Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Sziasztok! Siklóernyõs révén társaimmal nagy hasznát vesszük a termikelõrejelzésnek. Ez sajnos május 2-a óta nem mûködik. Mi ennek az oka? Nem hiszem hogy ennyiszer nem jön adat az OMSZ-tõl. Vagy mégis? Üdvözlettel: D. Árpi
A met4ever által beillesztett nagyszerû felvételen is felfedezhetjük a balról jobbra vagy jobbról balra haladó felhõrétegre merõleges hullámokon a vonulási iránnyal párhuzamos, jóval kisebb méretû, vékonyabb, hosszanti hullámokat (ha alaposabban megfigyeljük), amely megerõsitheti az imént közzétett véleményemet.
Szép napot kivánok! Felhõmorfológiai megfigyeléseim kezdete, tehát 1978. tavasza óta figyelem és jegyzem az undulatus-okaz (és a felhõk mozgásirányát). A leggyakoribb esetben, sõt túlnyomórészt a felhõ vonulási irányára merõlegesek a hullámok. (A haladási iránnyal párhuzamosak elég jól megkülönböztethetõek az égtáj egyik végétõl szétágazó, s a másik végében összefutni látszó felhõ-változattól a radiatus-tól.) Mig az elõbb emlitett hullámokat rendszerint a kiemelkedõ domborzati formák keltik, az utóbbiakat az igen erõs szélnyirás hozza létre.
A kérdéses felvételen a merõleges hullámokra utólag rakódhattak rá a haladási iránnyal párhuzamos hullámok az idõlegesen/átmenetileg megerõsödõ légáramlás következtében.
Gyakori jelenség még a kis méretû, úgynevezett mikrohullámok jelenléte: ezeknél egyidejûleg találhatunk a vonulási irányra merõleges és párhuzamos hullámokat - elrendezõdésük azonban olykor egészen kaotikus.
A kérdéses felvételen a merõleges hullámokra utólag rakódhattak rá a haladási iránnyal párhuzamos hullámok az idõlegesen/átmenetileg megerõsödõ légáramlás következtében.
Gyakori jelenség még a kis méretû, úgynevezett mikrohullámok jelenléte: ezeknél egyidejûleg találhatunk a vonulási irányra merõleges és párhuzamos hullámokat - elrendezõdésük azonban olykor egészen kaotikus.
Én párszor láttam már hasomlót, igaz azoknál az eseteknél mindig kisebb hullámok voltak keresztben nagyobb hullámfelhõkben. Pl: Link Itt is érdekes egyébként, hogy a kép jobb felsõ sarkban teljesen más irányú hullámzás van, majdnem úgy tûnik, csak a nagyobb hullámok környezetében merõlegesek ár a kisebbek, lehet, hogy van köztük kapcsolat.
Köszi szépen. Én sem tudom eldönteni. Szerintem nem photoshop kép. A merõleges hullámmozgást nem tudom mi válthatta ki. Több kép, panoráma kép lehet jobb lenne.
Hullámfelhökre asszociáltam a hegy felöl húzódó párhuzamos sávok alapján (felhösávok a hullámok tetején a feláramlás hatására, ill. felhömentes terület a hullámvölgyekben a leáramlásnál). "Normál" esetben igy kellene kinéznie: Link
A kérdezett képen viszont úgy tünik, mintha ezeket a sávokat a sávokra meröleges irányban "felszabdalták" volna. Erre egy olyan hullámmozgás lenne képes, ami pont meröleges arra, ami az "alapsávokat" létrehozta.
Tehát meg vannak az alapsávok mondjuk így: Link amit egy "jobbról balra" vagy "balról jobbra" mutató irányú hullammozgás hozott létre.
Majd pedig az igy létrejött alakzatra egy erre meröleges irányú hullámzást eresztünk rá, melynek felhömentes területei a hullámvölgyeknél pont merölegesen jönnek létre az eredeti felhösávokra, emiatt "felszabdalva" azokat....
Egyszerre valahogy nem tudom elképzelni a kétfajta, egymásra meröleges hullámmozgást, inkább úgy, hogy valami elöbb létrehozta az egyiket, majd valami más a másikat....
Az mindenesetre érdekes, hogy a kép bal also sarkában teljesen szokványos (szoval nem ilyen "felszabdalt") hullámfelhök vannak, pont merölegesen azokra a sávokra, amit alapsavoknak neveztem. Ez a "normál" hullámfelhöréteg mintha kicsit magasabban lenne a "felszabdaltnál".
Igy még az is lehet, hogy a két, egymásra meröleges hullámmozgás mégis egyszerre van jelen, csak eltérö szinten, s a magasabb szinten lévö hullámzásnak az alatta lévöre gyakrolt hatása miatt alakul ki ez a kép.
Ehhez viszont a két szinten egymásra kb meröleges áramlásnak kellene lennie + valamilyen hatásnak, ami kialakítja a hullámmozgást mindkét szinten. Elég speciális körülmények kellhetnek ehhez...
(remélem nem Photoshop kép )
A kérdezett képen viszont úgy tünik, mintha ezeket a sávokat a sávokra meröleges irányban "felszabdalták" volna. Erre egy olyan hullámmozgás lenne képes, ami pont meröleges arra, ami az "alapsávokat" létrehozta.
Tehát meg vannak az alapsávok mondjuk így: Link amit egy "jobbról balra" vagy "balról jobbra" mutató irányú hullammozgás hozott létre.
Majd pedig az igy létrejött alakzatra egy erre meröleges irányú hullámzást eresztünk rá, melynek felhömentes területei a hullámvölgyeknél pont merölegesen jönnek létre az eredeti felhösávokra, emiatt "felszabdalva" azokat....
Egyszerre valahogy nem tudom elképzelni a kétfajta, egymásra meröleges hullámmozgást, inkább úgy, hogy valami elöbb létrehozta az egyiket, majd valami más a másikat....
Az mindenesetre érdekes, hogy a kép bal also sarkában teljesen szokványos (szoval nem ilyen "felszabdalt") hullámfelhök vannak, pont merölegesen azokra a sávokra, amit alapsavoknak neveztem. Ez a "normál" hullámfelhöréteg mintha kicsit magasabban lenne a "felszabdaltnál".
Igy még az is lehet, hogy a két, egymásra meröleges hullámmozgás mégis egyszerre van jelen, csak eltérö szinten, s a magasabb szinten lévö hullámzásnak az alatta lévöre gyakrolt hatása miatt alakul ki ez a kép.
Ehhez viszont a két szinten egymásra kb meröleges áramlásnak kellene lennie + valamilyen hatásnak, ami kialakítja a hullámmozgást mindkét szinten. Elég speciális körülmények kellhetnek ehhez...
(remélem nem Photoshop kép )
"Soha nem értem ilyenkor, miért nem emelik ki hogy ez városi állomási adat, ami mesterséges környezeti hatások miatt annyi amennyi, tehát mondhatni semmit nem ér, mert ennyi erõvel Zabarban egy ház tornácán az ablakban is mérhetnének ennyit."
Abszolút egyetértek! Nem is értem,hogyan lehet összehasonlítani egy nagyvárosi belterületi hõszennyezettségnek kitett mérõhely adatait (tudtommal 3 ilyen létezik az OMSZ mérõhálózatában : Bp.,Szeged és Pécs)a többi,külterületi ,kevésbé beépített környezetben lévõkkel.
Abszolút egyetértek! Nem is értem,hogyan lehet összehasonlítani egy nagyvárosi belterületi hõszennyezettségnek kitett mérõhely adatait (tudtommal 3 ilyen létezik az OMSZ mérõhálózatában : Bp.,Szeged és Pécs)a többi,külterületi ,kevésbé beépített környezetben lévõkkel.
A mostani csapadékszünetet érdemes kihasználni, de nem lesz az az igazi szabadtéri programokhoz alkalmas idõ, bármikor újra eleredhet.
Valaki megtudná nekem mondani, hogy mi várható Bp.-re? Állatkertbe indulnék a gyerekekkel van értelme vagy egésznap esni fog ?
Köszi a választ
Köszi a választ
Siófokon az idei csaknem 0,4 °C-kal melegebb volt a tavalyinál. (Összességében a 8. legmelegebb, továbbiak kicsit késõbb.)
Ez a saját véleményem! Vannak itt szakik,akik választ adnak.
Április még tart,de a tavalyit nagyon negatív anomáliával kezdtük,és lassan melegedett.Tehát szerintem a mostani min 0,8 - 1,1 fokkal.
Megtudná valaki mondani, hogy az idei és a tavalyi áprilist összehasonlítva melyik középhõmérséklete volt magasabb országos átlagban, azaz melyik zárt nagyobb anomáliával?
A modell determinisztikus változatát, illetve az ebböl származó elörejelzést szokás operatívnak nevezni, ami egyetlen egy futást tartalmaz csak. Ezenkívül van több modellnél az ensemble változat, amely több, (20, 30, 50 stb) db futást (elörejelzést) tartalmaz. Ez még abból az idöböl maradt meg, amikor az ensemble változat csak teszt volt, és az "igazi", operativan müködö modell ekkor még csak determinisztikus volt. Már nagyon rég operativ, azaz nem csak tesztváltozat az ensemble modell is, úgyhogy helyesebb lenne determinisztikusról (nagyobb felbontású, egyetlen kimenet) ill. ensembleról (kisebb felbontásu, több kimenet) beszélni.
Példa: Link
Az egyetlen determinisztikus elörejelzés ("operativ") és az ensemble tagok vagy az azok által kifeszített ensemble tartomány föbb részei.
Példa: Link
Az egyetlen determinisztikus elörejelzés ("operativ") és az ensemble tagok vagy az azok által kifeszített ensemble tartomány föbb részei.
Azt szeretném megkérdezni, hogy mit jelent az, hogy ORSC.
Többször elõfordult mostanában a fórumban, a lehûléssel kapcsolatosan.
Többször elõfordult mostanában a fórumban, a lehûléssel kapcsolatosan.
A weboldallal kapcsolatban lenne egy kérdésem. Szóval hogy az egyéni elõrejelzések hova tûntek, illetve ha meg lettek szûntetve,a kkor mikor és miért?
Télen, tavasszal a középhegységi fagyzugok környezete, a rengeteg erdõ mind oda hat, hogy nem tudnak versenyezni az alföldi 30-35 fokban felizzott homokkal, kiégett fûvel, gyér növénytakaróval.
Télen és tavasszal a szállított levegõ hõmérséklete számít, a környezõ hegyek fõnös rásegítése miatt lehetnek versenyben a peremvidékek magasabb tengerszint feletti magasságaik.
Amikor egy téli napon dönget a fõnös délnyugati szél Iklódban 12 fokban, akkor az Alföld homokja felett bedöglött, átkeverés nélküli levegõ csak 5-6-8 fokra melegszik fel, rosszabb esetben még ennyire sem.
Ugyanez nyáron fordítva van, Iklódban a szélhûtés miatt csak 31 fok van, miközben az Alföldön a kevésbé szeles idõ miatt 34, mert a felizzott puszta felett kevésbé mozgó levegõ jobban fel tud melegedni.
Amikor északi áramlás van télen vagy tavasszal, Zabar, Szécsény a szlovák hegyek fõnjében sokszor megveri az Alföldet, nyáron a 227 méteres szint nem tud versenyezni az Alföld 80-90-100 méteres homoksivatagával.
Télen délnyugati szélnél a Mecsek fõnje miatt Bátaapáti sokszor mér magasabb értéket nappal, mint Sátorhely a Mecsektõl délkeletre.
Bátaapáti 150 méteren van, erdõkkel teli dombok között Link
Sátorhely 94 méteren, de ilyen talaj van ott Link
A majdnem 60 méteres szintkülönbség, a talaj és a környezet miatt egy nyári napon nem kérdés, melyik indul jobb esélyekkel.
Télen és tavasszal a szállított levegõ hõmérséklete számít, a környezõ hegyek fõnös rásegítése miatt lehetnek versenyben a peremvidékek magasabb tengerszint feletti magasságaik.
Amikor egy téli napon dönget a fõnös délnyugati szél Iklódban 12 fokban, akkor az Alföld homokja felett bedöglött, átkeverés nélküli levegõ csak 5-6-8 fokra melegszik fel, rosszabb esetben még ennyire sem.
Ugyanez nyáron fordítva van, Iklódban a szélhûtés miatt csak 31 fok van, miközben az Alföldön a kevésbé szeles idõ miatt 34, mert a felizzott puszta felett kevésbé mozgó levegõ jobban fel tud melegedni.
Amikor északi áramlás van télen vagy tavasszal, Zabar, Szécsény a szlovák hegyek fõnjében sokszor megveri az Alföldet, nyáron a 227 méteres szint nem tud versenyezni az Alföld 80-90-100 méteres homoksivatagával.
Télen délnyugati szélnél a Mecsek fõnje miatt Bátaapáti sokszor mér magasabb értéket nappal, mint Sátorhely a Mecsektõl délkeletre.
Bátaapáti 150 méteren van, erdõkkel teli dombok között Link
Sátorhely 94 méteren, de ilyen talaj van ott Link
A majdnem 60 méteres szintkülönbség, a talaj és a környezet miatt egy nyári napon nem kérdés, melyik indul jobb esélyekkel.
Az miért van, hogy tavasszal, száraz idõben a középhegységi fagyzugok simán tartják a lépést a TopMax-os helyekkel, nyáron viszont esélyük sincs erre?
Ahhoz gyors mozgású hidegfront kellene, ami legtöbbször zonális ill. ÉNY-i irányítású idõszakokra jellemzõ. A mostanában gyakori meridionális irányítás lassan mozgó, hullámzó frontokkal jár együtt, melyektõl max. szlovéniai instab.-ot várhatnánk, bár az sem gyakori vendég mostanság.
Akkor most mindenki helyett megkérdezem: Hová tûntek az északnyugati instabok? Régebben (úgy 2008-ig) rendszeresen érkeztek, most mi a baj?
Másik variáció a témára: az yr.no egyik olvasójának az szúrt szemet, hogy Bodöben (a sarkkörtõl kevéssel északra) nyáron egy hónapig nem megy le a Nap, télen bezzeg minden nap felkel. Link A válasz ugyanaz volt, mint a te kérdésedre.
A Nanovich linkjén szereplõ réteg ezt a jelenséget hozza létre: Link
Ettõl a horizont közelében lévõ Nap kicsit magasabban látszik az égen a valódi irányához képest. Tehát néhány perccel elõbb látjuk felkelni és pár perccel késõbb lenyugodni, mint ahogy a geometriai helyzet indokolná. (Ugyanezért lesz ovális a felkelõ/lenyugvó Nap: a napkorong alja jobban "megemelkedik", mint a teteje.)
Ettõl a horizont közelében lévõ Nap kicsit magasabban látszik az égen a valódi irányához képest. Tehát néhány perccel elõbb látjuk felkelni és pár perccel késõbb lenyugodni, mint ahogy a geometriai helyzet indokolná. (Ugyanezért lesz ovális a felkelõ/lenyugvó Nap: a napkorong alja jobban "megemelkedik", mint a teteje.)
Ez az okos motor levágja a linkbõl is az aposztrofot. Szóval: Link
Az OMSZ honlapján látható táblázat szerint ma 05:52-kor kelt a Nap és 17:53-kor nyugszik, tehát 12 óra és 1 percet van/volt fenn.
A tavaszi napéjegyenlõség: 2014. március 20. 17:57, ezen a napon -a táblázat szerint- a Nap kel 05:46-kor és 17:57-kor nyugszik.
Hogy is van ez akkor? Rossz a táblázat?
A tavaszi napéjegyenlõség: 2014. március 20. 17:57, ezen a napon -a táblázat szerint- a Nap kel 05:46-kor és 17:57-kor nyugszik.
Hogy is van ez akkor? Rossz a táblázat?
Lehet, hogy furcsa kérdés, de hirtelen eszembe jutott: kb. mikortól hoz egy zonális idõszak már az átlagosnál hûvösebb idõt? (Nyilván pontos idõponthoz nem lehet kötni, de kb. melyik hónaptól?)
"A legmelegebb idén Szegeden (nyári átlaghõmérséklet 23,3°C), a leghûvösebb pedig Kékestetõn volt (19,9°C)."
Mivel a Szeged külterületi állomás nyári középhõmérséklete 21,9 fok, ezért gyanítom, hogy a 23,3 fokos átlagot a belvárosban mérték.
Soha nem értem ilyenkor, miért nem emelik ki hogy ez városi állomási adat, ami mesterséges környezeti hatások miatt annyi amennyi, tehát mondhatni semmit nem ér, mert ennyi erõvel Zabarban egy ház tornácán az ablakban is mérhetnének ennyit.
Vagy pedig ne is tegyék bele ilyen tanulmányokba a városi állomásokat, vagy kezeljék õket külön.
Mivel a Szeged külterületi állomás nyári középhõmérséklete 21,9 fok, ezért gyanítom, hogy a 23,3 fokos átlagot a belvárosban mérték.
Soha nem értem ilyenkor, miért nem emelik ki hogy ez városi állomási adat, ami mesterséges környezeti hatások miatt annyi amennyi, tehát mondhatni semmit nem ér, mert ennyi erõvel Zabarban egy ház tornácán az ablakban is mérhetnének ennyit.
Vagy pedig ne is tegyék bele ilyen tanulmányokba a városi állomásokat, vagy kezeljék õket külön.
VáraljaMet: Köszönöm a választ! Floo: Hasonló táblázatot a téli idõszakokra vonatkozóan nem találtam. Az OMSZ oldalán viszont van grafikon erre vonatkozóan: Link (bár ezt biztosan ismered). Mondjuk az éveket elég nehéz rajta kibogarászni, de talán mégis megoldható. A leghidegebb tél egyébként a híres 1940-es volt, ahogyan az a grafikonról is leolvasható. Persze Lász kolléga biztosan tud majd keményebb téli idõszakokról is beszámolni az elmúlt századokból, de az OMSZ egyelõre 1901-tõl számol.
Ezt ki és honnan?
Az elsõ 10 így néz ki:
1834: 23,6
2003: 23,22
1811: 23,02
1781: 22,91
2012: 22,87
1992: 22,83
2007: 22,72
1797: 22,66
1848: 22,64
1858: 22,63
Ezek fõvárosi adatsorok.
Az elsõ 10 így néz ki:
1834: 23,6
2003: 23,22
1811: 23,02
1781: 22,91
2012: 22,87
1992: 22,83
2007: 22,72
1797: 22,66
1848: 22,64
1858: 22,63
Ezek fõvárosi adatsorok.
Szépen szerepel az elmúlt 13 évbõl 10 a felsorolásban és csak 5 a múlt századból.