Hydroinfo
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221368 - 2014-02-14 10:52:1
- A szúnyog kérdés nem oldódott meg a folyók "szabályozásával". Ahhoz föld alá kellett volna süllyeszteni õket...
- Attól, hogy azt hazudják sok tankönyvben a mai napig is, hogy mûvelhetõvé tették a földeket, ez nem igaz. Mindenki tisztában van azzal, hogy a régebben mocsaras területek ugyanúgy mélyen vannak ma is, mint 200 évvel ezelõtt, hiába szorították hatalmas gátak közé a folyókat. Ergo nem, vagy csak idõszakosan mûvelhetõek ezek a mélyebb részek.
- Árvíz: a legostobább napszámos is tudta régen, hogy mely területek azok, amelyek mélyen vannak, melyek azok, amelyek magasabban, ahol csak néha érheti víz és mely területek azok, ahol szinte soha nincs víz. A rohadt árvíz még meg is trágyázta a földet. Istenem, mi lenne a mûtrágyagyártókkal, ha a folyó trágyázná a földeket? Tönkremennének!
- A mûvelésre alkalmatlan területek legelõk voltak. Volt állattartás és nem a német húst zabálták az emberek ebben az országban, mint manapság. De ostobák is voltak...
Amit Csészényiék szétbarmoltak, az egy több száz, sõt több ezer éves gazdálkodási kultúra volt, amely nem megerõszakolta az ökológiai rendszert, hanem beleilleszkedett. És miért történ mindez? Mert kellett a péz a nagybirtokosoknak. Brávó, megtapsolom az öreget...
- A szúnyog kérdés nem oldódott meg a folyók "szabályozásával". Ahhoz föld alá kellett volna süllyeszteni õket...
- Attól, hogy azt hazudják sok tankönyvben a mai napig is, hogy mûvelhetõvé tették a földeket, ez nem igaz. Mindenki tisztában van azzal, hogy a régebben mocsaras területek ugyanúgy mélyen vannak ma is, mint 200 évvel ezelõtt, hiába szorították hatalmas gátak közé a folyókat. Ergo nem, vagy csak idõszakosan mûvelhetõek ezek a mélyebb részek.
- Árvíz: a legostobább napszámos is tudta régen, hogy mely területek azok, amelyek mélyen vannak, melyek azok, amelyek magasabban, ahol csak néha érheti víz és mely területek azok, ahol szinte soha nincs víz. A rohadt árvíz még meg is trágyázta a földet. Istenem, mi lenne a mûtrágyagyártókkal, ha a folyó trágyázná a földeket? Tönkremennének!
- A mûvelésre alkalmatlan területek legelõk voltak. Volt állattartás és nem a német húst zabálták az emberek ebben az országban, mint manapság. De ostobák is voltak...
Amit Csészényiék szétbarmoltak, az egy több száz, sõt több ezer éves gazdálkodási kultúra volt, amely nem megerõszakolta az ökológiai rendszert, hanem beleilleszkedett. És miért történ mindez? Mert kellett a péz a nagybirtokosoknak. Brávó, megtapsolom az öreget...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221367 - 2014-02-14 10:47:19)
Neked is, a "falum" mellõl
Link
Még az öreg Széchenyiék sem tudtak mindenhol "gyõzni"
Neked is, a "falum" mellõl
Link
Még az öreg Széchenyiék sem tudtak mindenhol "gyõzni"
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221365 - 2014-02-14 10:43:31)
Gyerekkorom jelentõs részét (volt) ártereken csatangolva töltöttem, tudom mirõl beszélek
Persze, voltak jó részei is. Meg rosszak is!
Abban egyetértek, hogy *mindenhol* nem kellett volna mindenbõl szántót csinálni, és pl. gyerekkori lakhelyem is a Duna szabályzásának egyik (kereskedelmileg az egyik legnagyobb) vesztese... de azért bõven származott ebbõl elõny is!
Ha csak egyedül a szúnyogokra gondolok...
Árvízveszély meg nem volt tényleg, hanem konkrétan árvíz volt, minden évben
Mondjuk nem is építettek oda házat/bevásárlóközpontot akkor, eszükbe sem jutott...
Gyerekkorom jelentõs részét (volt) ártereken csatangolva töltöttem, tudom mirõl beszélek
Persze, voltak jó részei is. Meg rosszak is!
Abban egyetértek, hogy *mindenhol* nem kellett volna mindenbõl szántót csinálni, és pl. gyerekkori lakhelyem is a Duna szabályzásának egyik (kereskedelmileg az egyik legnagyobb) vesztese... de azért bõven származott ebbõl elõny is!
Ha csak egyedül a szúnyogokra gondolok...
Árvízveszély meg nem volt tényleg, hanem konkrétan árvíz volt, minden évben
Mondjuk nem is építettek oda házat/bevásárlóközpontot akkor, eszükbe sem jutott...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221364 - 2014-02-14 10:28:33)
Góg és Demagóg fia vagy te,
Hiába döngetel kaput, falat!
Volt mocsár is, de nemcsak az. Fokok, halastavak, ártéri gyümölcsösök stb. Nem volt az olyan szar, hidd el...
Góg és Demagóg fia vagy te,
Hiába döngetel kaput, falat!
Volt mocsár is, de nemcsak az. Fokok, halastavak, ártéri gyümölcsösök stb. Nem volt az olyan szar, hidd el...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221363 - 2014-02-14 10:21:44)
A jó kis mocsár az ország majd felén, az de jó vót! Régen minden jobb volt
A jó kis mocsár az ország majd felén, az de jó vót! Régen minden jobb volt
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221362 - 2014-02-14 10:18:53)
Hozzászólás elõzménye: Link
Nyilván nem nyavalyognánk ennyit, ha Szécsenyi Pestáék nem barmolják szét a Kárpát-medence folyóit és az egész vízháztartását... De sajnos szétbarmolták... Így, ha jön a víz, akkor el is megy rögvest, ha nem jön, akkor meg eleve nincs. Az ország területe tehát sokkal érzékenyebben reagál a száraz, csapadék nélüli periódusokra, mint pl a 18. században, vagy azelõtt bármikor. Ezért nyavalygunk néha. (a talajerózióról, a kiégésrõl, a talaj kimerülésérõl, az égig érõ gátakról, az árvízveszélyrõl, az árterek feltöltõdésérõl, az árvizek elleni védekezés költségeirõl nem is beszélve)
Hozzászólás elõzménye: Link
Nyilván nem nyavalyognánk ennyit, ha Szécsenyi Pestáék nem barmolják szét a Kárpát-medence folyóit és az egész vízháztartását... De sajnos szétbarmolták... Így, ha jön a víz, akkor el is megy rögvest, ha nem jön, akkor meg eleve nincs. Az ország területe tehát sokkal érzékenyebben reagál a száraz, csapadék nélüli periódusokra, mint pl a 18. században, vagy azelõtt bármikor. Ezért nyavalygunk néha. (a talajerózióról, a kiégésrõl, a talaj kimerülésérõl, az égig érõ gátakról, az árvízveszélyrõl, az árterek feltöltõdésérõl, az árvizek elleni védekezés költségeirõl nem is beszélve)
Elsején megkezdõdött az új hidrológiai év, kis késéssel kezdenek növekedni a vízkészletek. A minimum körüli folyóvízszintektõl búcsút vehetünk, lásd: Link
Szerintem semmi vízgépészet nincs benne. Ha elolvasod, szerintem te leszel a huszonegyedik, akit érdekel.
Engem érdekelne, de a munkahelyemet nem igazán.
Engem érdekelne, de a munkahelyemet nem igazán.
Valaki olvasta/beleolvasott már ebbe? Link Most hozzá tudnék jutni 4 számjegyû összegért. Mindig is érdekelt a téma, de nem tudom, mennyire megy el inkább a gépészeti irányba (vízmûvek)
Nemrég adták át a békésszentandrási duzzasztónál az erõmûvet. Úgy látszik, megpróbálják stikában, vagy engedéllyel csúcsra járatni.
Felvíz :Link
Alvíz : Link
Nagyon jót fog tenni az ívási idõszakban a napi 60 cm szintingadozás a duzzasztó alatt. A felvízen is van, vagy 30 cm. Hurrá. Éljen a megújuló energia.
Felvíz :Link
Alvíz : Link
Nagyon jót fog tenni az ívási idõszakban a napi 60 cm szintingadozás a duzzasztó alatt. A felvízen is van, vagy 30 cm. Hurrá. Éljen a megújuló energia.
Úgy látszik, az OVSZ-nél is olvassák a MetNet-et és javították a hibát (köszönöm, kolléga ). Utólag belegondolva a Kisköre alsó vízállás volt ábrázolva a tiszabõi helyett és viszont. Sajnos elfelejtettem elmenteni az adott grafikonokat, így már azok nem elérhetõk .
Egy kis érdekesség:
Link
A tiszabõi vízmérce adataiból jól követhetõ a Kiskörei erõmû csúcsra járatása. A napi ciklikus vízszintingadozás legalább. 30 cm. Ami érdekes, hogy a felette levõ tiszaroffi vízmércén ebbõl semmi sem látszik:
Link
Lefelé minél távolabb megyünk egy folyón egy csúcsra járatott erõmûvû duzzasztótól, a napi ciklikus árhullámok annál inkább ellapulnak: idõtartamban megnyúlnak, amplitúdójuk csökkennek, míg bizonyos távolságra már észlelhetetlenné válnak.
Olyan, mint ha össze lenne cserélve a két mérce adatsora.
Link
A tiszabõi vízmérce adataiból jól követhetõ a Kiskörei erõmû csúcsra járatása. A napi ciklikus vízszintingadozás legalább. 30 cm. Ami érdekes, hogy a felette levõ tiszaroffi vízmércén ebbõl semmi sem látszik:
Link
Lefelé minél távolabb megyünk egy folyón egy csúcsra járatott erõmûvû duzzasztótól, a napi ciklikus árhullámok annál inkább ellapulnak: idõtartamban megnyúlnak, amplitúdójuk csökkennek, míg bizonyos távolságra már észlelhetetlenné válnak.
Olyan, mint ha össze lenne cserélve a két mérce adatsora.
Bizony!
Elég érdekes volt mindezt átélni. Horány, a nyugalom fõ helye mennyire felfordult. Az is bebizonyosodott, hogy nem csak a TV-ben látok kitelepített embereket, hanem engem is kitelepíthetnek. Érdekes pszichológiai vonzata is volt az egésznek. Az ember minden ilyen dologhoz úgy áll hozzá, vagy akar, hogy ilyenek csak mással történhetnek meg, hiába logikusan tudja, hogy bárkivel elõfordulhat.
Elég érdekes volt mindezt átélni. Horány, a nyugalom fõ helye mennyire felfordult. Az is bebizonyosodott, hogy nem csak a TV-ben látok kitelepített embereket, hanem engem is kitelepíthetnek. Érdekes pszichológiai vonzata is volt az egésznek. Az ember minden ilyen dologhoz úgy áll hozzá, vagy akar, hogy ilyenek csak mással történhetnek meg, hiába logikusan tudja, hogy bárkivel elõfordulhat.
Úgy néz ki, vasárnap már vissza lehet települni. Holnap fertõtlenítik az utcákat, bontják el az utolsó homokzsák-védmûveket. Vasárnap pedig vissza lehet költözni...
Nem sok embert érint, kb. 10-15 fõ legfeljebb. Volt róla szó 1 hete a TV-ben.
Azt nem értem, hogy ez nyilván elég sok embert érint, mégsem beszélnek róla...
Kitelepítés még mindig érvényben, éjjel-nappal szivattyúzás 14 helyen, erdõbõl és telkeknél ásott gödrökbõl, lassú talajvíz csökkenés. A 3. telkünkön még mindig 1 m mély belvíz volt, kiölve a mogyorófát, bodzát, zöldségeket...
Szombaton megyünk ki megint, megnézni, mi a helyzet.
Szombaton megyünk ki megint, megnézni, mi a helyzet.
Voltunk kint Horányban, az utcánkban egy nagy gödröt ástak és elkezdték szívattyúzni a vizet, így 20 cm-t csökkent a maximális vízálláshoz képest a víz szintje. Szerencsére a legmagasabb vízálláskor sem érte el a lakás szintjét, így az szárazon maradt. Az erdõben egyébként sok helyen ástak gödröket és abból szivattyúznak, így ki lehet kerülni a talajban az áramlási csatornák kialakítását. Talán jövõ hét végére már vissza lehet települni a Tücsök utca és a Csalogány utca lakóinak is.
Megint kitelepítettek, az utcánkban áll a belvíz, kutak, emésztõk kiöntöttek... Legalább a házba még nem jött be a víz
Ez új ...de a lényeg, hogy jóval nagyobb a vízszint és nagyobb is lehet még, mint ami elõre volt jelezve 48 órája.
Link
2 napja még úgy volt, az I. fokot sem érjük el, de már most 490 cm, és még bõ fél méter várható, azaz ismét II. fokú készültség lép életbe..
2 napja még úgy volt, az I. fokot sem érjük el, de már most 490 cm, és még bõ fél méter várható, azaz ismét II. fokú készültség lép életbe..
Ismét állami kézbe kerülhetnek a dunai védvonalak:
Link
Amikor önkormányzati kézbe kerültek, a hajamat téptem. Kell még egy tiszai, aztán egy kõrösi, meg minden más helyen egy-egy komoly árvíz, utána visszakerülhet minden a helyére. Nem értem, hogy miért kellett a feje tetejére fordítani a dolgokat?
Link
Amikor önkormányzati kézbe kerültek, a hajamat téptem. Kell még egy tiszai, aztán egy kõrösi, meg minden más helyen egy-egy komoly árvíz, utána visszakerülhet minden a helyére. Nem értem, hogy miért kellett a feje tetejére fordítani a dolgokat?
Azért jellemzõ az idei év csapadékosságára, hogy idén most elõször értük el az Ipolyon (Gyarmat) a -50 centi körüli vizet (5 m^3/sec), ami kb. megfelel a nyári kisvíznek.
Bár az ár már levonult, a gátszakadás miatti elöntésbõl származó víz még mindig ott pang az erdõben, Horánynál. Ez a víztömeg olyan szinten megemelte a talajvízszintet, hogy 1965 óta nem látott mértékben feljött, Van olyan rész a kertben, ahol már fél méteres, a pincénk pedig már lassan teljesen meg van telve... Napi 3-5 cm-es emelkedés figyelhetõ meg, ma be kellett jöjjek, mert elérte a szivattyú szintjét a víz és le kellett, hogy szereljem. Az élet kicsit ott ellehetetlenült most, nem is beszélve a szúnyogok milliárdjairól, amik ellen a gyérítés semmit nem ér.
Annyi a szerencse, hogy csak nyaralók vannak nekünk ott és nem a fõ élettér, de még így is elég elkeserítõ a helyzet...
Annyi a szerencse, hogy csak nyaralók vannak nekünk ott és nem a fõ élettér, de még így is elég elkeserítõ a helyzet...
A hétvégét Horányban töltöttük. A föld alóli vízfeltörés és a magaspart átszakadás 50 éve nem látott mértékû vízelöntést eredményezett. A csalogány utcában TEK által felépített homokzsákokból álló gát mögött még mindig áll a víz az erdõben, nagy fák dõlnek ki a felázott talaj miatt.
A talajvíz pedig igen magas szinten jár, felszíntõl 30-40 cm-re már.
Link
A talajvíz pedig igen magas szinten jár, felszíntõl 30-40 cm-re már.
Link
Kissé megkésve, de hoztam nektek én is a dunai árvízrõl fotókat.
Mosoni-Duna és a Rába Gyõrnél: Link
Bakony ér Koroncónál: Link
Ez utóbbi azért volt nagyon durva, mert ideális esetben át lehet lépni Koroncón a Bakony eret.
Nagyon komoly védekezés zajlott a településen, amit egyetlen nagy tv csatorna sem mutatott.
Rengetegen dolgoztak a gátakon. Helyiek, önkéntesek, vízügy, honvédség, polgárõrség. stb.
Itt ugyanis az árvízhelyzet annak köszönhetõ, hogy a Duna visszaduzzasztotta a Rábát, a Rába a Marcalt, a Marcal meg a Bakony eret.
(Bocsánat, de most látom, hogy csak facebook felhasználók tudják megnézni a képeket.)
Így nézhetõek a képek facebook nélkül is: Link Link
Mosoni-Duna és a Rába Gyõrnél: Link
Bakony ér Koroncónál: Link
Ez utóbbi azért volt nagyon durva, mert ideális esetben át lehet lépni Koroncón a Bakony eret.
Nagyon komoly védekezés zajlott a településen, amit egyetlen nagy tv csatorna sem mutatott.
Rengetegen dolgoztak a gátakon. Helyiek, önkéntesek, vízügy, honvédség, polgárõrség. stb.
Itt ugyanis az árvízhelyzet annak köszönhetõ, hogy a Duna visszaduzzasztotta a Rábát, a Rába a Marcalt, a Marcal meg a Bakony eret.
(Bocsánat, de most látom, hogy csak facebook felhasználók tudják megnézni a képeket.)
Így nézhetõek a képek facebook nélkül is: Link Link
100 napos árvíz. Hiába alacsonyabb szinten tetõzött az 1965-ös árvíz, de úgy tûnik, hogy eddig mégis az volt az eddigi legnagyobb árvíz a Dunán. Nem is a víz magassága miatt hanem az elhúzódó volta miatt. 40.000 ember dolgozott a gátakon. Hiába akkor is tudtak már szervezni nem is akárhogy....
Akkoriban pártutasítás volt arra is, hogy az elhasználódott indigókat forró kályha felett kell "regenerálni". Szegény titkárnõk...
A Gemencben átszakadt egy nyári gát, elöntésre került 200 hektár erdõ. A gátszakadás miatt a bajai tetõzés elmaradt a várttól. A duna tetõzés és néhány órányi apadás után ismét áradni kezdett, jelenleg stagnál.
Szerkesztési idõn túl: Fertõzött a homok, de fertõzött az egész ártér is a gátoldallal együtt. Semmi más fertõzõ/szennyezõ anyag nincs benne, mint ami a helyszínen amúgy is megtalálható. Arra viszont nem alkalmas, hogy pl. gyerekek játsszanak benne.
1965-ben el volt öntve, de akkor még nem volt rajtuk épület. A mi telkeinkkel az a baj, hogy egy óholocén folyómederben vagyunk, éppen megmenekültek.
Ma déltõl a Tücsök utca felszabadult, a 3. házszámig, mi még éppen nem.
Ma déltõl a Tücsök utca felszabadult, a 3. házszámig, mi még éppen nem.
Kiszórhatják a gátra. Építkezéseken nem használhatják fel: nem az a minõség. Egyszerû bányahomok, elég magas agyagtartalommal. Falazó habarcsnak, vagy vakolatnak nem alkalmas. Marhaság lenne mosott homokot használni homokzsákok töltésére, ráadásul az jobban áteresztené a vizet is.
Dehogy szórják ki a homokot...Nem szórhatják ki, mert ki tudja milyen szennyezõdést szívott magába a Duna vizébõl. Az is veszélyes hulladékként kezelik.
Pontosat nem tudok, de semmiképp sem szórhatják ki... Mindjárt utánaolvasok.
Szerk: Olvasgattam valahol azt írják, hogy kiszórják a gátra, de máshol meg azt írják, hogy nem lehet felhasználni... , esetleg építkezésen.
Link
Link
Pontosat nem tudok, de semmiképp sem szórhatják ki... Mindjárt utánaolvasok.
Szerk: Olvasgattam valahol azt írják, hogy kiszórják a gátra, de máshol meg azt írják, hogy nem lehet felhasználni... , esetleg építkezésen.
Link
Link
A homokot helyben kiszórják (nyilván Budapesten nem), a zsák szeméttelepre kerül. Veszélyes hulladéknak minõsül.
Ez a rész máskor is került már víz alá vagy most a rekord magasság miatt lett veszélyeztetve?
Elõször én is a lapátnyére gondoltam... gyors gyógyulást!
Elõször én is a lapátnyére gondoltam... gyors gyógyulást!