron kereken 160mm esõ esett, tehát gyakorlatilag majdnem átlagosra sikeredett(72+80+.
A tények azok tények.

Ha jól számoltam akkor Budapest középértéke 22,68°C, ami 1,02°C-al magasabb mint a 30 éves csúcsszóátlagunk.

Nem tudom, mi lehet az oka. A hivatalos majd elvileg itt lesz: Link

szerk.: Látható, h a januári anomáliában is van 1 tized eltérés a kettõ között.
Ja igen a tegnap írt csapi %-ban az aug-i kis állomások nincsennek benne, így ez még módosíthatja ezt a 95%-ot, kérdés, h mennyivel.

Kicsit árnyaltabb képet mutat a másik topicban JoeJack által linkelt Link VITUKIs tájékoztató; a hõmérsékletre ott a 3 hónapra 2,8 C az összesített - ami 0.93 pozitív anomália, a csapadék pedig 75%-a csak az átlagnak. (-21, +54, -58%) Más adatsorból számolnak, vagy én összegzek rosszul?

Nahát , te mindent tudsz, köszi

Hopp: Link
Ha az éghajlati adatoknál a csapadék szóra klikkelsz, akkor a csapadékmennyiségeket csökkenõ sorrendbe teszi a rendszer és látható a tiéd is annak ellenére, hogy hõmérsékleti adatokat nem rögzítesz.
Igazából nem is kell a csapadék szóra kattintani, akkor is mûködik: Link
Ahogy nézem, csak napi bontásban nem lehet látni.

Augusztusi csapadék nálam 2,5 mm volt, néhány éve mérem rendszeresen a csapadékot, mégsem látható az adatom sehol.

A "Milyen lesz az idei nyár" : Link verifikációja! Egy bombameglepetés (bombameglepõdés) született!

A 3 nyári hónap végül (orsz. átlag) kevéssel 20.5 fölötti átlaggal 0.8-as pozitív anomáliával zárt. A május eleji tûréshatárom -0.75, +0.5 fok volt, vagyis enyhén pozitív anomália lett a vége, mindössze 0.3 tizeddel lógott ki az intervallumból. (nálam a -0.5 és +0.5 közötti tartomány az átlagos kategória). Ez nem volt bombameglepetés.

A csapadék a 30 éves átlag 95 % körül végzett. Az átlag ebben az esetben nálam +/-10% volt így ez abszolút beleesett. Ez bombameglepetés/bombameglepõdés lehetett azon fórumozó társainknak akik a téli és tavaszi jóval az átlagosnál szárazabb idõt vetítették elõre a nyárra is.

Floo: Egész jó a tipped, kevéssel 300 alatt van, de kb. 20-25 mm-tel több mint 2000 ezen idõszakában, akkor a vége 415-420 lett. A biztos megdöntéshez az kellene, h orsz. átlagban 90-110-nél már ne hulljon több idén. Ez elég necces, sztem nem lesz meg.

A mai nap elõtt utoljára augusztus 11-én mértem 25 fok alatti maximum hõmérsékletet, azóta ez az elsõ "nem nyári" nap, 23,4°C-kal.

Az országos legalacsonyabb csapadékátlagot megdönthetjük?
A mostani átlagot 280-300 mm körülire tippelném.
2000-ben mennyi volt az országos átlag?

Itt 12 mm esett az éjjel, a szeptember eddig 25 mm-nél tart, ami nagyon kedvezõnek mondható országos viszonylatban nézve.

Igen, szerencsére itt sem szárazon vonult át a front. Bõséges fél millimérnyi csapadékot kaptunk, kellemesen felfrissültünk.

Érdekes, h július végéig augusztus elejéig egyértelmûen a Közép-Dunántúl teljesített alul, olyannyira, h néhányan még azt is felvetették, h egy-egy balatoni hely netán alulmúlja az alulmúlhatatlant (203 mm Szeged, 2000). Mára jelentõsen fordult a kocka és ott kissé mérséklõdött a lemaradás, míg a középsõ területeken pl. Bp környékén, az augusztus igencsak gyengén muzsikált(jellemzõen 5-15 mm-rel). Éves viszonylatban a két terület metszete pl. Fejér megye került igazán száraz ágra. A metnetes adtabázisban is jól látszik ez az átrendezõdés, hisz hónapokon át Balatonlelle vezette a legkisebb éves csapadékú helyek rangsorát. Ez mára eltolódott és Szabadbattyán áll az élen kevesebb mint 190 mm-es éves összeggel: Link

Az augusztusi csapadék itt 22,8 mm lett, legalább 0,1 mm-t elérõ esõ 24 napja nincs.

Itt megint nem esett semmi sajnos.. 27 napja nincs mérhetõ csapadék! Ennél rosszabb helyzet csak 2002-ben volt, akkor június 15 után július 14-én esett, igaz akkor 33 mm.

Nálam özönvíz volt hajnalban 0,3 mm mértem:-) Utoljára mérhetõ mennyiség augusztus 15-én volt akkor is 0,3 mm, el vagyok kényeztetve:-)

Nyomnyi csapadék hullott a frontból, fokozódik a szárazság a gyakori erõs lökésekkel kísért ÉNY-i szél miatt.

Augusztusi összefoglaló András89 jóvoltából: Link

Két éve is nagy vitát kavart, de jött az évszakváltó front Link

Augusztus havi csapadéka 12,1 mm.2 napon esett érdemleges csapadék mennyiség.26 napja nem esett mérhetõ csapadék...

24 ! napja nem volt mérhetõ csapadék...

2011. augusztus Cegléden

Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 22,1°C (átlag 20,9°C)
max. 36,6°C (25-én), min. 9,5°C (11-én).

Csapadék: 3,0 mm (átlag 47 mm, tavaly 83 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 2,3 mm (8-án).
További adatok: Link

Ahogy a kiemelt adatokból látható, nálunk is rendkívül száraz volt a múlt hónap. A nyári hõmérsékleti csúcs viszont nem dõlt meg, mert július 10-én 37,5°C-ig emelkedett a maximum.
A csapadékról egy kicsit bõvebben: az 1928 óta folytatott hivatalos ceglédi mérések alapján a mostani a 2. helyet szerezte meg a legszárazabb augusztusok sorában; 1943-ban még a mostaninál is kevesebb esett, de 1961-ben sem sokkal több. Itt a toplista:

1. 2 mm 1943
2. 3,0 mm 2011
3. 3,5 mm 1961
4. 5,7 mm 1973
5. 6,1 mm 1962

Érdekes még, hogy ez az augusztusi szárazság éles ellentétben áll a csapadékos júliussal, amikor 177,3 mm esett (gyakorlatilag az utolsó két hétben), és július 29-én egy nap alatt 86,0 mm-t kaptunk a több hullámban átvonult felhõszakadásokból. Így az idei lett a 2. a legcsapadékosabb júliusok sorában:

1. 205 mm 1999
2. 177 mm 2011
3. 159 mm 1991
4. 132 mm 1944
5. 128 mm 1972

Tehát a mérések kezdete óta a 2. legcsapadékosabb júliust a 2. legszárazabb augusztus követte...

Az elmúlt napokban összeszedtem egy adatbázisba a 2006 óta általam eddig mért hõmérséklet és csapadék rekordokat (késõbb lesz légnyomás is, de az adatok egy része még feldolgozásra vár). Link
Idén hõmérséklet terén eddig 4, míg csapadék terén 3 rekordot sikerült beállítani, de holnap vagy hétfõn esélyes a szeptemberi 30,3 fokos abszolút maximum megdöntése is.
Ami érdekes, hogy csapadékban milyen nagy különbségek vannak a minimum és maximum értékek között, még így viszonylag rövid idõn belül is. A legszárazabb értékek összegébõl 330 mm körüli, míg a legcsapadékosabbakból kevéssel 1200 mm feletti éves összeg jönne ki. Viszont az egyes szárazabb és csapadékosabb idõszakok egy éven belül mindig váltogatták egymást, így összességében egyszer sem volt az átlagostól jelentõsen eltérõ az éves csapadékösszeg.
A rekordokban leginkább gazdag idõszak 2009 decembere, illetve a karácsony környéki hideg, majd meleg idõszak volt, amikor mind a négy hõmérsékleti kategóriában, illetve napi csapadékösszeg (és havi legmagasabb csapadékösszeg) tekintetében is új rekord született.

Ne így legyen, de az esély nem csekély.
A budapesti éghajlati átlag szerint(OMSZ honlap):
szeptember: 40mm, október: 33mm, november: 52mm, december: 40mm, tehát, ha egy teljesen átlagos õsz jönne össze, akkor még 165mm-t várhatnánk reálisan.
Így a 275+165 valóban 440mm-t tenne ki, ami még így is gyalázatosan kevés lenne.
Az elsõ nyolc hónapban viszont összesen 276mm hullott, átlagosan 34,5mm, úgy hogy benne voltak a statisztikailag legcsapadékosabb hónapok is(május: 55mm, június: 63mm, július: 52mm, augusztus: 51mm).
Majd verifikálunk január elején...
Addig is [esõ] legyen velünk!

Még négy hónap hátra van 2011-bõl, a 400mm alatti éves összeghez száraz õsz és december kellene (átlagosan 32mm csapadék/hó). Inkább valószínûnek tartom Budaörsön a 430-500mm közötti tartományt. Egy biztos: csapadékszegény évet tudhatunk majd magunk mögött.

Mátraalmáson néhány hónappal korábban 670mm környékére vártam az éves összeget, az egyszámjegyû augusztus után azonban könnyen lehet, hogy lefelé kell korrigálnom a várakozásomat. Egy átlagosan csapadékos õsz mellett alig 610mm-re jönne ki a végösszeg. Hátha megnyílnak még az ég csatornái...

Itt az augusztus 8mm-t "produkált".
Az év 276mm-en áll. Lehet, hogy a 400mm-t sem érjük el idén?

Nálam ebben az évben az augusztus viszi a prímet csapadék terén, mert 103 mm esett úgy, hogy augusztus 19-én volt utoljára esõ. Az éves csapadék eddig 361 mm.

Köszönöm az összefoglalót, tanulságos volt.

Éghajlatunk kontinentalitása az évi közepes hõingás mutatója alapján a 19. század közepéig jóval erõsebb volt mint napjainkban, majd ezt követõen a 20. század elejéig csökkent. Az 1920-as évektõl kb. 1950-ig egy újabb forró nyarakkal, hideg telekkel teletûzdelt idõszak következett, majd 1961-90 között egy rendkívül kiegyenlített, "szélsõségektõl mentes" klímakorszak köszöntött hazánkra. Napjainkban ismét gyakoribbak a nyári hõhullámok, de egyúttal az erõs téli lehûlések és havazásos helyzetek is jellemzõbbé váltak.

1755, a mérések valódi kezdete óta egyértelmûnek tûnik, hogy a nyár átlaghõmésékletében nem állt be számottevõ változás, hûvösebb és forró nyarak által meghatározott klímakorszakok váltogatták egymást. A téli átlaghõmérsékletek azonban 1-1.5 fokkal emelkedtek 250 év alatt. A tél enyhülése a 20. század elején volt a legintenzívebb, a legutóbbi 40 év téli hõmérsékleteiben már nem fedezhetõ fel változás. A 18-19. századhoz képest magasabb téli átlaghõmérséklet elsõsorban abban mutatkozik meg, hogy a rendkívül hideg idõszakok hossza csökkent, a fagyot gyakrabban szakítják meg óceáni vagy mediterrán eredetû légtömegek.

Ha nem lett volna 1961-90 közötti kiegyensúlyozott, erõs óceáni irányítással jellemezhetõ periódus, akkor a fõáramlatú médiának sokkal nehezebb dolga lenne az "a globális felmelegedés miatt egyre szélsõségesebbé váló idõjárás" koncepciójának elfogadtatása terén.

Augusztus havi csapadék nálam 3 mm, az éves összeg eddig 269 mm.
Szegeden (1,4 mm) ilyen száraz nyári hónapot az elmúlt 110 évben még nem regisztráltak, eddig 1950 augusztusa tartotta a rekordot 3,7 mm-el.

Mályi, 2011 augusztus:
Havi t: 21,5°C
Havi csapadék: 29,4 mm (a havi csapadék 7-ig lejött, azóta, 23 napja semmi)
Éves csapadék: 446,2 mm

Részletek: Link és Link