Globális jelenségek

Te Nolika!
Akkor azt mond meg hogy a becsehelyi és a muraszemenyei dombon hogyhogy beérik 2-szer a füge,annak ellenére hogy nincs vöröskö??
Márpedig ha itt is beérik meg ott is,akkor nem a vöröskö a döntö tényezö!

Köszi a részletes leirást,épp kérdezni akartam
Viszont akkor megvan az ok hogy miért nem fagyott ki!
Ahogy leirod ugy tünik elég huzatos helyen van a bokor,és Veszprém amugy is pont a szélcsatorna kellös közepén van,ott általában mozog a levegö,vagyis nem tud a csillagos égig zuhanni a hõmérséklet!
A -18 fok már nagyon a határon van,ilyen hõmérséklet mellett a füge már komoly károsodást szenved,elfagy!
Vagyis amikor -18 fok volt,akkor az emlitett helyen lehet hogy csak -15 fokot mértél volna az emlitett okokból kifolyólag,az meg még némely fajtáknál elég az üdvösséghez!

Azért jók ezek a növények,mert nagyon jól vizsglhatóak velük a mikroklima tulajdonságai,mitegy indikátorként müködnek!

Okés, persze, hogy mikroklíma. Ám igenis van szerepe a kõnek, már azzal, hogy tavasszal korábban tud hajtani a füge, ezért nem ritka, hogy kétszer beérik egy évben.

Én ugy gondolom,ha sik vidékre letesszük a fügét,és rájön 30 centi hó,leáll a szél kiderül az ég,akkor lehet ott bármilyen vöröskö,akkor is elfagy,ha elég hideg van!
Egy esetben nem,ha dombon van!
Márpedig a Balatont övezö dombokról van szó!
Vagyis szerintem a mikroklima az elsö tényezö,és ha nagyon a határon van a hõmérséklet,akkor játszhat szerepet a vöröskö!

Úgy fel tud melegedni, hogy csodálom, a gyíkocskák nem sülnek ropogósra rajta nyáron...
Amikor télen süt a nap, és amúgy hideg van, akkor is nyugodtan leülhetsz rá, nem fogsz felfázni! Nem véletlen az sem, hogy kedvelt építõkõ volt, s azért használták lábazatnak, mert míg nyáron a mellé ültetett növények leárnyékolva nem engedték átforrósodni, télen a lomb, növényzet híján átmelegedve a házat is melegítette valamelyest.
Hidd el, ha valamit már kétezer éve használnak, és tapasztalható a haszna, akkor az igaz is.
Egyébként visszatérve a kanizsai fügére: itt Veszprémben van egy nagy bokor, kb 30 éves, egy északi nyílású utcában ÉK felé nézõ részen van, 2 kivételével azóta, hogy ismerem, minden évben érik (szoktam róla lopni, már az utcára kilógó ágairól...). Eddig tehát két alkalommal tapasztaltam, hogy "elfagyott", de csak annyira, hogy az adott évben nem a meglévõ nagy ágai hajtottak, hanem tavasszak hozott új sarjakat tõbõl, a régi nagy ágak fagytak le, következõ évben megint termett. Semmi takarás vagy védelem nincs rajta soha. Pár éve volt nálunk -18 fok is.

Pedig itt hozzászóltál!

3227. - Floo (Becsehely)
Elõzmény: Noli (#3223.) válasz 2007-02-01 14:26:46
Ott nem a vöröskö miatt nem fagynak el hanem mert dombon van

De a viccet félretéve, véleményem szerint a fal anyagában, színében, fizikai tulajdonáságaiban (is) és a helyi mikro és mezoklímában van a kutya elásva.

Egyébként a permi homokköves témához nem tudok hozzászóni mert nem ismerem!
Ami tuti hogy sok házigazda panaszkodik hogy pedig a déli fal mellett van a füge és mégis elfagy!
A georgikonon szerzett tudásomat pedig kidobhatnám a kukába,semmire sem jó!

Floo!
A függõleges, vagy közel függõleges terasz támfalon nem marad meg összefüggõen 20-30-40-50 cm-es a hótakaró, hacsak nincs a viszonylag ritkábbnak tekinthetõ hófúvásos és keményen fagyos idõjárási helyzet, ami képes egybefüggõ réteggé cementálni (neki támasztva a támfal aljának az átfúvásokat). Ha a hideg és derült éjszakát, derült nappal követi (feltételezzük a hazai nagy fagyok estén e jellemzõ helyzetet) a száraz, páramentes, hideg levegõn átjutó napsugarak gyorsan munkába fogják, a megfelelõen meredek beesési szöget biztosító támfalakra tapadó esetleges hómennyiséget.Kivéve, ha az elõtte kis mértékû olvadás, majd kemény fagy nyomán összecementálódott. Füge ügyben nincs tapasztalatom, se ismeretem a kérdésben (ehhez elvileg Te jobban értesz), hiszen az hazánk agrárkutúrájának inkább kuriózumnak számító és viszonylag új, nem domináns eleme. De a Balaton-felvidéki szõlõkultúrákban, nem kérdéses a permi vörös homokkövek (fizikai tulajdonságaiból eredõ) jótékony (de természetesen korlátozott képességû, nem extrém helyzetekre, csak átlagos viszonyokra értendõ) fagykármentesítõ hatása.
Az pedig köztudott - biztosan olvastál tanulmányaid során ehhez kapcsolódó "gyümölcsös" szakkönyvet -, hogy a nagy téli fagyok mellett, az adott termõterület fagyzugainak megszüntetése, a megülõ hideg levegõ áramoltatásának kérdése, milyen nagy volumenben fontos.A Balaton part meredek domb és hegyoldalaiban kialakított, szakszerû rézsû és terasztám rendszerek, komoly segítséget nyújtottak és nyújtanak a sûrûbb alsóbb rétegekben összgyûlõ hideg levegõ lassú mozgásában.

Ami véd a fagyás ellen,az nem a függöleges fal,hanem ha a növény belóg az eresz alá,vagy teljes terjedelme felülröl védve van,ami gátolja a kisugárzást,jó példa erre hogy Söjtörön van egy fügefa,ami fölé a gazdája egy tetöt emelt,és az elmúlt telek brutális hidegei ellenére ép és egészséges!

LAM!
Ha rajta van 30 centi hó a vöröskövön,vagy a Balaton be van fagyva 30 centi vastagon és azon van rajta a 30 centi hó,akkor ez a hatás megszünik,márpedig a növények létét fenyegetö lehülések ilyen havas derült éjszakákon következnek be!

Már római barátaink is tökéletesen felismerték a permi vöröshomokkõ teraszok jótékony hatását a Balaton parti szõlõkulturákban.Jellemzõ, hogy a Szentkirályszabadjától délkeletre fekvõ Megye-hegy régi teraszai is, nem a hegyet felépítõ és több helyen felszínre bukkanó földtani alap, a Megye-hegyi dolomit formációból készültek, hanem a közeli Almádi, híres vörös homokkövébõl. Természetesen nem csak a kõzet anyagából, összetételébõl, (szerkezet, struktúra, szín, hõvezetés, hõtárolás, sugárzás stb.) fizikai tulajdonságaiból ered a hõtöbblet és így a bizonyos fokú fagyvédelem.(Illetve, ami ugyan csak kiemelendõ, a szõlõérés során fontos plusz hõ.) De a Balaton vízterületének kiegyenlítõ hatásában, a lejtõszögbõl eredõ hõtöbbletének megtartásában (sok egyéb tényezõ mellett) fontos szerepe van. Jó példa, hogy északabbra is szívesen használták a száraz támfalak és rézsük átgondolt, fagyzug megszüntetõ rendszereinek (a talaj közeli hideg levegõ összeáramlását és "megülését" megakadályozandó, annak szabad lassú átfolyását biztosítandó) kialakítására, akár gyümölcsösökben is.De gondolom ehhez, egy volt Georgikonos biztosan jobban ért...

És Veszprémben? Sík helyen?

Ott nem a vöröskö miatt nem fagynak el hanem mert dombon van

Szivesen.

Ez jóság, köszi a linket!

Egy kis felhívás.Link

Bizonyos T alatt mi is elfagyunk...
Tudom, errõl már volt szó, s csak azt tudom mondani, amit Usrin is. Paloznakon a vöröskõból készült kerítések, lábazatok mellett nõnek a fügék - kifagyás nélkül.

A tapasztalat azt mutatja hogy tökmindegy a ház melyik felén van,akkor is elfagy a füge egy bizonyos T alatt!

A déli fekvésû fal persze nem úgy véd, hogy az északról jövõ hideget "visszatartja", hanem amiatt, mert a derült nappalon rengeteg napsugárzást nyel el, felmelegszik, majd ezt a hõt a fagyos éjszaka során visszasugározza. Emiatt nyilván nem is mûködik 100%-osan (hiszen ha pont este derül ki az ég, akkor nincs mit visszasugároznia), de a semminél jóval több...

Huha!
Ezt nem mondod komolyan?!
Szerinted egy épület véd a hideg ellen?
Sok helyen járok a munkám során,és itt-ott találkozok fügével,és mesélik hogy a budi vagy a ház déli felére ültették,oszt mégis csontra kifagyott!
Azt emberek fejében az van,hogy a hideg északról jön,vagyis ha ott egy ház,akkor azon a hideg nem tud átjönni
Éjszakai lehülésnél a fal közvetlen közelében van egy kicsit "melegebb",de ez is csak tizedfokokban mérhetö,és akkor számit ha pont a határon van a hõmérséklet!
Nekem a ház nyugati felén a faltól fél méterre volt egy fügebokrom,minden éven szétfagyott!

Vagyis a kérdésedre válaszolva nem történt semmi változás ott,ha történt volna sem folyásolja be a füge élteben maradását,ami változott az az idöjárás

Sövény, épület, földhányás, stb.

Milyen védelemre gondolsz??

Köszönöm, mentettem a címeket!

Link
Ezen az oldalon szabadon választhatsz, hogy rekonstruált adatokból szeretnél választani:
Link
vagy inkább historikus adatok feldolgozásából származó reanalíziseket:
Link
vagy pollennel kapcsolatosan
Link
akár keresve az adatbázisban az adat típusa, vagy a szerzõ, vagy terület alapján
Link
vagy a gcm (global climate model, globális éghajltai modell) általi eredményeket akarod megtekinteni
Link
és még lehetne sorolni.
Kellemes böngészést!

Naná, hogy érdekelnek! :-) Elõre is nagyon köszönöm a linket!

Az éghajlatkutatásban proxy adatoknak hívnak minden olyan idõjárási információ a múltról, melyek nem a hagyományos meteorológiai mûszeres mérésekbõl származnak. Magyarországra vonatkozó proxy adatok igen kevés számmal vannak sajna - ha vannak. Az írásos feljegyzések jól egyeznek egyébként zömében a proxy adatok segítségével rekonstruált légnyomási, hõmérsékleti mezõkkel. Amikor elkészítettem az elsõ hõmérsékleti rekonstrukciót (ez a troposzféra alsó ~500hPa-os rétegéne átlagos virtuális hõmérséklete (nagyjából megegyezik a valós hõmérséklettel) volt) hazánkra 1659ig visszamenõleg, leelenõriztem ezekkel a feljegyzésekkel. Elsõsorban az extrém évekre voltam kíváncsi, hogy visszaadta-e.
Ha érdekelnek adatok, akár világ más tájáról szívesen adok egy oldalt, ahol szabadon lehet bújni akár a jégfurat mintákból származó különbözõ izotópok alakulását, vagy a tengervíz karbonát tartalmának alakulását stb.....

Az nem lehet, hogy valami védelme volt korábban annak a fügének, amit azóta eltüntettek?

Nagyon köszönöm!
Igazából nem a népemlékezet megõrizte - ámbátor jelzésértékûen fontos - leírásokra gondoltam, hanem pl. évgyûrûvizsgálatokra, pollenvizsgálatokra, jégmintavizsgálatokra - ezekhez pont jó kiindulási alap volna a történelem során fennmaradni képes események sora. Szóval pl. egy évgyûrûsorban el lehetne helyezni egy adott feljegyzés idejét, ha alátámasztja az évgyûrû, ugyanezt meg lehet keresni a régebbi talajrétegek pollentartalmában is, szerintem eléggé átfogó képet lehetne felvázolni ezek segítségével az adott idõszakokról. Nyilvánvalóan egy-egy kiugró idõjárású év megjelölésére nem kimondottan alkalmas módszerek mindezek, de egy viszonylag egységes rendszer létrehozható lenne belõlük (persze nem olcsó mulatság, azonban a jelen helyzetben talán érdemes lenne áldozni rá).

Beszéltem 1 fickóval ma,és meséli hogy Kanizsán az egyik templom mellett volt egy 7-8 éves fügefa,jó vastag törzzsel,és az elmúlt telek kemény hidegei nyirták ki,az elsõt még átvészelte igaz komoly károsodással,de néhány éve teljesen tõbõl kifagyott!
Vagyis elõtte 7-8 télen keresztül egyszer sem volt olyan hideg,mint most az elmúlt években minden alkalommal!

Rácz Lajos: Európa éghajlata az újkor idején.
Emlékezetem szerint ez a könyvének a címe. Indexeket teremtet, melyekkel az egyes hónapokat jellemzi csapadék és hõmérséklet szempontjából a feljegyzések alapján. Természetesen némi fenntartással kell kezelni, melyik hónapot milyen index értékkel jellemez, hiszen szinoptikus szemmel nem lett megvizsgálva, hogy az mondjuk valós lehet-e.
Sajnos az oly sokak által meleg periódusnak hitt 800 és 1200 (1400) közötti idõszak hazánkra nem feltétlen jelentett meleg idõszakot. Habár Grönlandra igen.
Néhány szemlvény a
Réthly Antal: Idõjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701-ig. Bp., 1963., mûvébõl:
"
990. Németország. "Halász Mihály magyar utanak beszélték Drezdában, hogy 990-ben júniustól novemberig oly nagy forróság és vele összekötött aszály urlakodott, hogy nemcsak a növényzet veszett ki mind, hanem a vizekben a halak is eldöglöttek. Utána pedig oly tartós és szigorú tél következett, hogy még 991. május havában is a vízek mind be voltak fagyva." (Hanusz: Régi 1-2.)

1010/11. Európa. Balkán. Rendkívül szigorú és hosszantartó tél egész Európában. A Boszporuszban, sõt még a Níluson is (!??) jég képzõdött. (Hening 15.)

1063. Európa. A Temze 14 héten át be volt fagyva. (Hennig 17.)

1076/77. Európa. Rendkívül szigorú tél (* Az ún. "Canossa tél") Európa-szerte; októbertõl április 15-ig tarott, a folyók már nov. 26-án befagytak, s így maradtak március közepéig. (Hennig 17.)
"
Egyébként végig olvasva Réthly Antal ilyen jellegû mûveit, melyben összegyûjtötte az ilyen jellegû feljegyzéseket, érzékelhetõ az erõsen anticiklonális és idõnként ciklonális idõszakok váltakozása a régmúltban. Sõt ezek az anticiklonális idõszakok, lassú Rossby-hullám vándorlású szakaszok a maihoz egyáltalán nem hasonlíthatók (vagycsak nagyon kis részben). Gyakran elõfordult fél, vagy majd egy éves állandóság (tartós anticiklon, ciklon)..... Ezek az elsõ benyomások.

???
Link

Azt hittem, amirõl nem veszünk tudomást, az csak a kommunizmusban nem létezett. Úgy látszik tévedtem.

Aszályért égették meg

Az 1728-as nagy szegedi boszorkányperben tizenhárom embert égettek meg. Egyiküket, a nyolcvankét éves Rózsa Dániel korábbi fõbírót azért ítélték el, mert az ördöggel cimborált. A vádirat szerint azért gyötörte Szegedet hét aszályos év, mert Rózsa eladta a törököknek a harmatot, az esõt és a havat. A történészek szerint az szúrhatott szemet a környezetének, hogy feleségül vett egy harminc évvel ifjabb asszonyt.

Néhányan megmaradtak ezen a színvonalon, ezek nézik a balázsavat meg mónikasavat valamint az gyj távgyógyítósavját

Tanulmányokat cenzúrázott a Fehér Ház!
Link

Érdekes cikk, lehetne kicsit részletgazdagabb. Nincs ennek a klímatörténész jóembernek valami konkrétabb és bõvebb adatokkal dolgozó írása?

4 évszak helyett 2 ? A klímaváltozások 500 évente,periodikusan ismétlõdnek?
Link

Köszi, így már érthetõ!

Nem adják fel...Link

Link

Ez az MKKP (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) alkotása, ha nem ismered õket, érdemes megnézni a honlapjukat, kellõ cinizmussal viszonyulnak a világhoz... Legalább valaki...

Fantasztikus kép! Csak az a baj, hogy kiteszik, aztán nem csinálnak semmit. Pedig a jelenkor éppen arról szól, hogy hosszútávon azok a multik lesznek sikeresek, akik idõben mozdulnak az energiaszektor új iparágai felé!

A kép az mkkp.hu-ról van.

Sajnos vissza-vissza tér az évmilliók,milliárdok klímája kérdéskör.Tudjuk,hogy a klímát nem csak szoláris tényezõk(ezeknek periodicitását jól ismerjük-lassan fokozatosan hatnak),hanem földfelszíni és légköri tényezõk(a légkör anyagi összetétele)is.Ezek annyiszor és gyakran olyan mértékben változtak,hogy a szoláris-csillagászati tényezõkkel egyetemben milliónyi éghajlatváltozást idéztek elõ a Föld történetében.Ezeknek az utóbbi évszázad folyamataihoz vajmi kevés közük van.Az utóbbi 30 év átalakulását éppoly hibás elkenni az ekkor meg akkor is volt már ilyenebb szólamokkal,mint azon lovagolni,hogy a média sivataggal,jégkorral vagy klímakatasztrófával fenyeget.

Az a kérdés,hogy volt-e az utóbbi évtizedekben szoláris,morfológiai,földfelszíni,geológiai vagy növénytani magyarázata a gyors melegedésnek?Én ilyet nem láttam,hacsak az erdõk csökkenése,a nagyvárosi hõszigetek terjedése nem ilyen.Annál inkább látjuk a légkör anyagi összetételének változásait.

Fontos lenne tisztázni a tényeket,vagyis ki és milyen adatokból dolgozik.Akik kimutatták a 0,6 fokos felmelegedést(mindig meg kéne adni,hogy ki milyen adatokból számolt átlagot és milyen fix átlaghoz viszonyít ?)vajon arányosan a tengerfelszín feletti léghõmérsékletet is beszámították,vagy csak a szárazföldek hõmérsékletét vették alapul és milyen rácspontsûrûségbõl indultak ki ?
Sokan vizsgáljuk Magyarország éghajlati adatait és ebbõl akarunk következtetni erre vagy arra.De hány milliomod része a földnek kishazánk területe.Ha globálisan van is tendencia,de területenként óriásiak az eltérések föl is le is !Még a kontinensek is eltérhetnek egymástól,hát még a sarkok és a trópusok !
A felmelegedéssel kapcsolatban nagy kérdés a Világtenger,mert óriási hõt tárol és nyel el.Mégiscsak 71 %-ot borít és kiegyenlítõ hatása van a klímára,fõleg a szárazföldére a mérsékelt övben.A lényeg az óceánok hõmérséklete és áramlásai,valamint a sarki jég mint indikátor ill. klímahûtõ szerepe,változásai.Nem egy-egy ország melege v. hidege,aszálya vagy árvize kell,hogy okot adjon a klímaváltozás vészharangjának kongatására,hanem a sarki jég gyors fogyása valamint a tengerek lassú,de biztos melegedése.A kettõ viszont egymás ellen hat,ugyanakkor szerintem a hideg víz az óceánfenékre süllyedve nem akadályozza meg a trópusi felszíni vizek melegedését és gyorsuló párolgását.Ezt a páratöbbletet a melegebb légkör fel bírja venni,nem lesz mindenhol nedves klíma,de a konvektív folyamatok világszerte eldurvulnak(TC-k,Sc-k,Tornádók,orkánok,torrens árak,jégesõk).Ugyanakkor a tengerekben nagyobb a víztömegek közti hõmérsékleti kontraszt,ami sajátos tengeráramlási átalakulásokat hoz,de ezek szerintem csak átmenetiek.
Szerintem a klímaváltozás már itt van egyre több szélsõség formájában.Ennek folytatódása elsõsorban további szélsõségekben és nem egyirányú,lineáris klímaváltozásban fog megnyilvánulni(teljes elsivatagodás,újabb jégkor,a meglévõ klímák egy fokozattal melegebb változatra átváltása stb).Átlagosan tovább melegedhet a Föld átlaghõmérséklete,de pl. nálunk ez a mostani januárnál vagy a tavalyi júliusnál sokkal melegebbek megjelenését lehet hogy 50 év alatt sem hozza meg.Más területeken(bár elég kicsiken)akár lehûlés is lehetséges.

Kérdéseinkre(bár lehet,hogy mindent rosszul látok)a választ tehát a tengerek,sarki jég és szélsõségek vizsgálatából és nem hazánk,Európa vagy a mérsékelt öv pillanatnyi idõjárásának elemzésébõl nyerhetjük.

Igen, Ausztriában legalább normális szinten kezdik tárgyalni a dolgot. Persze, ha beszélnek róla, az még nem egyenlõ a cselekvéssel, ám megmutat egy utat, amerre indulni kellene, de piszok gyorsan. Nálunk még nincs ilyen, és híre sincs, hogy akarna lenni. Sajnos két "szélsõségben" van csak jelen a klímakérdés: a szaksajtóban és a bulvárban. Egyik sem elég ahhoz, hogy cselekvésre ösztönözzön.
Az ország energiapolitikája meg ugyanaz, amit a dohánnyal tesznek, nem éri meg szigorítani a fogyasztási feltételeket, mert hatalmas kiesés lenne az államnak... Márpedig ez is csak azt jelzi, hogy mennyire nem jövõben godnolkodik az állam, hanem csak a jelen helyzet számukra kedvezõ megtartásában... Ez sajnos nagyon sok területre igaz.
Nyilvánvaló, hogy amíg egy családnak a napi megélhetés komoly gondot jelent, addig nem fog tudni beruházni egyszeri nagy összeget egy majdan megtérülõ felújításra, korszerûsítésre. Azt hiszem, csak valami nagyméretû öszefogással lehetne ezeket a családokat rávenni arra, hogy ne szórják a pénzt gázra, amikor van napenergia pl. Gondolok olyanra, hogy a napkollektorokat építõk, forgalmazók alkothatnának valami gazdasági tömörülést, s együttes erõvel képesek lennének pl. részletfizetést adni a szegényebbeknek, ha felépíttetik a maguk melegvízellátását biztosító rendszereket.
Egyik kollégám most készíti a sörösdobozos vízmelegítõjét, mondhatnám úgy is, hogy a fél falujuk neki iszik. :-) Neki két kicsi gyereke van, ezek a kiskölykök már jó példát látva fognak felnõni, és valószínû maguk is odafigyelnek majd a környezetükre. Hozzáteszem, hogy a nevezett kollégám egy meglehetõsen egyszerû ember, szóval nincs hatféle doktorija, de józan paraszti ésszel belátta, hogy valamerre lépni kell.

Fantasztikus összefoglaló, már ezért megérte, hogy megírtad.
Azzal tisztában vagyok, hogy nem lehet összehasonlítani a klímákat, csupán jelezni akartam, hogy szerintem a száz éves elõrejelzések felettébb bizonytalanok. Ahány tudóscsoport, annyiféle végkövetkeztetésre jut.
A felmelegedést, illetve hogy nálunk szárazabb éghajlattal jár, azt épeszû ember nem vitatja, ám a mérték a döntõ. És abban bizony celsiusban és mm-ben is nagy eltéréseket hallani. Én nem vagyok tudós, így egyiket sem tudom megerõsíteni vagy cáfolni, csupán az a tapasztalatom, hogy a legszélsõségesebb eseteket azért vetik fel, hogy egyáltalán felfigyeljenek az emberek a veszélyre, történjenek tényleges intézkedések.
Egyébként éppen most beszélgettem egy napkollektorokkal foglalkozó pasival, aki a saját házán bemutatta az elõnyöket. Évente 4000-4500 m3-rõl 1700-1900 közé csökkent a gázfogyasztása, és ezzel évente 300 kg CO2-vel kevesebbet küld a levegõbe, mintha fosszilis energiából nyerné.
Csakhogy az államnak nem éri meg ezt támogatni, mert a garantált haszonnal értékesített energiaszektorba több pénzt kellene pumpálni, ha több jövedelmük esne ki az alternatív energiaforrások miatt.
Gondolj bele, évente 25 ezer lakás épül Mo-on, s ha ezek fele hasznosítaná csak ilyen mértékben a napenergiát - napelemeket nem is használ a pasi -, akkor évente 3 millió kg-val kevesebb CO2 menne csak nálunk a levegõbe. Tíz év alatt 30 milliós megspórolás a közintézmények és régi házak, panelek nélkül.
A biodízelrõl és más formákról még nem is szóltunk.
A már meglévõ lehetõségekhez képest csak sopánkodás megy, de lényegi változás nem történik. Ausztria egy kicsivel jár csupán elõttünk.

Amikor nálunk trópusi klíma volt, akkor kicsit máshol is voltunk a Föld felületén - félmilliárd éve pl. még a déli féltekén voltunk, ekkor még tenger alatt, ahogy a karbon idõszakban is, még az Egyenlítõ környékén, s csak kis terület volt szárazulat, itt találtak a karbonra jellemzõ buja növényzetbõl fennamradt fosszíliákat. A perm idején sivatagos-félsivatagos régióba kerültünk, északabbra sodródva, innen származik a balaton-felvidéki vörös hommokõ, illetve pár szárazságtûrõ növény maradványa. A jura idõszakban volt olyan klíma, megjegyzem, ekkor az egész Földön, amiben egyenletes, kellemes hõmérsékleti viszonyok uralkodtak, csapadékban sem volt hiány. Ennek azonban elsõsorban geológiai oka van, mivel akkoriban a földrészek egy bazi nagy (késõbb kettéváló) szuperkontinensként összeállva tengették életüket... Ekkor egyáltalán nem volt pl. jégsapka a sarkokon. A mecseki kõszén ekkor (kb 190 millió éve) képzõdött, helyileg valahol azon a szélességen, ahol most Szicília van. Eztán az eocénban volt még kellemes szubtrópusi klíma (a bauxitjaink ekkor képzõdtek), majd a miocénban volt még ilyen idõ, egészen ezelõtt 2,5 millió évig, ezekben az idõszakokban is tudni kell, hogy gyakran volt tenger, beltenger, szigettenger hazánk területén. Pusztán a jégkortól lett teljesen szárazföld Magyarország területe. Láthatod tehát, hogy egyáltalán nem lehet összehasonlítani a korábbi kedvezõ klímát egy esetleges mostani felmelegedés következményeivel.
A kontinensek jelenlegi elhelyezkedése egyáltalán nem kedvez egy globálisan kellemes klímának... Kár tehát abban bízni, hogy volt már, miért ne lehetne megint kellemes.

Nem szeretném kisebbíteni a veszélyeket, csupán felhívni a figyelmet arra, hogy korántsem olyan biztos az az Észak-Afrika.
A Kárpát-medencében volt már ilyen klíma, hiszen egykor trópusi éghajlat volt, nem is rövid ideig, de a fossziliák arra utalnak, hogy nem sivatagi, hanem nagyon is burjánzó növényzettel.
Persze, egészen más, ha az emberi beavatkozás erõsít fel egy változást, és megint más, ha csupán egy természetes felmelegedés zajlik.
Még ezen a fórumon, ahol azért az önmérséklet a jellemzõ, sokkal többet emlegetjük a globális felmelegedést most, mint az elmúlt években ilyenkor. Az pedig nem gyorsult fel, csupán most az átlagosnál melegebb van, míg akkor hidegebb volt.
Ezzel nem a tudományos megalapozottságot akarom megkérdõjelezni, csak arra figyelmeztetni, hogy gyakran a tudósok is túlzott következtetéseket vonnak le, elsõsorban a figyelemfelhívás miatt.

Az ijesztõ az, hogy Ausztria nem az az ország, aki egyedül meg tudja oldani a világ klímaproblémáját...

Valahogy Frank Schatzing, Raj cimû könyve jutott eszembe. Fõleg a metángáz felszabadulásra történt utalásnál.....ijesztõ

Száz év alatt a Grönland teljes jégkészlete ?
Ajjaj ...