Földtan
Bár talán nem illik teljesen ezen fórum témakörébe, de jobb helyet nem találtam itt neki:
Hétfõn készítettem egy pár fotót a környékem egy igen különleges helyén, a Mexikó-völgyi salakbányában. Amelyet most a vörös salak és a zúzmarás fák kontrasztja még különlegesebbé tett.
Link
Gyermekkoromban még egy darab fa nem volt errefelé. Akkoriban simán le lehetett volna itt forgatni a Marsra szállást.
Hétfõn készítettem egy pár fotót a környékem egy igen különleges helyén, a Mexikó-völgyi salakbányában. Amelyet most a vörös salak és a zúzmarás fák kontrasztja még különlegesebbé tett.
Link
Gyermekkoromban még egy darab fa nem volt errefelé. Akkoriban simán le lehetett volna itt forgatni a Marsra szállást.
Köszönöm a hozzászólást, tehát ezt a feltételezést "is" kizárhatjuk. Nem hiába mondják a Föld-figyelõk - szeizmológusok - hogy elõre jelezni nagyon nehéz. Összetettebb lehet az egész, a Föld Nap körüli pályája, a Napkitörések, a Nap plazma-kidobódások, mágneses viharok, vagy akár a földi légkör nyomás viszonyai a kontinensek felett. Viszont az érdekes, hogy földrengések felett megfigyeltek légköri jelenségeket, de a rengés pillanatában és azután. Fényjelenségek, majd intenzívnek ható csapadékhullást. (lásd olaszországi események)
Az idõjárásra gyakorolt hatások se igazolják pld. a Naptevékenység alábbi változásait;
Link
Az idõjárásra gyakorolt hatások se igazolják pld. a Naptevékenység alábbi változásait;
Link
Egy idõben ez nekem is eszembe jutott, hogy vajon befolyásolhatja-e egy földrengés kipattanását a Föld-Hold távolság, pontosabban az, amikor a Hold földközelben van, hiszen ilyenkor erõsebben érvényesül a garvitációs hatása. Figyeltem a földrengéseket és azt, hogy a Hold éppen milyen pozícióban áll a Földhöz képest. Nem találtam szabályszerûséget benne. Ez még évekkel ezelõtt volt. Akkor felvetettem egy szeizmológosnak az elméletemet. E-mailben azt válaszolta, sokan próbáltak már korrelációt felállítani ezzel kapcsolatban, de nem találtak kapcsolatot a földrengések és a Hold földközelsége között.
Uram.... isten.
Miért olvasol médiaszennyet? És miért terjeszted?
Miért olvasol médiaszennyet? És miért terjeszted?
Hallottam/láttam egy riportot az olasz földrengésekkel kapcsolatban. Nagyjából az állt benne, hogy a magyar metnet.hu idõjárásportálon feltett kérdések is elõidézhették a sorozatrengéseket. Szerintetek ennek van valóságalapja!?
Hallottam/láttam egy riportot az olasz földrengésekkel kapcsolatban. Nagyjából az állt benne, hogy a svájci CERN részecskegyorsító munkafolyamatai is elõidézhették a sorozat rengéseket. Szerintetek ennek van valóságalapja!?
Mielõtt Nanovich beírna, kezdeményeznék egy földtani témát; "A földrengések gyakorisága a Hold pálya- Föld közeli idõpontokra, és a tektonikus föld mozgások összefüggése a Holdal, és a Nappal."
Kérném a hozzászólókat, csak saját véleményt írjátok be, semmi trollkodás, olyan lenne mint a rádióban az "ütközõ".
Kérném a hozzászólókat, csak saját véleményt írjátok be, semmi trollkodás, olyan lenne mint a rádióban az "ütközõ".
Lehet hogy cirka 50 év múlva lezuttyan az olasz csizma több méterrel, és Velence lesz a víz alatti város. Meg az elolvadt Arktisz is megemeli a tengeri vízszintet pár méterrel.
(pálesz utáni elmefuttatás)
(pálesz utáni elmefuttatás)
Lehet, hogy egy pájinkával többet kellett volna innom ahhoz, hogy biztos legyek abban, hogy ez irónia volt-e, vagy sem 
Azért rengett a föld közép-Olaszországban, mert Afrika közeledik? Komoly?
Szegény közép - olaszokra megint rájár a rúd!
Mára virradóan 6,5-ös rengés volt.
Az eheti erõsebb földmozgás, és a 2 db augusztusi erõsebb rengés után kellett nekik, mint púp a hátra. Remélem ezúttal nem lesz 300 halott, mint az augusztusi esetnél. Hiába, Afrika lassan, évi 1-4 cm-el közeledik.
Mára virradóan 6,5-ös rengés volt.
Az eheti erõsebb földmozgás, és a 2 db augusztusi erõsebb rengés után kellett nekik, mint púp a hátra. Remélem ezúttal nem lesz 300 halott, mint az augusztusi esetnél. Hiába, Afrika lassan, évi 1-4 cm-el közeledik.
A víz a barlang elõtt is alkot.
A Buzgó-barlang vize a felszínre érve mésztufa gátak sorát építi. Link
A Buzgó-barlang vize a felszínre érve mésztufa gátak sorát építi. Link
Tegnap a családdal jártunk a Gömör-Tornai-karsztban, a Várhosszúrét mellett található Buzgó-barlangban.
Itt található a mérsékelt égöv legnagyobb cseppköve, a 34 m magas "Rozsnyói barlangászok cseppköve". Érdekessége még, hogy alig 10.000 év alatt nõtt 2000 tonnásra. Tehát évente 200kg-ot (!)növekszik.
Link
Itt található a mérsékelt égöv legnagyobb cseppköve, a 34 m magas "Rozsnyói barlangászok cseppköve". Érdekessége még, hogy alig 10.000 év alatt nõtt 2000 tonnásra. Tehát évente 200kg-ot (!)növekszik.
Link
A Fuego-n továbbra is folyik a kúpépítés
Csak mert régen volt hsz...
Amúgy jelenleg is sok vulkán aktív a sárgolyón, de nem lépi át egyik sem a metnetes ingerküszöböt. Nyilván a helyiek ezt másként gondolják, no nem a fenti esetben, hanem pl hónapok (sõt kisebb szünetekkel 4 éve) óta aktív Sinabung lejtõinél
vagy például az igen rossz emlékû Nevado Del Ruiz (1985 novemberében 25000 ember halt meg egy "sima" freatikus kitörést követõ laharban) biztos máshogy tekintenek ezekre a kisebb böffentésekre is
Csak mert régen volt hsz...
Amúgy jelenleg is sok vulkán aktív a sárgolyón, de nem lépi át egyik sem a metnetes ingerküszöböt. Nyilván a helyiek ezt másként gondolják, no nem a fenti esetben, hanem pl hónapok (sõt kisebb szünetekkel 4 éve) óta aktív Sinabung lejtõinél
vagy például az igen rossz emlékû Nevado Del Ruiz (1985 novemberében 25000 ember halt meg egy "sima" freatikus kitörést követõ laharban) biztos máshogy tekintenek ezekre a kisebb böffentésekre is
A földön legközelebb Jáván a Merapihoz mentünk, Balin pedig a Baturhoz. A legkönnyebb a Bromo lett volna terepjáróval, de ahhoz túl szoros útitervet csináltam, hosszú volt az út.
A Batur kora délelõtt még szépen látszik, aztán délre már felhõben van általában:
A Batur kora délelõtt még szépen látszik, aztán délre már felhõben van általában:
A középsõ képen meg a Bromo-t (Tengger) sikerült lefotóznom északról, a háttérben a Semeru.
Pedig igazi, tektonikus eredetû rengés volt, az ú.n. "Thermenlinie" azaz "Thermálforrás-vonal" mentén.
A hátsó sorban ülõknek pedig ismételten kiemelném, hogy nem nem tehetek a rengésrõl, illetve nem fedezhetõ fel ok-okozati összefüggés a klotyóhasználattal kapcsolatban
A hátsó sorban ülõknek pedig ismételten kiemelném, hogy nem nem tehetek a rengésrõl, illetve nem fedezhetõ fel ok-okozati összefüggés a klotyóhasználattal kapcsolatban
Az USGS lemaradt róla? :O Vagy nem tektonikus eredetû volt? Nem találom sehol...
Szerk.: a seismology-n megtaláltam 4.0-val, "ellenõrzött" státusszal, de akkor is furcsa, hogy egy ekkora rengés sok helyen nem jelenik meg.
Szerk.: a seismology-n megtaláltam 4.0-val, "ellenõrzött" státusszal, de akkor is furcsa, hogy egy ekkora rengés sok helyen nem jelenik meg.
Földrengés volt Azt hittem, csak szédülök, és közben majdnem leestem a klotyóról 
Szerk.: M 4,4
Azt hittem, csak szédülök, és közben majdnem leestem a klotyóról Szerk.: M 4,4
Azt sejtettem, csak elég ritka, hogy két ilyen nagy erejû legyen rövid idõn belül.
Az, hogy mûködik a lemeztektonika. Mint ahogy az elmúlt 3-4 milliárd évben.
Mi okozza vajon mostanában ezt a sok nagy erejû földrengést pár nap alatt?
Japán 7,3
Ecuador 7,8
Japán 7,3
Ecuador 7,8
A természet jelene. Hatalmas hõ és statikus por-kõzet mozgási energiák szabadulnak el, a villámok is ezt vezetik el, részben.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat