Agrometeorológia

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#99606 - 2012-02-23 10:14:59)

Nem is lesz idén õszibarack... annyi a fagyott vesszõ..., rûgy...

Sem a tavaszi fagynál, sem most a nagy hidegek derült éjszakáin sem volt ezek szerint fagylefolyás?
Akkor mikor van egyáltalán?
Hát lehet, hogy Te nem hiszed, de attól még lehet 35 km-re lévõ helyeket összehasonlítani.
A kakucsi érték arra jó, hogy tudjuk, megfelelõ fekvésben azon a környéken lehetett -26 fok.
Egészen biztos, hogy nem csak Kakucson lehetett -26 fokot mérni, hanem 10-15-20-25 km-re onnan is.
Miért is ne lehetett volna?
Vannak Tõled északnyugatra állomások, Aszód, Püspökszilágy, Penc, ezek -20-22 fokokat mértek, és ebbõl a 3 mérõbõl 2-rõl tudom, hogy dombon vannak.
Nem nagy dombon, nem 60-80-10, hanem 20-30-40 méteres fagylefolyással, tehát nem magas kiemelkedésen, de elegendõn ahhoz, hogy a -20-22 fokhoz még több fokot le lehet vonni, ha mély fekvésbe megyünk.
A tavaszi fagyhoz nem tudok hozzászólni, mert nem szállított fagy volt, úgyhogy nem tudom, miért lett volna hidegebb a magasabb fekvésben, mint a mélyebben fekvõ helyen.
Lehet, hogy lent beállt a köd.
Mondjuk.
A májusi fagy során mindenhol a mélyebben fekvõ részek mérték a hidegebbet, nem tudom Nálad miért lehetett fordítva?!
Pedig biztosan jól mérsz, hisz ha jól emlékszem, egész komoly mûszered van, árnyékolóval stb.

Ha lenne észlelõ, vagy olyan személy, aki ezt mérné és közzé tenné, akkor meg tudnám mondani, hogy volt-e alacsonyabb hõmérséklet a falunkban. Kakucs tõlünk kb. olyan távolságra van mint Becsehelytõl a Kis-Balaton. Nem hiszem, hogy a légvonalban 35 km-re lévõ helyeket össze lehet hasonlítani. Ha figyelmesen megnézed a korábbi hõmérsékleti adatokat, akkor megállapíthatod, hogy a Szentmártonkátán a közvetlen környezetéhez képest is a minimum hõmérsékletek általában 2-3 fokkal alacsonyabb.
A tavalyi májusi fagy során viszont megfigyelhetõ volt, hogy azon a részen ahol lakom (legmagasabb pontja a falunak) 2 m magasan mért -2,2 fok miatt elfagyott minden, ugyanakkor a mélyebben fekvõ területeken nem volt fagykár. Ez arra utal, hogy ebben a konkrét esetben nem volt fagylefolyás.

A csörnyeföldi Bussay-pincészetrõl van egy rövid rész a Gasztroangyal február 18-i részében, 40:55-tõl Link

Elsõsorban a tavaszi kisugárzási fagyokra gondolok, egy magasabb, jó fagylefolyású hely ilyenkor megúszhatja az alacsonyabb területekkel szemben. Erre számtalan példa volt már, néha egészen látványos tud lenni milyen magasságig (mélységben) tarolt a fagy.

Mennyi volt a falu legalacsonyabb pontján?
Mert ha -25 vagy -26 fok, akkor bizony hatással van a szintkülönbség a hõmérsékletre.
Ugyanis a kakucsi állomás -26 fokot mért minimumként, ami abban a térségben van, és egyáltalán nem biztos, hogy Szentmártonkáta környékén nem volt valahol -27 fok.
A sátorhelyi állomás Dél-Baranyában jó példa, alföldi jellegû, sík területen van, de 8-10 méterrel magasabban, mint a környezõ sík, egy lassan emelkedõ kis halom tetején.
-26 fokos minimum volt ott.
El lehet képzelni, mennyi lehetett ott egy kisebb mélyedésben, gödörben.
Alföldi területeken mindig nagy kérdés, hogy a néhány méteres szintkülönbségek mit tudnak produkálni derült, szélcsendes éjszakákon, mennyire tud elterülni a hideglevegõ!?
A bajai állomás is a közvetlen környék legmagasabb pontján van, szintén egy kis bucka tetején, -26,1 fokot mért.
Mellette közvetlenül vannak kis gödrök, amik olyanok, mint a Bükk-fennsíkon lévõ töbörök.
Ez a két kép az állomás magasságából készült nyugat felé, érzékelhetõ, hogy mélyedés van lejjebb Link Link
Ez meg a lejjebb lévõ területrõl visszafelé, az egyik kis gödör látszik is, a kerítésoszlopok jól mutatják a terület süllyedését Link
Azokban a kis gödrökben olyan -28-29 volt, mint a pinty.

Azért abban nem lennék olyan biztos, hogy egy 10 m-es szintkülönbség hatással lenne a hõmérsékletre síkvidéken. Nálunk (Szentmártonkáta, Alföld) 5 km sugarú körön belül is van 15 szintkülönbség. Én a falu legmagasabb pontján lakom (126 m). A Tmin. -23,9°C volt. Februárban ezen kívül még kétszer volt -20°C alatt és hatszor -15°C - -20°C között. Ez nem arra utal, hogy a magasság különbség miatt a magasabb ponton enyhébb lett volna a hõmérséklet. Még nem tudom mekkora a fagykár,de a tavalyi májusi fagykár után ez biztos még nagyobb lesz. Pedig akkor is elfagyott az összes termés. A közel 100 gyümölcsfámon mutatóban volt csak gyümölcs. A szõlõ (tõke mûvelésû) szintén elfagyott akkor.

Nem, jó 10 méteres szintkülönbség van legalább a város egyes területei között. Ez döntõ jelentõségû lehet a tavaszi fagyoknál. A szõlõk, gyümölcsösök egy még tagoltabb területen vannak....Gyermekláncfû, aranyesõ..stb (képeiden januárban) , ha ezek virítanak akkor már megindul a rügyfakadás,ebbõl gondoltam , hogy nálad is hasonló dolgok zajlottak.

-12,5 fok körül volt a leghidegebb az ültetvény területén.

Rossmann!
Mezõkövesd nem egy síksági település?
Egyébként nálam nem volt elõrehaladva semmi a tavaszias tél miatt, majd most fognak elindulni a növények a várható 10-15 fokok hatására.

Nálad a tavaszias tél elõrehaladott vegetációt eredményezett, nálam megmaradt a téli nyugalmi állapot. -17 fokot mértem leghidegebbet, gyümölcseink, szõlõink nálunk zömében ennél jobb fekvésû helyeken vannak (ahol lakom az is jó fekvésûnek számít, elõfordult már a város alacsonyabb területein tavaszi fagykár, nálam ugyanakkor nem volt...). A szõlõkben lesz kár, az õszibarack érzékenyebb fajtáiban is , de más honos gyümölcsfélékben nem vészes. Persze az igazán szerencsés területekhez tartozik térségem. A D - DNY-i területeken jelentõs károk lehetnek a - 20 fok körüli fagyok, és a januári beindult vegetáció miatt .

A fügeültetvényen mennyi volt idén a leghidegebb hõmérséklet?

Az elmúlt idõszak kemény hidegei után elkezdõdtek a fagykárfelmérések.
Egyenlõre még nagy az összevisszaság, ugyanarról a vidékrõl más és más hírek látnak napvilágot.
Az alföldi szõlõk kifagytak, a törzsek szétrepedtek, termés egy-két évig nem lesz, újra ki kell majd alakítani a lugasokat.
A pécsi szõlészeti kutatólabor környéki szõlõk 30-70 %-os rügyfagykárt szenvedtek, tehát átlagban a rügyek fele elment, de ezt még metszéssel lehet korrigálni, viszont viszonyítási alapnak jók, jelzésértékûek.
Villány és Siklós környékén az alsóbb részeken lévõ szõlõkön rügy és vesszõfagyásról jönnek hírek, nyilván a magasabban fekvõ területeken nem lett bajuk a szõlõknek, de károk vannak.
Biztos hallunk még fagykárokról, fõleg az Alföldrõl, ahol ugye nincs domb, ott komoly károk keletkeztek.

Palántázhatnékom támadt, úgyhogy a jövõ héten el is nyomok 100 paprikát, 80 erõspaprikát, 200 paradicsomot, 70 uborkát, meg jó 70-80 karalábét kísérletképpen, hátha márciusra eredmény lesz már az ültetõtálcákban =)

Hasonlókra számítok én is, 2009-es decemberi egyszeri néhány órás -23 fok után csak az otelló termett, a többi fajta gyakorlatilag a földfelszíntõl hajtott újra, ezeket azóta már fokozatosan cseréltem fagytûrõbbekre. Idén több napon is -19 alá (kétszer -21 alá is)süllyedt a T és nem csak néhány órára. Valamint most a kényszernyugalomban érhette õket a sokk, nem a mélynyugalomban. A mostani elsõ havazás elõtt ugyan a még meglévõ érzékenyebb fajtákat lehajtottam a talajra, (könnyen ment hisz csak 2 éves tõketörzsek, mivel újra lettek nevelve) de sajnos a hótakaró nem biztos, hogy kellõ vastagságú volt, hogy megvédje õket, csak a kisugárzást segítette. A 2009/2010 télen tett rügyvizsgálatok: Link Link

Még egy-két hét (éjszakai fagyok, nappali + hõmérséklet után) és ellenõrizhetõ lesz a szõlõnél az elfagyás mértéke. Valószínûleg közel 100 %-os. A rügyet körömmel lecsípve, késsel levágva látható lesz, hogy a vágási felület barna, elfagyott, halott, vagy zöld, élõ. Semmi jóra nem lehet számítani: -15 alatt a nem túl fagyérzékeny európai fajták is súlyosan károsodnak, -20 alatt teljes lehet az elfagyás. Nagyon fontos a lugas-kordon mûvelésnél, hogy ilyenkor semmiképpen sem próbáljuk termésre erõltetni a szõlõt: mindenképpen rövid csapra kell metszeni az adott fajta metszési igényét teljesen figyelmen kívül hagyva. Csak imádkozni lehet, hogy az esetleg nem fagysérült fás részeken van elég alacsony vízellátottságú alvó rügy, ami esetleg nem fagyott el és a következõ évek termõalapjait ki lehet nevelni belõlük. Május körül fog látszani, hogy a lugasokon a kordonkarokon van-e érdemi erõteljes kihajtás. Ha csak a tõ környéki alvó rügyekbõl hajtó vesszõk az erõteljesek, a tõke rendbehozatalára egyetlen módszer a teljes tõbõl történõ újranevelés (láncfûrész). Felénk -15 körül volt a hóborítottság nélküli Tmin. Azokból a lugaskarokból, amit földre fektettem és betakartam hóval, max 20 % átlagtermést lehet optimális esetben kihozni.

Ez például a siklósi szõlõhegy (ott a déli domboldalban volt régen az omsz állomás) Link , az alsóbb részeken biztosan kiment a szõlõ.

Kutyám az imént majdnem elkapott egy szürke gémet.. Link

Nem véletlen, hogy a kordonos mûvelési módot nem õseink találták fel itt a szõlõ termeszthetõségének északi határán. A fejmûvelésû tõkék fedésssel-talajtrakarással szinte soha nem fagynak el katasztrofálisan, a bakmûvelés a felmagasodott termõalapok miatt kockázatosabb, de hegyvidéken-dombvidéken jóval kisebb a kockázat. A nagyüzemi magasmûvelésû ültetvényeken az Alföldön a 100 %-os fagykár kivédhetetlen, ráadásul a következõ két-három év termése is drasztikusan kisebb: a kordonkarokat nem lehet két év alatt újranevelni. Az elmúlt 40 évben anyukámnál -hiába a városi hõsziget- legalább ötször kellett a három szintes kordonokat tõbõl újranevelni. A fagyérzékeny fajtákkal (Afus Ali, Pannonia kincse, Narancsízû) nem fogok többet kínlódni, idén csákánnyal kezelem õket.

Itt az õsi tapasztalat, hogy a legjobb bor a domb tetején (DNY oldal)lévõ tõkékbõl van. Az alján csak "sínylõdik" no meg elfagyhat. Mióta Egerben lakom nem emlékszem, hogy -19 fok alá ment volna a hõmérséklet.

Sziasztok!

Hoztam egy télálló kaktuszos képet. Õ az echinocereus triglochidiatus v mojavensis f inermis. (Ráadásul egy tüske nélküli forma). Az erkélyem párkányán várja a tavaszt. Ilyenkor télire minél több víztõl meg kell szabadulnia, mert így zordabb hidegeket is el tud viselni. Hogyha szétfagy, akkor ne legyen túlságosan kiszolgáltatva az idõjárás viszontagságainak. Ekkor a többszörösére is képes összezsugorodni, illetve próbál valamelyest a föld alá is behúzódni. Bámulatosak ezek a növények, miként alkalmazkodnak a télhez. Április közepétõl viszont minden kezdõdik elõrõl. Újra megszívja magát nedvességgel. Link

2003 januárjában és februárjában, illetve 2005 februárjában is lehetett a -26 fok feléd.

Leganyi!
Viszont az alföldi szõlõk biztosan tövig elfagytak, illetve a Dél-Dunántúlon lévõ dombvidéki szõlõk közül az alsóbb szinteken lévõk is szenvedtek valamennyi fagykárt.

Az egri szõlõk is megúszták a cudar hideget eddig (-18.1 fok volt a leghidegebb, az is csak pár órára). A víz viszont nagyon hiányzik még mindig. Várjuk a havat-esõt csak essen. Bizakodom, hogy a füge, rozmaring se fagyott tövig vissza.

A gyümölcsös és szõlõ nem bánja, hogy nálam a kontinentális hideg-idõszak alatt két hétig szinte folyamatosan fújt az északkeleti szél és nem engedte az igazi mélyrepülést (-18-19 fok alatt érzékelhetõ fagyáskár kezdõdik).
Így -16,7°C volt a leghidegebb minimumom.

A szomszéd gátõr minimax hõmérõje a veranda oszlopán szemmagasságban az épület felé fordítva mért pár napja annyit a hõszgetelés nélküli épületület falától kb. másfél m-re. A jópár évvel korábbi -26 nyomát a környékbeli sövények elfagyás utáni tõbõl kihajtás utáni helytelen sövényalakításból látom. Ezek szerint a szomszédom hirtelen magasított felkopaszodott sövényét az idén módomban lesz rendszabályozni. A -26 oC pontos évszámára nem emlékszem, csak arra, hogy abban indultam Szarvasról Bp-re autóval és kb. 50 km után melegedett üzemi hõmérsékletre a hûtõvíz. Kutya hideg volt és amiatt néztem utána az értéknek.

-20-21 fokon elfagyal
De most akkor -22 vagy -26 volt a T min?
Vagy a -26 máskor volt?

Nem ismeri valaki a fagyal fagytûrõ képességét? Eddigi Tmin Szarvason -22 oC volt. A -26-os Tmin-nél hóborítási szintig fagyott el.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#96674 - 2012-02-11 17:49:17)

Õk túl fogják élni,a többség akik érzékenyebbek meleg helyen telelnek...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#96672 - 2012-02-11 17:46:00)

Ez a legjobb! Link

Kess! Ilyen földes hókupacokat még életemben nem láttam. Köszi a képeket.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#96656 - 2012-02-11 16:59:17)

Hello Bubu!

A télálló kaktuszok április közepénél sose "indulnak be" hamarabb. Amúgy lágyszárú növények lévén, bámulatos milyen hidegeket képesek elviselni. Szemben néhány fásszárúval. Bár hozzá kell tenni, hogy nagyrészüket beszigetelte a hó, ami sokat dob a téltûrésükön/túlélésükön. De pl. a cylindropuntia imbricata-t sosem bírja befedi a hó teljesen, így neki bármilyen hideggel meg kell küzdenie. Ide jöhet -35°C is, nem fog kárt okozni.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#96652 - 2012-02-11 16:28:31)

Igen, itt délen most mi kiböjtöljük a nyári T.maxokat.
De azért mégis hiszek a mediterrán éghajlatban, a rügyek, kaktuszok életre kelésének!
Még egypár nagy fagy- hó centi max. és túl leszünk rajta.

Senkit sem akarok elkeseríteni, de azért itt pár blökit találok Elõször is, ezen növények a telet minden további gond nélkül kibírják, akár -30is, mivel állnak. A meleg önmagában nem elegendõ ahhoz, hogy a xilém és floém edényei szállítani kezdjenek, ahhoz a napsütés, a nap állása, annak ereje is kell, valamint hogy a talaj ne legyen fagyott, mert a radix felszívó zónája nem tudja felszívni a vizet, s ezzel a citokinint is eljuttatni a csúcsmerisztémákba. A március utáni idõszak lesz majd kritikus, amikor a napnak is már van ereje, már olvadozik is, jön rá 1 kis meleg, majd jön az a hideg ami a növény minimuma alá megy, esetleg karcolja az abszolút minimumot, ami tartós károsodáshoz vezet. Virágzás, terméskötõdés idején már a 4-10 fok lesz a károsabb, nem most a -25. Ne felejtsük el, ezek a gyökerek jó mélyre mennek, nem fog kifagyni az alsóbb rétege, szóval károsodás nélkül átvészelik, viszont ha hirtelen meleg jön, félõ a fulladás veszélye, vagy nagy hõingás esetén a felfagyás, bár az inkább csemetéket és lágyszárú növénykultúrákat veszélyeztet. Viszont nálunk már a mogyoró és vmi nemtommi már barkát hozott nagyon szívderítõ látvány látni az elsõ virágokat már

Persze, rajta van télen-nyáron, de nem mindegy, hogy mikor, mekkora és mennyi.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#96021 - 2012-02-09 13:19:01)

Igen! Teljes félrevezetés és tudatlanság azt állítani, hogy átlagos január után nem lennének komoly veszteségek a napokon át tartó -15 foknál hidegebb idõszakban!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#96020 - 2012-02-09 13:03:47)

Nem tagadom nem tartozok a jó megfigyelõk közé, de aki életében nem lakott még kertesházban és esetleg a papához, mamához sem tud kimenni a hobbijukra, mert nincs, az nagyobb valószínûséggel az ilyen mezõgazdasági témákban elveszettebb lesz.

Közben az ilyen napsütéses idõben valóban elkezdõdött az alálõtt Tmax-ok ideje, bár gondolom most a felhõzet is ludas ebben. Hamarabbra volt várva ÉNY-ra.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#96012 - 2012-02-09 12:34:37)

Ez nem városiasság vagy falusiasság kérdése, városi is lehet jobb megfigyelõ, mint egy falusi.

Schneechaos!
Más kérdés az, ezerszer le lett írva, hogy nem lehet ellene tenni, hogy idõrõl idõre elárasztja a hideg a Kárpát-medencét.
Persze hogy nem mediterrán éghajlaton vagyunk (báááár...errõl majd írok este, ha lesz idõm), semmi baj nincs Magyarország éghajlatával, nagyon is jó éghajlatunk van, bõséges a csapadék, meleg a nyár, minden rendben van vele.
De ettõl függetlenül a -22-27 fokok már komoly károkat okoznak, pláne, ha adott térséget több napon át sújtanak.
A szeszélyességrõl meg annyit, hogy ami az elmúlt 2-3 évben van, azért az már sok egy kicsit, ha visszanézed.
Írtam is róla pár sort múltkor Bizony nagyon komoly hóhelyzet állhat elõ hófúvással, majd nagyon durva hidegekkel.
2000-ben megdõlt a csapadék minimumrekord Szegeden, 2007 hõmérsékleti maximumrekord Kiskunhalason (bár ez kérdõjeles ugye), 2010-ben megdõlt a csapadék aboszlút és országos maxiumrekord, 2011-ben megdõlt a csapadék országos minimumrekord, majd 2012-ben esélye van megdõlni a hõmérsékleti minimumrekordnak.
Elgondolkodtató!
Kicsivel több mint 10 év alatt a legfontosabb rekordok döntõ része átíródott.
Egyébként ami rendkívüli volt ebben a helyzetben, az az, hogy 4-5 napon át nappal -10 fokban havazott, sõt, volt ahol -13-15 fokban esett a hó.
Ez nem gyakori jelenség.
Ez jelzi, mennyire hideg levegõ volt a rendszerben.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#96003 - 2012-02-09 12:14:40)

Úgy gondolom, hogy egy kicsit túl aggódja néhány ember a telet. Tudomásul kellene már venni hogy mi nem a mediterrán éghajlati övben vagyunk. Ha valaki néhány száz évre visszatekint és elolvassa az idõjárás szeszélyességérõl szóló leírásokat, Link akkor nem fog meglepõdni a jelenlegi idõjárási eseményeken. Derûs napokat mindenkinek!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#96000 - 2012-02-09 12:11:27)

Nem tagadom én városi kölyök vagyok és ezt nem tudtam .

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#95990 - 2012-02-09 11:43:2

Nem lett volna ez egy átlagos tél folyamán. Itt kb. 2hete virágzott a százszorszép és a gyermekláncfû, a cseresznyefák rendesen beindultak és szép nagy rügyek voltak. Ne mond Floo hogy nem indít el semmit, mert nem akkorák voltak a rügyek mint decemberben, hanem sokkal nagyobbak. Látszott a fákon, hogy kezdenek elindulni. Ha átlagos a tél nem indul el a természet és egy tél végi zord idõszak sem okoz károkat.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#95989 - 2012-02-09 11:43:09)

Váááááááá!
Kérlek fényképezz már le egy rügybe borult cseresznyefát!
Mi az hogy rügybe borult a cseresznye?
A rügy az rajta van a szerencsétlen fán télies tél és tavaszias tél esetén is!!!!!
Virágba borulhat egy fa, de rügybe nem!
A cseresznye, az orgona, a magnolia, vadgesztenye rügyét minden télen felfedezik, ezek az egész telet duzzadt állapotban töltik el, és minden egyes évben cikkeznek róla az újságok.
A téli +8+10 nem fog elindítani semmit a növényekben, pláne ha van közbe egy -2 fok -3 fok, nappal +2+3, megint 7 megint 8 10, nem indított el semmit az az enyhe idõ.
Sem a nappalok hossza, sem a besugárzás mértéke sem a +10 fok nem elég januárban ahhoz, hogy bármi is beinduljon.
Eddig itt nálunk volt a legenyhébb a tél, és nincs megindulva semmi.
Itt a fórumon is egy csomóan írják, hogy rügyeznek a fák, hát persze hogy rügyeznek, -20 fokban is rügyeznek, mivel a rügy rajta van szerencsétleneken.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#95978 - 2012-02-09 11:16:14)

Ez sajnos így van, az utcánkban is elég jelentõs mértékben rügybe borult a cseresznyés, a korábbi enyhe, már-már tavaszias jellegû idõjárás miatt. Az elmúlt két hétben ezek a mínusz tizen-huszon fokok biztos, hogy meg is ették a rügyeket.
Akármilyen fákról is legyen szó, amik ennyire elõrehaladott állapotban voltak rügyfakadásban, azok nagyon meg fogják viselni ezt az idõszakot, errõl volt szó már a tévében is.

Ami a hó alatt van annak jól jön ez az idõ, fölötte viszont hurkabõr lesz mindennek...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#95976 - 2012-02-09 11:08:4

Kérdezd meg azt Bácskában, akinek gyümölcsöse van, kérdezd meg majd tavasszal, az õszibarackokon lesz-e virágrügy?!
Nemnagyon.
A Szeged melletti, szatymazi õszibarackos 2003 telén és 2005 telén óriási, 80-100 %-os rügyfagykárt szenvedett, sõt, ágak is fagytak le, növények is mentek ki, biztos nem örülnek neki, ha most is bekaptak egy -23-24 fokot és megint lesz terméskiesés.
A szárazságot egy olyan mediterrán ciklon is mérsékelni tudja 70 mm csapadékkal, ami alatt +3 fokban esik az esõ.
A vetésnek jó a hó az biztos, de ami a hó felett van, annak ilyen rendkívül hideg levegõben már nem jó.
Sajnos a magyar mezõgazdaság említésekor mindenki a szántóföldi növénykultúrákra gondol, a gyümölcsösökre nem nagyon.
A hónak lehet örülni, meg lehet kívánni, csak a hozzá tartozó -25 fokokat nem, mert azok már nagy károkat okoznak.

Az ismételt nagy hóvárás közepette ne felejtsük el, hogy a bajai, sellyei állomás -26 fokot mért, a sátorhelyi nincs benne a napijelentésben, de az is akörül lehetett.
Kár, hogy nincs mérés ott egy völgyben, kíváncsi lettem volna egy völgyi értékre is!
Durva éjszaka volt arrafelé.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#95949 - 2012-02-09 10:04:52)

Teljesen másképpen látom a dolgokat mind te. Lent Bácskában a vastag hótakaró ami már van és még ami esetleg jön hozzá, könnyedén megvédi a növényeket a hidegtõl, nyilvánvaló hogy ahol a havat lefújta a földekrõl a szél, az kevésbé jó helyzet. Édesapámnak Baja környékén vannak erdõi és azok már a kiszáradás szélén voltak. Nagyon jól jön majd tavasszal az a csapadékmennyiség, ami most akkumulálódik. Az egész õsz a fórumon a rendkívüli szárazságról szólt, kéretik ezt nem elfelejteni!! Esetleg bácskai hótulajdonosoknak mi a véleményük a kérdéskörrõl? Továbbra is azt mondom bízzunk az idõjárásban és tartsuk szárazon a tûzifánkat!

Sajnálom, hogy nem sikerül, de valóban sík vidéken egy-két enyhe telet leszámítva 3-4 évente halálra van ítélve, van, amikor egymás után 2-3 évben is visszafagy.
Én azért a helyedben az emeletesházatok elé megpróbálnám, tudom mondtad, hogy nem egyszerû, de ott nagyobb esélye lenne.
Ezért nem értem azokat a leírásokat, ahol azt írják, hogy :"A füge a déli országrészben kétszer is beérik.", stb stb, nincs idõm idézeteket keresni, de mindenhol azt hangoztatják, hogy délen-délen-délen, akár kivi akár káki vagy bármi, délen-délen-délen.
Pláne ha még a mediterrán hatást is beleszövik.
Ma reggeli minimumtérkép, meg lehet nézni a mediterrán hatást meg a "délet" Link
Meg holnap reggel is meg lehet nézni Link
Meg a Mecsektõl délre, azt is meg lehet nézni Link
Se nem délre, se nem északra, domb vagy nem domb, hõszennyezés vagy nem hõszennyezés.
Ennyi a titok.

Sziasztok!

Én még a havazás elõtt egy nappal a két fügémet körbetakartam száraz gazzal, amit szerintem jócskán beszigetelt/befedett a hó. Legközelebb kb. 2 hét múlva tekerek ki a város hátárában lévõ kertemhez. Ha így is kifagyna, akkor a fügével mint növénnyel, többet már nem is foglalkozok.

Szõlõlugasok felkészítve a hidegre: Anyukámnál az alsó kordonkarok a földre lehajlítva, fél méter hóval betakarva. Túl sok pluszmunkába nem került, a járdákról, kocsibejáróról úgyis el kellett takarítani 30 centit. Kíváncsi vagyok, bejön-e a -22 oC OMSZ elõrejelzés ma éjszakára. Ha igen, a kordonok második, harmadik szintjének és a pergolának nyekk, 4-5 év alatt nevelhetõk újra.

Hello Bellone!

A "Napló" stábja forgatott nála. Link

A talajhõmérsékleti értékek alapján jól észrevehetõ a hó hõszigetelõ hatása Link

1hónap múlva elvileg itt már a krumplit kellene ültetni
Link

A hosszú meleg õsz jót tett az auxintermelõdés leállításának és az abszcizinsav terjedésének, ami fásszárúaknál nagyon jó. Januári meleg erre még rátett 1 lapáttal, szerintem ki kell bírni a vastagabb ágaknak, száraz idõ, meg a komolyabb fagyok is dehidratációt eredményeztek, bár lehet õk nem olvasták a növényélettan könyvet, meg pl a füge abszolút minimumát sem nagyon tudom. Február eleje van még, hormonális gátlás hideg, meg alacsony napállás mellett kitart még 1 ideig. Legrosszabb esetben a múltévi hajtások, meg még 1-2 lefagy és erõteljesebb lesz a tavaszi lombosodása.. ?-|

Egy biztos: a ceglédi óriásokat nem kell lemosóznom mostanában.