Kérdések és válaszok

Látom, Nano megelõzött, de beírom én is.

Nem garantált, hogy lehetetlen, de meglehetõsen nehéz befolyásolás mentes városi területet találni. Van néhány probléma a belterületi mérésekkel. Belterületen nem csak a hõmérsélet mérés torz (Floo foglalkozott eleget a lokális dolgokkal), a szélsebesség és szélirány mérése is többlethibákkal terhelt. Én csak a víz áramlásával foglalkoztam, foglalkozok, de a probléma a levegõ áramlásánál is meglehetõsen hasonló. Most ne beszéljünk egy közeli épület közvetlen hatásáról, szélárnyékáról, stb.

A terep "érdessége": Épületek, tereptágyak, fák, stb. A nagyobb "érdesség" csökkenti a terep közeli áramlás sebességét. A tereptárgyak, fák, stb. akadályok az áramlás útjában, az áramlásban iránytörések, turbulnciák keletkeznek, ami energia veszteséget jelent. Ez hathat a 10 m magasan elhelyezett szélmérõ magasságában is. A másik probléma az épületek elhelyezkedésének szabályossága. Az utcák szélcsatorna rendszert jelentenek, megváltoztatják az áramlás irányát is és a szélsebességet is.

Barmilyen tereptargynak, kiemelkedesnek, epuletnek stb energiat ad at a szel, azaz (mozgasi)energiat veszit, es ez megmutatkozik a sebessegben is. Az aramlas turbulensebbe valik, jobban "surlodik". Ezert telepuleseken belul altalaban alacsonyabb szelsebessegeket merhetunk meg akkor is, ha nincs 6-7 meternel magasabb epulet.

Erdekesseg: az USA nyugati partvideken a szeizmometerek (Thermometer testverei) rendszeresen kimerik azokat a rezgeseket amiket a feltamado szel es a Sziklas-hg erdosegei kozotti kolcsonhatasok generalnak.

Azért hidd el lehet olyan területet találni még belterületen is, ahol nincs zavaró tényezõ, és nem kell hozzá ledózerolni 1 km-eres körzetben mindent.

Ez nem igaz!
A szélmérõ 10 méteren van.
Szerinted melyik az a belterület városban, ahol nincs zavaró tényezõ 10 méteren?
Sõt, elég ha 7-8 méter magasan van zavaró tényezõ, már az is befolyásolja a szelet.
Családi házunk van, biztos van 7-8 méter magas.
Pedig csak egy sima családi ház.
Persze nem tudom Kikinda melyik részén van a meteorológiai állomás.
Olivér, tudnál fényképet keresni róla, vagy térképen megmutatni, hogy hol van pontosan az állomás?
Persze ettõl függetlenül lehet, hogy a szélcsatornában való elhelyezkedés is számít, de ha belterületen van, akkor biztos hogy befolyásolja a szelet.
A szegedi állomás kint van teljesen nyílt, sík helyen, na ott biztosan nem módosít semmi semmit.
Ahhoz képest már egy falu házai között is változik a szél ereje.

Ha nincs magas zavaró épület nem számít semmit, hogy kül. vagy belterületen van. a szél nem ismer közigazgatási határokat. A különbség oka szerintem szélcsatornában való elhelyezkedés. Pl. Én benne vagyok az ÉK-i szélcsatornában nem egyszer nálam erõsebb szél van mint Szabolcs megye keleti végein.

Mennyit zavarhat be szélsebesség mérésnél az h városban van az állomás és nem külterületen? Tegyük fel h nincsenek nagyobb épületek a városi állomás közelében. A kikindai állomás folyamatosan kevesebbet mér most mint a szegedi, Szegeden már 60 km/h feletti lökések vannak, Kikindán meg csak nem rég lépték túl az 50 et, 54 km/h volt legutóbb, de eddig folyamatosan kb 10 km/h ás lemaradásban volt Kikinda. Nagyjából egyeznie kellene mivel nincs messze két állomás egymástól 40-45 km körül és egy vonalban is vannak nagyjából, még itt erõsebbnek is kellene lennie szélnek mível a dk i szél mindig erõsebb erre.

Köszi.

Az abszolút az, amit a mérö közvetlenül mér. A relativ pedig az, amit valamilyen szintre, sikvidéki állomások esetén tengerszintre vonatkoztatva átszámolnak.

Mi a különbség az abszolút és a relatív légnyomás között? Ahogy látom nem ugyanazt használja a szerb metszolgálat és az OMSZ, Palicson jelenleg 992 hpa a légnyomás, Szegeden meg 1004 hpa. Gondolom a szerb metszolgálaté az abszolút légnyomás.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Metnet információk, fejlesztések (#15177)

Link

OMSZ-tõl tudsz ilyet kérni, de az fizetõs.
Link

Sziasztok!

Kellenének nekem hõmérséklet adatok (hajnali 1 órakor, reggel 7 órakor, délután 1 órakor, és este 7 órakor mért) az elmúlt 5 évre visszamenõleg minden napra, 2009-2014 évek között Budapestre. Budapest bármelyik pontjára jó, hõfokhidak szerkesztéséhez kell. Hol tudnék ilyen táblázatokat letölteni? (fontos, hogy 2009 és 2014 közötti adatok legyenek, korábbi nem jó.)

Hidegben általában lassabban mennek végbe a kémiai reakciók, a cellafeszültség is csökken. Pár percre zsebre tett mobil akksi pl. "újjáéled" (hasznos tanács terepen dolgozóknak ).

Ugyan az a jelenség mint nálad. Bevitelkor a teljesen feltöltött akkunak kb a 30-40%-át mutatta, majd felmelegedés után visszament 80-90%-ra másnap.

A hidegben az LCD kijelzõ látványosan lelassult (akárcsak a 6D-nek is). A zaj csökkent a képeken, illetve volt néhány porszem az objektíven ami deresedésnek indult idõközben.

Szerintem a direkt napfény ami igazán ellenségük ezeknek a sötétvázas gépeknek. Enyém tûzõ napon romlott el error99-el.

Akku hogy bírta?

Nekem a sony nex 5n-em eléggé köhögött hidegben. Egy idõ után lemerült akkut jelzett, de melegben újra magához tért.

Az 1000D -20°C-ban két és fél órát állt. Semmi baja nem lett. Igaz én az ilyen fagyosokat mindig hagyom egy éjszakán át felengedni.

Síelõkre, hegymászókra, sarkkutatókra gondoltam. A minap láttam egy képet Rafitól, -21 °C-ban készült.

Nem, de egy olcsóbb kamerát nyugodtabb szivvel teszel ki az idõjárás viszontagságainak, mint egy drágábbat, legalábbis én...

Miért? A drága kamerában nagyobb a védelem?

Arról lehet már tudni valamit, hogy országos viszonylatban meglett-e a rekord 2014-ben éves középhõmérséklet tekintetében? Az OMSZ biztosan közli majd az adatokat, de gondolom csak tavasszal.

Rendben, értem, majd vigyázok. Egyébként "csak" röpke 48000 Ft volt, egy Samsung HMX-F90 WP.
B.U.É.K
Köszönöm a választ.

Attól függ, hogy mennyire drága az a kamera!! Elvileg nem okozhat gondot a hideg, de arra nagyon vigyázz, hogy miután visszamész a meleg szobába, mindig legyen kikapcsolva a kamera és hagyd jó 1-2 órát, hogy akklimatizálódjon, máskülönben a kicsapodó pára tönkreteheti az elektronikát. Nagyon hidegben (-10 fok alatt) az LCD képernyõ nagyon belassul, de ez nem okoz problémát a kamera mûködésében...

Az lenne a kérdésem, hogy: új vagyok még a témában, de ilyen hidegben (este még hidegebb lesz) használhatom-e nyugodt szívvel a kamerát? Egy kis tüzijáték-videózásra gondoltam. Elõre is köszönöm a választ.

Tudja valaki annak az oldalnak a címét, ahol nagy felbontású mûholdképeket lehet nézni.
Lehetett benne Európa különbözõ részeit nagy felbontásban nézni.
Valami ilyesmi felbontásban lehet a felvételeket látni:Link
Közben megvan:Link

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#255516)

Szívesen.

Link Budapest adatsora az "adatok" - ban.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#253445 - 2014-12-24 12:54:27)

Sziasztok ! Hol lehet megnézni, hogy milyen idõ volt 1951 december 21.-én ??

Fejben. Ha nem találsz állítási lehetõséget. Nekem a légnyomás értékhez kell hozzáadnom 2 hPa-t.

Sziasztok! Vásároltam egy Hyundai WSP2080 RWIND idõjárás állomást. És az a probléma adódott vele, hogy a hõmérséklet mérõ szenzora fölülmér. Jelenleg 6.8 fokot mér a régi alap szenzorom 5.8-at. A Jelenlegi hõmérsékleti mérések alapján(idõkép,OMSZ) környékemen a 5.8 fok a reális adat.

Kérdésem az lenne, hogy hogyan lehetséges kalibrálni az állomás szenzorját?

"Sajnáljuk, de az adatbázisunk jelenleg nem válaszol.
A hiba javulásáig szíves türelmét kérjük." hetente 1x-2x elõfordul bármelyik lapon/almenüben. 10 perc múlva mûködik.

Nálam szintén, illetve a Met. Társalgó is eltûnt.
Bár ott lehet, hogy nagytakarítás volt.

Jó reggelt! Ha rákattintok az észlelési naplóra akkor csak nekem nem hozza be az észleléseket? Azt írja ki nincs találat. Mindenesetre a "Hibát találtam" gombra kattintva jelentettem a hibát.

Sziasztok! Tudna valaki segíteni? Elvesztettem az elemtöltõ (elem méretû akkumulátortöltõ) papírját szomoru , amin volt egy 1-nél kisebb szám, amit megszorozva az akksi teljesítményével megkaptuk, hogy mennyi ideig kell tölteni. A töltõ AAA -ra megadva 80 mA-os, 800 mAh-os akksi esetében 14 órára emlékszem. Megnéztem a Wikipédián: " A Ni-Cd, ill. Ni-MH akkumulátorcellák amperóra-hatásfoka kb. 70%, ezért a névleges amperóra-kapacitásának 1/0,7=1,4-szeresével szokás feltölteni, éspedig az amperóra kapacitás 1/10-ének megfelelõ árammal." Ez stimmel. 800 1/10-e 80 és 14 óra. Jól számolom, hogy az 550 mAh-ás akksi töltési ideje 9.625 óra? (Ahogy aránylik a 800 mA 1/10-e az 550 1/10-éhez, úgy aránylik a 14 óra a 9.625 órához. Vagy: elosztom a 14-et 800-zal és megkapom azt az 1-nél kisebb számot, ami a papíron lehetett, 0.0175, szorozva 550, = 9.625.) Ha az elõzõ gondolkozásmenetet veszem, 2500 mAh-ás AA-ra vonatkoztatva: 250 mA áramfelvét esetében leenne 14 óra, a töltõ viszont csak 200 mA-t biztosít, tehát 17.5h?

Olyan szituban írtam az utolsó hozzászólást amikor a moderátor a hsz egy részét ide helyezte, miközben a többi még a hosszútávúban volt, ebbõl egy elég idétlen beszélgetés kerekedett.
2 félreértés adódott:
Az egyik, hogy részinformációk miatt itt, ebben a fórumban már egyértelmûen úgy tûnik, mintha a HRHI-t saját magával (rekurzívan) szeretném definiálni.
A másik, hogy a HRHI definíció mint válasz nem nekem szólt, hanem Szeke kérdésére adott válasz volt, én viszont nem Szeke kérdésére válaszoltam.
a pontos definíciót azért köszönjük.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70232 - 2014-11-21 10:57:52)

Hát, a formális logika szerint az általad reprezentált mondat tartalma teljesen helytálló módon nem mond semmit, miután a VAGY kapcsolatban álló lehetséges többszörös rekurzív eset nem létezik .
Úgy gondolom, érthetõ, és nem kell félremagyarázni, hogy szimplán a dec 20 után - jan 6 közötti hideg "idõszak" tapasztalatairól illetve lehetõségeirõl kívántam írni, hogy ez alatt lehet HRHI, vagy több RHI, ami között belefér akár több napos, nagyrészt hidegpárna miatt nem érvényesülõ elõoldali helyzet is, az összátlagot erõs negatívba húzza, illetve a napi Tmax jellemzõen 0 fok alatt marad, és az állóvizeink befagyhatnak illetve jégzajlás lehet. A klasszikus az, hogy Vízkereszt után, január közepén egy enyhe periódust január végén, február elején újabb keményebb idõszak követ, éppen a linkelt diagram szerint (2003/2004 tele mintapélda erre).

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70231 - 2014-11-21 10:29:17)

Ha van RHI/HRHI,akkor létezik RMI/HRMI is?

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70230 - 2014-11-20 18:36:51)

A HRHI "olyan idõszak ami alatt legalább 1, de jellemzõen több RHI vagy HRHI lép fel"?

Ha kiteszem a sünt fél órára az ablakba, akkor az 30 perc?

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70229 - 2014-11-20 17:40:43)

Pontosítás: olyan idõszak ami alatt legalább 1, de jellemzõen több RHI vagy HRHI lép fel és a hõmérséklet maximuma az ország nagy részén nem/alíg lépi át a 0 fokot. A görbe ugyan az RHI elõfordulási maximumát január elejére teszi, de a legkeményebb RHI-k már december közepén be szoktak köszönteni akár epizódjellegû hidegelárasztás mellett havazás után pillanatok alatt -25 fok alatti minimumhõmérsékletekkel, közel ahhoz, amikor a T850 eléri a minimumát, Talán ez az ami megugrasztja az RHI görbét jan 10 ig. Késõbb, a tél elõrehaladtával ezek a hideg idõszakok hajlamosak elnyúltabbá válni, és a leghidegebbet gyakran a T850 minimuma után pár nappal már emelkedõben, lábashidegben éri el T2m en, tahát az epizódjellegû hidegbetörések minimumai tavasz felé mind nehezebben érik el ezt a szintet. (Érdekesség, hogy a 2013 márc 15 körüli idõszak összehozta a -18-at ÉK-en, tél legvége és tavasz elején ismét jelllemzõvé válnak a hidegöblítések, és alíg jellemzõ a lábashideg, de ilyenkor már a hosszú nappalok miatt a Tmaxok megugranak, komoly talajszinten szállított fagy kell ahhoz, hogy éjjel jóval -10 alá menjen)
Ez azt jelenti, hogy ha átlagban nézzük, decemberben mondjuk két RHI-s nap is elegendõ már hogy akár egy egész hét napi közepét behúzza -5 alá, összegészében belefér akár egy pozitív anomáliás enhébb télbe is egy-egy ilyen epizód. Ugyanez februárban már kevéssé jellemzõ, de kifejezetten hideg teleken tartós HRHI-ban még elõfordulhatnak durva minimumok.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70228 - 2014-11-20 12:40:15)

A HRHI -4 fok alatti napi középhõmérséklet több, mint 5 napig (természetesen Budapest helyére saját észlelési helyszínt behelyettesítve): Link

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70226 - 2014-11-20 11:26:59)

Adj már egy definíciót nekem a HRHI-re légyszíves! (A jelentésével tisztában vagyok, inkább az érdekel, hogy mettõl számít hosszúnak illetve rendkívül hidegnek)

Köszönöm szépen!

Szép napot kivánok! Az OMSZ honlapja fejlesztés alatt áll, igy bizonyos dolgok idõlegesen hiányozhatnak. Ez a jelenség csak átmeneti.

Az lenne a kérdésem, hogy az OMSZ honlapján az órás méréseknél a jelenidõ felhõzet illetve csapadék megfigyelés immár nem látható?

Szép napot kivánok! JoeJack-hez hasonlóan magam is hasonló elvet követek. Az ingadozó 8-7-8-7-8 oktányi borultság esetén mindenképp a 7-es a feljegyzendõ, ezzel azt nyomatékositjuk, hogy az égbolton nem tartósan zárt a felhõzet.
Szerk.: a választ Brighty-nak kellett volna cimeznem. a lényegen ez mit sem változtat.

Én is kitöltöttem, csak hogy javítsam az átlagot. Metnetet beírtam én is, bár szerintem van olyan ismert, mint a felsoroltak többsége.

A hivatalos vélemény is ez!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247431 - 2014-11-10 13:27:41)

Igen, akkor ez valószínûleg az erõsen felhõs kategóriába esik, mivel tegnap este elég vastag rétegfelhõzet takarta az eget, és a Hold sokkal inkább a felhõk között sütött ki idõnként, nem pedig az az eset volt megfigyelhetõ, amikor a fátyolfelhõzeten át szûrt fénnyel, de folyamatosan látszik.
Köszi a választ mindkettõtöknek!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247429 - 2014-11-10 13:04:17)

Szerintem jól beszélsz, azt el kell tudni dönteni, hogy a felhõk között, vagy vékony felhõkön át sütött-e a Hold Utóbbi esetben (leggyakrabban Cs-nél fordul ez elõ) jó eséllyel borult, viszont ha a felhõk között tisztán kivehetõ a Hold (nem vékony felhõktõl homályos) képe, akkor erõsen felhõs.