Kérdések és válaszok

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247427 - 2014-11-10 12:34:39)

Nem mindegy, hogy a felhõk között, vagy a felhõkön keresztül látszódik a hold fénye. Ha az utóbbi, akkor hiába látod, attól még borult.

Ha annyira változó a felhõzet, hogy egyik percben 8 okta, a másikban már csak 7, akkor én erõsen felhõset adnék, de ez nem hivatalos vélemény.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247425 - 2014-11-10 12:17:19)

Sziasztok!
Lenne egy olyan kérdésem, hogy ebben az esetben mi a megfelelõ felhõzeti észlelés: tehát egy felhõs estén az adott idõintervallum (legyen mondjuk néhány perc) nagy részén teljesen borult az égbolt, viszont idõnként és több alkalommal (nagyjából 10-15 másodperces idõszakokra a Hold fénye jól látható a felhõk között vagy azokon át. Szóval ilyen esetben csak azt az egyetlen pillanatot kell nézni, amikor az észlelés elküldésekor nem látszik a Hold, és így borult eget kell adnom, vagy figyelembe kell venni az észlelés leadása elõtti 1-2 percet is, amikor a Hold fénye is látható volt, és így pedig erõsen felhõs ikon a megfelelõ?
Igazán kíváncsi vagyok a válaszokra, mert tegnap késõ este nálam ez volt a helyzet, és azóta ezen gondolkodom.

A bepötyögés természetesen részemrõl is megtörtént.

Ennek ellenére a tény sajnálatos.

Az egyéb rovatban én is szerepeltettem. Különösen azért lepett meg engem, mert pár évvel ezelõtt egy felmérésben, mint a legszínvonalasabb szakmai fórum szerepelt a metnet.hu fórum rovta/i.

Az "egyéb"-be bepötyögtem az oldalt.

--------------

Szintén kitöltve.

Kitöltöttem én is.

Nem esett jól -ám sajnos egyáltalán nem lepett meg-, hogy az internetes idõjárási információ-szerzés lehetõségei közt a MetNet nem szerepelt.


Remélem néhányan elgondolkodnak ezen....

Kitöltve. (remélem minden kérdésre helyen válaszoltam a "fogalmas" részben )

Sziasztok! Meteorológus hallgató hölgy pár perc alatt kitölthetõ kérdõíve, meteorológiai tudatosság témakörben. A kérdõív elektronikusan tölthetõ ki.

Link

Köszi, amúgy én már tapasztaltam 92-93%-nál is ködöt, nem tudom, hogy mennyire pontos ott a mérõ.

Viszont 96% feletti értékeket biztos nem mutat a ws, ezt olvastam a leírásban.

A 100%-os RH azt jelenti, hogy vízfelszínre nézve válik telítetté a levegõ, vagyis a víz-levegõ határfelületen megindul a kicsapódás. A köd cseppecskéi viszont nem vízfelületre, hanem szilárd kondenzációs magokra válnak ki. Ha ezek a magok vízben oldódó anyagot, pl. valamilyen sót is tartalmaznak (ami a légkörben elég jellemzõ), akkor rájuk alacsonyabb a telítési gõznyomás. Ezért már 90-95%-os RH-nál is simán beködülhetünk.

Van itt egy jó elõadásanyag, amiben ez (is) benne van: Link

Oké!

Azt kérdezzétek tõle, engem teljesen megbabonázott a vakító féééény

Joe, köszi a bókot

Várj egy kicsit!

A kérdés így szólt: hogyan történt?

Én is majdnem nekiálltam keresni egy ilyen képet, szerencsére gyorsabb hülyék is vannak.

Igen, én láttam: Link Hogy mi történt? Az arcomra van írva...

Látott-e már valaki gömbvillámot élõben? Ha igen, leírná hogyan történt?

Igen, így van. Pl. a hidegfront utáni száraz levegõben, rövid ideig, a melegfront elõtti nedves levegõben, pedig sokáig fenn maradnak a kondenzcsíkok. De, mindig attól függ, hogy az adott légréteg páratartalma, hõmérséklete és szélviszonyai mit engednek meg.

Ma,okt.27.-én szép idõ van,semmi felhõ csak a csíkhúzó repcsik maszatolják az eget.

Kérdésem az volna, hogy a felsõ légkörben hajózó repcsik kondenz csíkjai miért rövidek most.Alig halad el a gép, rá 10 mp.múlva eltûnik a csík. Kb.8-10 ezer méteren repülnek, van olyan helyzet, hogy ua. magasságban akár fél égbolton is megmarad a kondenz csík, sõt levedlik szétterülõ Ci.felhõvé. A felsõ légkör kiszáradása miatt van ez?

A ws2300-asomon pl úgy van, hogy a max kijelezhetõ relatív nedvesség 95%, afelett a mérõ 96%-ot mutat.
Ha jól tudom az alsó határ pedig 20%.

Lehet, hogy az az állomás is hasonló elven mûködik.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Metnet információk, fejlesztések (#1500

Ha köd van, akkor lehet kisebb a Rh 100%-nál? Furcsállom, hogy a városklíma-mérõ hálózat legközelebbi észlelõpontján soha nem megy 95 % fölé az Rh. Még köd esetén sem.

Link
Link
Link

Link

Sziasztok! Az 1987-es január nagy havazással kapcsolatban keresek korhû dokumentunokat,hang és képanyagokat. Idõjárási térképeket,cikkeket,leszámítva a bulvárízûeket!
Segítségeteket elõre is köszönöm!

Tegyük fel hogy a Tmin 16 °C. Ha elérte a hõmérséklet a minimumát, és az hosszabb idõn keresztül változatlan vagy többször is elérte (pl. hajnali 2-kor és reggel 8-kor), akkor azt az idõpontot kell megadni, hogy mikor állt be a minimum, amikor elõször érte el azt? Ezt most hallottam, és ez nekem teljesen új. Én úgy tudtam, az lesz az érvényes idõpont, amikor utoljára 16 fok a hõmérséklet (jelen példa szerint). Mivel a mûszerem is így jegyzi meg, én nem tudom megadni úgy, hogy mikor érte el elõször a hõm. a minimumát vagy maximumát....

Augusztus végéig: Link

Sziasztok!

Van olyan adatbázis/térkép, ahol az egész éves (eddigi) magyarországi csapadékmennyiség látszik? A met.hu-n én csak a 90 (30, 10 stb.) napra visszamenõleg nézhetõ agrometeorológiai térképet látom / ismerem.

Köszi

Simán elõfordulhat az is, hogy csak adatforgalmazási probléma adódott. Tehát az automata mért rendesen, de a távközlési hiba miatt a térképekre nem került fel a mérés. Mivel a Napijelentés is automatikusan képzõdik, ezért arra sem került fel, de ennek ellenére simán meglehet a teljes adatsor.

Akkor jársz legjobban, ha írsz az OMSZ-nak, nekem eddig még minden ügyes-bajos kérdésemre készséggel válaszoltak!

A csapadék zömét biztosan megmérte az automata, mert én is onnan számoltam össze kb. 75 mm-t, tehát csak a kisebb intenzitású idõszakokban nem voltak órás adatok a helyszínrõl. Az a kérdés, hogy ilyenkor homogenizálás történik e, vagy azért ez a megmért hatalmas mennyiség is rákerül a térképre? Egyébként a Kiskunságban szerintem nem olyan sûrû a hálózat. Meg annyira nem is lehetnek sûrûn a csapadékmérõk, hogy egy viszonylag kis területen lévõ zivatar alatt több mérõ is legyen. Szóval ilyen helyzetben szerintem ez nem opció.

Én azt gyanítom, hogy ilyen estben az OMSZ a környezõ társadalmi csapadékmérõ állomások adatait használja fel. Ezek elég sûrûn helyezkednek el, valószínûleg arra a területre is esik egy. Ezen kívül a Vízügyi Igazgatóságok is rendelkeznek mérõállomásokkal. Én pl. mind a kettõnek mérek hivatalosan.

Nem tudom ide való e a kérdésem, de ez tûnik a legjobb választásnak.
Az OMSZ elkészítette a statisztikáját a nyárra vonatkozóan, amelyen eléggé szembetûnõ a csapadék. No most mi van akkor, amikor egy automatájuk nem mûködik megfelelõen? Itt konkrétan július 8.-ra gondolok. A napijelentésben nem szerepel Soltvadkert (Bács-Kiskun középsõ része üres), valószínûleg adatok estek ki. Sajnálatos eset, ugyanis bõdületes csapadék zúdult a városra akkor, én az órás adatok alapján akkor olyan 70-80 mm esõvel kalkuláltam azt hiszem. Ez ilyenkor bekerül a statisztikába, vagy teljesen törlik az egész napot? Mi ilyenkor a procedúra?

Vannak egyedi rövidítések, mint pl.: orsc, rhi, hrhi, jaba, szr, sc, dm; na meg ws, gfs-ecm-um stb., nao, ao, rakat konvektív paraméter (li, ti, scp, stp, cin, cape stb.), felhõk rövidítései...

Igen: a Metnet közösség, ha akarom, baráti társaság (és, legyünk õszinték, bizonyos fokig a rivalizáló hajlamok kiélési terepe)
De ugyanakkor nyilvános internetes fórum is, melybe bárki beleolvasgathat. Nekünk ezzel is számolnunk kell, ti. hogy idegenek is "ülnek a kaszinóban"
Tehát, az nem elég, hogy mi egymás között jól érezzük magunkat.
Nem olyan a mi közösségünk, mint pl. a rádióamatõröké, akiket senki "külsõs" nem hallgat, tehát megengedhetik maguknak, hogy "virágnyelven" beszéljenek.
Zivivel értek egyet -jó elképzelés a meteorológiai rövidítés-szótár.

Azért annyit megjegyeznék, hogy ez kicsit a "vizet prédikál és bort iszik" esetre hajaz, lévén a te hozzászólásaidban is gyakran szerepel olyan szó, minek láttán szerintem a laikus inkább lapoz egyet...

Persze ez is csak egy vélemény, mint a tiéd, igaz, nem általánosítás.

A MetNet egy közösség. Szerintem teljesen természetes a "belsõ" rövidítések használata. Aki kíváncsi valamire, az megkérdezi mit jelent. Az ismeretterjesztés is részben így mûködik: érdekel - de nem tudom - megkérdezem - megtudom.

Egy baráti társaságban sem a Dr. Horváth Józsefrõl beszélnek, hanem a Jociról, még akkor is, ha esetleg van a párbeszédben egy idegen.

De visszatérve az elejére: az lehet, hogy ti utáljátok a rövidítéseket, de mások meg szeretik. Az egyik ember szereti a tököt, a másik nem, de az elõbbi általában nem nyomja le a másik torkán a zöldséget, "márpedig megeszed" felkiáltással.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2418 - 2014-08-30 18:21:17)

Ez nagyon jó ötlet -mármint a szótár. Vastagon hiánypótló lenne!
Egyébként még annyit, hogy "menõ" dologgá lett a "mezei" közbeszédben is szakkifejezéseket használni, szakmaiaskodni. Ettõl a falra mászok. A laikusok ugyanis vagy rosszul használják ezeket a terminus technikusokat, vagy egyáltalán nem is tudják, azok mit jelentenek.
Talán neked is feltûnt, hogy divatszó lett a "genetika", a "gén"
Hát, nagyon kíváncsi vagyok, hogy a talk show-ban ilyen szavakat használó tisztában van-e ezek jelentésével. Azzal, hogy a gén az élõlénynek egy bizonyos tulajdonságát meghatározó DNS szakasz a kromoszómapáron belül. Aligha hiszem!
Ha a tudós közérthetõen fogalmaz nyilatkozataiban, az a számomra szimpatikus. Mikor a tudatlan okoskodik -köpedelem.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2417 - 2014-08-30 18:06:36)

"az a megfigyelésem, hogy mostanság divattá lett (tv-ben, rádióban, újságokban) nyakatekerten, fontoskodva-tudálékoskodva, fölösleges idegen szavak felhasználásával nyilatkozni." Ezzel sajnos egyet tudok érteni, ilyet én is többször látok/hallok manapság. Plusz ugyan ez van a (fõleg hivatalos) levelek, értesítések vagy csak sima szórólapok felesleges és gyakran nyelvtanilag is helytelen szóhasználatával és mondatszerkesztésével.

Egyébként ezen párbeszéd kapcsán most eszembe jutott, hogy talán érdemes lenne egy átfogó "meteorológiai rövidítés szótárt" készíteni, az sokaknak hasznára lehetne. Meg is próbálok összehozni valamit, amit aztán lehet majd bõvíteni.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2416 - 2014-08-30 17:48:4

Jó a rövidítés, de csak szûk szakmai kör számára, mely bizonyos fogalmakkal napi rendszerességgel operál. Nekünk evidencia, pl. a CAPE. Azonban még egy jó eszû, képzett laikusnak sem mond semmit. Ha kiírod, hogy Convective Available Potential Energy, akkor az ilyen ember (feltéve, hogy tud angolul) megtudja, hogy zivatarképzõdéshez rendelkezésre álló potenciális energiáról van szó -tehát, valami segédfogalma mégiscsak lesz a CAPE mibenlétérõl.
Persze, másrészrõl mondhatod, hogy minden tudomány terminus technicusait meg kell tanulni!
Szóval, marad a kérdés, hogy mennyiben vagyunk egymásnak írogató, szûkkörû klub, és mennyiben van ismeretterjesztõ küldetésünk (is)
Amit az adatbázisról írsz, azt elfogadom - elõre feltételeztem, hogy ez informatikai szakkifejezés.
Ami a billentyûkhöz parancsolt, az az a megfigyelésem, hogy mostanság divattá lett (tv-ben, rádióban, újságokban) nyakatekerten, fontoskodva-tudálékoskodva, fölösleges idegen szavak felhasználásával nyilatkozni. Ez a bosszantó divat végleg puristává tett, vadászok az ilyen nyelvi majomságokra.
Igaz, mindig ilyen voltam: ha fogalmazok, kétszer is megrágom a szavakat, melyeket használni szándékozok.
Szeretném, ha körünkben a tiszta, érthetõ, szabatos, sznobizmustól és hülye divatoktól mentes stílus uralkodna.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2415 - 2014-08-30 16:26:23)

"Az adatbázis azonos minõségû (jellemzõjû), többnyire strukturált adatok összessége, amelyet egy tárolására, lekérdezésére és szerkesztésére alkalmas szoftvereszköz kezel." Link
Mivel manapság a meteorológiai adatokat is számítógépen tárolják, speciális, erre készített programok segítségével, így én semmi kivetnivalót nem látok a szó használatában.

Magánvélemény, de nekem a rövidítésekkel sincs problémám, és gyakran használom is õket. Elég macerás lenne mindig leírni pl. egy konvektív elõrejelzésben azt, hogy Convective Available Potencial Energy ahelyett, hogy CAPE, Convective Inhibition ahelyett, hogy CIN, meleg nedves szállítószalag ahelyett, hogy MNSZ, stb. A hurrikánfórumban is gyakran elõfordul EPAC, TS, H1, C5, CDO, stb. a tényleges angol vagy magyar (valamire ez utóbbi nem is létezik) kifejezések helyett. Egyébként a MetNet ilyen szempontól nem is áll rosszul, olvasok amerikai hurrikános fórumot is, ott sokkal több mindent rövidítenek.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2414 - 2014-08-30 15:14:23)

Ferri-hez hasonlóan én is utálom a sok rövidítést. Túltengésük tenyérbemászó, mert a bennfentesség látszatának létrehozására irányuló szándék érzõdik mögötte. Ilyenformán az ember "majomkodásai" közé tartozik.
A másik: az "adatbázis" szót szisztematikusan kerülöm. Mi az, hogy "adatbázis"? A "bázis" szó latinul "alapot" jelent. Adatalap? Jelentkezzen, aki érti ezt a szóösszetételt!
Beszélhetünk adattárról, sõt, ha már mindenképp "külföldiül" akarunk szólni, adatkollekcióról.
De sokkal egyszerûbb és jobb, ha valami a Jelenlegi Adatok Alapján áll. A stílus, mint tudjuk, maga az ember.

Ui: Bár a Te hozzászólásodra reagáltam, semmilyen személyes indíték nem vezetett a kritikámban. Teljes általánosságban beszéltem.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2413 - 2014-08-30 12:13:59)

Jelenlegi AdatBázis Alapján

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2412 - 2014-08-30 11:44:59)

Mit jelent a JABA rövidítés? Sajnos fogalmam sincs róla...

Nyers adatok.

Az OMSZ honlapján az automatikus elõrejelzések ugye az ECMWF-bõl származnak. De van rajtuk valamilyen statisztikai korrekció (MOS), mondjuk a hõmérsékletre, vagy ezek a nyers adatok?

Na majd kérdezzünk meg egy villám szakértõt, amúgy is sok villámfotó született az idén.

Különben meg akartuk egyszer rendelni egy "szakértõtõl" a házunk védelmét, szorzott-osztott, és kb. 40 ezerbe került volna. Lemondtuk..
Különben rossz az egész kifejezés, hogy villám hárító. Elhárítani nem lehet, csak biztonságosan levezetni. A durranás akkor is adott, sajnos.

Bubu, szerintem inkább ne mondj semmit, ha jót nem tudsz. Már leírták, hogy mi a pozitív villám. A lecsapó villámok (mindegy, hogy + vagy - CG) ugyanúgy alakulnak ki, csak a felhõ más részeibõl indulnak és más a polaritásuk. A felhõbõl lép ki az elõkisülés, amely szökdelve halad elõre (lefele) és ha találkozik a föld felõl érkezõ ellenkisüléssel, akkor alakul ki a villám(csatorna). A pozitív villámok sokkal veszélyesebbek a negativ társaiknál, ugyanis sokkal nagyobb energiák szabadulnak fel (nagyobb áramerõsség, A), ami miatt fokozottan (élet)veszélyesek. A nagy amper miatt pedig könnyebben gyújtanak tüzet is. Szintén a nagyobb energia miatt jobban kitágítjak maguk körül a levegõt, ergó sokkal nagyobbat dörrennek.

Én mióta a MetNet-en vagyok (elég régóta), azóta mindig a 30 mm/30 perc ingerküszöböt használom.
Namármost, az idézett szövegben a > 20 mm rövid idõ alatt, az elég sok mindent jelenthet, a rövid idõ lehet 19 perc, de 19 másodperc is, ezért aztán ezt nem lehet alapul venni.

Kicsit képlékeny definícióról beszélgetünk, a köznyelvben egy 5 perces intenzív esõ is simán lehet felhõszakadás, de még a profiknál sem teljesen egyértelmû, ahogy a mellékelt ábra is mutatja.
Jó lenne konkretizálni, de amíg a MetNet fórumaiba írunk, addig szerintem tekintsük irányadónak a MetNet kislexikonját

Én úgy tudom, hogy a poz.villámok csak a felhõkben alakulnak ki, akkor van az a mély görgetõ hang, több másodpercig.
A veszélyes villám pedig a negatív, ami úgynevezett elõ kisüléssel, a földtõl kiindulva keletkezik. A negatív töltés szinte oda vonza a felhõ energiáját, és okoz esetleg tüzet is. Azért van az, hogy nem a toronyba csap le a villám, hanem mellé, vagy alacsony fába. Ha esetleg van villámhárító, vagy leföldelt csatorna, akkor nincs nagy baj.
Régebbi észlelésekben olvastam, hogy a lecsapás elõtt fél-1-2 mp.-ig éreztek olyan zizegést, vagy ózon szagot. Tudományos észlelésekben pedig gyors kamerával lefényképezték a földrõl induló kisülési ivet, a tényleges fõvillám elõtt.

Most olvasom az OMSZ vészjelzésben:
"..ismét lehet felhõszakadás (csapadék > 20 mm rövid idõ alatt), .."

A metnet kislexikonban meg ez van:
"Felhõszakadás
Olyan csapadéktevékenység, amikor a lehulló csapadék intenzitása folytán legalább 30mm-es csapadékmennyiséget produkál fél óra alatt (30mm/30perc). "

Arról nem is beszélve, hogy korábbról még 60mm/60perc szükségességérõl tudtam.

Miközben állítólag egyre nõ a szélsõséges jelenségek száma, a felhõszakadás definíciója meg folyamatosan puhul?
Mi akkor az igazság?

A lecsapók eredetük szerint lehetnek pozitívak vagy negatívak: elõbbiek a felhõtetõben keletkeznek, és keletkezési helyüktõl távolabb is elérhetik a földet ("derült égbõl villámcsapás"), utóbbiak pedig a felhõalapból "csapnak le", és jóval gyakoribbak, de gyengébbek is, mint pozitív társaik.
Angolul itt: Link és itt: Link olvashatsz bõvebben, és itt: Link egy szép kép pozitív villámról.

Mi a különbség a pozitív és negatív töltésû villámok között?

Köszönöm!

Link