Globális jelenségek

Ahogy olvasom a MGS-MOC oldalán, ez egy 2001-es hír volt.
Egyébként annyiban hasonló a helyzet, hogy a marsi tengelyferdeség nagyon hasonló a földihez (kerekítve 25 a marsi, 23 a földi), a Marsnak azonban jelenleg (illetve jó régóta) nincs olyan geológiai aktivitása, mely során a légkörébe üvegházgázok kerülhetnének, ezért is oly hideg.
Ebbõl a szempontból tehát valószínû valami külsõ okot érdemes keresni a bolygó melegedése (bár nem tudom, ez milyen hosszú távra visszamenõleg ismert, hisz a saját bolygónkkal kapcsolatban sem tudunk minden adatot).
És itt adnám át szívesen valamely csillagász észlelõtársunkank a stafétát. :-)

Nemrég olvastam egy cikket az origo-n vagy az index-en, amely egy marsszondáról szólt. A szonda évekig gyüjtötte az adatokat a Marsról és csak mostanában mondta fel a szolgálatot. Az összegyüjtött adatokból kiderült, hogy a Marson tünnek el a jégsapkák a pólusokon vagyis felmelegedés folyik a bolygón! Vajon csak véletlen egybeesés, hogy a naprendszer két bolygóján is egyidõben zajlik egy ilyen folyamat?

Kétségtelen, hogy a Föld most egy felmelegedési szakaszban van. Egyesek szerint az emberi tevékenység (széndioxid kibocsátás) áll ennek a hátterében. De mi a helyzet a Marssal? Ott nem laknak emberek?!

Link

Amikor a középkorban, a XV. században volt egy minijégkorszak, azt sem tartották helyesnek!:-)

Az északi féltekére értettem. Ugyanis az erõsödõ Golf-áramlat hatására valóban kezdetben (rövid idõszak) erõsödik a ciklon aktivitás, azonban a hõszállítás túlnyomó részét az áramlat foglya végezni, így a légkörzés aktivitásának gyengülése követi (csökkenõ hõmérsékleti kontraszt a trópusoké s poláris területek között).

AKárki akármit mond, ez nem helyes ami mostanában történik az idõjárásban. Nyáron Angliában 30°C körüli értékekkel találkozhattunk. Úgy látom a tél nálunk is és náluk is enyhébb lesz a megszokottnál. Én úgy gondolom hogy a helyes idõjárás kb 5-8 évvel ezelõtt volt. Emklékszem hogy akkor November második hetében már mindig nagy hó volt. És a mostani évek nem mondhatók kivételnek: mindig van egy melegebb egy hidegebb év, de gyakorlatilag fokozatosan melegszik az éghajlatunk. Kár, hogy idáig eljutottunk.

"Erõsödõ Golf végett gyengül a légkörzés, anticiklonok kezdenek uralkodni..." - ezt melyik féltekére értetted? Az északin nekem az lenne logikus, hogy ilyenkor erõsödik a légkörzés és a ciklonok aktivitása nõ meg.

Ismét nagyon jó vagy, köszönjük!

Régebben már feltételezték a tudósok az ellentétes változást a hõmérsékletben (esetleg klíma alakulásában). Most már megvan a teljes furatanyag, bõven elemezgethetik.
Link

A nagy óceáni szállítószalagnak több kulcsfontosságú része van. Egyik a sokat emlegetett Golf- és Észak-atlanti-áramlat, illetve ennek a meleg felszíni tengeráramlásnak lebukása az Irminger-tenger környékén fõleg. Ez tovább haladva mélytengeri hideg és "nehéz" áramlatként a Déli-sark fele, ahol az "üvöltõ 40-esek" alatt újra felbukik (mintha csak a tartós erõs szél szippantaná fel). Itt természetesen hideg víz áramlik a felszínre. A vizsgálatok, kutatások és elemzések szerint, ha gyengül, illetve a mostaninál jóval délebben valósul meg a Golf-áramlat meleg, sós víztömegének mélybe bukása akkor lassul ez a szállítószalag, melyben csökken a "felbugyogó" hidegvíz mennyisége a déli sarkvidék környékén. Ehhez még az is hozzájárul, hogy a lassuló tengerkörzésnek esélye van jobban felmelegedni is a déli féltekénél. Innen jöhet a kérdés, hogy akkor hogy áll vissza? Bõven van lehetõség. Pl a melegedõ tengervíz miatt megnõ a hõmérsékleti kontraszt a mostaninál is jobban az Antarktisz és az óceán között, így erõsödik a légkörzés és szélsebesség, ismét hidegebbre vált a víz hõmérséklete és erõsödhet a "felbugyogás", mely visszahathat a Golfra hogy erõsödjön. Egyik lehetséges variáció.
Mi a helyzet, ha erõsödik a Golf? Akkor bizony nagyon áramlik fel a hideg víz az Antartktisz "pereménél", hûti a levegõt, gyengülhet a légkörzés is ott, ezzel megfelelõen egy hajtómotor gyengül mely hatására gyengülhet a "felbugyogás", visszahat a Golfra, mely lassul.......
Na és északon mi van ilyenkor? Ott nincs valami kompenzáció? Hm... dehogynem. Erõsödõ Golf végett gyengül a légkörzés, anticiklonok kezdenek uralkodni, erõsödik a párolgás, sõt ha úgy állnak be az anticiklonok, hogy fõleg az óceán felett lesz ciklon aktivitás (és ez valószínûbb) akkor idõvel a sok esõ és sok felhõ végett, hûl és édesedik az Atlanti-óceán északi része. Ha meg leáll a Golf ismét egy idõ után anticiklonálisabbá válik, mely már melegítõ hatásal lehet a száraz idejével a tengervízre és párolgás is indulhat.......
Tehát szép kis kapocs van az óceánok és légkörzés között. Persze miniden kapcsban egy fontos kérdés van! Milyen idõskálán. Az elõbb leírtak több évtizedekre, évszázadokra értendõek.

Itt nem felszíni, hanem mélytengeri áramlatokról van szó.

Jól értelmezem?:
Tehát a Golf-áramlat teljesen leállna, és egy másik áramlat fog elindulni dél felé?
(Lehet, hogy baromi nagy hülyeség amit írtam!)

tényleg, most ugyebár a golf veszít az erejébõl, de mi lenne ha megerõsödne?Mondjuk ez kizárt.De különben az tök jó lenne, ha Golf a globális felmelegedéssel párhuzamosan csökkenne, így ellensúlyozni tudná a felmelegedést.

Errõl mi a véleményetek:
Link

, Sajnos egy ilyen ostoba embertõl, mint én, csak ilyen telik.

"Ez a kedvenc igekötõs elírásos példám "
Azért ez a mondat is egy gyögyszem, ha már nyelvészkedünk!

...a mostaninál forróbb nyarakat jelentene, néha pedig nyáron több héten át tartó heves zivatarokat és esõzéseket szinte minden nap. Ellenben az sem lenne jó ha 50%-kal erõsebb lenne a XX. sz. közepinél.

Valószínû ez utóbbi!

Floridát, meg mexikót akarják megsütni

Ez az ötlet, vagy mifene, egy fajta hadi akció lett volna ha háborúban álltak volna Európával. Igazából konkrétan miért született nem tudni, csak azt hogy hadi célt szolgált volna a monstrum. Igazság szerint a lényegesebb,hogy ez is megfordult az emberek fejébben.
A Golf-áramlat gyengülése, áthelyezõdése is nagy baj lenne. 50% csökkenés is Magyarországra rendkívül hideg teleket és idõnként a mos

De miért is lett volna jó leállítani? A Golf-áramlatot legfeljebb a magunkfajta fanatikus télimádók "utálják", de azért Európa mezõgazdaságára, és általában is a téli életkörülményekre igen komoly hatással van. Gondoljunk bele, ha nem lenne Golf, akkor Magyarország még csak hagyján lenne a maga januári -15, -20 fokaival, na de a Balti-tenger térsége Szibériához hasonló teleket kapna, Skandináviáról már nem is beszélve.

Vagy arról van szó, hogy az amcsik "Európa távfûtését" át akarták irányítani a saját keleti partjaikra Washington és New York felé?

Ez a kedvenc igekötõs elírásos példám

jóvanno

betudták volna fojásolni: ez überkirály

A XX. század eleje körül, miután amerikai tudósok felismerték a Golf-áramlat jelentõségét egybõl születtek olyan tervek, melyekben a Golf-áramlat - hogy is mondjam - kikapcsolását fejtegették. Ebben Floridánál egy óriási gátat húztak volna fel (valami, több száz méter mély és kilométer hosszú gát), melynek köszönhetõen nem jutott volna "hõ" Európa fele és ezzel az ottani idõjárást betudták volna fojásolni. Viszont arra õk sem gondoltak akkor abba bele, hogy ez világméretû hatással járna.

Amióta a Niluson az asszuáni gát megépült azóta Földközi- tenger keleti medencéjének az élõvilága szinte teljesen megszûnt létezni. Ciprus és Kis-ázsia tengerparti országaiban, a hal árának az egekbe szökésének egyik kiváltó oka ez volt. A gát miatt a folyó nem hozott elég mikroorganizmust a térségbe, ezért az élõlények, a halak amelyek ezzel táplálkoznak, elpusztultak, vagy más részekre vándoroltak, ahol több táplálékhoz tudtak jutni. Az itteni országok kénytelenek halat vásárolni mert a halászatnak, mint iparág, befellegzett. Ha a Földközi-tenger vízszintjét csökkenteni szeretnék a nagy okosak annak beláthatatlan következményei lesznek, mind az éghajlatra, mind az élõvilág szereplõire, mindenkire!

Valamikor nagyon rég olvastam róla, ám köszönet, hogy felhoztad, most leglább rendesen utánanézek.
Szerencse, hogy nem valósult meg...

Ha már az energiáról, a párolgásról, meg az éghajlatról van szó, akkor idekívánkozik egy érdekesség, amirõl 2 napja volt egy dokumentumfilm az egyik német tévében. Nem tudom, ki hallott már a 30-as években egy német mérnök által megálmodott Atlantrópa-projektrõl, de elég hajmeresztõ. Csak azért nem épült meg, mert a háború elõtti fegyverkezéssel elfoglalt országok (elsõsorban a német III. Birodalom) nem voltak hajlandók pénzt költeni ilyesmire. Kész szerencse...

Szóval az alapötlet az volt, hogy építenek egy-egy marha nagy gátat a Gibraltári-szorosra meg a Boszporuszra, és ezáltal korlátozzák a Földközi-tengerbe a víz bejutásának lehetõségét. Kiszámolták, hogy a párolgás akkora, hogy ettõl a beavatkozástól a Földközi-tenger vize gyors fogyásnak indulna, mert a Nílus meg még néhány relatíve kisebb folyó nem ad elegendõ utánpótlást. A terv az volt, hogy kb. 200 méterrel (!) lejjebb eresztik így a vízszintet. A célok között szerepelt az, hogy innentõl kezdve hatalmas mennyiségû villany lenne termelhetõ Gibraltárnál, valamint hogy a tenger vízfelületének kb. 20 százaléka szárazfölddé válna és benépesíthetõ lenne, végül pedig az, hogy szárazföldi kapcsolat alakulna ki Szicíliánál Afrika felé, ami megkönnyítené a kontinens végleges gyarmatosítását. A megtermelendõ energiát többek között arra akarták használni, hogy mesterségesen sótalanított vízzel lássák el a Szaharát, ami ezáltal szintén benépesíthetõvé válna.

Azt persze szépen figyelmen kívül hagyták, hogy ettõl a Földközi-tenger egy a Holt-tengerhez hasonló sûrû sóstóvá válna, meg hogy a felszabaduló parti sáv se lenne túlzottan termékeny, és amúgy se szerencsés egyetlen létesítménytõl ekkora területet és népességet függõvé tenni. De a legkomolyabb tény, amit teljesen figyelmen kívül hagytak, az az éghajlatra gyakorolt hatás. Ezt még ma, a számítógépes szimulációk korában se bírnánk pontosan megjósolni... Nekem már az is szellemi kihívást jelent, hogy egyáltalán rájöjjek, milyen irányba befolyásolná ez a projekt az éghajlatot.

Egy ekkora beavatkozáshoz képest a szibériai folyók megfordítgatása vagy az öntözés miatt az Aral-tó kiszárítása csak gyerekes játszadozásnak tûnik... de ma már tudjuk, hogy ez is megengedhetetlenül nagy beavatkozás volt a természet rendjébe.

Kevés volt benne a menta! Az párologtat rengeteget!

Elõször én is azt hittem, hogy likas, de nem, elpárolog a napi 0,5cm-nyi víz.

Az energiatémával kapcsolatban: Kb. tíz év múlva a paksi atomerõmû ideje "lejár". Egy ilyen erõmû építési ideje is kb. ennyi év, tehát hamarosan el kell kezdeni egy másik erõmûvet építeni, különben majd külföldrõl vehetjük az áramot 10-szeres áron. Az alternatív energiaforrások nem hiszem, hogy pótolni tudják majd paksot.

A panellakás "elõnyeit" én is élvezem, most éppen 25 fok van, nem gyõzök szellõztetni. Majd hó végén jön a jó kis fûtésszámla.
Gyakorlatilag a városi hõszigetet finanszírozom, dehát kérem, megér ez ennyit?

Akkor , most azt kéne kiszámolni, hogy hány db. legyet kéne beledobni, hogy 1mm-t emelkedjen a vízszint.

Jól teli kell etetni a halakat és akkor újból emelkedik a vízszint

Ha 1mm-t csökken kétnaponta, akkor az 0,684 liter, ha már elpárolgott 1cm, akkor már 6,84 liter. De ha kétnaponta elfogy közel 7 liter, akkor az már "likas".

Stelvio! Én nyáron elég sokat megittam belõle, de nem a páratartalom emelkedett, hanem az alkoholtartalmam. Bár nem volt mindegy, hogy hol ittam a parton.

A miénk téglaház, nem panel. Egyedi fûtésünk van, ami sokat számít, de a páratartalom alakulásában nagy szerepe van az akváriumnak.

Noli, talán cápát akarsz tartani, hogy a hal enné meg a macskát, és nem fordítva?

Le nem cserélném, de ha lenne idõm halazni, olyat biztos szereznék, mint a Tieid! Viszont rácsos akvárium kéne, mert megennék a macskát...
De Te nem panelban laksz, ha jól tudom, ugye? Szóval a "jóféle" VÁÉV-beton szerintem olyan lehet, mint a tõzegmoha, saját súlyának hússzorosát képes vízbõl felszívni...

Akinél alacsony a páratartalom, ajánlom, hogy igyon több mohitót! Ehhez rengeteg menta kell, amely legjobb, ha áll a vízben. A páfrányok is sokat párologtatnak, de nem kedvelem a belõlük készült koktélokat.

Én meg számoltam, nálam ez ritka. 1,8m x 0,38m a párolgási felülete az akváriumnak és kétnaponta csökken a vízszint 0,001m-t, azaz 6,84 liter víz párolog el.
Ha jól számoltam. Cau Tanár Úr?

Hát nálam most 60%, pedig résnyire nyitva van az ablak. Kint -10°C-nak kell lenni, hogy 35-40 alá menjen. Fél óra szobabringázás egy jó 10-15%-ot emel rajta. Pedig "emelet" ,nem vizes a fal, és csak 2 száraz kóróm van, meg néhány pók.

Noli!

Nálunk 60-70% közötti az állandó belsõ RH. Azért, mert van az akváriumban 400 liter 27-28°C-os víz. Ez tartja karban a lakás páratartalmát, két naponta 4-5 liter vizet kell pótolni. Mit szólnál, ha a macsekot lecserélnéd halakra?

Van az ablakos szellõztetés, van a gépi szellõztetés,
meg van olyan, hogy beépítik az ablakba azt a párakiszellõzõ kütyüt, akkor nyit, ha a páratartalom elér egy bizonyos szintet.
Óriási bulit kéne rendezned, hogy 80%-os páratartalomra leheld a házat...

Mind a két karomat odaadnám azért, ha 80-as RH lenne a lakásomban... Tél végére nincsenek nyálkahártyáim, annyira száraz a levegõ idebenn, mosás-teregetés után a száradó ruhákkal egy szobában akár a brutális 40%-ra is felmehet... :-(
Pedig van egy rakás növényem, elvileg azok is párologtatnak...

Így laikusként felmerül bennem a kérdés: az a jól szigetelt ház mennyire jól szellõzik? Mert ha reggelre 80%-os rh lesz mert beleheled, az rendkívül kellemetlet.

napkollektor, nem napelem

Szerintem a megoldás két elembõl áll össze:

1. Meg kell szüntetni az energiapazarlást. Pl egy rendesen hõszigetelt ház fûtésigénye 20%-a (! nem elgépelés!) a hõszigeteletlennek (szakértõknek: az égetett tégla lambdája 0.5, a hungarocellé 0.05 kb, kcal-ban). Emellé még 10-15 vákuumos napelem már ötödére csökkentené a gázigényt, fõleg mondjuk korszerû fûtéssel és kondenzációs kazánokkal, helyes teljesítmény-méretezéssel.

2. A jövõ energiái szerintem mindenképpen a szél, víz (a geotermikus nem, mert 5 kw hõhöz legalább 1 kw áramot kell elhasználni), nap, maghasadás és a fúziós reaktor. Ez utóbbi korlátlan energiaforrás lenne szinte (ha jól emlékszem D+D esetén 3 MeV keletkezik, alapok: Link )

E kettõ ötvözete adhat tiszta, fenntartható energiaáramot.

Ez óriási tévedés, legfeljebb a pillanatnyi viszonyokra igaz.
Akár a föld belsõ energiái, akár a napenergia tudná biztosítani 20-30 éven belül a szükséges energiamennyiséget, csak a jelenlegi energialobbik nem ezeknek a fejlesztésében érdekeltek.
80 éve még elképzelhetetlen volt a nukleáris energia ipari léptékû felhasználása. Aztán a meghasadás felismerésétõl alig telt el 50 év, és a világban elterjedt.

Szerintem az energiafelhasználást illetõen, aki megengedheti magának, az már ma olyan házat terveztet, építtet, amely energetikailga optimalizált. Sajnos tömegében nem megoldható. Ahogy pl. a panelházak szigetelése, nyílászárócseréje sem az (még állami támogatással sem). Saját példám: Egykörös a fûtési rendszer, amit két házanként egy kis gázkazán lát el hõvel. Én földszinten lakom, normális esetben itt hûvösnek kellene lennie, ám csukott ablakok mellett 26-27 fok van. Lezárni nem lehet a radiátort, és ha nem akarok megdögleni, szelõztetek. Ezt csinálja az összes lakótárs. A fûtõt nem érdekli, hogy melegünk van... Szóval tavalyelõtt lett volna pályázati lehetõség kicseréltetni a nyílásszárókat, felét fizette volna az állam, így a lakásonkénti összeg cirka 350 000- lett volna... Senki sem szavazta meg. Részint azért, mert szinte senkinek nincs ekkora összege lezsírozva, részint meg azért, mert minek új ablak, ha ugyanúgy nem tudod lezárni a radiátort?
Állítólag jövõre átépítik a fûtésrendszert két körösre, így már lehet lezárni is. Alig várom. Ezt követõen jöhet majd a korszerû nyílásszáró...
Szerintem sok helyen hasonló a probléma. Panelban nem a leggazdagabban élnek, így szinte sehol sem tudtak annyi pénzt összeszedni, ami az önerõben kellett volna az állami támogatás lehívásához. Ezért is mert belevágni az állam egy ilyen típusú támogatási rendszerbe szerintem.

Érdekes továbbá az, hogy a régi parasztházak (akár a vályogházak) sokkal jobban bántak a bent lévõ hõvel. Kezdve azzal, hogy a kicsike, mély ablakokon nyáron nem nagyon sütött be magasan járó nap, így benn jó hûs volt. Télen viszont besüt, hisz alacsonyan jár, ekkor meg fûtötte a házat a napfény.
Ilyen apróságokkal is sokat lehetne spórolni. Az építészek ezt tudják is, csak ha a megrendelõ nem ilyet kér, nem fognak ilyet tervezni sem...

A megújuló források kihasználása pedig kisebb településeken érdemes elsõsorban. Nyilvánvaló, hogy nem ipari méreteket tud ellátni pár szélkerék. Azonban egy falut például igen. Nem szabad lekicsinylõen beszélni errõl a lehetõségrõl sem, persze amellett, hogy a megoldás másik felén is - ipar ellátása - is gondolkodunk. Bár azt se feledjük, hogy ipari szempontból a nagy energiaigényû ágazatok szépen visszafejlõdtek nálunk, és a meglévõkben is lehetne sokat ésszerûsíteni.
Itt is belép a globalizmus, mint probléma. Egy adott kis körzetet áruval ellátó kisüzem nem tud gazdaságosan mûködni mindaddig, míg megéri többezer kilométert utaztatni a világ túlfelérõl a cuccot hozzánk... Az meg már senkit sem érdekel, hogy ez mekkora szennyezéssel jár - önmagában a szállítás is, no meg pl. Kína micsoda környezeti hatással van akár vegyipari, akár mûanyagipari termékeivel...