Agrometeorológia

No de -16,5 fokban nem fagy el és barnul meg a szõlõvesszõ, meg a kecskerágó sem, és a fagyal sem fagy el.
Vagy ahol ezek elfagytak, ott hidegebb volt, mint a kertedben?

Szõlõmetszés közben látom, hogy a vesszõk meg vannak barnulva, feketedve, illetve a fagyalok tavalyi hajtásai teljesen elszáradtak mostanra, kecskerágók levelei is elszáradva, megsárgulva fok helyen. A kertben -16,5 volt nálunk a leghidegebb, de a repülõtér -23-at is mért, illetve több éjjelen -20 -22-t. Valószínûsítem a fagykárt.

Az õszi növekedésgátló, a téli 2 hetes erõs száraz fagy és a szárazság Link után egyre több helyen kezd szép lenni a repce Link Link
Az õszi növekedésgátló és a fagy által kinyiffantott levelek mellett egyre több a zöld Link Link

Kicsit irigykedve nézem a szép képeidet. Nekünk utoljára talán 5éve sikerült jó termést elérni. Azóta bármilyen paradicsomfajtával próbálkozom mindet elviszi ez a nyavalya. Igaz lehet én is kicsit hibás vagyok benne mert nem igazán szeretem a permetezést/vegyszerezést, de most már nem tudok mit tenni muszáj lesz. Emlékszem mikor tavaly ültetgettem a magokat majd óvtam a palántákat a fóliasátorban. Azután kikerültek a helyükre szabad földbe, szépen növekedtek --beszéltük is a családdal, hogy na majd idén lesz szép termés-- aztán egyik nap megjelentek a betegség jelei megint. Ott sírtam a több mázsa rothadó paradicsom felett mint egy kisgyerek az újbóli kudarc miatt. Idén már nem fogom ezt átélni, permetelek nincs mese!
Imádjuk családilag a paradicsomot, nyersen, lecsónak, szósznak bárminek.
Helyünk pedig van bõven a szellõs ültetéshez mert a ház körüli kert 1200m2 körül van amit mûvelni szoktunk.
Köszönöm a sok jó tanácsot Neked! Nagyon jó termést kívánok idénre!
-----------------------------------------------

Arnold, köszönöm!

Szilvi, elõször is lehetõleg valami ellenálló fajtát próbálj keresni, persze a fitoftóra, alternária rezisztensek nem olcsók és nem is könnyû beszerezni õket (nincs is túl sok belõlük) de ott van pl a Kecskeméti jubileum, vagy a Sultan F1, ami saját tapasztalatom szerint viszonylag könnyen megvédhetõ.
Továbbá Meteoval teljesen egyetértek, hogy minél szellõsebb sorokat próbálj kialakítani, elengedhetetlen a karózás, kötözés, és a hónaljhajtások eltávolítása, enélkül nem valószínû, hogy minimális permetszerrel sikerül megóvni õket.
Aztán a vegyszeres védekezés a többnapos párás, csapadékos idõ esetén fontos. Valamilyen, elõttem leírt hatóanyagú felszívódó szerrel permetezz (én eddig amistart használtam, jó eredménnyel), amint a levél felszáradt már lehet is nyomni neki. Évközben meg néhány rezes kezelés sem árt.
Ezeket együttesen alkalmazva jó eséllyel sikeres leszel a paradicsommal. Én tavaly október végén is ketchupot fõztem még. Ezek szeptember végi képek: Link Link Aki tavaly július végi idõszakon átmentette a paradicsomot az már megúszta egész évre.
Még valamit kipróbálhatsz, ha van helyed bõven, vagy közben felszabadul (pl borsó helye) a hónaljhajtásokat amiket leszedel, dugdosd le, majd meggyökeresedésük után palántázd szét, szintén karózva, kötözve stb. Az idõsebb növényt könnyebben fertõzi a paradicsomvész, ezért ha úgy jön ki a lépés (mint pl tavaly), hogy a kritikus csapadékos idõben az elsõ sorozat kimegy, akkor még ott lesz a második turnus, ami kedvezõ idõ esetén egészen késõ õszig neked fog teremni.

DithaneM45,Champion 50WP hetenként lehet alkalmazni ha csapadékos az idõ!

Milyen gombaölõ szert használsz ha lehet tudni?

HElló! a paradicsomvész általában esõs idõben jelentkezik júliusban augusztusban,én mindig figyelem mikor várható tartósabb csapadékos idõszak és akkor permetezem le gombaölõ szerekkel elõtte 1-2nappal mielõtt meg jön az esõ,valamint az esõ szünetekben is szoktam amíg nem érik a termés!Nekem tavaly 150tõ paradicsom volt kb 300kg terméssel egészen októberig érett ,még a szomszéd kertekben mindenkinek lerohadt a termése még július 20.után!

Próbáltuk már ezt is, de ez a paradicsom vész mindig akkor jön elõ mikor már kezdenek szépen érni a termések, aztán egyik napról a másikra jönnek a foltok a leveleken+termésen, és végre, ott rohad el az egész.

Valami permetszert kell idén alkalmazni ha nem akarunk az elmúlt évek sorsára jutni.

Egyébként köszönöm mindenkinek a választ és ötletelést!

A vész ellen egyetlen biztos módszer csak a megelõzés. Helyes sor és tõtáv.hogy tudjon szellõzni és minden hónaljhajtást leszedni. Csak a fõszárat és egy hajtást szabad meghagyni, a termés rengeteg lesz és nagyobbak és korábban mint az olyan dzsumbulyokban ami pl a szomszédunkban is van.

Akkor ez tényleg hasznos kütyü.Ezek nagyobb tudásúak mint a közúti GPS-ek.Köszönöm a válaszokat.

Utóbbi. Bejárt útvonal, megállási pontok, üzemanyag szint, személy azonosító és munkafolyamat kiválasztó modulok, kapacitív elven mûködõ üzemanyag szondák , stb. A traktoros az egészbõl semmit nem lát, csak az azonosító, munkafolyamat kiválasztó modult. Aztán a rafkósabbja megkeresi és megöli, ha van egy kis maszek. Akkor meg megyek javítani. Aztán a megjelenítõ szoftver alá a gazda felteszi a saját táblatérképeit, máris láthatóvá válik, ki, mikor, milyen és mennyi munkát végzett, melyik géppel. Röviden ennyi, bõvebb info: Link
Persze, kiváló ez közúti jármûvekbe is, de oda sokat tud, én is ilyennel számolom el a munkámat. Igazi haszna és gyors megtérülése a mezõgazdaságban van.

Bár én erdõgazdaságban dolgozom, nálunk legfõképpen azért van az autókban, hogy a fát valóban odaviszi-e a gép, ahova a rendeltetése is van. Már egy fuvar esetleges "eltévedésénél" megtérül az ára.

Szia Taki!
Már régebben is kérdezni akartam,hogy ilyen mezõgazdasági gépekbe,traktorokba miért kell GPS?El ne tévedjenek a határba, vagy a gazda lássa merre poroszkálnak a gépei,vagy minek?? Amúgy okés lesz az album.

Mivel szinte csak mezõgazdasági gépekbe, jármûvekbe szerelek GPS-eket, létrehoztam egy albumot, melyet folyamatosan bõvíteni szándékozom különbözõ típusokkal. Link Ha érdekel valakit.

Szia!
Én nem vagyok a kemikáliák híve, szívem szerint a bordói lén, csalánon meg hasonlón kívül nem használnék semmit. Próbálkozz ellenállóbb fajtákkal. A koktélparadicsom pl. egy atomtámadást is túlél, bár azt meg érdemes alakítani év közben, mert különben egy hatalmas bokorrá nõ.

Paradicsomvész (fitoftóra) támadja meg a paradicsomaitokat -úgy vélem-, valami jó kis felszívódó hatású permetezõszerrel lehet védekezni ellene.
"Ilyen a metalaxil, a propamokarb, a cimoxanil vagy aroxistrobin hatóanyag"

Szilvi! A zöldrothadáson mit értesz?

Évek óta magról vetett házi palántából próbálkozunk a paradicsommal de minden évben baj van vele. Mármint jön a zöldrothadás és kampec évente kb 100-150 tõ paradicsomnak.
Mi tévõ legyek, hogy végre beérjen a termés és ne rohadjon a tövön évrõl-évre az összes?

Sziasztok!

Torontál. És azt mivel magyarázod, hogy a földben maradt krumpli is át tud telelni? Én gyakran tapasztalom, hogy az ottfelejtett krumpli magától kikel tavasszal.
Tavaly beszereztünk egy sárga fajtájú krumplit, ami elég jónak bizonyult. Elkezdtem szaporítani a fajtát. Tavaly 2, idén már 5 sort tudtunk belõle vetni.
Mai kép. Link

Én 3-4 héttel a kiládázás után vetem (1 hete csücsül 70 ládában)), késõbb már megnyúlik törik a csíra. Nem tudom fénycsíra nélkül hány napot késne mert úgy még nem próbáltam, mindenesetre a koraisághoz erre van szükség. Keresõbõl sokk cikk elõugrik: Link

Fajtától független kivárom én is az április elejét, hogy ne legyen túl vontatott a kezdeti fázis. Mennyire lendít sokat rajta a fénycsírás állapot? kb mennyi idõ, amíg a ággumókon csírák jönnek elõ, mert akkor én is kipakolom lassan õket a fényre, van vagy 30 kilónyi csepp krumplim

Most kaptam megbízható forrásból egy infót, hogy Pécstõl délre egy völgyben lévõ településen cseresznyefa ágak fagytak le és diócsemeték fagytak ki.
Az már durva!
Kár, hogy Tolnában, Baranyában vagy Bács-Kiskunban valaki nem vitt ki egy mérõt egy völgybe, mély fekvésbe.

A krumplival én várok kb 2 hetet, nem csípi a 2-3 °C-os talajt Link . Még az elõhajtatott (fénycsírás) gumóknak is 5-6 fokos talajhõmérséklet kellene.

Sziasztok!

Bombajó (by Floo) idõ volt ma a kertészkedéshez, még rotátorozni sem kell. Tavaly õsszel felástuk az egész kertet, és csak egy kicsit kell megkapálni a vetés és ültetés elõtt. Ma a borsó, holnap a krumpli lesz a soron. Mivel elmaradtak a kiadós esõzések, ezért nem "húzta" le gyakorlatilag a talajt. A kemény fagy pedig porhanyóssá fagyasztotta, aprította a felásott õszi rögöket. Most már itt a tavasz.

Miso bácsi, drága, tessék már nekem kicsit segíteni ))

Van 1 szûz terület megközelítõleg 15méter széles, 50 méter(talán több) hosszúságú dombterületem az alja és teteje közt a szintkülönbség elég komoly, vagy 15-18 méter kb. Az alján 1 kis lapos rész, olyan 150m2nyi terület oda idén burgonyát szeretnék vetni, enyhén fatakarásban van, a többire viszont még ötletem sincs :/ Lehetõségem van málna, ribizli, szeder, dió ültetésére, de bogarászni akarok cseresznyét, meggyet, valami barackfélét(kajszi), esetleg almát, vagy körtét, de gõzöm sincs hogy kezdjek hozzá. Déli fekvésû terület, a tetejére teraszosan szõlõt akarok a késõbbiekben, de olyan viszonylag igénytelen fajtákat keresek minden gyümölcsben, ami a sok napsütést(némi szárazság persze ezzel együtt is jár), õszi- tavaszi párásságot jól bírja, mivel 1 völgy oldalát képzi a hely. Azt sem tudom melyik növény igényli inkább a fényt, melyik a félárnyákot, mert eszerint próbálok eljárni késõbb, bár még elég kezdõ vagyok

Szakmai fórumokon célszerû a szakmaiság szem elõtt tartása, és ezalatt értendõ a szakma szeretete és ismerete is. Más 1 laikus véleménye és más 1 szakemberé, néhol tiszteletben kell tartani 1 vonalat, persze némileg átléphetõ (oviban sem harapják le a fejed ha fû zöld és kicsit rámégy a földre, csak ne az ég és a nap is zöld legyen, mert azért már az ovónéni is szokott szólni). Katasztrófák, utána meg csodálatos megmenekülések maradjanak a bulvárnak, gondolom ezzel egyetértünk

Köszönöm a leírást.

A szõlõk két és háromszintes kordonok, 0,5 m, 1,4 m, 2,3 m-es termõszintekkel, 30 - 45 évesek. Kb. 35 éve kezelem õket. A háromszintes 10 m hosszú (nem egyetlen tõke, bár volt olyan pergolánk is, amin egy tõke akkora területet befutott), a d-dny-i házfaltól kb. 1,2 m-re, teljes magassága 3 m fölötti (kettõs funkció, elsõdleges az árnyék - de sokat veszekedett anyukám, hogy csak létráról tudom kezelni). A legfelsõ szint csak egyszer fagyott el, a -26,8-as hivatalos békéscsabai Tmin-nél. Eddig a lehajlított alsó kordonszint hóval takarása bármilyen Tmin-nél 100 %-ban hatásos volt, de a 10-15 cm átmérõjû függõleges vezérágnak (hivatalos név nem jut eszembe) és emiatt a második szint kordonkarjainak lehajlítása lehetetlen.

Az idei fagykárok: eddig nincs semmilyen észlelhetõ fagykár a szõlõben a -20 körüli Tmin ellenére, a komolyabb vizsgálatokra nincs idõm, erõm. A detektálásig lehet, hogy meg kell várni a 15 oC körüli Tmaxokat.

A kertvárosi-falusi szõlõállomány megfogyatkozása szerintem egész más okra vezethetõ vissza: a gazdáik kiöregednek, a fiatalok már olyan helyen élnek, ahol híre sincs a kertészkedésnek, vagy egyszerûen nem veszõdnek a szõlõvel - gyümölccsel. Megveszik a bótban - úgy gazdaságosabb, és az unokáknak esetleg már fogalmuk sincs, hogy mi a különbség a Hamburgi muskotály, Matthiasz Jánosné muskotály (lehet vitatkozni azon, hogy melyik a kettõ közül a világ legfinomabb csemegeszõlõje, de egyik sem piacképes, mert nem színezõdik, vagy nem érik egyenletesen) és az üthetõ - verhetõ - tárolható, de se íze, se bûze szupermarket fajták között. Aki szupermarketben vásárol gyümölcsöt, nem ismeri, elfelejti, hogy mi a különbség a piac-éretten szedett és az érett gyümölcs között. Ha pedig nem ismerem a különbséget, igényem sem lesz rá. Lassan a Jonathan alma is már beszerezhetetlenné válik.

Rezisztens szõlõfajták: mind amerikai fajtákkal való keresztezés, emiatt fagytûrõek is. Nekem még nem ízlett igazán egyik sem.

Nem tudom, milyen szõlõmûvelési módot alkalmazol (fej, bak, kordon)?
Az Afus Ali-t szerintem felejtsd el, több ok miatt:
A legfagyérzékenyebb, szálvesszõs metszést igényel, mert az alsó három rügye terméketlen, -15 oC Tmin-nél már kopaszra kell metszeni, mert máshogy nem tudod megõrizni a mûvelési módot, termõalapokat, azon kívül jellegtelen, se íze, se bûze, mint a .

Pannonia kincse: Elég fagyérzékeny, de nem annyira, mint az Afus Ali. Íze elfogadható, de semmi különleges, szerintem tucatszõlõ, de lényegesen jobb a szupermarket fajtáknál. Elõnye a rövidcsapos metszésigény, nagy bogyók, látványos fürtök, viszonylag korai érés. 3-4 évente kordonmûvelésnél teljes kordonkar felújítást igényel, különben a fürtök mérete negyedére csökken.
Narancsízû: Íze elfogadható, muskotályos, de be ne engedd a kertbe. Afus Ali-val azonos fagyérzékenység, max. 3 évente újra kell nevelni a lugast, emiatt kézben-tarthatatlan növekedés, kisméretû fürtök. Semmilyen metszési móddal nem tudtam elfogadható fürtméretet kivarázsolni belõle.

Legújabb fajták: mielõtt bármit telepítenél, kóstold meg és keress valakit, akinek van a fajtáról valami tapasztalata.

Echinopsis eyriesii hibrid. Szaporítani vagy gyökeres tõosztással, vagy sarjak levágásával. A dugványokat minimum 2 hétig szárítani kell. Másik megoldás, hogy az egész telepet egy nagyobb cserépbe "emeled" át.

Floo: "Arra gondolok, hogy a sík területeken jobban elterül a hideg, lévén nincs domb, ami az elterülést meggátolná, ezáltal kisebb kiemelkedések is nagyobb különbséget tudnak okozni. De ez azzal is jár, hogy sokkal meredekebb a hõmérsékleti gradiens, magyarul hogy a 2 méteres hõmérséklethez sokkal alacsonyabb 1,5 méteres, 1 méteres (és így tovább) hõmérséklet tartozik, mint egy dombvidéki mély fekvésben."

Sajnos így lehet, a síkvidéki mostani fagy még azzal is csinált rosszat, hogy nem egy-két napig volt -20 körül, hanem tartósan. A hó megvédte a vastagabb törzset, de a felsõ, pont 1-2 méteres termõ szintmagasságban tarolt a fagy.
Majd a fakadáskor látszik ez meg. Lehet hogy tekintélyes vázágakat kell vissza metszeni, fûrészelni, és esetleg az alvó rügyek kihajtanak a baracknál, de az nem fog termõ vesszõt hozni most, majd jövõre. (vannak fajták, netán a kajszik esetében, hogy akár a vastag ágakból is fakad termõnyárs, de az csak csenevész gyümölcsöt hoz az idén.

Jaj dehogyis, jól tetted, hogy takartad, amit tudunk védjünk meg, csak akkor ebben az esetben teljesen közömbös, hogy hány fok volt a takarás felett, és hony mennyit bír a szõlõ.
Gyere nyugodtan, bárkit szívesen látok!

Lujó!
Ez nem világos:

"A szõlõ elfagyása amióta az eszemet tudom, pontosan a kerítés felsõ szintjéig tartott (ugyanazon tõke több szintû kordon)."
Az elfagyás alulról a kerítés felsõ széléig tartott, vagy felülrõl?
Csak mert a kerítés "felsõ szintjéig"-et így is úgy is lehet értelmezni.

"Nem hiszem, hogy véletlen lenne, hogy a kerítés felsõ éle fölött még nem fagyott el a szõlõlugas az elmúlt öt totálfagyási helyzetben sem."
Itt meg azt írod, hogy a kerítés felsõ éle felett nem fagyott még el a szõlõlugas.
Tehát alatta viszont igen.
Vagyis ebben a kerítésekkel és fallal körülvett részben megült a hideg, és a kerítés szintjéig elfagyasztotta a szõlõt, a kerítés szinte fölött nem?
De ha az alsó fele, a törzs és a többi elfagy, hogy marad életben a teteje?
Olyan, mintha valakit derékmagasságban kettévágnál, és a test alsó fele meghalna, a felsõ része meg élne
Ebben az esetben viszont az egész lugas végül is tönkrement, csak az alja fagyott ki, a teteje meg késõbb halt el?

Fejezzétek be a személyeskedést, a fórumot tessék a rendeltetésének megfelelõen használni, ellenkezõ esetben pihenõre fogtok vonulni! A nézeteltéréseket tessék privát csatornán keresztül megbeszélni. Köszönöm.

Jó vicc. Inkább hagytam volna, hogy a -20 fokban tövig elfagyjanak az elsõ éves szõlõk. A takarás köztudott segít átvészelni a telet! Ha a palatinámon gúnyolódsz, ott az volt a baj, hogy gyenge volt és sokáig locsoltam, így tovább hajtott és nem ért be teljesen a vesszõ. Mellesleg a néróm tavaly az ültetést követõ öt hónap alatt a rendszeres tápoldatos locsolást 1.5m magassággal hálálta meg, én még ilyet nemigen tapasztaltam, pláne elsõ éves szõlõknél. A többi négyet igen erõsen lekörözte. Áprilisban tervezem, hogy ismét elmegyek Gödöllõre, ugyanis rávettek arra, hogy egy Hamburgi Muskotállyal gazdagítsam a tárházamat. De gondolkodok rajta, hogy egyszer lemegyek feléd kiviért és garantálom, hogy Becsehely eme kertésztudományokban igen elismert lakóját megtiszteljem jelenlétemmel!

Siheone! A konyhai részen van egy barkácsolt asztal, a nap besüt ide. Minden délelõtt napfürdõznek egy jót. Fény van bõven.
Good bye!

"Egyedül csak a Palatina (aug. musk.) felsõ harmadán tapasztaltam a rügyek barnulását belül, ugyanis arra nem szórtam olyan vastagon havat és nem érett be a vesszõ teljesen, ugyanis még szeptemberben is hajtott. A többi szõlõ problémamentesen átvészelte a telet a 60-70cm-re felboltozott hó alatt."

Tehát akkor takartad az összes szõlõdet, és a takarás alatt vészelte át a telet?

Hello Miso. Te hogyan biztosítod a panelban az elegendõ napfényt? Én most bársonyvirágot (krémszínû) vetettem, de szerintem egy kicsit hamar. Ma már ki is pikíroztam õket egyenként tejfölös pohárba. 1 hónap múlva már ültetésre megfelelõek lesznek. Remélem akkor már tartósan 20 fok felett leszünk.

Nálam a 2001 márciusában (épületektõl távol északi fekvésben Link ) telepített szõlõkbõl az év karácsonyán 1 m magasan mért -29 fok után a következõket tapasztaltam. Palatina (augusztusi muskotály) mind megmaradt, azóta is szépen terem. Viktória és Favorit szintén. Mathiász Jánosné, Boglárka, Néró (édes kék gyógyszõlõ keresik nagyon) elsõ évben 1/3-a kiment, többi bõven adja minden évben. Cardinál és Téli Muskotály nem bírta, ördög vigye.

*** Szõlõk ***
Én is szétnéztem a kertben, ugyanis tavalyi (2011-es) telepítésû fák és szõlõk vannak (az elsõ tél különösen veszélyes a friss telepítésekre). Meglepõdve tapasztaltam, hogy a Lujó kolléga által részletezett, legjobban a délkeleti országrészt sújtó fagykárt nem véltem felfedezni, holott Pod szarvasi észlelõnk automatája két alkalommal regisztrált -19°C-ot és egy alkalommal -20°C-ot a város délkeleti határában 30cm-es hóvastagság mellett.

Tavaly áprlisban öt szõlõt (Augusztusi muskotály, Pölöskei musk., Néró, Teréz, Moldova: ebbõl 4 rezisztens), decemberben pedig 3 szõlõt (pannónia kincse, Itália, Afuz Ali: ez utóbbiak mind fagyérzékeny fajták) telepítettem. Egyedül csak a Palatina (aug. musk.) felsõ harmadán tapasztaltam a rügyek barnulását belül, ugyanis arra nem szórtam olyan vastagon havat és nem érett be a vesszõ teljesen, ugyanis még szeptemberben is hajtott. A többi szõlõ problémamentesen átvészelte a telet a 60-70cm-re felboltozott hó alatt.

Lujó! Pont az ilyen hozzászólások és hozzáállások miatt a háztartások szõlõállománya az utóbbi évtizedekben rettenetesen megfogyatkozott, különösen itt Békésben. Ha van módod készíts egy képet a szõlõidrõl és belinkelhetnéd vagy elküldhetnéd nekem e-mail-ben, mivel vizuálisan is érdekelne az elhelyezkedése. Kritikus években a rossz helyekre telepített szõlõket még nagyobb gondossággal kell takarni! A talaj felmagasítása szükséges, de nem elégséges feltétel. Egy mezõgazdasági technikumot végzett szakember (ma már nyugdíjas) javasolta, hogy a legjobb kukoricacsuhéval takarni. Ezt a módszert a fagyérzékeny fajtáknál majd alkalmazni fogom.
*** Fák ***
November második felében Idared és Golden almák, valamint dixired és Champion õszibarackok ill. a kék ringló rossz termékenyülésének kompenzálására zöld ringló került elültetésre. Decemberben a hosszan tartó jó idõ hatására még két berecki birset hoztam Nagyszénásról. Ez utóbbi két kiöregedett rosszul termõ körtefa helyére került. A hét végén olyan rémhírek terjengtek itthon, hogy az õszibarackfák elfagytak. A fák különösen jó állapotban vannak (a rügyek kb. akkorák mint decemberben - az ún. kényszernyugalmi állapot még mindig tart), a kambrium szövetek zöldek, ám a Dixired éretlen fõhajtása valóban szenvedett kisebb fagykárt, de a késõbbi metszés és a fa formájának kialakításának szempontjából ez sem okozott maradandó kárt. A hét elejére terveztem az olajos rézkenes permetezést, de ez a szél és a +3°C-os Tmax miatt meghiusúlt. Remélem hétvégén sikerrel járok.
*** Paprkák ***
Russs! A paprikákat és a paradicsomokat szabad földbe május közepétõl júniusig szokás kipalántálni. Melegebb években már május elején is lehet, de ehhez nem árt néhány távolabbi modellfutást megnézni, nehogy pórul járj! Jó idõben ültettél, ugyanis a február közepétõl egészen március végéig szokás a magokat lakásban, vagy fûtött fólia alatt elvetni. Én Budapesten egy gazdagréti panel 9. emeletén - amely egy oktatási stúdiónak ad helyet - nevelem a paprikákat speciálisan erre a célra kialakított edényszerû nagy mûanyag virágcserepekben (1-1 edénybe kb. 100-150 mag fért el), a február közepén vetettek már kikeltek (fehérözön, kalocsai csípõs, édes almapapika (részben), cseresznyepaprika), a március 2.-ai ültetés (édes fûszerp., pritamin, kaliforniai) ill. a paradicsom (fürtös, kecskeméti 5??) még nem. Május elején szoktam hazaszállítani, reméljük idén is így lesz.

Mindenkinek kellemes és eredményes kertészkedést kívánok, remélem idén a tavalyinál is jobb évünk lesz.

"Te sem reagálni az enyéimre.
Köszönöm!"
"Az alföldi területeken a városokban menekülhettek csak meg a szõlõk, az békéscsabai állomási -22,5 fok megengedi, hogy bent a településen -20 fokon belül maradhatott több udvarban is."
Ez nem ilyen egyszerû öcsém. Ha sületlenségekkel bombázod a fórumokat, akkor meg fogod kapni a beosztást továbbra is. (az elmúlt napokban nem tõlem)

Jaj, így már értem. Én meg azt hittem, hogy kintre palántáztad már õket a kertbe.
Szép termést kívánok és szélsõségektõl mentes idõjárást!

Az ilyen teleken azért síkságon a kertvárosi övezetben a városi hõsziget északi-északkeleti peremén érdekes dolgog is történhetnek: Anyukám családi háza legalább 2 m magasságban házfalakkal, vagy tömör kerítéssel van körbe kerítve. Kicsit poénosan májkro-töbör májkroklímának lehet nevezni. A szõlõ elfagyása amióta az eszemet tudom, pontosan a kerítés felsõ szintjéig tartott (ugyanazon tõke több szintû kordon). Lábas hidegnél, amíg van este-éjszaka egy kis É-Ék-i légáramlás, a helyi torlódások miatt néhol a hideg légréteg megemelkedhet, átbukhat a kerítésen, ott felgyülemlik és onnan sehova. Ott csak a másnap reggeli besugárzás emelheti a hõmérsékletet, de a kisugárzás azért dolgozik. A hideg tartós, a nyílt területi esetleg rövid idejû hidegelárasztásokhoz képest több órás is lehet. Nem hiszem, hogy véletlen lenne, hogy a kerítés felsõ éle fölött még nem fagyott el a szõlõlugas az elmúlt öt totálfagyási helyzetben sem. Most azt várom, hogy a mirelite rügyek hány felolvadási-fagyási ciklus után mutatják meg, mennyi élet maradt bennük, de valószínûnek tartom, hogy csak akkor látom meg, amikor a Tmax érdemileg megemelkedik.

A szõlõ rügyeinél a fagyérzékenység : Fõrügyek- mellékrügyek- alvó rügyek. esetleg bármelyik pótolhatja részben a terméskiesést. A végsõ megoldás meg a láncfûrész.

Az egész kert átrotálva, 30 sor hagyma, 2-2 sor répa és zöldség elvetve, a borsót csak a hétvége felé, ilyen hideg talajban nem mindig sikerül volt olyan év hogy tönkre ment.

A szõlõknél -17 körül már elkezd fagyni a rügy, de nyilván 30-40 %-os rügyfagykár az szinte észre sem vevõdik.
Aztán innen 1-2 fokonként jönnek a teljes rügyfagykár, a vesszõfagyás és a teljes megsemmisülés.
Persze fajtája válogatja.
Az alföldi területeken a városokban menekülhettek csak meg a szõlõk, az békéscsabai állomási -22,5 fok megengedi, hogy bent a településen -20 fokon belül maradhatott több udvarban is. Az alföldi városok településszerkezete elõnyös ebbõl a szempontból.
Valóban sokszor csalóka a dolog, ugyanis a fagyás után nem mindig látszik a kár mértéke, el kell indulnia a nedvkeringésnek a növényben ahhoz, hogy egyértelmûvé váljon. Vagy ha nem indul el, akkor az egyértelmû, viszont az elinduláshoz és a fagykár esetén nem elindulás megállapításához is kell egy melegebb idõszak.
Érdemes ilyenkor levágni egy-egy darabot a veszõbõl, amit például metszésnél egyébként is eltávolítanál, és bevinni pár napra a lakásba, vízbe tenni, úgy hamar kiderül, van-e bibi, és ha van, mekkora.
Figyelni kell, hogy lehetõleg ne 0 fok alatti hõmérsékletbõl vigyük egybõl be a 20 fokos lakásba és tegyük vízbe, hanem egy bõven pozitív napot válasszunk.

Szõlõvel mi a tapasztalatod? Anyukámnál a rügyek még nem barnultak meg, bár volt már néhány +/- váltás, de +15 oC Tmax még nem volt. Kötve hiszem, hogy a -15-nél súlyosan károsodó Pannonia kincse a -20-at simán átvészelte volna. A talaj felénk még fagyos.

Ha valami kondicionálás történt is, az nem a gazdák részérõl, hanem a természet részérõl történt, ugyanis a múltévi szárazság, illetve a hosszú meleg õsz miatt a vesszõk jobban beértek, a szárazság miatt a növény is szárazabb volt, így tovább bírhatta a kritikus hõmérsékletet.
Amin még töröm az agyam, hogy vajon van-e különbség az alföldi -24 fok és egy dombvidéki fagyzugi -24 fok között?!
Arra gondolok, hogy a sík területeken jobban elterül a hideg, lévén nincs domb, ami az elterülést meggátolná, ezáltal kisebb kiemelkedések is nagyobb különbséget tudnak okozni. De ez azzal is jár, hogy sokkal meredekebb a hõmérsékleti gradiens, magyarul hogy a 2 méteres hõmérséklethez sokkal alacsonyabb 1,5 méteres, 1 méteres (és így tovább) hõmérséklet tartozik, mint egy dombvidéki mély fekvésben.
Ez csak egy sejtés, de vannak erre utaló jelek.
Nem tudom, Bács-Kiskunban, Tolnában és Baranyában vannak-e sík, vagy legalábbis fagylefolyás szempontjából gyenge fekvésekben barackosok, amennyiben igen, ott is keletkezhettek károk.
A szatmári almásoknak nem tudom, lett-e bajuk, az alma sokkal jobban bírja a fagyot, mint a barack, szerintem -20 foknál még nincs baja, meg még lehet hogy -22-23 fok után is lesz termés.

El olvastam a hsz.-edet, egyetértek a leírással,- részben.
A kondicionálás sztem. nem vegyszer függõ, elég volt november felé egy kis belocsolás, a fel talaj makró elemeit levinni a gyökérzónába.
Ez viszont válasz reakciót okozhatott a lenyugvó be éredõ vesszõkben, de ez december végig lezajlott, nyugovóra tért a rügy.
Na összegzésként; várjunk a jelenéssel. Visszanézve tényleg a tél most Csongrád-Békés megyét sújtotta, remélem a szatmári almásokat most nem bántotta. De várjuk meg a virágzást!

Sóhaj!
Mi sántít ebben?
Hidd el, Õk ott tudják nagyon jól már most, hogy milyen károk keletkeztek.
Mi az hogy jó kondícióba hagyta az ültetvényét?
Lepermetezte C-vitaminnal vagy mi, esetleg kiszórt egy kis MagneB6-ot is a földre?
Az õszibarack -23-25 fokban súlyos fagykárokat szenved, márpedig ott annyik voltak.
2005-ben, amikor a szegedi állomás -20,7 fokos minimumot mért, akkor 80-100 %-os rügyfagykár volt Szatymazon, illetve vesszõfagyás.
Most volt egy -21,7 fokos, egy -22,2 és egy -22,5 fokos minimum a szegedi állomáson, tehát gyanítom, Szatymazon is 2 fokkal hidegebb volt, mint 2005-ben.
A szegedi állomáson egy szeptemberben mért +3 fokos minimum mellett onnan 5-10 km-re egy paprikatermesztõ családnak lefagytak a paprikái.
Tehát a szegedi állomási minimumnál a térségben 2-3, vagy akár 4 fokkal hidegebbek is vannak.
Így a szatymazi barackosoknál a -25 biztosan megvolt most.
Az pedig már egyes fajtáknál a teljes lombkorona megsemmisüléséhez vezet.
A gyökérnyak betakarása hogyan véd a tõbõl kifagyás ellen?
Van egy 5 méteres barackfa, betakarja a törzsét 30-40 centi magasan, szerinted akkor nem mindegy már, hogy 30-40 centivel magasabbról fagy ki?
A tõbõl kifagyás azt jelenti, hogy a föld feletti részek elmennek, és törzsrõl, ameddig a hó védte, onnan hajt ki.
Hidd el, az a fél méteres különbség nem igazán vigasztal senkit.
Persze biztosan fajtafüggõ is a dolog, lesznek fajták, amik teljes terméskieséssel és vesszõfagyással megúszták, de lesznek, amiknél a lombkorona nagy része megsemmisült.
Ez csak annyira katasztrofális helyzet, amennyire egy barackültetvény ilyen fokú fagykára katasztrofális lehet.

Floo; amit írtál, kicsit sántít szerintem. Várjuk meg a ki tavaszodást, kb.márc.25-28 felé már többet tudunk a szatymazi-szegedi környéki barackosokról.
Az írásod hasonlít a "Még drágán add az életed" c.film betétjére, amikor a riporter csávó a repülõ wc-bõl telefonálja le a katasztrofális helyzetet.

Máskülönben meg nálatok repes a kánaán... ( ne részletezzük)Arra nem volt most gyilkos fagy.


Na jó ez van, majd meglássuk a jövõ heteket, mi lesz. A barackosokról; lehet, aki jó kondícióba hagyta az ültetvényét, az nem panaszkodna, pláne ha fel kupacolta a gyökérnyakot, annak nem hiszem hogy tõbõl fagyna ki a fája.
Meg azért itt esett vagy 25 centis hó, és akkori kisugárzások adták a -20-25 ös fagyot.A törzs alja pedig védve volt. Más kérdés, ahol lefújta a szél a havat, ott el fagyhatott a törzs.
Azért is írtam elõbb a fel kupacolást, 10-25 cm. föld megvédi a fákat.

Meg fog maradni a selyemakác sztem;
Link
A kép kicsit torzít, de kb.25 cm. a hajtás, de 4-6 mm. a vesszõ, és zöldes a vége.

Más: kérdezném a következõ képen egy kaktusz-koloniát kaptam a szomszéd nénitõl, egy cserépben.
Szegények kitúrták már a helyüket,(2év) hogyan lehetne szétültetni, és egyébként milyen fajta ez? Érdemes szaporítani?
Link