Globális jelenségek
Egykutya. A magasabb CO2 szint pozitív hatással van a növényekre. Még a gw őrület előtt a 90-es években olvastam (hogy pontosan mikor és hol, nem tudom, nem fotografikus az emlékezetem), hogy a sivatagi növények - a csapadék viszonyok változatlansága mellett - kedvezőbb élettani állapotban voltak, mint korábban. Erre azt a magyarázatot adták, hogy a növények - függetlenül attól, hogy mennyire tűrik a szárazságot - maximálisan zárt környéki gázcsere nyílások mellett CO2 hiányban szenvednek, "éheznek" akkor is, ha a rendelkezésükre álló nedvesség nagyjából még elegendő lenne a normál életmenetük biztosításához, nem kellene "túlélő üzemmód"-ba kapcsolniuk. Nyilván ez nem kizárólag a sivatagi növényzetre igaz, más területeken is vannak aszályos időszakok. A "zöldültebb" állapotot legalább részben az okozza, hogy alacsonyabb a "túlélő időszak" / teljes vegetatív időszak hányad. Ez a terméseredményeken is mutatkozhat a kisebb aszálykárokban. Nyilván a növény pusztulásával járó katasztrofális aszály esetén nincs kedvező hatása.
Emlékeim szerint akkoriban olvastam arról is, hogy a Szahara területe összességében kb. 1,000,000, km2-rel csökkent. Ennek is részbeni oka lehet a csapadékviszonyok megváltozásán kívül a CO2 szint növekedése.
Emlékeim szerint akkoriban olvastam arról is, hogy a Szahara területe összességében kb. 1,000,000, km2-rel csökkent. Ennek is részbeni oka lehet a csapadékviszonyok megváltozásán kívül a CO2 szint növekedése.
Noha, ebben nem a termésátlagokról van szó, hanem a bolygó zöldüléséről, de talán érdemes ezen a szálon tovább kutakodni:
Link
Link
Megpróbálom saját érvelésemmel alátámasztani azt amit leírtam. Az internet világában nagyon elharapódzott( a sokszor nem kellően alátámasztott) vélemények elterjesztése különböző okokokból. A globális felmelededés veszélye, az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedése szerintem valós veszély mindenki számára. A következő évtizedekre , fél évszázadra vonatkozó előrejelzések készítése nagyon sikamlós pálya.(Metnetes példával élek: az előrejelzési versenyben milyen nehéz eltalálni a következő napra esedékes meteorológiai paramétereket.) A DM féle előrejelzéseken csak mosolygunk. Hát rendkívül nehéz helyzetben vannk akik bevállalnak fél évszázadot.
Az elmúlt időszakot persze nagyon tárgyilagosan kell értékelni. Az, hogy a példa esetén a klima hogyan változott Kanadában nehéz megmondani. Az ami a véleményem szerint a jelentős fejlődést a termésátlagok növekedésében okozott(pl a műtrágya adagok emelkedés: jól mérhető) Ha valaki nem ad műtrágyát a búzára, kevesebb termése lesz. Ha kiszór 300 kg pétisót tavasszal, jelentősen emelkedik a termésátlaga. Még akkor is ha kevesebb csapadék hullik a vegetációban. Ezeket a dolgokat kisérletek tízezrei bizonyították.
Az elmúlt negyven évben ezt igen erősen ki is használták a Kanadaiak, de még a nyugat európai gazdák is .Tőkeerősek lévén sokkal több input anyagot kijuttatnak a termelt kultúrák alá, mint mi magyarok. Minket köt a nitrát rendelet is, ami plafont húz a kiszórható mennyiségek tekintetében.
Az éghajlatunk változása nagy odafigyelést igényel a gazdálkodók számára. Európában sokkal komolyabb hagyománya van a mezőgazdasági kultúrának, mint Amerikában. Ott a termelés zömmel iparszerű, amivel hihetetlen mennyiségű termést állítanak elő. Nem tartják be a klasszikus vetésváltás szabályait, monokultúrában termelik a kukoricát nagy területeken, forgatás nélküli talajművelést folytatnak(aminek következménye a hihetetlen tömegü glifozát felhasználás) génmanipulált vetőmagvakat használnak. Sokkal hamarabb fognak szembesűlni a talajaik pusztulásával, mint Európában.
Nem tudom sikerült-e ezzel véleményed kialakításában valami segítséget adni, úgy érzem még sok tartalék van a mezőgazdaságban, bár elég nehéz jól csinálni.
Az elmúlt időszakot persze nagyon tárgyilagosan kell értékelni. Az, hogy a példa esetén a klima hogyan változott Kanadában nehéz megmondani. Az ami a véleményem szerint a jelentős fejlődést a termésátlagok növekedésében okozott(pl a műtrágya adagok emelkedés: jól mérhető) Ha valaki nem ad műtrágyát a búzára, kevesebb termése lesz. Ha kiszór 300 kg pétisót tavasszal, jelentősen emelkedik a termésátlaga. Még akkor is ha kevesebb csapadék hullik a vegetációban. Ezeket a dolgokat kisérletek tízezrei bizonyították.
Az elmúlt negyven évben ezt igen erősen ki is használták a Kanadaiak, de még a nyugat európai gazdák is .Tőkeerősek lévén sokkal több input anyagot kijuttatnak a termelt kultúrák alá, mint mi magyarok. Minket köt a nitrát rendelet is, ami plafont húz a kiszórható mennyiségek tekintetében.
Az éghajlatunk változása nagy odafigyelést igényel a gazdálkodók számára. Európában sokkal komolyabb hagyománya van a mezőgazdasági kultúrának, mint Amerikában. Ott a termelés zömmel iparszerű, amivel hihetetlen mennyiségű termést állítanak elő. Nem tartják be a klasszikus vetésváltás szabályait, monokultúrában termelik a kukoricát nagy területeken, forgatás nélküli talajművelést folytatnak(aminek következménye a hihetetlen tömegü glifozát felhasználás) génmanipulált vetőmagvakat használnak. Sokkal hamarabb fognak szembesűlni a talajaik pusztulásával, mint Európában.
Nem tudom sikerült-e ezzel véleményed kialakításában valami segítséget adni, úgy érzem még sok tartalék van a mezőgazdaságban, bár elég nehéz jól csinálni.
A tanulmányunkat annak idején beküldtük egy meteorológiai pályázatra, ahol díjaztak egy olyan pályázatot is, ahol a dolgozat arról szól, hogy milyen termésátlagok várhatóak a század végére országosan.
Egyrészt semmit nem ért az egész, mert éves adatokkal operálni egy növény esetében eleve kuka.
Másrészt olyan óriási eltérések vannak az egymásutáni évek között is, annyira ellentétes tud lenni két egymást követő év időjárása, hogy ezt előre becsülgetni bármilyen formában teljesen lehetetlen.
Arról nem is beszélve, hogy a tanulmányban azt írta az illető, hogy a búza termesztése a jövőben problémás lehet amiatt, hogy a búza nem kapja meg a téli hidegigényét!!!!
Olaszország egyes területein telek múlnak el komolyabb fagy nélkül, azaz a hidegigényt olyannyira nem kapja meg a búza, amennyire nálunk soha nem fog bekövetkezni, mégsincsenek rosszabb termésátlagok, sőt!
A másik dolog, hogy például Zala megyében sokkal jobb termésátlagok vannak most, mint mondjuk 20-30-40 évvel ezelőtt.
Ráfoghatnánk a melegebb évekre, pedig csupán fejlődik a termesztéstechnológia.
Tovább egy átlagos értéket venni egy ilyen témában azért sem jó, mert ha marad minden időjárási esemény ugyanúgy, és melegebb van 2 fokkal átlagosan, azzal lehetne kalkulálni.
De azzal hogyan lehet előre kalkulálni, ha elveti a magot a paraszt, aztán nem kel ki a szárazság miatt.
Vagy elveti, kikel, aztán rájön aratás előtt egy 200 mm-es hónap.
Vagy ami volt az elmúlt években is, hogy az év első felében nem esett, aszály volt, az év második felében kijött egy átlagos csapadékú hónap.
Stb, stb.
Egyrészt semmit nem ért az egész, mert éves adatokkal operálni egy növény esetében eleve kuka.
Másrészt olyan óriási eltérések vannak az egymásutáni évek között is, annyira ellentétes tud lenni két egymást követő év időjárása, hogy ezt előre becsülgetni bármilyen formában teljesen lehetetlen.
Arról nem is beszélve, hogy a tanulmányban azt írta az illető, hogy a búza termesztése a jövőben problémás lehet amiatt, hogy a búza nem kapja meg a téli hidegigényét!!!!
Olaszország egyes területein telek múlnak el komolyabb fagy nélkül, azaz a hidegigényt olyannyira nem kapja meg a búza, amennyire nálunk soha nem fog bekövetkezni, mégsincsenek rosszabb termésátlagok, sőt!
A másik dolog, hogy például Zala megyében sokkal jobb termésátlagok vannak most, mint mondjuk 20-30-40 évvel ezelőtt.
Ráfoghatnánk a melegebb évekre, pedig csupán fejlődik a termesztéstechnológia.
Tovább egy átlagos értéket venni egy ilyen témában azért sem jó, mert ha marad minden időjárási esemény ugyanúgy, és melegebb van 2 fokkal átlagosan, azzal lehetne kalkulálni.
De azzal hogyan lehet előre kalkulálni, ha elveti a magot a paraszt, aztán nem kel ki a szárazság miatt.
Vagy elveti, kikel, aztán rájön aratás előtt egy 200 mm-es hónap.
Vagy ami volt az elmúlt években is, hogy az év első felében nem esett, aszály volt, az év második felében kijött egy átlagos csapadékú hónap.
Stb, stb.
Csak az elsőre reagálok, a végzettség az első posztban szereplő youtube videóban beszélő 'szakértő' végzettsége, nem itt az oldalon szereplő tagok közül bárki végzettsége, utóbbival én sem szeretnék foglalkozni, ez egy amatőr szakmai oldal, nem számít a végzettség
E szerint a tanulmány szerint: Link , Kanada keleti részén, ha a modellezett éghajlati változások végbemennek, 2040-2069 között a termés növekedhet "2.6 - 7.5 t/ha-ral (40 - 115%) kukorica, és 0.6 - 1.5 t/ha-ral (21 - 50%) szója esetében", valamint az árpa vélt terméscsökkenését a CO2-többlet "több mint ellensúlyozni fogja", ugyanakkor a fenti eredményekben nem szerepelnek a többlet CO2-szint közvetlen, a vetéstechnológia, és a kártevők és betegségek hatásai.
A teljeset még olvasom, meg ezt is: Link , de összehasonlítást még nem leltem.
A teljeset még olvasom, meg ezt is: Link , de összehasonlítást még nem leltem.
1. Nem nézegettem senki végzettségét eddig se itt az oldalon, és nem tervezem ezután se. Ezt meghagyom másoknak.
2. Feltettem egy kérdést, arra irányulva, ami engem érdekelt. Mellékesen egy bizonyítás cáfolná azt, amit hiányolsz az én kérdésemmel kapcsolatban.
3. Miből gondolod, hogy én más álláspontot képviselek?
4. Ha lenne linkem a kérdés eldöntésére, akkor nem tettem volna fel kérdésként.
5. Érdeklődve várom, hogy mire jutsz.
2. Feltettem egy kérdést, arra irányulva, ami engem érdekelt. Mellékesen egy bizonyítás cáfolná azt, amit hiányolsz az én kérdésemmel kapcsolatban.
3. Miből gondolod, hogy én más álláspontot képviselek?
4. Ha lenne linkem a kérdés eldöntésére, akkor nem tettem volna fel kérdésként.
5. Érdeklődve várom, hogy mire jutsz.
Fejlesztőként se könnyebb keresni a fórumban, sőt 
Érdekes, hogy egy véleményem szerinti állításhoz tanulmányokat kérsz, de egy youtuber (bocsánat, PhD-je van, de amerikai történelemből) elég ahhoz, hogy alátámassza az ellenkezőjét, és a CO2 az oka és ez elég is és Neked ezzel kapcsolatban fel sem merült a kérdés, hogy hol a tanulmány. És ez nem 'véleményem szerint' volt, hanem 'erről ennyit'.
Kerestem amúgy tanulmányokat, csak sajna 50-100 oldalasak általában (angol nyelven), és a rászánt 10 percem alatt nem tudtam kivonatolni őket, random belinkelni pedig nem túl professzionális, de este ránézek, mert őszintén érdekel a kérdés - szakmai szempontból.
Ezért kérdeztem, hátha Neked van a másik álláspont igazolására linked, sőt igazából ha bárkinek van, jó lenne, mert lenne honnan elindulni.
Aztán általában úgyis az a következmény, hogy a kérdés jóval bonyolultabb és összetettebb, mint hogy egy tényezőre lehessen egyszerűsíteni, de kíváncsi vagyok, mik egyáltalán a tényezők hőmérséklet? CO2? Technológiai fejlesztések? Vakszerencse és bőséges évek? Több ültetés, stb. stb.
Érdekes, hogy egy véleményem szerinti állításhoz tanulmányokat kérsz, de egy youtuber (bocsánat, PhD-je van, de amerikai történelemből) elég ahhoz, hogy alátámassza az ellenkezőjét, és a CO2 az oka és ez elég is és Neked ezzel kapcsolatban fel sem merült a kérdés, hogy hol a tanulmány. És ez nem 'véleményem szerint' volt, hanem 'erről ennyit'.
Kerestem amúgy tanulmányokat, csak sajna 50-100 oldalasak általában (angol nyelven), és a rászánt 10 percem alatt nem tudtam kivonatolni őket, random belinkelni pedig nem túl professzionális, de este ránézek, mert őszintén érdekel a kérdés - szakmai szempontból.
Ezért kérdeztem, hátha Neked van a másik álláspont igazolására linked, sőt igazából ha bárkinek van, jó lenne, mert lenne honnan elindulni.
Aztán általában úgyis az a következmény, hogy a kérdés jóval bonyolultabb és összetettebb, mint hogy egy tényezőre lehessen egyszerűsíteni, de kíváncsi vagyok, mik egyáltalán a tényezők
hőmérséklet? CO2? Technológiai fejlesztések? Vakszerencse és bőséges évek? Több ültetés, stb. stb.
"Természetesen azt ezzel nem állítom, hogy a széndioxid színjének változása nincs hatással a termésátlagokra, csak azt, hogy a fent
felsoroltak fontosabb tényezők az átlagok emelkedésében."
felsoroltak fontosabb tényezők az átlagok emelkedésében."
Visszaolvastam, hogy írtam-e arról, hogy a CO2 miatt ugrott volna meg. Nem találtam.
Azt is kerestem, hogy az ellenkezőjét írtam volna. Nem találtam.
Persze elképzelhető, hogy, mint fejlesztő, te találsz ilyet. Ha így lenne, akkor közöld. Köszönettel.
Amúgy továbbra is várom a linkeket, és ha már így belekerültél, akkor akár tőled is.
Azt is kerestem, hogy az ellenkezőjét írtam volna. Nem találtam.
Persze elképzelhető, hogy, mint fejlesztő, te találsz ilyet. Ha így lenne, akkor közöld. Köszönettel.
Amúgy továbbra is várom a linkeket, és ha már így belekerültél, akkor akár tőled is.
Ha esetleg van egy linked egy tanulmányra, ami arra utal, hogy a CO2 miatt ugrott meg a termésátlag, megköszönném! Köszönettel.
Laikusként kérdezném: szerinted van nagyobb szerepe a műszaki és egyéb rendszereknek a termésátlagok növekedésében, mint a CO2 szint emelkedésnek, vagy erről van valami összehasonlító tanulmány?
Köszönettel.
Köszönettel.
A gabonatermés növekedésére reagálnék: Viszonylagos extenzív termelési színvonalról indulva forradalmi változások zajlanak a mezőgazdaságban világszerte, így Kanada mezőgazdaságában is. Ez nem csak a kemikáliák egyre szélesebb körű alkalmazását jelenti(műtrágya, növényvédőszer) hanem műszaki, térinformatikai rendszerek egyre általánosabb elterjedését is( robottechnika, GPS vezérlés) nem utolsó sorban a genetikai szerepének jelentős növekedését is. (hibrid búzák elterjedése)
Véleményem szerint a termésátlagok növekedésében nagyobb szerepe lehet a fentieknek, mint a CO2 szintjének emelkedése. Természetesen azt ezzel nem állítom, hogy a széndioxid színjének változása nincs hatással a termésátlagokra, csak azt, hogy a fent felsoroltak fontosabb tényezők az átlagok emelkedésében.
Véleményem szerint a termésátlagok növekedésében nagyobb szerepe lehet a fentieknek, mint a CO2 szintjének emelkedése. Természetesen azt ezzel nem állítom, hogy a széndioxid színjének változása nincs hatással a termésátlagokra, csak azt, hogy a fent felsoroltak fontosabb tényezők az átlagok emelkedésében.
Lecsekkolták a számítógépes klímamodellek 2001-es előrejelzését Kanadára vonatkozóan. Hat állításból semmi nem jött be.
Ezek voltak a "riogatások": 1. Hosszabb és intenzívebb hőhullámok. 2. A hőhullámok miatt romlik a légszennyezettség. 3. az északi partvidéken nő a tengerszint. 4. A szárazságok miatt csökken a gabonatermés. 5. Gyakrabban lesznek erdőtüzek. 6. Csökken a St.Lawrence folyó vízszintje.
Különösen kiugró a gabonatermés növekedése 2017 re megduplázódott a 2001-hez képest. A termésátlagok meghálálják a többlet CO2-t. :-) Erről ennyit.
Link
Ezek voltak a "riogatások": 1. Hosszabb és intenzívebb hőhullámok. 2. A hőhullámok miatt romlik a légszennyezettség. 3. az északi partvidéken nő a tengerszint. 4. A szárazságok miatt csökken a gabonatermés. 5. Gyakrabban lesznek erdőtüzek. 6. Csökken a St.Lawrence folyó vízszintje.
Különösen kiugró a gabonatermés növekedése 2017 re megduplázódott a 2001-hez képest. A termésátlagok meghálálják a többlet CO2-t. :-) Erről ennyit.
Link
Jó kérdés, de azon kívül, hogy adhat ötleteket, miként lehet esetleg azokat a triggereket emberi léptékűre zsugorítani és hasznosítani, sokat nem segít rajtunk az a lehetőség, hogy 500-20000 éven belül 300-1500 év alatt visszaeshet a CO2 koncentráció.
Ami jó lenne, ha lett volna már olyan, hogy valami trigger hatására rövid idő alatt drámaian megemelkedik a CO2. Abból az információból lehetne talán a mostani modelleket pontosítani. Lehet, hogy volt ilyen, sajnos nem vagyok túl olvasott a témában...
Ami jó lenne, ha lett volna már olyan, hogy valami trigger hatására rövid idő alatt drámaian megemelkedik a CO2. Abból az információból lehetne talán a mostani modelleket pontosítani. Lehet, hogy volt ilyen, sajnos nem vagyok túl olvasott a témában...
Ez egy jó kérdés! Erre még csak mismásolós válaszokat olvastam.
Mondjuk lehet egy magyarázat, hogy a földtörténeti hullámzás teljesen másképp viselkedik, mint a mostani helyzet, ami rendkívül rapid ahhoz képest. Ezért nem releváns az akkori emelkedés és csökkenés sem.
Mondjuk lehet egy magyarázat, hogy a földtörténeti hullámzás teljesen másképp viselkedik, mint a mostani helyzet, ami rendkívül rapid ahhoz képest. Ezért nem releváns az akkori emelkedés és csökkenés sem.
A karbonátok rengeteg CO2-t kötnek meg pl., amit legnagyobb tömegben mészvázas állatok választanak ki, valamint algák; evaporitokban is dúsul, mint pl. a messinai sókrízis idején (Földközi-tenger elzáródása ~6-5.5 millió éve, bár inkább az egyéb sókőzetek a jellemzőek), szerves kőzetekben is rengeteg tárolódik (kőszenek, kőolaj, földgáz), (földtanilag) rövid távon pedig a tengervíz nyeli el.
Ezek felgyorsult képződése okozhatja a szén-dioxid-szint csökkenését.
Ezek felgyorsult képződése okozhatja a szén-dioxid-szint csökkenését.
A fordítottjára is igaz, ahogy írtam is.
Azt hogy lehet bizonyítani, hogy nem az ember okozza?
Engem olyannyira nem érdekel, hogy a CO2 vagy T emelkedés volt, van-e előbb (tyúk vagy a tojás). A lényeg, ha az egyik, akkor a másik is emelkedett.
Minél magasabb a léghőmérséklet, annál melegebbek lesznek az óceánok is, kevesebb CO2-t nyelnek el,még melegebb lesz.....egy latszólag öngerjesztő folyamat az egész. Ami viszont nagyon érdekel, hogy egy egyre magasabb CO2 szintről hogy tud pillananatok alatt (pár száz-ezer év) leesni a CO2 koncentráció? Csak mert ilyen is sokszor megtörtént ugye.
Azt hogy lehet bizonyítani, hogy nem az ember okozza?
Engem olyannyira nem érdekel, hogy a CO2 vagy T emelkedés volt, van-e előbb (tyúk vagy a tojás). A lényeg, ha az egyik, akkor a másik is emelkedett.
Minél magasabb a léghőmérséklet, annál melegebbek lesznek az óceánok is, kevesebb CO2-t nyelnek el,még melegebb lesz.....egy latszólag öngerjesztő folyamat az egész. Ami viszont nagyon érdekel, hogy egy egyre magasabb CO2 szintről hogy tud pillananatok alatt (pár száz-ezer év) leesni a CO2 koncentráció? Csak mert ilyen is sokszor megtörtént ugye.
"mert nem lehet ezt bizonyítani" - miért nem lehet? Elég sok nagyon nehezen bizonyítható problémát megoldott már az emberiség, ez miért lenne bizonyíthatatlan? Elismerem, nehéz, azt is, hogy még nem sikerült befejezni a bizonyítást, de azt nem, hogy ez ne is lenne lehetséges.
Az már csak egyéni magánvéleményem, hogy sok tényező okozhat felmelegedést, ezek lehetnek csak egy-egy területre kiterjedőek (áramlásoknak köszönhetően), vagy globálisak is, és nem csak és kizárólag a CO2 irányít mindent. De egyelőre nincs olyan adatsor a birtokunkban, ami azt mutatja, hogy mi történik, ha egy nagyon rövid idő alatt ráduplázunk a 260ppm-es CO2-re. Nekem még senki sem bizonyította (Te természetesen írod is, hogy ezt nem is lehet), hogy ez nem okoz globális felmelegedést. Ezek nem bizonyítások, hogy:
* a CO2 régebben csak követte, nem triggerelte a felmelegedést (és ez hol bizonyítja, hogy ha előbb CO2-t emelünk, az nem emel T-t is?)
* régen voltak felmelegedések alacsony CO2 mellett és jégkorszakok magas CO2 mellett is (rendben, de ez még mindig nem válasz, csak további kérdéseket vet fel)
Azt nem vitatom, hogy ezeket a kérdéseket kutatni kell, ahogy írod is: sok egyéb tényezőre adhat választ a CO2-re egyszerűsítés és világvége-hangulat szítása helyett.
Az már csak egyéni magánvéleményem, hogy sok tényező okozhat felmelegedést, ezek lehetnek csak egy-egy területre kiterjedőek (áramlásoknak köszönhetően), vagy globálisak is, és nem csak és kizárólag a CO2 irányít mindent. De egyelőre nincs olyan adatsor a birtokunkban, ami azt mutatja, hogy mi történik, ha egy nagyon rövid idő alatt ráduplázunk a 260ppm-es CO2-re. Nekem még senki sem bizonyította (Te természetesen írod is, hogy ezt nem is lehet), hogy ez nem okoz globális felmelegedést. Ezek nem bizonyítások, hogy:
* a CO2 régebben csak követte, nem triggerelte a felmelegedést (és ez hol bizonyítja, hogy ha előbb CO2-t emelünk, az nem emel T-t is?)
* régen voltak felmelegedések alacsony CO2 mellett és jégkorszakok magas CO2 mellett is (rendben, de ez még mindig nem válasz, csak további kérdéseket vet fel)
Azt nem vitatom, hogy ezeket a kérdéseket kutatni kell, ahogy írod is: sok egyéb tényezőre adhat választ a CO2-re egyszerűsítés és világvége-hangulat szítása helyett.
Ez mind szép és jó, de akkor 6 ezer éve (az ebben a Holocén interglaciálisban volt, amiben ma is élünk), a 260-280 ppm CO2 mellett hogyan tudott erdő lenni ott, ahol még ma is gleccserek vannak? Jelenleg kb. a 7.!!! rövid idő alatt bekövetkező melegedésben élünk, ami eddig a Holocénban 10 ezer év alatt bekövetkezett.
A probléma ott kezdődik, hogy ezek a kis 100-150 éves adatsorok semmit nem magyaráznak, mert túlságosan rövidek. Globális felszíni mérőhálózat még ma sem létezik! Ahogy nem lehet azt kijelenteni, hogy az ember okozza ezt és azt sem, hogy nem, mert nem lehet ezt bizonyítani. Az, hogy x db tudós összeül és demokratikusan megszavazza, hogy az ember okozza nem más, mint az egész dogmásítása, de ha azt szavaznák meg, hogy nem mi okozzuk, az is ugyanaz lenne. A közelmúlt (Holocén) éghajlatának kutatásával kellene nagyon foglalkozni, mert sokkal nagyobb lehet a belső változékonyság interglaciálison belül, mint az általános álláspont.
A probléma ott kezdődik, hogy ezek a kis 100-150 éves adatsorok semmit nem magyaráznak, mert túlságosan rövidek. Globális felszíni mérőhálózat még ma sem létezik! Ahogy nem lehet azt kijelenteni, hogy az ember okozza ezt és azt sem, hogy nem, mert nem lehet ezt bizonyítani. Az, hogy x db tudós összeül és demokratikusan megszavazza, hogy az ember okozza nem más, mint az egész dogmásítása, de ha azt szavaznák meg, hogy nem mi okozzuk, az is ugyanaz lenne. A közelmúlt (Holocén) éghajlatának kutatásával kellene nagyon foglalkozni, mert sokkal nagyobb lehet a belső változékonyság interglaciálison belül, mint az általános álláspont.
Úgy szokták magyarázni, hogy a CO2 növekedés lényegében beindítja a folyamatokat. A CO2 légköri koncentrációjának növekedésével növekszik a tengerek hőmérséklete, a melegebb tengereke kevesebb CO2 -t tudnak elnyelni, így ez növeli a CO2 légköri koncentrációját, és így tovább. De még kismillió egyéb dolgot is befolyásol, pl a melegedéssel csökken majd eltűnik az északi jégtakaró, az így felszabaduló nyílt tengerek kevésbé verik vissza az energiát stb. Csak, míg ez természetes folyamat volt, addig az ilyen változások több száz vagy több ezer év alatt játszódtak le, most meg ötven év alatt belepumpáltunk +30% co2-t a légkörbe. További probléma, hogy amit már beletettünk nem tudjuk kivenni, tehát ha abba is hagyjuk a teljes CO2 kibocsátásunkat az eddigi magas szint több száz évig még ott fog maradni maga után húzva a hőmérséklet emelkedést. Ezért olyan enervált és beletörődő sok klímatudós...
Részletesebben itt:
Link
Ami még aggasztó lehet a fenti link 2. ábráján, hogy 180ppm-ről 260ppm-re növekedést (+80ppm) 3.5 fokos globális hőmérséklet emelkedés követett. A jelenlegi helyzet viszont az, hogy 300ppm-ről 400 ppm-re 1960-tól 60 év alatt jutottunk. Ez kérdés mennyi hőmérséklet növekedést fog indukálni, de ha feltételezzük az összefüggéseket, akkor nem másfél vagy két fokot...
Részletesebben itt:
Link
Ami még aggasztó lehet a fenti link 2. ábráján, hogy 180ppm-ről 260ppm-re növekedést (+80ppm) 3.5 fokos globális hőmérséklet emelkedés követett. A jelenlegi helyzet viszont az, hogy 300ppm-ről 400 ppm-re 1960-tól 60 év alatt jutottunk. Ez kérdés mennyi hőmérséklet növekedést fog indukálni, de ha feltételezzük az összefüggéseket, akkor nem másfél vagy két fokot...
A fajok száma vélhetően csökken, de nem szabad elfeledkeznünk az újonnan behurcolt fajokról, azok minden eddiginél erősebb fellépésére.pl: harlekin katica, márványpoloska, amerikai kukoricabogár,de akár a burgonyabogár is. De el lehet ezt mondani a gyomfajokról vagy a növénybetegségekről is. A világ nemzetközivé válása, a felgyorsult utas és árúforgalom mind-mind elősegíti a terjedést. A mai növényvédelem jóval több, mint a peszticidek alkalmazása a károsítók ellen. Mindenesetre a gyakorlatban ezt tapasztalom.
Töröltem jó sokat. Ha kulturáltan, személyeskedés nélkül nem megy, akkor inkább ejtsétek a témát (ezt is, mint oly sok mást...).
Lehet, inkább bioszféra lenne, de azért ide is illik, mint a mezőgazdaságban használt szerek, éghajlati ingadozások, és főleg a környezetszennyezés káros hatásainak egy újabb példája: Link
Gyorsabban, és széleskörűbben pusztulnak az ízeltlábúak Németországban, mint gondolták. Minimum nem jó jel.
Gyorsabban, és széleskörűbben pusztulnak az ízeltlábúak Németországban, mint gondolták. Minimum nem jó jel.
Ezen a ponton fejezzétek be a különböző, nektek nem tetsző csoportok pocskondiázását, mert ez már gátolja a kulturált, szakmailag megalapozott társalgást.
Mellesleg jut eszembe: van valamiféle kimutatás arról, hogy mennyivel lett tisztább a levegő, amióta ilyen szigorú a környezetvédelmi szabályozás? Mert mintha azt olvastam volna valahol, hogy miután alacsonyabb a szennyeződés koncentrációja világszinten, kevesebb napfény verődik vissza. ergo emiatt is növekedhet az átlaghőmérséklet. Nem tudom, hogy a világ gazdaságilag fejlettebb felén kipöfékelt csökkent károsanyag-tartalmú szennyezett levegő ellensúlyozza-e a világszinten összesen bekövetkezett növekedést, magyarul valóban kevesebb-e a szennyeződés, hiába növekedett az ipari termelés. Melyik anyag viselkedik inkább üvegház-hatásúként, melyik veri inkább vissza a napsugarakat, ezek aránya mennyiben változott, ha változott egyáltalán. Szinte minden ilyen cikk csak a CO2-ről szól, esetleg a metánról, holott ennél azért sokkal összetettebb a dolog.
Persze, de gondolod, hogy az éppen hatalmon lévők válogatnak a módszerekben? 
Persze, az éremnek mindig két oldala van. Nem kétlem, hogy a zöldek jelentős része jót akar, valóban, őszintén aggódik a Föld jövője miatt és a lehető legjobbat igyekszik cselekedni. A gond azzal van, amikor valaki aljas módon, előre megfontolt szándékkal politikai és gazdasági haszonszerzés céljából kihasznál embereket, félreinformálja és felhergeli őket saját céljai elérése érdekében. És úgy tűnik, ebben nincsenek határok. Még egy Asperger-szindrómás gyereket is van pofájuk ki- és felhasználni.
Azért azt sem szabad elfelejteni, hogy Ausztrália ipara meg mindene a szénen alapul (és 47 milliárd dollár értékben még exportálnak is szenet... azaz jól élnek a környezetszennyezésből), eszük ágában sincs megújuló energiaforrásokat használni, ill. csak homöopatikus mértékben, a kormány nyíltan lobbizik. Ebből a szempontból valamelyest érthető a zöldek hozzáállása, hiszen a kormány is végletesen ténykedik.
Többek között ez a gond azzal, amikor valakik félinformációk, vagy szándékos félretájékoztatás alapján agyatlanul elkezdenek cselekedni. Annyi ökörséget hordanak össze sokszor még értelmesnek tartott emberek is, hogy az vérfagyasztó. Kényelemből, mert nem járnak a dolgok után, vagy szándékos félrevezetés miatt, azt nem lehet tudni.
Még az előző hozzászólásom kapcsán: vannak országok brutális mértékű környezetrombolással, akiknek mindent szabad, mert vagy onnan jön az olaj, vagy ők finanszírozzák a fél világot. Addig, amíg ilyen a helyzet, esély sincs rá, hogy érdemi változás történjen.
Még az előző hozzászólásom kapcsán: vannak országok brutális mértékű környezetrombolással, akiknek mindent szabad, mert vagy onnan jön az olaj, vagy ők finanszírozzák a fél világot. Addig, amíg ilyen a helyzet, esély sincs rá, hogy érdemi változás történjen.
Kész vagyok ettől a "kenjük a szarvasmarhákra a klímaváltozást" hozzáállástól. 
Nem, bökd meg (Pali, ez nem Neked szól, bár a te hozzászólásodra reagáltam), nem kéne kidobni a megtermelt élelmiszer egyharmadát, nem kéne a klotyóra is autóval járni, nem kéne idehordani az avokádót, meg a pálmaolajat x ezer kilométerről, hogy menő, meg trendi módon étkezzünk (és közben a húsfogyasztás környezetromboló hatásáról pofázni), nem kéne a black friday-baromságot, meg úgy általában a reklámokat nyomatni orrba-szájba, el kéne mondani pl. azt, hogy Ausztráliában a zöldek nyomására évek óta nem engedték felégetni a bozótot irányított égetéssel, ahogy az őslakosok csinálták évezredek óta, rommá kéne bírságolni azt az üzletláncot, ahol a mai napig csak nájlonzacskóba lehet csomagolni a péksüteményt és a gyümölcsöt, be kéne fejezni, hogy csak az átlagembert teszik felelőssé minden bajért, közben meg sípálya épül a sivatagban, a plusz 45-50 fokban egy búra alatt, és még hosszasan lehetne sorolni. A guta ütöget ettől az ócska, szemforgató, farizeus hozzáállástól. 
Nem, bökd meg (Pali, ez nem Neked szól, bár a te hozzászólásodra reagáltam), nem kéne kidobni a megtermelt élelmiszer egyharmadát, nem kéne a klotyóra is autóval járni, nem kéne idehordani az avokádót, meg a pálmaolajat x ezer kilométerről, hogy menő, meg trendi módon étkezzünk (és közben a húsfogyasztás környezetromboló hatásáról pofázni), nem kéne a black friday-baromságot, meg úgy általában a reklámokat nyomatni orrba-szájba, el kéne mondani pl. azt, hogy Ausztráliában a zöldek nyomására évek óta nem engedték felégetni a bozótot irányított égetéssel, ahogy az őslakosok csinálták évezredek óta, rommá kéne bírságolni azt az üzletláncot, ahol a mai napig csak nájlonzacskóba lehet csomagolni a péksüteményt és a gyümölcsöt, be kéne fejezni, hogy csak az átlagembert teszik felelőssé minden bajért, közben meg sípálya épül a sivatagban, a plusz 45-50 fokban egy búra alatt, és még hosszasan lehetne sorolni. A guta ütöget ettől az ócska, szemforgató, farizeus hozzáállástól. 
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
MetNet | 2025-03-24 17:53
Szabályzat