Agrometeorológia
Igen, a baranyai, tolnai, somogyi, vasi, GYMS-i, veszprémi, fejér megyei, Pest megyei és így tovább, mindenhol ahol domb van Magyarországon alkalmasak arra, hogy a hõmérséklet -15 fokon belül maradjon tartósan.
Azzal együtt is, hogy az egri és a miskolci állomás (mindkettõ dombon) északkeletrõl -17-19 fokokat hozott az elmúlt teleken, de lehet, hogy két dombbal odébb meg nincs baja a fügének, pláne ha még településen van, Pécs-Pogány dombi fekvése ellenére -16-17 fokot mért az elmúlt két-három télen, de máskor meg 5-10 évig nem.
Az alföld városaiban is túl tud élni a füge és kétszer teremni hosszú éveken keresztül, külterületen, hõszennyezésmentes helyen már neccesebb a helyzet.
Romániában is, Szlovákiában is, Ausztriában is a megfelelõ fekvésekben túlél a füge, hol jobban, hol kevésbé, de ha egy Szeged melletti faluban tönkre fagy minden évben, bent a városban meg nem, akkor hol húzod meg a határvonalat?
Nincs itt semmiféle határvonal, persze észak felé haladva vannak helyek, ahol már dombokon is olyan hõmérséklet tud lenni, inverzió ide inverzió oda, hogy esélytelen a dolog.
Például van Szeged belvárosában két füge, nem tudom hol vannak, egy emeletes ház elõtt Link , elég szépek, látni az ágszerkezetükön, hogy ha meg is fagytak valamikor, rendszeresen hozhatnak elsõ és másodtermést is, márha kétszer termõ fajták.
Ez idei kép április elejérõl, nem tudom végül is mennyire hajtottak ki, mennyire fagytak meg, de egy városban, ennyire közel egy nagy épülethez elvileg túl kellett élniük ezt a telet is.
Más kérdés, hogy ezt nem szabad meteorológiai szempontból úgy megközelítenünk, mintha kint a pusztában lenne ez a fa, mert ez egy mesterséges környezetben mesterséges hõ által fûtött növény, majdnem hogy szobanövény.
Ezektõl függetlenül az Alföld valóban nem az a hely, ahol csak úgy kiteszünk egy fügét és halálra termi magát, azzal a kockázattal kell számolni, hogy idõnként tövig fagy, és ritkábban terem, mintha egy 80 méteres fagylefolyású dombon lenne.
De ha nagyon-nagyon közel ülteted a házfalhoz, akkor azért lehet róla eszegetni.
A dombok bárhol az országban jobb eséllyel indulnak, nem véletlen, hogy a zalai, baranyai, somogyi, szekszárdi, Balaton-környéki, budai dombokon vannak szép nagy fügék.
20-30 méteres fagylefolyás nem mindig elég, 60 méter fagylefolyás felett már jók vagyunk.
Évrõl évre más országrészt súlyt egy-egy hideg éjszaka, de ezzel a kockázattal számolni kell.
Azzal együtt is, hogy az egri és a miskolci állomás (mindkettõ dombon) északkeletrõl -17-19 fokokat hozott az elmúlt teleken, de lehet, hogy két dombbal odébb meg nincs baja a fügének, pláne ha még településen van, Pécs-Pogány dombi fekvése ellenére -16-17 fokot mért az elmúlt két-három télen, de máskor meg 5-10 évig nem.
Az alföld városaiban is túl tud élni a füge és kétszer teremni hosszú éveken keresztül, külterületen, hõszennyezésmentes helyen már neccesebb a helyzet.
Romániában is, Szlovákiában is, Ausztriában is a megfelelõ fekvésekben túlél a füge, hol jobban, hol kevésbé, de ha egy Szeged melletti faluban tönkre fagy minden évben, bent a városban meg nem, akkor hol húzod meg a határvonalat?
Nincs itt semmiféle határvonal, persze észak felé haladva vannak helyek, ahol már dombokon is olyan hõmérséklet tud lenni, inverzió ide inverzió oda, hogy esélytelen a dolog.
Például van Szeged belvárosában két füge, nem tudom hol vannak, egy emeletes ház elõtt Link , elég szépek, látni az ágszerkezetükön, hogy ha meg is fagytak valamikor, rendszeresen hozhatnak elsõ és másodtermést is, márha kétszer termõ fajták.
Ez idei kép április elejérõl, nem tudom végül is mennyire hajtottak ki, mennyire fagytak meg, de egy városban, ennyire közel egy nagy épülethez elvileg túl kellett élniük ezt a telet is.
Más kérdés, hogy ezt nem szabad meteorológiai szempontból úgy megközelítenünk, mintha kint a pusztában lenne ez a fa, mert ez egy mesterséges környezetben mesterséges hõ által fûtött növény, majdnem hogy szobanövény.
Ezektõl függetlenül az Alföld valóban nem az a hely, ahol csak úgy kiteszünk egy fügét és halálra termi magát, azzal a kockázattal kell számolni, hogy idõnként tövig fagy, és ritkábban terem, mintha egy 80 méteres fagylefolyású dombon lenne.
De ha nagyon-nagyon közel ülteted a házfalhoz, akkor azért lehet róla eszegetni.
A dombok bárhol az országban jobb eséllyel indulnak, nem véletlen, hogy a zalai, baranyai, somogyi, szekszárdi, Balaton-környéki, budai dombokon vannak szép nagy fügék.
20-30 méteres fagylefolyás nem mindig elég, 60 méter fagylefolyás felett már jók vagyunk.
Évrõl évre más országrészt súlyt egy-egy hideg éjszaka, de ezzel a kockázattal számolni kell.
Értem én, floo, meg amnéziás se vagyok, meg tudom, mi az inverzió, de akkor mégis csak van itt valahol egy fenológiai határvonal... Mert hiába telepítenék én itt kétszertermõt, soha nem tudna hozni elsõtermést.
Tehát azt már kipréseltem belõled, hogy Csörnyeföld a fenológiai határvonalon túl, vagy felett van. De mi a helyzet pl. a Szekszárdi dombsággal? Ott kellõen magasak a dombok a fagylefolyáshoz?
Tehát azt már kipréseltem belõled, hogy Csörnyeföld a fenológiai határvonalon túl, vagy felett van. De mi a helyzet pl. a Szekszárdi dombsággal? Ott kellõen magasak a dombok a fagylefolyáshoz?
Csak kétszer termõ fajtáink vannak.
Azért nem, mert dombon vannak.
Errõl jártattam a számat az elmúlt 6-7 évben kb. 2738393272628721919 soron keresztül, ilyenkor tudatosul az emberben, hogy sokaknak tök feleslegesen...
2009. decemberében Karácsony elõtt az iklódbördõcei völgyben -21 fokos minimum volt, Csörnyeföldön akkor a fügék mellé kihelyezett mérõn -12,5 fokos minimum volt az elsõ éjszakán, majd másnap hajnalra ismét -21 fok Iklód és -10,1 fok a csörnyeföldi domb Link Link
Rá egy évre csak egy éjszakás volt a lehûlés, akkor -22 Iklód a völgyben, mellette Tormaföldén a fügeültetvényben -8,1 fok Link !!!!!!!!!!!!!!
Ezt a jelenséget hívják inverziónak, ahogy megszûnik a nappali besugárzás, este elkezd lehûlni a levegõ derült ég esetén, a hideg megül a völgyek alján és a síkon, a felettük lévõ légrétegben 5-10-15 fokkal magasabb hõmérsékletek vannak.
Így tudnak a dombokon ennyivel enyhébb hõmérsékletek mellett telelni a növények.
Írtam errõl rengeteget, tanulmányokat, cikkeket.
A nagykanizsai, iklódbördõcei, lenti és letenyei meteorológiai állomások az elmúlt 30-40-50 évben mindig völgyben, mély fekvésben voltak, így méregethették a maguk -20-25 fokos téli hõmérsékleteiket, miközben a dombokon a legritkább esetben ment -15 fok környékére a hõmérséklet.
Mivel a fügék között nagyon soknál ez a -15 fok a határ, így nõhettek meg a környék dombjain fügék ekkorákra Link Link
Sziasztok!
Örülök, hogy szóba került a füge érés idõpontja, mert én is ezen gondolkodom mostanában!
Évek óta figyelem a fügéket amerre járok és a Te beszámolóidat is! Kitûnt, hogy felétek sokkal korábban érik a füge mint nálunk és ez nem attól függ, hogy elfagyott-e télen vagy sem. Idõs soha el nem fagyott fügék sem érnek még, amikor Te már ínycsiklandozó gyümölcsképeket mutatsz be!
Néhány példa: Buda, Kert Egyetem Arbor: Most még teljesen zöld a füge, több idõs fa van, tavaly együtt is megnéztük. Itt csak nyár végén, õsz elején érik be
Balaton felvidék: Tihany, vasárnap voltunk ott, sok szép idõs fa van, de egyik se ért, mindegyiken csak zöld, kemény gyümölcs volt.
Csopak: Balatonfelvidéki N. P. ig. kertje, csak zöld éretlen fügék
Szigliget: itt már volt éppen érni kezdõ is (Nálatok már rég érik)
Csobánc hegy: itt a szõlõk között is volt már érõ.
Szóval sok helyen nem érik még, amikor Nálatok már érik, teljesen ép fagysérülés mentes fákon!
Arra gondolok, hogy Dél-Zala, a Balaton-Felvidék és Buda között nem lehet túl nagy fenológiai eltérés, tehát ahogy Te is írtad, nincs semmiféle határvonal, hanem fajta kérdésrõl van szó. Sok helyen olyan füge van, ami csak egyszer terem, holott olyan is lehetne, ami 2 x-er terem.
Nino Vargá-é az érdem, aki valószínûleg a világ legjobb fügefajtáit gyûjtötte össze hosszú évek alatt Csörnyeföldén, amelyek 2x-er teremnek, nagy gyümölcsûek és a télállóságuk is kiváló. Ezeket a szuper füge fajtákat lenne érdemes elterjeszteni is kiváltani velük a gyengébb mínõségûeket.
Az hogy egy visszafagyott füge, kivételesen hosszú nyarakon és meleg õszökön a sarjhajtásokon is terem, az nem ide tartozik, hiszen alapvetõen ép, védett helyeken élõ (domb vagy hõsziget) füge példányokról volt szó!
Örülök, hogy szóba került a füge érés idõpontja, mert én is ezen gondolkodom mostanában!
Évek óta figyelem a fügéket amerre járok és a Te beszámolóidat is! Kitûnt, hogy felétek sokkal korábban érik a füge mint nálunk és ez nem attól függ, hogy elfagyott-e télen vagy sem. Idõs soha el nem fagyott fügék sem érnek még, amikor Te már ínycsiklandozó gyümölcsképeket mutatsz be!
Néhány példa: Buda, Kert Egyetem Arbor: Most még teljesen zöld a füge, több idõs fa van, tavaly együtt is megnéztük. Itt csak nyár végén, õsz elején érik be
Balaton felvidék: Tihany, vasárnap voltunk ott, sok szép idõs fa van, de egyik se ért, mindegyiken csak zöld, kemény gyümölcs volt.
Csopak: Balatonfelvidéki N. P. ig. kertje, csak zöld éretlen fügék
Szigliget: itt már volt éppen érni kezdõ is (Nálatok már rég érik)
Csobánc hegy: itt a szõlõk között is volt már érõ.
Szóval sok helyen nem érik még, amikor Nálatok már érik, teljesen ép fagysérülés mentes fákon!
Arra gondolok, hogy Dél-Zala, a Balaton-Felvidék és Buda között nem lehet túl nagy fenológiai eltérés, tehát ahogy Te is írtad, nincs semmiféle határvonal, hanem fajta kérdésrõl van szó. Sok helyen olyan füge van, ami csak egyszer terem, holott olyan is lehetne, ami 2 x-er terem.
Nino Vargá-é az érdem, aki valószínûleg a világ legjobb fügefajtáit gyûjtötte össze hosszú évek alatt Csörnyeföldén, amelyek 2x-er teremnek, nagy gyümölcsûek és a télállóságuk is kiváló. Ezeket a szuper füge fajtákat lenne érdemes elterjeszteni is kiváltani velük a gyengébb mínõségûeket.
Az hogy egy visszafagyott füge, kivételesen hosszú nyarakon és meleg õszökön a sarjhajtásokon is terem, az nem ide tartozik, hiszen alapvetõen ép, védett helyeken élõ (domb vagy hõsziget) füge példányokról volt szó!
kess, én is így okoskodtam magamban. De akkor csak nem mondtam akkora marhaságot! Mert akkor floo elsõ termése is azzal a peremfeltétellel lehetséges, hogy nem fagynak szét az ágak nála télen, nem?
Feltöltött kép kommentben. A levélbolhák hurcolják a többi - varasodás - féle gombákat is. Agrol+, és rovar ölõ. Elõtte egy nappal felszívódó szerrel a varasodás ellen áztasd le, majd utána Agrol+-os fedõ réteggel a bolhák ellen. Egy hét után megint agrol, 1-2 %os (1-2 dl/10 liter).
Csak röviden, a lényeg:
Az "elsõ termések" az elõzõ évi vesszõkön, míg a "másodtermések" az ezévi vesszõkön fejõdnek.
Ha tövig fagy, nyilvánvaló, hogy nem lehet "elsõ termésed", ami fejlõdik, az már "másodtermés", és sokszor azért nem érik be, mert elfagyás után elsõsorban a vesszõk növesztésével van elfoglalva a növény.
Az elsõ termések alatt nem, a másodtermések alatt viszont fityeg egy levél, errõl könnyen meg tudod állapítani, hogy melyikrõl is van szó.
"300 km ide, vagy oda, nem mindegy."
A domborzat jelentõségérõl meg már ugye ne is beszéljünk, de csak azért mert már ki lett vesézve párszor..
Az "elsõ termések" az elõzõ évi vesszõkön, míg a "másodtermések" az ezévi vesszõkön fejõdnek.
Ha tövig fagy, nyilvánvaló, hogy nem lehet "elsõ termésed", ami fejlõdik, az már "másodtermés", és sokszor azért nem érik be, mert elfagyás után elsõsorban a vesszõk növesztésével van elfoglalva a növény.
Az elsõ termések alatt nem, a másodtermések alatt viszont fityeg egy levél, errõl könnyen meg tudod állapítani, hogy melyikrõl is van szó.
"300 km ide, vagy oda, nem mindegy."
A domborzat jelentõségérõl meg már ugye ne is beszéljünk, de csak azért mert már ki lett vesézve párszor..
Szia!
Mivel láttam, hogy nem sikerült helyesen ide tenni a képet, így beillesztettem neked!
Tomka
Mivel láttam, hogy nem sikerült helyesen ide tenni a képet, így beillesztettem neked!
Tomka
Ha valaki tud segíthetne!2 éves körte levele sárgul és barnásan szárad! Ha a képeket nem sikerül itt megnézni akkor a növényvilág> fák ,cserjéknél lehet. köszönöm!
Én 3-4 éves fügékkel rendelkezem. De a városban jó pár helyen tudok elszórva 10 évesnél is idõsebb példányokat. Sem ott, sem a piacozó öregeknél nincs elsõ termés ezen a vidéken.
Õszintén szólva meglep, hogy ez fajtajellemzõ dolog. Mert a visszafagyott ágrendszerbõl a növény így is iszonyatos munkával nevel ki ágakat, növeszt leveleket és hoz termést. S ha beérleli, az csoda, mert 2010-ben még az az egy termés se tudott beérni.
Floo, éppen te meséltél régebben arról, hogy arrafelé, nálatok még a mandulafenyõk is átvészelik a telet, meg ilyenek. 300 km ide, vagy oda, nem mindegy.
Na mindegy, most már legalább látod, hogy van mit mesélned a fügetermesztésrõl...
Õszintén szólva meglep, hogy ez fajtajellemzõ dolog. Mert a visszafagyott ágrendszerbõl a növény így is iszonyatos munkával nevel ki ágakat, növeszt leveleket és hoz termést. S ha beérleli, az csoda, mert 2010-ben még az az egy termés se tudott beérni.
Floo, éppen te meséltél régebben arról, hogy arrafelé, nálatok még a mandulafenyõk is átvészelik a telet, meg ilyenek. 300 km ide, vagy oda, nem mindegy.
Na mindegy, most már legalább látod, hogy van mit mesélned a fügetermesztésrõl...
Azt tudtam hogy itt Békés-megyében nem lesz valami jó a kukorica termés, de ezt nem gondoltam volna, a nagy termelõk már tegnap elkezdték silózni a több 10 hektáros földjeiket, hatalmas kamionok járnak föl és alá a határban, megpróbálok majd néhány képet csinálni róluk.
Ez nem így van, azért is nem értettem, mert a kérdésedbõl erre következtettem, hogy ezt kérded, de nem gondoltam volna, hogy valóban azt kérded!
Ez nem földrajzi dolog, hanem a fügének vannak egyszer termõ és kétszer termõ fajtái is, van aminél az elsõ terméshez a fügedarázs beporzása kell, a másodikhoz nem, és ezek variációi.
És úgy gondoltad, hogy mondjuk ha valahol kettõnk között van a határvonala az érési szezonnak, és mondjuk Bátaszéken még kétszer érik, de tõle 5 km-re Baján már csak egyszer?????
Ejjjjj!
Mibõl következtettél arra, hogy a fügéd csak egyszer terem?
Fiatal még, vagy már többéves tapasztalat, hogy csak másodtermés van?
Ez nem földrajzi dolog, hanem a fügének vannak egyszer termõ és kétszer termõ fajtái is, van aminél az elsõ terméshez a fügedarázs beporzása kell, a másodikhoz nem, és ezek variációi.
És úgy gondoltad, hogy mondjuk ha valahol kettõnk között van a határvonala az érési szezonnak, és mondjuk Bátaszéken még kétszer érik, de tõle 5 km-re Baján már csak egyszer?????
Ejjjjj!
Mibõl következtettél arra, hogy a fügéd csak egyszer terem?
Fiatal még, vagy már többéves tapasztalat, hogy csak másodtermés van?
Nálad van elsõ és második termés. Nálam csak a te fogalmaid szerinti második termés létezik. Tehát elvileg léteznie kell egy fenológiai határvonalnak, amelytõl (dél-)nyugatra a fügének kettõ érési szezonja van és amelytõl (észak-)keletre csak egy érési szezonja van. Ez a határvonal valahol kettõnk közt van, csak nem tudom, hol lehet pontosan. Érted?
(no persze létezik az a határvonal is, amelytõl északra egyáltalán nem terem, vagy érik be a füge. Erre is kíváncsi lennék...)
(no persze létezik az a határvonal is, amelytõl északra egyáltalán nem terem, vagy érik be a füge. Erre is kíváncsi lennék...)
"A tárgyra visszatérve, meg tudnád rajzolni azt a vonalat, amitõl nyugatra már megjelenik a korai szezon?"
Ezt most nem értem, milyen vonaltól milyen nyugatra vagy hogyan?
Az augusztus 12 vasárnap az jó.
Busszal vagy vonattal jöttek Kanizsáig, és onnan ki busszal Becsehelyre, innen meg velem tovább?
Ha vonattal jöttök, akkor bemegyek elétek, mert a vonat és a buszmeg messze van, ha busszal akkor egyikrõl csak fel kel szállni a másikra.
Ezt most nem értem, milyen vonaltól milyen nyugatra vagy hogyan?
Az augusztus 12 vasárnap az jó.
Busszal vagy vonattal jöttek Kanizsáig, és onnan ki busszal Becsehelyre, innen meg velem tovább?
Ha vonattal jöttök, akkor bemegyek elétek, mert a vonat és a buszmeg messze van, ha busszal akkor egyikrõl csak fel kel szállni a másikra.
Nem tudom. De a 10%-os ht.ecetet próbáld fele-fele vízzel hígítani. A kávéfõzõkbe is ezt használom vízkõ ellen.Csak a beteg gócokra irányítsd, áztatóan.
A talaj kiszáradását a mai gazdálkodási formák felerõsítik. A legostobább ember is jól tudja, hogy ha adott egy terület, melynek egyik felén nyár elején tarra vágja a félméteres füvet, lekapál minden növényt a másik felén meghagyja, akkor egy 4 hetes forró és száraz idõszakot követõen a tarra vágott, lekapált terület teljesen kiég, vagy felrepedezik, szemben a félméteres fûvel borított területtel. Tudomásul kell venni, hogy a talaj kiszáradását felgyorsító tevékenységek, azaz a kapálás, gyomlálás, gyomtalanítás, gyomirtás egy szélsõségesen száraz hosszú idõszakban károsak. Ezért a gyümölcsösökben, kertekben fontolóra kell venni olyan növények vetését is, amelyek elsõdleges funkciója a talajtakarás, a talaj kiszáradásának lefékezése, visszafogása.
A régen elterjedt többszintes mûvelés is eszköze lehet a párolgás visszafogásának.
A régen elterjedt többszintes mûvelés is eszköze lehet a párolgás visszafogásának.
Igen, szombaton is dolgozok. Tehát 12-én, vasárnap megyünk. Otthon leszel?
Még azon vacillálok, hogy vonattal menjünk-e Kanizsáig, vagy busszal. A busz olcsóbb is, hamarabb is ott lennénk, csak a kisfiam hányós...
Még azon vacillálok, hogy vonattal menjünk-e Kanizsáig, vagy busszal. A busz olcsóbb is, hamarabb is ott lennénk, csak a kisfiam hányós...
Az biztos, hogy azon a hétvégén megyünk, tehát vagy szombaton, 11-én, vagy vasárnap, azaz 12-én. Legkorábban 15.18-kor érünk oda, vagy ennél is késõbb. Még ne cserélj semmit, mert futnom kell egy kört, lehet, hogy még én is dolgozok szombaton.
A tárgyra visszatérve, meg tudnád rajzolni azt a vonalat, amitõl nyugatra már megjelenik a korai szezon?
A tárgyra visszatérve, meg tudnád rajzolni azt a vonalat, amitõl nyugatra már megjelenik a korai szezon?
Az elsõtermés június végétõl érik július végéig augusztus elejéig, akkor van egy kis szünet, majd augusztus második felében már érik a másodtermés.
Az augusztus 11 még áll?
Szombati nap, dolgozok a mosóban, de ha csak akkor jó Nektek, akkor elcserélem.
Jó máskor is?
Az augusztus 11 még áll?
Szombati nap, dolgozok a mosóban, de ha csak akkor jó Nektek, akkor elcserélem.
Jó máskor is?
Floo, már nem is merem megnézni a képeket, mert rögtön éhes leszek!
Említetted, hogy két szezon van nálatok, ezek mikorra esnek?
Említetted, hogy két szezon van nálatok, ezek mikorra esnek?
Kaszabubu, az ecetes víz szimpatikusnak tûnik, milyen arányt javasolsz?
Én a párolgás visszafogására elkezdtem talajt takarni. A sekély gyökérzetû növények, pl a paradicsom tövek alá 4-5 cm vastagon raktam nyerskomposzt anyagot. Illetve csak a tövek közvetlen közelében gyomlálok, a közbensõ részeken nem, hogy az is visszafogja a kipárolgást.
A gyomtalan, fûtlen, növénytelen részeken ugyanis már hüvelykujj vastagságú repedések futnak.
A gyomtalan, fûtlen, növénytelen részeken ugyanis már hüvelykujj vastagságú repedések futnak.
Csongrádban több mint 1 éve tart a szárazság Link , tavaly a szokásos 26 hõségnap duplája lett, a magasabb maximumok miatt is hatalmas a párolgás, már ha volt minek. Mindkét évben elmaradt Medárd, múlt nyáron is alig 70 mm-t mértek Szegeden. Ilyen elõzmények után a 4 tonna közeli búzatermést hamis összefüggésben pellengérre állítani oktalanság.
Az elmúlóban lévõ hét képei ömlesztve: fügék és fügeevõk Link , jobb felsõ sarokban lévõ következõ gombbal majdnem végig.
Most kérdeztem meg a becsehelyi major fõnökét, itt nem használják ezt a módszert, úgyhogy nem az "innováció" miatt nem fagyott ki a gabona a 1,5 hétig tartó, hó nélküli -10-16 fokokban.
Meg ha direkt vetnek ha nem, attól nem lesz fagyállóbb a növény gyökere, és ugyanúgy átfagy a talaj ilyen hosszan tartó, hó nélküli rendkívüli hideg idõben.
Õ is azt mondja, semmi köze a téli fagytûréshez annak, hogyan vetjük.
De tévedjen Õ is meg én is, és segítsen 20 %-ot, sõt, 30-at!
De itt nem ilyen arányokról van szó, ha igaz lenne, hogy a hótakaró kell a vetésnek, mert különben kifagy száraz hideg esetén, akkor itt még az emlékének is ki kellett volna fagynia.
Meg ha direkt vetnek ha nem, attól nem lesz fagyállóbb a növény gyökere, és ugyanúgy átfagy a talaj ilyen hosszan tartó, hó nélküli rendkívüli hideg idõben.
Õ is azt mondja, semmi köze a téli fagytûréshez annak, hogyan vetjük.
De tévedjen Õ is meg én is, és segítsen 20 %-ot, sõt, 30-at!
De itt nem ilyen arányokról van szó, ha igaz lenne, hogy a hótakaró kell a vetésnek, mert különben kifagy száraz hideg esetén, akkor itt még az emlékének is ki kellett volna fagynia.
Talán bioszos szerrel próbálkozz. Fahamu vizes oldata, esetleg ecetes víz.Vagy agrol+ olajos szuszpenzió. Lényeg, hogy megváltozzon a semleges kémhatás, de a gazdanövényt ne bántsa.
Ebben a rettenetes szárazságban minden csepp víz kell a növényeknek! ez meg elszívogatja...
Jójó, persze, szívogatja, de sok más ilyen is szívogatja, mégsincs baja a növénynek.
Bennünket is szívogatnak a szúnyogok, mégsincs bajunk tõle.
Amiken láttam, sehol nem volt látható jele, hogy a növénynek baja lenne tõle, csak az a fehér vacak az ágakon.
Bennünket is szívogatnak a szúnyogok, mégsincs bajunk tõle.
Amiken láttam, sehol nem volt látható jele, hogy a növénynek baja lenne tõle, csak az a fehér vacak az ágakon.
De bántja!
A cikkben olvasom:
"Az amerikai lepkekabóca a leveleket, a hajtásokat, lágyszárú növények szárát szívogatja."
A cikkben olvasom:
"Az amerikai lepkekabóca a leveleket, a hajtásokat, lágyszárú növények szárát szívogatja."
Még nem.
Borzalmas egy dög, nem bántja a növényt, csak össze sz..ja az ágakat.
Múlt éven láttam Pesten sokfelé, tiszta fehér tõle minden.
Sajnos ezzel a nagy növényhurcolással, amit a kertészetek csinálnak, össze-vissza hordják a kártevõket is.
Ez a globalizáció átka, vannak elõnyei is, de kellemetlenségei is.
Csak azt furcsállom, hogy a kiindulási pontját Észak-Olaszországra teszik, én többször jártam ott, nyomát sem láttam semmin.
Reménykedem, hogy fogta magát, és eltûnt.
Õsszel és tavasszal a petéit, évközben pedig rovarölõvel magát a dögöt lehet irtani.
Borzalmas egy dög, nem bántja a növényt, csak össze sz..ja az ágakat.
Múlt éven láttam Pesten sokfelé, tiszta fehér tõle minden.
Sajnos ezzel a nagy növényhurcolással, amit a kertészetek csinálnak, össze-vissza hordják a kártevõket is.
Ez a globalizáció átka, vannak elõnyei is, de kellemetlenségei is.
Csak azt furcsállom, hogy a kiindulási pontját Észak-Olaszországra teszik, én többször jártam ott, nyomát sem láttam semmin.
Reménykedem, hogy fogta magát, és eltûnt.
Õsszel és tavasszal a petéit, évközben pedig rovarölõvel magát a dögöt lehet irtani.
Ez az: amerikai lepkekabóca. Vis Major egy ronggyal végigtörölgettem a levelek fonákját, de gondolom, nem ez a megnyugtató megoldás. Eszembe jutott egyszerû sóoldatos permetezés, de a szakik mit mondanak? Amatõr vagyok növényvédelmi szempontból.
A kertben gyakorlatilag mindent megtámadott, a cseresznyét, a szõlõt, sõt, még a szeder leveleit is.
Floo, nálad már volt ilyen?
A kertben gyakorlatilag mindent megtámadott, a cseresznyét, a szõlõt, sõt, még a szeder leveleit is.
Floo, nálad már volt ilyen?
Ahol õsszel 100-130 mm esett, ott jobb kondícióban vágtak neki a télnek a búzák Link , ennyi. Ha nincs itt a vastag hótakaró a maga áldásos csapadékával, akkor egy csontszáraz március után ennyi sem nagyon termett volna errefelé.
Jó lenne ha a félrevezetés és csúsztatások helyett több dolgot is figyelembe venne az, aki a témával kapcsolatban okoskodik nonstop.
Jó lenne ha a félrevezetés és csúsztatások helyett több dolgot is figyelembe venne az, aki a témával kapcsolatban okoskodik nonstop.
Nem vagyok agrárszakember, bocs ha nem helytálló, de szerintem (valahol hallottam) -amit írtál Te is- a hõingás a lényeg. Vagyis mindegy, hogy tartósan és keményen fagy, vagy -5 és + 5 váltakozik, azt kibírja talán a gabona. De ha hó nélkül lemegy pozitívból -15 alá, aztán felenged a fagy aztán újra -20 az már szaggatja a gyökereket rendesen. Míg a gyümölcsfákat a -20 alatti T károsítja (elfagyás) a gabonának önmagában a nappal -10 éjjel -20 körüli idõ talán nem veszélyes (persze gondolom a fajtától is függ).
SOS. Egy hófehér bolyhos bevonatot képezõ kártevõ kezdte el szívogatni a fügéim nedvét. A nagypéldányok kb egy centisek és elugranak, ha feléjük nyúlok. A kisebb példányok feleekkorák és hófehérek. Szárszakaszokon és levélfonákon látható a hófehér bolyhuk. A málnán,sõt a szõlõn is megtalálhatóak. Mik ezek? Mivel kell lefújni õket?
Sokban segít, mondom, a defláció hatása sokat csökken. A több száz hektáron gazdálkodó nagybátyám a rideg csereháti dombokon áldja is ezt a vetési módot.
Erre tényleg nem tudok mit mondani!
Ksasi!
Én is hallottam több helyrõl, hogy sok fagykárt láttak a horvát tengerparton, a helyiek szerint rendkívüli hó volt, pálmák, sõt fügék fagytak meg.
Ksasi!
Én is hallottam több helyrõl, hogy sok fagykárt láttak a horvát tengerparton, a helyiek szerint rendkívüli hó volt, pálmák, sõt fügék fagytak meg.
A hótakaró nélküli búza "felfagyhat", amikor is a nedvesebb talaj felsõ réteg keményen megfagy, és fölszaggatja a búza gyökerét. A hótakaró megvéd az ilyen jelenségtõl.
Tehát a direktvetés miatt nem fagy ki a búza 1,5 hétig tartó, száraz -10-16 fokos fagyban, amikor a talaj csonttá van fagyva?
21-es!
"Az õszi búza, a jellemzõ 4,5-5 tonna körüli terméssel elmarad a várakozásoktól. Ez az említett õszi, téli és tavaszi csapadékhiány, továbbá a húsvét utáni fagyok miatt alakult így. A búza minõsége a mennyiséggel ellentétben nagyon jó. Magas, 14-17 százalék közötti a fehérjetartalom, amit az esõ sem vitt le. Kissé csökkentek a hektolitersúlyok, viszont a búzák 30 százalék fölötti, esetenként 32-35 százalékos sikértartalma jónak számít. A sütõipari szempontból fontos, jó terülékenyégû lisztet adó búzából viszonylag korlátozott mennyiség áll rendelkezésre. Az õszi búza sütõipari értéke a laborunk eddigi vizsgálati eredményei alapján kétharmadban B, azaz étkezési minõségû, a harmadik harmada pedig fele-fele arányban osztozik az extra jó A minõségû malmi búza, illetve a C, takarmány minõség között. - közölte többek között a kamara elnöke."
A búza minõsége nem csak attól függ, hogyan vészelte át a telet, hanem a hozzáértéstõl, illetve egy dologtól még nagyon, hogy a környékbeli gazdák például hagyták, hogy megázzon és elverje a jég, miután már érett volt, és csak vártak és csak vártak.
Hogy mire nem tudom, de a minõség romlása sajnos sok esetben a lassú aratás miatt is van.
21-es!
"Az õszi búza, a jellemzõ 4,5-5 tonna körüli terméssel elmarad a várakozásoktól. Ez az említett õszi, téli és tavaszi csapadékhiány, továbbá a húsvét utáni fagyok miatt alakult így. A búza minõsége a mennyiséggel ellentétben nagyon jó. Magas, 14-17 százalék közötti a fehérjetartalom, amit az esõ sem vitt le. Kissé csökkentek a hektolitersúlyok, viszont a búzák 30 százalék fölötti, esetenként 32-35 százalékos sikértartalma jónak számít. A sütõipari szempontból fontos, jó terülékenyégû lisztet adó búzából viszonylag korlátozott mennyiség áll rendelkezésre. Az õszi búza sütõipari értéke a laborunk eddigi vizsgálati eredményei alapján kétharmadban B, azaz étkezési minõségû, a harmadik harmada pedig fele-fele arányban osztozik az extra jó A minõségû malmi búza, illetve a C, takarmány minõség között. - közölte többek között a kamara elnöke."
A búza minõsége nem csak attól függ, hogyan vészelte át a telet, hanem a hozzáértéstõl, illetve egy dologtól még nagyon, hogy a környékbeli gazdák például hagyták, hogy megázzon és elverje a jég, miután már érett volt, és csak vártak és csak vártak.
Hogy mire nem tudom, de a minõség romlása sajnos sok esetben a lassú aratás miatt is van.
50 liter kaprosnál járok (3 - 7 cm méret, 2 naponta szedés, 3 db 5 méteres hálós termesztés,csepegtetõ öntözés, 2 naponta szedés után.) és be is fejeztem a csemege uborka elrakást. A paprika idén hihetetlenül sokat, szépeket terem, a fejtõbab sikeres volt, a zöldbab azonban igen kevés, azzal nem bírtunk... A paradicsommal elég pechünk van, sajnos a korai fajták is nagyon megkéstek, alig érnek még. Gyakorlatilag mindent csepegtetõvel öntözök, némileg munkaigényes, de nyugodtan tudok öntözni napközben is.
Egy tényezõt hagytál ki, az újfajta gabonavetés elterjedését és lassan általánossá válását, ez az ún. direktvetés.
Ennek alkalmazásakor a talajfelszínen a szármaradványok fedettséget biztosítanak, ráadásul a régebbi, hagyományos vetéstípusok laza talajával ellentétben a tömörített talaj jelentõsen csökkenti a párolgási veszteségeket és az erózió/defláció kettõsének károsító hatását.
Így az új módszerek jobb lehetõségeket biztosítanak, azaz nem megdõlõ távhitekrõl és elméletekrõl van szó, inkább innovációról.
Ennek alkalmazásakor a talajfelszínen a szármaradványok fedettséget biztosítanak, ráadásul a régebbi, hagyományos vetéstípusok laza talajával ellentétben a tömörített talaj jelentõsen csökkenti a párolgási veszteségeket és az erózió/defláció kettõsének károsító hatását.
Így az új módszerek jobb lehetõségeket biztosítanak, azaz nem megdõlõ távhitekrõl és elméletekrõl van szó, inkább innovációról.
Zalában az õszi búza megyei termésátlaga 4,8 Tonna/ha lett Link
Csongrád megyében 3,8 Link
Ezzel szépen meg is dõl az a tévhit, hogy az õsszel vetett gabonának árt a hosszan tartó, száraz téli fagy, mivel itt kopaszon, hó nélkül, viharos széllel volt 1,5 héten át -10-17 fok, Csongrádban pedig 40 centi hó alatt vészelhették át a durva hideget a vetések.
Amennyiben igaz, hogy a hó kell a vetésnek, felénk a búza hektáronkénti termésátlaga 4,8 tonna helyett 0,0 tonnának is csak alig kellene lennie, míg Csongrád megyében a 10-et kellene verdesnie....csak a telelési különbséget próbálom érzékeltetni!
Ráadásul a cikk szerint Zalában a többi gabonanövény rosszabbul teljesített az idén, mint múlt éven, tehát ez bizonyítja, hogy a tavaszi idõszak környezeti feltételei nem voltak kedvezõek, ez még inkább ráerõsít arra, hogy az õszi búzának "meg sem kottyant a Vojejkov-tengely".
Mindez mégegyszer megismétlem, szinte kopasz talajjal volt, mivel a kevés havat a szántóföldekrõl a szél teljesen letisztította.
Megkérdeztem, a becsehelyi Tuskós-major területein 5,7 t/ha lett az õszi búza átlaga.
A zalai 4,8-as átlag csak úgy önmagában, más térségek összehasonlítása nélkül is figyelemre méltó egy ilyen, a tévhitek szerint gabonagyilkos tél után.
Szóval így meg is dõl az az elmélet, hogy kell télen a hó a vetésnek.
Csongrád megyében 3,8 Link
Ezzel szépen meg is dõl az a tévhit, hogy az õsszel vetett gabonának árt a hosszan tartó, száraz téli fagy, mivel itt kopaszon, hó nélkül, viharos széllel volt 1,5 héten át -10-17 fok, Csongrádban pedig 40 centi hó alatt vészelhették át a durva hideget a vetések.
Amennyiben igaz, hogy a hó kell a vetésnek, felénk a búza hektáronkénti termésátlaga 4,8 tonna helyett 0,0 tonnának is csak alig kellene lennie, míg Csongrád megyében a 10-et kellene verdesnie....csak a telelési különbséget próbálom érzékeltetni!
Ráadásul a cikk szerint Zalában a többi gabonanövény rosszabbul teljesített az idén, mint múlt éven, tehát ez bizonyítja, hogy a tavaszi idõszak környezeti feltételei nem voltak kedvezõek, ez még inkább ráerõsít arra, hogy az õszi búzának "meg sem kottyant a Vojejkov-tengely".
Mindez mégegyszer megismétlem, szinte kopasz talajjal volt, mivel a kevés havat a szántóföldekrõl a szél teljesen letisztította.
Megkérdeztem, a becsehelyi Tuskós-major területein 5,7 t/ha lett az õszi búza átlaga.
A zalai 4,8-as átlag csak úgy önmagában, más térségek összehasonlítása nélkül is figyelemre méltó egy ilyen, a tévhitek szerint gabonagyilkos tél után.
Szóval így meg is dõl az az elmélet, hogy kell télen a hó a vetésnek.