Agrometeorológia

Ahol õsszel 100-130 mm esett, ott jobb kondícióban vágtak neki a télnek a búzák Link , ennyi. Ha nincs itt a vastag hótakaró a maga áldásos csapadékával, akkor egy csontszáraz március után ennyi sem nagyon termett volna errefelé.
Jó lenne ha a félrevezetés és csúsztatások helyett több dolgot is figyelembe venne az, aki a témával kapcsolatban okoskodik nonstop.

Nem vagyok agrárszakember, bocs ha nem helytálló, de szerintem (valahol hallottam) -amit írtál Te is- a hõingás a lényeg. Vagyis mindegy, hogy tartósan és keményen fagy, vagy -5 és + 5 váltakozik, azt kibírja talán a gabona. De ha hó nélkül lemegy pozitívból -15 alá, aztán felenged a fagy aztán újra -20 az már szaggatja a gyökereket rendesen. Míg a gyümölcsfákat a -20 alatti T károsítja (elfagyás) a gabonának önmagában a nappal -10 éjjel -20 körüli idõ talán nem veszélyes (persze gondolom a fajtától is függ).

SOS. Egy hófehér bolyhos bevonatot képezõ kártevõ kezdte el szívogatni a fügéim nedvét. A nagypéldányok kb egy centisek és elugranak, ha feléjük nyúlok. A kisebb példányok feleekkorák és hófehérek. Szárszakaszokon és levélfonákon látható a hófehér bolyhuk. A málnán,sõt a szõlõn is megtalálhatóak. Mik ezek? Mivel kell lefújni õket?

Sokban segít, mondom, a defláció hatása sokat csökken. A több száz hektáron gazdálkodó nagybátyám a rideg csereháti dombokon áldja is ezt a vetési módot.

Erre tényleg nem tudok mit mondani!

Ksasi!
Én is hallottam több helyrõl, hogy sok fagykárt láttak a horvát tengerparton, a helyiek szerint rendkívüli hó volt, pálmák, sõt fügék fagytak meg.

A hótakaró nélküli búza "felfagyhat", amikor is a nedvesebb talaj felsõ réteg keményen megfagy, és fölszaggatja a búza gyökerét. A hótakaró megvéd az ilyen jelenségtõl.

Tehát a direktvetés miatt nem fagy ki a búza 1,5 hétig tartó, száraz -10-16 fokos fagyban, amikor a talaj csonttá van fagyva?

21-es!

"Az õszi búza, a jellemzõ 4,5-5 tonna körüli terméssel elmarad a várakozásoktól. Ez az említett õszi, téli és tavaszi csapadékhiány, továbbá a húsvét utáni fagyok miatt alakult így. A búza minõsége a mennyiséggel ellentétben nagyon jó. Magas, 14-17 százalék közötti a fehérjetartalom, amit az esõ sem vitt le. Kissé csökkentek a hektolitersúlyok, viszont a búzák 30 százalék fölötti, esetenként 32-35 százalékos sikértartalma jónak számít. A sütõipari szempontból fontos, jó terülékenyégû lisztet adó búzából viszonylag korlátozott mennyiség áll rendelkezésre. Az õszi búza sütõipari értéke a laborunk eddigi vizsgálati eredményei alapján kétharmadban B, azaz étkezési minõségû, a harmadik harmada pedig fele-fele arányban osztozik az extra jó A minõségû malmi búza, illetve a C, takarmány minõség között. - közölte többek között a kamara elnöke."

A búza minõsége nem csak attól függ, hogyan vészelte át a telet, hanem a hozzáértéstõl, illetve egy dologtól még nagyon, hogy a környékbeli gazdák például hagyták, hogy megázzon és elverje a jég, miután már érett volt, és csak vártak és csak vártak.
Hogy mire nem tudom, de a minõség romlása sajnos sok esetben a lassú aratás miatt is van.

Az múlt héten Horvátországban voltam a Rab szigeten.
Feltûnt, hogy a pálmafák elég rossz állapotban vannak, gondolom a téli fagyokat sínylették meg
Link
Link
Link
Még az oleánderek is megszenvették a telet:
Link
Link

50 liter kaprosnál járok (3 - 7 cm méret, 2 naponta szedés, 3 db 5 méteres hálós termesztés,csepegtetõ öntözés, 2 naponta szedés után.) és be is fejeztem a csemege uborka elrakást. A paprika idén hihetetlenül sokat, szépeket terem, a fejtõbab sikeres volt, a zöldbab azonban igen kevés, azzal nem bírtunk... A paradicsommal elég pechünk van, sajnos a korai fajták is nagyon megkéstek, alig érnek még. Gyakorlatilag mindent csepegtetõvel öntözök, némileg munkaigényes, de nyugodtan tudok öntözni napközben is.

A minõségrõl lehet tudni valamit? A csongrádiét láttam.

Egy tényezõt hagytál ki, az újfajta gabonavetés elterjedését és lassan általánossá válását, ez az ún. direktvetés.
Ennek alkalmazásakor a talajfelszínen a szármaradványok fedettséget biztosítanak, ráadásul a régebbi, hagyományos vetéstípusok laza talajával ellentétben a tömörített talaj jelentõsen csökkenti a párolgási veszteségeket és az erózió/defláció kettõsének károsító hatását.

Így az új módszerek jobb lehetõségeket biztosítanak, azaz nem megdõlõ távhitekrõl és elméletekrõl van szó, inkább innovációról.

Zalában az õszi búza megyei termésátlaga 4,8 Tonna/ha lett Link
Csongrád megyében 3,8 Link

Ezzel szépen meg is dõl az a tévhit, hogy az õsszel vetett gabonának árt a hosszan tartó, száraz téli fagy, mivel itt kopaszon, hó nélkül, viharos széllel volt 1,5 héten át -10-17 fok, Csongrádban pedig 40 centi hó alatt vészelhették át a durva hideget a vetések.
Amennyiben igaz, hogy a hó kell a vetésnek, felénk a búza hektáronkénti termésátlaga 4,8 tonna helyett 0,0 tonnának is csak alig kellene lennie, míg Csongrád megyében a 10-et kellene verdesnie....csak a telelési különbséget próbálom érzékeltetni!
Ráadásul a cikk szerint Zalában a többi gabonanövény rosszabbul teljesített az idén, mint múlt éven, tehát ez bizonyítja, hogy a tavaszi idõszak környezeti feltételei nem voltak kedvezõek, ez még inkább ráerõsít arra, hogy az õszi búzának "meg sem kottyant a Vojejkov-tengely".
Mindez mégegyszer megismétlem, szinte kopasz talajjal volt, mivel a kevés havat a szántóföldekrõl a szél teljesen letisztította.
Megkérdeztem, a becsehelyi Tuskós-major területein 5,7 t/ha lett az õszi búza átlaga.
A zalai 4,8-as átlag csak úgy önmagában, más térségek összehasonlítása nélkül is figyelemre méltó egy ilyen, a tévhitek szerint gabonagyilkos tél után.
Szóval így meg is dõl az az elmélet, hogy kell télen a hó a vetésnek.

A paprika-paradicsom-uborka-tökfélék megkapták utolsó lobtrágyájukat (Wuxal Super).
Elõtte a negyedik uborkaszedés eredménye másfél 10 literes vödör, eddig kb. ötvödörnyi uborka jött le.

Dél-Nyírségben pl. kalaprózsa a neve.

Nálunk más virágra használják a vasrózsa nevet, majd hozok róla képet..
Ezért jó tényleg ez az egész, ha végigkérdeznél 100embert az ország különbözõ tájegységeirõl tuti mind mást mondana..

Nálunk is, és évente rengeted új "magot" kitermel, amelybõl jövõre lehet ültetni.

Tök jó, hogy ennyi neve van. Nálunk egyébként vasrózsa a neve

Érdekes elnevezés ez is.

Szép nagy paprikaföldetek van! Itt már van mit szedni. Link

Felénk meg úgy hívják, hogy csutora.

Hmm kosárvirág is, ez lassan olyan lesz mint a burgonyafánk..tócsni, lepcsának, lapcsának..

A rézvirág a hivatalos neve.
Én nagyanyámtól "kosárvirágnak" ismerem.

Felénk a rézvirágot, legényvirágnak nevezik. Én eddig csak ennek ismertem, sose hallottam a rézvirág kifejezést rá. Ahány táj...

Klassz, szemléltetõ képek.
------
Nálunk ilyen most a helyzet:
Takarmánynak szánt kukorica szép, jó részük 2 méter feletti: Link Link Link Link Link Link
A csemege kukoricát viszont komolyan megviselte a hõség: Link (nem sok termés várható)
Ezek öntözés nélkül ilyenek.
Uborka, paprika (naponta kannával öntöztük a forró napokon): Link Link (nem a legszebb, de magunknak elég termést ad)
A rézvirág és dália szépen kezdi kiheverni a hõgutát az elmúlt napok záporai, zivatarai után: Link Link Link Link rézvirág makró: Link
Fóliás paradicsom(fa) elég szép: Link Link Link Link
Elrettentõ példa a bab (öntözés nélkül): Link KO

Az is benne van.
A borsómagokkal is befürödtünk, a tavalyi fele jött le belõle.

Mondjuk évek óta mondjuk, ám most végre kijelentõ módba tesszük: Jövõre káposztafélékkel (karfiol-káposzta-kel) érdemben nem foglalkozunk.

Lehet hogy a mag sem lehet jó,2 éve egy áruházból vettünk próbára 100 db magot összehasonlításképpen az eredeti maggal, a bolti mag kb. ugyanúgy nézett ki mint ami a képen van, míg a "jó magból" 2-5kg-os karfiolok voltak.

A hõségidõszak bánt el velük, ahogy zöldbabbal is.
Hiába locsoltuk.
A többi láthatóan átvészelte.

A burgonya szokás szerint kolosszális nálatok.

Kár a káposztáért karfiolért,a hõség bánt így el vele? mert ha volt locsolva legalább 2-3 naponta akkor sem szabadna így kinéznie.

Paradicsom: Link és Link
Paprika: Link
Burgonya, már felszedés elõtt: Link
Uborka: Link
Szárazbabnak való: Link
Káposztafélék, felejtõs: Link

Itthon, Gyöngyösön.

Mondjuk erre gondolhattam volna, én buta.. És itthoni piacon értékesítitek a burgonyát?


Meteo, ma is tanultam valami újat, jövõre ezt a módszert fogjuk alkalmazni a jobb terméshozam érdekében. Köszönöm!

Nézd meg a Vikarel paprikáját, úgy kellene kinézni a tiéteknek is, gondolom nem szedtétek le az elsõ elágazás alatt kinövõ hajtásokat sem. Itt van róla egy írás.
A fõszárat meghagyjuk, alul 3-4 mellékhajtással, a többit lecsipkedjük, majd folyamatosan, ahogy erõsödik, fent is egyre többet engedünk el 3-4 nóduszig, ott azt is visszacsípjük, legvégül fenn a fõszárat is. Így a paprika lenn terem elõször, ahol még erõs. Itt a termés 30-60 t/Ha lehet. Kordonnál felfuttatjuk, majd a kívánt helyen lévõ mellékhajtásokat a tartósodronyhoz kötözzük, a többit lecsípjük. A fattyazás folyamatos, mert alul mindig ki akar törni. A fõágat nem sokkal a felsõ huzal fölött egy nóduszon túl visszacsípjük. Ezzel csak az kísérletezzen, akinek sok ideje van. Kordonnál elérhetõ a 50-120 t/ha termés. Metszésnél oda kell figyelni arra is, hogy a nagy ritkítókedvben elég levél legyen a fotoszintézishez, mert a termés kiérleléséhez megfelelõ zöldtömeg-termés arány kell minden növénynek. Lehet támasztók nélkül is nevelni paprikát. Ilyenkor a növény kisebb bokrot nevel, így a termés is kisebb lesz. A támasz nélkülieket kettesével kell ültetni, egymásnak adva némi támogatást.

El kell kezdeni, még pár száz mázsa vár kiszedésre szeptemberig végéig, meg ez korai fajta.

Mert megsülne a héja, öregedne.

Nagyon szép termés!
Egyébként miért szeditek ki ilyen korán?
Mi nem szoktuk csak augusztus végén..

2 hét alatt sikerült kiszedni a cleopatrát, kb 150 mázsa lett ebbõl a fajtából, 50m-en 280kg ami elég jó ráadásul nem is fémzárolt (14 éve 320kg/50m) 7-szer lett öntözve 1 öntözés alatt 20-30 mm kapott.
Link
Link
Link
Link

Az egyik kedvencem! Nem, a paprika metszésével még nem próbálkoztunk, most újat mondtál megint.

Szerintem ez cacansca lepotica szilva Link ..Nekem is most érik, a küllem is kísértetiesen hasonló.

Profi a kerted, nagyon jó az elárasztásos kép

Várjuk a szép képeket. Gratulálok a sok paradicsomhoz. Nálunk a Marmande fajta a kedvenc idén. A szilvaparadicsomot nagyon szeretjük szendvicsekhez. Könnyû szeletelni és látványos kerek szeleteket lehet készíteni.

Biztosan te is szereted a paradicsomot, örülök hogy szépen sikerült. A paprikákat metszeni szoktátok?

Látom Te is alkalmazod az árkolós öntözéses technikát.

Tegyél ki enyhén cukrozott, vagy csak tiszta vizet, vagy egy rongyra csurogjon le. Egy mg.szaki mondta, hogy a szárazság miatt keresik a nedvet, nem a szõlõ miatt.Szomjasak.

Vikarel; szépek!

Hú, gyönyörûek képek ,ahogy Tamásnak is!
Kedvet kaptam én is, lehet hozok én is majd néhány képet.

Egerben is szép szõlõtermés ígérkezik jelenleg.
Az udvaron a már érik a csemege szõlõ!! Eszik is a darazsak hangyák...

Szép kerteket hoztatok! Kedvet kaptam tõletek én is egy kis kerti képezésre:
Barackban épp fõszezon van: Link Õ egy köpöttmagból lett fácska, plum-poxos/sharka virusos szegény már pár éve, de még rendszeresen terem, és meglehetõsen ízletes, leveses gyümölcse van. Link További érdekessége, hogy az áprilisi fagy (-4,6°C) épp fõvirágzásban érte, a virágai kopogósra voltak fagyva, ennek ellenére csak pár virág barnult be és pottyant le, a szomszédok nemes fáit viszont gyakorlatilag lenullázta. A saját nemes fám (Budapest fajtájú, ami friss fogyasztásra nem a legjobb, de befõttnek kitûnõ Link )amit takargattam, meg fûtöttem Link , megúszta, és most alá kellett támogatni Link , mert szakadásig van Link
A zöldségfélék közül sajnos mindent öntözni kell, szerencsére a szivattyú és a kút jól bírja.
Burgonya már lassan megadja magát: Link az öntözetlen már régen: Link Bab elfogadható: Link Link (ez is öntözött, a szomszéd telkeken az öntözetlenek már a hónap elején ropogósra száradtak Link ) Csemegekukorica: Link Szabadföldi paradicsom: Link fóliás: Link Link fóliás paprika: Link fûszerpaprika: Link

Ugyan csak 2*20 méternyi lugasunk van, rekord-termés néz ki szõlõbõl. A tavaszi fagyokat szerencsére megúszták, a nagy meleg alatt pedig locsoltuk õket, betegség sem támadta - egylõre? reméljük -, szóval komoly termés várható.

Aktuális:
Nekünk most kezdenek érni az elsõ nagy paradicsomok (a kis koktél-bogyók egy ideje a fiam prédái), a száz tõn legalább öt-hat száz elsõ körös példány van, ha nem viszi le semmi (egyszer volt permetezve, egyszer lomb-trágyázva), nagy termés lesz.
A paprika gyönyörû, rekord körüli.
A hagyma végül 40 kg lett, kicsivel a tavalyi alatt, a fokhagyma 5 kg, fele a tavalyinak.
Az uborka jön és jön, alig gyõzzük szedni.
A tökféléket a peronoszpóra megállotta, adunk is neki.

Mi is permeteztünk természetesen már 2x, ezért remélem, hogy megmarad. Tavaly már az elsõ éréskor rothadásnak indult. Nálunk is két részletben zajlott a kiültetés, ami most érik az kb 40tõ, a másik 40-en még csak zöldellik a termés, sõt sok még csak most virágzik.
Reménykedem a legjobbakban..


Bubu:

Ezt ne kiabáld el ,hogy a paradicsomvész nem viszi el idén,mert a jelek szerint a következõ egy hétben gyakori esõ várható majd,és ez kedvez a fertõzésnek,én már egyszer lepermeteztem a múlt héten gombaölõvel ,az én tapasztalataim szerint a paradicsom ilyenkor kb 1hetet bír ki esõben fertõzés nélkül,úgyhogy óvd meg majd valami szerrel a paradicsom vész ellen!én amúgy tegnap este szedtem le az elsõ komolyabb adagot 7-8kg volt rajta,és ez kb 30tõrõl volt amit elõbb kiültettem a többi 120tõn még egyáltalán nincs érve paradicsoma az kb 2héttel lett késõbb kiültetve!