Agrometeorológia

Sajnos itt mivel ilyen nagy gép nem tud bejönni, továbbra is várat magára a szántás, a kisgépes szántást még nem tudta elkezdeni az ismerõsünk, jó lenne már túl lenni rajta, de egyelõre nem látszik az ideje.

Valahogy így,Link bár ez tavalyi kép akkor nem sikerült túl mélyen a sok csapadéknak köszönhetõen.

Zetor 4-es mélyszántó ekével, a lényeg a mélyszántásban volt 50cm mélyen még valamennyire nedves volt a talaj így a száraz réteg alá tudott menni és felbírta szakítani.

Csak zárójelesen...A 2009/2010-es tél után két Bükkben lévõ és a tarcali(!!) állomás által mért minimum alapján lett megmondva, hogy miként mûködtek a dombok ÉK-en! Mikroklíma? Az meg mi? Csak szintek és szintkülönbségek vannak...természetesen minden szinten azonos hõmérséklettel..

A tarcali állomás alatt és fölött: (2011.10.28.) Link Link

Így már értem! Mert kézzel neki is emberfeletti lett volna felásni..

Ásógép, traktoron, olyan mint a talajmaró, csak a rota tagokon kis ásók vannak. Tavaly nálam is azzal dolgoztak át 1000 m2-t. Kézzel még most is ásnám .

Világos, csak szerintem nem a 16-i árpádtetõi minimumot kell összevetni a 17-i pogányi minimummal, ha a levegõ hõmérsékleti rétegzõdésérõl beszélünk. De mindegy.

Kézileg ásóval?? :-O Mert ha igen akkor maximális kalapemelés!

A két nap végsõ mérlegére értettem a 3 értéket, és úgy meg úgy volt.

Tegnap sikerült felásni az egyik kertet Link Link Link

Nem egészen így volt, mert 16-án Pogány +1,5, Árpádtetõ 0 fokot, 17-én Pogány -1,5, Árpádtetõ +1 fokot mért. Én mindkét napon +1,7 fokot mértem.

A fõiskolánál lévõ állomástól kelet felé enyhe emelkedésû nagy úgy 1600-2200m hosszan szántó-szõlõ terület van, tõle nyugatra van elég meredeken a belváros. A város felõl nézve kiemelkedik az állomás. a belváros-patakpart az állomástól úgy 300-350m-re lehet légvonalban és fölötte 30-40 méterre becslésem szerint. Én az állomástól dny-ra úgy 25-300m le 15-20 méterre lehetek. Itt a szõlõ és a füge levelének is több mint fele megfagyott.

Bocsánat, lefeküdtem aludni, és ezen gondolkodva eszembe jutott, hogy valamennyire volt szendvicshelyzet, ha abból indulunk ki, hogy Árpád-tetõ mért 0 fokos minimumot, Te 1,7 fokot, Pécs-Pogány meg -1,5 fokot.
A csillagda -0,2 fokos eddigi minimumánál a becsehelyi szõlõhegy valamelyik alsóbb pontján biztosan lehetett volna ennél enyhébbet is mérni.
Egy bizonyos magasság felett a szállított fagy effektus a hidegbeáramlás elsõ éjszakáin ennyiben jelentkezik.

Az állomás magasságában a -2,7 foktól biztos elfagyott a szõlõ, arra gondoltam.
Meg valószínû tõle valamennyivel feljebb is, lejjebb meg bõven.
Szerintem most a 17-18-i fagyok nem ilyenek voltak, hogy szendvicshelyzet jöhetett volna létre, ami által az egri állomás dombjának alsóbb szintjein -2,7 foknál melegebb lehetett volna (persze kivéve, ha a dombra felkúszik a város és hõszennyezéssel van melegebb).
Legalábbis most nincs erõm megnézni, majd holnap, de asszem nem volt ilyen jelentõs szendvicshelyzet.
Vagy ha valami speciális -3 fokos fagyot is elviselõ szõlõfajtát kísérleteztek ki, akkor igen
Vagy ha az egri állomás egy dombon lévõ fagyzug, ahol megreked a hideg, és alatta meg jobb értékek vannak.
Tényleg, tudja valaki hány méteres fagylefolyása van az egri állomásnak?
Leganyi?
Köszönöm a választ elõre is!

"Az egri állomás -2,2 fokot mért egyszer, meg másnap -2,7-et, úgyhogy abban a magasságban tuti nyekk a szõlõnek."
Ok, én ezt így értelmeztem, de ezek szerint rosszul.

Nem mintha nem vehetnénk bármerre az irányt bármiért!

Persze, hogy nem igaz, senki sem állította, hogy igaz!
Ezeket a helyzeteket szállított fagy effektus, vagy a másik ilyen szituációt szendvics effektus néven szoktuk emlegetni.
Az elsõ gondolom egyértelmû, a második pedig a szállított fagy és a kisugárzási fagy keveréke, amikor a magasabb pozícióban még szállított faggyal van negatív hõmérséklet, de eközben a legalacsonyabb tereppontokon már leáll a szél és gyûlik össze a hideglevegõ, emiatt lent is fagy, ekkor a legenyhébb részek azok, amik a szállított fagyba már nem, és a kisugárzási fagyba még nem esnek bele.
Pl. 140 m-en van a völgyszint, 310-en a dombtetõ, akkor mondjuk a 310-es tetõn szállított faggyal van -0,5 fok, a 140-150 m-es szinten van -2 fok, a kettõ között pedig 190 és 250 méter között nincs fagy.

Azt mindjárt gondoltam, hogy ezért vettétek rögtön arra az irányt...
Viszont az nem igaz, hogy ha egy adott helyen egy bizonyos tszf. magasságban fagyot mérnek, akkor azon a vidéken az annál alacsonyabban fekvõ területeken is mindenütt biztosan fagyott.

PLC-k által gyûjtött adatokkal foglalkozom néha. Az elemzést gyakran megnehezíti a "garázsgyártmány" készülékminõség. Az 5 perc elemzõ-értékelõ munka gyakran 1 nap hibajavítás-adathelyreállítás munkává válik. Pl: egy készüléktípusnál 8 bites analóg-digitális átalakítás és 16 bites adattovábbítás mellett az egyetlen paritás biten alapuló adatvédelemmel napi rendszerességû az egymás melletti bitek hibája. Az adatok pl. fizikailag 0-255 között lehetneének, de a pereces mintázásnál itt-ott megjelennek a +-32,..., nagyságrendû adatok. Szerencse, hogy már ismerem a cégünknél egyes ócskavasak lelki világát. A "home" WS mûszerkategória sem lehet sokkal hibatûrõbb kialakítású. Szerintem sem a mérési hely kialakítása az ok, hanem a "pillanatnyi elmewzavar".

Az én tévedésemet nem ismerem el, a mérõét annál inkább Link
Aznap, amikor mérte a -3-at, mivel sejtettük, hogy elõ fog kerülni a téma, illetve sejtettük, hogy fals mérés, és pont arrafelé jártunk, kerültünk egyet Lendva-hegy felé, hogy megnézzük, a -3 foknak lett-e nyoma.
Bár a többi környékbeli mérõbõl következtetve biztosak voltunk benne, hogy az az érték abban a fekvésben lehetetlen.
Sem a paradicsom, sem a füge, sem semmi sincs megfagyva a mérõ közelében.
Valami üzemzavar lehetett.

A lendvai szõlõhegyi állomás -3 fokot mért, tehát arrafelé tuti nyekk a szõlõnek.
Na, elismered a tévedésed?

Ma végre eljutottam odáig, hogy lefényképeztem egy kákit elfogyaszát selõtt, már sokat megettünk, csak mire a fényképezõgép a kezembe került volna, mindig elfogytak.
Zacskóban, alma mellett értek meg Link Link
Most már 6 zacskó van dugig.
Nagyon finomak!

Persze, a szõlõ sokszor még december elején is fogyasztható a tõkérõl.

Itt nálunk a saját szõlõ -2,7 fokos 2m.-es T.- nem fagyott el. A kulcs a cukorfok.
Az összes levélnek annyi, a szõlõ virul.

Nyugodt idõjárás idején a Bükk felõl K ÉK irányból folyik le a domboldalon a hûvös levegõ rajtunk keresztül a völgybe esténként és reggelente is. Ez a szél nagy melegben hûsít, télen kellemetlen érzés.

Már hogy érted azt, hogy a Bükk felõl?
Ha nem lenne ott a Bükk, akkor nem jönne a hideg vagy hogy érted?

Az állomás Eger keleti szélén a fõiskolánál van domboldalban, a város felé meredek, de van tõle keletre egy nagy lapos enyhén emelkedõ rész (tetején szõlõvel) ahonnan húz be a hideg a Bükk felõl. Én az állomás alatt lakom úgy (200 m légvonalban) nálam -3,7 fok volt, ami lelevelezte a fügémet.

Még pár napja is szedtem egy adaggal Link

Leganyi!
Az egri állomás -2,2 fokot mért egyszer, meg másnap -2,7-et, úgyhogy abban a magasságban tuti nyekk a szõlõnek.
Nem is értem, mert asszem láttam róla képet, és mintha nagyon jó fekvésben lenne, egy meredek domboldal tetején.
Persze a képek nem úgy lettek fotózva, csak az állomás lett lefényképezve, és a háttérben sejteni a szintkülönbséget, de elég alacsony minimumok ezek oda.
Egyébként mindenhol ez a jellemzõ az országban szerintem, hogy a dombok felétõl felfelé zöld a szõlõ
Én szürkebarát másodtermést ettem pár napja, kegyetlen finom, lédús, édes.

Tegnap voltam kinn a Eger határában. A dombtetõn szép zöld a szõlõ levele a domb alsó harmadán fagyott meg csak. Találtam pár nagyon finom fürtöt is.

Sziasztok!
A SPAR-ban 200ft a datolyaszilva darabja... Link

Megfordítom: tíz hobbikertészbõl egy végez lemosó permetezést, általáan az is csak egyszer. Nem akkora munka és költség, hogy ne lehetne kétszer elvégezni. Amiért nem teszik: semmilyen közvetlen látszata nincs. Hatása: általánosan egészségesebb és hosszabb élettartamú gyümölcsös.

Tudom, hogy hivatalosan kettõ kellene. Én egyet szoktam. 10 hobbikertészbõl 9 csak egyszer csinál lemosót.

A kajszi gutaütéses elhalását okozó pseudomonas egész õsszel, télen aktív. Mindenképpen szükséges a kétszeri lemosó permetezés, lombhullás után és tavasszal 2 %-os bordói lé.

Permetezés:
Lemosó permetezést január végén javaslom, ekkor már ugyanis a baktériumok gyengék, így a leghatásosabb rájuk pl. a bordói lé. Én van amikor február végén kezelem a fáim.
Õszibarack Egérfüles állapotban az elsõ levélfodrosodás ellen, majd még 1X - ez a korai kezelés nagyon fontos.
Bizonyos almafajok lisztharmat érzékenyek - arra csakis a Thiovit való.- Ezt is korán kell kezdeni.
Általánosan elmondható, hogy március-május között gombabetegségek ellen, április végétõl már a rovarok ellen is kell kezelni. A felszívódó szerek hosszan hatnak, míg a felületiek lényegesen olcsóbbak , de nem szívódnak fel.
Én júliusban mér csak, moly és rovarok ellen védekezek, ekkor viszont fontos mert akkor az összes meg lesz szúrva és éretlenül lehull.
Élelmezésügyi várakozási idõ 2-3 hét.
A cseresznyével vigyázni kell mert elég korán érik.

Ha nálad bevált az a "lé" akkor szerintem nálunk is jó lesz.
Bár apum már mondott ilyen olyan szereket, de majd közvetítem neki a Te tanácsodat.
Aztán vagy én visítom hangosabban vagy õ meggyõz a szakértelmével..

Apropó, "sárgamálnát" ismered, vagy van nektek? Mert ha nincsen abból is szívesen küldök,hogy felétek is elszaporíthasd.

Örülök, hogy elültettétek.
Köszönöm elõre is az "adagomat"!
Én sem vagyok nagy permetezés guru, meg nem is szeretem a "létyókat". Én csak bordói lé + ként "bioszerrel" permetezem. Éventa kb. fél tucatszor. Amikor éppen ráérek. Biztosan lehetne szakszerûbben, jobb terméshozamot eredményezõen gondozni, de én így is meg vagyok elégedve vele. Alapos tél végi lemosózás, elõtte rövid csapos, elég drasztikus metszés. Nálunk ez a menetrend. Utána (fõleg a hajtások erõteljes megindulása után) 2-3 hetente megy a kéklé. Minden tavasszal, nyár legelején vendégeskedik a gubacsatka (lehet Te is kaptál a vesszõvel ), de néhány levéldudoron kívül nem csinál igazából semmi kárt. Bár nem kifejezetten rovarölõ, de én erre is a bordói levet használom. De ahogy írtam a kártevõk elenyészõen vannak csak jelen.

Bellone!!

Közben elfelejtettem írni az itteni nagy fennforgásban tegnap,hogy apuval elraktuk "iskolába" a tõled kapott vesszõket. összesen 4db került a kukába mert menet közben megrohadt, de ez a szám elenyészõ. Remélem a java meggyökeresedik és jövõ õszre elkerülhetnek a kertben a végleges helyükre. /Neked meg tavaszra viszi a postás a dolgokat a megbeszéltek szerint, papa már gondoskodott az "adagodról"/
Majd ha oda érünk idõvel, kérnék Tõled permetezési tanácsot, mikor-mivel, stb..

Tegnap leszedtem a naspolját és a birsalmát. Már jó értett volt mindkettõ, a naspolyából néhány szem már le is hullt. Nagyon jó termés lett 1 vödör naspolyám lett, ennyi még sosem volt (a tûzelhalásra figyelni kell !!!!). Birsbõl minden évben jó termés van, csak nagy része lehullott idáig. Ezzel minden szüret befejezõdött idén. Jövõre a cseresznyével kezdek.

Dehogy veszem rossz néven, bár nem értek Veled egyet!

Zalaegerszegen jártam ma, és újfent megerõsítettem azt az eddig megfigyelésemet, hogy a várost övezõ dombok elképesztõen jó klímájúak, nagyon nagy területek vannak a város körül szõlõhegyi fekvésben, ahol laknak, kiépített utcák vannak kiterjedt területeken.
Miután belefutottam ebbe a babba , tovább nem is figyeltem a fagyok nyomait Link Link
Néhány kép onnan Link Link Link Link Link

Bussay-szõlészet Link Link Link Link Link
Ez már sötétben Link
Amikor a dióknak van idejük megsárgulni Link
Az utolsó mohikánok Link Link Link
És egy talajon heverõ paradicsom, vadon kelt ki egy rét szélén, a talajon fekve Link Link

Köszönöm reakciódat, tudtam, hogy ha felmerül a téma, bízvást számíthatok egy kiadós fejtágításra a részedrõl. Viszont úgy látom, kissé félreértettél.

Ad 1:
"...hogy néhány percnek is döntõ szerepe van e tekintetben"
"Ez annyira egyértelmû, hogy a kérdés bennem fel sem tevõdik!"
Mit mondhatnék? Ez egyszerre jó is, rossz is, de legalábbis szerénytelenül hangzik. Maradjunk annyiban, hogy bennem meg feltevõdik, mégpedig a mennyiségek kérdése. A 10 perc és a három óra okozta különbségeket azt hiszem a legtöbbünk feléri ésszel, én nem errõl beszéltem. Azt szeretném tudni, hogy vajon mennyi ez az idõ! Mérési eredményeket akarok, számokat, mennyiségeket, nem saccográfos értékeket, mert azokkal mifelénk is tele a padlás. Kísérleteket, egzakt és szisztematikus vizsgálatokat, máskülönben nem fog csökkenni a "ha", "lehet", "valószínû" - szavak, a feltételes módú mondatok és a határozatlan számnevek gyakorisága ezen az amúgy is fehér foltnak mondható területen. (No nem mintha a határozott kijelentõ mód megalapozottság nélkül többre vezetne...sõt.)

Ad 2:
Szerintem abból, hogy a szõlõültetvényekben élesen el tud különülni a fagykárt szenvedett és az ép állomány, nem következik egyenesen, hogy: "...a növények igenis használhatók ilyen vizsgálódásra,...az inverzió és a fagylefolyás tanulmányozására tökéletesen jók". Itt helyben talán igen, de lássuk be: azért egy ültetvény jobbára egységes, többnyire egyezik a fajta, a talaj, a mûvelési mód, még akár az egyedek kora is, ámbár ez utóbbi egy évelõ fás szárú kúszónövény esetében nem túl sarkalatos kérdés egy beállt állományban. Amikor én egy korábbi anyagodra reagálva felhívtam a figyelmet a növényi szubjektivitásra a kiértékelés során, különbözõ települések különbözõ fekvésekben, talajokon növõ különbözõ (...vagy a jó ég tudja milyen) fajtájú, származású, nevelésû növényein, sõt szervein mérted össze a tüneteket. A két eset között van némi eltérés, amit úgy gondolom, nem sportszerû összemosni, s ez még a kisebbik gond. A nagyobbik az, hogy épp az ilyen egyszerûsítésekkel, kevésbé finoman szólva csúsztatásokkal lehet elvenni a kutakodás értelmét, ami pedig neked sem érdeked, a témának meg végképp.

Mindazonáltal remélem, nem veszed rossz néven a fentieket, ám úgy láttam, nem értjük egymást. De hogy legyen valami pozitív kicsengése is az egésznek, a hozzászólásod fennmaradó részében tett bölcs megállapításokkal a legmesszebbmenõkig egyet tudok érteni.

kess:
Ne tessék köszöngetni semmit, csak majd ha itt lesz az ideje. De akkor meg inkább én fogok köszöngetni. Tárgyalás indul!

Bocsánat, a nagy inverziologizálás közepette elfelejtettem válaszolni: nem mértem az ültetvényben, így nem tudom milyen minimumok voltak.
Fagynak nincs nyoma a tetõn, csak a terület alsóbb fekvéseiben minimális mértékben.

Igen, a növények - ahogy már többször is írtad - igencsak " szubjektív hõmérõk ". Rengeteg (nem is annyira) részletkérdés tehetõ még föl, melyeket aztán még tovább lehetne boncolgatni.
Én most szándékosan nem bonyolódtam bele ezekbe, nem akartam elveszni a részletekben, így inkább egy könnyen emészthetõ "bemutató" mellett döntöttem.

"150 m környékén volt a fagyhatár"
Itt rosszul fogalmaztam. Természetesen a szõlõlevél elfagyási határára gondoltam.

"Ezennel felajánlom egy 12 darabos VoltCraft T és RH adatgyûjtõ-flotta szolgálatait a nemes célra."
Huhh...! Nem is tudom, mit mondjak erre a köszönömön kívül.
Mivel ez elég sok megoldandó feladat elé állít, így erre nem tudok neked azonnal választ adni, majd privát csatornán keresztül megbeszéljük a részleteket.

"hogy néhány percnek is döntõ szerepe van e tekintetben"

Ez annyira egyértelmû, hogy a kérdés bennem fel sem tevõdik!
Nem mindegy, az adott növény mennyi ideig áll a kritikus hõmérsékleti érték alatt.
Pl. vegyük egy szõlõlevelet, ami õsszel tegyük fel -1,6 foknál kezd el megfagyni.
Ha a hõmérséklet lassan csökken az éjszaka folyamán, majd napfelkelte elõtt 10 perccel eléri a -1,6 fokot, majd még lemegy -1,8 fokra napfelkelte környékén, lehet, hogy észre sem veszel fagyásnyomot a szõlõlevélen.
A szõlõlevél mellett lévõ meteorológiai állomás pedig -1,8 fokot mért.
Ha ez a szõlõlevél laposabb fekvésben van, és egy olyan éjszakán teszteljük, amikor az adott fekvés az adott légköri viszonyok mellett -1,8 fokot tud kihozni, viszont ez beáll napfelkelte elõtt 3órával, és szerencsétlen levél 3 órán át csücsül a -1,8 fokban, valószínû tönkrefagy.
Az is sokat számít, hogy egy adott éjjelen egy településen mennyi ideig van a hõmérséklet a kritikus érték alatt, mivel a hideglevegõnek fel kell emésztenie az épületek hõtartalékát. Attól függõen fagy meg vagy el pl. egy házfal melletti füge, hogy mennyi ideje marad a kritikus érték alatti hideglevegõnek a házfal közelébe nyomulnia.

Az sem mindegy, hogy egy fagyos éjszaka után napfelkelte után egybõl a növényre tûz-e a nap, vagy sem.
Ha az adott növényünk egy keleti oldalban van, máshogy kell szemlélni, mint a nyugatiban.
Az éjszaka folyamán megfagyott növény, amennyiben nem volt végzetes a fagy, a hirtelen rátûzõ napsütést hõjétõl gyorsan melegszik vissza, ezáltal jobban roncsolódnak a szövetei.
Ez egy nyugati fekvésben, épület nyugati felén, vagy ha valami más növény vet rá árnyékot, lassabb felolvadást biztosít a növénynek, így épebben marad.
A lassabb kiolvadást köd vagy felhõzet is segítheti.
Nyilván ha a halálos küszöböt durván átlépi a növény, abban az esetben olvadhat akárhogy.
Az sem mindegy, a növények milyen telítettségi állapotban vannak, ha esõs idõszakot követõen egy esõs nap után kiderül és fagy, jobban sérülnek a sejtek, mint ha egy szeles, száraz idõjárás után dehidratált növény kap ugyanolyan fagyot.
De!
"Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a képeid egyike-másikán élesen kivehetõ, drámaian határozott választóvonal a károsodott és az ép állomány között."
A drámaian határozott vonal felett nem látsz egy db elfagyott vagy megfagyott szõlõt, alatta pedig egy db élõt sem.
2005 tavaszán elfagyott akácokat filmeztünk errefelé, az egyik MetNet-találkozón le is játszottam a filmet. Akik ott voltak, emlékeznek, hogy az akácvirágzás a dombok bizonyos szintje alatt teljesen hiányzott, felette hibátlan volt.
Sokszor írtad már többek között Te is, hogy a fagyás függ a növény adott állapotától, a talajtól, a korától, meg mindenfélétõl.
Egy többtízhektáros domboldalban lévõ akácosban, vagy egy többhektáros szõlõben van mindenféle állapotú, korú, kondíciójú, különbözõ talajokból táplálkozó növény, mégis az elfagyás teljesem homogén.
A vonal pedig annyira éles, mintha késsel vágták volna el.
A vonal felett nem látsz egy elfagyott akácot sem, alatta pedig egy épet sem.
Ha az akácvirágok (vagy akár a szõlõ esetére is ki lehet vetíteni) között azon az éjszakán lettek volna elõbb felsorolt okok miatt -0,3, -0,5, -0,9, -1,3, -1,7 fokon elfagyó virágok is, akkor a fagyás vonala nem annyira drasztikusan éles lett volna, hanem cikkcakkos, foltos, tehát inhomogén.
De nem így történik.
Szóval a növények igenis használhatók ilyen vizsgálódásra, persze a hõmérõt nem helyettesítik (bár mind a 110 vagy hány omsz mérõ közül is biztosan lehetne találni olyanokat, amik ilyen-olyan okból kifolyólag fél fokkal fölé vagy alámérnek a egyiknek-másiknak), de az inverzió és a fagylefolyás tanulmányozására tökéletesen jók.
Persze csak a korábban leírtak figyelembevétele mellett, és nem úgy, hogy pl. a fehér akác levelének fagytûrését egy kalap alá veszem a településekre ültetett díszakác levelének fagytûrésével. Mivel a két növény levelének fagytûrése jelentõsen különbözik.
Stb, stb.

Hú, ez is pofás kis anyag, elismerésem!

Nagyon egyet tudok érteni abban, hogy hasonló esetekben szinte nem lehet az ember elég körültekintõ a következtetések levonásakor. Rengeteg a ható tényezõ, a változó, sok esetben nüanszokon múlik a fagykármentesség. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a képeid egyike-másikán élesen kivehetõ, drámaian határozott választóvonal a károsodott és az ép állomány között.

Persze az ügy még rengeteg kérdést vet fel, annál is inkább - és ezt Flooval már igen sokszor megvitattuk - mivel növényi indikátorokról van szó, így a fagy léte/hiánya sokszor nem ítélhetõ meg feketén-fehéren. Például tanulmányozta-e már valaki a fagy tartamának szerepét adott növény, illetve növényi rész megfagyása, avagy a fagykár mint legfõbb tünet és indikátor kialakulása szempontjából? Nem lennék meglepve, ha az derülne ki, hogy néhány percnek is döntõ szerepe van e tekintetben. Nagyon kíváncsi lennék ilyen mérési eredményekre. S közben még nem is beszéltünk a növényi "szubjektivitás" többi olvasatáról...

Érdemes lenne egy programot indítani hasonló kérdések boncolgatására, feltárására. Látva a helyszíni felmérésben mutatott alaposságodat és elkötelezettségedet, ha van további ambíció az ügyben való kutakodásra és dokumentációs tevékenységre a részedrõl, ezennel felajánlom egy 12 darabos VoltCraft T és RH adatgyûjtõ-flotta szolgálatait a nemes célra. Áll az alku?

Köszi, egyébként a 2009-es év még jobb példa volt erre. Szavatossága már lejárt, de ettõl még jó példa.
Ilyen minimumok születtek ÉK-en november 2-án (mondhatni olyan szõlõlevélelfagyasztós): Link
-9 ugyan nem volt, de az állomások többsége alacsonyabb minimumot produkált, mint most a napokban.

Az OMSZ állomások közül a legmagasabb minimumot ÉK-en - Szentléleket figyelmen kívül hagyva - ugyan Tarcal mérte (-3,9-et), de annak rendje és módja szerint ott is megfagyott a szõlõ. Nem csak állomási szinten, 124 m -en, hanem a domb tetején, ~ 190 m-en is, (bár ott azért már láthatóan kevésbé volt jelentõs mértékû a fagy).
Miskolc, Avas mindeközben egy kerek -4 fokot hozott. (Eltérõ árnyékolási mód mellett.)
Néhányan már le is vonnák a következtetést, hogy ha az Avason 230 m -en is -4 volt, akkor az adatok alapján kijelenthetõ,h. a "térségben" mindenhol biztosan végzetes fagy volt, 100 és 230 között mindenképpen.

Tarcaltól északra azonban volt ahol 200 m-en ilyen állapotban maradt a szõlõ: Link

A következõ kép kb. 220 m-rõl készült, itt LENT a kevésbé jó fagylefolyás is közrejátszhatott a megsemmisülésben, ettõl följebb, jó fagylefolyás mellett viszont már ilyen volt: (A szõlõbirtok teteje ~ 330 m környékén van. Link Link
Ugyanez a domboldal 2009.november 9-én: Link
2009. november 25-én is zöldellt, sárgállott: Link (És bár többször nem néztem, vélhetõen december 13-14-éig húzhatta, hacsak addig le nem estek a levelek maguktól)
(A domboldal nyugati irányból így fest nyáron: Link )

A tokaji Hétszõlõ (2009. november 12-én) : Link

A Tokaji-hegy délnyugati oldalán mindössze ~ 150 m környékén volt a szõlõlevél elfagyásának határvonala, igen élesen kijelölve azt. A bukkanó mindössze 200 m magas: Link

A déli-délkeleti oldalán lévõ teraszokon pedig 105-110 m is elég volt a lentebb látható állothoz, mindezt úgy, hogy a síkon Sátoraljaújhely -7,4-et, Folyás -7,3-at mért.
2009. november 12-én, 10 nappal késõbb így néztek ki a teraszok (100 m-rõl fotózva).: Link

Csakhogy miképpen vonjunk le messzemenõ következtetéseket napijelentések alapján, térségekre vonatkozóan.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#69580 - 2011-10-18 22:16:14)

Szép, alapos munka! Ráadásul bulvármentes is, amiért külön pirospont jár!
Újabb nagyszerû illusztrációja annak, hogy milyen árnyalt is a kép az ilyen marginálisan fagyos szituációkban a fagy kiterjedésének és mértékének szempontjából. És annak is, hogy mennyire nem az égtájak a fontosak (értsd: ÉK, DNY), pedig hajlamosak vagyunk ezek alapján általánosítani, különösen a -8 fokokat látván-hallván.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#69573 - 2011-10-18 20:45:02)

Ha már agro-nap van.. : Sokat nem szövegelek, a lényeg a (sok) képen van.

Zempléni helyzetjelentés:
Kezdenék egy patakvölggyel: [szõlõk lefagyva, dión nincs levél] Link Link

1.Tarcal:
A tarcali OMSZ állomás (124m) körüli szõlõk: (~120-130m). [megfagyva, megkapva]
Link Link Link Link
Fölfelé már totál épek: Link
Föntrõl, 180-200m-rõl: (lefelé nézve viszonylag elég pontosan kijelölhetõ a fagyhatár) Link Link Link
Pár kép még: Link Link Link

2. Szerencs, 180-200 m-rõl: Link Link Link
paradicsom: Link
160m: Link Link Link
Ugyaninnen lefelé, ahol már látható a barnulás. Link
----
100m, ill. 115m-rõl fotózva: Link Link

Floo a fügeültetvényen az elmúlt 3 napban milyen minimumok voltak?

Tegnap reggel (-3 fok) a fügebokornak nagyon erõs és kellemes illata volt, ahogy megcsípte a fagy. A falhoz közeli levelek nem fagytak le ma reggelre (-4 fok) sem.

Jaaaa, aszittem, hogy tuti befutó lesz, tehát tudsz valamit róla.
De ha csak beválik, akkor lesz tuti befutó, értem

Ha az ember sosem próbálja, akkor saját maga sosem fog bebizonyosodni a tényleges fagytûrésérõl. Nem tudom, hogy hol lakik sajnos az az illetõ.