Globális jelenségek

Lassan elkezdett gyarapodni a jég az Északi-sarkon.. Az utolsó 2 napon már emelkedett. Hajrá tél 

Pedig az a szomorú hír, hogy általában ilyen egyszerűnek tűnő kérdésekre sosincs egyértelmű, a "lehet" meg túl sok színvonalat nem hordoz...
Még itt a MetNet-en is jó kezdőforrásokat találsz: Link (rengeteg utalással az éghajlatra és a sarki jégre is). Nagyon gyors google-kereséssel már egy met.hu-s cikk is szolgál információkkal: Link
A sarki jégre mekkora hatással volt? Sajna nem egyszerű kérdés szerintem, itt egy forrás: Link Link Ezek szerint nem nagyon csökkent olyan mélységek közelébe sem, mint most. De ahogy lenni szokott, a szkeptikusok azt bizonygatják, hogy sokkal kevesebb is lehetett, csak erre egyelőre cikket nem találtam (cikk: rendes színvonalas szakmai cikk, nem 10-30 bekezdés egy wordpresses oldalon, ahol a többi hír színvonala és igazságtartalma szintén hasonlóan közepes), persze ilyen alacsonyabb színvonalú írást sokat találtam (minden oldalról).

Szóval a kérdésben arra a részre, hogy "lehet-e rekonstruálni" a válasz szerintem igen, lehet rekonstruálni. A módszerek főleg grönlandi minták, biomarkerek (pl. IP25), amit tengerjégben jelen lévő algák állítanak elő (ha van tengerjég ugye), stb. de ezek a rekonstruált adatok egyáltalán nem teljesek, ránézésre messze nem pontosak és főleg nem egyszerű gyors és könnyed konklúziót vonni belőlük.

Az én fő problémám pedig (mint mindig) az, hogy biztos, hogy volt ennyire gyors változás régen, mint most? Biztos, hogy most antropogén hatás nélkül is ilyen gyors változás következne be pont ilyen irányba, pont így? Ha ezekre nincs biztos válasz, akkor én nem lennék nyugodt semmilyen körülmények között, hogy "á itt minden rendben, mert volt már ilyen". Persze, ha ezen kérdéseimre van valakinek válasza, magában ne tartsa! (Ez most nem Neked szól, Pali.)

Kérdés: lehet-e rekonstruálni az arktiszi jégsapka kiterjedésének mértékét a középkori klímaoptimum idején? (Ha kérhetném, a válasz szorítkozzon az" igen-nem-nem lehet" kifejezésekre, vagy azok rokonértelmű változataira. Aki az "Iskola a határon" Merényiének stílusában akarna válaszolni (PL. "URISTEN"), az ne fáradjon. Köszönöm.

Thermometer által korábban többször hivatkozott cikk: Link

Orbitális bíborszín lik. Bárha ne ott vóna. (Ikon nincs, ez annál komolyabb.)

Amúgy a fő szíváson belül a mellékszívás az, hogy a meridionalitás következtében akár hideg teleink is lehetnének, aztán mire északon elfogy a hideg, mi már úgysem leszünk. De neeeem, a hidegleszakadások Ámerikára mennek, bekurblizzák a nyomorult csigát, aztán mi meg itt ülünk a 10 fokos télben. Főleg Somogyban.

Én mindentől félek.
Amúgy meg a sarki jég eltűnésének lehetősége aggaszt.

=Zonális helyett túlnyomóan meridionális áramlási rendszer. Ettől miért kell ijedezni?

Összességében a szokásos frázisok ismétlése.

A továbbiak magyarra fordítva: "Gőzünk nincs, hogy mi van, mi lesz, de ha riogatunk egy kicsit, abból bajunk nem lehet."

Szakemberre hivatkozó bulvaroid cikk.

Link
Ami nekem ijesztő benne: "Megváltozott az egész globális légköri cirkuláció – kezdte magyarázatát a meteorológus. – A kiegyenlített kelet-nyugati körforgás helyett az északi pólus és a trópusok között vezérelt rendszer kaotikusan kezd
viselkedni, ahogy a pólus hideg magja felszakad."

Gondolom, az alapkérdés az, hogy ez tartós, vagy átmeneti jelenség?
Hogy ettől van-e a felmelegedés, vagy pedig ez a felmelegedés okozója, azt valószínűleg senki sem fogja kideríteni.

Ha a  füst a rétegfelhő fölött van:  albedó növelő hatása van.  Ha egy magasságban vannak: felhőoszlató hatása van. A Bioszféra #34440 -ben ismertettem cikket róla. (Wilcox 2012. Atmos Chem Phys.)

Ez az óriási füstmennyiség, ami az USA-ban történő erdőtüzek révèn jut a légkörbe, ennek lehet a későbbiekben az egész bolygóra kiterjedő fényvisszatartó hatása? 

Veletek nincs olyan, hogy néha rátok tör az irracionális optimizmus és elkezdtek reménykedni, hogy hátha valami jó fog kisülni a globális felmelegedésből?  (Most nem a klímaszkeptikusokra gondolok. ) Pl. hogy egyszerűen csak Toszkána leszünk enyhe telekkel? Volt már itt 6000 éve melegebb klíma stb. stb. Én titokban reménykedem.

Nem hiszem, hogy szoros, közvetlen ok-okozati kapcsolat lenne a jégborítottság és a mi teleink között, hiszen igazából 15 éve jelentősen elmarad a sarki jégborítottság átlaga az azelőtti átlagtól és (bár voltak elképesztően rossz tél-sorozataink) azért nem tűntek el a telek az utóbbi években és nem is lettek sorozatosan extrém havasak/hidegek. A jelentős elmaradások közötti kis különbségek (2012 vs. 2014 pl.) pedig szerintem még kevésbé jelentősek és egy ilyennek még kisebb esélye van, hogy tükröződjön egy kárpát-medencei átlagT- (vagy neadjisten hóvastagság-)értékben.
De! Azért valószínűleg ez a változás hatással van Eurázsia időjárására (és teleire), hiszen ez egy nagyon nagy változás. A legnépszerűbbet sokszor hallani itt is, a WACC (warm Arctic, cold continents, azaz a meleg Arktisz (jég hiányában melegebb ugye) hideg időt hoz a kontinensekre, tippre (ez emlék és buta tipp) azért, mert a melegebb idő több havat hoz, a több hó erősebb szibériai AC- generál, ami jobban kihűl, zóna blokkolva, kész a negatív NAO). A WACC másik oka talán a polar vortex (az a sarki magassági légörvény) nagyobb hajlama lehet a gyengülésre, hullámzásra, akár kettéválásra (polar split). Vagy ezek keveréke. De sok kutatás van ebben a témában, kb. 3 perc Google-zéssel dőlnek a találatok, ezek tűnnek érdekesnek:
Link Link Link Link ebben képek is vannak: Link
Átfutni most egyiket sincs időm, de a téma intenzíven kutatott, az biztos. 

Emellett még sokat a hivatkozásokból is ki lehet keresni, ez a mondat pl. eléggé epikus: Northern midlatitudes, over central Eurasia in particular, have experienced frequent severe winters in recent decades [1,2,3]. A remote influence of Arctic sea-ice loss has been suggested [4,5,6,7,8,9,10,11,12,13,14]...
Tehát az egyik általam linkelt cikk pl. 11 másik cikkre hivatkozik, ami feltételezi, hogy az északi középső területek hidegebb tele a sarki jégtakaró fogyatkozásával is kapcsolatban lehet.

Felénk 2012 után (ami a legrosszabb jégborítottságú év volt eddig) egy csapadékos, hűvös tél következett 2012-13-ban, rekord mennyiségű hóeséssel.

~100 %, hogy lesz jobb, csak nem biztos, hogy megérjük.

Link

Sajnos a helyzet nem jó...de talán még lesz ennél jobb is.

Meg is lett. Még 2012 sincs messze, de szerintem az nem lesz meg a térségben várható pozitív T850 anomália-előrejelzések ellenére.

Egy érdekes könyvről vélemény: Link
Sose szeretem, amikor végletekben beszél mindkét oldal, mert közben a tudományos megközelítés és az igazság marad hoppon.

Meg kell ismételnem: Ahogy nézem, a 2. legalacsonyabb kiterjedés nagyon könnyen meglehet.

Emellett az antarktiszi átlagos? Azt a mindenit! Kár, hogy az arktiszi ugyanakkor az átlagosnak a 60%a az elmúlt 10 évben.

Az antarktiszi meg átment átlag felettibe. Még akár rekord is lehet belőle. Ki tudja előre?

Meg kell ismételnem: Érdemben nem is lóg ki az idei a 2015 - 2019 közti adatsorok közül:
Link

Ahogy nézem, a 2. legalacsonyabb kiterjedés nagyon könnyen meglehet: Link lévén a minimum szeptember első harmadában áll általában be.

Előbb-utóbb elmegy magántanulónak, különben darabokra szedik az osztálytársai. Nekik nem tud beszédeket mondani. Meg sem tud szólalni, ha kérdeznek tőle valamit. Azonnal kiderül számukra, hogy csak egy bio-mechnikus magnetofon volt. Nagyon kegyetlenek tudnak lenni a gyerekek.

Ha öngyilkos lesz, az a szülei felelőssége. Szerencsétlen hülyegyerek 

Angyalom.
Sokat gondoltam rá, hogy mi lehet a kis méregzsákkal.

Vége Gréta egyéves vakációjának:

Link

Pontosan. Ellenőriz(het)etlenül tolnak ki mindenféle vélt és valós igazságot. Sokszor úgy vezetnek minket az orrunknál fogva, ahogy nekik tetszik, részben tudatosan, részben ostobaságból. Nagyon meg kell tanulni megszűrni az információkat. 

Érted, csak rohadtuk bosszant.
Mert ha hallasz vagy olvasol ilyen információt, ha nem nézel utána, akkor kétkedve fogadod.
Márpedig nincs lehetőség mindennek utánajárni.
Ez van a koronavírus járvánnyal is, a klímaváltozással is, mindennel.
Tele a net szennyel.

Na jól van na, tényleg értem. Legalábbis van olyan sejtésfélém a dologról. 

Már hogyne értenéd.

Az utóbbi években ezeket a 20. század eleji méréseket erősen el kezdte megkérdőjelezni a szakma. Az amerikaiakat meg az afrikaiakat is.

Hogy aztán ez tényleg szakmai alapon megy vagy lobbi, azt nehéz eldönteni.

Én azt nem értem, miért hazudozik egyfolytában a média a klímaváltozással kapcsolatban? Tegnap azt mondták, hogy megdőlt minden idők melegrekordja a Halálvölgyben, 54,6 fokkal. Hogy egy klasszikust idézzek, "lósz@rt mama", 1913 július 10.-n 56,7 Celsius fokot mértek ugyanott. Miért kell folyamatosan vetíteni? Az a baj, hogy az ilyen hatásvadász megjegyzésekkel lassan azok is kételkedni kezdenek, akik egyébként komolyan vették ezt az egész kérdést. Sajnos nem ez az egyetlen csúsztatás, többször előfordult már, hogy hazai adatokat is rekordnak állított be a média azzal a szöveggel, hogy még soha nem volt ilyen, aztán kiderült, hogy de volt, nem is egyszer.  

Link

Itt frissül.

Itt is csámpásak a színek.
Link
Szerintem ugyanazokat a hőgutás adatokat használja.

Link

Érdemben nem is lóg ki az idei a 2015 - 2019 közti adatsorok közül:

Nem úgy néz ki, hogy dőlni fog a rekord:

Egyre nagyobb az a folt, az augusztus 3-ai meg nem frissül, GFS analízisen is egyre hűlő tengervíz van ott, korábban egy erősebb ciklonnal a közelben: Link nem lehet, hogy ott rapid hőmérsékletcsökkenés van? Sajnos napra lebontott adatsort nem találtam, és a második képen hiába frissült a dátum (az eredetileg 5-ei képen), 7-éig az adat nem frissült rajta... Nincs valakinek napra lebontott archív adatsora? 
De itt egy NOAA PSL 6-ára szintén pozitív anomáliával: Link
Ha jól tudom, ezeket műholdról mérik, nem esküdnék meg, hogy ezek veszett pontosak amúgy... El tudom képzelni, hogy utólag korrigálnak, kalibrálnak pl. pontos tengerfelszíni (hajó, bója?) mérés alapján. De mit nem adnék egy napi adatsorért... Itt csak 03.28-ig vannak fent: ftp://ftp.nodc.noaa.gov/pub/data.nodc/crw/5km/v3.1/ viszont elég szép felbontásban!  

Ezt pedig most találtam, egy szép drónfelvétel az egyik gleccserhez vezető lépcsőről: Link

Néha nekem se nagyon akar összeállni a dolog. Olyan érzésem van, mintha időnként utólag módosulnának az adatok. Persze biztos nem vagyok benne, nem mentem le a képeket, csak fura. 

Pár hete észrevettem, hogy erről az oldalról eltűnt a kék:
Link

Mielőtt a hősokkba belehalna valaki , innen nem:
Link

Az egyiken pl. a Barents tengeri paca sötétkék, a másikon narancs. Az adott folt mindkét képen "gödör", de azér' 4 - 5 °C különbség mindenképpen túlzás.

Nehogy azt találja meg valaki, hogy két nap eltérés van a képek között. 

Mogyorózata valakinek?

Két hónap múlva meglátjuk hol lesz a vége, üti-e 12-t. Egyelőre abba az irányba fut.

Ez rekord-gyanús...

Link
A felső sorban lehet visszafelé léptetni az éveket, csak az elmúlt öt évben is jelentős a változás, 2015-2020 között is nagyon sokat zsugorodott.

Igaz csak átfutottam a cikket, de mintha csak annyit írnának, hogy pár hétre hidegebb lesz, a most jellemző makrocirkulációs kép miatt. Nem nagyon láttam a cikkben hónapokra, esetleg egy évre előre becslést vagy utalást:
"Current cooling activity will not have a long term effect on the Gulf Stream, but it can perhaps have a minor effect on the ocean temperature anomaly distribution in the North Atlantic for the upcoming summer, and impacting the summer weather."
(magyarul kb.: a jelenlegi lehűlésnek nem lesz hosszútávú hatása a Golf áramlatra, de talán lehet egy minimális hatása az óceán hőmérsékleti anomáliájára az Észak-Atlanti óceánon, így befolyásolhatja a nyári időjárást.
A cikk amúgy: Link
Kötve hinném, hogy a mostani makrokép, ami ezt okozhatja, beakadna télig... De nem bánnám

Hideg tél. 
Volt enyhe tél után - 20,-25 fok márciusban, volt enyhe tél után súlyos tavaszi fagyok sorozatban, volt alacsonyabb minimum áprilisban, mint egész télen, volt április elejéig kitolódó tél után rekord meleg április - május, volt 1 méteres talajfagy, volt hó nélkül - 20,-25 fok, volt 1,5 méteres össze téli hóvastagság, most jöhet a -30 fok.