Agrometeorológia

Szép kert!

Hozom én is képeimet (sajna a snowhunter.hu még nem frissül, így az extrára töltöttem õket), friss, bõ fél órája készült képek:

Burgonya (gyönyörû, most kezd virágozni, combig ér): Link
Hagyma (átlagosnál kicsit jobb): Link
Paprika (kezd magára találni, igaz kései, májusi ültetésû): Link
Paradicsom, magról (gyönyörû, még kapálás elõtt, összesen 60 tõ): Link
Paradicsom, palántáról (annak egy része, nagyon gyönyörû, összesen 40 tõ): Link
Káposztafélék (frissen palántázva a borsó helyén): Link
Karfiol (kezd alakulni): Link
Sárgarépa-petrezselyem (átlagos): Link
Zöldbab (átlagos): Link
Uborka (kezd berobbanni): Link
Tökféléék (hatalmas rohamban): Link

A borsó már kijött, az átlagosnál rosszabb lett (az áprilisi hõség betett neki), 6 kg lett.

A kert ma: Link
A kert másfél hete: Link

Óriási a különbség, ennyit tett a károkozás nélkül kapott 61 mm júniusi csapadék.
Maga az áldás volt az elmúlt 10 nap idõjárása felém.

Viffer750: Jézus Mária, együttérzésem...

kukorica volt: Link

dinnye volt: Link

jellemzõ kép az elõzõ pár napból meggyalázott dinnyével:
Link

Köszi!
Igen, fóliában van.
Télen nincs fólia, akkor jól átázik a föld.
Tápanyagként egy kevés baromfitrágya még ültetés elõtt, majd 2-3-szor mikramid nevû tápanyag öntözõvízben feloldva illetve ha lehetséges, összegyûjtött esõvízzel öntözzük a fóliás növényeket.
Igazából ennyi.
Egyébként apám a "szakértõ" ebben a témában.

Sziasztok! Valaki "szaki" meg tudná nekem mondani hogy a brokkoli ( Calabrese, korai fajta, tenyészidõ 60-75 nap) kb. mennyi idõ alatt kel ki magról? Olvastam róla ezt-azt, de a gyakorlat az mindig más. Elõre is köszönöm a választ, és sok sikert, bõséges termést minden termelõnek!

Gyönyörû a paprika! Hogy csináljátok? Fóliában van?

Szép képek! A kinti növények hasonló fázisban vannak mint nálatok, csak annyi, hogy itt már a bab és burgonya is virágzik.
Nekünk már nincs fólia idéntõl, nem érte meg, ezért palántákat vettünk szabad földbe, azon paprikák, paradicsomok még csak kicsi terméskezdeményekkel rendelkeznek. De majd csak beindul..

Hoztam néhány képet a kertünkbõl.
Kukorica: Link fõzõtök: Link burgonya: Link bab: Link kardvirágok (kissé gazosak): Link
Pár kép a fóliasátorból:
kígyóuborka: Link Paprika: Link Link Link Link

Körte Link Link Link Link és kajszi Link Link Kerkateskándon.

1200 és 1500 ft elég olcsó 1 méterért, az anyagár sem jönne ki belõle. Nálunk olyan 15000 ft métere .

"A cylindropuntia imbricata még nem virágzik?"
Tavaly virágzott elõször, azt hittem, idén már jó sok lesz rajta, erre egy sem lett. Idén sztrájkol. Az összes többi viszonylag jól termelt. Link Link Link

"Kb. 1-másfél hét eltérés lehet tavalyhoz képest!(?)"
Végül is igen, kb. 1 hét lett a differencia, legalábbis ezt a növényt illetõen.
2011.06.05.: Link
2012.06.02.: Link
2012.06.10.: Link
--------
A szelídgesztenyék ~1,5 hete : Link

Sziasztok.
Virágzó mammillaria wrightii tegnap. Link Aki hozzáér, az már nem szabadulhat. Kampós tüskékkel van tele. Természetesen õ is kint telelt fedetlenül.

Rendben, nincs akadálya!

Nagymamám kertjében érõben a paradicsom Link Link

Mert lehet, hogy meglátogatnánk a híres Csörnyeföldet!

Elvileg igen!

Az igen! Floo, Július 2. hetében otthon vagy-e?

Befejeztem egy jóízû kombi permetezést a barack-dió-málna-meggy-mogyoró-és szõlõ növényeimnél.
Az összetevõk; kontakt manconeb hatású Vondozeb-dg, és a régi bevált magyar Fundasol 50 WP. - 10 literre osztva. Perenoszpóra- és lisztharmat ellen. A rovarölõket még kihagytam, mert pirosodik a málna, a szõlõ és a dió-mogyoró (1-2 szemet láttam) meg még ráér.
A szõlõ most hányja le a sipka-virágot, szegény apósom azt hitte régen, hogy viszi a rozsdás rontás, azért hullik.Adott is neki jó vastag rézgálicot, végül az vitte le.

Igen, a kiemelt vízmennyiség számomra elégséges, azért óránként a 600 - 900 litert kiemeli a szivattyú, az aktuális állapota, és az öntözés helyének függvényében. Az egész utcába ilyen kutak vannak, valami tag csinálta maszekba, aki ilyen fúrókocsin volt. Egyébként a membrános szivattyú keltette rezonancia is fokozhatja a kút homokolását, mi errõl a véleményed? Sok a kókánymunka manapság is, igazi rémtörténeteket hallani néhány nap után bedöglõ kutakról, stb...

Gondoltam szûrõkosár kialakításra, de ez + melegedést okozhat a szivattyúnak, ami egyébként felsõszívású...Mindenesetre hallottam már ilyen módszerrõl, javasolták mások is, lehet megpróbálom.

Ilyen kútkiképzésrõl nem is hallottam. Elég kókányolásnak tûnik. A talp lenne szûrõzve valahogy, vagy a kút csak kavicsos rétegre ültetett kis átmérõjû ásottkút-szerûség??? Sajnos nyugdíjba ment a kutas kollégánk, ha fel tudom venni vele a kapcsolatot, rákérdezek. Sajnos a megye 80%-át ivóvízzel ellátó cégnél nincs a kutakhoz értõ szakember. Ha belegondolok, minek is kéne? Nyomogatjuk a gombokat, és ha nem jön a víz, szaladgálunk.

A kutadra visszatérve: ha a kút szabályos (réselt, vagy szitaszövetes) szûrõzésû, a szûrõ és a nyugalmi vízszint közötti kis távolság nem tette lehetõvé, hogy a vízadó réteg finomszmcsés frakcióját a tisztító szivattyúzás kimossa a szûrõ környezetébõl. A tisztító szivattyúzással nem lehetett elég nagy depressziót létrehozni. A természetes szûrõvázat nem lehetett megfelelõen kialakítani.
Ha a kút csak egy kavicsos rétegre ültetett kis átmérõjû ásottkút-szerûség (rosszabbik eset), a szivattyúzás hatására létrejövõ szivárgási sebesség elérheti a határsebességet, megmozdíthatja a vízadó réteg kisebb átmérõjû szemcséit.
Egyetlen módon óvhatod meg a kutadat a jelenlegi állapotban: semmilyen körülmények között ne próbáld meg a vízhozam emelését. A jelenlegi szivattyúd gyakorlatilag fix vízszállítású, a kutad nem teheti tönkre. A kutadat lehetõleg a legfolyamatosabb üzemmel használd, ne rángasd a kutat. Minden indítás árt a kútnak. Ez a jól kiképzett kutakra is vonatkozik.

talaci: én azt nem tenném.Ilyen kismértékû homokolás általában 0,05-0,1 mm átmérõjû szemcséket jelent.

A Cleopatra virágzása gyakran hiányos vagy teljes elmarad,a hagymánál gond volt hogy a mag 30-40%-a nem kelt ki (lehet hogy a szárazság miatt, vagy rossz volt a mag itthon próbacsiráztatáskor 10 magból csak 6 kelt ki) illetve a május eleji hõség néhánynak elégette a derekát így elég foghíjas lett, ezért májusban egy pár sort ikersorba beültettem.

Tegnap szerencsére megindult egy kis víz így ha nem is 20 de 5-10 szórófejjel lehetett öntözni.

Úgy látom van elegendõ helyed a béléscsõben a szivattyú számára. Próbálj egy megfelelõ méretû mûanyag csõbõl a szivattyú aljára egy védõtokot kialakítani úgy, hogy az egyik végét erõsítsd a szivattyúhoz, a másik végét pedig zárd le egy sûrû szövésû szövettel. Ennek meg kell szûrnie a vizet és a homokot nem tudja a felszívni.

Arról nem tettél említést, hogy közvetlenül használod a szivattyút, vagy egy hidrofort töltesz vele. Ha van tartály, akkor valószínûleg kevés a víz a tartályban, ezért a vízzel együtt a tartályban lévõ levegõ egy része is kinyomódik. Nálam is volt már ilyen probléma. Engedd le teljesen a tartályból a vizet, majd töltsd fel újra. Utána a problémának meg kell szûnnie.

Úgy tûnik gázok vannak a kútban, nem szüntethetõ meg tudtommal.

Kicsúsztam a szerkesztésbõl: még annyit, hogy a szomszédnak ásott kútja van, abból egy kis teljesítményû szivattyú kb 15-20perc alatt kirántja a vizet, aztán kb fél-egy óra mire újra öntözhet újabb 20 percig.

Wow! Szokásosan gyönyörû és jó nagy terület! Cleopatra idén van nekem elõször próbaképp, ami szokatlan nekem, hogy a virágbimbók elsárgultak, és lepotyogtak. Ez fajtajelleg, vagy másban keressem az okát?
Hagymánál miért vetettél szakaszosan? Betakarítás idõbeli széthúzása, vagy mi miatt?

Kutas témához még hozzátenném, hogy nekünk kb 10m mély mindkét kút, 3m-tõl már száraz nyarakon is víz van benne. A szívócsõ vége 6m-en van. A víz egyáltalán nem zavaros, némi homok viszont fellelhetõ a tartály alján ülepedés után. (csepegtetõ rendszer elõtt természetesen ott a szûrõ) Egyébként házi fúrású mindkettõ, (azért van kettõ, mert két szomszédos kert van egybevonva) a vizet nagyon jól adják, a nagyobb teljesítményû Kama szivattyú sem szívta még ki soha, pedig volt hogy 8-10 órán keresztül folyamatosan ment.
Csepegtetõcsõnek én gyárit használok a fûszerpaprikához, 30 centinként perforáltat, ennek 1 bar körüli nyomáson kb 1 liter a vízleadása perforációnként (pontosan már nem emlékszem, de ha kell valakinek, akkor elõkeresem) létezik 20 és 10 centinként perforált is, métere 20-22Ft körül van.

Ha már a kutakról van szó.
Fúrt kutunk van,immáron 14 éve,38 méter mélyen és elég nagy a vastartalma,errõl megy az öntözés,csak a fû és virágok,és néha pótolok vizet a kerti tóba ha úgy van.
Egy pedrolo jsw 1 c üzemel mióta megvan a kút.
Kérdésem következõ lenne:az normális dolog hogy levegõs a rendszer,locsolás közbe sokszor "köpköd" a szórófej,levegõt nyom ki.
Ez miért lehet és hogy szüntethetõ meg?

A kutamat a 60 - 70 - es években fúrták, ilyen van az utcában szinte mindenkinek. Beton béléscsöves, 250 mm körüli átmérõvel. Nem zavaros a vizem, de van homoktartalma, ezt a kopások jelzik, de a vízvételezés során is kb. 10 liter vízben már találni leülepedve kevéske homokot. Érdekes, ebben a cipõben jár szinte minden utcabeli, jellemzõ a kutak homokolása. Vajon a korabeli technológia miatt? Hosszú évek óta használom a membrános szivattyút, igazán csak ez az egy elérhetõ, viszonylag gazdaságos megoldás látszik... A piacon minden van hozzá olcsón + még egy táska ehhez való alkatrészem.( A mélykúti drága szivattyúval nem is próbálkozok, volt akinek hónapok alatt totálra vágta a homok.) jellemzõ még, hogy a problémásabb homoktartalom fokozottabb igénybevételnél jelentkezik, egy átlagosan csapadékos évben általában kibírja a szivattyúm javítás nélkül. Csepegtetõ öntözés a kertben is pofonegyszerûen megoldható. néhány 200 literes hordó, abba dolgozik a szivattyú, azokból 1/2 colos , megfelelõen kifurkált slagcsövekbõl szabadeséssel távozik a megfelelõ ágyásokba a víz. 20X20 méteres kertem van + néhány tucat gyümölcsfám amit öntözök ha kell, ha nagy a szárazság eléggé programszerûen beosztva lehet megfelelõen tartani a megfelelõ vízellátást, magyarul van hogy minden nap öntözni kell valamit. Remélem az Úr végtelen kegyelme hozzásegít hogy ne kelljen új kutat fúratnom, ha évtizedeket kibírt, talán még bírja egy darabig, fõleg egy ilyen gyenge teljesítményû szivattyúval, ami azért így is fõnyeremény azon kertészkedõk lehetõségeihez képest, akiknek nincs kútjuk. 16 - 18 méterig fúrták egyébként anno a kutakat a környéken, 14 méter körülire rakom a szivattyút, alatta még van kb. 1,5 méter vízoszlop.

Mi is nekikezdtünk a locsolókútnak, nagyon nem éri meg vezetékrõl locsolni... Egy kis összefoglaló: Link :-)
Lenne is néhány kérdésem! Elég sekély a kút, a vízfelszín a talajtól számítva ~8 méterre van, a vízmélység bõ két méter. A vizet maximum 50 méterre kellene szivattyúzni és valószínûleg csak kézi, slagos-locsolásra kellene (esetleg azzal a földön fekvõ szórófejjel gyepet locsolnánk, de ez nem biztos). Hálózatról csak 230V-ot tudunk adni a szivattyúnak. A fentebb írt paramétereke és használatra milyet ajánlanátok?

Azt a kis szivattyút szerintem is felejtsd el, kár költeni rá, de ha a helyesen elhelyezett szivattyú mellett tartós szivattyúzás hatására a víz bezavarosodik, lehet, hogy az ásott kutat is el kellene felejtened. Nézz/kérdezz körül, hogy van-e a közelben fúrt kút és milyen mélységûek? 10 m-nél sekélyebbet csak végsõ esetben szabad fúrni, pl. Békéscsaba egy részén 10 m és 100 m mélység között egyáltalán nincs vízadó réteg. 10 m-nél sekélyebbet általában nem lehet megfelelõen kiképezni, kitisztítani: lehet, hogy mindig homokolni fog. Ha 20-30 m között van felétek jó vízadó réteg, nyert ügyed van. Felénk 1200-1500 Ft/m körüli áron fúrják a kutakat, Pest környékérõl 2000 Ft/m árról hallottam. A probléma inkább az, hogy elég sok kontár is van a kútfúró szakmában: sokan nem kutat, hanem csak lyukat fúrnak. Inkább legyen egy kicsit drágább, de jól kiképzett kút legyen: adjon elég vizet nem túl mélyrõl és ne homokoljon.
Csepegtetõ öntözéshez csak homokmentes víz alkalmas. A csepegtetõ öntözésnek lényegesen kisebb a nyomásigénye, mint az esõztetõ öntözésnek: egy-két tized bar (egy-két m vízoszlopnyomás) néhány bar helyett. Az érték a csepegtetõ technológia részleteitõl függ. Nem a mezõgazdasági vízellátás területén dolgozom, a szaktudásom frissessége a 27 évvel ezelõtti szint körül (alatt, mert az ember felejt is) mozog. A csepegtetõ öntözés hátránya az üledékmentes vízigény mellett az, hogy minden öntözendõ növényig ki kell építeni a rendszert. Felénk a dinnyések egy szezont bíró perforált fóliatömlõvel öntöznek. A technikai részleteket nem ismerem, a költségét a dinnyézés nyilván elviseli. Áttelepíthetõ perforált öntözõtömlõ: az OBI-ban láttam, nagyon magas áron, 5-10 m-es kiszerelésben.

Rossmann: Ezek szerint azonos, vagy legalábbis társszakmában vagyunk érintettek. Az egyik feladatom a munkahelyemen, hogy meglevõ, vagy tervezett vízellátó rendszerek paramétereihez optimálisan illesztett paraméterû, leggazdaságosabban üzemeltethetõ (áramköltség) szivattyút válasszak.

Milyen mély a kutad és mi a nyûgje? Kiképzési hiba (pl. túl ritka szitaszövet, esetleg a kút túl sekély és emiatt nem lehetett rendesen kiképezni, elégtelen kiképzés/tisztítás miatt homokolt és a szûrõ részben feltöltõdött, a megmaradt üzemelõ szakasza túlterhelt), szitaszövet sérülése (pl. vegyszeres tisztítási kísérlet miatt 'elfogyott', stb.) Nem biztos, hogy a javításával érdemes kísérletezni. Egy KPE csöves talpmosást és egy kompresszoros tisztítást/újra kiképzést esetleg meg lehet kísérelni, de lehet, hogy azzal sikerül totálisan tönkre is tenni. Lehet, hogy Te is jobban járnál egy új kút fúrásával.

Kert jelenleg!
Burgonya:
Cleopatra Link Link
Desire Link Link
Aladin Link
Laura Link
Mozart Link
Belarosa Link

Hagyma Link
Kukorica Link

Hello.
Úúú. Nálad tuti néhány nappal elõrébb vannak most a növények, mint itt. Én még nem láttam virágzó yucca filamentosa példányt, de errefelé is bármelyik nap elkezdik a virágzást.
A cylindropuntia imbricata még nem virágzik?

Akár. Kérdés, milyen 1-1,5 hét.
----------
Y.filamentosa: Link

Ezek a centrifugál szivattyúk 8 - 9 méter szívómélységig használhatók! Mi , akik mélyebb rétegekben találunk csak stabil rétegvizet nem tudjuk ezt használni. Környékemen nagy aknákat ástak a kút mellé, úgy fel bírták ezzel a szivattyúval is szívni a vizet, el kellett érni, hogy a lábszelep, és a szivattyú távolsága 9 méteren belül legyen. (Nem neked írom: Az emelõmagasság egészen más dolog, egy rétegvíz mélységhez szivattyút választani szívómélységhez kell!)
Bebe! OLvasva a kút paramétereket a helyedbe sürgõsen megszabadulnék a sok gondot, okozó membránostól, ilyen kútnál tetszés szerint bármit használhatsz, nagy vízhozam mellett! Félreértettem az írományod, azt gondoltam 30 méteres mélységbõl kell vizet felhoznod! Ilyen mélységbõl a membránosnak is nagy teljesítménnyel kellene nyomni, nem mûködik megfelelõen, valami elkophatott benne.

Lujó, Rossmann: Köszönöm a tanácsokat! Nekem ásott kút van a telken, a víz kb. 2,5 kútgyûrûnél kezdõdik és kb. 6 a mélysége. A csapadékhiány miatt elég "unalmas" 2 órán keresztül tartani a locsoló csõ végét, ezért gondolkodom valami más megoldáson. Nekem a csepegtetõ öntözés is tetszik csak valóban attól tartok ha visszafojtom akkor tönkremegy a szivattyú. A locsolócsõ egyébként 3/4 ".

Milyen a tömlõ átmérõd? 1/2 "-os tömlõn 7,6-szoros a nyomásesés, mint 3/4 "-oson, és 32-szeres, mint az 1 "-os tömlõn. Az öntözõ fejeknek is van nyomásigénye.
Az szivattyú, ami nálam elbír egyszerre három bólogató öntözõ fejet, 1,1 kW-os, jet típusú. Emlékeim szerint 80 l/perc a vízszállítása 3 bar üzemi nyomáson. A te szivattyúd legfeljebb árasztásos öntözésre való. Térfogat kiszorításos elven mûködik. Ha nagyon visszafojtod (pl. öntözõ fejet raksz rá), leégetheted. Azt, hogy ténylegesen mit bír a szivattyú, típusfüggõ.
Egy javasolt típus tartós használatra pl. JSWm 15M Link
vagy hasonló. Ennél jobb, drágább szivattyút otthoni használatra szerintem nem szabad venni.
Az ALKO jet 601 (jelleggörbét nem találtam róla) számomra kicsi lenne, az a motorteljesítményébõl ítélve valamivel kevesebbet tud, mint a JSWm 10M, amivel csak egy öntözõ fejet tudnék üzemeltetni.
Merülõ motoros szivattyút ott kell használni, ahol a kb. 7 m-nél mélyebbrõl kellene szívni a vizet. A jet elvû szivattyúk elvileg 9 m-t is tudnak – gázmentes vízre, amilyen a valóságban nem létezik.
Kútszivattyúk: Sajnos csak csúcsminõséget ismerem, az pedig nagyon drága. 3 m3/h – 4 bar kategóriában 300 – 600 Euro-ba kerülnek. Legalább 100 mm-es kútátmérõt igényelnek. A víz homoktartalmára nagyon érzékenyek.

Nekem is mélyen van a víz, 14 méteren van a szivattyúm, membrános. Ezt óránként egyébként is ajánlatos kikapcsolni , pihentetni( gyártó ajánlása), mûgyantába van ágyazva a tekercse, és hiába van vízben rendesen tud melegedni. Jól elvagyok azért vele, csepegtetõ öntözést alkalmazok a kertben, és a fákat is öntözöm. Ráadásul elég rendesen homokol a kutam, és ilyen szárazságban, nagy igénybevétel mellett gyakran kell a tömítéseket cserélni. Mélykútit ne vegyél ha bõven van homok behordás a kútban (annak ellenére hogy kellõ magasságban fel van emelve a kútfenéktõl!) mert a homok megeszi, igen drága mulatság. 4 bár körüli nyomást tudni kell a membránosoknak, tehát nem fog leégni a szórófej miatt. Én a csepegtetõ öntözést favorizálom, ezt lehet minden napszakban, nem okoz gondot a perzselés sem.,

Valami hasonlót nekem is be kell szereznem, mert amit most használok (membrános búvár) annak a végén 30m után alig van nyomás (350W), és tartok attól is ha szórófejet teszek rá leég.

Hú, a szórófejes tápoldatos öntözés nekem is nagy rákfeném, egyelõre marad a régi recept, öntözõkannánként kimérem, összekutyulom és tövenként kiöntözöm.
Illetve idén permetezõvel lomb-trágyázok.

Köszi a választ!
Öntözésre most egy ALKO jet 601 inox van rendszeresítve, és ehhez 4db netafim meganet 450l/h szórófej van felszerelve. Ezt a szivattyút használom csepegtetõ öntözéshez is, csak itt a többlet vizet elvezetem egy tartályba, aztán vissza a szivattyúba /így tápoldatozni is tudok/ Egyébként van egy orosz Kama szivattyú is, tavaly azt használtam szórófejezéshez Duna szórófejjel, de a vetésforgó miatt most két kisebb részbe kellett tenni a krumplit, oda meg már az nagy volt.

A kaktuszod egy Echinopsis eyriesii(?) ha szaporítani akarod akkor óvatosan válaszd le. Ha nem akkor nyugodtan rajta hagyhatod, késõbb ezek is fognak virágozni.
Egy kérdés: milyen szivattyút használsz a permetezõ öntözéshez?
Gratulálok nagyon szép a kerted!

Az téli sarjadékhagyma, kora tavasszal mikor elkezd hajtani akkor nagyon finom, zsenge, késõbb már íztelenné és keménnyé válik. Egész évben kinn van a földben, csak néhány évente érdemes szétosztani a tövét, ha tavasszal nincs fogyasztva sok belõle.
Siheone: ezek is gyönyörûek. Felénk még csak most kezd terjedni a yucca recurvifolia, de így is csak itt-ott látni néhány példányt, a filamentosa-ból viszont vannak egész idõs példányok is, épp a szomszéd ház elõtt is van egy kb 20 éves, ami idén 7 virágszárat hozott. Képet hozok majd róla.

Hello Vikarel és köszi.
A "nem télállókhoz" sajnos egyáltalán nem értek. Amúgy gratula, hogy virágzik.
Nálam ma az escobaria leei is kinyílt. A legkisebb télálló kaktuszok közé tartozik, a maga néhány cm-es magasságával. Link
Az escobaria sneedii már 2 hete folyamatosan virágzik. Link
A yucca recurvifolia-k virágai a napokban a legszebbek. Legalul már fonnyadnak, de legfelül még bimbók is vannak. Link

Az utolsó, kerti utas képed alján az út két oldalán van egy hagymaféle, az milyen hagyma?

Köszi. Az a baj, hogy a szilvánál a mázgánál van egy kis lyuk is. A kajszi pedig akkor valszeg megfázott, pedig füstöltem neki.

Szia! A szilvának van ilyen könnyezése, nem biztos hogy kukac. Gyorsan nõ a magház, az is okozhatja ezt a mézgásodást.(túlöntözés? ).
A kajszi kifli szerû deformált gyümölcs hullása sajnos a megfázás utójele, nem termékenyült meg a magház, ill. elhalt az egyik oldali szövet rész. Van ez természetes esetben is, ha túl sûrû a gyümölcs-kötõdés, vagy fajta jelleg.

Szakik. 2 probléma van a fámon.
1. A cseresznye nagyságú szilvából hajszálvékony "gyanta szálak" lógnak ki.-gondolom valaki(k) beköltöztek
2. A kajsziról pedig rengeteg kifli alakú kis kajszi esik le, napi kb .10 db

megoldást tud valaki??

Most jövök Letenyérõl, összefutottam egy kedves ismerõssel, akinél egy szatyor kajszi volt, Pestre küldte a lányának.
Gyorsan felugrottunk a szõlõhegyére, ahol érik az Auróra nevû korai kajszi Link
A szomszéd fája Link Link Link
A másik szomszédé Link
Nagyon finom volt, voltak már a fa alatt lepotyogott túlérettek is Link Link

Köszi! Zivatarnak is!
Én 15 mm körüli mennyiséget próbálok egyszerre kiöntözni, ha az idõ engedi (szél). lombtrágyát én is szórtam.
Dr. zivatar: Most néhány nap én sem tudtam öntözni mert szétégett a szivattyúban a kapcsoló, de tegnap este már sikerült beüzemelni. Esõért meg szorítok, hogy legalább öntözni tudj a patakból.

Fantasztikus mérnöki precizitású a kerted!

Sajnos nálam az öntözés leállt imádkozok a hétfõi és a keddi napért hogy legalább a hegyekben essen valamennyi hogy megindulna egy kis víz, Link .