Agrometeorológia

És most már a naspolyát is lehet lassan szedni mert megcsípte a dér !

A képeket lecseréltem a mai, elsõ õszi fagy alkalmából készített, a felásott kertet is ábrázoló képekre: Link

Tudom hogy nem utóértõ, de ami már a fán is kicsit puhább az bizony idebenn is beérik 1-2 nap alatt, augusztusban is amit behoztam szinte mézédes és locsogós lett 2 nap alatt (ami egyébként a fán is azzá vált volna).

Mindenesetre itt a +22 fokon jobban beérik, mint odakinn a -2 fokon

Na, akkor nevelõapádat kiképezed profi takarónak, összekészíted a takarást, és amikor látod, hogy -20 közelében lehet arrafelé, elõtte odacsörögsz, hogy most kell takarni.

Siheone!
Errõl a dunajról végül is mi derült ki?
Azt láttam, hogy -18,8 fokban elrepedtek az ágai.
Kiderült, hogy a -18,8 fokot ki mérte és hol?

Atyaég! Ez ám a mennyiség! A "dunaj" fajta nagyon jónak tûnik a leírások alapján. Ha beválik, akkor az alföldön tuti befutó lehet.
Link Link

De nevelõapám ott van egész évben

Akkor arra a 2 éjre takarom. Azt láttam hogy jobban bírja a hideget a kivi, mint a füge. Míg a fügék zöme -15 fokig bírja a kivi -20 fokig. Viszont elsõ évesek és ezért védeném jobban. De elég lesz így is csak a novemberi takarás.

Egyébként a paw-paw már lehullajtott, a szibériai mézbotyó élvezi a hideget. A vadcitrom lassan hullajt le.

1. Nem fognak utóérni a fügék, mert a füge nem utóérõ.
2. Ha fogod és simán betakarod úgy, ahogy írtad, az semmit nem használ, nemhogy 4-5 fokot pluszban. A takarás csak akkor ér valamit, ha talaj által tárolt hõt szigeteled el a külvilágtól, és azzal "fûtöd" növényt. Ha jó sûrûn körbetámogatod kukoricaszárral, vagy ha szalmabálából építesz neki takarást, úgy igen, de papírral, nejlonnal bebugyolálni semmi értelme. Sõt, sok esetben nyiffan ki a növény attól, hogy a nagy hõingású napokon a takarás alatt nappal nagyon felmelegszik, éjjel nagyon lehûl, és a nagy hõingás miatt kinyiffan. Be is pállik sokszor. Fõleg a kivinél kell vigyázni ezzel a hõingásos dologgal.
Nehéz dolog ez a takarás, fõleg azért, mert ha belegondolunk, évente csak 1-2 éjszaka lehet olyan, amikor elfagyhat.
4 hónapon rajta kell lennie valaminek, ami szellõzik, de mégis véd, hogy a 4 hónapból 2 éjszakán lássa el a feladatát.
Elég lenne az is, ha csak arra a két éjszakára takarod be, amikor tudod, hogy -20 fok alatt lehet. Na persze Sülysápra kiugrani a -23 fokos éjszaka elõtt takargatni nem jó mulatság.
Szóval nehéz kérdés.

Ma leszedtem az utolsó majdnem érett fügéket, idebenn a melegen még utóérnek, kinn azonban jó eséllyel már fagyni fog.

Sülysápon a kivik lefagytak. Nem tudom takarjam-e õket vagy sem az elsõs évben. Azon gondolkodom, hogy hullámpapírból körbetekerem majd azt nejlonnal körbetekerem és összekötöm. Csak húz rajta vagy 4-5 fokot pluszba.

Csatlakozok, itt is.
A száraz idõjárás lehet az oka.

Nálunk is vannak fák, amire rásült a burok, de fajtafüggõ is, van ami most is magától kifordul, de találni rásülteket is.

Ugyan ez. A fele legalább ilyen.

Szarvas, Nagyszénás, Békéscsaba: A hétvégén összeszedtünk pár zsák diót. Nem tudom, mi történt idén a dióval: Vannak olyan fák, ahol a burok többségében szinte rárothadt a magra, nem szárad ki. Úgy kell kiimádkozni a barnásfekete lekvár burokból. A magbél általában ezeknél is egészséges. Megfõtt, megsült a száraz, meleg idõben? Máshol mi a helyzet?

Nos, véget ért az idei kertszezonunk.
A tavalyi belvízelöntés miatt áldatlan körülményekkel kezdtünk a szezont, ennek ellenére szép lett a vége, itt részleteztem a hozamokat: Link
A kert 110m2-nek talaját tavaly tavasz óta nem tudtuk megmozgatni, így azt kegyetlen körülmények között kellett felásnom, további 70m2 minden õsszel ásódik, maradék fel lett rotációzva.

Alapjáraton készen vagyunk: Link és Link
Az ásott föld széleit be szoktuk szegni, ám az már csak levezetés lesz.
Még a fák törzsét lefestem rezes mészkénlével, majd lemosó-permetezést megejtem, és jöhet a kert munkát pihentetõ Tél.

Biztos azért hívják Mátraalmásnak, mert ott sosem fagy el és szépen terem az alma.

Mézédes, töppedt szõlõk Hatvan-Nagygombosról: Link Link Ilyen kilátásuk van: Link Link Link színesedik: Link

Igazi gyümölcs áradat, irigylem eléggé!
Sok munka van mögötte biztosan, gratulálok a sikereidhez füge ügyben, és csak így tovább!

Csak fejben emlékeztem,a hõmérõkre valami térképrõl az abszolút mínuszos egyhavi vágányon.

Van itt még más is, csak mint tunya Kormányunk vár a kipattanó szikrára. Ez pedig a termálvíz. Fél-3/4 Magyarország egy forró vizes katlan felett van.10-20 év múlva..esetleg olyan üvegpaloták, és sátrak épülnek ahol a talajban üvegszálas csövekben csordogál az opt. hõmis víz,procik keverik be a tápanyagot,öntözést a pára tartamot, napelemek fûtenek bioakksik világítanak éjjel is, egy elképzelt búra alatt termeljük a banánt,kivit,fügét,a magyar paprikát,paradicsomot,a dinnyét.
(
Ma még csak az õse van meg, Józsi bácsi fóliasátra, mechanikus nyitó szellõzõ - öntözõ és hasalj neki palántázó és szedõ - rendszerrel)

Ja megnéztem a cikket, szép jövõkép ez is. Egyklikk:
Link
Szép napot kívánok!

Hihetetlen, a "fagyveszélyes Nógrádban" lévõ Mátraalmás megint megúszta komolyabb fagy nélkül. Tmin -0.4°c lett, összesen 1 óra 15 percig volt 0 fok alatt a hõmérséklet. Többen is kint hagyták még a paradicsomot, valószínûleg nem szenvedtek kárt A közeli Zabar és Szécsény -5 és -6 fok között mért. Kisterenye légvonalban mindössze 7km-re van, az ottani minimum pedig -4.5°c lett. Link

Májusban a környéken mindenütt elfagyott az alma, a negatív hõmérséklet közvetlenül a kötõdést követõen érte a fákat. Itt van egy cikk a Mátra Alma Kft. által elszenvedett károkról: Link A kozárdi Almavölgy fagyzugba telepített intenzív ültetvényein hasonló volt a helyzet, õk egyébként 2003 óta a 3. évben voltak kénytelenek elviselni egy nagyon súlyos fagykárt.

Eközben Mátraalmáson az elmúlt 20 évben gyakorlatilag egyszer sem fagytak el a kerti gyümölcsfák vagy a határban lévõ, ma már sajnos elhanyagolt kisebb zártkertek gyümölcsösei. Idén a 600 méter magasan lévõ helyi almafák szinte roskadoztak a sok terméstõl, és mindezt be is tudták érlelni (a kép még 08.19-én készült): Link

Fel nem tudom fogni, hogy Magyarország gyümölcsültetvényei miért vannak szinte kivétel nélkül sík területen - nagy hõingásokra, és alacsony relatív nedvességre hajlamos homoktalajokon, vagy éppen egy-egy dombvidék fagyzugaiban. Aki Kozárdon 300-400 méter magas dombok közt 160-200 méter közé telepít egy 50 hektáros (!) almaültetvényt, az sem hallott még életében sem kisugárzási inverzióról... A nagy hõingás másik velejárója, az alacsony nappali RH szintén káros hatású: gátolja a gyümölcs növekedését, illetve meleg napokon hozzájárul annak perzselõdéséhez, napégéshez.

Ebben nincs teljesen igazad, a folyók menti ártéren a magas árétri térszínek kiváló adottságokkal rendelkeznek gyümölcstermelési szempontból, relatíve jó fagylefolyású térszínek és nedvességutánpótlás is megoldott. Természetesen õsi ártéri fajtákkal próbálkozva, amelyek jóval ellenállóbbak.

Köszönöm!

Ma leszüreteltem az összes kivit és kákit Link Link Link
A teljes mennyiség Link

Oké, holnap lefotózom és elküldöm. Kérnék egy e-mail címet privátban.

A -8,8 biztosan nem jó a múlt télre, -12,7 fokot mértél múlt december 19-ére virradóra.
Ami szintén nem egy alacsony érték, sõt.
De a 2002/2003-as, a 2004/2005-ös teleken is -20 alatti értékek voltak arrafelé.
Szóval az Alföld nem egy ideális gyümölcstermõ vidék, a téli és a tavaszi fagy okozta terméskiesés nagyon jelentõs.
Aztán ha sok esõ van akkor a belvíz okoz károkat, ha aszály van akkor az.
Gyümölcstermelésre a dombvidékek dombjai a legjobbak.

C. Szilvi!
Lefotózhatnád, elküldhetnéd priviben vagy email-ben, mert én még nem láttam, és holnap sem biztos, hogy fogom.

Az a -20 meglehet, ha jó vastag hó is lenne. A 104 méteres magasság sem kedvez. A sekélyebb városokban; Szatymaz-Csengele- Sándorfalva a fólia sátras zöldség termesztés, paprikázás a divat. De mire ebbõl lenne valami, addig is elõtte egy éves met.megfigyelést kellene tartani.Az elmúlt tél példul nem volt hideg, - 8,8 volt. De elõtte meg -16,7 is.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Földtan (#3783)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Földtan (#3782)

Sõt a ügyesen nézed az újságot még kis falumról is találsz a mostani számban egy kis eldugott cikket.

Kivit lehetne maximum, mert Majsán simán elõfordulhat -20 alatti Tmin.

Különben Kiskunmajsán egy délvidéki beruházás kezdõdne, fõként jövõre. Olasz és megyei, helyi befektetõk akarnak itt a "zsombékos" de szép szikes-homokos talajon sport-centrumot, és wellness- napelemes pihenõ parkot létrehozni.
Az avató kõletétel megvolt, pont egy dagály plusz nyári meleg napon,(26 fok,napos) két hete. Ha esetleg Floo adna tanácsokat, a mediterrán növények IDE telepítésére, az jó volna.
Majd levelezünk, nemcsak hársfát kell ide ültetni, hanem esetleg füge- ligeteket, és vagy Kivi- Káki fákat.
Link

Hát igen, egy elszánt ember Floo, és meg is lesz a gyümölcse.
Ha bezárok 5 óra után, dzsavelek az újságoshoz, veszem a Szabad Fõdet!

Kinyitom a mai Szabad Föld újságot(elõfizetõk vagyunk) és ki néz vissza rám onnan?! Hát a Floo.
És vajon mirõl szól a cikk...hát a fügékrõl.
Lassan sztárember lesz belõle.

Szerintem eltaláltad a bajt, igen csúnyán lesárgultak az ernyõs levelek, tetût nem láttam hanem akkor mint a körténél a levélbolha volt a bûnös!
Amint írtam leöregedett fa volt,lehet hogy célzott visszametszéssel korona alakítással még élhetett volna, de sajnáltam visszavágni azt az ernyõs hajtásokat, meg hát nem permeteztem..

Szia! A hüvelyesek magvai a leghosszabban eltarthatók közé tartanak, a selyemakác még ezek között is rekorder, sok évig megõrzi csíraképességét. Ha nem kel ki, az nem a csíraképesség elvesztése miatt van, hanem mert kemény a maghéja így a víz és a levegõ nem tud átjutni rajta, ezért szokták különbözõ módszerekkel kezelni vetés elõtt, de általában kezelés nélkül is elég jól kel.
Amit Kaszabubu írt, hogy valami kártevõ elkapta az viszont tényleg komoly probléma. Néhány éve van egy új kártevõ, ami csak a selyemakácon van, ez a selyemakác levélbolha. Muszály ellene védekezni, mert nagyon legyengíti és elcsúfítja a fát és a belõle csöpögõ mézharmat is rendkívül kellemetlen. Az utóbbi években sok szenvedõ fát látni országszerte és mintha a faj telepítése is visszaesett volna. Kár, mert nagyon szép fa és a levélbolha megjelenése elõtt gondozás mentes volt. A megoldás felszívódó rovarölõ szerrel permetezés május közepén, kihajtás után, de még virágzás elõtt. Például Actara-val.

Nem is akárhonnan, szerintem már a Kínai Népköztársaság tulajdonában lévõ termálvízbõl kortyolgat

Köszönöm az elismerést, Tõled különösen jól esik. Mint látod azért maradt elég sok levél, ennyi nem is szokott lenni október közepén...
A 40-45 éves tõkék (3 db) a legfiatalabbak. Ezeket is be kell locsolni? Szerintem már termálvizet szív a gyökerük.

Ilyenre gondoltam, nagyon szép szõlõ lugas, a kocsibejárók nélkülözhetetlen kelléke.
Amilyen szegényes esõk voltak a nyáron, javaslom egy kis tápoldatos, és tiszta vizes belocsolást, még a fagyok elõtt, a fiatal tõkéknél pláne.

Értem.

Az. Nekünk csak ez az egy fajta van.

Nagyon jó képek, remélem pár év és én is közölhetek hasonló fotókat..
Egyébkén ez az a fajta szõlõ a képeken amit én is kaptam ma?

Akkor még egy kis szõlõ.
A lugasunk: Link
60 éves szõlõtõke (sajnos már korhadozik): Link
40-45 év körüli tõke: Link
Egy tál csemegeszõlõ: Link
Egy teljesen átlagos fürt (cirka 38 deka): Link

Elnézést a minõségért, mobilos képek...

Tegyük hozzá, (legalább is szerintem) hogy az othelló a szõlõk Bear Grylls-je. )

Mi leszedtük ma a 3/4 részét, a többin teszteljük a fagyot a jövõ héten.

Igen, emlékszem, pont akkor szaporítottam én is Othellót. Én a dugványokat csak késõbb ültettem a helyükre, amik elsõ körben megindultak, azok viszont mind meg is maradtak. Idén nálunk is brutális termés volt és nagyon finom, kb 3 hete "szüreteltünk". A régi tõkén csak most érett be, az nincs olyan jó helyen, de az is nagyon zamatos lett és szintén roskadozik.

Én is Otellót akarok ültetni, a többi nemes szóló itt a sziken kipurcan. Én is egy vasrudat verek le, a szõlõt beleteszem olyan 40-50 cm-t, a tetején 1-2 szemet meghagyok ami kihajt majd. Ennyi.

3 évvel ezelõtt 15 vesszõ Othellót ültettem, lyukfúróval, betakarva ahogy elhangzott, 14 maradt meg belõle, és termett az idén brutálisat.

Ó azzal nem lesz gond, szólok Szabi barátomnak itt a szomszéd utcában, van neki egy szép nagy sárga markolója pikk-pakk meg lesz az a gödör.

No viccen kívül, gödör az gödör, itt az agyagos kötött talajba semmivel sem egyszerû leásni kézi erõvel. De megoldjuk!

Valóban a méretesebb gödör lenne az ideális. De az óriási munka több tucat szõlõvesszõnél. Ezért írtam a lyukfúrót. No meg azért, mert nálunk a homokon nem olyan nagy a talajlazítás jelentõsége, de ahol kötöttebb, ott nagyon hasznos lehet. Javaslom, hogy Szilvi szerezzen be egy markolós munkagépet.

Hello kedves Bubu!

Én rendszeresen szántott kert földjébe telepítem a szõlõket a kertünkben, szerencsére van hely bõven. Szóval jó lesz itt a fúró tökéletesen.
Ma már nem ültettük el õket mert besötétedett sajnos mire apu hazaért. De bent vannak a vesszõk egy vödör vízben és betettem a komrába ott fagy sem érheti õket.Holnap kerülnek a helyükre.

Helló Szilvi, és Bellone!
Pici szólásom lenne.. A lyukfúró jó egy évvel ezelõtti talaj elõkészítéseknél megfelelõ.. Viszont ha több éves pihent talaj fölé gondoljuk a telepítést, akkor.. legalább két ásónyomnyi 40*40*60-as gödröt készítsünk, legalább 15 kg. érett trágyával aláágyazva.A takarás, és belocsolás az már azonos, amint írtad.
Én kb. 1986-996 felé telepített gyümölcs fáimhoz ezt a módszert alkalmaztam... Ma is élnek.. bár leépültek, 15-20 év után kell újból telepíteni.

Üdv!
Persze szívesen leírom. Idemásolom a privát üzenetbõl és kiegészítem:
Mi úgy szoktuk elültetni a szõlõvesszõket, hogy ásunk egy jó mély gödröt (mondjuk nekünk könnyû, mert van lyukfúrónk), pl. egy 60 cm-es vesszõhöz hasonló mélységû lyukat, az aljára teszünk egy kis trágyát, majd egy kis földdel befedjük és ebbe megy a vesszõ úgy, hogy a trágyához ne érjen és csak a legfelsõ alvórügy nyúljon ki a lyukból. Betemetjük, a tetejét is befedjük egy kis kupaccal, utána erre esetleg mehet lenyírt fû, lehullott levél hogy a fagytól még jobban óvjuk. A kupac köré egy kis kör alakú mélyedést csinálunk és ide öntözünk. Jól belocsoljuk, utána csak várni kell. Nem kell félni attól, hogy teljesen betemeted, a hajtás ki fog jönni a kis földkupac tetején. Remélhetõleg tavasszal ki is hajt, ezt a fagyok elmúltával ellenõrizzük, ha kikandikál a hajtás, akkor óvatosan a környékén kicsit megbonthatjuk a kupacot. A takarás a biztonságos rügyfakadás miatt fontos, mert ha alul meg is gyökeresedik, de fent, a talaj közelében elfagyna, akkor a hajtás csak az elfagyott rész alatti legfelsõ rügybõl indulhatna, ez meg bizonytalan, senki nem akarja kipróbálni. Remélem segítettem.

Azért a Te ültetési tanácsaidat is megfogadjuk mert ugye a jó pap is holtig tanul.
Papinak pedig már szóltam gyümölcs ügyben és rak le neked a napokba szálakat gyökerezni azokból amit írtam privátban. Tavasszal pedig majd repíti a posta hozzád õket...

Képek pedig természetesen majd kerülnek fel ide az ültetésrõl és a tavaszi rügyfakadásról.
Addig azért még holnap viszek körbe a rokonságnak pár vesszõt, ha csempésszünk Berénybe egy kis Debrecent is.

Üdv, leírod hogy Ti hogyan szoktátok dugványozni a szõlõt?

Köszönöm!