Globális jelenségek
Igazad van Noli. Nálunk az M7-es oldalában mázsaszámra terem egy bizonyos fajta csiperke. Állítólag a csiperke, a gombák közül is kimagaslik a különbözõ fémek tárolásában. A helyzetet tovább rontja az is, hogy az összes csapadékot, ami a pályatestre hullik az oldalba vezetik le. Így még viszonylag száraz idõben is van termés. Mind a mai napig, ha arra sétálok látom ott a gombamaradványokat, melyeket néhány szerencsétlen gombásztársam hagyott hátra, és csak bámulom azt a különbözõ szép színekben lefelé csordogáló folyadékot, ami az M7-es oldal flóráját élteti.
Snowhunter: Az is volt!
Jól gyanakszol Tátra ügyben. A 18-as fõút mellett, lent a Poprádi-medencében Svit km hosszú vegyigyára (kb. mint Borsodchem-Kazincbarcika) biztosítja a "megfelelõ" savas ülepedést. A Csorba-tó vízminõség vizsgálataiban is egyre szebben rajzolódnak ki az értékek.
Érdemes a délies légáramlatokra szélárnyékos Zdiar-i oldal fenyõállományát vagy a Lengyel-Tátra erdeit ilyen szemmel is megnézni.
Plusz egy érdekes agresszív zúzmófaj(ok?) elõretörése is közrejátszik és erõsen gyanús az összefüggés a szennyezéssel. Bár úgy tudtuk indikátor faj légszennyezés ügyben, mégis szinte helyenként összefüggõ nagy kiterjedésben szabályosan lassan megfojtja az állományokat. Már ami maradt ezen az oldalon...
Jól gyanakszol Tátra ügyben. A 18-as fõút mellett, lent a Poprádi-medencében Svit km hosszú vegyigyára (kb. mint Borsodchem-Kazincbarcika) biztosítja a "megfelelõ" savas ülepedést. A Csorba-tó vízminõség vizsgálataiban is egyre szebben rajzolódnak ki az értékek.
Érdemes a délies légáramlatokra szélárnyékos Zdiar-i oldal fenyõállományát vagy a Lengyel-Tátra erdeit ilyen szemmel is megnézni.
Plusz egy érdekes agresszív zúzmófaj(ok?) elõretörése is közrejátszik és erõsen gyanús az összefüggés a szennyezéssel. Bár úgy tudtuk indikátor faj légszennyezés ügyben, mégis szinte helyenként összefüggõ nagy kiterjedésben szabályosan lassan megfojtja az állományokat. Már ami maradt ezen az oldalon...
Noli!
Röveden összefoglalva a mondandódat: ez a globalizáció. Lehetne ezt tovább boncolgatni, de nem érdemes. Amikor 30 évvel ezelõtt az anyukám csak karácsony elött tudott pult alól banánt és narancsot szerezni egyszer egy évben, vagy a Bástya Áruházban dolgozó ismerõsünk hosszas pitizés után a kis Takinak (nekem) egyetlen egy Matchbox-ot, az jobb volt? Az sem.
Ilyen a világ. Inkább mindenki saját maga tud egy kicsit tenni az ellen, hogy ezeket a dolgokat visszafogja. Takarékoskodik az energiával, szelektív gyûjti a szemetet (ami pénz híján a végén ugyan ott köt ki, mint a többi) és még lehetne sorolni.
Röveden összefoglalva a mondandódat: ez a globalizáció. Lehetne ezt tovább boncolgatni, de nem érdemes. Amikor 30 évvel ezelõtt az anyukám csak karácsony elött tudott pult alól banánt és narancsot szerezni egyszer egy évben, vagy a Bástya Áruházban dolgozó ismerõsünk hosszas pitizés után a kis Takinak (nekem) egyetlen egy Matchbox-ot, az jobb volt? Az sem.
Ilyen a világ. Inkább mindenki saját maga tud egy kicsit tenni az ellen, hogy ezeket a dolgokat visszafogja. Takarékoskodik az energiával, szelektív gyûjti a szemetet (ami pénz híján a végén ugyan ott köt ki, mint a többi) és még lehetne sorolni.
Fémszennyezés indikátorának a vadon termõ gombákat használják, ugyanis azok fokozottan veszik fel a talajból a fémeket, így egy jó vargányaleves tisztességes mennyiségû nehézfémmel terhelheti a szervezetet, persze ha a vargánya olyan helyrõl származik... Persze ilyen száraz idõben nem kell aggódnunk a vargányaleves miatt (a francba, pár éve az egész lakásomaz centi vastagon borította a selyempapírokon száradó vargánya...idén meg még csak fotón láttam...)
Egyébként a legnagyobb gond ezekkel a világmegváltó tervekkel az, hogy nem az okok beszüntetésére törekednek, hanem egy olyan ellensúlyt akarnak létrehozni, ami mellett a szennyezõdések kibocsátását nem feltétlenül kell mérsékelni...
A kóla hatásairól még annyit, egy ismerõsöm véletlenül rádöntött egy pohár kólát egy tálban lévõ nyers disznómájra, ami ennek hatására azonnal elkezdett felbomlani, a srác azóta nem issza meg a kólát. Sajnos a savasságot hiába bizonygatnánk egy rakás embernek, azon kívül, hogy a reklámokból tudják, hogy van a szájunknak PH értéke, nem sokat tudnak errõl a témáról, így nem is hatja meg õket a végeredmény. A mostani, egyébként értelmes (nálunk dolgozó egyetemisták) fiatalok víz helyett isszák, napi literes mennyiségben, szóval én nem lennék a belsejük, annyi szent... Amikor az egészségügyi reformmal kapcsolatban a kormány hangsúlyozza, hoyg hat évvel kevesebbet élünk, mi magyarok, esetleg ilyesmiket is számba kéne venni, nem csak a patikaalapítási jogot meg a vizitdíjat. Annyi hihetetlen szemetet etetnek meg itatnak meg velünk, hogy aki nem veszi a fáradságot, hogy maga fõzzön, az voltaképpen egy kémiai kísérleti telep nyuszikája lesz gyorsan. A színezékek, ízfokozók, stb. "varázslatos" világában szinte már elveszik egy igazi leves, ami a belefõzött zöldségektõl lesz ízes és színes, nem valami E betûtõl...
És ha már a táplálkozásnál tartunk, ennek is van környezetvédelmi oldala. Nem kellene télen az argentin, brazil meg Isten tudja honnan származó gyümölcsöt behozni (vagy csak SOKKAL drágábban, hogy ne legyen tömeges a fogyasztás), hanem meg kellene elégedni a hazai, jól tárolható téli zölségekkel (feketeretek, hagyma pl. - mindkettõ kiváló immunerõsítõ). A távolról szállítás rendesen terheli a környezetet, közben meg a hazai kertészek éhen halnak, mert senki sem veszi a cuccaikat... Az apám szerint erre a problémára az lesz a megoldás, ha az üzemanyagárak legalább tízszeresükre nõnek majd. (gyõzzük kivárni...) És igaza van! Lassan az egész bolygó a szállításról szól s nem a termelésrõl. Amíg érdemes a nógrádi bogyósok feldolgozására épített hûtõházat a helyben termõ hazai gyümölcs helyett még olcsóbb kínai gyümölcsökkel ellátni, addig nagy gáz van. (Kamionokkal hordják a málnát Kínából, a helyi gazdáktól meg nem veszik át...)
Egyébként a legnagyobb gond ezekkel a világmegváltó tervekkel az, hogy nem az okok beszüntetésére törekednek, hanem egy olyan ellensúlyt akarnak létrehozni, ami mellett a szennyezõdések kibocsátását nem feltétlenül kell mérsékelni...
A kóla hatásairól még annyit, egy ismerõsöm véletlenül rádöntött egy pohár kólát egy tálban lévõ nyers disznómájra, ami ennek hatására azonnal elkezdett felbomlani, a srác azóta nem issza meg a kólát. Sajnos a savasságot hiába bizonygatnánk egy rakás embernek, azon kívül, hogy a reklámokból tudják, hogy van a szájunknak PH értéke, nem sokat tudnak errõl a témáról, így nem is hatja meg õket a végeredmény. A mostani, egyébként értelmes (nálunk dolgozó egyetemisták) fiatalok víz helyett isszák, napi literes mennyiségben, szóval én nem lennék a belsejük, annyi szent... Amikor az egészségügyi reformmal kapcsolatban a kormány hangsúlyozza, hoyg hat évvel kevesebbet élünk, mi magyarok, esetleg ilyesmiket is számba kéne venni, nem csak a patikaalapítási jogot meg a vizitdíjat. Annyi hihetetlen szemetet etetnek meg itatnak meg velünk, hogy aki nem veszi a fáradságot, hogy maga fõzzön, az voltaképpen egy kémiai kísérleti telep nyuszikája lesz gyorsan. A színezékek, ízfokozók, stb. "varázslatos" világában szinte már elveszik egy igazi leves, ami a belefõzött zöldségektõl lesz ízes és színes, nem valami E betûtõl...
És ha már a táplálkozásnál tartunk, ennek is van környezetvédelmi oldala. Nem kellene télen az argentin, brazil meg Isten tudja honnan származó gyümölcsöt behozni (vagy csak SOKKAL drágábban, hogy ne legyen tömeges a fogyasztás), hanem meg kellene elégedni a hazai, jól tárolható téli zölségekkel (feketeretek, hagyma pl. - mindkettõ kiváló immunerõsítõ). A távolról szállítás rendesen terheli a környezetet, közben meg a hazai kertészek éhen halnak, mert senki sem veszi a cuccaikat... Az apám szerint erre a problémára az lesz a megoldás, ha az üzemanyagárak legalább tízszeresükre nõnek majd. (gyõzzük kivárni...) És igaza van! Lassan az egész bolygó a szállításról szól s nem a termelésrõl. Amíg érdemes a nógrádi bogyósok feldolgozására épített hûtõházat a helyben termõ hazai gyümölcs helyett még olcsóbb kínai gyümölcsökkel ellátni, addig nagy gáz van. (Kamionokkal hordják a málnát Kínából, a helyi gazdáktól meg nem veszik át...)
Ezt most megrovásnak minõsítsem LAM, he-he !
Egyébként jómagam is sok kólafogyasztót döbbentettem már meg, hogy PH-papírt dugtam a kólájuk egy kis kivett részébe, és meglepve látták a 2-3 között pirosló fecnit, he-he !
Mondtam is nekik, hogy miért olyan meglepõ, hisz a kólaivás közben-után szinte dörszölõdnek a fogaik.
Egyébként a bizonyos szintig címû tétel sajnálatos határmesgyéjét mutatják a Tátrában foltokban (fõleg a Csorba-tó környékén) a fenyõfélék, egyre nagyobb mértékben károsodnak, konkrét okát nem tudom (és Te LAM ?), de a savas ülepedésre gyanakszok.
A kúltúrnövényeink jó szokását illetõen messzemenõen egyetértek, szeretem is a réz, mangán és cinktartalmú (és egyéb) növényvédõszereket...
Ám én is jó messze elkalandoztam, be is fejeztem, he-he !
Egyébként jómagam is sok kólafogyasztót döbbentettem már meg, hogy PH-papírt dugtam a kólájuk egy kis kivett részébe, és meglepve látták a 2-3 között pirosló fecnit, he-he !
Mondtam is nekik, hogy miért olyan meglepõ, hisz a kólaivás közben-után szinte dörszölõdnek a fogaik.
Egyébként a bizonyos szintig címû tétel sajnálatos határmesgyéjét mutatják a Tátrában foltokban (fõleg a Csorba-tó környékén) a fenyõfélék, egyre nagyobb mértékben károsodnak, konkrét okát nem tudom (és Te LAM ?), de a savas ülepedésre gyanakszok.
A kúltúrnövényeink jó szokását illetõen messzemenõen egyetértek, szeretem is a réz, mangán és cinktartalmú (és egyéb) növényvédõszereket...
Ám én is jó messze elkalandoztam, be is fejeztem, he-he !
Látom Snowhunter, jó szokásodhoz híven a metnet " Kenya féle szõrszálhasogatóinak" sorát bõvíted Te is.:-)
A toxikus fémion felvételhez csak annyit: a magasabb rendû növények bizonyos szintig egész jól pufferolják ezeket (pl. kadmium, gallium, mangán stb.) olyan hajtásrészekbe jutattva a káros anyagokat amelyek vagy indifferensek az életfolyamatokban vagy virágzás, levélhullás után megszabadulhat tõlük az egyed.
Már kevésbé toleránsak az általunk termesztett kultúrnövények. Ezek remekül tárolják, nekünk értékes tápanyagot nyújtó terméseikbe a teljes tenyészidõszak alatt földúsítják a koncentrációt. És mi vígan learatjuk, feldolgozzuk, fogyasztjuk. Érdemes lenne egyszer látni pl., hogy egy ICPMS elemzéskor mi jön elõ egy mezei uborkából.
A savas esõkhöz is csak marginálisan kapcsolódik, de erõteljesen ( és joggal!) aggódunk Ph módosító és ezzel élõvilág(kultúrális környzet stb.) pusztító hatásuk miatt.
De megnézte e már vki mindennapi világhírû szénsavas üdítõink, dobozos jeges teáink, egészséges (??) gyümölcsleveink szerény elrettentõ 2.5-3-as Ph-ját.
Hol van ehhez képest egy kis kénvegyületes száraz vagy nedves ülepedés!
És vajon mit tehet a szervezetünk ha szeretné a homeosztázist, a sav-bázis egyensúlyt fenntartani. Kalciumot vesz elõ. És vajon honnan?
Pl. csontjainkból, fogazatunkból.
Na így épüljön fel pl. egy gyermek egészséges vázrendszere...
Huhh mesze kalandoztam az éghajlatváltozástól, de tán nem érdektelen.
De ha Gyuri barátunk Verpelétrõl itt lenne, joggal azt mondaná: Éljen a sör!:-D
A toxikus fémion felvételhez csak annyit: a magasabb rendû növények bizonyos szintig egész jól pufferolják ezeket (pl. kadmium, gallium, mangán stb.) olyan hajtásrészekbe jutattva a káros anyagokat amelyek vagy indifferensek az életfolyamatokban vagy virágzás, levélhullás után megszabadulhat tõlük az egyed.
Már kevésbé toleránsak az általunk termesztett kultúrnövények. Ezek remekül tárolják, nekünk értékes tápanyagot nyújtó terméseikbe a teljes tenyészidõszak alatt földúsítják a koncentrációt. És mi vígan learatjuk, feldolgozzuk, fogyasztjuk. Érdemes lenne egyszer látni pl., hogy egy ICPMS elemzéskor mi jön elõ egy mezei uborkából.
A savas esõkhöz is csak marginálisan kapcsolódik, de erõteljesen ( és joggal!) aggódunk Ph módosító és ezzel élõvilág(kultúrális környzet stb.) pusztító hatásuk miatt.
De megnézte e már vki mindennapi világhírû szénsavas üdítõink, dobozos jeges teáink, egészséges (??) gyümölcsleveink szerény elrettentõ 2.5-3-as Ph-ját.
Hol van ehhez képest egy kis kénvegyületes száraz vagy nedves ülepedés!
És vajon mit tehet a szervezetünk ha szeretné a homeosztázist, a sav-bázis egyensúlyt fenntartani. Kalciumot vesz elõ. És vajon honnan?
Pl. csontjainkból, fogazatunkból.
Na így épüljön fel pl. egy gyermek egészséges vázrendszere...
Huhh mesze kalandoztam az éghajlatváltozástól, de tán nem érdektelen.
De ha Gyuri barátunk Verpelétrõl itt lenne, joggal azt mondaná: Éljen a sör!:-D
Astral, ott a cikk végén a Végsõ Megoldás.
Ha ezeket egyszer, mind együttesen alkalmazzák az valódi
"ökológiai Endlösung" lesz a homo sapiens számára...de vhogy nem kívánok a kísérletezésben részt venni.
Ha ezeket egyszer, mind együttesen alkalmazzák az valódi
"ökológiai Endlösung" lesz a homo sapiens számára...de vhogy nem kívánok a kísérletezésben részt venni.
Bizony LAM, nekem is borsózik a hátam a savas esõ idõnkénti megítélésérõl, mert tényleg nem "savkoktél" esik a csapadékkal, ill. érkezik a köddel, "csupán" eltolják a PH-ját a csapadéknak a savas gázok, pl. Skandináviában 4,2, Észak-Amerika Ény-i részén 4,1 a csapadék PH értéke.
Így amellett, hogy száraz ülepedés révén a lombhullatók gázcserenylásait eltömik a "gázaink", nedves ülepedés során a talajba lejutva az ott lévõ szervezeteket (gyökérgombák) károstják, ill. kioldják a fémionokat, így magnézium helyett pl. alimíniumot fesznek fel fáink, így nem klorofillképzés lesz, hanem megmérgezõdés, így hatnak nagyvonalakban a levegõ savas összetevõi.
Így amellett, hogy száraz ülepedés révén a lombhullatók gázcserenylásait eltömik a "gázaink", nedves ülepedés során a talajba lejutva az ott lévõ szervezeteket (gyökérgombák) károstják, ill. kioldják a fémionokat, így magnézium helyett pl. alimíniumot fesznek fel fáink, így nem klorofillképzés lesz, hanem megmérgezõdés, így hatnak nagyvonalakban a levegõ savas összetevõi.
Usrin
ontosításod helyén való, a kén további oxidációs sorát illetõen. A nedves ülepedés, savas esõ formájában valóban tartalmaz kénessavcseppek mellett, kénsavcseppeket. Illetve salétromsavcseppeket is.
Így pontos.
(Magyarországon az arány kb 1/3-2/3 a kén vegyületek javára, bár az utóbbi idõben a nitrogén-oxid szennyezés elõretörése (lsd. gépjármûvek) eltolja ezt az értéket.)
Gyakori azonban az az elképzelés (nem a metnet "szõrszálhasogatói" között ), hogy szabályos kénsav hullik az égbõl. Valójában itt csak az esõben található savcseppek nyomán, a víz Ph érték változásáról, víz savasodásról és ezzel a környezeti hatásáról van szó.
Noli: A mikrobiális háttér nagy mértékben meghatározó (de bonyolult összefüggései miatt, kevéssé ismert és kutatott) a Föld éghajlat és klíma rendszerében. Hajlamosak vagyunk a légkört csak fizikai oldalról közelíteni, holott pl. - csupán kiemelve egy példát - az óceáni felhõzetképzõdésben meghatározó szerepe van bizonyos baktériumoknak és magasabb rendû algafajoknak is. Nélkülük nem mûködnének
alapvetõ légköri folymatok. Ezt persze nehéz lesz egy fizikai-matematikai alapú (kissé mechanisztikus szemléletû) meteorológiának elfogadnia, de már sokan jó úton járnak.
Atmoszférikus kénvegyületek-savasodás-baktériumpusztulás-metánegyensúlybomlás folymatában épp az elõbb leírt kénbaktériumok szerepe és anyagcseréje nyomán, (csatlakozva Usrinhoz) klímaváltozás szempontból inkább csak a száraz ülepedésben szerepet kapó aerosolok formáját látom meghatározónak.
ontosításod helyén való, a kén további oxidációs sorát illetõen. A nedves ülepedés, savas esõ formájában valóban tartalmaz kénessavcseppek mellett, kénsavcseppeket. Illetve salétromsavcseppeket is.Így pontos.
(Magyarországon az arány kb 1/3-2/3 a kén vegyületek javára, bár az utóbbi idõben a nitrogén-oxid szennyezés elõretörése (lsd. gépjármûvek) eltolja ezt az értéket.)
Gyakori azonban az az elképzelés (nem a metnet "szõrszálhasogatói" között
), hogy szabályos kénsav hullik az égbõl. Valójában itt csak az esõben található savcseppek nyomán, a víz Ph érték változásáról, víz savasodásról és ezzel a környezeti hatásáról van szó.Noli: A mikrobiális háttér nagy mértékben meghatározó (de bonyolult összefüggései miatt, kevéssé ismert és kutatott) a Föld éghajlat és klíma rendszerében. Hajlamosak vagyunk a légkört csak fizikai oldalról közelíteni, holott pl. - csupán kiemelve egy példát - az óceáni felhõzetképzõdésben meghatározó szerepe van bizonyos baktériumoknak és magasabb rendû algafajoknak is. Nélkülük nem mûködnének
alapvetõ légköri folymatok. Ezt persze nehéz lesz egy fizikai-matematikai alapú (kissé mechanisztikus szemléletû) meteorológiának elfogadnia, de már sokan jó úton járnak.
Atmoszférikus kénvegyületek-savasodás-baktériumpusztulás-metánegyensúlybomlás folymatában épp az elõbb leírt kénbaktériumok szerepe és anyagcseréje nyomán, (csatlakozva Usrinhoz) klímaváltozás szempontból inkább csak a száraz ülepedésben szerepet kapó aerosolok formáját látom meghatározónak.
Kenya: akárhogy nézzük, ez a maximális (=legmelegebb) T(min) rekordja volt.
Felhõcske, Noli: a kénessav angolul "sulphonic acid".
Felhõcske, Noli: a kénessav angolul "sulphonic acid".
Na ja, ebben a hõségben (soha nem volt még ilyen! 
) mindenki elveszti a fonalat. Maximális Tmin, minimális Tmax, most mi van?!?
) mindenki elveszti a fonalat. Maximális Tmin, minimális Tmax, most mi van?!? 
Az Index a lényeget most megértette, bár a cím ("minden idõk...") erõs túlzás, elvégre csak a július 26-ra vonatkozó rekord dõlt meg... A cikket Nao kicsit lejjebb már belinkelte: Link
Hát ez az! Azért utánajárhatnának a dolgoknak, mielõtt világgá ordítanak egy totális félreértést. Vagy mi itt Metnet-en túlságosan szõrszálhasogatók vagyunk? Mit kell veszõdni ilyen apróságokkal, hogy a Tmin rekordja, vagy a Tmax-é?
kenya: ezzel valami baj lehet. Milyenrekord dõlt meg valójában? Minimális Tmax?
Egyébként azt írja, nem osztanak vizet, pár órája még osztottak.
Egyébként azt írja, nem osztanak vizet, pár órája még osztottak.
Nocsak, mit olvasok a Réthly-könyvben... 1815(!) végén jegyezték fel Kenderesen:
"Méltó ezen esztendõrõl megjegyezni, hogy ez különösen járt, mert ha esõ esett, hó vagy szárazság volt, az nem egy-két nap, hanem két-három hétig tartott egy végtébe."
Ezekrõl a két-három hetes ciklusokról mintha valahol az éghajlatváltozással összefüggésben hallottam volna... ugye, Floo?
"Méltó ezen esztendõrõl megjegyezni, hogy ez különösen járt, mert ha esõ esett, hó vagy szárazság volt, az nem egy-két nap, hanem két-három hétig tartott egy végtébe."
Ezekrõl a két-három hetes ciklusokról mintha valahol az éghajlatváltozással összefüggésben hallottam volna... ugye, Floo?
Noli: elsõ olvasásra kicsit meglepõ a baktériumos ötlet, ui. azt már jóval korábban igazolták, hogy a szulfát-aeroszolok képesek visszaverni a napsugárzást, és ezzel közvetlenül is hûtik a Földet. Azonban egy nagyobb vulkánkitörés után néhány év elég ahhoz, hogy kihulljanak a légkörbõl, ezért nem lesz tartósabb a hatásuk. (LAM: igaz, hogy az SO2-bõl közvetlenül csak szulfition keletkezik, de ezt a levegõ oxigénje tovább tudja oxidálódni szulfáttá, a savas esõk már valóban tartalmaznak kénsavat.)
A vulkáni kéndioxid a kihulláskor (csapadék, légköri vízgöz reakció, vizes ülepedés stb.) max. +4 oxidációs fokú kénessavá válhat, kénsavvá biztos nem. Ahhoz +6 oxidációs fokú kén-trioxid kellene. A két keletkezett anyag a névhasonlóság ellenére eltérõ vegyi tulajdonságokat hordoz.
Amellett az antropogén eredtû kén-dioxid légkör szennyezés, rendkívül gyors,nagyion gyorsan képzõdik, nagy dózisú és kis területû, lokális. Egy vulkáni kitörés atmoszferikus kén-dioxidja, a biogeokémai kénkörforgalom szerves része, hosszabb idõ alatt jön létre, fokozatosabb, nagy területen szóródik szét, így pl. a koncentráció is eltér.
A mikrobiológiai hatások kutatása síkos téma. Fõleg laborkisérletnél vet fel prekoncepciózus gondolkodást. (Saját tétel bizonyítás.) Általában minden mikrobiális anyagcserefolyamatnál keletkezik metán melléktermékként, csak a mennyiségek jelentõsen eltérõek. De pl. az sem mindegy fotolitotróf vagy kemolitotróf folyamatról van e szó. És még számos kérdés vetõdik fel, tehát ezek a rendszer összefüggések még nagyon kevéssé ismertek. Pl. az ismert baktérium fajok száma is elenyészõ, a lehetségeshez képest.
A metán koncentárció csökkenés bakteriális pusztulás miatt, nekem merész gondolat. Pl. ami annak a fajnak nem kedvez más mikrobiális fajnak kiváló táptalaj a robbanásszerû szaporodáshoz, az üres niche betöltéséhez. Pl. zöld és bíbor kénbaktériumok, kemototróf kénbaktériumok stb. (Chlorobium, Chromatium,Desulfovibrio stb) anyagcseréjében (szulfdioxidálók vagy szulfidredukálók) az energiát éppen a kénvegyületek oxidációja vagy redukciója adja, és melléktermékként nagy mennyiségû metán szabadulhat fel.
Amellett az antropogén eredtû kén-dioxid légkör szennyezés, rendkívül gyors,nagyion gyorsan képzõdik, nagy dózisú és kis területû, lokális. Egy vulkáni kitörés atmoszferikus kén-dioxidja, a biogeokémai kénkörforgalom szerves része, hosszabb idõ alatt jön létre, fokozatosabb, nagy területen szóródik szét, így pl. a koncentráció is eltér.
A mikrobiológiai hatások kutatása síkos téma. Fõleg laborkisérletnél vet fel prekoncepciózus gondolkodást. (Saját tétel bizonyítás.) Általában minden mikrobiális anyagcserefolyamatnál keletkezik metán melléktermékként, csak a mennyiségek jelentõsen eltérõek. De pl. az sem mindegy fotolitotróf vagy kemolitotróf folyamatról van e szó. És még számos kérdés vetõdik fel, tehát ezek a rendszer összefüggések még nagyon kevéssé ismertek. Pl. az ismert baktérium fajok száma is elenyészõ, a lehetségeshez képest.
A metán koncentárció csökkenés bakteriális pusztulás miatt, nekem merész gondolat. Pl. ami annak a fajnak nem kedvez más mikrobiális fajnak kiváló táptalaj a robbanásszerû szaporodáshoz, az üres niche betöltéséhez. Pl. zöld és bíbor kénbaktériumok, kemototróf kénbaktériumok stb. (Chlorobium, Chromatium,Desulfovibrio stb) anyagcseréjében (szulfdioxidálók vagy szulfidredukálók) az energiát éppen a kénvegyületek oxidációja vagy redukciója adja, és melléktermékként nagy mennyiségû metán szabadulhat fel.
A kéndioxidos ötlet azért érdekes, mert kb egy hónapja jött ki az a hír, miszerint angol tudósok kutatásai alapján a vulkánkitörésekkel a légkörbe jutó SO2 nem direkt hût, hanem kihullva kénsavként olyan bakrétiumok szaporodását gátolja meg a Földön, melyek nagy mennyiségû metánt termelnek, s a kiesõ "plusz" metán hiánya okozza a hûlést. Ezt állítólag kísérletileg is igazolták, és arra jutottak, h kb. egy évtizedre vetíthetõ a hûtõhatás egy nagyobb, SO2-ban gazdag kitörés után.
Azért én kíváncsi volnék errõl egy szakember véleményére is (Usrin?)
Azért én kíváncsi volnék errõl egy szakember véleményére is (Usrin?)
Egyébbként én ha felelõs ember lennék ebben, akkor fene nagy demokrácia ide vagy oda, úgy betiltanám az ilyen "újságokat" mint a szél. Az okokat sorolhatnám és láttuk is.
Úristen! Amikor elolvastam a 2. pontot azt hittem szívrohamot kapok. De ez komolyan megdöbbentõ. ...és ezzel etetik az embereket...
Biztos van valami jogi kategória, ami alapján be lehetne perelni azt a szennylapot.
Az egyik kecskeméti Repülõnapkor Kecskeméten meghalt vki herointúladagolásban, de nem kint a reptéren. Mi volt a fõcim? Drog és halál a Repülõnapon...vagy vmi ilyesmi.
Az egyik kecskeméti Repülõnapkor Kecskeméten meghalt vki herointúladagolásban, de nem kint a reptéren. Mi volt a fõcim? Drog és halál a Repülõnapon...vagy vmi ilyesmi.
A mai délutánon volt "szerencsém" egy múlt heti Blikket olvasgatni, szemelvények:
1: A Föld globális felmelegedésének megoldása, hogy kén-dioxidot kell feljuttani a légkörbe, mert az visszaveri a napsugárzást, ezt a vulkánkitörésekkel magyarázták (sehol a hamufelhõ, mint ok) ....
2: A Föld azért melegszik, mert távolodik a Mars, így a szerintük átlag -140°C-os felszíni hõmérsékletû bolgyó nem tudja hûteni a Földet, ill. a Napra már nem hat gravitációs úton, mert így csökkenti a Nap sugárzását...
Természetesen tudományos köntössel jöttek ki eme cikkek, nem tudom, sírjak-e vagy nevessek ...
1: A Föld globális felmelegedésének megoldása, hogy kén-dioxidot kell feljuttani a légkörbe, mert az visszaveri a napsugárzást, ezt a vulkánkitörésekkel magyarázták (sehol a hamufelhõ, mint ok) ....
2: A Föld azért melegszik, mert távolodik a Mars, így a szerintük átlag -140°C-os felszíni hõmérsékletû bolgyó nem tudja hûteni a Földet, ill. a Napra már nem hat gravitációs úton, mert így csökkenti a Nap sugárzását...
Természetesen tudományos köntössel jöttek ki eme cikkek, nem tudom, sírjak-e vagy nevessek ...
Illetve tegyük fel, hogy az egyensúly önmagától is megbomolhat. (Egyébként ez így is van: a következõ glaciális pár ezer-tízezer év múlva bizonyára "magától" is elkezdõdne.) De ha a természet meg tudja bontani, az miért jogosítana fel minket arra, hogy mi is megbontsuk? Sokadszor írom, a kibocsátott üvegházgázok bõven elegendõek ehhez... A CO2 üvegházhatására (ugyanúgy, ahogy az arzén mérgezõ mivoltára) rengeteg példa és mérési eredmény van, magyarul tény. Ipari forradalom viszont csak egy volt a Föld történetében, így konkrétan ennek a hatására értelmetlen lenne "precedenst" keresni. (Cilu, a te álláspontod ugyanaz, mintha azt mondanád: rendben, az arzén mérgezõ, de konkrétan üdítõbõl még nem mérgezett meg senkit, tehát nem bizonyított, hogy onnan is felszívódik és hatni tud...)
Cilu: csak nagyon röviden - ha egyszer tudjuk, hogy az általunk a légkörbe eregetett gázok erõsen üvegházhatásúak (és pofonegyszerûen kiszámítható, mennyivel emeli meg az általuk elnyelt sugárzás a légkör hõmérsékletét), akkor miért az szorul bizonyításra, hogy ez tényleg be fog következni? Ha az ipar elõtti 0,026% CO2 elnyelt x mennyiségû sugárzást, akkor 0,052% CO2 miért ne nyelne el 2x-et? Na, ha ezt alátámasztaná valaki, akkor nem kellene aggódni...
astral: Nem felelõtlenség, csak költséges döntés lenne. Ha a "kis jégkorszak"-ot az akkori technikai szinten túléltü, túl fogjuk élni azt az 1-2 száz évet, amig a meleg periódus véget nem ér (hogy az ember állítja vissza az egyensúlyt, vagy a túlbillenés miatt felboruló globális energiáram, az mindegy).
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat