Agrometeorológia

Hmmm. 20x20 az kismiska.

Itt 1900 m2-t kellene felnyomni ásóval, mikor segítesz be?

Gratula!
És hogy ízlett az elsõ termés? És a minikivi?

Tudsz feltenni a lugasokról fotót?

Haladunk-haladunk!
Én most estem át a tûzkeresztségen, ettem saját termésû kivit. Link
Minibõl meg egy ideje minden napra kb. ennyi jutott: Link

Ma megrendeltem a zártszerlvényeket, amik a kivilugasom vázát fogják majd adni.

kb. 20x20 - as a kertem mûvelt része. Mindig ásom. Volt hogy õszi, majd tavaszi rotálás volt, az ásás sokkal jobb minõségû talajt produkál tavaszra. Ásással olyan tavasszal mint a hamu, legfeljebb átlevegõztetés céljából megyek át rajta rotával. Van hogy hetekig megtart felásni az idõjárás függvényében, általában párhuzamosan csinálok más melót is, mert az ásás egész nap az nem buli. Fõleg most! Olyan göröngyöket fordít ki az ásó, hogy a karom, hátam akar leszakadni... Volt év, hogy gombosvillával lehetett ásni az állandó saras idõ miatt. Nálam a talaj barátságosabb mint nálad, viszonylag laza szerkezetû, esõ után sem betonkemény, cserepesedõ. Annyira azért kötött, hogy mindenképpen õsszel kelljen felásni.

Néhány száz m2-ig ez rendben is van, fölötte brrr..., he-he!
Nekem is ez adatott meg, még most is várnák az esõre, így egy 175m2 körüli területen a sziklakeménységû ( Link ) földet kézi erõvel kellett felásni, sikerült is az októberi fagyokig ( Link ), igaz egy ásó komplett tönkrement.

Jól kiélezett ásó, van idõd bõven, fõleg ha olyan tél lesz amilyet szeretnél! Májusig ásogathatsz bárgyu napsugaraktól simogattatva.

Nálunk azért szerencsés hogy a nyáron volt öntözés sõt a karfiol rész szeptember közepén is.
A másik területtel én sem tudom mi lesz talán a jövõ héten megpróbáljuk a lehetetlent Link

Nálunk ma volt japán kistraktorral és nagyon jól megmûvelte a talajt.

Ó ez más mint az ásás.. Egyébként a földnek jó ez az õszi mély szántás, lesz ideje télen dolgozni a hónak és a fagynak a rögökkel.

Nálunk is hasonló a helyzet mint Koczkásnál. Továbbra is várja az kis traktorosunk az áztató "nagyobb" esõt, addig még beton a föld errefelé nem mert szántani.

Sajnos itt mivel ilyen nagy gép nem tud bejönni, továbbra is várat magára a szántás, a kisgépes szántást még nem tudta elkezdeni az ismerõsünk, jó lenne már túl lenni rajta, de egyelõre nem látszik az ideje.

Valahogy így,Link bár ez tavalyi kép akkor nem sikerült túl mélyen a sok csapadéknak köszönhetõen.

Zetor 4-es mélyszántó ekével, a lényeg a mélyszántásban volt 50cm mélyen még valamennyire nedves volt a talaj így a száraz réteg alá tudott menni és felbírta szakítani.

Csak zárójelesen...A 2009/2010-es tél után két Bükkben lévõ és a tarcali(!!) állomás által mért minimum alapján lett megmondva, hogy miként mûködtek a dombok ÉK-en! Mikroklíma? Az meg mi? Csak szintek és szintkülönbségek vannak...természetesen minden szinten azonos hõmérséklettel..

A tarcali állomás alatt és fölött: (2011.10.28.) Link Link

Így már értem! Mert kézzel neki is emberfeletti lett volna felásni..

Ásógép, traktoron, olyan mint a talajmaró, csak a rota tagokon kis ásók vannak. Tavaly nálam is azzal dolgoztak át 1000 m2-t. Kézzel még most is ásnám .

Világos, csak szerintem nem a 16-i árpádtetõi minimumot kell összevetni a 17-i pogányi minimummal, ha a levegõ hõmérsékleti rétegzõdésérõl beszélünk. De mindegy.

Kézileg ásóval?? :-O Mert ha igen akkor maximális kalapemelés!

A két nap végsõ mérlegére értettem a 3 értéket, és úgy meg úgy volt.

Tegnap sikerült felásni az egyik kertet Link Link Link

Nem egészen így volt, mert 16-án Pogány +1,5, Árpádtetõ 0 fokot, 17-én Pogány -1,5, Árpádtetõ +1 fokot mért. Én mindkét napon +1,7 fokot mértem.

A fõiskolánál lévõ állomástól kelet felé enyhe emelkedésû nagy úgy 1600-2200m hosszan szántó-szõlõ terület van, tõle nyugatra van elég meredeken a belváros. A város felõl nézve kiemelkedik az állomás. a belváros-patakpart az állomástól úgy 300-350m-re lehet légvonalban és fölötte 30-40 méterre becslésem szerint. Én az állomástól dny-ra úgy 25-300m le 15-20 méterre lehetek. Itt a szõlõ és a füge levelének is több mint fele megfagyott.

Bocsánat, lefeküdtem aludni, és ezen gondolkodva eszembe jutott, hogy valamennyire volt szendvicshelyzet, ha abból indulunk ki, hogy Árpád-tetõ mért 0 fokos minimumot, Te 1,7 fokot, Pécs-Pogány meg -1,5 fokot.
A csillagda -0,2 fokos eddigi minimumánál a becsehelyi szõlõhegy valamelyik alsóbb pontján biztosan lehetett volna ennél enyhébbet is mérni.
Egy bizonyos magasság felett a szállított fagy effektus a hidegbeáramlás elsõ éjszakáin ennyiben jelentkezik.

Az állomás magasságában a -2,7 foktól biztos elfagyott a szõlõ, arra gondoltam.
Meg valószínû tõle valamennyivel feljebb is, lejjebb meg bõven.
Szerintem most a 17-18-i fagyok nem ilyenek voltak, hogy szendvicshelyzet jöhetett volna létre, ami által az egri állomás dombjának alsóbb szintjein -2,7 foknál melegebb lehetett volna (persze kivéve, ha a dombra felkúszik a város és hõszennyezéssel van melegebb).
Legalábbis most nincs erõm megnézni, majd holnap, de asszem nem volt ilyen jelentõs szendvicshelyzet.
Vagy ha valami speciális -3 fokos fagyot is elviselõ szõlõfajtát kísérleteztek ki, akkor igen
Vagy ha az egri állomás egy dombon lévõ fagyzug, ahol megreked a hideg, és alatta meg jobb értékek vannak.
Tényleg, tudja valaki hány méteres fagylefolyása van az egri állomásnak?
Leganyi?
Köszönöm a választ elõre is!

"Az egri állomás -2,2 fokot mért egyszer, meg másnap -2,7-et, úgyhogy abban a magasságban tuti nyekk a szõlõnek."
Ok, én ezt így értelmeztem, de ezek szerint rosszul.

Nem mintha nem vehetnénk bármerre az irányt bármiért!

Persze, hogy nem igaz, senki sem állította, hogy igaz!
Ezeket a helyzeteket szállított fagy effektus, vagy a másik ilyen szituációt szendvics effektus néven szoktuk emlegetni.
Az elsõ gondolom egyértelmû, a második pedig a szállított fagy és a kisugárzási fagy keveréke, amikor a magasabb pozícióban még szállított faggyal van negatív hõmérséklet, de eközben a legalacsonyabb tereppontokon már leáll a szél és gyûlik össze a hideglevegõ, emiatt lent is fagy, ekkor a legenyhébb részek azok, amik a szállított fagyba már nem, és a kisugárzási fagyba még nem esnek bele.
Pl. 140 m-en van a völgyszint, 310-en a dombtetõ, akkor mondjuk a 310-es tetõn szállított faggyal van -0,5 fok, a 140-150 m-es szinten van -2 fok, a kettõ között pedig 190 és 250 méter között nincs fagy.

Azt mindjárt gondoltam, hogy ezért vettétek rögtön arra az irányt...
Viszont az nem igaz, hogy ha egy adott helyen egy bizonyos tszf. magasságban fagyot mérnek, akkor azon a vidéken az annál alacsonyabban fekvõ területeken is mindenütt biztosan fagyott.

PLC-k által gyûjtött adatokkal foglalkozom néha. Az elemzést gyakran megnehezíti a "garázsgyártmány" készülékminõség. Az 5 perc elemzõ-értékelõ munka gyakran 1 nap hibajavítás-adathelyreállítás munkává válik. Pl: egy készüléktípusnál 8 bites analóg-digitális átalakítás és 16 bites adattovábbítás mellett az egyetlen paritás biten alapuló adatvédelemmel napi rendszerességû az egymás melletti bitek hibája. Az adatok pl. fizikailag 0-255 között lehetneének, de a pereces mintázásnál itt-ott megjelennek a +-32,..., nagyságrendû adatok. Szerencse, hogy már ismerem a cégünknél egyes ócskavasak lelki világát. A "home" WS mûszerkategória sem lehet sokkal hibatûrõbb kialakítású. Szerintem sem a mérési hely kialakítása az ok, hanem a "pillanatnyi elmewzavar".

Az én tévedésemet nem ismerem el, a mérõét annál inkább Link
Aznap, amikor mérte a -3-at, mivel sejtettük, hogy elõ fog kerülni a téma, illetve sejtettük, hogy fals mérés, és pont arrafelé jártunk, kerültünk egyet Lendva-hegy felé, hogy megnézzük, a -3 foknak lett-e nyoma.
Bár a többi környékbeli mérõbõl következtetve biztosak voltunk benne, hogy az az érték abban a fekvésben lehetetlen.
Sem a paradicsom, sem a füge, sem semmi sincs megfagyva a mérõ közelében.
Valami üzemzavar lehetett.

A lendvai szõlõhegyi állomás -3 fokot mért, tehát arrafelé tuti nyekk a szõlõnek.
Na, elismered a tévedésed?

Ma végre eljutottam odáig, hogy lefényképeztem egy kákit elfogyaszát selõtt, már sokat megettünk, csak mire a fényképezõgép a kezembe került volna, mindig elfogytak.
Zacskóban, alma mellett értek meg Link Link
Most már 6 zacskó van dugig.
Nagyon finomak!

Persze, a szõlõ sokszor még december elején is fogyasztható a tõkérõl.

Itt nálunk a saját szõlõ -2,7 fokos 2m.-es T.- nem fagyott el. A kulcs a cukorfok.
Az összes levélnek annyi, a szõlõ virul.

Nyugodt idõjárás idején a Bükk felõl K ÉK irányból folyik le a domboldalon a hûvös levegõ rajtunk keresztül a völgybe esténként és reggelente is. Ez a szél nagy melegben hûsít, télen kellemetlen érzés.

Már hogy érted azt, hogy a Bükk felõl?
Ha nem lenne ott a Bükk, akkor nem jönne a hideg vagy hogy érted?

Az állomás Eger keleti szélén a fõiskolánál van domboldalban, a város felé meredek, de van tõle keletre egy nagy lapos enyhén emelkedõ rész (tetején szõlõvel) ahonnan húz be a hideg a Bükk felõl. Én az állomás alatt lakom úgy (200 m légvonalban) nálam -3,7 fok volt, ami lelevelezte a fügémet.

Még pár napja is szedtem egy adaggal Link

Leganyi!
Az egri állomás -2,2 fokot mért egyszer, meg másnap -2,7-et, úgyhogy abban a magasságban tuti nyekk a szõlõnek.
Nem is értem, mert asszem láttam róla képet, és mintha nagyon jó fekvésben lenne, egy meredek domboldal tetején.
Persze a képek nem úgy lettek fotózva, csak az állomás lett lefényképezve, és a háttérben sejteni a szintkülönbséget, de elég alacsony minimumok ezek oda.
Egyébként mindenhol ez a jellemzõ az országban szerintem, hogy a dombok felétõl felfelé zöld a szõlõ
Én szürkebarát másodtermést ettem pár napja, kegyetlen finom, lédús, édes.

Tegnap voltam kinn a Eger határában. A dombtetõn szép zöld a szõlõ levele a domb alsó harmadán fagyott meg csak. Találtam pár nagyon finom fürtöt is.

Sziasztok!
A SPAR-ban 200ft a datolyaszilva darabja... Link

Megfordítom: tíz hobbikertészbõl egy végez lemosó permetezést, általáan az is csak egyszer. Nem akkora munka és költség, hogy ne lehetne kétszer elvégezni. Amiért nem teszik: semmilyen közvetlen látszata nincs. Hatása: általánosan egészségesebb és hosszabb élettartamú gyümölcsös.

Tudom, hogy hivatalosan kettõ kellene. Én egyet szoktam. 10 hobbikertészbõl 9 csak egyszer csinál lemosót.

A kajszi gutaütéses elhalását okozó pseudomonas egész õsszel, télen aktív. Mindenképpen szükséges a kétszeri lemosó permetezés, lombhullás után és tavasszal 2 %-os bordói lé.

Permetezés:
Lemosó permetezést január végén javaslom, ekkor már ugyanis a baktériumok gyengék, így a leghatásosabb rájuk pl. a bordói lé. Én van amikor február végén kezelem a fáim.
Õszibarack Egérfüles állapotban az elsõ levélfodrosodás ellen, majd még 1X - ez a korai kezelés nagyon fontos.
Bizonyos almafajok lisztharmat érzékenyek - arra csakis a Thiovit való.- Ezt is korán kell kezdeni.
Általánosan elmondható, hogy március-május között gombabetegségek ellen, április végétõl már a rovarok ellen is kell kezelni. A felszívódó szerek hosszan hatnak, míg a felületiek lényegesen olcsóbbak , de nem szívódnak fel.
Én júliusban mér csak, moly és rovarok ellen védekezek, ekkor viszont fontos mert akkor az összes meg lesz szúrva és éretlenül lehull.
Élelmezésügyi várakozási idõ 2-3 hét.
A cseresznyével vigyázni kell mert elég korán érik.

Ha nálad bevált az a "lé" akkor szerintem nálunk is jó lesz.
Bár apum már mondott ilyen olyan szereket, de majd közvetítem neki a Te tanácsodat.
Aztán vagy én visítom hangosabban vagy õ meggyõz a szakértelmével..

Apropó, "sárgamálnát" ismered, vagy van nektek? Mert ha nincsen abból is szívesen küldök,hogy felétek is elszaporíthasd.

Örülök, hogy elültettétek.
Köszönöm elõre is az "adagomat"!
Én sem vagyok nagy permetezés guru, meg nem is szeretem a "létyókat". Én csak bordói lé + ként "bioszerrel" permetezem. Éventa kb. fél tucatszor. Amikor éppen ráérek. Biztosan lehetne szakszerûbben, jobb terméshozamot eredményezõen gondozni, de én így is meg vagyok elégedve vele. Alapos tél végi lemosózás, elõtte rövid csapos, elég drasztikus metszés. Nálunk ez a menetrend. Utána (fõleg a hajtások erõteljes megindulása után) 2-3 hetente megy a kéklé. Minden tavasszal, nyár legelején vendégeskedik a gubacsatka (lehet Te is kaptál a vesszõvel ), de néhány levéldudoron kívül nem csinál igazából semmi kárt. Bár nem kifejezetten rovarölõ, de én erre is a bordói levet használom. De ahogy írtam a kártevõk elenyészõen vannak csak jelen.

Bellone!!

Közben elfelejtettem írni az itteni nagy fennforgásban tegnap,hogy apuval elraktuk "iskolába" a tõled kapott vesszõket. összesen 4db került a kukába mert menet közben megrohadt, de ez a szám elenyészõ. Remélem a java meggyökeresedik és jövõ õszre elkerülhetnek a kertben a végleges helyükre. /Neked meg tavaszra viszi a postás a dolgokat a megbeszéltek szerint, papa már gondoskodott az "adagodról"/
Majd ha oda érünk idõvel, kérnék Tõled permetezési tanácsot, mikor-mivel, stb..

Tegnap leszedtem a naspolját és a birsalmát. Már jó értett volt mindkettõ, a naspolyából néhány szem már le is hullt. Nagyon jó termés lett 1 vödör naspolyám lett, ennyi még sosem volt (a tûzelhalásra figyelni kell !!!!). Birsbõl minden évben jó termés van, csak nagy része lehullott idáig. Ezzel minden szüret befejezõdött idén. Jövõre a cseresznyével kezdek.

Dehogy veszem rossz néven, bár nem értek Veled egyet!

Zalaegerszegen jártam ma, és újfent megerõsítettem azt az eddig megfigyelésemet, hogy a várost övezõ dombok elképesztõen jó klímájúak, nagyon nagy területek vannak a város körül szõlõhegyi fekvésben, ahol laknak, kiépített utcák vannak kiterjedt területeken.
Miután belefutottam ebbe a babba , tovább nem is figyeltem a fagyok nyomait Link Link
Néhány kép onnan Link Link Link Link Link

Bussay-szõlészet Link Link Link Link Link
Ez már sötétben Link
Amikor a dióknak van idejük megsárgulni Link
Az utolsó mohikánok Link Link Link
És egy talajon heverõ paradicsom, vadon kelt ki egy rét szélén, a talajon fekve Link Link

Köszönöm reakciódat, tudtam, hogy ha felmerül a téma, bízvást számíthatok egy kiadós fejtágításra a részedrõl. Viszont úgy látom, kissé félreértettél.

Ad 1:
"...hogy néhány percnek is döntõ szerepe van e tekintetben"
"Ez annyira egyértelmû, hogy a kérdés bennem fel sem tevõdik!"
Mit mondhatnék? Ez egyszerre jó is, rossz is, de legalábbis szerénytelenül hangzik. Maradjunk annyiban, hogy bennem meg feltevõdik, mégpedig a mennyiségek kérdése. A 10 perc és a három óra okozta különbségeket azt hiszem a legtöbbünk feléri ésszel, én nem errõl beszéltem. Azt szeretném tudni, hogy vajon mennyi ez az idõ! Mérési eredményeket akarok, számokat, mennyiségeket, nem saccográfos értékeket, mert azokkal mifelénk is tele a padlás. Kísérleteket, egzakt és szisztematikus vizsgálatokat, máskülönben nem fog csökkenni a "ha", "lehet", "valószínû" - szavak, a feltételes módú mondatok és a határozatlan számnevek gyakorisága ezen az amúgy is fehér foltnak mondható területen. (No nem mintha a határozott kijelentõ mód megalapozottság nélkül többre vezetne...sõt.)

Ad 2:
Szerintem abból, hogy a szõlõültetvényekben élesen el tud különülni a fagykárt szenvedett és az ép állomány, nem következik egyenesen, hogy: "...a növények igenis használhatók ilyen vizsgálódásra,...az inverzió és a fagylefolyás tanulmányozására tökéletesen jók". Itt helyben talán igen, de lássuk be: azért egy ültetvény jobbára egységes, többnyire egyezik a fajta, a talaj, a mûvelési mód, még akár az egyedek kora is, ámbár ez utóbbi egy évelõ fás szárú kúszónövény esetében nem túl sarkalatos kérdés egy beállt állományban. Amikor én egy korábbi anyagodra reagálva felhívtam a figyelmet a növényi szubjektivitásra a kiértékelés során, különbözõ települések különbözõ fekvésekben, talajokon növõ különbözõ (...vagy a jó ég tudja milyen) fajtájú, származású, nevelésû növényein, sõt szervein mérted össze a tüneteket. A két eset között van némi eltérés, amit úgy gondolom, nem sportszerû összemosni, s ez még a kisebbik gond. A nagyobbik az, hogy épp az ilyen egyszerûsítésekkel, kevésbé finoman szólva csúsztatásokkal lehet elvenni a kutakodás értelmét, ami pedig neked sem érdeked, a témának meg végképp.

Mindazonáltal remélem, nem veszed rossz néven a fentieket, ám úgy láttam, nem értjük egymást. De hogy legyen valami pozitív kicsengése is az egésznek, a hozzászólásod fennmaradó részében tett bölcs megállapításokkal a legmesszebbmenõkig egyet tudok érteni.

kess:
Ne tessék köszöngetni semmit, csak majd ha itt lesz az ideje. De akkor meg inkább én fogok köszöngetni. Tárgyalás indul!