Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
2011. január, Pécs - Mecsek, 230 m tszf.
Tmin átlag: -1,2 °C
Tmax átlag: +5,0 °C
Min/max átlag: +1,9 °C
Havi közép: +1,4 °C (5 percenkénti adatokból)
Absz. Tmin: -7,9 °C (4.)
Absz. Tmax: +15,7 °C (9.)
Legmagasabb Tmin: +7,7 °C (9.)
Legalacsonyabb Tmax: -3,2 °C (4.)
Legnagyobb napi hõingás: 11,2 °C (7.)
Legkisebb napi hõingás: 1,7 °C (21.)
Fagyos nap: 19
Téli nap: 6
Zord nap: 0
Tmin átlag: -1,2 °C
Tmax átlag: +5,0 °C
Min/max átlag: +1,9 °C
Havi közép: +1,4 °C (5 percenkénti adatokból)
Absz. Tmin: -7,9 °C (4.)
Absz. Tmax: +15,7 °C (9.)
Legmagasabb Tmin: +7,7 °C (9.)
Legalacsonyabb Tmax: -3,2 °C (4.)
Legnagyobb napi hõingás: 11,2 °C (7.)
Legkisebb napi hõingás: 1,7 °C (21.)
Fagyos nap: 19
Téli nap: 6
Zord nap: 0
Attól még különbség ma is fokozódhat, ahogy rápillantok a hõtérképre. 
Illetve ma és holnap a pozitív rész eljuthat a Szeged-Kecskemét-Tarján vonalig,aztán vissza nyugat felé...
Az elsõ dekád középhõmérséklete nálam (a két illetve négyadatos metódussal egyaránt) -2,4°C.
Szépen kirajzolódik a megosztottság (alig harmada melegebb) Link , ami a következõ napokban fokozódhat is.
Felejthetõ elsõ dekádon vagyunk túl Pápán. Még a hidegfanok sem lennének elégedettek: ugyan 2 téli nappal kezdtünk és 10 fagyos nap volt, de a kerek 2 fokos közép T és a 15,5 fokos max. már nem éppen igazi hideg. A -7,3 fokos minimum sem ritkítja párját. 
A csapadék és hófanok kimondottan szenvedtek,hisz egyszer esett pár órát megélt félcenti hó (0,2 mm) és ezzel a csapadékról mindent elmondtunk...
A csapadék és hófanok kimondottan szenvedtek,hisz egyszer esett pár órát megélt félcenti hó (0,2 mm) és ezzel a csapadékról mindent elmondtunk...
Errõl írtam sokat: 100 m-enként akár 40-50 mm-el is nõhet az éves csapadék(kb.5-6 %-al),de az országos átlag is emlékeim szerint 35 mm. Ha 215 m-en esett 1379 mm, és ennek zöme nem konvektív, tehát érzékeny a magasságra, így döbbenetes érték lehet 5-600 m-en. A Bakonyban vannak magaslati (nem automata) észlelõhelyek is, de csak a metnetes zirci 1403 mm-rõl van tudomásom kb. 380 m-rõl. Valójában a kékesi 1000 m-en mért 1525 mm smafu, ha valahol 245 m-en esik 1203(Csesznek),380 m-en 1403 mm, ill. 215 m-en 1379 mm, vagy 200 m alatt 1260 mm. 
Akkor már csak 580 hiányzik. Egészen jól haladsz az adatgyûjtéssel. 
Nem tudom, keress rá keresõben. Nemrég nézegettem a többi vízügyes oldalt is, de azokon nem találtam ilyen havi és éves elemzéseket.
Az 1379-et Magyaregregyen mérték, amelyik állomás 215 m körül lehet, még 300 sincs, Máza és Váralja 200 m alatti. Ilyenkor kár, hogy kb. 400-500 m-en a Kelet-Mecsek közepén Kisújbányánál nincs állomás.
Azok a térképek máskor is pontatlanok, az adatok viszont nem és az számít.
Nem tudom, keress rá keresõben. Nemrég nézegettem a többi vízügyes oldalt is, de azokon nem találtam ilyen havi és éves elemzéseket.
Az 1379-et Magyaregregyen mérték, amelyik állomás 215 m körül lehet, még 300 sincs, Máza és Váralja 200 m alatti. Ilyenkor kár, hogy kb. 400-500 m-en a Kelet-Mecsek közepén Kisújbányánál nincs állomás.
Azok a térképek máskor is pontatlanok, az adatok viszont nem és az számít.
Nagyon jó, köszönöm ! 600-ból 20 már megvan. Hol lehetne a többi vízügyet is elérni ?
Egyébként a térképük üti az adatokat, pl. a Bükk és Mecsek esetében 1100 mm-es izohiétát jelöl, vagyis egy újabb pontatlan "alacsony feldolgozottsági szintû " térkép.
Szomorú,hogy a Mecsekben a felsorolt állomások nem nagyon vannak 300 m felett.Ha 300 m-en 1379 mm, akkor mennyi lehet a 600 m-es csúcsokon ?
Hol lehetne a többi vízügyet is elérni ?Egyébként a térképük üti az adatokat, pl. a Bükk és Mecsek esetében 1100 mm-es izohiétát jelöl, vagyis egy újabb pontatlan "alacsony feldolgozottsági szintû " térkép.
Szomorú,hogy a Mecsekben a felsorolt állomások nem nagyon vannak 300 m felett.Ha 300 m-en 1379 mm, akkor mennyi lehet a 600 m-es csúcsokon ?
Nagyon szép, hogy az utóbbi két hónapban már 20 mm csapadék sem volt az ország nagy részén és csökken a belvíz. De elég gyorsan elmúlt a tavalyi rendkívül csapadékos év emlegetése. Sokat írtam arról,hogy rendkívüli idõjárási helyzet volt tavaly, mely nem intézhetõ el azzal, hogy volt biztosan ilyen sokszáz éve is, mert a krónikák szerint régen is voltak szélsõségek. Január elsején már bejelentettük,hogy 1550 mm lett az új rekord, meg olvasom, hogy a metnet találkozón elhangzott, hogy 1000 mm feletti a tavalyi országos átlag.(A tavalyi csapadéktérképünk most is hibás itt a metneten és félretájékoztatja a nagyérdemût,hiába szólok ezerszer,szóra sem méltatik.Inkább vegyük le,ha az utolsó 2 hónapot nem tartalmazza,mint hogy szarvashibával bizonyítsuk hihetetlen szakmaiságunkat 
)
Mindenki úgy látom túltette magát a dolgokon,de pl. nekem még mindig nincs hivatalos adatom (a saját méréseinken kívül), hogy pl. Baranyában vagy a Bakonyban mennyi esett, mi az új rekord ? Az osztrákok már közzétették az év elsõ hetében adataikat, de nálunk mintha titok övezné ezeket, aztán meg mindenki megfeledkezik ezekrõl.
Hiába emlegettem,hogy ez a nem mindennapi idõjárás nagy bajokat hoz, ami rosszabb párszáz ház összedõlésénél is ! Az élelmiszerárak robbanásszerûen emelkednek és az idei kilátások sem rózsásak a száraz idõ ellenére sem. Gabonánktól gyorsan bagóért megszabadultunk, most meg háromszoros áron kell külföldrõl megvennünk,mert elfogyott. Elkényeztetett bennünket hosszú ideig az idõjárás, az lett a legnagyobb gondunk, hogy van-e síeléshez elég hó a télen. Az utóbbi két év viharai,ár- és belvizei viszont olyan hozzáállást találtak, hogy nem kell aggódni, így is elég bõven amit termelünk, a raktárak eladatlan készletei legalább elfogynak. Elfogytak valóban, már az egerek sem találják meg a betevõt, hát még mi ?
Most bezzeg örülnénk,ha ismét tele lenne a magtár és lenne annyi állatállomány,ami fedezné az ország szükségletét...Csak imádkozhatunk, hogy az idén ne az aszály vagy sáskajárás miatt legyenek ismét üresek.
) Mindenki úgy látom túltette magát a dolgokon,de pl. nekem még mindig nincs hivatalos adatom (a saját méréseinken kívül), hogy pl. Baranyában vagy a Bakonyban mennyi esett, mi az új rekord ? Az osztrákok már közzétették az év elsõ hetében adataikat, de nálunk mintha titok övezné ezeket, aztán meg mindenki megfeledkezik ezekrõl.
Hiába emlegettem,hogy ez a nem mindennapi idõjárás nagy bajokat hoz, ami rosszabb párszáz ház összedõlésénél is ! Az élelmiszerárak robbanásszerûen emelkednek és az idei kilátások sem rózsásak a száraz idõ ellenére sem. Gabonánktól gyorsan bagóért megszabadultunk, most meg háromszoros áron kell külföldrõl megvennünk,mert elfogyott. Elkényeztetett bennünket hosszú ideig az idõjárás, az lett a legnagyobb gondunk, hogy van-e síeléshez elég hó a télen. Az utóbbi két év viharai,ár- és belvizei viszont olyan hozzáállást találtak, hogy nem kell aggódni, így is elég bõven amit termelünk, a raktárak eladatlan készletei legalább elfogynak. Elfogytak valóban, már az egerek sem találják meg a betevõt, hát még mi ?
Most bezzeg örülnénk,ha ismét tele lenne a magtár és lenne annyi állatállomány,ami fedezné az ország szükségletét...Csak imádkozhatunk, hogy az idén ne az aszály vagy sáskajárás miatt legyenek ismét üresek.
Kicsit késve, de fogadjátok szeretettel Tomka1994 januári összefoglalóját: Link Gratulálok!
2011.Január, Szolnok - belváros:
Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: +0,3 °C (+1,5 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: -2,1 °C (+2 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: +3,0 °C (+0,9 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 13,7 mm (50 %-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1021,2 hPa
Napsütéses órák száma: 50,2 h (SYNOP) (-9,4 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 1,6 h
Szélsõértékek:
Tmin: -10,6 °C (28.)
Tmax: +11,7 °C (14.)
Legnagyobb napi hõingás: 10,5 °C (28.)
Pmin: 1010,2 hPa (26.)
Pmax: 1031,9 hPa (16.)
Legnagyobb napi csapadék: 6 mm (19.)
Legnagyobb hóvastagság: 9 cm (1.)
Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 10
Jelentõs csapadékú napok: 1
Zivataros napok: 0
Fagyos napok: 18
Téli napok: 8
Zord napok: 1
Ködös napok: 14
Havas napok: 6
Hótakarós napok: 14
A hónap eleje és vége télies idõjárást produkált, a hó közepe enyhébb volt az átlagnál, így a havi középhõmérséklet is átlag felett alakult. Az idei január jóval szárazabb volt a sokéves átlagnál, némileg javítva a belvízhelyzeten. A napsütéses órák száma nagyjából a sokéves átlagnak felelt meg. Gyakran volt ködös az idõ.
Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: +0,3 °C (+1,5 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: -2,1 °C (+2 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: +3,0 °C (+0,9 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 13,7 mm (50 %-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1021,2 hPa
Napsütéses órák száma: 50,2 h (SYNOP) (-9,4 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 1,6 h
Szélsõértékek:
Tmin: -10,6 °C (28.)
Tmax: +11,7 °C (14.)
Legnagyobb napi hõingás: 10,5 °C (28.)
Pmin: 1010,2 hPa (26.)
Pmax: 1031,9 hPa (16.)
Legnagyobb napi csapadék: 6 mm (19.)
Legnagyobb hóvastagság: 9 cm (1.)
Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 10
Jelentõs csapadékú napok: 1
Zivataros napok: 0
Fagyos napok: 18
Téli napok: 8
Zord napok: 1
Ködös napok: 14
Havas napok: 6
Hótakarós napok: 14
A hónap eleje és vége télies idõjárást produkált, a hó közepe enyhébb volt az átlagnál, így a havi középhõmérséklet is átlag felett alakult. Az idei január jóval szárazabb volt a sokéves átlagnál, némileg javítva a belvízhelyzeten. A napsütéses órák száma nagyjából a sokéves átlagnak felelt meg. Gyakran volt ködös az idõ.
2011. január Cegléden
Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 0,0°C (30 éves átlag -1,7°C)
max. 11,8°C (14-én), min. -10,1°C (30-án).
Csapadék: 14,6 mm (átlag 30 mm, tavaly 54 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 6,0 mm (19-én).
Hótakarós napok: 14
Legnagyobb hóvastagság: 11 cm (1-jén)
További részletek: Link
Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 0,0°C (30 éves átlag -1,7°C)
max. 11,8°C (14-én), min. -10,1°C (30-án).
Csapadék: 14,6 mm (átlag 30 mm, tavaly 54 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 6,0 mm (19-én).
Hótakarós napok: 14
Legnagyobb hóvastagság: 11 cm (1-jén)
További részletek: Link
Ma a minimum -3,6°C, a maximum 16,4°C volt. A napi hõingás pont 20°C. Utoljára ilyen nagy hõingást 2003. május 6-án észleltem. Azon a napon a min. 10,9°C, a max. 31,4°C volt.
Az,hogy az utóbbi évtizedeket említettem nem egészen értem,hogy miért jelenti azt,hogy drasztikusan csökkent szerintem a hótakarós napok száma ? Persze ez is kiolvasható belõle,és feltételeztem is,hogy 50,100,150,200 vagy mégtöbb éve(lásd 17-19.századi kis jégkorszakok)kicsit több lehetett a hó,de valami drasztikusságra szerintem nem utaltam.Persze nem statisztikák átböngészése után gondoltam így,de Budapest adatai az utóbbi 100 évben nem cáfolják ezt,ha nem is bizonyítják (állomásáthelyezés).Azért nem bizonyítják,mert itt van a mostani tél: szerintem Lõrincen sokkal több a hótakarós nap,mint pl. a Bakonyban.Ha megüli az Alföldet a ködpárna,akkor hiába esik ott csak pár cm hó,azt konzerválja hetekig.Itt a dunántúli hegyekben meg sok esik,de a nyugati meg déli szelek gyorsan felfalnak háromszoros mennyiséget is.A Kitaibel utcában sem hiszem,hogy érdemben több lenne a hótakarós nap,legalábbis egy városi környezetben biztosan nem(fönt a hegyekben persze sokkal több lehet).
Ugyanakkor csak arra utaltam,hogy 30-40 %-os a valószínûség,hogy ennyire számíthatunk az utóbbi évtizedekben: én ugyanis csak 40 évre emlékezhetek vissza,a többirõl csak hallomásból tudok,de ezek a hallomások nem gyér havakról szóltak.
Nagyon jól emlékszem a 70-es évek elég hótlan teleire,de pl. 2000-2011-es idõszak telei,amióta Pápán feljegyzek hóadatokat bizony nagyon arra hasonlítanak.Hosszú havas idõszak( 1 hónap egyhuzomban) ugyanúgy nem volt az emlékeim szerint mint 25 cm-es hóvastagság.
A 30-35 napos hótakarós napszám(nem tudom,hogy ez a 3 téli hónap adata vagy az õsz és tavasz is bent van-e?) a tél 90 napjára egyébként éppen hozza az általam emlegetett 30-40 %-ot.
Ugyanakkor csak arra utaltam,hogy 30-40 %-os a valószínûség,hogy ennyire számíthatunk az utóbbi évtizedekben: én ugyanis csak 40 évre emlékezhetek vissza,a többirõl csak hallomásból tudok,de ezek a hallomások nem gyér havakról szóltak.
Nagyon jól emlékszem a 70-es évek elég hótlan teleire,de pl. 2000-2011-es idõszak telei,amióta Pápán feljegyzek hóadatokat bizony nagyon arra hasonlítanak.Hosszú havas idõszak( 1 hónap egyhuzomban) ugyanúgy nem volt az emlékeim szerint mint 25 cm-es hóvastagság.
A 30-35 napos hótakarós napszám(nem tudom,hogy ez a 3 téli hónap adata vagy az õsz és tavasz is bent van-e?) a tél 90 napjára egyébként éppen hozza az általam emlegetett 30-40 %-ot.
2011. január Bükk-fennsík:
T átlag: -5,66 °C. (4 adatból)
Absz. T min.: -27,7 °C. (30.)
Absz. T max.: +6,5 °C. (10.)
Absz. hõingás: 34,2 °C.
T min. átlag: -10,7 °C.
T max. átlag: -0,064 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -20,7 °C. (30.)
Legmagasabb napi átlag: 5,2 °C. (15.)
Legalacsonyabb T max.: -7,9 °C. (04.)
Legmagasabb T min.: 3,4 °C. (10.)
Napi legkisebb hõingás: 0,9 °C. (20.)
Napi legnagyobb hõingás: 25,4 °C. (30.)
Fagyos nap: 26 db.
Hideg nap: 21 db.
Zord nap: 18 db.
Téli nap: 18 db.
-20 °C alatti nap:6 db.
Rendkívül hideg nap: 19 db. (T átl. -4°C alatt.)
A decemberben kezdõ HRHI 27-31 között 5 napot, ami folytatódott januárban 6 nappal, így a HRHI összesen 11 napot tett ki. A hónap közepsõ dekádja szokatlanul enyhe idõt hozott, 10-12 között még éjjel sem volt fagy. Valószínûleg az összes hó elolvadhatott ez idõ alatt. Ekkor mérhettük a legmelegebb nappali hõmérsékleteket is, amely 10-én; +6,5 °C-ot ért el.
A harmadik dekát 10 napja (21-31-ig) újabb HRHI -t hozott magával.
A 2011 január havi átlag a tavaly januári, valami ta 2010. decemberi mérésekhez képest is kicsit enyhébb idõvel zárt.
Abben a téli szezonban sajnos továbbra sem sikerült -30 °C alatti értéket mérnünk, így számomra nagyon jól jönne egy esetleges februári kontinentális hidegbetörés, aminek az esélye jelenelg még megvan.
T átlag: -5,66 °C. (4 adatból)
Absz. T min.: -27,7 °C. (30.)
Absz. T max.: +6,5 °C. (10.)
Absz. hõingás: 34,2 °C.
T min. átlag: -10,7 °C.
T max. átlag: -0,064 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -20,7 °C. (30.)
Legmagasabb napi átlag: 5,2 °C. (15.)
Legalacsonyabb T max.: -7,9 °C. (04.)
Legmagasabb T min.: 3,4 °C. (10.)
Napi legkisebb hõingás: 0,9 °C. (20.)
Napi legnagyobb hõingás: 25,4 °C. (30.)
Fagyos nap: 26 db.
Hideg nap: 21 db.
Zord nap: 18 db.
Téli nap: 18 db.
-20 °C alatti nap:6 db.
Rendkívül hideg nap: 19 db. (T átl. -4°C alatt.)
A decemberben kezdõ HRHI 27-31 között 5 napot, ami folytatódott januárban 6 nappal, így a HRHI összesen 11 napot tett ki. A hónap közepsõ dekádja szokatlanul enyhe idõt hozott, 10-12 között még éjjel sem volt fagy. Valószínûleg az összes hó elolvadhatott ez idõ alatt. Ekkor mérhettük a legmelegebb nappali hõmérsékleteket is, amely 10-én; +6,5 °C-ot ért el.
A harmadik dekát 10 napja (21-31-ig) újabb HRHI -t hozott magával.
A 2011 január havi átlag a tavaly januári, valami ta 2010. decemberi mérésekhez képest is kicsit enyhébb idõvel zárt.
Abben a téli szezonban sajnos továbbra sem sikerült -30 °C alatti értéket mérnünk, így számomra nagyon jól jönne egy esetleges februári kontinentális hidegbetörés, aminek az esélye jelenelg még megvan.
Adatok a télrõl (dec-feb), a mai nappal bezárólag:
-Tközép -1,9 °C; (Tmin -4,8; Tmax 0,5)
-csapadék: 84,6 mm; max hóvastagság 19 cm
-téli/zord napok: 29/15
Nov-feb (március lesz a vége az esetlegesen akkor becsúszó télies idõ okán):
-csapadék 171,7 mm
-fagyos/téli/zord/hótakarós napok: 54/29/15/50
-Tközép -1,9 °C; (Tmin -4,8; Tmax 0,5)
-csapadék: 84,6 mm; max hóvastagság 19 cm
-téli/zord napok: 29/15
Nov-feb (március lesz a vége az esetlegesen akkor becsúszó télies idõ okán):
-csapadék 171,7 mm
-fagyos/téli/zord/hótakarós napok: 54/29/15/50
Na elõ is kerítettem gyorsan a számokat!
Tehát akkor sorban a hótakarós napok összegének átlagos szezonális értékei, évtizedes bontásban:
- 1911-20 (Buda): 29
- 1921-30 (Buda): 34
- 1931-40 (Buda): 41
- 1941-50 (Buda): 37
- 1951-60 (Buda): 31
- 1961-70 (Pest): 40
- 1971-80 (Pest): 23
- 1981-90 (Pest): 30
- 1991-2000 (Pest): 34
- 2001-2010 (Pest): 30
Ebbõl sok okosságot levonni szerintem nem lehet - régen is volt, ma is van sok hótakarós napú tél és kevés hótakarós napú tél egyaránt. Felfelé nagyon kilógnak a 30-as, 40-es, valamint a 60-as évek, lefelé pedig a 70-es évek telei, ugyanakkor az 1981-2010 közötti idõszak nagyjából összemérhetõ az 1911-1930 közötti évekkel.
Hogy a hagyományokhoz tartsuk magunkat, a 30 éves éghajlati normálátlagokat is kiszámítottam:
- 1911-40: 35
- 1921-50: 37
- 1931-60: 36
- 1941-70: 36
- 1951-80: 31
- 1961-90: 31
- 1971-2000: 29
- 1981-2010: 31
A század közepén tehát egy 4-5 napos csökkenés valóban bekövetkezett (ezt azonban részben betudhatjuk annak, hogy ekkor "vált" át az adatsor Budáról Pestre, és a sokéves átlagok alapján a csapadékmennyiség tekintetében elhelyezkedése okán Buda azért jókora elõnyben van, ez pedig a hótakaróban is meg kell, hogy mutatkozzon valamelyest), azóta azonban, ahogy lentebb is említettem már, meglehetõsen stabil a hóklímánk: Lõrincen az elmúlt 4 darab 30 éves átlag rendre 30 nap körül van (egyszer 29, háromszor pedig 31 adódott, és a legutolsó 30 éves átlag az elõzõhöz képest éppen növekedést mutat, nem pedig csökkenést).
Ezeket az adatokat megvizsgálva tehát sok mindent mondhatunk, de hogy az utóbbi évtizedekben stabilan csökkent volna a hótakarós napok száma, szerintem nem állítható.
(Legalábbis itt a fõváros környezetében - hasznos volna más országrészek 100 éves adatsorait is megvizsgálni persze, teljes képet akkor kapnánk.)
Tehát akkor sorban a hótakarós napok összegének átlagos szezonális értékei, évtizedes bontásban:
- 1911-20 (Buda): 29
- 1921-30 (Buda): 34
- 1931-40 (Buda): 41
- 1941-50 (Buda): 37
- 1951-60 (Buda): 31
- 1961-70 (Pest): 40
- 1971-80 (Pest): 23
- 1981-90 (Pest): 30
- 1991-2000 (Pest): 34
- 2001-2010 (Pest): 30
Ebbõl sok okosságot levonni szerintem nem lehet - régen is volt, ma is van sok hótakarós napú tél és kevés hótakarós napú tél egyaránt. Felfelé nagyon kilógnak a 30-as, 40-es, valamint a 60-as évek, lefelé pedig a 70-es évek telei, ugyanakkor az 1981-2010 közötti idõszak nagyjából összemérhetõ az 1911-1930 közötti évekkel.
Hogy a hagyományokhoz tartsuk magunkat, a 30 éves éghajlati normálátlagokat is kiszámítottam:
- 1911-40: 35
- 1921-50: 37
- 1931-60: 36
- 1941-70: 36
- 1951-80: 31
- 1961-90: 31
- 1971-2000: 29
- 1981-2010: 31
A század közepén tehát egy 4-5 napos csökkenés valóban bekövetkezett (ezt azonban részben betudhatjuk annak, hogy ekkor "vált" át az adatsor Budáról Pestre, és a sokéves átlagok alapján a csapadékmennyiség tekintetében elhelyezkedése okán Buda azért jókora elõnyben van, ez pedig a hótakaróban is meg kell, hogy mutatkozzon valamelyest), azóta azonban, ahogy lentebb is említettem már, meglehetõsen stabil a hóklímánk: Lõrincen az elmúlt 4 darab 30 éves átlag rendre 30 nap körül van (egyszer 29, háromszor pedig 31 adódott, és a legutolsó 30 éves átlag az elõzõhöz képest éppen növekedést mutat, nem pedig csökkenést).
Ezeket az adatokat megvizsgálva tehát sok mindent mondhatunk, de hogy az utóbbi évtizedekben stabilan csökkent volna a hótakarós napok száma, szerintem nem állítható.
(Legalábbis itt a fõváros környezetében - hasznos volna más országrészek 100 éves adatsorait is megvizsgálni persze, teljes képet akkor kapnánk.
)
"Sajnos az utóbbi évtizedekben valóban úgy néz ki az átlagos téli nap, hogy (...), hó meg nincs (30-40 % a hótakaró esélye, tehát csak minden 3., jobb helyeken 2. nap havas csak)."
Azért ez így nem teljesen igaz, a hótakaróra vonatkozó rész, azaz hogy az utóbbi pár évtizedben jelentõsebben csökkent volna a hótakarós idõszakok száma!
Országos adatokat nem tudok mondani, de a budapesti hóviszonyokat elég alaposan kielemezte pl. Hari Seldon az 1950-es évektõl napjainkig, magam pedig a századelõig visszamenõen foglalkoztam vele, és összességében azt lehet megállapítani, hogy a "hóklímánk" eléggé stabil.
Ami talán viszonylag ritkábbnak mondható, az az extrém nagy havak elõfordulása. Budapesten pl. a század elsõ felében 4 alkalommal haladta meg a szezonális csúcs az 50 cm-t, az utóbbi 60 évben viszont egyszer sem (persze ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy az 1950-es évekig az adatok Budáról, azután pedig már egyre inkább Lõrincrõl származnak). Viszont 30-40 cm-es értékek azért szép számmal elõfordultak azóta is. Más jellemzõkben (pl. hótakarós napok száma) pedig csak kisebb mértékû változást lehet tapasztalni, tehát szerintem szó sincs arról, hogy az utóbbi évtizedeket valami drasztikus hóeltûnési idõszaknak kellene beállítanunk.
Azért ez így nem teljesen igaz, a hótakaróra vonatkozó rész, azaz hogy az utóbbi pár évtizedben jelentõsebben csökkent volna a hótakarós idõszakok száma!
Országos adatokat nem tudok mondani, de a budapesti hóviszonyokat elég alaposan kielemezte pl. Hari Seldon az 1950-es évektõl napjainkig, magam pedig a századelõig visszamenõen foglalkoztam vele, és összességében azt lehet megállapítani, hogy a "hóklímánk" eléggé stabil.
Ami talán viszonylag ritkábbnak mondható, az az extrém nagy havak elõfordulása. Budapesten pl. a század elsõ felében 4 alkalommal haladta meg a szezonális csúcs az 50 cm-t, az utóbbi 60 évben viszont egyszer sem (persze ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy az 1950-es évekig az adatok Budáról, azután pedig már egyre inkább Lõrincrõl származnak). Viszont 30-40 cm-es értékek azért szép számmal elõfordultak azóta is. Más jellemzõkben (pl. hótakarós napok száma) pedig csak kisebb mértékû változást lehet tapasztalni, tehát szerintem szó sincs arról, hogy az utóbbi évtizedeket valami drasztikus hóeltûnési idõszaknak kellene beállítanunk.
November: 1 hótakarós nap, max. hóvastagság 2cm, lehullott hómennyiség: 7 cm.
December: 12 hótakarós nap, max. hóvastagság 16 cm, lehullott hómennyiség: 25 cm.
Január: 0 hótakarós nap, max. hóvastagság lepelnyi, lehullott hómennyiség: 0 cm.
Február: 0-0-0.
Leghosszabb hótakarós idõszak: 2 alkalommal 6 nap.
December: 12 hótakarós nap, max. hóvastagság 16 cm, lehullott hómennyiség: 25 cm.
Január: 0 hótakarós nap, max. hóvastagság lepelnyi, lehullott hómennyiség: 0 cm.
Február: 0-0-0.
Leghosszabb hótakarós idõszak: 2 alkalommal 6 nap.
Szép adatok,viszonyításul az itteni kertben:
nov. 3 nap,max. hóvast. 6 cm
dec. 15 nap,max.hóvast. 15 cm
jan. 1 nap,max.hóvast. 1 cm
febr. 0 nap,max.hóvast. lepel
Még annyit,hogy itt 5 szakasz volt havas,a leghosszabb is talán 1 hét.
Tavaly 22 cm volt februárban a max. hó,havas napokat nem adtam össze,de 30-40 körül lehetett a télen.
Ennyire talán rég szakadt ketté az ország téli idõjárása,kb. a Tatabánya-Szeged vonal mentén ill. a Dunántúl nyugati sávja kapott még érdemi havat: Sopron-Szombathely-Szt.gotth.-Nagykanizsa-Somogyszob.
Februárban keleten a közép T -4-5 fok,nyugaton 0 fok felett !
nov. 3 nap,max. hóvast. 6 cm
dec. 15 nap,max.hóvast. 15 cm
jan. 1 nap,max.hóvast. 1 cm
febr. 0 nap,max.hóvast. lepel
Még annyit,hogy itt 5 szakasz volt havas,a leghosszabb is talán 1 hét.
Tavaly 22 cm volt februárban a max. hó,havas napokat nem adtam össze,de 30-40 körül lehetett a télen.
Ennyire talán rég szakadt ketté az ország téli idõjárása,kb. a Tatabánya-Szeged vonal mentén ill. a Dunántúl nyugati sávja kapott még érdemi havat: Sopron-Szombathely-Szt.gotth.-Nagykanizsa-Somogyszob.
Februárban keleten a közép T -4-5 fok,nyugaton 0 fok felett !
Otthon ma ért véget a 4. hótakarós idõszak (bár a 2. és 3. között csak 1 nap maradt ki). Ezen a télen így eddig 62 hótakarós napnál járunk (13+13+18+1! Havi bontásban: 4 + 28 + 24 + 6.
Itt egy kis ábra a környékbeli észlelõk adataiból számolva: Link (Én sajnos ritkán járok már arrafelé ugyebár.) A leghavasabb periódust pont otthon töltöttem és akkor tudtam mérni saját kezûleg is, a max. hóvastagság 20 cm volt.
! Havi bontásban: 4 + 28 + 24 + 6.Itt egy kis ábra a környékbeli észlelõk adataiból számolva: Link (Én sajnos ritkán járok már arrafelé ugyebár.) A leghavasabb periódust pont otthon töltöttem és akkor tudtam mérni saját kezûleg is, a max. hóvastagság 20 cm volt.
Ma 8 éve, 2003. február 6-án reggelre Jászberényben a hóréteg vastagsága elérte az 55-63 cm -t. Óriási élmény volt, ez itt meghaladta az 1987-es január és az 1999-es február hóvastagságát is...
Ha egyszer rájövök, hogyan lehet képet linkelni, teszek fel azt is (adja meg a kép url-jét?...
).
Ha egyszer rájövök, hogyan lehet képet linkelni, teszek fel azt is (adja meg a kép url-jét?...
).
Éppen ez az ! Már csak 22 nap és itt a március ! A tél eddigi 15 hótakarós napja és 0 fokos közepe Pápán nem az évszázad,csak az utóbbi fél év telének megy el,mert a gyenge tavalyi is fényévekkel jobb volt ennél(persze nyugatról beszélek,nem a nagyszerû középrõl ill. keletrõl).Ha Mikuláskor nem lett volna 2 télies hét,akkor az évszázad legpocsékabb tele jelzõt érdemelné.Bár vérmes reményeink voltak a februárral kapcsolatban és kitárgyaltuk,hogy még a február ám az, ami a nagy dobást hozza a legtöbb télen,meg 29,meg 56,meg 2003 stb.,de eddig ez néz ki a legnullább téli hónapnak.Csapadék sem várható belátható idõn belül,nehogy hó,ha meg lesznek éjszakai fagyok,azzal sem megyünk sokra, a zord idõ meg csak ne is jöjjön a még belvizeket túlélõ csupasz vetésekre.
Sokan lelkendeznek a 2 centi hó és -2 fok esetén,mondván,hogy ez jobb mint az átlag,miért akarunk az átlagnál telebbet ?
Sajnos az utóbbi évtizedekben valóban úgy néz ki az átlagos téli nap,hogy nappal +3 éjjel -3,hó meg nincs (30-40 % a hótakaró esélye,tehát csak minden 3.jobb helyeken 2. nap havas csak).Na erre az átlagra szokták mondani sokan,hogy ez nem tél,pedig ez a várható realitás.Ugyanakkor érthetõ,ha valaki nem a hótlan 0 fokos átlagtól esik extázisba,ha szereti a havat.Vagyis ha átlagos a tél,akkor ne várjuk,hogy a télfanok örömükben össze-vissza élvezkedjenek ...
Sokan lelkendeznek a 2 centi hó és -2 fok esetén,mondván,hogy ez jobb mint az átlag,miért akarunk az átlagnál telebbet ?
Sajnos az utóbbi évtizedekben valóban úgy néz ki az átlagos téli nap,hogy nappal +3 éjjel -3,hó meg nincs (30-40 % a hótakaró esélye,tehát csak minden 3.jobb helyeken 2. nap havas csak).Na erre az átlagra szokták mondani sokan,hogy ez nem tél,pedig ez a várható realitás.Ugyanakkor érthetõ,ha valaki nem a hótlan 0 fokos átlagtól esik extázisba,ha szereti a havat.Vagyis ha átlagos a tél,akkor ne várjuk,hogy a télfanok örömükben össze-vissza élvezkedjenek ...
2011. január
- Budapest-Lõrinc: 0,0 °C
- Budapest-Ferihegy: -0,7 °C
Lõrinc a mai nappal bezárólag 43 hótakarós napnál jár a szezonban, úgy, hogy 10 cm-nél nagyobb hóvastagság egyetlen napon sem fordult elõ! Ez a 43 már megint jócskán átlag feletti (Magyarországon síkvidéken jellemzõen 29-34 nap a szezonális átlag, itt a fõváros környékén 30-32 nap), de a 2009-10-es tél 54 napjától egyelõre még messze van. Na de hát hol van még a tél vége!
- Budapest-Lõrinc: 0,0 °C
- Budapest-Ferihegy: -0,7 °C
Lõrinc a mai nappal bezárólag 43 hótakarós napnál jár a szezonban, úgy, hogy 10 cm-nél nagyobb hóvastagság egyetlen napon sem fordult elõ! Ez a 43 már megint jócskán átlag feletti (Magyarországon síkvidéken jellemzõen 29-34 nap a szezonális átlag, itt a fõváros környékén 30-32 nap), de a 2009-10-es tél 54 napjától egyelõre még messze van. Na de hát hol van még a tél vége!
Ha jól számolom akkor Lõrinc a tegnapi napig -1,2 fokos negatív anomáliát hozott, így bõven átlag alatt vagyunk. Nálam 48 hótakarós nap volt, holnapra foltok maradtak.
Novemberben 4, Decemberben 25, Januárban 14, februárban 5 nap.
Igaz a legvastagabb hótakaró 11-12 cm volt, meg a karácsonyi nagy hófúvás, akkor 50-60cm-es nyelvek alakultak ki.
Tavaly télen nagy hófúvás nem fordult elõ, de 32 cm-es hóvastagságom igen, és 55 hótakarós napom.
Az elmúlt két tél szépen teljesített, panasz nem lehet rá.
Még van február és március, amilyen az én formám vagy még 10 hótakarós nap összejön tavaszig:-) Bár ma szép idõ kerekedett 11,1 fokos maximummal pedig meddig szerencsétlenkedett a hõmérséklet mire meglódult:-)
Novemberben 4, Decemberben 25, Januárban 14, februárban 5 nap.
Igaz a legvastagabb hótakaró 11-12 cm volt, meg a karácsonyi nagy hófúvás, akkor 50-60cm-es nyelvek alakultak ki.
Tavaly télen nagy hófúvás nem fordult elõ, de 32 cm-es hóvastagságom igen, és 55 hótakarós napom.
Az elmúlt két tél szépen teljesített, panasz nem lehet rá.
Még van február és március, amilyen az én formám vagy még 10 hótakarós nap összejön tavaszig:-) Bár ma szép idõ kerekedett 11,1 fokos maximummal pedig meddig szerencsétlenkedett a hõmérséklet mire meglódult:-)
Itt Ény-on a tél erõs hideggel indult,ami kb. jan.5-ig tartott rövid megingásokkal.Jan. már pozitív anomáliát hozott,majdnem akkorát,mint amilyen negatívot a dec. így a kb. -0,3 fokos tél átlag febr-1-én nagyjából azt jelenti,hogy a február dönti el a végkifejletet a téli T ügyében.Már-már felsejlett a negatív február réme a gázszámlájukat rendezni nem tudók és hideg lakásban vacogók számára (nesze neked kapitalista vágyálom meg szabad piacgazdaság,ahol árverseny van és az eredmény a többszörösére emelkedõ árak - mi lenne,ha nem lenne árverseny...? 
),de 3 nap után nyugatról itt a hõn áhított felmentõ sereg !
A T nálam már 13 fok,csak így tovább ! Ha szárazság van és lesz ameddig a modellszem ellát,legalább süljünk le egy kicsit a tûzõ napon !
),de 3 nap után nyugatról itt a hõn áhított felmentõ sereg ! A T nálam már 13 fok,csak így tovább ! Ha szárazság van és lesz ameddig a modellszem ellát,legalább süljünk le egy kicsit a tûzõ napon !
A pécsi meteorológiai állomás rövid története:
Az elsõ rendszeres meteorológiai megfigyelések Pécsett 1819 és 1832 között folytak, az észlelõ Dr. Patkovich József orvos volt. Állomását a mai belváros legalacsonyabban fekvõ részén alakította ki, napi 3 alkalommal észlelt (8-15-22h), 14 év alatt -24 és +40°c közötti értékeket. 1833-52 között Patkovich megfigyeléseit csak napi egy alkalommal folytatta, amelyek betegnaplóiban maradtak fenn, a mérések erõsen hiányosak. Vele párhuzamosan Berks Károly bányaigazgató a Mecsek déli lejtõjén található Pécs-Bányatelepen kezdett meteorológiai feljegyzéseket vezetni, sajnos ez sem történt megfelelõ rendszerességgel.
1853-58 között Dr. Banthler megfigyeléssorozata ismét felhasználható éghajlati adatsor összeállítására. Ezután az 1859-70 közötti idõszakból nem állnak rendelkezésre mérések.
1871-tõl 1913-ig Pécs-Bányatelepen (tszfm. 270m) társadalmi észlelõkkel folyamatosan mûködött az OMSZ jogelõdje által fenntartott meteorológiai állomás, amely már az országos hálózat tagja volt.
A belvárosban 1899-ben kezdõdtek el az OMSZ elõd által felügyelt megfigyelések, a városi állomást az elsõ világháború után áthelyezték az egyetem területére, ezt az észlelési helyszínt többen is ismerik. 1944-ben az egyetemi állomás megszûnt, a következõ két év mérései a Pius intézet udvaráról származnak.
1947-ben a pécsi fõállomás elköltözött a régi repülõtérre, amely a mai Uránváros területén volt 1920 és 1956 között.
Az 1950-es évek közepén a kommunista iparosítás következtében Pécs gyorsan terjeszkedett, és a régi repülõtér mellett is emeletes házak épültek. Ekkor merült fel a repülõtér elköltöztetése a város közvetlen szomszédságából, ami 1956 nyarán történt meg. Innentõl kedve a pécsi meteorológiai adatok az ismert pogányi helyszínrõl származnak.
Az elsõ rendszeres meteorológiai megfigyelések Pécsett 1819 és 1832 között folytak, az észlelõ Dr. Patkovich József orvos volt. Állomását a mai belváros legalacsonyabban fekvõ részén alakította ki, napi 3 alkalommal észlelt (8-15-22h), 14 év alatt -24 és +40°c közötti értékeket. 1833-52 között Patkovich megfigyeléseit csak napi egy alkalommal folytatta, amelyek betegnaplóiban maradtak fenn, a mérések erõsen hiányosak. Vele párhuzamosan Berks Károly bányaigazgató a Mecsek déli lejtõjén található Pécs-Bányatelepen kezdett meteorológiai feljegyzéseket vezetni, sajnos ez sem történt megfelelõ rendszerességgel.
1853-58 között Dr. Banthler megfigyeléssorozata ismét felhasználható éghajlati adatsor összeállítására. Ezután az 1859-70 közötti idõszakból nem állnak rendelkezésre mérések.
1871-tõl 1913-ig Pécs-Bányatelepen (tszfm. 270m) társadalmi észlelõkkel folyamatosan mûködött az OMSZ jogelõdje által fenntartott meteorológiai állomás, amely már az országos hálózat tagja volt.
A belvárosban 1899-ben kezdõdtek el az OMSZ elõd által felügyelt megfigyelések, a városi állomást az elsõ világháború után áthelyezték az egyetem területére, ezt az észlelési helyszínt többen is ismerik. 1944-ben az egyetemi állomás megszûnt, a következõ két év mérései a Pius intézet udvaráról származnak.
1947-ben a pécsi fõállomás elköltözött a régi repülõtérre, amely a mai Uránváros területén volt 1920 és 1956 között.
Az 1950-es évek közepén a kommunista iparosítás következtében Pécs gyorsan terjeszkedett, és a régi repülõtér mellett is emeletes házak épültek. Ekkor merült fel a repülõtér elköltöztetése a város közvetlen szomszédságából, ami 1956 nyarán történt meg. Innentõl kedve a pécsi meteorológiai adatok az ismert pogányi helyszínrõl származnak.
Nálam a mai napig bezárólag 47 hótakarós nap jött össze.
Tavaly 51 jött össze, ez lassan meg is van és még hátra van a február java része.
Nálam a négyadatos metódussal a decemberi anomália -1,9°C, a januári +1,7°C, a kétadatossal -2,2°C és +1,7°C.
Így két hónap után az országos átlag körül vagyok (-0,1°C és -0,25°C).
Tavaly 51 jött össze, ez lassan meg is van és még hátra van a február java része.
Nálam a négyadatos metódussal a decemberi anomália -1,9°C, a januári +1,7°C, a kétadatossal -2,2°C és +1,7°C.
Így két hónap után az országos átlag körül vagyok (-0,1°C és -0,25°C).
Ne feledjük az idei télen is nézegetjük szubjektív módon az állatok/természet "hosszútávú elõréit", amit november körül gyûjtöttünk be a szakemberek megfigyelései alapján. Ilyen szempontból is érdekes a jövõ hétvégi(02.12-14) lehûlés ill. mértéke vagy annak elmaradása. Bp-en úgy járunk most 43-44(!) hótakarós napnál, h 9-10 cm-t nem haladta meg Lõrincen a max. hótakaró. Tavaly összesen (nov-márc) 50-52 hótakarós napunk volt, tavaly február elején 33-34 körül jártunk.
A lõrinci decemberi havi anomália -2.3..-2.5 fok, míg a januári +0.6...+0.7 fok körül volt, így a két hónapból átlagot képezve a tél eddig Bp-Lõrincen -0.7...-0.8 fokkal áll a sokévi átlaghoz képest (ehhez elég közel állhat az országos átlagos anomália is(de +/-0.2..0.3-os elétérés benne lehet Lõrinchez képest)). Így ha február szorosan az átlag körül zárna meglehetne az átlagnál szignifikánsan hidegebb (-0.5 alatti ano) tél. Az utolsó harmad elõtt egyelõre az õszi CFS-ek, az állatok és egyéb hosszútávú elõrék alapján nem meglepetés a jelenlegi helyzet. A szokásosnál markánsabb õszi természeti jelzések alapján azonban még egy nagy durranás benne lehet a télben...kíváncsi vagyok mi lesz.
szerk.: JoeJack, elnézést, köszi javítottam, kiegészítettem csak sietve írtam.
A lõrinci decemberi havi anomália -2.3..-2.5 fok, míg a januári +0.6...+0.7 fok körül volt, így a két hónapból átlagot képezve a tél eddig Bp-Lõrincen -0.7...-0.8 fokkal áll a sokévi átlaghoz képest (ehhez elég közel állhat az országos átlagos anomália is(de +/-0.2..0.3-os elétérés benne lehet Lõrinchez képest)). Így ha február szorosan az átlag körül zárna meglehetne az átlagnál szignifikánsan hidegebb (-0.5 alatti ano) tél. Az utolsó harmad elõtt egyelõre az õszi CFS-ek, az állatok és egyéb hosszútávú elõrék
alapján nem meglepetés a jelenlegi helyzet. A szokásosnál markánsabb õszi természeti jelzések alapján azonban még egy nagy durranás benne lehet a télben...kíváncsi vagyok mi lesz. szerk.: JoeJack, elnézést, köszi javítottam, kiegészítettem csak sietve írtam.
Rakamaz 2011. január
Havi átlaghõmérséklet: - 1,3°C
Havi Tmin: -14,6°C (30.)
Havi Tmax: 7,7°C (16.)
Csapadék: 35,9 mm
Hótakarós napok száma: 21
Átlaghõmérsékletek januárban
2007 3,6°C
2008 0,3°C
2009 -2,3°C
2010 -1,5°C
2011 -1,3°C
-----------
Átl.:-0,2°C
Havi átlaghõmérséklet: - 1,3°C
Havi Tmin: -14,6°C (30.)
Havi Tmax: 7,7°C (16.)
Csapadék: 35,9 mm
Hótakarós napok száma: 21
Átlaghõmérsékletek januárban
2007 3,6°C
2008 0,3°C
2009 -2,3°C
2010 -1,5°C
2011 -1,3°C
-----------
Átl.:-0,2°C
Január Gyõr-Moson-Sopron megyében
Sopron-Kurucdomb
Havi középhõmérséklet: 0,3 fok
Kézi csapadékösszeg: 18.2 mm
Automata csapadékösszeg. 15.2 mm
Maximum hõmérséklet 13,4 fok 14.-én
Minimum hõmérséklet -10,1 fok 29.-én
Fagyos napok száma 22 nap
Téli napok száma 6 nap
Napfénytartam 67,5 óra
Gyõr-Pér
Havi középhõmérséklet: -0,2 fok
Kézi csapadékösszeg: 8,1 mm
Automata csapadékösszeg. 8,2 mm
Maximum hõmérséklet 12,0 fok 15.-én
Minimum hõmérséklet -11,9 fok 30.-án
Fagyos napok száma 25 nap
Téli napok száma 7 nap
Napfénytartam 64,7 óra
Sopron-Fertõrákos
Havi középhõmérséklet: 0,0 fok
Automata csapadékösszeg. 15,1 mm
Maximum hõmérséklet 12,7 fok 14.-én
Minimum hõmérséklet -9,0 fok 29.-án
Fagyos napok száma 23 nap
Téli napok száma 6 nap
Januárban száraz, az átlagosnál csak kissé enyhébb idõ uralkodott megyénkben
Sopronban a 0,3 fokos középhõmérséklet 0,8 fokkal volt magasabb a sokéves átlagnál.
A csapadékösszegek átlagos értéke januárban a megyében 28,6 mm és 37, 6 mm között változik.
Sopronban a sokévi átlagnak csupán 60,6 %-a hullott, Péren pedig mindössze 21,5 %-a.
Sopronban legutóbb 2008. január és 2002, illetve 2001. volt az ideinél szárazabb.
Péren 1970 óta mindössze 3 szárazabb januárt jegyeztek fel:
2002-ben 6,5 mm-t
1991-ben 3,7 mm-t
1978-ban 4,3 mm-t
mértek.
A hótakarós napok száma Sopronban 8, Péren 3 nap volt.
Sopron-Kurucdomb
Havi középhõmérséklet: 0,3 fok
Kézi csapadékösszeg: 18.2 mm
Automata csapadékösszeg. 15.2 mm
Maximum hõmérséklet 13,4 fok 14.-én
Minimum hõmérséklet -10,1 fok 29.-én
Fagyos napok száma 22 nap
Téli napok száma 6 nap
Napfénytartam 67,5 óra
Gyõr-Pér
Havi középhõmérséklet: -0,2 fok
Kézi csapadékösszeg: 8,1 mm
Automata csapadékösszeg. 8,2 mm
Maximum hõmérséklet 12,0 fok 15.-én
Minimum hõmérséklet -11,9 fok 30.-án
Fagyos napok száma 25 nap
Téli napok száma 7 nap
Napfénytartam 64,7 óra
Sopron-Fertõrákos
Havi középhõmérséklet: 0,0 fok
Automata csapadékösszeg. 15,1 mm
Maximum hõmérséklet 12,7 fok 14.-én
Minimum hõmérséklet -9,0 fok 29.-án
Fagyos napok száma 23 nap
Téli napok száma 6 nap
Januárban száraz, az átlagosnál csak kissé enyhébb idõ uralkodott megyénkben
Sopronban a 0,3 fokos középhõmérséklet 0,8 fokkal volt magasabb a sokéves átlagnál.
A csapadékösszegek átlagos értéke januárban a megyében 28,6 mm és 37, 6 mm között változik.
Sopronban a sokévi átlagnak csupán 60,6 %-a hullott, Péren pedig mindössze 21,5 %-a.
Sopronban legutóbb 2008. január és 2002, illetve 2001. volt az ideinél szárazabb.
Péren 1970 óta mindössze 3 szárazabb januárt jegyeztek fel:
2002-ben 6,5 mm-t
1991-ben 3,7 mm-t
1978-ban 4,3 mm-t
mértek.
A hótakarós napok száma Sopronban 8, Péren 3 nap volt.
Nekem az a lényeg, hogy a kilátóból lássak, a többi nem érdekel.
2011 Január, Mályi:
Havi közép t: -1,1 °C
Havi csapadék: 21,6 mm
Bõvebben: Link és Link
Egy-két kicsiny részlet:
A leesett hó mennyisége januárban átlépte a fél métert, jelenleg 51 cm, ez a sokéves átlag közelébe ért mennyiség.
A tél két hónapjának (azaz tél kétharmadának) középhõmérséklete -1,9°C, ez az átlagos körüli érték (egy tizeddel alacsonyabb).
Havi közép t: -1,1 °C
Havi csapadék: 21,6 mm
Bõvebben: Link és Link
Egy-két kicsiny részlet:
A leesett hó mennyisége januárban átlépte a fél métert, jelenleg 51 cm, ez a sokéves átlag közelébe ért mennyiség.
A tél két hónapjának (azaz tél kétharmadának) középhõmérséklete -1,9°C, ez az átlagos körüli érték (egy tizeddel alacsonyabb).
Tatok tõle, már ma nem fogsz tudni fotózni ilyet, nem hogy holnap.
Bár az a hidegfront tõlünk ÉK-re lehet megteszi a hatását, megkavarja az a magasságot és esetleg nem ködölnek be a csúcsaink és a Felvidék alacsonyabb hegyei, ami gátolhatnak a látványban.
Jelenleg a Bükkbõl csak a 900 m feletti csúcsok vannak ki a hidegpárnából.
Amíg a bánkúti síház a ködben ül, a Borovnyák (950 m), Bálvány (956m) nem.
Szerintem a tegnapi nap reggelre lehetett a leghidegebb odafent a töbrökben is.
Nyílt köd, és a stratus tetején a "könyökben" volt éppen a töbör.
Ez pedig ilyenkor ott csodákra képes.
Kíváncsi leszek az eredményekre, leolvasni csak holnap fogok tudni.
Bár az a hidegfront tõlünk ÉK-re lehet megteszi a hatását, megkavarja az a magasságot és esetleg nem ködölnek be a csúcsaink és a Felvidék alacsonyabb hegyei, ami gátolhatnak a látványban.
Jelenleg a Bükkbõl csak a 900 m feletti csúcsok vannak ki a hidegpárnából.
Amíg a bánkúti síház a ködben ül, a Borovnyák (950 m), Bálvány (956m) nem.
Szerintem a tegnapi nap reggelre lehetett a leghidegebb odafent a töbrökben is.
Nyílt köd, és a stratus tetején a "könyökben" volt éppen a töbör.
Ez pedig ilyenkor ott csodákra képes.
Kíváncsi leszek az eredményekre, leolvasni csak holnap fogok tudni.
-4,5 fok lett a mai napi középhõmérséklet ,ami rekord februárban.A tavalyi február 8.-án mért -3,5 fokost döntötte meg.
Én ilyet szeretnék fotózni csütörtökön, remélem még akkor is marad itt a Stratus
Amugy szép kép, csak kicsit zajos
Amugy szép kép, csak kicsit zajos
Így van, amire gondolsz, az az átlagos havi hõingás.
Okosabb nevet nem tudtam kitalálni, ha van jobb ötleted, akkor elfogadom.
Okosabb nevet nem tudtam kitalálni, ha van jobb ötleted, akkor elfogadom.
Nézve a számadatokat, valóban ez tûnik reálisnak, bár nekem ez kicsit megtévesztõ megfogalmazás, ugyanis a "T átlag hõingása" engem azonnal arra engedett következtetni, hogy a hónap során, naponta mért hõingások átlaga. Csak aztán láttam, hogy a napi max. hõingás 1 tizeddel több, mint a "T átlag hõingása", ekkor lett gyanús a dolog. Az általam feltételezett érték (naponta mért hõingások átlaga) neve akkor micsoda?
Dzsó: oké, legyen
Dzsó: oké, legyen
A leghidegebb (-5,2) és a legmelegebb (+6,3) középhõmérsékletû nap különbsége.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat