2024. november 24., vasárnap

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#2939
Link
#2938
Ha Moszkvában sincs hideg, akkor mi mit várjunk?
Link
#2937
Érdemes megnézni a junájtid stétszesek hozzászólásait. Hát ott is mûködik a média rendesen. Vajon ez abbéli sértetségükbõl ered hogy a világ ujjal mutogat rájuk (joggal)?!
#2936
Link
#2935
A téglás dolog csak akkor igaz, ha üresen járatod a hûtõt...
#2934
ez is jó Link
#2933
Tényleg jó a klip hátha eljut az üzenet a célközönségnek!
Érdekesek a hozzászólások is.
willallen13 (3 weeks ago)
if you put a brick in the freezer, it uses less energy to cool it and in the toilet it saves water. there ya go! brilliant song and video

nevet
#2932
Link

Eric Prydz egy elég neves személy az elektronikus zene szcénájában. A klip mely készült a számra pedig rendkívüli üzenettel szolgál a klímaváltozással kapcsolatosan.
Érdemes végig nézni a klippet, szerintem nagyon jó.

Ha még emlékeztek 1998-ban, a Mitch hurrikán idején több nemzetközileg is elismert Dj és elektronikus zene készítõ készített zenét a hurrikán áldozatainak és károsultjainak tiszteletére. Rain over the paradise cím alatt futott akkor a szám.
A szám címe és a klip üzenete példa értékû. Eric szeirnt No. 1 lehet a mû, ha nem levágatja teljes egészében a haját.
Ha sikerül elsõ helyezett lennie, akkor elég sok disco és club fogja játszani a számát világszerte, illetve a klippet. Ez egyébként már most is valószínû, hiszen a 3-ik helyen áll egy elég népszerû kiadó eladási listáján.
Ilyen formán egy elég széles közönséghez is eljuthat az éghajlatváltozás témaköre és a lehetõségek, melyeket megfékezése érdekében az egyén is megtehet. Több neves hazai clubot tudok melyek nagy valószínûséggel játszhatják ezzel több ezer, vagy tízezer embert elérve hétvégente. A legfontosabb, hogy téma lehet, lesz.
#2931
Magam is erre utaltam; a csupán újságcikk-dramaturgia miatti elutasítás szerintem nem járható út.
#2930
A cikk és hír vadászathoz néhány link:
Link
Link

Tudomány:
Link
Link

Én magam régóta figyelem a legújabb tudományos és egyéb híreket a témával kapcsolatosan. Csak a múlt héten 40 darab cikket olvastam át. Nap, mint nap jelenek meg hírek, tudományos kutatások.
Érdemes minden tudományos cikknek kicsit utána járni, ugyanis vannak olyan cikkek, melyek erõs kritikát kapnak.
#2929
Igen, de szerintem nem így kell, hanem útmutatással együtt! Persze semelyik ország gazdaságának se jó, ha a lakosság hirtelen elkzed takarékosan élni...
#2928
Tény, hogy valahogy fel kell hívni a XX.-XXI. századi médián nevelkedett publikum figyelmét arra, hogy valami nem stimmel. Erre a forrásra meg abszolút jellemzõ a dramatizálás.
#2927
Az újságcikkek "temészetesen" dramatizálják a dolgot; viszont egy adott tanulmányra rendszerint rá lehet keresni a net-en - magam is többször megtettem, pl.a közelmúltban említett Alpok-klíma-tanulmány vagy a sarkköri tápláléklánc-tanulmány kapcsán - és az ott olvasható tények sajnos jelzõk nélkül is többnyire drámaiak. A kételkedés amúgy jogos, ha azt a bizonyítékok (pro és kontra) keresése követi.
#2926
Eleve semmit nem hiszek el egy olyan cikkbõl, amiben benne van a"drámai következmények" szókapcsolat.
#2925
Nem. Tudomásom szerint a modellek szerint az északi féltekén nagyobb mértékû hõmérséklet-emelkedés megy majd végbe. Arról olvastam egy tanulmányt, hogy a brazíliai esõerdõt felválthatja egy, az afrikai szavannához hasonló életközösség, lényegesen kisebb számú faállománnyal. Ennek az lenne az egyik következménye, hogy az elpusztuló fákból egy csomó szén-dioxid kerülne a légkörbe, és lényegesen kevesebb lenne a megkötött, fotoszintézishez felhasznált gáz mennyisége.
Viszont nemrég láttam egy filmet arról, hogy ha tengeri zöldmoszatok magasabb hányadban jutnának vashoz (klorofill-szintézis), több szén-dioxidot lennének képesek megkötni. Sok a kérdõjel még, de állítólag igen jók az elsõ kísérleti eredmények.
#2924
Ez egy marha jó kérdés, nem nagyon olvastam olyan éghajlatváltozásos írást, melyben velük is foglalkoztak volna, pusztán az északi félteke került terítékre. Te tudsz ilyenrõl?
No és nem kell a kender (ha csak nem szívni :-), lesz olcsó kínai kötél mûszálból...
#2923
Link
Mondja már meg valaki, akkor mi lesz Afrikával? Meg Ausztráliával meg Dél-Amerikával? Már most kezdjenek kendert termeszteni, hogy legyen elég kötél? :-(((
Nehogy félreértsetek, nem akarom elbagatellizálni a dolgot, de ez azért túlzás.
#2922
2007 a legmelegebb év lesz?
HírTV-n most megy egy mûsor, ezzel a címmel. Hívhttak volna "kompetensebb" embert is, azt hiszem..
#2921
Link
#2920
Link
#2919
Link
#2918
Már választ is kaptam nevet
#2917
Hidd el kapsz elõbb,v agy utóbb hiteles bizonyítékot, habár sokra nem lehet, fõleg amik a légkör (klíma) belsõ folyamatainak szoros kapcsiját írja le midnen szférával együtt, hiszen ezeket még mindig kutatják, modellezik. nevet
De benne vagyok a beszédben. Metnet szabadegyetemén ha ott leszel, azthiszem erre sort keríthetünk.
#2916
Természetesen, hogy is hagyhatnám ki! nevet
Emlékszem még az elsõ Budapesti találkozóra, amikor Meteorman jött ki elénk Kelenföldre, jó beteg voltam.
#2915
Erre javaslom a január 27-ét kacsint. Cauchy, ugye ott leszel?
#2914
Svadasz: nekünk beszélni kéne egyszer úgy rendesen. Kíváncsi vagyok a munkádra, hiszen én ebben a témában csak és kizárag a teljesen hiteles bizonyítékokat hiszem el, a többit kidobom az ablakon
#2913
Azt persze nem igen említi, hogy addig míg ez megtörénhet, sok minden fog történni......szomoru
#2912
A légkört fülön lehet csípni! Ugyanis a változáshoz idõ kell (úgy cirka 15-30 év). Persze mire ez az idõ letelik újra már változásban van. A lényeg, hgoy normális körülmények között úgy 10-20 évig elõre lehet látni (az eddigi kutatási eredményeim alapján így látom és errõl lassan készül egy elég komoly tanulmányom, hogy megfog-e valaha jelenni nem tudom szomoru ). Ha ezen idõszak alatt azonban nem követi a lehetséges forgatókönyveket a légkör, és nagyobb változás zajlik, akkor elmondható hogy valamilyen oknál fogva megváltozik a normális menetéhez képest a légköri menet, a klíma alakulása.
#2911
"Skandinávia lesz az új Riviéra
2007. január 7., vasárnap 17:03
A következõ néhány évtized éghajlati változásai az észak-európai tengerpartokon mediterrán környezetet alakítanak ki, Dél-Európában viszont tízezrek halnak bele a hõhullámokba, áll egy uniós elõrejelzésében."

Gratulálok nevet
#2910
Rövidebben nevet
Csak akkor fogjuk biztosra venni, hogy gyors éghajlatváltozás van, amikor már szinte túl vagyunk a nagy részén. Félõ ez lesz(van).
#2909
Igen, és ez az enyheség pontosan attól van, hogy az a hullám nem vonul át felettünk, hanem folyamatosan ott van az atlanti térségben De ki mondja meg, hogy ezt az éghajlatváltozás okozza, vagy csak egy ilyen hosszú-periódusú idõszak köszöntött ránk.
#2908
Tényleg mekkora divat lett ez a médiában, napi 3-4 cikk is lejön iylen fõcímekkel, hogy "Az egész világban megbolondult az idõjárás"
Európában enyhe a tél
New yorkban 22 fok volt
Japánban esett a hó
Ebbõl a 3 dologból vezeti le a kedves cikkíró
#2907
Snowhunter jó látod, valóban el kellene sokaknak olvasni Réthly Antal három szép vaskos kötetét, melyekben az idjárási és elemi csapásokat gyûjtötte össze a meglévõ írásos forrásokból mind Magyarországra, mind Európára, mind más földrészekre vonatkozóan szinte a Kr. u. 4. századtól. Én magam már legalább egyszer átolvastam (teleket is). Több feljegyzés is található, melyek a mostaninál jóval melegebb januárokról szólnak.
Valamit viszont érdemes lenne leszögezni. Sokan úgy gondolják, hogy csak a szélsõséges idõjárási események bekövetkezte mutathatja az éghajlatválotzást. Ez nem igaz így teljesen, ugyanis a szokványos idõjárási események, az átlagos körüli értékek megjelenése is az éghajlatváltozás része. Továbbá egy ilyen hosszantartó meleg periódus ugyanúgy része az éghajlatváltozásnak, mint ahogyan egy rendkívüli hideg periódus is. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a légkörben megvannak a megfelelõ ritmusok, kvázi-periodicitások, az éghajlatváltozás során ezek a ritmusok felgyorsulhatnak vagy lelassulhatnak. A légkörben megindult apró változások, változás-hullámok kifejtik hatásukat és okozzák végsõ soron az éghajlat megváltozását. Hogy a változás lassan, vagy gyorsan történik, az nagyon nem mindegy. Jelenleg, egy gyorsuló éghajlatváltozáson megyünk keresztül melyrõl csak remélhetjük, hogy egyszer lelassul. Ez most lehet kiscit elég erõs és túlon túl info dús amit írtam, de tömören errõl van szó. Valójában egy regényt lehetne írni errõl, hgoy és miként van ez...
#2906
Én már rájöttem, kár bámilyen objektivitást tanúsítani ezügyben, mert:
1. én se értek (és senki sem) annyira hozzá, hogy cáfolhatatlan bizonyítékaim lennének pro és kontra
2.: hiába is mondok bármit, a szakértõ tanítónéni, meg portásbácsi úgyse arra figyel, hanem amit a fókuszból belésulykoltak.

Csak, mint már alant valahol említettem ez a fronthatás dolog: most már mindenkinek a front miatt fáj a feje, és ha nincs front és ezt megemlítem, akkor még hülyének is néznek.
#2905
Sajna a média agymosó tevékenyésége is benne van a véleményben Noli.
Az a gond, hogy valamilyen szinten szükség lenne rájuk, felhívni a figyelmet a dolgokra, ám az állandó "kutyára farkast kiáltás" az egészet a visszájára fordítja.
A mostani "sohenemvolt" idõjárás objektivítás talajára való fordítására újra csak Réthly Antal munkásságát ajánlanám, persze tiszteletben tartva a véleményeket és nem lekicsinyítve a kérdéskört.
#2904
Jó, hogy leírtad a véleményedet, de szerintem nem 100%, hogy a mostani helyzet az éghajlatváltozás számljára írandó egy az egyben. Már csak azért is piszok nehéz ezt eldönteni, mert nem tudjuk elég objektíven megítélni a helyzetet, nincs elég régi adat, amikbõl pontosan lehetne számolni. Azok a hatások, amelyekkel sújtjuk a Földet, visszaütnek, és ha nem is épp most, akkor hamarosan. Ez tény. De azt nem lehet így kijelenteni, hogy az õsz óta tartó idõjárásunkat mi okozzuk, mert azt a világon senki nem tudja kiszámolni, hogy egy iparmentes világban hogy alakult volna.
Maradjunk annyiban, hogy nem jó túllihegni a dolgot, mert lassan a csapból is ez folyik, és az emberek ezt is csak egy vállrándítással intézik el, mint egy híradóban naponta látott tömegkarambolt vagy távoli háborút... Nem attól fog hirtelen felelõsen gondolkodni pármilliárd ember, hogy rákenünk mindent a globális éghajlati változásokra...
Te mit teszel ellene személy szerint?
#2903
Engedjétek meg hogy leírjam véleményemet.
Szerintem döbbenet ami zajlik az idõjárásban. Én egyértelmûen a sokat kritizált éghajlatváltozás számlájára írom. mert nem 1 hete van átlag feletti hõmérsékletû idõ hanem 4 hónapja.
New York: 22 fok és virágzó fák. (milyen dátumot is írunk?)
Na most jöjjenek a szkeptikusok és mondják hogy ez pusztán természetes változékonyság. Az amcsikat meg nyugodtan támadják az idõjárási szélsõségek, elvégre õk azok akik miatt ma itt tartunk, megérdemlik. a baj, hogy nem csak õk kapnak a következményekbõl, hanem az egész világ és köztük mi is. És itt már messze nem csak a hiábavaló hóvárásról van szó...
#2902
Bartholy Link
#2901
Fogtam a fejem, amikor a cikk végén, az El Nino-ról leírtakat olvastam. Tudom, hogy kicsit át kell fogalmazni a tudományos, szakmai leírásokat, mondatokat bárki által érthetõre, de ez szinte teljesen más, mint ami a valóság. Szakmailag elfogadhatatlan szerintem.

A brit szakemberek mindössze 60% esélyt látnak arra, hogy globális mértékben valóban megdõljön a mérések kezdete óta rögzített rekord. Az El Nino jelenleg messze elmarad és várhatóan el is fog maradni az 1997-98-astól.
A következõ egy, másfél hónap meteorológiai eseményei után már sejthetõ lesz, milyen lehet az év elsõ fele.

A cikknek van egy fontos része, miszerint óva int, hogy ezen jóslatot Magyarországra általánosítsa az ember.
#2900
Link
#2899
Enyhe tél=kettõs "gigacikon" az Atlanti felett?
Link
#2898
Link

nem gyenge hõmérsékleti anomália Észak-Amerikában, egészen nagy kiterjedésû területen!
#2897
Áthelyezve a Hosszútávú fórumból:

#24354. - komolyfelhö (Pécsvárad) 2007-01-04 11:20:57
A világ változik, benne a GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS egyre folyamatosabban aktivabb. Az éghajlat extrém idöjárási feltételeket teremt, és egyre kaotikusabb annomáliák jönnek létre, igy egyre sürübbek a katasztrofák. A jégsapkák és glecserek egyre jobban olvadnak, a tengerszintek világszerte egyre növekedni fognak. Igy akkár Velence, Hollandia, Anglia dél része, Banglades, Észak-Amerika mindkét partja, Közép-Amerika panamai része, Sydney, stb. viz alá fognak fokozatosan kerülni. Igy egyre több lesz az ökomenekült a világszerte, több 100 millió ember vállik otthontalaná. A fauna is változik, az állat világ egy része északabbra vándorol, mert melegebb lett az idöjárás, igy vele együtt a tropusi betegségek is felütik majd a fejüket. A viharok sürübbek és hevesebbek lesznek minden eddiginél. Aszályok, járványok törnek ki. Igy globálisab társadalmi problémák még anarchirikusabbá válnak. A vizhiány és egyre fogyó energiatartalékok is konfliktusokhoz fognak vezetni. Kisebb- nagyobb polgárháborúk és forradalmak fognak végig söpörni országokon, és kontinenseken. Fejetlenség lesz majd az úr. A hatalmak már nem fogják tudni fenntartani a rendet és a törvényeket semmilyen eszközzel. Ezt fog történi ha az emberiség nem változtat az életmódján,szokásain, és föként a gondolkodás módján!
#2896
Van egy-két érdekesség:Link
#2895
Sõt most már a téli felhõszakadások is gyakoriak.Link
#2894
Igen ezt hallottam tegnap a rádióba, írtam is a hosszútávuba róla.
#2893
Link
#2892
Link
#2891
Bízzunk benne. Személy szerint énnekem attól borsózik a hátam, ha belegondolok, az elmúlt néhány ezer évben volt itt egy viszonylag állandó klíma, ami miatt megtörtént az a berendezkedés, ami szerint most is élünk. Nagyon úgy tûnik, lassan de biztosan sikerült belepiszkálni a hangyafészekbe és most mindenki néz ki a fejébõl, hogy ilyenkor mi van. Lehet itt telet meg havat várni, de szerintem mindenki tisztában van vele, hogy az események egyáltalán nem kedveznek az ilyen forgatókönyveknek. Nem mintha az ellenkezõ elõjelû változás nem okozna ugyanekkora felfordulást. Milyen "jó" lenne mondjuk májusban még havat lapátolni, októberben meg már megint. Snowhunter írta valamikor mostanában, az éghajlat változik, mert az a dolga. Változik, ahogy mindig is tette. De ha lehet csökkenteni az antropogén hatást, hát rajta. Minél gyorsabban, mert mindenki tudja, mekkora gáz lesz, ha továbbra is csak nézünk ki a fejünkbõl. Egyébként éppen egy órája volt egy mûsor a Discovery Science-en, ami pont arról szólt, hogy ha a tengeri zöldmoszatokkal sikerülne több vasat elnyeletni, akkor meglehetõsen nagy mennyiségû CO2-t tudnának pluszban megkötni. Sajnos nem láttam a teljes mûsort, így nem tudom a sztorit pontosan, de valami ilyen kísérletekrõl volt szó benne. Ami azért keltette fel személy szerint az én érdeklõdésemet, mert valamiféle megoldást nyújtott a puszta pánikkeltés helyett, még ha sok is a kérdõjel körülötte.
#2890
Jéghegy leválás Kanadában:
magyar link: Link
Az angol The Guardian cikke errõl:
Link

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-24 14:05:35

Kõszeg

8.4 °C

RH: 59 | P: 1025.2

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

130918

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.