Időjárási visszatekintő

2-3 fokkal melegebb eddig az április, mint a 1961-1990 közötti 30 év átlaga.

Persze, másutt is van ilyen, vagy még nagyobb hõingás, de nálunk a 20 fok feletti nagyon soknak számít. A Balaton közelsége bizony mérsékli a szélsõségeket, nem véletlenül tavaly a közelében se voltunk a 20 foknak.

Nálunk is 20 fok feletti hõingás volt az elmúlt 4 napon.
Kedden és szerdán 20,9 °C, tegnap 21,3 °C, ma pedig 21,4 °C volt ez az érték. Ilyen mértékû hõingás minden évben elõ szokott fordulni nálunk egyszer-kétszer, de négy egymást követõ napon elég ritka, a méréseim kezdete óta nem is emlékszem ilyenre. (Igaz a 2009-es, hasonlóan meleg áprilisban összesen hatszor volt 20 fokot elértõ vagy meghaladó hõingás, és akkor összejött egy 21,7 °C-os érték is.)
Ma pedig 7. után ismét nyári nap is volt, de tegnap is csak 1 tizeddel maradtunk 25,0 °C alatt.

Az extrém hõingásról: tegnap Mezõtárkányban a minimum +1,8°C, a maximum 25,2°C lett. Tehát 23,4°C volt a hõingás, egyúttal nyári nap. Ha 1,9°C-kal kevesebb lett volna a minimum, egyben a tegnapi fagyos nap is lett volna. Talajon viszont fagyott. Fagyos nyári nap. Pikáns!
A mai nap is nagy volt a különbség a minimum és maximum között: 22,5°C (4,8°C és 27,3°C)!

A múltévi csapadékdömping után ez figyelemreméltó!
Olyan a klíma, mint a hullámvasút.

Két érdekesség.

Egyrészt a tegnapi extrém mértékû napi hõingással (20,1 °C) sikerült vastagon megdönteni a tavalyit (17,6 °C, 2101.10.22.). Szerk.: helyesbítek: 03.12-én 20,2 °C volt a napi hõingás, így ez nem rekord, viszont így se kevés....

Másrészt a folytatódó aszállyal kapcsolatos, hogy az elmúlt 4 hónapban 39,4 mm csapadék volt összesen, az idei év 35,8 mm-nél tart.

Nálunk -korábban már volt róla szó- a legszárazabb elsõ 4 hónap 1993-ban volt 51,9 mm-el. Az egymás utáni legszárazabb 4 hónap a 2006.09.01 - 2007.01.01-ig terjedõ idõszak. Ekkor 45,9 mm csapadék volt.
Az elsõ megdöntésére jó esély mutatkozik, de az abszolút csúcsra is látok valamennyi sanszot.

Idei csapadék eddig a napig: 66,9 mm
Tavaly ugyanezen idõszakban 208,2 mm csapadék hullott.
2009: 193,3 mm

Havi csapadék:1,6 mm (lehet hogy ennyi marad a hónap végig!!)
Évi csapadék:47,4 mm (tavaly ilyenkor volt 193 mm!)
Egyre durvább a helyzet és biztos fokozódni is fog.

Van ott is valamennyi (nyilván nem annyi, mint feljebb és beljebb)!
Képzeld el, ha még annyi sem lenne.
Meg Pécs alsóbb fekvése a Laskó utca, talán a legmélyebben fekvõ részek egyike.

Nofene, és mi van a város hõszennyezésével, vagy ott nincs csak az egyetemi arborétumban?

17.-én reggel Pécs Laskó u.-ban -0,3 fokos minimumot mértem

Április Pápán 11, Cseszneken 13 mm esõt hozott. Nagyon jó kis mennyiség, bár országosan 0-25 közt szór a hónap, itt éppen középarányosan esett. Az ország közepe kezd szívni ill. egyes dél-alföldi tájak.Ott csak 0-5 mm a termés áprilisban, míg a Dunántúl középsõ sávja Zalától Pestig az idén csak 30-50 mm-ekkel büszkélkedhet. Ahol a gödrökben még belvízi pocsolyák vannak, ott büszkék eme summára, a dombokon viszont elkelne biztosan az esõ, amire persze belátható idõn belül esély sincs.
Az év Pápán és Cseszneken is 50 mm felett jár,de a 60-at még alig értük el Karácsony óta, vagyis közel 4 hónap alatt.Szerencsére ennek a mennyiségnek több mint fele az utóbbi 1 hónapban esett, így a vetemények, vetések még jól vannak, de a kilátások nem túl rózsásak.Májusban rémálom lehet. Vagy olyan mint a tavalyi május (ennek nem sok az esélye , hogy megismétlõdjön: a viharciklon és szupercellasorozat) vagy egy szárazság.Persze 33 % esélye van egy normális és nem szélsõséges májusnak is. A fagyokat itt szépen kikerültük,de egy hónapig még ez is bent van a pakliban.
Összességében kissé szárazon és komoly károk nélkül indult az év az országban, de 4-5 megyényi területen már egyre súlyosbodik a szárazság.

OK

Az a mennyiség valóban, ismerve a talajszerkezetet felétek, a szárazságot vetítheti elõre, ha májustól nem érkeznek átlagos körüli hozamok.
A vizes fórumba válaszolok kérdésedre.

Nálam 37,5 mm az éves és 4,1 mm a havi csapadék. Itt biza már szárazság van. Nem pont ide tartozik, de hogyan méred a talajvíz szintjét?

Nálam 1,2mm hullott tegnap a hónap nagyon megugrott, már 1,7 mm:-) Az éves mennyiség 47,7 mm nagyon kevés, de a csapadékos tavalyi év miatt még nincs gond, a felsõ részeknek a kis locsolás elegendõ, úgy 5-10 mm kéne, akkor szép lenne minden.

A tegnap délutáni, 0,2mm-t adó záporral együtt a havi szumma 15,0mm.
Az éves mennyiség jelenleg 83,1mm, ez a sokéves átlag 80%-a, és érdekességképpen: a tavalyi 39%-a.

Aszály lehetetlen (az nem csak felsõ talajrétegre vonatkozik), a talajvíz tegnap is éves minimumon ugyan, de 75cm-en áll.

Az éves csapadékmennyiség a mai napig bezárólag 48,5mm csupán és a következõ 10 napban sem látszik semmi változás. Ha nem történik valami komoly fordulat 1 hónapon belül akkor már küszöbön az aszály.

A hónap csapadékmennyisége már 0,5 mm. Tegnap 0,3mm zúdult alá, néhány záporocskából. Féltem a torrens áradástól, de nem lett szerencsére:-) Viccet félretéve, ide már nem ártan úgy 10-15 mm csapadék. Sajnos amíg ez az északnyugati áramlás nem szûnik meg addig az ország középsõ északi-északnyugati felé csak a behullámzásokból kaphat komolyabb csapadékot, ami a kutya vacsorája kategória vagy összejön vagy sem. Igaz záporok lehetnek még 2-3 napig de összességében területi átlagban ez kevésnek bizonyul.

Az idei év eddigi 3,5 hónapjának szárazságának voltak a Dunántúlon jelentõsége, a vetések megsínylették a szárazságot.
Épp most nézem, errefelé április eddig 3-4 fokkal az átlag felett teljesít.
A holnapi esõ után nem látszik a hosszútávú modelleken komolyabb csapadék, ami mérsékelné a szárazságot. Mondjuk ennek a belvízzel elöntött területek lakói örülnek.
Bár nem zárom ki, hogy hiába van egy többhektáros terület víz alatt az Alföldön, nem biztos hogy 1 km-el odébb meg nem kell öntözni a kerteket és nem jönne jól az esõ a vetésnek.

Az idei károkozás az idõjárás részérõl elég ütõsen beindult. A tavalyi extrém viszonyok most nem lesznek remélhetõen, de most egészen más extremitás kezdõdött. Tavaly nem nagyon voltak porátfúvások és fagykárok és aszályról sem beszélhettünk. Most a szélvihar hasonló erejû volt a tavalyiakhoz, de most porveréssel és tûzvésszel járt és nem torrens árvizekkel és földcsuszamlásokkal. Aszály még nincs de szárazság már van, ha a talaj még bõven rendelkezik is tartalékkal. Ha az újabb holnapi front nem hoz a száraz területekre jelentõsebb esõt, akkor bizony már a kiskertulajdonosok a locsolásra kell hogy fókuszáljanak. A téli szárazabb idõnek nem volt jelentõsége, kára, haszna annál inkább a Dunától keletre, de közbe áttértünk a tenyészidõbe és a Dunántúl egyes körzeteiben áprilisban nem nagyon esett 1 mm-nél több esõ, a légkör kiszáradt és pozitív T anomália van. Helyenként a csapadék az évi 30 mm-t alig haladta meg és 100 napon már túl vagyunk az idén.Keleten 100 mm is esett már az idén (bár ott lett volna csak 30), viszont ott az áprilisi fagyok jelentek meg, bizonyára a fagyzugok növényzete azt sínyli.

Pápán idén 53,5 mm, Cseszneken 53 mm esett. Ez még elég,mert ennek zöme március második felében hullott, de már ránk férne a viharok után egy kis locsolás.Éppen 4 hónapja tart a száraz periódus, dec. 11 óta csak egy dekád, március 2. dekádja tudta az átlagos csapadékot hozni (Pápán 16, Cseszneken 23 mm ), a többiben zömében csak 0-12 mm esett.Az utóbbi 121 nap csapadéka Pápán 66,5 mm, Cseszneken 69,6 mm, ami kb. 17 mm-es havi átlag 4 hónap után !

Gyorsan felszaladtam kora délután bringával a hegyre Kiolvasni a loggereket.
Ma kora reggelre jelentõsen gyengült a szél és A nagyon alacsony harmatpontnak (-11,3°C) köszönhetõen alig 2 óra alatt jelenTõsen lecsökkent A hõmérséklet.
A minimuma -7,3°C-ra sikeredett, 6:23 perckor.
Április 4-én reggel a logger rögzített még egy zord napot.
Ekkor egészen -11,2 °C-ig csökkent a hõmérséklet.

Egy adósságom a téllel kapcsolatban:

A 2010-11-es téli szezonra vonatkozó hosszútávú tudományosan megalapozott szezonális elõrék, ill. természeti jelzések szubjektív verifikációja:

2010 októberében ill. novemberben többször, többen beszélgettünk a 2010-11-es téli szezon elõrejelzett, latolgatott hõmérsékleti és csapadék-anomáliáiról. Próbáltam összegyûjtögetni az akkori hsz-ok lényegét, konklúzióját, az alábbi linkeken ezek a hsz-ok vannak:

Link

Link

Link

A természet jelzései nem csak az Ipoly térségébõl jöttek, de a szubjektív verifikáció indoklásánál ez is szempont volt számomra.

Összefoglalva:
A 2010 õszének közepén, nov. elején ez volt a konszenzus a természet jelzéseinél:
Átlagnál hidegebb vagy jóval hidegebb vagy (!) jóval havasabb tél (fõként Ipoly térségébõl jövõ megfigyelések alapján).

A CFS október közepi, november eleji szezonális elõréinek konklúziója a 2010-11-es télre:
Átlag körüli vagy annál hidegebb, átlag körüli, vagy átlag alatti csapival(elején csapadékosabb, majd szárazabb).

Úgy ítéltem meg, h mindkét hosszútávú elõre jól vizsgázott vagyis az irányokat eltalálta és nagyjából a mérték is jó volt .

Összességében a tél (dec-febr) az átlagosnál kissé (de szignifikánsan) hidegebb és az átlagnál szárazabb volt. Úgy jött ez össze, h januárban szinte mindenütt pozitív anomália volt, kivéve Nógrád térségét(!) A szubjektív értékeléshez az adatokat innen néztem: Link


A léc kissé rezgett február közepén, már ami az állatok és természet jelzéseit illette, de végül behúztam a 3-0-t! Ez azt jelenti, h 3-ból 3-szor eddig bejött (szubjektív értékelésben) az állatok, természet hosszútávú elõréje az aktuális telet illetõen.

A CFS is megérdemel egy kalapemelést, hisz mind T, mind csapadék terén jól vizsgázott az elmúlt téli szezon elõtt. Összességében tehát jobban jártak azok akik valamilyen szinten elfogadták az irányokat, amelyeket mutatott, mint azok akik teljesen figyelmen kívül hagyták.

A CFS szezonális elõréi alapján április végén május elején megpróbálok majd írni egy összegzést(az õszihez hasonlóan rövid 1-2 mondatosat) a várható nyári hõmérsékleti és csapadék anomáliákra koncentrálva, hogy aztán majd szeptemberben megnézhessük, mennyire volt jó, vagy rossz a modell.

2011. március:
T közép (5 percenkénti adatok): 6,8 °C
T közép (min/max): 7,6 °C
T min. átlag: 2,7 °C
T max. átlag: 12,4 °C
Absz. T min.: -5,0 °C (08.)
Absz. T max.: 22,8 °C (25.)
Absz. hõingás: 27,8 °C
Napi legalacsonyabb közép: -1,7 °C (02.)
Napi legmagasabb közép: 14,5 °C (25.)
Legmagasabb T min.: 10,9 °C (17.)
Legalacsonyabb T max.: 0,6 °C (02.)
Napi legnagyobb hõingás: 15,6 °C (25.)
Napi legkisebb hõingás: 3,7 °C (01. 02.)

Fagyos nap: 10

A tegnapi 25,4°C-kal pont 3 fokkal dõlt meg a korábbi rekord Váralján. Tegnapig a legkorábbi nyári nap 2009. április 27-e volt. Akkor 26°C-ot mértem. A középhõmérséklet (4 adatos, esti súlyozású) tegnap 19,5°C volt. Utoljára ilyen meleg 2010. augusztus 27-én volt Váralján.

Pécsett nem dõlt meg tegnap a maximum (Tmax) és legmagasabb minimum (Tmaxmin) rekordja sem. A min. 12,6°C, a max. 23,3°C volt.
Április 7-ei minimumok (1901-2011): Link
Április 7-ei maximumok (1901-2011): Link

Bécsben (Hohe Warte) tegnap a napi Tmax, Tmaxmin és Tközép rekord is jócskán megdõlt. Az osztrák fõvárosban a tegnapi minimum 14,8°C, a maximum 26,2°C, a napi középhõmérséklet pedig 20,5°C volt.
Április 7-ei minimumok (1855-2011): Link
Április 7-ei maximumok (1855-2011): Link
Április 7-ei középhõmérsékletek (1855-2011): Link

Miskolc adatai között nézelõdve legutóbb 1986 április elején volt hasonló HF elõtti meleg-advekció.
Akkor Miskolcon, szintén 7-én, 25,6°C-al mutatkozott be az elsõ nyári nap.

Én hirtelen nem emlékszem ilyen korán beköszöntõ nyári napra. Utána kell néznem, bár az OMSZ siófoki mérései, adatsorai (a parton való mérés miatt) nem összevethetõek a város más részein mértekkel ebbõl a szempontból, tegnap is "csak" kerekített 23 °C volt a T max. náluk.

Tegnap 8 óra után még 0,4 mm csapadék esett.
Így a havi összeg 6,7mm.

Tegnap egyébként 25,0°C lett tmax, így összejött az elsõ nyári nap, igen korán.
A 2003 óra folytatott egész éves méréseim óta 2006-ban volt eddig legkorábbi nyár nap, április 25-én, jó alaposan rávert az idei.

Így van. Persze kérdés, hogy a legmagasabb T min. rekordot hozó napon mennyi volt a T max. és a hõmérséklet menete. Mindenesetre ilyen "jó" felállás (szeles éjszakák, magas nappali T) ritkán adódik. Kíváncsi vagyok.

Sõt, nálam 4 értékbõl 20,2 fok volt a napi közép, 24 átlagból nyilván alacsonyabb kissé. Köszönhetõ az enyhe reggelnek és a meleg 21,2 fokos esti értéknek is. Két értékbõl 18,9 fok, bizony az esti meleg pumpálta fel rendesen. Nyilván rekord közeli, de nem valószínû, hogy megdõlt, hisz a napi min legmagasabb értéke tegnapi napra 16,5 fok volt, így volt nagyon enyhe nap máskor is. Ha van valakinek információja azt én is szívesen venném.

24 adatból számolva a tegnapi átlag 19,6 °C-nak adódott. Tavaly május 24-én értük ezt el és legutóbb augusztus 27-én volt ilyen magas a napi átlag.

Tudomásom szerint tegnap éppen csak lecsúsztunk az országos és budapesti T max. napi rekordról. Viszont a napi átlag tekintetében -ha valakinek van ilyen adata szívesen venném- vajon nem dõlt-e meg? Azért április 7-én szerintem ez kiugróan magas átlag.

2011. I. negyedév csapadéka:
Váralja: 48,6 mm
Budapest (Lõrinc): 42 mm

Nem sokon múlt a rekord itt Váralján, csak 0,9 mm-rel volt csapadékosabb az idei január-március idõszak a 2002-esnél. Tavaly az elsõ 3 hónap alatt már 180,2 mm esett le.
I. negyedéves csapadékösszegek Váralján 1960-2011: Link

Budapesten csak a 7. legszárazabb I. negyedév volt az idei. Pestszentlõrincen tavaly március 31-ig 121 mm volt a csapadék összege.
I. negyedéves csapadékösszegek Budapesten 1841-2011: Link

Ma, április 7-én -mint az ország nagy részén- nyári nap volt. Tmax.: 25,8 °C.

Érdekesség, hogy tavaly május 24-én (!) volt az elsõ nyári nap.

Mivel 2009 októberétõl 2010 év végéig tartott a százéves léptékben is rendkívülinek számító csapadékos idõszak.
A Kárpát-medencében nagy csapadékot adó blocking makrocirkulációs helyzetek ismétlõdése által újra és újra olyan idõjárási helyzetek adódtak, amik a keleti területeket megszórták.

Ezt már én is figyelem egy ideje. A "száraz" Alföld, és a "nedves" Délnyugat-Dunántúl képzete mostanában nem állja meg a helyét. Nálam még nem annyira feltûnõ a dolog, tekintve az Észak-Dunántúlon is hatalmas tavaly nyári csapadéktöbbletet -azonban a tõlem délnyugatra fekvõ Alpokalja és Õrség viszonylatában kiabálóan feltûnõ a jelenség. A középhegységek magas területeit leszámítva az elõbbiek lennének az ország legcsapadékosabb részei, mégis, az utóbbi egy évben talán még abszolút értékben is le vannak maradva az Alföldhöz képest, fõleg annak északkeleti felével összehasonlítva.
Magyarázatként nem tudok mást mondani, mint hogy feltehetõleg a gyenge naptevékenység miatt gyengék a jet-ek, a légköri képzõdmények alig mozognak nyugatról keletre. Hiánycikk az országon átsöprõ északatlanti front, holott az nyugatra hozna több csapadékot (a nyugati országrész ezeket "frissebben" kapja).
Mostanában a csapadék zöme mediciklonokból és konvergenciákból van, s ez keletnek kedvez.

Nézegettem az OMSZ oldalát.
Érdekesnek találom így megemlítem. A csapadékösszeg aránya az 1971-2000 átlaghoz viszonyítva érdekes területi elrendezõdést mutat. Szinte akár melyik hónapot nézem az elmult évben-hónapokban, szinte majdnem mindegyikben keleti dominancia érzékelhetõ, azaz az átlaghoz képest nyugaton kevesebb csapadék volt, míg keleten vagy középen több. Itt lehet megnézni az elmult hónapokat.
Link

A 7óra után ránk pöffeszkedõ csapadékmezõ 8óráig 0,6mm csapadékot adott.

Ha úgy tartja kedved, olvasd el a "Globális jelenségekben" a legutóbbi kommentemet.
Épp errõl szól.

Persze, hogy van mind a két esetben így ez nem nagy szenzáció. Decemberben akkor már elég a hideg fent északon, hogy megfelelõ elrendezõdés estén, hideg legyen nálunk és tartósan. Mivel az elrendezõdés és áramlás folyamatosan észak-déli irányú volt így a nagy hideget enyhe levegõ követhette, mert a második hideg adag Nyugat-Európára szakadt le, és így nálunk elõoldal okozott mind a két évben, majd ismét hideg levegõ érkezett el hozzánk. Ezek csak elrendezõdések kérdése. Márciusban meg statisztikailag fogy el a hideg a környéken, és erõs melegedés kezdõdik, ez sem nagy szenzáció, hisz évszakilag és csillagászitalig is itt a tavasz. November a nyugati áramlásiról híres, így az utóbbi években ez fûtötte hazánkat. Tény az is, hogy ezek rendre melegebbek vagy hidegebbek voltak sorozatban mint az átlag. De csak az elmúlt években, ez idén változhat is. A március viszont 2005-2006-ban hidegebb volt. De statisztikailag ezekre lehet számítani. Mint, hogy a június hûvösebb és csapadékosabb a július meg melegebb és szárazabb. A szeptember az elsõ hideg elárasztások miatt lehet hûvösebb, mert északon már igencsak erõteljes lehûlés alakul ki.

És nem csak az idei március ilyen, hanem tavaly is ugyanaz volt ,mint idén.2009 októbere óta jegyzek hõmérsékletet és többször ismételte magát az idõjárás pl.2009 november elégé enyhe volt, 2010-ben ugyancsak enyhe volt a novemberben ,de ez még semmi.2009 decemberében 10-20.-ka között hideg idõszak, ami után karácsonykor rekord enyhe hõmérséklet lett, ez szinte teljesen ugyanúgy megismétlõdött 2010 decemberében!2010 márciusában is 1. fele hideg ,2 fele meleg volt, most ugyanez volt csak most 11.-tõl lett enyhe az idõjárás.
Na igen, erre van-e a magyarázat?

Igen, ezek valóban érdekes dolgok. A március, az április és a július elég rég óta átlag feletti, legalábbis ami a mi környékünket illeti. A szeptemberek meg mostanában valahogy inkább hûvösebbek (kivétel a 2009-es) Engem is érdekelne van-e erre bármiféle magyarázat, vagy csak teljesen véletlenszerû dolgok. De azért fõleg a márciussal kapcsolatban furcsa, hogy a leghidegebb hónapkezdés sem elég ahhoz, hogy a hónap egésze átlag alatt maradjon, lásd idei év.

Akkor ,jó régen lehetett átlagnál hûvösebb április.Vannak ilyen hónapok ,amik szinte nem tudnak átlagnál hidegebbnek lenni pl.november ,talán 2007-ben volt utoljára átlagnál hidegebb novemberünk és azelõtt is csak 2001; március is ritkán átlag alatti talán 2006-ban volt utoljára ilyen;július is ilyen ,2005-ben volt utoljára átlagnál hûvösebb július.
Persze található ellentét is pl.szeptember ami az elmúlt években inkább hûvösebb volt,de ide venném még júniust is.
Figyelemre méltóak ezek a dolgok, szívesen meghallgatnám mit mond errõl egy jártasabb ember.

Jó kérdés, itt az utóbbi 4-5 évben elég meleg áprilisok voltak, különösen 2009-ben, de átlag alatti nem mostanában lehetett. A hónapkezdés alapján idén is elég kicsi esély van erre.

Mikor volt utoljára átlagnál hidegebb április?

A hidegfront itt 11,3 mm esõt adott (április eddig 11,5 mm, éves összeg pedig 92,7 mm).

A tegnapi Hidegfrontból nálam 5,3 mm esett, így az éves mennyiség 52,6 mm-nél tart.
A meszleni mérõhelyemen (müa.csap.mérõ) 11 mm esett, ott március 15.-tõl mérek, azóta az össz. csapadék 43 mm.

Az utóbbi 10 napban Dél-Budán a várható 25-30mm helyett esett 3mm. Nagyon a 2009-es tavaszra hajazunk.

Nálam 4,4mm esett nyolc óráig, néhány tized mm az óta.

Már másodszor esett érdemi esõ a hónapban (tegnap 5,3 mm) és az éves adag elérte az 50 mm-t !
Persze ez semmi az északi megyék és az alföldi tájak már kb.100 mm-es éves adagjához képest.Ugyanakkor még vannak a Dunántúlon olyan helyek, ahol az idei 30 mm-es "álomhatárt" (10 mm/hó idei átlag !) csak most küzdötték le pár tizeddel. Mivel keleten most is esik -ott még mindig nem hiányzik a belvíz miatt- a szárító napfény helyett, alighanem nem örvendeznek, de nem tudom, hogy ahol 30 mm esett az utóbbi kb. 100 napon, ott a huszonfokok után milyen a vetemények állapota ?
Összehasonlításul: tavaly ápr. 5-én Cseszneken 165 mm, Pápán 135 mm-nél tartottunk.