Időjárási visszatekintő

Múlt éjjel heves zivatar vonult át, 20,6 mm esõt adott, ennek a nagy része 10 perc alatt hullott le. A június 49,6 mm-nél jár.

6.5 mm-t szórt ki magából a rendszer, kb. egy óra alatt. A júniusi csapadék eddig 65.5 mm, az éves pedig már 204.5 mm.

Itt a hajnali zivatarból 4,5 mm esõ esett,ezzel a hónap 52 mm, az évi mennyiség pedig 151,5 mm.

Az éjszakai zivatar kerek 4 mm csapadékot adott Mezõtárkányban. Június 34,9, az év 155 mm-nél jár.

Nálam 10,3mm jött le az éjszakai zivatarrendszerbõl.

A havi szumma már 75,3mm.

Az éjszaka felettünk átrobogott zivatar 25 mm esõt adott, felhõszakadás, jégesõ is jellemezte a villámtevékenység is igen aktív volt eddig ez az év zivatara.

Nálam 5,0 mm hullott a késõ esti órákban, látványos villámshow kíséretében. Jól jött, és közel átlagos így június, 51,2 mm eddig.

A tegnap este végeredménye 16,0 mm lett, ebbõl 13,0 mm esett le rövid idõ alatt a rendszer elején dübörgõ zivatarból. Pont a legerõsebb stádiumban kapott el: Link Szerencsére jég nem volt belõle, csak felhõszakadásszerû monszun, hatalmas cseppekben.
Majd a Budai-hegyek átmenetileg legyengítették, de aztán ismét erõre kapva, tarolt végig az országon.

A tegnapi 19,2 mm-es csapadék-mennyiséggel a júniusi csapadékösszeg 59,8 mm-re az éves pedig 145,8 mm-re emelkedett.

Pl. Térképes nézet Climate fülén megnézhetjük, hogy az egyes régiókban hogyan alakul a globális felmelegedés helyzete a hosszú távú adatok ismeretében, ami egyes helyeken lokális lehülés...

NOD32 nem jelezte, Norton IS sem jelez semmit.

Érdekes. Megnyitottam, az avast!-om azonnal blokkolta. Õ is "érdekesnek" találta.

Érdekes oldal: Link

Több lehetséges magyarázata van. Kettõ ezek közül:

1. A megnövekedett felhõzöttség és csapadék: Vulkáni por alapvetõen csak egy nedvesebb légtömegben képes növelni a csapadék mennyiségét. Magyarul, az Atlanti óceán fölött több felhõ és csapadák képzõdött, de a kontinens belsejében ez már nem tudott érvényesülni, mivel ott amúgy sem volt mi kicsapódjon a koagulációs magokra.
2. Makroszinoptikus ok: a vulkáni hamu által globálisan, vagy legalábbis hemiszférikusan lecsökkent besugárzási szint nagy valószínûséggel felborította a zonalitást, aminek egyenes következményei lehetnek olyan hidegbetörések, amelyek ma számunkra nehezen képzelhetõek el.

Azon a linken az látható, hogy csak Európa nyugati része volt hideg, Magyarországtól keletre pozitív anomália volt. A Tambora kitörése ott miért nem éreztette a hatását?

Nem tudom, a 70-es években sok kidobásra ítélt kiadvány mai napig nem publikus maradványai vannak meg nekem.
Egyikükben az 1781-1970 közti 190éves folyamatos idõsor havi adatai erõ eltérést mutatnak a Te gyûjtéseiddel.
Az viszont igaz, a XX.sz. elõtt bizony ahány gyûjtés, annyiféle változat.

Nem csak nálunk, máshol is Európában hidegebb volt az 1815/16-os:

Bécs:
1815/16:-1,2°C 1816/17:+1,9°C

Prága:
1815/16:0,0°C 1816/17:+2,3°C

Milánó:
1815/16:+0,1°C 1816/17:+3,0°C

Párizs:
1815/16:+2,1°C 1816/17:+5,2°C

Armagh:
1815/16:+2,7°C 1816/17:+4,2°C

De Bilt:
1815/16:+0,8°C 1816/17:+3,8°C

Berlin:
1815/16:-1,8°C 1816/17:+1,0°C

Stockholm:
1815/16:-4,6°C 1816/17:-0,3°C

Varsó:
1815/16:-5,6°C 1816/17:-1,4°C

Vilnius:
1815/16:-6,8°C 1816/17:-1,4°C

Azokat a homogenizált adatokat, amik most az oldalamon láthatók, korrigáltam, mert nem voltak különbségek az egyes hónapok korrekciós tényezõi között, amikor az eredeti mért adatokkal összehasonlítottam. Amikor viszont a lõrinci több évtizedes adatait összehasonlítottam a belvárosival, akadtak eltérések. Éves szinten 0,1°C volt csak az eltérés, de volt olyan hónap, amikor 1,2°C. A kisebb eltérés nyáron volt. Ebbõl én arra jutottam, hogy az ÉNy-i áramlás a nyáron erõteljesebb hõsziget DK (Pestszentlõrinc) felé történõ elmozdulása idézheti elõ. A régebbi (20. század elõtti) anomáliák meghatározásánál régi éghajlati térképeket kerestem, de az 1870-es évek elõttiek ezekbõl nem találtam, a többinél a Hohe Warte és Buda közti eltéréseket vettem alapul, mivel Hohe Warte akkoriban Bécs ÉNy-i szélén volt, és az uralkodó széljárás a város ellenkezõ irányába mozdítja el a hõszigetet, kisebb torzítást okozva az adatokban. Miközben ezzel a korrigálással foglalkoztam, az is kiderült számomra, hogy az 1790-es években több év budai adata elveszett, amit a Hohe Warte-iekbõl pótoltak.
A sok mérési hely és mód miatt igazságot soha nem lehet majd tenni. Az eredeti adatok jók arra, hogy tudjuk, hogy épp pl. a várban, a Gellért-hegyen vagy a Lánchídnál milyen volt egy hónap. Összehasonlíthatóság szempontjából mivel senkinek se lehet igaza a rengeteg módosító tényezõ miatt, mindenki azt a változatot fogadja el, amit a legjobbnak lát.

A homogenizálás miatt az eredeti sorhoz képest elõfordulhat 0,1-0,6°C közötti eltérés, ám az 1°C feletti nem igazán.

Nem tudom, VáraljaMet honnan meríti adatait, amikben láthatóan alacsonyabb értékekkel operálnak (most ez: Link ), ám a hivatalos budapesti (elõtte budai) idõsorban +0,9°C szerepel 1816. januárra.

Szintén az 3. hõségnapját jegyezhettem fel tegnap az évnek, és végre volt ereje is 32,8 fokig emelkedett a hõmérséklet. Ma már esélytelen, élénk északnyugati szél fúj, így itt a hûvösebb léghullám talajon. Egy darabig ismét vége a nyárnak, remélem nem sokáig.
Igaz délután lesz egy behullámzása a frontnak, azért kis eséllyel még megközelíthetjük a 30 fokot.

Magyarországon könnyen lehet, hogy épp 1815/16 jött ki hidegebbre (bár az adatok szerint korántsem extrémre), európai és világviszonylatban viszont tudtommal 1816/17-rõl sorakoznak a szélsõségekre utaló feljegyzések, bár persze jó lenne alaposabban utánanézni.

Igaz, úgy tûnik, ilyen távon semmi sem biztos... pl. Snowhunternél Buda, 1816-01: +0,9°C.

Fordítva: az 1815/16-os volt hideg, az 1816/17-es pedig enyhébb.

Buda:
1815-12: -3,2°C
1816-01: 0,0°C
1816-02: -1,5°C
TÉL: -1,6°C

1816-12: -2,8°C
1817-01: +0,2°C
1817-02: +3,8°C
TÉL: +0,4°C

Az 1816-os nyár a 11. leghidegebb volt 1780 óta -2,0°C-os anomáliával az 1981-2010-es átlaghoz képest: Link

Pont ez fordult meg az én fejemben is. Pl. egy ilyen nyomási mezõben: Link nem kell különösebben kimélyülnie a mediterrán ciklonnak a 975-980 hPa eléréséhez. Persze az Európa-szerte ennyire alacsony nyomás eleve ritkaság, és még az is kell, hogy épp ilyen helyzetben érkezzen megfelelõ szögben egy hidegleszakadás a Földközi-tengerre... ez már önmagában megmagyarázhatja, miért csak egy ilyen eset volt 200 év alatt. Az extrém erõs hidegleszakadást azért sem tartom valószínûnek, mert a hátoldali hideg térhódításáról nem szólnak a krónikák. Ha a hidegleszakadás ereje tette volna brutálissá a ciklont, akkor legalább pár napig itt, vagy a közelünkben vendégeskedtek volna a -20, -30 fokok... de ilyesmit nem jegyeztek fel, inkább 1999 februárjára emlékeztettek az események (akkor is a rengeteg hó és a szél okozta a gondokat, miközben igazán komoly hideg nem volt).

Szeke: nem véletlen, hogy 1816-ban nem télen, hanem tavasszal kezdett érzõdni a vulkánkitörés hatása, sokat számít az a pár hónap! Télen ugyanis a magasabb szélességeket érõ besugárzás eleve jelentéktelen tiszta légkör esetén is, a vulkáni aeroszolok ezt már nem tudják jobban lecsökkenteni. Tavasszal, a hosszabbodó nappalok és magasabb napállás érkeztével kezd csak számítani, hogy a Nap "le van árnyékolva".

A vasárnap délután eseményei:
Esõs délelõtt után délutánra átmenetileg felszakadozott a felhõzet, sütött egy keveset a Nap, majd hirtelen konvekció indult Ény-i irányban, de nem vettem komolyan, így kiindultunk horgászni.Kiérve már komoly zápor tevékenykedett a távolban, ez kb. 15 perc után megérkezve pár perces erõs záport adott.Ezután nem sokkal bedörrent, és elért a 2. zápor is, amibõl már 10-15 percig keményen szakadt, sõt inkább ömlött, sacc. 15 mm lejöhetett.Ezután körül-belül 20 perc pihi, majd Ény felé ismét durva felhõalapok jelentek meg, hamar lógni kezdtek a csapadéksávok és megállás nélkül dörgött.Hazaérve még széraz volt minden, ezután ért el egy közepes zivatar, viharos lökések, 10 perces erõs zápor, 9 mm esett, percenkénti dörgések mellett.
Nagy meglepetés volt.

Kis érdekesség: mindössze 0,5°C kellett volna a tavalyi rekordmaximumhoz, amit július 23-án mértem. Azt hiszem esélyes a nyár a megdöntésére.

Mezõtárkányban is a mai volt a legmelegebb eddig az idén, kerek 34°C-kal, 2,5°C-ot vert a június 4-i 31,5°C-ra. Nálam már 13 hõségnap volt, 5 májusban, 8 júniusban, zömmel 30-31 fok közötti értékekkel.

Ma született meg az elsõ igazán kánikulai hõságnap, 31,1°C-on tetõzött a hõfok.
Eddig három hõségnap volt a nyáron, ám azok épp 30°C körül sorjáztak (30,1°C 2X és egy 30,0°C).

Az 1816-os ciklon idején Budán mért légnyomás mértékegysége még párizsi láb és alegységei volt, a mérés bizonytalansága és a konvertálási (ami több hétig tartott nekem) "veszteség" miatt 980hPa körüli légnyomással számolj általánosságban.

Egyébként az európai nyomási elrendezõdés ismeretének hiányában csalóka tud lenni a kimélyülés szubjektív besorolása, hiszen egy nagy kiterjedésû erõs (akár 1000hPa alatti) alacsony-nyomású elrendezõdés közepette, vagy annak peremén összejöhet 980hPa körüli középponti légnyomás, a kimályülés brutális jellege nélkül is.
Példa erre csak a 2009/10-es télen kialakult erõs alacsony-nyomású mezõkben és azok peremén képzõdõ földközi-ciklonokban létrejött 980hPa körüli középponti nyomás (ami nem a kimélyülés extra jellege miatt jött létre).

De 1816 tavasza és a gigaciklon között idõben mindössze csupán 1 hónap van! Szerintem egy ilyen kimélyült mediterrán ciklon nem alakulhatott volna ki "normális" esetben. Egyértelmû összefüggést látok a kettõ között. Ugyanis ennyire kimélyült mediterrán ciklon az azóta eltelt 195 évben sem fordult elõ tudomásom szerint.

A kitörés idõpontját tekintve tényleg meglepõnek tûnik, de az anomália 1816 tavaszán kezdett kialakulni, és a telek közül az 1816/17-es lett igen kemény. Ahogy Snowhunter is írja az összefoglalójában, 1815/16 összeségében enyhe tél volt, amiben csak rövid epizód volt a "gigaciklon". Talán a hidegmagok extrém megerõsödéséhez az is kellett, hogy elõtte hûvös legyen a nyár, így õsszel eleve alacsonyabb értékrõl indulva hûlhettek a megfelelõ régiók.

Igen, nem találtam téli anomália térképet, jobb híján raktam be ezt, de ez is érzékelteti az anomáliat, amely a téli félévben valószínûleg a nyári értékek akár duplája is lehetett. (Ekkor a Tambora vulkáni pora már majdnem 10 hónapja a légkörben volt.)

A második linkeden 1816 nyarának(!) középhõmérsékleti anomáliája látható, ami a Tambora vulkán elõzõ évi kitörésének köszönhetõen lett ennyire negatív (ez volt a "nyár nélküli év", Észak-Amerika keleti partvidékén még a nyugat-európainál is nagyobb szélsõségekkel).

Az 1816-os januári mediterrán(?) ciklon Link kapcsán merült föl bennem, hogy vajon mi elõzhetett meg egy ilyen kimélyült ciklont. Feltételezésem szerint egy ma ismeretlen mértékû hidegbetörés a Földközi tenger nyugati(!) medencéje fölött. Link Ez a hidegbetörés feltehetõen már ciklont generálhatott valahol a Tirrén tengeren, Szardínia és az Olasz csizma között. Az sem zárható ki, hogy az 1816-os ciklon még délebbre, valahol Tunézia partjainál, esetleg keletebbre, Görögország és Szicília között alakult ki.

A ciklon feltehetõen már töltõdött, mire elérte hazánkat. Snowhunter szerint a ciklon közepe 975hPa-s értéknél is alacsonyabb légnyomással vonult el Erdély fölött. Figyelembe véve, hogy a ciklon minden bizonnyal töltõdött, miután belépett a Balkán félsziget fölé, az sem zárható ki, hogy a ciklon akár egy 960hPa-s ciklonközepi légnyomást is elérhetett, még a Földközi tenger fölött.

A tegnapi csapadék 6,7 mm lett, a június még csak 29,0 mm-nél jár.

Az éjjeli zápor még 0,6 mm-t.

Kicsit több volt a csapadék a tegnap este általam becsültnél, a Hellmann kerek 3 mm-t mért. Egy locsolást kiváltott.

A tegnap esti gyenge elektromos tevékenységgel járó csapadék hullás Komlóstetõn 4 mm csapadékot adott. Aranyat ér, jól jött.

Így érkezett az esti gyenge zápor-zivatartömb Mezõtárkány fölé:
Link
1-2 villám, halk moraj, 1-2 mm csapadék, de látványos volt. A növények hálásak ezért a mennyiségért is...

A ma esti gyenge zivatar 4 mm csapadékot hozott.

Aki még nem olvasta, finom összefoglaló a tavalyi évrõl, hmm de durva is volt:-)
Link

Szép, szép! Szerintem még sem a napi hidegrekordról, sem a fennsíki hideg napról nem kell lemondanunk júniusra, hátha egy hét múlva több szerencsénk lesz a jövõ-menõ felhõkkel.

Jut eszembe: a HF elõtt végül is megdõlt az eddigi szezoncsúcs? A hõtérképeken nem láttam 33 foknál melegebbet, pedig pár nappal elõtte még szinte biztosra vettük.

Köszi, szép jó öreg fagyos idõ, nyáron:-) Két évvel ezelõtt én is élvezhettem, igaz akkor "csak" 0,0 fok volt talajon:-) De tavaly augusztus végén is megvolt a -2,2 fok szóval izgalmas, a sok sivatag mellé:-)
Igen, az én esélylatolgatásom sem jött össze, miszerint nem volt rekord, de ez sem rossz. Több felhõ volt mint kellett volna, majd legközelebb. Most irány a rekord meleg, no ami nem lesz meg a héten:-) Igen messze leszünk tõle. Hisz csütörtökön 37,7 fokot kéne elérni ami lehetetlen vállalkozás most.

Jó reggelt!
Nekem jégkaparós volt.
Hoztam pár üdítõ, vagy ép kinek fogcsikorgató képet a Bükk-fennsíkról, a tevék, a fügék mellé.
Kizárólag azért mentem fel, hogy lássátok, ez is elõfordulhat, kialakulhat kishazánban.
Én is így szeretem.
A loggerrel is mértem -3,5 °C alatti értéket, nem csak a bemutató kedvérét kiragasztott hõmérõvel.
Sekélyköd most hajnalra nem alakult ki, szél abszolut nem volt, felhõk jöttek-mentek.
Link
Link
Link

Sajnos, vagy sem, a tegnap elõtti hozzászólásom csak részben jött be.
Link
A hideg nap még itt fent sem jött össze, és valószínûleg az OMSZ 1910-ben, Soporonban mért +4 °C-os minimum legje sem dõlt meg.

Odafent a leolvasást követõen azért leszûrhetjük, hogy 2011 júniusában eddig 4 fagyos nap volt.
A tavalyi általam mért -3 °C-os Tmin viszont ma reggelre megdõlt.
Logger adatok feltöltése a netre sajna csak ma este odlható meg, és a szokásos helyen elemezhetittek majd ti is a hõmérséklet menetét.
Link Töbör alja;
Link Töbör teteje;

De ha már ezt így mondod, javasolnám, hogy a Balatont széleit kellene gyepszõnyeggel beteríteni... Ott lesz egész évben elég nedvesség

Egyébként pedig végtelenül örülök, hogy ilyen változatos éghajlatú országban élek Van itt minden: a füge megterem, ugyanott még a gyep is zöld egész nyáron; ezzel szemben a keleti végeken a Maros-Körös közének egyes részein az egykori feketeföldeket az elsivatagosodás réme fenyegeti, s a teveexport pedig megindult a Dunántúl irányába A végtelenül kis tajgákról - aminek szép magyar neve is van: töbör - pedig még nem is beszéltem Magyarország, illetve idõjárási visszatekintõ, én így szeretlek!

"mert Magyarország klimatikus viszonyai mellett zöld gyep öntözés nélkül csak igen ritkán és kevés helyen lehetséges."

Az egyik ilyen hely Zala-Vas nyugati határa biztosan, az Õrség, ott gyakran egész nyáron zöld a fû a bõséges csapadék és az agyagtalaj miatt, ami jól tartja a nedvességet.
Meglepõ arrafelé járni július-augusztusban ban mondjuk egy Balaton északi parti kirándulás után.
Meteorosnak oda kellett volna születnie

Attól, hogy leírod még nem lesz zöld a gyep! Inkább öntözd meg, az általában hatásosabb szokott lenni!

A hétvégi hidegfront ide Mezõtárkányba 0,4 mm csapadékot hozott, június még nem éri el a 28 mm-t, rendesen porzik itt is minden, úgyhogy 1 db tevére én is igényt tartanék...

Köszi!

Már elindult

Csongrádban megyén belül is elég nagy különbségek vannak ebben a hónapban, északabbi részeken 80 mm fölötti területek is akadnak. Szeged mellett Sándorfalva bizonyos pontján még alig 7 mm esett, ennek is a java tegnap Link . Ugyanitt májusban 107 mm-nek örvendhettek Link