Agrometeorológia
Hát, rezeghet a léc.
Napok óta nézegetem az elmúlt 20-25 év azon teleit, amik ilyen hidegeket hoztak, mint amik most kinéznek.
Mostani állapot szerint biztosan nem lenne bajuk, mert nincs hótakaró (Csörnyeföld és Tormafölde térségében egy vékonyka lepel lehet, ami nem is összefüggõ), anélkül pedig a dombon nem tud -15 alá menni.
Már csak azért sem, mert a keddi mediterrán ciklon már annyira átkeveri azt a hideget, ami felettünk volt illetve van, hogy a magasban a -18 fokos 850-bõl -10 körülire enyhül vissza.
Hótakaró mellett az is éppen elég ahhoz, hogy -20-25 fokok legyenek sík és völgyi fekvésekben, de hó nélkül a dombon biztosan nem lépi át a kritikus hõmérsékletet.
Amennyiben a keddi mediterrán ciklonból lezuttyan 10 centi hó, neadjisten 15-20, akkor már rosszabb a helyzet.
A dombon én -15 környékére várom a minimumokat, legrosszabb esetben -17 fokot várok a fügékhez, ami a nagy fákat már vissza-vissza fagyasztaná.
-15-16 között még nem lenne bajuk, mert az elmúlt vegetációs idõszakban nagyon jól beértek, befásodtak a vesszõk, szárazság elõzte meg ezt a hideget, a növények szinte dehidratálva vannak.
Illetve az, hogy szépen fokozatosan hûlt le az enyheségbõl az idõ, január 25-tõl fokozatosan -2, majd -5, -7, -9, -10, -12 fokok lettek, és még 3-4 napig -10 fok körüli értékek lesznek, ez teljesen felkészíti a növényt a hidegre.
Ilyen helyzetben talán többet elvisel.
No nem arra gondolok, hogy -15-16 helyett -20-ig, hanem -15,4 helyett -16,2-ig.
Nüansznyi különbség, de dombi viszonylatban élet és halál kérdése.
Sík vagy völgyi fekvésben ekkora különbség nem jelent semmit, mert amennyiben lesz hó, majd kiderül, minden sík illetve völgyi fekvésben -18 alatt lesz.
Olaszországban, illetve a horvát tengerparton már ezek a mostani -5-7 fokos értékek is tönkretesznek néhány növényfajt, például a bougainvillea Link Link Link Link (Zadar-Sibenik között fényképeztem õket) fajtái közül a szakirodalom szerint sok már -4-5 fokon fagykárt szenved. Aztán hogy valójában meddig bírják, azt nem tudom.
Az olajfák sem nagyon szeretik a hosszú idõn át tartó hideget.
Egyenlõre azért nincs gond, mert még az olasz vidék felett nem derült ki.
Igaz, Parmában már volt -15, Piacenzában -13-14 fok, azok már a kényesebb fügéket megtizedelték, de az igazán nagy bajok akkor lesznek, ha a 30-40, sõt, helyenként fél méter feletti havakkal borított területeke felett kiderül az ég.
Akkor sajnos megismétlõdhet 1985, ami ott borzalmas pusztítást végzett, sokfelé voltak -18-24 fokok.
Egy szerencse van azért Olaszországnak is, hogy amire elkotródik onnan a mediterrán ciklon, addigra annyira felemésztõdik a hideg, annyira keveredik a hideg kontinentális levegõ az enyhe és nedves tengerivel, hogy kiderülés esetén -10-15 között beállhat a köd.
Én úgy gondolom, hogy ahol kevesebb hó van, ezek az északabbi területek, és már nem ér fel a felhõzet délrõl, ott lehetnek gondok.
Ahol nagy hó van, ott még 4-5 napig elvacakol a felhõzet.
Olaszország nagyon érdekes ebbõl a szempontból, mert az egész egy félsziget a tengerben, középsõ részén egy a félszigeten végighaladó hegyvonulattal, egyik oldalon torlasztás, másikon leáramlás, ott a tenger temperáló hõje, szóval kitalálhatatlan, hogy mikor melyik térségben esik egybe a hó, kiderülés, szél leállás.
Az egyik gyümölcstermesztõ ismerõsünk azért imádkozik, hogy ha már esett fél méter hó, akkor inkább essen még 3 hétig, csak ki ne derüljön.
Napok óta nézegetem az elmúlt 20-25 év azon teleit, amik ilyen hidegeket hoztak, mint amik most kinéznek.
Mostani állapot szerint biztosan nem lenne bajuk, mert nincs hótakaró (Csörnyeföld és Tormafölde térségében egy vékonyka lepel lehet, ami nem is összefüggõ), anélkül pedig a dombon nem tud -15 alá menni.
Már csak azért sem, mert a keddi mediterrán ciklon már annyira átkeveri azt a hideget, ami felettünk volt illetve van, hogy a magasban a -18 fokos 850-bõl -10 körülire enyhül vissza.
Hótakaró mellett az is éppen elég ahhoz, hogy -20-25 fokok legyenek sík és völgyi fekvésekben, de hó nélkül a dombon biztosan nem lépi át a kritikus hõmérsékletet.
Amennyiben a keddi mediterrán ciklonból lezuttyan 10 centi hó, neadjisten 15-20, akkor már rosszabb a helyzet.
A dombon én -15 környékére várom a minimumokat, legrosszabb esetben -17 fokot várok a fügékhez, ami a nagy fákat már vissza-vissza fagyasztaná.
-15-16 között még nem lenne bajuk, mert az elmúlt vegetációs idõszakban nagyon jól beértek, befásodtak a vesszõk, szárazság elõzte meg ezt a hideget, a növények szinte dehidratálva vannak.
Illetve az, hogy szépen fokozatosan hûlt le az enyheségbõl az idõ, január 25-tõl fokozatosan -2, majd -5, -7, -9, -10, -12 fokok lettek, és még 3-4 napig -10 fok körüli értékek lesznek, ez teljesen felkészíti a növényt a hidegre.
Ilyen helyzetben talán többet elvisel.
No nem arra gondolok, hogy -15-16 helyett -20-ig, hanem -15,4 helyett -16,2-ig.
Nüansznyi különbség, de dombi viszonylatban élet és halál kérdése.
Sík vagy völgyi fekvésben ekkora különbség nem jelent semmit, mert amennyiben lesz hó, majd kiderül, minden sík illetve völgyi fekvésben -18 alatt lesz.
Olaszországban, illetve a horvát tengerparton már ezek a mostani -5-7 fokos értékek is tönkretesznek néhány növényfajt, például a bougainvillea Link Link Link Link (Zadar-Sibenik között fényképeztem õket) fajtái közül a szakirodalom szerint sok már -4-5 fokon fagykárt szenved. Aztán hogy valójában meddig bírják, azt nem tudom.
Az olajfák sem nagyon szeretik a hosszú idõn át tartó hideget.
Egyenlõre azért nincs gond, mert még az olasz vidék felett nem derült ki.
Igaz, Parmában már volt -15, Piacenzában -13-14 fok, azok már a kényesebb fügéket megtizedelték, de az igazán nagy bajok akkor lesznek, ha a 30-40, sõt, helyenként fél méter feletti havakkal borított területeke felett kiderül az ég.
Akkor sajnos megismétlõdhet 1985, ami ott borzalmas pusztítást végzett, sokfelé voltak -18-24 fokok.
Egy szerencse van azért Olaszországnak is, hogy amire elkotródik onnan a mediterrán ciklon, addigra annyira felemésztõdik a hideg, annyira keveredik a hideg kontinentális levegõ az enyhe és nedves tengerivel, hogy kiderülés esetén -10-15 között beállhat a köd.
Én úgy gondolom, hogy ahol kevesebb hó van, ezek az északabbi területek, és már nem ér fel a felhõzet délrõl, ott lehetnek gondok.
Ahol nagy hó van, ott még 4-5 napig elvacakol a felhõzet.
Olaszország nagyon érdekes ebbõl a szempontból, mert az egész egy félsziget a tengerben, középsõ részén egy a félszigeten végighaladó hegyvonulattal, egyik oldalon torlasztás, másikon leáramlás, ott a tenger temperáló hõje, szóval kitalálhatatlan, hogy mikor melyik térségben esik egybe a hó, kiderülés, szél leállás.
Az egyik gyümölcstermesztõ ismerõsünk azért imádkozik, hogy ha már esett fél méter hó, akkor inkább essen még 3 hétig, csak ki ne derüljön.
A facebookon ezt a bejegyzést találtam az aktuális adatokról:
Délutáni adatok:
Dátum idõ: 2012/2/4 16:25:51
Rendszer víz hõmérséklet: 6,25 C
Üvegház belsõ hõmérséklet: 5,00 C
Hátfal hõmérséklet: 6,75 C
Külsõ hõmérséklet: -11,75 C
Hm. Egyelõre jól vizsgázik. Kíváncsi leszek meddig bírja.
Délutáni adatok:
Dátum idõ: 2012/2/4 16:25:51
Rendszer víz hõmérséklet: 6,25 C
Üvegház belsõ hõmérséklet: 5,00 C
Hátfal hõmérséklet: 6,75 C
Külsõ hõmérséklet: -11,75 C
Hm. Egyelõre jól vizsgázik. Kíváncsi leszek meddig bírja.
Floo, a fügéitek mekkora esélyjel ússzák meg ezt az elkövetkezõ zord hetet. Az enyém valószínû megint tõrõl hajt. Gondolom az olasz vidék növényzetét is megtizedeli ez a hideghullám.
Én is kíváncsi vagyok! Éppen emiatt nézelõdtem a napokban, hogy valami konkrétumot találok-e. Az ifjú kísérletezõ honlapján van egy video, ami a (akkor még csak várt) hideg és a passzív szolár üvegház esélyeit latolgatja. Az egész honlapot linkelem érdekességként, a legutóbbi bejegyzés az idevágó: Link
Néhány dolog lehet borzolja kicsit amatõr met. rajongóként az idegeinket (árnyékolatlan ablakhõmérõ, "pucér szenzorok", amikkel napos idõben "nem tudja mérni" a hõmérsékleteket, stb.), de azért érdemes végignézni.
Néhány dolog lehet borzolja kicsit amatõr met. rajongóként az idegeinket (árnyékolatlan ablakhõmérõ, "pucér szenzorok", amikkel napos idõben "nem tudja mérni" a hõmérsékleteket, stb.), de azért érdemes végignézni.
Kiváncsi volnék a debreceni bio-üvegház mostani helyzetére.
Most aztán ki lehet értékelni, az újítást emme -15-20 fokok környékén.
Én drukkolok, hogy sikerüljön!
Most aztán ki lehet értékelni, az újítást emme -15-20 fokok környékén.
Én drukkolok, hogy sikerüljön!
Sziasztok!
Gyakorlatilag az utolsó pillanatra hagytam az erkélyen lévõ kivicsemeték védelmének elkészítését. A cserepes növényeket egy félig földdel megtöltött vödörbe raktam, majd körbeszórtam száraz virágfölddel. Remélem ér majd valamennyit. Eközben a datolyaszilvák még sehogysem állnak, hiszen kifogytam a földbõl és a homokból.
Link
Link
Link
Gyakorlatilag az utolsó pillanatra hagytam az erkélyen lévõ kivicsemeték védelmének elkészítését. A cserepes növényeket egy félig földdel megtöltött vödörbe raktam, majd körbeszórtam száraz virágfölddel. Remélem ér majd valamennyit. Eközben a datolyaszilvák még sehogysem állnak, hiszen kifogytam a földbõl és a homokból.
Link
Link
Link
Bizony, a szõlõ viszonylag hamar elmegy.
Sokan úgy vélik, az elmúlt hetekben a fórumokban is sokszor olvashattuk, hogy a nagy hideg nagyon elõnyös dolog, ugyanis kipusztítja a kártevõket!
Nos, én rájöttem, miért is van ez így, és be kell valljam, igazat kell adnom ennek a tévhitnek!
Ugyanis arról van szó, hogy amennyiben bejönne egy olyan hideg, mint 2003 januárjában:
Szolnok (94 m) -25°
Szeged (83 m) -25°
Békéscsaba (90 m) -23°
Debrecen (109 m) -22°
Kecskemét (123 m) -22°
Paks (98 m) -23°
Poroszló (92 m) -22°
, abban az esetben az Alföldön lévõ szõlõk tövig kifagynának.
Így a szõlõ kártevõi táplálék nélkül maradnának a következõ vegetációs szezonban, aminek következtében a kártevõk között ádáz harcok lennének a megmaradt, illetve tõrõl kihajtó szõlõkért, és egyrészt a kártevõháborúk rengeteg áldozatot követelnének, másrészt akiknek nem jutna szõlõ, azok éhenhalnának.
Tehát a vége az lenne, hogy alig maradna kártevõ
A viccet félretéve ami a kártevõket kinyírja, az szerintem már a gyümölcsfákat is elkezdi károsítani.
Vegyük például a 2003-as január után következõ 2005-ös február leghidegebb három napját Link Link Link
Ekkor a Szeged környéki õszibarackosokban biztosan nem kellett a termést óvni a kártevõktõl, ugyanis 80-100 %-os rügyfagykárt szenvedtek, sõt, fák is fagytak ki.
Hogy a szõlõkrõl ne is beszéljünk.
A nagy havazások és a hidegek amennyiben kipusztítják a kártevõket, velük együtt hullanak a kártevõk kártevõi, tehát például a madarak.
Nem hiszem, hogy a 2003-as és 2005-ös tél után a szatymazi õszibarackosokban a kártevõk elpusztulása miatt örömködtek.
Sokkal inkább a fagykárok miatt szomorkodtak.
Ezzel összefüggésben megkaptam már párszor, hogy az enyhe téli idõ, a januári 10 fok korán kivirágoztatja a növényeket, ezért jobb a hidegebb idõ, mint az enyhébb, bla-bla-bla-bla.
Nos felénk a legenyhébb a tél, gyakran már március elején elkezd mocorogni a kajszi.
De a januári 10 fokok egészen biztosan nem indítanak be semmit, hiszen ha ez így lenne, akkor most is meg lenne indulva minden, s közben minden nyugalmi állapotban van.
Nappal ha januárban 8-10 fok van, éjjel meg -3,+3 között, az még nem indít el semmit.
Fõleg akkor nem, ha jön utána néhány olyan nap, hogy 2-3 fok van nappal, éjjel meg -5.
Ha február második felében van enyheség, az már más tészta.
De a hideg akkor sem jó, mert 2003 januárjában vagy 2005 februárjában eldõlt, hogy ahol nagyon hideg volt, ott egészen biztosan nem lesz semmiféle termés sem, és akár tavaszi fagy is lehet, mert nincs mit elfagyasszon.
A januári enyheség után még van remény arra, hogy megússzuk tavaszi fagy nélkül és nem lesznek károk, de ha bejön az, ami a modellek alapján bejöhet, hogy -20-25, sõt, -30 fokot közelítõ hõmérsékletek lesznek, akkor azután már nincs pardon.
Sokan úgy vélik, az elmúlt hetekben a fórumokban is sokszor olvashattuk, hogy a nagy hideg nagyon elõnyös dolog, ugyanis kipusztítja a kártevõket!
Nos, én rájöttem, miért is van ez így, és be kell valljam, igazat kell adnom ennek a tévhitnek!
Ugyanis arról van szó, hogy amennyiben bejönne egy olyan hideg, mint 2003 januárjában:
Szolnok (94 m) -25°
Szeged (83 m) -25°
Békéscsaba (90 m) -23°
Debrecen (109 m) -22°
Kecskemét (123 m) -22°
Paks (98 m) -23°
Poroszló (92 m) -22°
, abban az esetben az Alföldön lévõ szõlõk tövig kifagynának.
Így a szõlõ kártevõi táplálék nélkül maradnának a következõ vegetációs szezonban, aminek következtében a kártevõk között ádáz harcok lennének a megmaradt, illetve tõrõl kihajtó szõlõkért, és egyrészt a kártevõháborúk rengeteg áldozatot követelnének, másrészt akiknek nem jutna szõlõ, azok éhenhalnának.
Tehát a vége az lenne, hogy alig maradna kártevõ
A viccet félretéve ami a kártevõket kinyírja, az szerintem már a gyümölcsfákat is elkezdi károsítani.
Vegyük például a 2003-as január után következõ 2005-ös február leghidegebb három napját Link Link Link
Ekkor a Szeged környéki õszibarackosokban biztosan nem kellett a termést óvni a kártevõktõl, ugyanis 80-100 %-os rügyfagykárt szenvedtek, sõt, fák is fagytak ki.
Hogy a szõlõkrõl ne is beszéljünk.
A nagy havazások és a hidegek amennyiben kipusztítják a kártevõket, velük együtt hullanak a kártevõk kártevõi, tehát például a madarak.
Nem hiszem, hogy a 2003-as és 2005-ös tél után a szatymazi õszibarackosokban a kártevõk elpusztulása miatt örömködtek.
Sokkal inkább a fagykárok miatt szomorkodtak.
Ezzel összefüggésben megkaptam már párszor, hogy az enyhe téli idõ, a januári 10 fok korán kivirágoztatja a növényeket, ezért jobb a hidegebb idõ, mint az enyhébb, bla-bla-bla-bla.
Nos felénk a legenyhébb a tél, gyakran már március elején elkezd mocorogni a kajszi.
De a januári 10 fokok egészen biztosan nem indítanak be semmit, hiszen ha ez így lenne, akkor most is meg lenne indulva minden, s közben minden nyugalmi állapotban van.
Nappal ha januárban 8-10 fok van, éjjel meg -3,+3 között, az még nem indít el semmit.
Fõleg akkor nem, ha jön utána néhány olyan nap, hogy 2-3 fok van nappal, éjjel meg -5.
Ha február második felében van enyheség, az már más tészta.
De a hideg akkor sem jó, mert 2003 januárjában vagy 2005 februárjában eldõlt, hogy ahol nagyon hideg volt, ott egészen biztosan nem lesz semmiféle termés sem, és akár tavaszi fagy is lehet, mert nincs mit elfagyasszon.
A januári enyheség után még van remény arra, hogy megússzuk tavaszi fagy nélkül és nem lesznek károk, de ha bejön az, ami a modellek alapján bejöhet, hogy -20-25, sõt, -30 fokot közelítõ hõmérsékletek lesznek, akkor azután már nincs pardon.
Ajaj, akkor megint tõrõl fog a fügém hajtani. 
. Szeretem a telet de nem a szibériai zimankót.
. Szeretem a telet de nem a szibériai zimankót. 
Én a hortenziáimat féltem. Cserépben telelnek a kertben, azt hiszem éjszakára beviszem õket a garázsba. Már most -8,7 fok van.
A katasztrofális fagykár benne van a pakliban. A búza felénk nagyon gyenge, decemberre kelt ki, hó, ami megvédené, csak foltokban van.
Néhány szõlõfajta rügyeinek a -15 is elég (pl. Pannonia kincse), -20-nál általános a szõlõ elfagyása, -25 után a karvastagságú lugaságak is csak láncfûrésszel kezelhetõk. Én arra számítok, hogy nálam csak az a szõlõ fog teremni, amit lehajlítok és vagy fél méter vastagon hóval betakarok, ha lesz mivel és nem lesz túl késõ. Az már biztos, hogy a fajták metszési igényétõl függetlenül idén minden szõlõt rövid csapra metszek.
Néhány szõlõfajta rügyeinek a -15 is elég (pl. Pannonia kincse), -20-nál általános a szõlõ elfagyása, -25 után a karvastagságú lugaságak is csak láncfûrésszel kezelhetõk. Én arra számítok, hogy nálam csak az a szõlõ fog teremni, amit lehajlítok és vagy fél méter vastagon hóval betakarok, ha lesz mivel és nem lesz túl késõ. Az már biztos, hogy a fajták metszési igényétõl függetlenül idén minden szõlõt rövid csapra metszek.
Nálunk a legkisebb gond a mediterrán növények sorsa, ugyanis amilyen kemény hidegmagot vázolnak a modellek, már egy 10-15 centis hótakaró mellett is gyümölcsültetvények és szõlõk fognak kifagyni.
A legborzalmasabb az lenne, ha elõbb száraz hideggel, -10-15-20 fokkal szántóföldi kultúrák, utána pedig barackosok és szõlõk semmisülnének meg.
A legborzalmasabb az lenne, ha elõbb száraz hideggel, -10-15-20 fokkal szántóföldi kultúrák, utána pedig barackosok és szõlõk semmisülnének meg.
Én nem tudom ezt a hideget hogy fogják átvészelni majd a mediterrán növények.
Link
Ezek délre elõrejelzett hõmérsékletek. Még az Adria középsõ parti részein is fagy várható délben.
Reggelente pedig:
Link
Hosszan a mediterrán térség legnagyobb részében bizony fagyni fog, a tengertõl távolabb ez csak hatványozottabban erõs lehet.
Link
Ezek délre elõrejelzett hõmérsékletek. Még az Adria középsõ parti részein is fagy várható délben.
Reggelente pedig:
Link
Hosszan a mediterrán térség legnagyobb részében bizony fagyni fog, a tengertõl távolabb ez csak hatványozottabban erõs lehet.
Töretlen Floo menetelése a celebvilág felé, az ember már a ott is "belebotlik", ahol nem igazán számít rá... A videón látszik egy pillanatra, ha nem tévedek õ az! Link
A videón látszik egy pillanatra, ha nem tévedek õ az! Link
Ok. Az a talaj a csabaihoz képest tényleg ég és föld, az Maros hordalékkúp, homokos, vízáteresztõ. Ott nem is alakulhat ki szikesedés, a Na sókat a talajvízáramlás elszállítja.
A fórumhelyszín, mint láthatod is, Elek, és itt nálunk nem tapasztaltam szikesedõ talajt
Én az elmaradt ásást pótoltam. Nálunk is elég kötött a talaj, ha õsszel nem sikerül felásni akkor tavasszal az apró magvaknak nem lehet megfelelõ magágyat készíteni.
A talaj kb. 2-3cm-es rétege fagyott volt, így nem kellett sarat "dagasztani". Meglepõen sok gilisztát és cserebogár pajort találtam ásás közben.
A talaj kb. 2-3cm-es rétege fagyott volt, így nem kellett sarat "dagasztani". Meglepõen sok gilisztát és cserebogár pajort találtam ásás közben.
Nem tudom, felétek mennyire szikes a talaj, mert Békéscsabának vannak elég szikes részei, pl. a Kétegyházi út melletti terület, Fényes, stb. Ott csak csínján szabad bánni a hamuval. Egy munkatársam többszöri kénsav permetezéssel javította fel úgy-ahogy a telkét (nyilván nem cc sav volt). Szarvason a hamu inkább kukába való, a módjával öntözött paradicsomok töve körül kivirágzik a só.
Én is gondolkodok tavasszal némi pH mérésen. Remélem az "ezer éves" lakmuszpapír még megfelelõ lesz.
Áfonyád nincs? Annak pont ez az alacsony pH az ideális. Én fürtös áfonyát és amerikai tõzegáfonyát szereztem. Az antioxidánsokon és vitaminokon kívül a cseranyagai is jelentõsek.
Áfonyád nincs? Annak pont ez az alacsony pH az ideális. Én fürtös áfonyát és amerikai tõzegáfonyát szereztem. Az antioxidánsokon és vitaminokon kívül a cseranyagai is jelentõsek.
Édesapám helyett én is épp ezt csináltam a héten, bár pH-t nem mértem, de a hamu szétszórása nálunk is bevett szokás
Rég jártam itt.
Ma kora délután, az egyébként hétvégére tervezett kazántisztítás (betegen nem volt élmény, ám a hányós vírusban szenvedõ fiam okán tüzet kellett rakni, fával sokkal olcsóbb a nagyobb meleg mint gázzal) közben vettem mintát a kerti termõföldbõl, a termõtalaj pH mérése céljából, elõjött belõlem rég kihunyt vegyész.
Az oldattal az általam várt pH jött ki, 4,5 körüli.
A kazántéma nem véletlen volt az elején, az eltüzelt keményfa hamujával (pH=12) próbálom lúgosítani a termõföldet, vékony, 1-2 cm-es rétegben szórom a tetejét egy ideje.
A tavaszi talajmozgatás után néhány héttel veszek mintát, megnézem a várt 6,5-7 körüli PH áll-e be, a burgonya kivételével (oda nem szórok hamut, ahová az megy) a semleges felé hajazó pH jobb lenne, fahamuban található tápanyagok, kivéltképp a káliumra pályázok.
Nesze neked mûtrágyázás.
Ma kora délután, az egyébként hétvégére tervezett kazántisztítás (betegen nem volt élmény, ám a hányós vírusban szenvedõ fiam okán tüzet kellett rakni, fával sokkal olcsóbb a nagyobb meleg mint gázzal) közben vettem mintát a kerti termõföldbõl, a termõtalaj pH mérése céljából, elõjött belõlem rég kihunyt vegyész.
Az oldattal az általam várt pH jött ki, 4,5 körüli.
A kazántéma nem véletlen volt az elején, az eltüzelt keményfa hamujával (pH=12) próbálom lúgosítani a termõföldet, vékony, 1-2 cm-es rétegben szórom a tetejét egy ideje.
A tavaszi talajmozgatás után néhány héttel veszek mintát, megnézem a várt 6,5-7 körüli PH áll-e be, a burgonya kivételével (oda nem szórok hamut, ahová az megy) a semleges felé hajazó pH jobb lenne, fahamuban található tápanyagok, kivéltképp a káliumra pályázok.
Nesze neked mûtrágyázás.
Épp ma került a kezembe egy könyv: Szõlõsgazdáknak régi és új mûvelésmódok (Kriszten-Marcinkó-Mikóczy-Szkocsovszky) Találtam benne egy kis agrometes visszatekintõt 87-es tél következményeire vonatkozólag: Link Egyébként említi a 1929-es Keleti gyökérfagykárokat is, és boncolgatja az Alföldi- Dombvidéki szõlõtermesztés és téli fagykárok problémáját.
Nálam decemberben az aranyesõ nyílott ki átmenetileg. Nincs ebben semmi rendkívüli, hogy a növényeknek néhány tagja megérzi az enyhébb idõt és elkezdi átmeneti életciklusát. Azóta nálam ismét csend van ezen a fronton. Elõfordul, hogy sokk éri a növényeket erõsebb vihar eltört ágak, de nedvesebb talaj a szárazabb után amit gyorsan hasznosítani akar, ezáltal télen is képes virágozni. Tény, az enyhébb idõ is kell hozzá.
Értem, hogy ellubickol. Talán még "szereti" is. De biztosan nem nõ úgy, mint ideális körülmények között.
Egyébként gondoltam, hogy miért "ponty". Ellenben nem említettem ilyen állatot. És ezzel a gondolatmenettel körbe-körbe járhatnánk a hozzászólásokat.
Egyébként én szívesen kihagynám a rendszerbõl a halakat, mert nekem túl macerás. Viszont ekkor a növényeknek nem tudom honnan lehetne egyszerûen, olcsón természetes eredetû trágyát adni. Ezért jó ez a rendszer. Minden eleme racionálisan átgondolt.
De azt még mindig nem tudjuk, hogy mi lenne tartós zimankóban. Gyanítom a kísérleti projekt fagyos halált halna, vagy azonnali fûtési megoldást kellene találni.
Egyébként gondoltam, hogy miért "ponty". Ellenben nem említettem ilyen állatot. És ezzel a gondolatmenettel körbe-körbe járhatnánk a hozzászólásokat.
Egyébként én szívesen kihagynám a rendszerbõl a halakat, mert nekem túl macerás. Viszont ekkor a növényeknek nem tudom honnan lehetne egyszerûen, olcsón természetes eredetû trágyát adni. Ezért jó ez a rendszer. Minden eleme racionálisan átgondolt.
De azt még mindig nem tudjuk, hogy mi lenne tartós zimankóban. Gyanítom a kísérleti projekt fagyos halált halna, vagy azonnali fûtési megoldást kellene találni.
"(...)Talán a fagyot ekkor is el lehet kerülni, de növényeknek és a halaknak elég lenne pár fok a növekedéshez? Erõsen kétlem.(...)" - A pisztráng vígan ellubickol fagypont körüli hõmérséklet mellett, sõt...! (Ezért nem ponty. :-) ) A növényzet más kérdés...
Egyikõnk sem említett pontyot.
A nyári hûtést gondolom pont az segíti ami a téli fûtést. A sok víz.
A nyári hûtést gondolom pont az segíti ami a téli fûtést. A sok víz.
Pisztrángokat tenyészt, nem pontyokat. Számomra inkábba nyári hõguta idõszakban elõforduló "túlfûtés" okozhat néhány kérdõjelet.
Igen, nekem mégis az utolsó tetszik leginkább! Van benne valami... Tájkép, mégsem nyugszik a szem, mikor nézi az ember. Grat!
Nekem is.
De azé lennének elpusztult helyek is az országban, - off. Nem kelt örömöt egykét kivételes hely az országban. Persze szép az euroflória per pillanat, de 3-4 nap múlva egyenlítõtig.
Kesst és Floot össze kéne kötni Januári idõlesen- be.
De azé lennének elpusztult helyek is az országban, - off. Nem kelt örömöt egykét kivételes hely az országban. Persze szép az euroflória per pillanat, de 3-4 nap múlva egyenlítõtig.
Kesst és Floot össze kéne kötni Januári idõlesen- be.
Bennem olyan érzéseket keltenek a képek mintha márciusban fotóztad volna, tavaszi idõben.
A cikk alatti hozzászólásokban is az "önfûtést" találgatjuk.
Annyit kihámoztam az írásból és a képekbõl, hogy az üvegház kb. 1 méterrel a földbe van süllyesztve, a déli üvegfalon és tetõn kívül a többi oldala nem üvegbõl van és rendesen hõszigetelt. Ez arra elég lehet, hogy az üvegház a hidegben sem fagy be. A talaj 10°C körüli hõje ad annyit, hogy a növények és a víz nem fagy meg. A víz maga kb. 1500x jobb hõmegõrzõ képességû, mint a levegõ. A tartályok fala és az üvegházban lévõ tárgyak elnyelik a besugárzott és "csapdába esett" napsugarak hõjét. A rendszerben keringõ víz pedig ezt eltárolja. Ez talán egy kicsivel még fentebb viheti a belsõ hõmérsékletet. Fogalmam sincs, hogy mi lenne egy borult hidegpárnás idõszakban, amikor napokig, hetekig fagy, vagy egy hótakarós erõs kisugárzású éjszakán. Nekem is talány. Talán a fagyot ekkor is el lehet kerülni, de növényeknek és a halaknak elég lenne pár fok a növekedéshez? Erõsen kétlem. Szerintem egy minimális fûtésre szükség lehet. Ezt megoldaná egy kis teatûzhely, amit a víztérbe kötve, idõnként azt felfûtve plusz hõenergiát lehetne bevinni a rendszerbe.
Meg kéne néznem személyesen...
Annyit kihámoztam az írásból és a képekbõl, hogy az üvegház kb. 1 méterrel a földbe van süllyesztve, a déli üvegfalon és tetõn kívül a többi oldala nem üvegbõl van és rendesen hõszigetelt. Ez arra elég lehet, hogy az üvegház a hidegben sem fagy be. A talaj 10°C körüli hõje ad annyit, hogy a növények és a víz nem fagy meg. A víz maga kb. 1500x jobb hõmegõrzõ képességû, mint a levegõ. A tartályok fala és az üvegházban lévõ tárgyak elnyelik a besugárzott és "csapdába esett" napsugarak hõjét. A rendszerben keringõ víz pedig ezt eltárolja. Ez talán egy kicsivel még fentebb viheti a belsõ hõmérsékletet. Fogalmam sincs, hogy mi lenne egy borult hidegpárnás idõszakban, amikor napokig, hetekig fagy, vagy egy hótakarós erõs kisugárzású éjszakán. Nekem is talány. Talán a fagyot ekkor is el lehet kerülni, de növényeknek és a halaknak elég lenne pár fok a növekedéshez? Erõsen kétlem. Szerintem egy minimális fûtésre szükség lehet. Ezt megoldaná egy kis teatûzhely, amit a víztérbe kötve, idõnként azt felfûtve plusz hõenergiát lehetne bevinni a rendszerbe.
Meg kéne néznem személyesen...
Ez marhajó!
Csak azt nem értem, hogy télen -15-20 fok közötti hõmérséklet mellett mi fogja fûteni?
"Télen magát fûti!
A gyanakvást végül elsöpörte a vállalkozó kedv - „Legyünk realisták, követeljük a lehetetlent, egy télen magát fûtõ, nyáron magát hûtõ üvegház a hátsó kertben, amiben nulla erõfeszítéssel halakat nevelek, és zöldséget termelek…” - idén márciusban a barátai segítségével felépítette a 22 négyzetméteres üvegházat, melynek csupán a déli oldala van üvegbõl, a többi szigetelt. A napfénybõl érkezõ hõ tárolását az északi falon elhelyezett vízzel teli hordók biztosítják. Az üvegházba bekerült egy haltartály 50 szivárványos pisztránggal, a vizet egy régi szivattyú mozgatja a növények alatt levõ 30 centis kavicságyba, és vissza. Szinte minden újrafelhasznált anyagból készült, így az elindulás nem jelentett az átlagember számára elérhetetlen beruházást."
Ezt valahogy nem értem, hogy fûtenek a vízzel teli hordók?
Csak azt nem értem, hogy télen -15-20 fok közötti hõmérséklet mellett mi fogja fûteni?
"Télen magát fûti!
A gyanakvást végül elsöpörte a vállalkozó kedv - „Legyünk realisták, követeljük a lehetetlent, egy télen magát fûtõ, nyáron magát hûtõ üvegház a hátsó kertben, amiben nulla erõfeszítéssel halakat nevelek, és zöldséget termelek…” - idén márciusban a barátai segítségével felépítette a 22 négyzetméteres üvegházat, melynek csupán a déli oldala van üvegbõl, a többi szigetelt. A napfénybõl érkezõ hõ tárolását az északi falon elhelyezett vízzel teli hordók biztosítják. Az üvegházba bekerült egy haltartály 50 szivárványos pisztránggal, a vizet egy régi szivattyú mozgatja a növények alatt levõ 30 centis kavicságyba, és vissza. Szinte minden újrafelhasznált anyagból készült, így az elindulás nem jelentett az átlagember számára elérhetetlen beruházást."
Ezt valahogy nem értem, hogy fûtenek a vízzel teli hordók?
Nagyon életképes megoldás!! Támogatni lehetne, hogy jobban elterjedjen. Részletesebb leírás jó volna errõl a rendszerrõl.
Választhatsz más talajmûvelési módot is, ha már a szántással elkéstél...nem muszáj erõltetni
Nem értettük félre egymást, csak egy kicsit tovább ragoztam a dolgokat olyanoknak, akik nincsenek benne annyira az agro témában. Lehetne mégtovább ragozni, magyarázni, de felesleges.
Egyetlen dolog a biztos: Aki az agro dolgokra adja a fejét, nem idegeskedhet: akármit tesz az ember a legjobb idõben a legnagyobb szakértelemmel, nagyon sok esetben csak várhat: hol az esõre, hol a száraz idõre, hol a melegre, hol a fagyra. Ha nem jön, ami kellene, akkor bakfitty, ki kell találni valami mást, ha lehet. Ha pedig több kultúrában érdekelt, megbolondulhat, ha úgy fogja fel: az aratáshoz száraz idõ kell, a kukorica kötõdéséhez kell egy kis nedvesebb, langyosabb idõ, stb, de úgy is fel lehet fogni, hogy legalább valami bejön, amivel túl lehet élni.
Ha a nagyanyóm pszihológushoz száladgált volna akkor, amikor 3 holdon 3 kas kukorica termett a múlt század valamelyik 30-as évében és ennie kellett valamit a családnak, nem biztos, hogy megérte volna 98 évesen a 2010-es évet, de az is biztos, hogy apjától, anyjától, férjétõl, apósától anyósától olyat kapott volna, hogy arról koldul, ha egy kis szolíd éves diéta miatt nyafogni kezd.
Egyetlen dolog a biztos: Aki az agro dolgokra adja a fejét, nem idegeskedhet: akármit tesz az ember a legjobb idõben a legnagyobb szakértelemmel, nagyon sok esetben csak várhat: hol az esõre, hol a száraz idõre, hol a melegre, hol a fagyra. Ha nem jön, ami kellene, akkor bakfitty, ki kell találni valami mást, ha lehet. Ha pedig több kultúrában érdekelt, megbolondulhat, ha úgy fogja fel: az aratáshoz száraz idõ kell, a kukorica kötõdéséhez kell egy kis nedvesebb, langyosabb idõ, stb, de úgy is fel lehet fogni, hogy legalább valami bejön, amivel túl lehet élni.
Ha a nagyanyóm pszihológushoz száladgált volna akkor, amikor 3 holdon 3 kas kukorica termett a múlt század valamelyik 30-as évében és ennie kellett valamit a családnak, nem biztos, hogy megérte volna 98 évesen a 2010-es évet, de az is biztos, hogy apjától, anyjától, férjétõl, apósától anyósától olyat kapott volna, hogy arról koldul, ha egy kis szolíd éves diéta miatt nyafogni kezd.
Lehet félreértettük egymást. Én tavasszal már nem szeretném megszántatni, ha nem fagy szét nem tudok normális talajt elõkészíteni.
Ha február elejéig, max.10-15.-ig ( azt is csak akkor ha valami biztató lehûlés néz ki mondjuk 5 napon belül) nem lesz szántva akkor anélkül megyünk a szezonnak.
Ha február elejéig, max.10-15.-ig ( azt is csak akkor ha valami biztató lehûlés néz ki mondjuk 5 napon belül) nem lesz szántva akkor anélkül megyünk a szezonnak.
Ezért maradt parlagon a tavalyi belvíz után Békés megyében a szikes öntéstalajokon nagyon nagy terület: annyi mûvelettel lehetett volna elfogadható magágyat készíteni, hogy annak a költsége átlagos csapadékviszonyok mellett is meghaladta volna a betakarítható termés árát. Utólag kiderült, hogy azokon a területeken az aszály miatt a vetés ki sem kelt volna.
Most tényleg nem lehet mást tenni, mint várni a fagyra.
Most tényleg nem lehet mást tenni, mint várni a fagyra.
Persze, hogy lehet és erõsen ajánlatos is, csak ki kellene fogni az idõt.
Várjuk a 2-3 cm.es fagyot.
Tavasszal "öngyilkosság".
Várjuk a 2-3 cm.es fagyot.
Tavasszal "öngyilkosság".
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat