Kérdések és válaszok

Azt szeretném megkérdezni hogy: Ezt a térképet hogyan kell értelmezni és mit jelent pontosan?
Link

Köszi. Közeledik az év vége, szeretném pontosra megcsinálni az összefoglalót.

Nem kell megmaradni annak, azaz az utóbbi.

A "havas naphoz" a hó formájában hulló csapadék önmagában elég, a mennyisége ill. megmaradása nem feltétel. Az elsõ ill. utolsó hótakarós napról és a hótakarós napok számáról külön is szoktak statisztikát készíteni.

Az éves összefoglalóknál szokás olyan jelzõnapokat statisztikázni, hogy pl. az utolsó tavaszi fagy napja, az elsõ õszi fagy napja, az elsõ havazás napja...ez utóbbival kapcsolatban kérdezném: ennek mi a kritériuma? Megmaradó hótakaró vagy elég a tiszta 100%-os hóesés; még ha nem is marad meg azonnal elovad, bejelölhetõ elsõ havazás napjának?

Visszaolvasva a bejegyzéseket, nem értem miért ne észlelhetne valaki egyszerre több helyrõl is, ha hiteles információval rendelkezik.

Én többször gondoltam már rá, hogy pl. bükkszentkereszti adatokat is közlök. Csak épp a szüleim által ott elhelyezett mûszer adatait én nem tartom túl hitelesnek.

Köszi, korrigálva. Próbálunk valahogy kommunikálni az érintett észlelõtárssal.

Hol találhatnék arra adatokat, hogy különbözõ magyar városok met. állomásai, milyen magasan illetve pontosan hol helyezkednek el?

A saját adatokban szereplõ zombai 13 fokos T max tegnapra "kicsit" soknak tünik, szerintem az észlelõ kolléga mérõjét süti a nap, a délelõtti órákban biztosan....

Jól el lett barmolva az omsz hõtérképe, ezek mellett a színárnyalatok mellett percekg kell vizslatni, mire ki lehet gobozni, hogy az adott helyen a színbõl milyen érték valószínûsíthetõ....

Köszi, adtam neki gyorsan.

Ma akkora izgalmak voltak, hogy nem lehetett 1 mondatban összefoglalni

Nem baj, csak érdekesség: a mai metnetes elõrének nincs címe!:-)

Hú, köszönöm a kielégítõ választ! Gondolom nem csak nekem válik hasznomra.

A radar azokat a csapadékelemeket érzékeli, amelyek a radarsugár útjában vannak és a radarsugár visszaverõdik róluk. Ez lehet késõbb talajt elérõ csapadék, de a talajt el nem érõ vízcsepp, jégszem vagy hópehely is.
A radarképen viszont nem csak a csapadék jelenik meg általában, hanem gyakran elõfordul, hogy valami légköri zavar, más jelforrásokból származó vagy nem a felhõelemekrõl visszavarõdõ jel is bejut a feldolgozórendszerbe és a rendszer nem tudj ezt teljes mértékig kiszûrni. Ilyenek az elhajlásból létrejövõ ívelt vonalak, a talaj egyenetlenségeirõl visszaverõdõ apró, de intenzív záporgócnak tûnõ foltok, más radarok pontsorokból álló jelei is. Ezek megkülönböztetése a valódi csapadékoktól általában gyakorlatot és némi tapasztalatot igényel, legfõképpen a statikusság utalhat az elõfoduló hibákra, hiszen az estek nagy részében a csapadékmezõ lassan vándorol és nem marad egy helyben.
Még van két dolog, amit a radarképekrõl tudni kell.
1. a radarsugár a radarból kiindulva valamilyen szögben metszi a felhõt, így a radarhoz közelebbi felhõn lejjebb, a távolabbin feljebb halad át. Ismerve a felhõtípus függõleges felépítését, mondjuk egy záporgóc távolabb a radartól kevésbé látszik intenzívnek, mint a közelebbi. Ezt a hatást ún. hyscan kompozitképekkel póbálják érsékelni, ami annyit jelent, hogy több szögben készítenek radarképet, és gyûrûszerûen összefûzik úgy, hogy a távoli kisebb a közeli nagyobb szögben készült kép gyûrûjét teszik a megfelelõ gyûrûszeletbe. A képeket úgy vágják ki, hogy a kivágatok közepén aradarsugár kb 2000 m magasról származó visszavert hullámai jelenjenek meg. Árulkodó a kép errõl akkor, ha pl nagy kiterjedésû esõrétegfelhõ hyscan képét nézed, azon szépen látszik a koncentrikus felépítés: a szélek felé egyre halványuló koncentrikus gyûrûrendszer felépítése lesz a képnek.
Az is elõfordul néha, hogy a radar felett a térképen egy lykat látunk, ez pontosan amiatt van, mert a radarsugár csak egy bizonyos szögben lát felfelé, így a közvetlenül a radar feletti csapadékot nem látja.
Télen gyakran elõfordul, hogy a csapadék zöme 2 km alatt keletkezik, így azt a radaron alig lehet érzékelni, csak kevés szemcsés elmosódott folt látszik, miközben elég intenzíven havazhat.
Télen az is elõfordulhat, hogy mivel a legintetnzívebb a jelvisszaverõdés az olvadó jég és hópelyhekrõl, a radar már mutat csapadékot, pedig azok csak apró olvad hópelyhek, amiket a nagytérségû feláramlások nem engednek lehullani. Ez legtöbbször a mediterrán ciklon érkezésekor tudja megtréfálni az észlelõket, akkor teszik fel sokan a kérdést, hogy "mutat" valamit a radar, mégsincs semmi belõle.
2. MRL-5 ös radar kétféle hullámhosszúságú radarsugárral tudja pásztázni a felhõt: 3 cm és 10 cm. A hullámot tulajdonságaiból adódik, hogy a 3 c-es finomabb felbontású, viszont hamarabb elnyelõdik az intenzív tartományokon, mint a 10 cm-es. Így elõfordul, hogy a 3 cm-es radar "nem lát be" egy nagyobb zivatarfelhõ mögé.

Azokkal nem akarok jóban lenni!

OMSZ=Országos Mentõszolgálat

Köszi, akkor jóban kell hogy legyek velük.

Ez a térkép az OMSZ tulajdona. Ki jóban van az OMSZ-szel ,az kérésre kap ilyen képeket...ha minden igaz

Ilyen villámtérképeket hol lehet nézni? Vagy ez csak az OMSZ-nek áll rendelkezésére és a szupercella.hu tõlük szerezte?
Link

Akkor beírnád az otthoni adatokhoz, hogy a WS-em ezt mérte, megjegyzésbe pedig azt, hogy a keresztanyám meg ilyen felhõfedettséget mondott, a sarkon meg prostira esik az esõ. Ugye, Te sem gondoltad komolyan ezt a kérdést, illetve azt, hogy hogyan nem lehet megoldani.

Egy kicsit fura a kérdés: az OMSZ radarjai érzékelik a virgákat? Mert akkor lehet hogy megmagyarázható lenne néhány pont a radaron, aminek nem tudjuk a mivoltát.

"Nálam ez heti gyakorisággal is elõfordulhatna." --> ez véletlen maradt itt, hagyjátok figyelmen kivül pls.

Akkor ha mondjuk legalább 100 km-re vagyok az eredeti helyemtõl és mstsc-vel, logmeinnel, bármivel megnézem hogy az otthoni gépre kötött WS3600 mit mér (vagy feltöltetem vele FTP-vel, ahogy a programja tudja is és most is csinálja idõnként) és beészlelem azt, és rá 20 másodpercre meg azt a helyet ahol épp vagyok, akkor mi lesz? Nálam ez heti gyakorisággal is elõfordulhatna.

Nehéz eligazodni rajta. A térképek kis méretébõl adódóan elnagyolt, pontatlanok. Pl a Vác melletti értékek valójában a penci állomás adatai.

Nem biztos, de a térkép alapján ez az OMSz tápiószelei automatájáé lehet.

Nem tudjátok, hogy pontosan melyik állomás adata szerepel a hõmérsékleti térképeken Szolnoktól ÉNy-ra a Zagyva alatt? Link
Jászberény, Nagykáta, esetleg Tápiószele?

Ha nem írsz megjegyzést mellé, akkor is érthetõ az észlelésed.

Az észlelésemnél beirtam az idõjárás jellegébe, hogy köd, az égbollt derült, megjegyzésbe hogy nyílt köd, mivel talaj közeli.az ikon viszont ködöt jelöl.Mondjuk érthetõ, mert nem a pilótáknak észlelünk...akkor ezt mindenki jól értelmezi ugye?

A valid az elõrejelzett idõpont.
Az init pedig a modellfutás idõpontja.

A GMT-t jelenti a "Z", azaz 12Z az 13óra, vagyis nyáron két, télen egy órát kell hozzáadni.

Sziasztok!
A kérdésem az lenne, hogy a GFS elõrejelzési térképeken az idõadatokat hogyan kell értelmezni? Szóval az init után pl. a 00Z02dec2007 az azt jelenti, hogy ma (dec. 12) 00 órakor futott a modell? És a valid-nál pl. a 12Z az 12 órát jelöli? Ez GMT vagy HLT-ben van?
Elõre is köszi!

Köszönöm Mindenkinek!

Én is. Csak nem szóltam.

Küldtem privit.

Sno. Próbálom elérni, de áll. nem kapcsolható a szám...

Ha jelentõsebb változások állnak be valamely idõjárási változóban, például, ha a szignifikáns jelenség változik, akkor ajánlott olyan gyakorisággal észelelni, amilyen gyakorisággal változik az idõjárás. Erre azért van szükség, mert például esõ, havazás vagy zivatar észlelése után, ha eláll az adott jelenség, az észlelõi térképen még további 2 órán keresztül látható lesz az adat. Jelentõsebb változások hiányában azonban nem szükséges sokat észelni, ezt Nyuli is elmondta, csak nem figyelted meg eléggé. Ha nagyon gyors ütemû idõjárásváltozás jelentkezik, akkor nem szükséges új észlelést küldeni, hanem 4 perces idõkereten belül szerkeszteni is lehet az észlelést, pontosítva a helyes adatokkal azt.

Miért mondod ezt, hogy "Atya úristen"? Válaszolhattál volna a kérdésemre, amit kérdeztem.

Te atya úristen.

Hogyha változik az idõ fél óra alatt, akkor lehet fél óránként észlelni?

Ha közben változnak a paraméterek, akkor nem. Ha nem változik semmi, akkor fölösleges ugyanazt beírni. Nyugodt idõ esetén én óránként észlelek.

Az baj, ha fél óránként észlelek?

Az hogy miért, azt nem tudom, de ez nem nagy gond, csak fell kell oldani, újra rögzíteni és teljesen lezárni. Nekem így szokott múködni.

Mért van az hogy mikor lezárom a novemberi hónapot, a havi statisztikába a csapadéktól kezdve a ködös napok számáig minden érték megduplázodik.
elöre is kösszi a választ

Hol tudnék találni miskolci hivatalosan mért hõmérsékleti adatokat tizedfokra pontosan? (nem egészre, mert azt tudom hol van)

Köszönöm.

Akkor jó mert én is ezt csináltam

Én legalábbis így csinálom.

Fagyott esõ esetén, a napi adatoknál elég csak az ónos esõt bepipálni?

Nem kertész, hanem halász, de a természethez köze van

Kertész: köszi

Majdnem csak most a Fischer kertész és nem a Kertész fischer

Hm, csak nem Kertész Imréhez van szerencsénk? ;-)