2024. november 28., csütörtök

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#2789
Egyetértek azzal, hogy lehetõleg több figyelmet kellene manapság az embereknek szentelni az idõjárás elõrejelzések felé. Természetesen nem árthat, ha látják milyen eszközökbõl is dolgozik mondjuk egy szinoptikus. Manapság sokan nem tudják mit takar a meteorológus. Pedig a meteorológus ha szakosodik tovább a munkája során, lesz klimatológus, szinoptikus....
Egyik volt csoporttársamtól megkérdezték, hgoyan is jeleznek elõre és hát persze viccelõdtek, hogy biztos üveggömb. Szépen elvitte õket és megmutatta mennyi mindent használunk fel. Utána már nem viccelõdtek, rájöttek, hogy ez is egy igen komoly, nagyon komoly tudomány. Ráadásul ha még mindig nem lenne ez a fajta elõrejelzés akkor nem lehetne biztonságosan utazni repülõvel, hajóval....... és sok minden nem lenne, vagy éppen kevesebben élnénk a mostaninál a Földön.....
#2788
De a médiának - még az olyan speciálisnak is, mint az NG - tömegeket kell elérnie, õket pedig tájékoztatással nem lehet, csak figyelemfelhívással.
Éppen az augusztus 20-i eseményeknek köszönhetõen elértem, hogy az apósom azóta állandóan nézi a gfs-t, és érdekesebb helyzetekben a radarképeket. Pedig 78 éves, de felkeltette az érdeklõdését. Ettõl nem képzeli okosabbnak magát a meteorológusoknál, de tájékozottabb.
Még neki is feltûnt az izlandi alacsony nyomású zóna, legfeljebb még nálam is laikusabban fogalmaz. De az a lényeg, hogy minél több ember kezdjen el vele foglalkozni, és legalább alapismereteik lesznek.
#2787
Ki tart vissza? :-) Szívesen látunk!
#2786
Jaj ha egyszer a Mecsekben túrázhatnék vagy 20 km-t, egy napfényes hétköznapon...kacsint
#2785
Én és a tõmondatok..Snowhuntert plagizálva:he-he!nevet
A self területeken, óceán és tengerpartokon az NaCl magképzõdés valóban lényeges elem.A párolgás mellett a hullámmozgás kinetikus sajátosságaiból eredõen, a vízrészecske zárt orbitális pályája, magas- vagy laposparttól függõen erõsen eltorzul.Lapospart esetén, (hullámorajlás) a fenék közelség miatt asszimetrikiussá válik, ahogy írtad tarajozódik a felsõ gyorsabb réteg.Magaspartnál függõleges a megnyúlás (hullámtörés).Tulajdonképpen szinte mechanikusan "kirázódik" az NaCl az óceán vízébõl, és "beporlik" a felette lévõ mindig mozgó légrétegbe.
A bioszféra szerepe pontosabban itt nem mint önálló geoszféra (az élet tere) fontos, hanem mint az egyes geoszférákat összekötõ, köztük anyag és energiaáramlásokat indukáló és lebonyolító különleges státuszú övezet.Az atmoszféra kemoszintetizáló mikróbáitól, a litoszféra anaerob baktériumaiig.De nem véletlen az sem, hogy e folymatok felismerésében épp a meteorológusok és a meteorológia tudománya jutott a legmesszebb, ma már inkább az éghajlati rendszer terminust használva.
#2784
Sic itur ad astra!nevet
#2783
Annak, hogy a "nép" mit ért a meteorológia nyelvébõl mit nem több meghatározója van. Egyrészt a meteorológusnak is következetesnek kell lennie, és megfelelõen használni a terminológiákat. A másik oldal, hogy sajnos kellene egy rendszeres TV-ben rádióban elhangzó tájékoztatás, ismeretterjesztés, melyik szó mit jelent.
A médiában (sajtó, TV) is változó melyik milyen. Melyik mit ad el. ... Nem szeretnék ebbe belemenni konkrétan, nem is dolgom. Tisztelet a kivételnek.
A 20-i esemény nehezen prognosztizálható volt 24 órával elõtte, hogy Budapestre estére mi lesz. Természetsen én is néztem az elõrejlezéseket, de a figyelemfelkeltés is lehet helytelen. Gondolok itt arra, ha túlzásba esik a figyelemfelkeltés és nem oly mértékben jön be. Sajnos ma még Magyarországon nem olyan az ideológia, hogy ha egy veszélyes idõjárási esemény prognózisa nem jön be akkor megnyugszik az ember és örül neki, hogy elkerülte. Inkább most olyan, hgoy na tessék ezt is elszúrták.
Mindenesetre aki készített egy rendes elõrejelzést maga mondjuk egy teljes 5 napos idõszakra elõre, az tudja mennyire nem egyszerû és idõ igényes, pláne szakértelem és figyelem igényes. Ráadásul objektívnek kell maradni és a tapasztalatokra is jól hagyatkozni.
Nem akarok a fórum nevének megfelelõ témától eltérni, így ezen fejtegetést abba hagyom.
#2782
Vida Gábor profomé az érdem, nem az enyém. Nagyon ajánlom a bioszféra evolúcióval foglalkozó cikkeit, könyveit.
Örülök, hogy mostanában - a régi formát hozva - a fórumban sok érdekes hozzászólást lehet olvasni.
#2781
Ez a tévedés, bár sokszor a média képviselõi is tájékoztatást emlegetnek. Ezzel szemben - ezért írtam nagybetúvel az elõbb - a figyelemfelhívás a lényeg.
A várható viharról augusztus 20-a elõtt is tájékoztatták az embereket, ám igazi figyelemfelhívás nem történt, mert az érintetteknek nem volt érdekük, hogy egy esetleges vihar miatt százezrek ne menjenek ki az ünnepi bulira. Ezért csak tájékoztatás történt, és nem figyelemfelhívás. Ha a a búlvárnak nevezett termékek olyan címekkel vezetik fel 20-át, hogy ítéletidõ, felhõszakadás is LEHET, akkor esetleg sokan maradnak otthon, vagy legalább jobban figyelnek az elõjelekre.
De csak azt mondták, hogy változás történik idõjárásunkban, végetér a meleg, lehûlés kezdõdik, helyenként záporok zivatarok. No, ebbõl semmit nem ért a nép, ahogy másbõl sem, annak isszuk a levét, de az már nem ide tartozik.
#2780
Apádnak sem hiszem el, csak ha küld tíz dekát szárítva!:-)
Mi blanchirozni szoktuk, de száírtva jobban megtartja az ízét. Sajnos az idei szezon kimaradt, mert ennyi csapadék után még a Mátrában is csak lábgomba nõtt.
Ám de a varjak!:-)
#2779
Természetesn a média dolga részben a tájékoztatás, tény közelés hitelesen! Természetesen azért a legrosszabb forgatókönyveket említik (nem csak a médiában) mert így látható mi lehet ha nem cselekszünk idõben.
#2778
Nem Floo találta, hanem valaki Rédics felé, újságban volt, onnan tudja Floo.
De az apám tegnap úgy 5 kiló fenyõpereszkét szedett, ami meg októberi gomba...
#2777
Igenis, tanár úr. nevet
#2776
Áh, azt nem hiszem, hogy nagyobb mennyiséget találtál december 3-án. Küldj ízelítõt, elég tíz deka szárítva!:-)
Egyébként ezen látszik, hogy az a kis november eleji fagy sem hibernálta a gombaspórákat. Én már jó ideje mondom, hogy a természet visszajelzései alapján - növények, varjak - gyatra lesz az idei tél. Fõleg a varjak mutatják nagyon érzékelhetõen, mert komolyabb telek elõtt Pestet mindig ellepik.
#2775
A média mûködése egyszerû.
Még a tudományos folyoiratok is csak azt tudják eladni, ha szélsõséges dolgokra hívják fel a figyelmet. A "semmi gond, ez még belefér" jellegû cikkekre senki nem kíváncsi. Még a NG sem készít olyan filmeket, cikkeket, amely ne akarna figyelemfelhívó lenni. Az a média dolga.
Tehát óriási tévedés, ha azt kérjük számon a médián, ami a dolga. A FIGYELEMFELHÍVÁS.
#2774
És az emberi metángáz? Egymillirárdról nyolra nõttünk!:-)
#2773
nevet Látom Te is híve vagy az inkább szépen leírom, mintsem tõmondatokban megfogalmazva és információ vesztést okozva ezzel helyzetbe kerülj.
Errõl az jutott eszembe, amikor hasonlóan vizsgálták a felhõképzõdéshez szükséges kondenzációs magvakat, fõleg a partok közelében. Úgy találták, hogy az egyik, ilyen fontos mag a NaCl. Nem értették, hogyan is kerül a légkörbe. Majd rájöttek, hogy a hullámok taraján perzódó vizet könnyedén a magasba juttatja a szél és ezek elpárlásából (illetve a tarajzás végetti könnyebb párolgás miatt) jut a légkörbe a só, mint kondenzációs magvak egyike.
A bioszféra szerepe nagyon is lényeges. Nem hiéba van hogy az 5 szféra egyensúlya, kapcsolatrendszere határozza meg a klímát.
#2772
Wow nevet
#2771
Ez de jó volt már!
Jó lenne, ha sok ilyesféle olvasnivalót kapnánk a fórumokba!
#2770
Én egész más oldalról szerettem volna megvilágitani azt hogy december elsõ napjaiban a vargányát lehet szedni....
#2769
Az egymásnak gyakran ellentmondó, különbözõ teóriájú alapvetõen légkör fizikai, kémiai (kiegészítve óceanológiai, csillagászati, történeti ökológiai stb. adatokkal) input paraméterekre alapuló modellfuttatások, szcenáriók és az ezekbõl készülõ globális éghajlat-elõrejelzések regionalizálási modelljei (félempirikus, empirikus, GCM, csatolt vagy beágyazott, LAM:-) stb.) nagy hiányossága a bioszférikus szabályozó rendszerekben (az egyes geoszférák közötti oda-visszacsatolási mechanizmusok) való gondolkodás hiánya. Emellett e fórumban is mindig visszatérõ vesszõparipám, hogy a rendkívül bonyolult, összetett mikrobiális alapokra visszavezethetõ, de globális hatású biogeokémiai anyagkörforgalom "feed-backjei" messze fontosságuk és meghatározó szerepük alatt kutatottak és ismertek. Pedig e bolygó több milliárd éves klímatörténetében - sok más nagy fontosságú és ma már behatóan tanulmányozott folyamat mellett - döntõ szerepet töltenek be. Furcsa kettõség figyelhetõ meg ebben:intracelluláris szinten hihetetelen távlatokig jutottunk el, de rendszerszemléletbe helyezve, a bioszféra hierarchiában a szupraindividulális szinteken még messze vagyunk a gyerekcipõben való járástól is. Ennek elsõsorban a jelenlegi tudományos világ sajátosságaiban kell a gyökerét keresnünk.(Lásd kumulatív impaktok és citációs indexek illetve pályázati rendszerek összefüggései.)
A bioszféra evolúció ismerete, a bioszférikus szintû gondolkodás elengedhetetlen a jövõbeni földi klímaváltozások modellezéseiben (is!). Anélkül csak vak botorkálás az egész, a sok ismeretlenes egyenletek világában, a valós inputok és outputok feltérképezése nélkül.
Mirõl is van szó a fent említett bioszféra mûködést (és ezzel az éghajlatváltozást is) szabályozó biogeokémai anyagkörforgalmak bonyolultsága terén?
Egyetlen kicsiny példaszomoruAzt hiszem írtam már itt errõl érintõlegesen.)
Az Atlanti-óceán jellegzetes "tenger szaga" effektus. Óceánok éghajlat kutatását és algológiai,zooplankton kutatásokat sikerült ez esetben összekapcsolni. Gázelegy elemzések során (gázkromatográf) kiderült, hogy a szagért felelõs molekula a metil csoportos dimetil-szulfid (DMS,CH3-S-CH3). A párhuzamos klímakutatások közben az óceánok feletti felhõképzõdéssel foglalkozva, az ott mindig limitált mennyiségben rendekezésre álló molekuláris kondenzációs magokat kereste. Meg is találta az SO4 részecske képében.De hogy kerül ilyen mennyiségben a nyílt óceánok feletti magaslégkörbe?Hosszú idejû kooperatív szintézissel sikerült a két külön kutatásnak feltárni egy szép feedbacket. Az óceánban élõ algák a vízbõl nagy mennyiségû nitrogént, ként, ásványi anyagokat vesznek fel anyagcserefolyamataik szabályozásához. Sejtmembránjukba ezekbõl egy DMSP (dimetil-szulfid-protein) molekulát építenek be, mely tulajdonképpen fagyálló anyagként mûködik a hideg vízben, megóvva a sejtenbelüli sejtszervecskéket a tartós hideghatástól. Azonban az algák alapvetõ táplálékai a herbivior zooplanktonoknak. A lebontás során a protein hasznosul a planktonban, a DMS molekelula pedig a plankton pusztulás után (bakteriális lebontás) DMS-ként kerül az óceán vizébe. Itt a folymatos hullámzás során a vízfelszinen oxidálódik és a metil csoport is leválik a kénrõl. Így jön létre az SO4 részecske és kerül a toposzférába, meghatározó szerepet töltve be a felhõképzõdésben és ezáltal a besugárzás mértékében.Termosztát elvhez hasonlóan ha nagy az alga aktivitás, erõs lesz a felhõzöttség, kevesebb bejutó napfény, inaktivizálódó fotoszintézis, kevesebb DMS, kevesebb SO4, kevesebb felhõ, több napfény, aktív alga, több DMS, több SO4, több felhõ.Gyönyörû önszabályozó cirkuláció, ciklikusság.Nyúljunk bele egy kis algapusztitó szennyezéssel (vagy bármilyen természetes eredetû folyamattal, pl. nitrogén csökkenés) és ezerszálú kimenetek modellezhetõek, melyek jelentõsen befolyásolják majd az óceánok klímáját (is!).És ezzel a dominó elv tovább görgethetõ.Mindez azonban lényegében a sok-sok hatótényezõ ellenére egy parányi algától indult ki.És számtalan bioszférikus feedback közül ez csak egy ismert körfolyamat, mely meghatározó a klímánkat (is) nézve.

#2768
Floo, ezekre a jelenségekre gyakran nincs válasz - szerencsére. A terepen töltött idõszakoknak az a szépsége, amikor váratlanul bukkan fel egy-egy gombapopuláció, madárcsapat, orchideás gyepfragmentum, stb. És megvan ennek a fordítottja is, persze. Ha nem gazdasági, kizárólagos gyûjtési szándékkal jársz gombászni, olyan új helyekre is eljutsz majd, amit te fedezel fel magadnak, kedvezõ esetben zarándokhelyeddé válik. Ehhez idõ kell: nem lehet "másfél órára kifutni" gombászni, úgy elvész a hangulat, az egész természetjárás lényege.
#2767
Azt érdemes végiggondolni,mi kellett ahhoz hogy 2 napja vargányát találjanak Rédics mellett,a hüvösnek,esösnek kikiáltott Alpokalján(Zala megyében)!??

A vargánya amugy is egy elég kényes gomba,sokféle tévhit terjeng róla hogy meleg kell neki meg esö,hát nagyon gyakran esö és meleg után sem jön ki összel vagy nyáron,nem tudni miért,de hogy december 3-án vargányát szedjenek elég komoly mennyiségben,ez azért nagyon durva,hisz akkor azon a helyen heteken át olyan feltételek kellenek elõtte,mert egyértelmü hogy a nagy höingás és a hideg nem kedvez neki!
Mert összel eper mindig virágzik meg a gesztenye másodvirágzása is normális összel,na de a vargánya....
Nemgyenge!
#2766
Értem, amit mondasz, sõt most méginkább. Azonban azthiszem egyet tudunk érteni abban, hogy az a 0,1-0,2 fokos melegedés, vagy éppen hûlés is "sok". Persze harmad, negyed annyi, mint a 0,7.
A Maunder-minimum idején 1362-64W/m2 körül alakult a napállandó értéke, míg a XX. században 1370-1378 W/m2-es érétkek közt mozgolódott. A mostani XX. század végi értékekhez viszonyítva, a minimum idején mintegy ~1%-kal volt gyengébb a nap aktivitása, míg a XX. száazdban ~0,1-0,5% körüli a változás. Természetesen vegyük azt is persze figyelembe, hogy ha erõteljesebben "süt" a Nap, jobban hat az ÜHG hatása is.
#2765
Svadasz: a Maunder-minimum kb. egy nagyságrenddel nagyobb változást jelentett a napsugárzásban, mint a XX. századi változások, ezért egyáltalán nem meglepõ, ha csak az elõbbi hatott jelentõsen az éghajlatra... A 100 év alatti 0,7 fokos melegedés valóban jelentõs, épp ehhez képest mondom nagyon kevésnek azt a 0,1-0,2 fokot, amit ebbõl a Nap okozhatott.
#2764
A jelentésükbõl és adatokból kiderül, hogy hasonlóan meleg periódus utoljára a 800-as, 900-as években volt. Melyeket az 1000-es évek egyik leggyorsabb lehûlése követte, melyben töttször is befagytaka tengerek Európában és pl Franciaországban is fél évig volt hótakaró a feljegyzések szerint (Réthly A.). 1011 valószínûleg mindenidõk leghidegebb telei közé tartozik, mely során a Níluson is jég képzõdhetett. A legfigyelemre méltóbb az õ vizsgálataik szerint is a rendkívüli szélsõségesség mely a kis jégkorszak beálltáig jellemzõ volt (látható a nagy szórás, mely csökken, majd ismét növekszik a XX. századra).
Noha elsõsorban Alpok térségére mérvadó a jelentéseik és eredményeik, mégis az egyes szakaszok a klímatörténelemben jól kivehetõk és hazán klímatörténetével jól egyezik (részben tõlünk is származó adatokat is felhasználatk). A Nap tevékenyéségét is figyelembe veszik, illetve ábrázolják, illetve a vulkáni aktivitást. Továbbá könnyen elképzelhetõ, hogy a Golf-áramlat nyomvonala is ilyen távon bõven változhatott, így hatva az Alpok éghajlatára is. Tény, hogy durván 6-8000 éve monoton csökken a Föld átlaghõmérséklete (GIPS CORE 2). Ilyen szempontból nézve a mostani felmelegedés, csak valami visszatornázás féle. A XX. század közepi háborúknak, robantási kísérleteknek köszönhetõen elég sok aeroszol jutott a légkörbe. "Kedvezõtlen" hatású volt a sugárzási viszonyok szempontjából a kén-dioxid kibocsátásának csökkentése (hûtõ hatású), mely a "90-es évekre jelentõsen redukálta ennek mennyiségét, és csökkent a savasesõ mértéke is. Félreértés ne essék, szükséges volt. Azonban minden egyes esemény melyet a Földön az ember elindít van egy jó és rossz oldala is. Az utóbbi évek erõteljesebb melegedéséhez hozzájárul a növekvõ naptevékenység, a növekvõ ÜHG-hatás, aeroszol csökkenés.... Legutóbb amerikai és japán kutatók, csillagászok, akik a Nap aktivitását vizsgálják arra a következtetésre jutottak, hgoy ismét gyengélkedni fog kedves Napunk, ez lehetõséget teremt esetleg kicsit hogy idõt nyerjünk az éghajlatváltozással szemben és tovább csökkentsük az ÜHG általunk kibocsátott mennyiségét. Ellenben ha jól emlékszem a japán kutatók viszont azt vallják, hogy msot még aktívabb lesz a köv periódus. Mindenesetre ha egy aktívabb naptevékenység lesz, még jobban érzõdik az ÜHG hatás. Ha esetleg elmaradna, és valóban egy újabb "minimum" idõszak lesz (mely a Nap aktivitásának periódusait tekintve igencsak idõszerûvé vált) az is elég rossz hatással lehet bolygónkra.
A médiával kapcsolatban a legtöb helyen inkább a legrosszabb forgatókönyvekrõl szólnak a lapok, hírek. Ezek közé valóban az a leginkább drasztikus lehetõség tartozik mely szerint, 2100-ra 5,8 °C-kal is nõhet a Föld átlaghõmérséklete, és ez már szinte elegendõ hogy elolvadjon Grönland jégpáncélja is akár. Persze ott a másik véglet, hogy ez akár abba is torkolhat, hogy módosul a Golf-áramlat és beköszönt a jégkorszak Európára (persze ez mindenütt máshol is megváltoztattja az éghajlatot, de erre nem igen térnek ki általában). Egy német kutató csoport, (vagy osztrák) éppen egy ilyen forgatókönyvet vizsgáltak, miszerint melegszik a Föld durván 2200-ig majd módosul a Golf-áramlat és lehûlés kezdõdik pár száz évre az észak-atlanti és európai térésgben.
Az eseményekete tekintve, illetve a klímatörténelmet, elmondható, hogy vannak szélsõséges idõjárási események gyakoriságának kedvezõ idõszakok és kevésbé szélsõségesek is, váltakoztatva egymást.
#2763
Ha azt nézzük, hogy 100 év alatt átlag 0,7 °C-ot melegedett a Föld átlaghõmérséklete (0,4 a XX. század elejére, 0,4-0,5 a XX. század végére ~15 év alatt, idõközben volt egy kisebb hûlés is) és végig nézzük ez mit jelent az egyes évszakokban, máris látjuk, hogy igen az a néhány tized fok is jelentõs.
A naptevékenység változásai mindenképpen hatottak. Fura lenne, ha egy idõszakra azt mondanánk hatott (pl. Maunder minimum, Wolf minimum), másik idõszakra meg nem (XX. század eleje). Természetesen sok tényezõ is hatást gyakorol még: aeroszol, vulkani aktivitás, emberi tevékenység (üvegház gáz koncentráció növelés, háborúk általi szennyezés, kísérleti robbantások, földhasználat, urbanizáció...)....
#2762
Köszi
#2761
Parancsolj: Link
#2760
Belinkelnéd a forrást, szeretném elolvasni. Utána tennék véleményt.
#2759
A CO2-molekulák a Marsról is legfeljebb százmillió éves idõskálán szöknek el számottevõ mennyiségben - ha gyorsabb lenne a folyamat, akkor már egyáltalán nem lenne ott légkör. (A szökési sebesség kb. 40%-a a földinek, de a T alacsonyabb, ráadásul a CO2 viszonylag nehéz molekula...)
#2758
Idõzített bombán ücsörög az emberiség

Ahogy egy nemrég bemutatott film címe mondja: "Kellemetlen igazság", de az emberiség egy idõzített bombán ücsörög. Magyarországon november közepétõl játsszák a mozik azt a dokumentumfilmet, melyben az USA egykori alelnöke, Al Gore hívja fel a figyelmet a globális felmelegedéssel járó környezeti katasztrófára. Az ügy kapcsán az Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlõdésért elnevezésû szervezet szakmai beszélgetést tartott. Kriza Máté igazgatóval Bodnár Kriszta beszélgetett.

Hanganyag meghallgatása: Link
#2757
Na akkor indulok vargányászni.....december 6-án nevet
#2756
A ZAMG közzétette egy nemzetközi tudóscsoport legfrissebb kutatási eredményeit, mely szerint az elmúlt 1300 évben nem volt olyan meleg az Alpok és környékének klímája, mint jelenleg.
A tudósok jégfúrással, fák évgyürüinek vizsgálatával, régi feljegyzések katalogizálásával a 8. századig rekonstruálták a klimatikus viszonyok alakulását, és arra az eredményre jutottak, hogy kb. 1890-ig tartott egy "kis jégkorszak" (1850 környékén a gleccserek az utóbbi 8200 év legnagyobb kiterjedését érték el), majd ezután melegedés kezdõdött, ami kb. 1950-ig tartott.
Ami ezután következett, azt a kutatók "a sötétség korának" nevezik; a múlt század közepétõl, bizonyíthatóan emberi tevékenység hatására "elképesztõ" mértékü légkörszennyezés történt, aminek hatására csökkent a felszínt elérõ napsugárzás mennyisége, így csökkent a hõmérséklet is (ebbõl adódnak az akkori "nagy telek"). Paradox módon a 80-as évektõl teret nyerõ környezetvédelem számlájára írandó az azóta tartó melegedés, ugyanis egyre kevesebb szennyezõ anyag jut a légkörbe, azaz nõ a napsugárzás mennyisége, ami melegedéshez vezet; ez a melegedés tovább folytatódik.
A tudósok kitértek a "médiaeffektusra" is, a sokfelé sokszor beharangozott horrorszcenáriót, miszerint a következõ 100 évben a tengerek-óceánok vízszintje 4 m-t fog emelkedni, egyszerüen csak "abszolút hülyeségnek" nevezik. Emelkedni fog, de mértéke "csupán" 40-60 cm-re tehetõ, ami azonban szintén "több, mint elég".
Kitérnek az extrém idõjárási jelenségekre is. Az elõrejelzések lehetõségét, miszerint a jövõben az extrém idõjárási események száma növekedni fog, tudományos szempontból "lehetetlennek" nevezik.
A kutatás eredményeként egyértelmüen bizonyítva látják a sokak által még mindig elutasított klímaváltozás tényét.
#2755
taki, az katasztrófa lenne, mert a sört se szilárdan, se légnemûen nem volna könnyû meginnod :-)
#2754
Azért azt se feledjük, hogy a marsi gravitáció könnyebben útnak engedi a kipárolgó CO2-t a világûrbe.
#2753
Hát... a földi átlaghõmérséklet 1-2 tized °C-os változását nem mondanám "jelentõsnek", ezt megbízhatóan kimutatni is nagyon nehéz lenne. Csak a XX. században ennek többszörösével ingadozott a hõmérséklet, és már ezt is nehéz volna pusztán a naptevékenységgel magyarázni... A Marson kicsit más a helyzet, ott a szárazjég párolgása (és az üvegházhatás ezzel járó emelkedése) miatt talán tényleg könnyebben "megszaladhat" egy beinduló gyenge felmelegedés.
#2752
Azt, hogy 1772-ben mi volt azt mibõl veszik?
#2751
Jogos a cement formula, mert a CO2 (szárazjég) szublimál, azaz a szilárd halmazállapotból azonnal gáz halmazállapotra vált. Úristen, mi lenne, ha a sör is így viselkedne?
#2750
Viszont nem félek attól, hogy a következõ 30 évben, ne legyen olyan tél, mely pl az 1940-es, 1960-as években volt.
#2749
Ide is ide illik:
Link

Link

Link
#2748
Az óriási változásokhoz elég már csak az is, ha a Jeges-tengert fedõ jégsapka teljesen eltûnik, felolvad. Ha már jelentõsen feldarabolódik az a legrosszabb, ugyanis onnantól kezdve felgyorsul a melegedés. Ha nyaranta eltûnne és õsszel meg elkezdene befagyni, iszonyatos ciklon képzõdés indulna meg õsszel a sarkvidéken. Gyorsan hûlne a levegõ a befagyó tenger felett, és a széleinél erõs ciklonaktivitás indulna meg akár. Ahogy haladunk a tél fele, egyre inkább elõre nyomulna a jég (illetve a jégtáblák is). Gyorsan változnának az albedo értékek, gyorsan reagálna a légkör is. Érdkes lenne végig gondolni.
Érdekes események lesznek a jövõben. szomoru
A CO2 tudtommal is szublimál nevet, dehát ha már "olvadásnak" írták nevet
#2747
Jogos kérdések.
Egy "cementezés": A CO2 (szárazjég) olvad, he-he ?
#2746
Érdekes dolog ez a jövõ
hazánk esetében
1. Fennoskandinávia a legutóbbi jégkorszak nyomaként, iszonyú ütemben emelkedik ki a tengerbõl, azaz észak európában roghamosan nõ a szárazföldek részaránya. Évente 1 cm, 100 évente 1 m emelkedés azaz akár 5 cm-es emelkedés is fõleg a botteni öböl rovására tõbb M-nyi területet jelenthet egy tengerparti részen.
2. ha valóban a grönlandi jég elolvad, grönland ugyancsak kiemelkedik (míg a trópusi vidékeken csökken) azaz az izlandi ciklonok jelentõsen gyengülgetnek eltünhetnek,míg a magas nyomású részaránya övezet ezeken a területeken jelentõsen nõhet. A ciklonpálya délebbre tolódhat a 60. szélességi körtõl fõleg télen, amely megnövelheti Európa déli részének csapadékát - többek között nálunk is.

Ezek persze nem egy emberöltõs, hanem legalább 1000 év.
#2745
Az a 0,1 % változás is jelentõs. Az a mi földi átlaghõmérsékletünkben is egy-két tized °C-ban megmutakozik. Mindenesetre valóban érdekes lehet, hogy miért "olvad". Elviekben az ottani jég többnyire CO2-bõl van, sõt mi több elviekben csak az szinte. Ha olvad, az azt jelentené, hogy üvegházgáz jelenik meg a "légkörében" (vagy növekszik). Lehet, hogy megindul újra az élet ott?nevet
#2744
Viszont én úgy gondolom, az erõsebb naptevékenység a besugárzásban csak minimális (kb. 0,1%) változást okoz, ami kevés lenne egy érezhetõ globális felmelegedéshez (bármelyik bolygón). Inkább arra gyanakszom, hogy a Mars pályájának is lehetnek periodikus változásai (mint a Földön a Milankovic-ciklusok), és ezek idéznek elõ hosszútávú éghajlatmódosulásokat, amiknek most épp a melegedõ ágát láthatjuk... Persze biztos foglalkoztak már azzal, hogyan alakul a Mars pályája, utána kellene olvasnom...
#2743
Végülis ez tényleg így van :-) Szõke vagyok, na.
#2742
De a napsugárzás x %-os változása a Marsra érkezõ besugárzást ettõl még ugyanúgy x %-kal változtatja meg...
#2741
Csakhogy a Mars másfélszer messzebb van a Naptól, mint mi, azaz a hatása is kissé kisebb mértékben érinti a vörös bolygót.
#2740
Elképzelhetõ, hogy ez a jelenség a Marson kapcsolatban áll a Nap XX. századi erõs aktivitásával? Amennyiben igen, az arra is magyarázatot adhatna részben, hogy a "90-es években 2003ig miért zajlott le olyan gyors ütemben a Föld átlaghõmérsékletének melegedése.

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-28 03:24:34

Budapest III. - Flórián tér

3.0 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131548

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.