Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Érdemes lenne felhívni valamelyik társadalmi észlelõt Somogy-Zala azokon a részein, ahol esélyes lehet, hogy ennyire kevés esõ esett.
Ha tegyük fel 250-300 mm-el zárna év végén valamelyik somogyi állomás, akkor azért nehéz lenne nem elismerni az idõjárás szélsõségeinek növekedését (legalábbis az 1960-1990 közötti idõszakhoz képest) a múlt évi csapadékmaximum rekord utáni évben.
De hogy van olyan csapadékmérõhely, ahol rekord az elsõ félévi 70-80 mm, az is tuti.
A rekordot december 31-ig nem lehet biztosra venni, mert fogja magát és egy-két héten belül beragadós mediterrán ciklonból leesik 200-200 mm, és máris átlagos az év.
Ha tegyük fel 250-300 mm-el zárna év végén valamelyik somogyi állomás, akkor azért nehéz lenne nem elismerni az idõjárás szélsõségeinek növekedését (legalábbis az 1960-1990 közötti idõszakhoz képest) a múlt évi csapadékmaximum rekord utáni évben.
De hogy van olyan csapadékmérõhely, ahol rekord az elsõ félévi 70-80 mm, az is tuti.
A rekordot december 31-ig nem lehet biztosra venni, mert fogja magát és egy-két héten belül beragadós mediterrán ciklonból leesik 200-200 mm, és máris átlagos az év.
Egy korábban belinkelt újságcikk szerint Pusztakovácsiban júNius elejéig 20 mm csapadék esett az évben. Hogy most ezt becsületesen lemérte-e az, aki mérte, azt nem tudom, de elég bulvárszagú.
Nyilván hivatalos állomáson 77 mm a legalacsonyabb mérés június 30-ig, Balatonlellén. Annak viszont elég kicsi az esélye, hogy egy csapadékmérõ állomás épp a legalacsonyabb csapadékú pontba legyen kitéve, tehát annak elég nagy a valószínûsége, hogy lehet találni olyan települést / falurészt, ahol 77 mm alatt volt a csapadék az elsõ félévben, csak nincs dokumentálva...
Nyilván hivatalos állomáson 77 mm a legalacsonyabb mérés június 30-ig, Balatonlellén. Annak viszont elég kicsi az esélye, hogy egy csapadékmérõ állomás épp a legalacsonyabb csapadékú pontba legyen kitéve, tehát annak elég nagy a valószínûsége, hogy lehet találni olyan települést / falurészt, ahol 77 mm alatt volt a csapadék az elsõ félévben, csak nincs dokumentálva...
Nem zárható ki, de abban biztos vagyok, hogy nincs hivatalos, sõt komolyan vehetõ 40 mm-es elsõ féléves adat. Balatonlelle már áprilisban elérte ezt egyébként, Rebor mérései alapján.
Komoly kétségeim vannak az adatok korrektségével kapcsolatban....
Én 77 mm-rõl tudok (Balatonlelle talán?), ami az elsõ félévre vonatkozik, és hivatalos, 40-60 mm-rõl nem, de egyáltalán nem zárható ki, hogy valahol csak ennyi esett...
Aszály van arra nem kérdés, de a 40-60 mm-es adat vajon honnét került elõ? Érdekelne, hogy a (rekordként esetleg hitelesíthetõ) OMSZ mérõhálózatban mely állomás kullog és mennyivel az utolsó helyen.
Köszönöm, ez remek! Megnéznék egy mûholdat is arról a napról egyszer... 
Más: Somogyban volt már végre normálisabb csapadék most júliusban? Most néztem meg megint a Somogy Online-on, hogy mi a helyzet arra: Link
Komolyan mondom, ha ez ott így megy tovább, veszélybe fog kerülni a szegedi éves csapadékminimum-rekord... reméljük, nem fog azért...
Más: Somogyban volt már végre normálisabb csapadék most júliusban? Most néztem meg megint a Somogy Online-on, hogy mi a helyzet arra: Link
Komolyan mondom, ha ez ott így megy tovább, veszélybe fog kerülni a szegedi éves csapadékminimum-rekord... reméljük, nem fog azért...
Köszi a kimerítõ idézetet! Erre a mondatra emlékszem, a pár évvel ezelõtti böngészésem során is megakadt rajta a szemem: "A csapadék mennyisége rendkívüli volt." A napi jelentést fogalmazó meteorológus ritkán ragadtatja el magát hasonló mondatokkal. 
Idézet a szolgálat 1963. szeptember 9-i napijelentésébõl:
"A Földközi-tengeri ciklon az elmúlt 24 óra folyamán a Kárpát-medence fölé nyomult, és nagy mennyiségû csapadékot zúdított az országra.
Hazánkban tegnap és az éjszaka az északkeleti határmegyéktõl eltekintve borult volt az idõ, és a délelõtti óráktól kezdve jóformán az ország egész területén szakadt a zivataros esõ. A csapadék mennyisége rendkívüli volt. A Nagykanizsa, Pécs, Baja, Örkény, Balassagyarmat, Királyrét, Kisbér, Zirc, Nagykanizsa vonallal határolt területen a csapadék mennyisége jóformán mindenütt meghaladta az 50 mm-t, sõt Kistarcsáról 100, Galgamácsáról 110, Pestlõrincrõl 116, Gödöllõrõl 117, Királyegyházáról 119, Rákoshegyrõl 129, Vecsésrõl 132, Zsámbokról 133, Maglódról 139, Mendérõl pedig 173 mm-t jelentettek. Sárbogárdon jég is esett."
A legmagasabb csapadékkódként szinte valamennyi(!) állomás zivatart jelentett, vagyis az esõ mellett jócskán volt konvektív csapadék is.
A szinoptikus helyzet:
Link
Link
A 850 hPa-s hõmérséklet ugyanekkor:
Link
Link
További érdekességeket tudhatunk meg a szeptember havi összesítõbõl:
"Átlag alatti havi csapadékmennyiség hullott a nyugati és a keleti határ menti területen, a Felsõ-Tisza vidékén, a Bükkben és a Sajó-Bódva völgyében. Az ország további területein átlag és kétszerese feletti csapadékmennyiség hullott, sõt egyes helyeken az átlag kétszeresét, háromszorosát is meghaladta a havi csapadékösszeg. Átlag kétszerese és háromszorosa közötti csapadék hullott Tatabánya, Dunaújváros, Baja-Kiskunhalas-Pécs, Orosháza és Szolnok térségében, míg az átlag háromszorosát is meghaladta a havi csapadékmennyiség Gödöllõ és Gyömrõ vidékén.
A legnagyobb havi csapadékmennyiséget a Pest megyei Gyömrõrõl jelentették, 222,4 mm-t, míg ugyanitt mérték a 24 óra alatti csapadékmaximumot is 8-án, 202,7 mm-t. E nagy esõzés komoly talajeróziót és anyagi károkat okozott. A legkisebb havi csapadékmennyiséget a Heves megyei Disznókõrõl jelentették, ahol csak 20,5 mm csapadék hullott a hónap folyamán.
A csapadékos napok száma 1 mm-nél nagyobb csapadékkal 3-8 nap, az átlagnak megfelelõ érték. 10 mm-nél nagyobb csapadék az ország területén 1-3 nap alatt hullott. Zivatar a hónap folyamán a nyugati megyék kivételével 2-4 napon fordult elõ, Gyömrõ és Isaszeg környékén jelentõs kártétellel."
"A Földközi-tengeri ciklon az elmúlt 24 óra folyamán a Kárpát-medence fölé nyomult, és nagy mennyiségû csapadékot zúdított az országra.
Hazánkban tegnap és az éjszaka az északkeleti határmegyéktõl eltekintve borult volt az idõ, és a délelõtti óráktól kezdve jóformán az ország egész területén szakadt a zivataros esõ. A csapadék mennyisége rendkívüli volt. A Nagykanizsa, Pécs, Baja, Örkény, Balassagyarmat, Királyrét, Kisbér, Zirc, Nagykanizsa vonallal határolt területen a csapadék mennyisége jóformán mindenütt meghaladta az 50 mm-t, sõt Kistarcsáról 100, Galgamácsáról 110, Pestlõrincrõl 116, Gödöllõrõl 117, Királyegyházáról 119, Rákoshegyrõl 129, Vecsésrõl 132, Zsámbokról 133, Maglódról 139, Mendérõl pedig 173 mm-t jelentettek. Sárbogárdon jég is esett."
A legmagasabb csapadékkódként szinte valamennyi(!) állomás zivatart jelentett, vagyis az esõ mellett jócskán volt konvektív csapadék is.
A szinoptikus helyzet:
Link
Link
A 850 hPa-s hõmérséklet ugyanekkor:
Link
Link
További érdekességeket tudhatunk meg a szeptember havi összesítõbõl:
"Átlag alatti havi csapadékmennyiség hullott a nyugati és a keleti határ menti területen, a Felsõ-Tisza vidékén, a Bükkben és a Sajó-Bódva völgyében. Az ország további területein átlag és kétszerese feletti csapadékmennyiség hullott, sõt egyes helyeken az átlag kétszeresét, háromszorosát is meghaladta a havi csapadékösszeg. Átlag kétszerese és háromszorosa közötti csapadék hullott Tatabánya, Dunaújváros, Baja-Kiskunhalas-Pécs, Orosháza és Szolnok térségében, míg az átlag háromszorosát is meghaladta a havi csapadékmennyiség Gödöllõ és Gyömrõ vidékén.
A legnagyobb havi csapadékmennyiséget a Pest megyei Gyömrõrõl jelentették, 222,4 mm-t, míg ugyanitt mérték a 24 óra alatti csapadékmaximumot is 8-án, 202,7 mm-t. E nagy esõzés komoly talajeróziót és anyagi károkat okozott. A legkisebb havi csapadékmennyiséget a Heves megyei Disznókõrõl jelentették, ahol csak 20,5 mm csapadék hullott a hónap folyamán.
A csapadékos napok száma 1 mm-nél nagyobb csapadékkal 3-8 nap, az átlagnak megfelelõ érték. 10 mm-nél nagyobb csapadék az ország területén 1-3 nap alatt hullott. Zivatar a hónap folyamán a nyugati megyék kivételével 2-4 napon fordult elõ, Gyömrõ és Isaszeg környékén jelentõs kártétellel."
Berakom ide is mert, a társalgóban hamar elvész.
Gyerekek fantasztikus élményekkel gazdagodtunk Meteorossal.
Mivel láttuk 4 óra körül, hogy a zivatarok keletkezési helye nem közeledik a városhoz, kinéztük magunknak Gyopárosfürdõt, mivel a város nyugati részének kedvezõ irányban berendezõdtek a felhõalapok, tudtuk, hogy ott még lehet akció...
Lett is! A strandról néztük végig, amint méterrõl-méterre egyre közelebb került a csapadékfüggöny, képzõdtek az újabb és újabb felhõalapok, melyek szinte mindig ugyanoda szakadtak le, de mégis egyre közelebb araszolt...
Fülsüketítõ recsegõ dörgéseket hallgattunk és irgalmatlan lecsapó show-t néztünk végig a strand büféjébõl, sültkrumlit majszolva. A kinti medencékbõl már kiterelték a népet a villámlás miatt, ezért büféztünk. Aztán elkezdett pötyörögni az esõ, mire beértünk a fedett medencékhez, korrekt özönvíz kerekedett, több ízben is hatalmas zuhi zúdult a fürdõre természetesen robbanásszerü lecsapók közepette. Jó kis mini burst-ök is érkeztek viharos lökéseket fújt ki magából a cella(csoport).
Képeket is készítettem. Jó egy órán át tartott a csapadék kiadós mennyiség hullott, de a város ény-i határától pár km-re kiugró csapadékmennyiség ömölhetett le, több órán keresztül ugyanazon helyre csapott le az égi áldás.
Mi Gyopin a szélén lehettünk és ott is jó 15-20mm eshetett le alsó hangon. Képeket is lõttem. 20 fokig zuhant a hõmérséklet és talajmenti köd kezdett képzõdni.
Idebent a centrumban 2mm esett egy délután alatt és még most is 27 fok van. A fák alatt száraz a talaj, beton...
Tehát nagyon jól tettük, hogy kimentünk fürdeni. (és vadászni) Jég szerencsére ott nem volt, de nyugatabbra biztosan...
Gyerekek fantasztikus élményekkel gazdagodtunk Meteorossal.
Mivel láttuk 4 óra körül, hogy a zivatarok keletkezési helye nem közeledik a városhoz, kinéztük magunknak Gyopárosfürdõt, mivel a város nyugati részének kedvezõ irányban berendezõdtek a felhõalapok, tudtuk, hogy ott még lehet akció...
Lett is! A strandról néztük végig, amint méterrõl-méterre egyre közelebb került a csapadékfüggöny, képzõdtek az újabb és újabb felhõalapok, melyek szinte mindig ugyanoda szakadtak le, de mégis egyre közelebb araszolt...
Fülsüketítõ recsegõ dörgéseket hallgattunk és irgalmatlan lecsapó show-t néztünk végig a strand büféjébõl, sültkrumlit majszolva. A kinti medencékbõl már kiterelték a népet a villámlás miatt, ezért büféztünk. Aztán elkezdett pötyörögni az esõ, mire beértünk a fedett medencékhez, korrekt özönvíz kerekedett, több ízben is hatalmas zuhi zúdult a fürdõre természetesen robbanásszerü lecsapók közepette. Jó kis mini burst-ök is érkeztek viharos lökéseket fújt ki magából a cella(csoport).
Képeket is készítettem. Jó egy órán át tartott a csapadék kiadós mennyiség hullott, de a város ény-i határától pár km-re kiugró csapadékmennyiség ömölhetett le, több órán keresztül ugyanazon helyre csapott le az égi áldás.
Mi Gyopin a szélén lehettünk és ott is jó 15-20mm eshetett le alsó hangon. Képeket is lõttem. 20 fokig zuhant a hõmérséklet és talajmenti köd kezdett képzõdni.
Idebent a centrumban 2mm esett egy délután alatt és még most is 27 fok van. A fák alatt száraz a talaj, beton...
Tehát nagyon jól tettük, hogy kimentünk fürdeni. (és vadászni) Jég szerencsére ott nem volt, de nyugatabbra biztosan...
A társalgóban eltûnik, mint a süllyesztõben, úgyhogy beteszem ide is, hisz végülis visszatekintés! 
Elkészült a szombat éjjeli (július 16.) látványos villámvadászatom összefoglalója... Érdemes végignézni, van pár lecsapó: Link
Elkészült a szombat éjjeli (július 16.) látványos villámvadászatom összefoglalója... Érdemes végignézni, van pár lecsapó: Link
Nem tûnik olyan súlyosnak az a mediciklon (a szél nem lehetett túl nagy, mert nem igazán mély, 1010 hpa). Lehet, hogy egy multicellás zivatar mindig ugyanott keletkezett a dombság felett, és mivel keleties áramlás volt, a Budai-hegység is valamelyest torlasztotta, és "ennyi"?
Anno a napijelentésekben én is utánanéztem ennek a gyömrõi rekordnak. A szinoptikus helyzetre nem emléxem, csak arra, hogy nagyobb területen hullott aznap 100 mm felett, de érdekes módon Budán csak 60,9 (http://www.met.hu/eghajlat/eghajlati_adatsorok/bp/Navig/Index2.htm ).
Itt is mediciklonra hivatkoznak: Link
Itt pedig új infót tudtam meg a dadi becslésrõl, amely szerint túlcsordult a Hellmann... Link
"Az egy nap alatt lehullott csapadék mennyisége Magyarország bármely területén meghaladhatja a 100 mm-t. A 150 mm fölötti értékek már ritkán fordulnak elõ, 200 mm-nél nagyobb értékeket pedig csak rendkívüli esetben mérnek. Ilyen helyzet volt 1963. szeptember 8-án, Pest megyében. Gyömrõn ezen a napon 203 mm-t mértek, ami több, mint 2 havi átlagos csapadékösszegnek felel meg, s azóta is a legmagasabb mért napi csapadékösszeg. A környék több más településén is 150 mm fölötti értékeket regisztráltak. Még ennél is több esõ hullott 1953. június 9-én, Dadon, viszont ebben az esetben becslésekre kell hagyatkoznunk, mivel a csapadékmérõ megtelt, így mért adat nem áll rendelkezésünkre."
(A 230-at én mértem, azóta félek a nagy csapadékoktól. )
Itt is mediciklonra hivatkoznak: Link
Itt pedig új infót tudtam meg a dadi becslésrõl, amely szerint túlcsordult a Hellmann...
Link"Az egy nap alatt lehullott csapadék mennyisége Magyarország bármely területén meghaladhatja a 100 mm-t. A 150 mm fölötti értékek már ritkán fordulnak elõ, 200 mm-nél nagyobb értékeket pedig csak rendkívüli esetben mérnek. Ilyen helyzet volt 1963. szeptember 8-án, Pest megyében. Gyömrõn ezen a napon 203 mm-t mértek, ami több, mint 2 havi átlagos csapadékösszegnek felel meg, s azóta is a legmagasabb mért napi csapadékösszeg. A környék több más településén is 150 mm fölötti értékeket regisztráltak. Még ennél is több esõ hullott 1953. június 9-én, Dadon, viszont ebben az esetben becslésekre kell hagyatkoznunk, mivel a csapadékmérõ megtelt, így mért adat nem áll rendelkezésünkre."
(A 230-at én mértem, azóta félek a nagy csapadékoktól.
) 
Ebbõl a 6mm-es szórásból maradt ki a keleti városrész és köztük a kertem is. Bár ez sem váltotta volna meg a világot.
Gratulálok a térképhez. Nálunk Zalaegerszegen, még mindig a születésnapom 1950. 07. 05. tartja a melegrekordot, valószínû, hogy ezért utálom annyira a meleget...
Szeged esetében még egy tized fokos tévedés fennáll, ugyanis azt hiszem a 2007-es forróság idején 2 nap is volt 39.9
Köszönöm a térképhez a segítséget és a dicséreteket.
Kijavítottam néhány hibát (Pl. Siófok, Zalaegerszeg, Baja), és néhány új adatot is felvittem a térképre (Paks, Pápa, Tata, Agárd, Orosháza, Szerep, Eger, Szécsény).
Így véglegesen és teljesen elkészült a térkép.
Link
Megjegyzés: Már készül a "Mérõállomásokon mért legalacsonyabb hõmérsékletek" térkép, viszont ehhez kevesebb adatot találtam (eddig), mostantól ehhez a térképhez is várok egy kis segítséget. Köszönöm.
Kijavítottam néhány hibát (Pl. Siófok, Zalaegerszeg, Baja), és néhány új adatot is felvittem a térképre (Paks, Pápa, Tata, Agárd, Orosháza, Szerep, Eger, Szécsény).
Így véglegesen és teljesen elkészült a térkép.
Link
Megjegyzés: Már készül a "Mérõállomásokon mért legalacsonyabb hõmérsékletek" térkép, viszont ehhez kevesebb adatot találtam (eddig), mostantól ehhez a térképhez is várok egy kis segítséget. Köszönöm.
Valószínûleg egy mediterrán ciklon okozhatta, valami olyasmi, amilyen pl. tavaly májusban is volt. Aztán megnéztem ezt Link és tényleg.
Van egy furcsa csapadékrekord, a 202 mm-es gyömrõi, (1963.09.08.). Itt a topicot visszanézve többször is említésre kerül, de azt nem találtam meg, hogy minek köszönhetõ ez a brutális mennyiség. Néztem, hogy nemhivatalosan valaki már mért 2005. júliusában 230 mm-t Gödöllõn, és van egy becsült 260 mm Dadon. Ezek a május-június-júliusi egynapos csapadékrekordok nem zavarnak, lévén erõs zivatarhajlam, de ez a szeptemberi idõpont, ez több, mint furcsa...
A város keleti szélét nem érintette a tegnapelõtti rövid ideig tartó felhõszakadás. A város felett piros volt a radar egy pillanatig. A kertembe nem jutott semmi, ismét szárazon megúsztam. Havi szumma továbbra is 5-6mm között! Elszomorító. 
Édesanyád a falu keleti részét súrolva, egy multicellát megszégyenítõ intenzitással másodpercek alatt 20 mm csapadékot zúdított mérõhelyedre. Ez aztán a szignifikáns jelenség...
Brrr, édesanyám vicce volt, régen nevettem ekkorát..., he-he!
Így sztornó, a havi szumma 49,0mm.
Így sztornó, a havi szumma 49,0mm.
Ennyi erõvel egy nem létezõ állomást is kreálhatnánk.
Sokat gondolkodtam már rajta, hogy mivel két egymáshoz közeli mérõállomás adata a fekvésekbõl adódó különbségek miatt nagyon együtt fut, így ha kitennék a környékemre egy állomást, néhány hétig minden nap hasonlítanám az adatait a környék hivatalos mérõihez, majd miután "belõttem", egy évig nem nézném meg, mit mér, csak itthonról tippelgetném, hogy ha nálam 12 fok van akkor ott mennyi lehet, ha a kanizsai állomás -3-at mér, akkor az mit mérhet.
Megfelelõ gyakorlattal szerintem éves középhõmérsékletben fél fokon belül lehetne lenni.
Így lehetne kreálni egy nem létezõ állomást, illetve tudnánk állomás nélkül is egy adott fekvés éves adatait.
A fél fokos (vagy csak néhány tizedes) pontosság meg bõven kielégítõ, látva a mérések pontosságát és megbízhatóságát.
Sokat gondolkodtam már rajta, hogy mivel két egymáshoz közeli mérõállomás adata a fekvésekbõl adódó különbségek miatt nagyon együtt fut, így ha kitennék a környékemre egy állomást, néhány hétig minden nap hasonlítanám az adatait a környék hivatalos mérõihez, majd miután "belõttem", egy évig nem nézném meg, mit mér, csak itthonról tippelgetném, hogy ha nálam 12 fok van akkor ott mennyi lehet, ha a kanizsai állomás -3-at mér, akkor az mit mérhet.
Megfelelõ gyakorlattal szerintem éves középhõmérsékletben fél fokon belül lehetne lenni.
Így lehetne kreálni egy nem létezõ állomást, illetve tudnánk állomás nélkül is egy adott fekvés éves adatait.
A fél fokos (vagy csak néhány tizedes) pontosság meg bõven kielégítõ, látva a mérések pontosságát és megbízhatóságát.
Szerintem elég egyszerû, néhány évig az adott helyen kell mérni 1,4 és 2,0 méteren is, majd utána meg kell nézni, hogy az egyes hõmérsékleteken mennyi az eltérés. Úgy gondolom ebben az esetben, az lenne, hogy a magasabb értékeknél kevesebb lenne az alacsonyaknál (hidegben) enyhébb érték lenne a valóság. Én ugyanezt alkalmaznám az árnyékolók esetében is. Szerintem ez célravezetõ lenne.
Az egyik inkább legyen dinnye
A mérõmûszerek, a mérési körülmények, az állomások fekvésének különbözõségébõl adódó problémák, illetve az így nyert adatok feldolgozásának gépies volta mind-mind oda vezet, hogy a meteorológiai adatok csak tájékoztató (leginkább félretájékoztató) jellegûek, tudományos kutatásra, tudományos munkára, klimatológiai elemzésekre szinte felhasználhatatlanok.
Legalábbis úgy, ahogy felhasználják õket.
Lehet õket használni, csak ahhoz teljesen más rendszer kell(ene).
Hogy milyen?
Nem linkelek példát, mert önreklámnak minõsülne
A mérõmûszerek, a mérési körülmények, az állomások fekvésének különbözõségébõl adódó problémák, illetve az így nyert adatok feldolgozásának gépies volta mind-mind oda vezet, hogy a meteorológiai adatok csak tájékoztató (leginkább félretájékoztató) jellegûek, tudományos kutatásra, tudományos munkára, klimatológiai elemzésekre szinte felhasználhatatlanok.
Legalábbis úgy, ahogy felhasználják õket.
Lehet õket használni, csak ahhoz teljesen más rendszer kell(ene).
Hogy milyen?
Nem linkelek példát, mert önreklámnak minõsülne
Nagyon köszönöm a választ! Ezeket jó tudni, de egyben szkeptikussá is tesz az efféle tudás egy kicsit még a hivatalos adatokkal szemben is. Meg amit Floo is ír: lefelé homogenizálják az adatokat plusz közben körbeveszi a város a mérõt a hõszigetével, és már kész is a globális felmelegedés...
Kb. ugyanúgy, mint ahogyan összefésülik az egyes korokból a házfal északi oldalára kilógatott hõmérõ, a bádogernyõs árnyékoló, a Stevenson-féle hõmérõház és a tányéros árnyékolós automata adatait...
Persze távol álljon tõlem, hogy a statisztikus klimatológia nagyjait és munkásságukat, pl. éppen a homogenizációs módszereket kritizáljam, legfõképpen azért, mert én nem vagyok otthon ezen a területen, de... õszintén szólva, én sem látok túl sok értelmet a különbözõ korok különbözõ módszereinek egy kalap alá vételében. Ez egy kicsit olyan, mint a rad. min. hõmérõ és az árnyékolt felszínhõmérõ esete, hogy testhez álló példát említsek.
De ugyanez a helyzet a csapadékmérés terén is, a szuronyzáras csapadékmérõ és a kettõsfalú Hellmann tekintetében.
Az egyik alma, a másik körte, szerintem legalábbis.
Persze távol álljon tõlem, hogy a statisztikus klimatológia nagyjait és munkásságukat, pl. éppen a homogenizációs módszereket kritizáljam, legfõképpen azért, mert én nem vagyok otthon ezen a területen, de... õszintén szólva, én sem látok túl sok értelmet a különbözõ korok különbözõ módszereinek egy kalap alá vételében. Ez egy kicsit olyan, mint a rad. min. hõmérõ és az árnyékolt felszínhõmérõ esete, hogy testhez álló példát említsek.
De ugyanez a helyzet a csapadékmérés terén is, a szuronyzáras csapadékmérõ és a kettõsfalú Hellmann tekintetében.
Az egyik alma, a másik körte, szerintem legalábbis.
Az adatokkal, mérésekkel való bánásmód gyanítom mindenhol a világon ilyen, és akkor tudósok kiszámolják, hogy 100 év alatt ennyit meg annyit emelkedett vagy csökkent a hõmérséklet, meg homogenizálják az adatokat.
Tényleg, egy 100 éves adatsorban az 1,40-en és 2,00 méteren mért adatokat hogyan homogenizálják?
Tényleg, egy 100 éves adatsorban az 1,40-en és 2,00 méteren mért adatokat hogyan homogenizálják?
Szerep a 20-as években mindvégig kiemelkedõen meleg volt.
Az abszolút rekordja 1921. 08. 12-én 42,2 fok.
A dilemma ott van, hogy mindvégig 1,4 m-en volt a hõmérõje.
Mielõtt azonban valaki rögtön legyintene: ez egyáltalán nem volt egyedülálló abban a korban. Talán hihetetlen, de még az 50-es években is a hõmérõházak nagy része nem 2 m-en, hanem össze-vissza helyezkedett el. A régi méréseknek ez az egyik legnagyobb rákfenéje.
Mindenesetre a szolgálat az adatfeldolgozásban még messze van ettõl az 1921-es 42,2 foktól (is), úgyhogy hivatalos állásfoglalás egyelõre nincs a dologban, és még jó darabig nem is lesz várhatóan...
1952, Debrecen: ez cseles, vigyázni kell vele. Ugyanis a met. hu debreceni adatsora a repülõtéri méréseket tartalmazza abból a korból, de párhuzamosan mértek ám az Egyetemnél is, az pedig nincs fönt! Ez utóbbi pedig valóban 40,2 volt, ugyanúgy, mint ahogyan Nyíregyháza, repülõtér is. Ez a kettõ tartja tehát együtt a 08. 16-i rekordot, úgyhogy mindkettõtöknek igaza van.
De ugyanaznap Püspökladány is 40,0 volt ám...
forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat, évkönyvek
Az abszolút rekordja 1921. 08. 12-én 42,2 fok.
A dilemma ott van, hogy mindvégig 1,4 m-en volt a hõmérõje.
Mielõtt azonban valaki rögtön legyintene: ez egyáltalán nem volt egyedülálló abban a korban. Talán hihetetlen, de még az 50-es években is a hõmérõházak nagy része nem 2 m-en, hanem össze-vissza helyezkedett el. A régi méréseknek ez az egyik legnagyobb rákfenéje.
Mindenesetre a szolgálat az adatfeldolgozásban még messze van ettõl az 1921-es 42,2 foktól (is), úgyhogy hivatalos állásfoglalás egyelõre nincs a dologban, és még jó darabig nem is lesz várhatóan...
1952, Debrecen: ez cseles, vigyázni kell vele. Ugyanis a met. hu debreceni adatsora a repülõtéri méréseket tartalmazza abból a korból, de párhuzamosan mértek ám az Egyetemnél is, az pedig nincs fönt! Ez utóbbi pedig valóban 40,2 volt, ugyanúgy, mint ahogyan Nyíregyháza, repülõtér is. Ez a kettõ tartja tehát együtt a 08. 16-i rekordot, úgyhogy mindkettõtöknek igaza van.
De ugyanaznap Püspökladány is 40,0 volt ám...
forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat, évkönyvek
Na, megtaláltam az említett könyvet, az egyik rekordot megtaláltam:
1928. július 17. Szerep (Hajdú-Bihar megye): 41,1 C fok. Ez azért elég kiemelkedõ hõmérséklet...
Az augusztusi rekordot nem találtam a könyvben, de odafirkáltam, hogy "Debrecen aug. 16. 40,2 C fok" Hogy honnan szedtem, hogy ez Debrecen, azt nem tudom. Valószínûleg akkor ez Nyíregyháza lesz, és vagy valaki valahol elírta és azt vettem át, vagy én írtam el.
Megnéztem, amit belinkeltél, Debrecen rekordjai:
min max
ev ev ad_txx ad_txxd
---- ---- ------ ----------
1901 2000 39.2 1946-08-19
1901 2000 39.0 1952-08-16
1901 2000 38.5 1950-07-01
1901 2000 38.3 1928-07-17
1901 2000 38.2 1992-08-30
1901 2000 38.2 1905-08-04
1901 2000 38.1 1921-08-12
1901 2000 37.8 1948-08-10
1901 2000 37.6 1921-07-30
1901 2000 37.5 2000-08-21
1901 2000 37.5 1904-07-18
1901 2000 37.5 1947-07-08
Az 1928-as szerepi rekord akár valós is lehet, mert Debrecenben is nagyon magas volt akkor a hõmérséklet.
1928. július 17. Szerep (Hajdú-Bihar megye): 41,1 C fok. Ez azért elég kiemelkedõ hõmérséklet...
Az augusztusi rekordot nem találtam a könyvben, de odafirkáltam, hogy "Debrecen aug. 16. 40,2 C fok" Hogy honnan szedtem, hogy ez Debrecen, azt nem tudom. Valószínûleg akkor ez Nyíregyháza lesz, és vagy valaki valahol elírta és azt vettem át, vagy én írtam el.
Megnéztem, amit belinkeltél, Debrecen rekordjai:
min max
ev ev ad_txx ad_txxd
---- ---- ------ ----------
1901 2000 39.2 1946-08-19
1901 2000 39.0 1952-08-16
1901 2000 38.5 1950-07-01
1901 2000 38.3 1928-07-17
1901 2000 38.2 1992-08-30
1901 2000 38.2 1905-08-04
1901 2000 38.1 1921-08-12
1901 2000 37.8 1948-08-10
1901 2000 37.6 1921-07-30
1901 2000 37.5 2000-08-21
1901 2000 37.5 1904-07-18
1901 2000 37.5 1947-07-08
Az 1928-as szerepi rekord akár valós is lehet, mert Debrecenben is nagyon magas volt akkor a hõmérséklet.
Nálam ugyanez az esemény 0,9 mm-t eredményezett. A havi összeg nálam mindössze 28,4 mm.
Éjjel épp még érintett egy, a tiszántúli eseményláncolat nyugati peremén képzõdõ kisebb zivatartömb, 1,6mm csapadékot adva.
A havi összeg 68,9mm.
A havi összeg 68,9mm.
A nyaralásomból hazaérve meglepõdve tapasztaltam a 19,9mm mért csapadékot.
Ami kizárólag a 11-én este ténykedõ zivatar termése lehetett, ami épp falum keleti részét súrolta.
Ami kizárólag a 11-én este ténykedõ zivatar termése lehetett, ami épp falum keleti részét súrolta.
Örülök, hogy tetszik. Eredetileg havonta frissült és hamarosan újra úgy is fog, de az elmúlt fél év nagyon szûkösen alakult az idõt tekintve és nem sok idõm jutott az oldalra.
----------
Megdõlt a pécsi napi maximumhõmérséklet rekordja. A mai max 35,8°C volt, az eddigi rekord 35,6°C volt 1952-bõl.
----------
Megdõlt a pécsi napi maximumhõmérséklet rekordja. A mai max 35,8°C volt, az eddigi rekord 35,6°C volt 1952-bõl.
T tök jó az oldalad ,de nem értem ,hogy miért nem frissíted?
Pécs éghajlati adatsora: Link
Több éven át vártam, hogy az OMSZ adatsoroknál megjelenik a pécsi, dehát nem, így tavaly az ECA&D-nek köszönhetõen elkészítettem a pécsi adatsort.
Több éven át vártam, hogy az OMSZ adatsoroknál megjelenik a pécsi, dehát nem, így tavaly az ECA&D-nek köszönhetõen elkészítettem a pécsi adatsort.
A debreceni abszoltút rekord 39,2°C tudtommal. 1952. augusztus 16-án 39,0°C-ot mértek Debrecenben. Lehet, hogy erre gondoltál?
Az OMSZ ezeket az adatokat nem akarja közzé tenni, nincs rajta a honlapjukon. Én különbözõ hírportálokon kerestem vissza a régebbi hírekre, és ott találtam meg sok rekordot.
A debreceni rekord biztos, hogy valós, mert az OMSZ honlapján rajta van a város éghajlati adatsora (1901-2000), és ebben ez szerepel. 2000 után pedig ebben a városban ennél melegebbet még nem mértek.
Éghajlati adatsorok (Budapest, Debrecen, Szeged, Szombathely): Link
A debreceni rekord biztos, hogy valós, mert az OMSZ honlapján rajta van a város éghajlati adatsora (1901-2000), és ebben ez szerepel. 2000 után pedig ebben a városban ennél melegebbet még nem mértek.
Éghajlati adatsorok (Budapest, Debrecen, Szeged, Szombathely): Link
Ma két abszolút váraljai rekord is megdõlt, a legmagasabb minimum- és legmagasabb napi középhõmérséklet rekordja is. A mai minimum 25,2° volt. Az eddigi rekord 24,5°C 2007. július 21-ei volt. A napi középhõmérséklet ma 30,1°C lett, amivel megdõlt a 2007. július 20-ai 29,5°C-os rekord.
Eszembe jutott egy dolog hirtelen a térképedrõl! Volt régen a szüleimnek egy könyve, amit úgy 10-15 éve olvasgattam (Szuroczki Zoltán: Meteorológiáról kertészkedõknek, 1975). Volt benne egy idõjárási napló, növények virágzási idejével, jeles napokkal, és egy-egy nevezetes hõmérsékleti rekorddal, kimagasló csapadékadattal.
Világosan emlékszem, hogy volt benne két kiemelt nyári melegrekord (a pécsin kívül):
41,1 C fok a Hajdú-Bihar megyei Szerep községben, talán július 18., de az évre nem emlékszem;
40,5 C fok a debreceni repülõtéren, augusztus 16., de az évszámra már itt sem emlékszem.
Most megnéztem a met.hu rekordok között, de nincs ott. Hamarosan meg fogom keresni ezt a kiadványt. Szerintetek lehetséges, hogy ezek a rekordok valósak, de valami miatt nincsenek benne a met.hu adatsoraiban?!
Világosan emlékszem, hogy volt benne két kiemelt nyári melegrekord (a pécsin kívül):
41,1 C fok a Hajdú-Bihar megyei Szerep községben, talán július 18., de az évre nem emlékszem;
40,5 C fok a debreceni repülõtéren, augusztus 16., de az évszámra már itt sem emlékszem.
Most megnéztem a met.hu rekordok között, de nincs ott. Hamarosan meg fogom keresni ezt a kiadványt. Szerintetek lehetséges, hogy ezek a rekordok valósak, de valami miatt nincsenek benne a met.hu adatsoraiban?!
Elkészítettem a "Magyarországon mért abszolút maximum hõmérsékletek (1901-2010)" térképemet. Ha valaki esetleg találna benne hibát, akkor kérem jelezze azt. Köszönöm.
Link
Link
2011. július 10-ei maximumok (Tmax) és az aznapi rekordok 19 környékbeli állomásnál, ahonnan napi adatok is vannak nekem.
Külön topik híján ide írom, végül is már visszatekintés.
2011. július 11. Újabb emlékezetes nap a kis magán-meteorológiai történelemkönyvem halhatatlanjai között. Abban is követte elõdei példáját, hogy igazi katasztrófahelyzetet nem okozott. De kezdem az elején.
Az a szerencse ért, hogy hajnali 5 körül egy közeli lecsapó durranására ébredhettem - még a Mátra szívében. Ennyire futotta gyorsan a kisablakból, kimenni már nem volt érkezésem, jött a csapadék: Link Lévén napok óta nem láttam a modelleket, de még a netet sem, nekem az egész nap majdnem teljesen meglepetés volt, így délután mit sem sejtve indultam haza Debrecenbe. Út közben is volt némi látvány, észak és északnyugat felé is volt egy-egy cella, aminek figyelhettem a fejlõdését. A Tisza-tónál ÉNY felé: Link A Hortobágyról, egy észak felé kialakuló életerõs cella: Link Link Link Link
Valamivel 8 elõtt értem haza, akkor már dörgött dél és délnyugat felõl. Gyors cuccolás, egy pillantás a radarra, egy ki az ablakon és indulhattam is terepre mégpedig szívdobogva. Akkor már nem mindennapi fényekben gyorsan úszó fraktuszokkal robogott felfelé a rendszer, majd besötétedett és feltámadt a szél, így a következõ képek már erõsen a gépbe kapaszkodva készültek. Képzaj, alulexpó, bemozdulás...az összes jelentõsebb hibát sikerült felvonultatnom a következõ képek készítésekor, nyilván szándékosan, csakis a mûvészi hatás kedvéért.
ÉNY-felé. A halovány világos folt a Nap, ahogy áttûnik a por és csapadékfüggönyön: Link Alacsonyan robogó fraktuszok - széllel és homokkal szemben: Link Link
Itt már voltak problémáim a két lábon állással és a fejembõl való kinézéssel is: Link Link Link (a legutolsón a város felé nézve).
Ekkor föl kellett adnom az állásaimat, úgyhogy visszavonultam fedezékbe: Link Link És az utolsó kép, rá pár percre lecsapott a vihar immár csapadékkal, így tetõ alá kellett vonulni: Link
A továbbiakhoz nem kell sok képzelõerõ, odakint ködszerû átláthatatlan csapadék, elemi erejû széllökések, mindez gyakori villanások között de egyébként majdnem sötétben és az ablakokon folyó vízfüggöny mögött. A jég érkeztével a hátborzongató süvítés és robaj mellé még ezek csattogását kell elképzelni hogy tökéletes legyen az érzésvilág. Az ideges fel-alá járkálás, az aggodalmas kitenkintgetések és a szél által a csukott ablakokon bepréselt víz szorgalmas felitatgatása közben sokminden végigfut az ember agyában. Volt pár pillanat, amikor az volt a benyomásom, a szél egyszerûen képtelen gyengülni, csakis erõsödni, mintha sosem akarna már véget érni. No nem a halálfélelem munkált bennem (2005 május 18-a óta ehhez azért több kell), de elég kétségbeejtõ dolog, amint a kertben az ember azévi munkájának sorsa megpecsételõdni látszik, miközben õ maga tehetetlen...
Aztán mégis megúsztuk megint. Pár ma reggeli fotó a kertbõl: Link Link Link Link
A városból igazán komoly károkról nem hallottam, sok a letört ág, gally, van jónéhány kidõlt fa - meg leszakadt vezeték - és pár nagyobb tócsa.
Mi elég sokáig - hajnali négyig - áram nélkül voltunk, de ezzel együtt mondom, hogy olcsón megúsztuk. Még belefért egy kis viharlámpás "romantikázás", aztán ha már zivatarra ébredtem, villámok fénye mellett alhattam is el.
Csapadék:
A hivatalos reptéri 25 mm mellé egy köpésre onnan én 25,6-ot mértem, Debrecen-Kismacs 51,1-et, az Agrártudományi Centrum 43 mm-t, Nyírtelek és Ófehértó 13,8-at, Tépe 10,5-öt (az utóbbi öt automata).
2011. július 11. Újabb emlékezetes nap a kis magán-meteorológiai történelemkönyvem halhatatlanjai között.
Abban is követte elõdei példáját, hogy igazi katasztrófahelyzetet nem okozott. De kezdem az elején.Az a szerencse ért, hogy hajnali 5 körül egy közeli lecsapó durranására ébredhettem - még a Mátra szívében. Ennyire futotta gyorsan a kisablakból, kimenni már nem volt érkezésem, jött a csapadék: Link Lévén napok óta nem láttam a modelleket, de még a netet sem, nekem az egész nap majdnem teljesen meglepetés volt, így délután mit sem sejtve indultam haza Debrecenbe. Út közben is volt némi látvány, észak és északnyugat felé is volt egy-egy cella, aminek figyelhettem a fejlõdését. A Tisza-tónál ÉNY felé: Link A Hortobágyról, egy észak felé kialakuló életerõs cella: Link Link Link Link
Valamivel 8 elõtt értem haza, akkor már dörgött dél és délnyugat felõl. Gyors cuccolás, egy pillantás a radarra, egy ki az ablakon és indulhattam is terepre mégpedig szívdobogva. Akkor már nem mindennapi fényekben gyorsan úszó fraktuszokkal robogott felfelé a rendszer, majd besötétedett és feltámadt a szél, így a következõ képek már erõsen a gépbe kapaszkodva készültek. Képzaj, alulexpó, bemozdulás...az összes jelentõsebb hibát sikerült felvonultatnom a következõ képek készítésekor, nyilván szándékosan, csakis a mûvészi hatás kedvéért.
ÉNY-felé. A halovány világos folt a Nap, ahogy áttûnik a por és csapadékfüggönyön: Link Alacsonyan robogó fraktuszok - széllel és homokkal szemben: Link Link
Itt már voltak problémáim a két lábon állással és a fejembõl való kinézéssel is: Link Link Link (a legutolsón a város felé nézve).
Ekkor föl kellett adnom az állásaimat, úgyhogy visszavonultam fedezékbe: Link Link És az utolsó kép, rá pár percre lecsapott a vihar immár csapadékkal, így tetõ alá kellett vonulni: Link
A továbbiakhoz nem kell sok képzelõerõ, odakint ködszerû átláthatatlan csapadék, elemi erejû széllökések, mindez gyakori villanások között de egyébként majdnem sötétben és az ablakokon folyó vízfüggöny mögött. A jég érkeztével a hátborzongató süvítés és robaj mellé még ezek csattogását kell elképzelni hogy tökéletes legyen az érzésvilág. Az ideges fel-alá járkálás, az aggodalmas kitenkintgetések és a szél által a csukott ablakokon bepréselt víz szorgalmas felitatgatása közben sokminden végigfut az ember agyában. Volt pár pillanat, amikor az volt a benyomásom, a szél egyszerûen képtelen gyengülni, csakis erõsödni, mintha sosem akarna már véget érni. No nem a halálfélelem munkált bennem (2005 május 18-a óta ehhez azért több kell), de elég kétségbeejtõ dolog, amint a kertben az ember azévi munkájának sorsa megpecsételõdni látszik, miközben õ maga tehetetlen...
Aztán mégis megúsztuk megint. Pár ma reggeli fotó a kertbõl: Link Link Link Link
A városból igazán komoly károkról nem hallottam, sok a letört ág, gally, van jónéhány kidõlt fa - meg leszakadt vezeték - és pár nagyobb tócsa.
Mi elég sokáig - hajnali négyig - áram nélkül voltunk, de ezzel együtt mondom, hogy olcsón megúsztuk. Még belefért egy kis viharlámpás "romantikázás", aztán ha már zivatarra ébredtem, villámok fénye mellett alhattam is el.
Csapadék:
A hivatalos reptéri 25 mm mellé egy köpésre onnan én 25,6-ot mértem, Debrecen-Kismacs 51,1-et, az Agrártudományi Centrum 43 mm-t, Nyírtelek és Ófehértó 13,8-at, Tépe 10,5-öt (az utóbbi öt automata).
Heves zivatar vonult át a városon, mely az utóbbi évek egyik legerõsebbje volt.
Most értem haza a belvárosból (Kresz tanfolyamon voltam épp a vihar alatt), így tájékozódás nélkül írom csak, hogy a belvárosban (ahol voltam a vihar idején) "szemre (!), sokévi tapasztalat" alapján 50-60 mm (több lehet, kevesebb minimális eséllyel) csapadék hullhatott.
A heves zivatart felhõszakadás, jég és viharos (lehet, hogy orkán-) erejû széllökések kísérték. A legerõsebb intenzitáskor a látástávolság néhány méter volt 10-15 percig, de lényegében olyan 1 órahosszáig nagyon kicsi volt, így a közúti forgalom ahol voltam leállt. Jég legnagyobb átmérõ (amit láttam) kb. 1 cm volt.
Káresemények sajnos történtek. Amiket láttam hazafelé: az árkok több helyen kiöntöttek az utakra, sár- és hordalékfelhordás, néhol kidõlt kisebb fák, letört gallyak pár méterenként. A vihar után a jelzõlámpák nem mûködtek, ilyenre nem emlékszem a 22 évem alatt. Biztos, hogy jégkár is történt sajnos. Hazafelé 3 tûzoltóautóval, 2 elakadt busszal, 1 félpályás útlezárással találkoztam a járhatatlan út miatt.
A zivatar több hullámban jött. Már 14:30 körül volt egy gyenge zivatar, majd rövid szünet után több hullámban tartott 19:00-ig, így olyan 3-4 órás zivatartevékenység volt. A legerõsebb része 18:00-19:15 tartott, ezen idõszak alatt több hullámban felhõszakadásszerû intenzitás volt, illetve felhõszakadás.
A hõmérséklet a kora délutáni ~37 fokról a vihar végéig ~19 fokra csökkent.
A vihar idején a belvárosban voltam, gondolom voltak különbségek városszerte a kísérõjelenségekben, de ami biztos: a csapadékhiány letudva van egy ideig.
Most értem haza a belvárosból (Kresz tanfolyamon voltam épp a vihar alatt), így tájékozódás nélkül írom csak, hogy a belvárosban (ahol voltam a vihar idején) "szemre (!), sokévi tapasztalat" alapján 50-60 mm (több lehet, kevesebb minimális eséllyel) csapadék hullhatott.
A heves zivatart felhõszakadás, jég és viharos (lehet, hogy orkán-) erejû széllökések kísérték. A legerõsebb intenzitáskor a látástávolság néhány méter volt 10-15 percig, de lényegében olyan 1 órahosszáig nagyon kicsi volt, így a közúti forgalom ahol voltam leállt. Jég legnagyobb átmérõ (amit láttam) kb. 1 cm volt.
Káresemények sajnos történtek. Amiket láttam hazafelé: az árkok több helyen kiöntöttek az utakra, sár- és hordalékfelhordás, néhol kidõlt kisebb fák, letört gallyak pár méterenként. A vihar után a jelzõlámpák nem mûködtek, ilyenre nem emlékszem a 22 évem alatt. Biztos, hogy jégkár is történt sajnos. Hazafelé 3 tûzoltóautóval, 2 elakadt busszal, 1 félpályás útlezárással találkoztam a járhatatlan út miatt.
A zivatar több hullámban jött. Már 14:30 körül volt egy gyenge zivatar, majd rövid szünet után több hullámban tartott 19:00-ig, így olyan 3-4 órás zivatartevékenység volt. A legerõsebb része 18:00-19:15 tartott, ezen idõszak alatt több hullámban felhõszakadásszerû intenzitás volt, illetve felhõszakadás.
A hõmérséklet a kora délutáni ~37 fokról a vihar végéig ~19 fokra csökkent.
A vihar idején a belvárosban voltam, gondolom voltak különbségek városszerte a kísérõjelenségekben, de ami biztos: a csapadékhiány letudva van egy ideig.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat