Agrometeorológia

Bocsánat, a nagy inverziologizálás közepette elfelejtettem válaszolni: nem mértem az ültetvényben, így nem tudom milyen minimumok voltak.
Fagynak nincs nyoma a tetõn, csak a terület alsóbb fekvéseiben minimális mértékben.

Igen, a növények - ahogy már többször is írtad - igencsak " szubjektív hõmérõk ". Rengeteg (nem is annyira) részletkérdés tehetõ még föl, melyeket aztán még tovább lehetne boncolgatni.
Én most szándékosan nem bonyolódtam bele ezekbe, nem akartam elveszni a részletekben, így inkább egy könnyen emészthetõ "bemutató" mellett döntöttem.

"150 m környékén volt a fagyhatár"
Itt rosszul fogalmaztam. Természetesen a szõlõlevél elfagyási határára gondoltam.

"Ezennel felajánlom egy 12 darabos VoltCraft T és RH adatgyûjtõ-flotta szolgálatait a nemes célra."
Huhh...! Nem is tudom, mit mondjak erre a köszönömön kívül.
Mivel ez elég sok megoldandó feladat elé állít, így erre nem tudok neked azonnal választ adni, majd privát csatornán keresztül megbeszéljük a részleteket.

"hogy néhány percnek is döntõ szerepe van e tekintetben"

Ez annyira egyértelmû, hogy a kérdés bennem fel sem tevõdik!
Nem mindegy, az adott növény mennyi ideig áll a kritikus hõmérsékleti érték alatt.
Pl. vegyük egy szõlõlevelet, ami õsszel tegyük fel -1,6 foknál kezd el megfagyni.
Ha a hõmérséklet lassan csökken az éjszaka folyamán, majd napfelkelte elõtt 10 perccel eléri a -1,6 fokot, majd még lemegy -1,8 fokra napfelkelte környékén, lehet, hogy észre sem veszel fagyásnyomot a szõlõlevélen.
A szõlõlevél mellett lévõ meteorológiai állomás pedig -1,8 fokot mért.
Ha ez a szõlõlevél laposabb fekvésben van, és egy olyan éjszakán teszteljük, amikor az adott fekvés az adott légköri viszonyok mellett -1,8 fokot tud kihozni, viszont ez beáll napfelkelte elõtt 3órával, és szerencsétlen levél 3 órán át csücsül a -1,8 fokban, valószínû tönkrefagy.
Az is sokat számít, hogy egy adott éjjelen egy településen mennyi ideig van a hõmérséklet a kritikus érték alatt, mivel a hideglevegõnek fel kell emésztenie az épületek hõtartalékát. Attól függõen fagy meg vagy el pl. egy házfal melletti füge, hogy mennyi ideje marad a kritikus érték alatti hideglevegõnek a házfal közelébe nyomulnia.

Az sem mindegy, hogy egy fagyos éjszaka után napfelkelte után egybõl a növényre tûz-e a nap, vagy sem.
Ha az adott növényünk egy keleti oldalban van, máshogy kell szemlélni, mint a nyugatiban.
Az éjszaka folyamán megfagyott növény, amennyiben nem volt végzetes a fagy, a hirtelen rátûzõ napsütést hõjétõl gyorsan melegszik vissza, ezáltal jobban roncsolódnak a szövetei.
Ez egy nyugati fekvésben, épület nyugati felén, vagy ha valami más növény vet rá árnyékot, lassabb felolvadást biztosít a növénynek, így épebben marad.
A lassabb kiolvadást köd vagy felhõzet is segítheti.
Nyilván ha a halálos küszöböt durván átlépi a növény, abban az esetben olvadhat akárhogy.
Az sem mindegy, a növények milyen telítettségi állapotban vannak, ha esõs idõszakot követõen egy esõs nap után kiderül és fagy, jobban sérülnek a sejtek, mint ha egy szeles, száraz idõjárás után dehidratált növény kap ugyanolyan fagyot.
De!
"Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a képeid egyike-másikán élesen kivehetõ, drámaian határozott választóvonal a károsodott és az ép állomány között."
A drámaian határozott vonal felett nem látsz egy db elfagyott vagy megfagyott szõlõt, alatta pedig egy db élõt sem.
2005 tavaszán elfagyott akácokat filmeztünk errefelé, az egyik MetNet-találkozón le is játszottam a filmet. Akik ott voltak, emlékeznek, hogy az akácvirágzás a dombok bizonyos szintje alatt teljesen hiányzott, felette hibátlan volt.
Sokszor írtad már többek között Te is, hogy a fagyás függ a növény adott állapotától, a talajtól, a korától, meg mindenfélétõl.
Egy többtízhektáros domboldalban lévõ akácosban, vagy egy többhektáros szõlõben van mindenféle állapotú, korú, kondíciójú, különbözõ talajokból táplálkozó növény, mégis az elfagyás teljesem homogén.
A vonal pedig annyira éles, mintha késsel vágták volna el.
A vonal felett nem látsz egy elfagyott akácot sem, alatta pedig egy épet sem.
Ha az akácvirágok (vagy akár a szõlõ esetére is ki lehet vetíteni) között azon az éjszakán lettek volna elõbb felsorolt okok miatt -0,3, -0,5, -0,9, -1,3, -1,7 fokon elfagyó virágok is, akkor a fagyás vonala nem annyira drasztikusan éles lett volna, hanem cikkcakkos, foltos, tehát inhomogén.
De nem így történik.
Szóval a növények igenis használhatók ilyen vizsgálódásra, persze a hõmérõt nem helyettesítik (bár mind a 110 vagy hány omsz mérõ közül is biztosan lehetne találni olyanokat, amik ilyen-olyan okból kifolyólag fél fokkal fölé vagy alámérnek a egyiknek-másiknak), de az inverzió és a fagylefolyás tanulmányozására tökéletesen jók.
Persze csak a korábban leírtak figyelembevétele mellett, és nem úgy, hogy pl. a fehér akác levelének fagytûrését egy kalap alá veszem a településekre ültetett díszakác levelének fagytûrésével. Mivel a két növény levelének fagytûrése jelentõsen különbözik.
Stb, stb.

Hú, ez is pofás kis anyag, elismerésem!

Nagyon egyet tudok érteni abban, hogy hasonló esetekben szinte nem lehet az ember elég körültekintõ a következtetések levonásakor. Rengeteg a ható tényezõ, a változó, sok esetben nüanszokon múlik a fagykármentesség. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a képeid egyike-másikán élesen kivehetõ, drámaian határozott választóvonal a károsodott és az ép állomány között.

Persze az ügy még rengeteg kérdést vet fel, annál is inkább - és ezt Flooval már igen sokszor megvitattuk - mivel növényi indikátorokról van szó, így a fagy léte/hiánya sokszor nem ítélhetõ meg feketén-fehéren. Például tanulmányozta-e már valaki a fagy tartamának szerepét adott növény, illetve növényi rész megfagyása, avagy a fagykár mint legfõbb tünet és indikátor kialakulása szempontjából? Nem lennék meglepve, ha az derülne ki, hogy néhány percnek is döntõ szerepe van e tekintetben. Nagyon kíváncsi lennék ilyen mérési eredményekre. S közben még nem is beszéltünk a növényi "szubjektivitás" többi olvasatáról...

Érdemes lenne egy programot indítani hasonló kérdések boncolgatására, feltárására. Látva a helyszíni felmérésben mutatott alaposságodat és elkötelezettségedet, ha van további ambíció az ügyben való kutakodásra és dokumentációs tevékenységre a részedrõl, ezennel felajánlom egy 12 darabos VoltCraft T és RH adatgyûjtõ-flotta szolgálatait a nemes célra. Áll az alku?

Köszi, egyébként a 2009-es év még jobb példa volt erre. Szavatossága már lejárt, de ettõl még jó példa.
Ilyen minimumok születtek ÉK-en november 2-án (mondhatni olyan szõlõlevélelfagyasztós): Link
-9 ugyan nem volt, de az állomások többsége alacsonyabb minimumot produkált, mint most a napokban.

Az OMSZ állomások közül a legmagasabb minimumot ÉK-en - Szentléleket figyelmen kívül hagyva - ugyan Tarcal mérte (-3,9-et), de annak rendje és módja szerint ott is megfagyott a szõlõ. Nem csak állomási szinten, 124 m -en, hanem a domb tetején, ~ 190 m-en is, (bár ott azért már láthatóan kevésbé volt jelentõs mértékû a fagy).
Miskolc, Avas mindeközben egy kerek -4 fokot hozott. (Eltérõ árnyékolási mód mellett.)
Néhányan már le is vonnák a következtetést, hogy ha az Avason 230 m -en is -4 volt, akkor az adatok alapján kijelenthetõ,h. a "térségben" mindenhol biztosan végzetes fagy volt, 100 és 230 között mindenképpen.

Tarcaltól északra azonban volt ahol 200 m-en ilyen állapotban maradt a szõlõ: Link

A következõ kép kb. 220 m-rõl készült, itt LENT a kevésbé jó fagylefolyás is közrejátszhatott a megsemmisülésben, ettõl följebb, jó fagylefolyás mellett viszont már ilyen volt: (A szõlõbirtok teteje ~ 330 m környékén van. Link Link
Ugyanez a domboldal 2009.november 9-én: Link
2009. november 25-én is zöldellt, sárgállott: Link (És bár többször nem néztem, vélhetõen december 13-14-éig húzhatta, hacsak addig le nem estek a levelek maguktól)
(A domboldal nyugati irányból így fest nyáron: Link )

A tokaji Hétszõlõ (2009. november 12-én) : Link

A Tokaji-hegy délnyugati oldalán mindössze ~ 150 m környékén volt a szõlõlevél elfagyásának határvonala, igen élesen kijelölve azt. A bukkanó mindössze 200 m magas: Link

A déli-délkeleti oldalán lévõ teraszokon pedig 105-110 m is elég volt a lentebb látható állothoz, mindezt úgy, hogy a síkon Sátoraljaújhely -7,4-et, Folyás -7,3-at mért.
2009. november 12-én, 10 nappal késõbb így néztek ki a teraszok (100 m-rõl fotózva).: Link

Csakhogy miképpen vonjunk le messzemenõ következtetéseket napijelentések alapján, térségekre vonatkozóan.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#69580 - 2011-10-18 22:16:14)

Szép, alapos munka! Ráadásul bulvármentes is, amiért külön pirospont jár!
Újabb nagyszerû illusztrációja annak, hogy milyen árnyalt is a kép az ilyen marginálisan fagyos szituációkban a fagy kiterjedésének és mértékének szempontjából. És annak is, hogy mennyire nem az égtájak a fontosak (értsd: ÉK, DNY), pedig hajlamosak vagyunk ezek alapján általánosítani, különösen a -8 fokokat látván-hallván.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#69573 - 2011-10-18 20:45:02)

Ha már agro-nap van.. : Sokat nem szövegelek, a lényeg a (sok) képen van.

Zempléni helyzetjelentés:
Kezdenék egy patakvölggyel: [szõlõk lefagyva, dión nincs levél] Link Link

1.Tarcal:
A tarcali OMSZ állomás (124m) körüli szõlõk: (~120-130m). [megfagyva, megkapva]
Link Link Link Link
Fölfelé már totál épek: Link
Föntrõl, 180-200m-rõl: (lefelé nézve viszonylag elég pontosan kijelölhetõ a fagyhatár) Link Link Link
Pár kép még: Link Link Link

2. Szerencs, 180-200 m-rõl: Link Link Link
paradicsom: Link
160m: Link Link Link
Ugyaninnen lefelé, ahol már látható a barnulás. Link
----
100m, ill. 115m-rõl fotózva: Link Link

Floo a fügeültetvényen az elmúlt 3 napban milyen minimumok voltak?

Tegnap reggel (-3 fok) a fügebokornak nagyon erõs és kellemes illata volt, ahogy megcsípte a fagy. A falhoz közeli levelek nem fagytak le ma reggelre (-4 fok) sem.

Jaaaa, aszittem, hogy tuti befutó lesz, tehát tudsz valamit róla.
De ha csak beválik, akkor lesz tuti befutó, értem

Ha az ember sosem próbálja, akkor saját maga sosem fog bebizonyosodni a tényleges fagytûrésérõl. Nem tudom, hogy hol lakik sajnos az az illetõ.

És most már a naspolyát is lehet lassan szedni mert megcsípte a dér !

A képeket lecseréltem a mai, elsõ õszi fagy alkalmából készített, a felásott kertet is ábrázoló képekre: Link

Tudom hogy nem utóértõ, de ami már a fán is kicsit puhább az bizony idebenn is beérik 1-2 nap alatt, augusztusban is amit behoztam szinte mézédes és locsogós lett 2 nap alatt (ami egyébként a fán is azzá vált volna).

Mindenesetre itt a +22 fokon jobban beérik, mint odakinn a -2 fokon

Na, akkor nevelõapádat kiképezed profi takarónak, összekészíted a takarást, és amikor látod, hogy -20 közelében lehet arrafelé, elõtte odacsörögsz, hogy most kell takarni.

Siheone!
Errõl a dunajról végül is mi derült ki?
Azt láttam, hogy -18,8 fokban elrepedtek az ágai.
Kiderült, hogy a -18,8 fokot ki mérte és hol?

Atyaég! Ez ám a mennyiség! A "dunaj" fajta nagyon jónak tûnik a leírások alapján. Ha beválik, akkor az alföldön tuti befutó lehet.
Link Link

De nevelõapám ott van egész évben

Akkor arra a 2 éjre takarom. Azt láttam hogy jobban bírja a hideget a kivi, mint a füge. Míg a fügék zöme -15 fokig bírja a kivi -20 fokig. Viszont elsõ évesek és ezért védeném jobban. De elég lesz így is csak a novemberi takarás.

Egyébként a paw-paw már lehullajtott, a szibériai mézbotyó élvezi a hideget. A vadcitrom lassan hullajt le.

1. Nem fognak utóérni a fügék, mert a füge nem utóérõ.
2. Ha fogod és simán betakarod úgy, ahogy írtad, az semmit nem használ, nemhogy 4-5 fokot pluszban. A takarás csak akkor ér valamit, ha talaj által tárolt hõt szigeteled el a külvilágtól, és azzal "fûtöd" növényt. Ha jó sûrûn körbetámogatod kukoricaszárral, vagy ha szalmabálából építesz neki takarást, úgy igen, de papírral, nejlonnal bebugyolálni semmi értelme. Sõt, sok esetben nyiffan ki a növény attól, hogy a nagy hõingású napokon a takarás alatt nappal nagyon felmelegszik, éjjel nagyon lehûl, és a nagy hõingás miatt kinyiffan. Be is pállik sokszor. Fõleg a kivinél kell vigyázni ezzel a hõingásos dologgal.
Nehéz dolog ez a takarás, fõleg azért, mert ha belegondolunk, évente csak 1-2 éjszaka lehet olyan, amikor elfagyhat.
4 hónapon rajta kell lennie valaminek, ami szellõzik, de mégis véd, hogy a 4 hónapból 2 éjszakán lássa el a feladatát.
Elég lenne az is, ha csak arra a két éjszakára takarod be, amikor tudod, hogy -20 fok alatt lehet. Na persze Sülysápra kiugrani a -23 fokos éjszaka elõtt takargatni nem jó mulatság.
Szóval nehéz kérdés.

Ma leszedtem az utolsó majdnem érett fügéket, idebenn a melegen még utóérnek, kinn azonban jó eséllyel már fagyni fog.

Sülysápon a kivik lefagytak. Nem tudom takarjam-e õket vagy sem az elsõs évben. Azon gondolkodom, hogy hullámpapírból körbetekerem majd azt nejlonnal körbetekerem és összekötöm. Csak húz rajta vagy 4-5 fokot pluszba.

Csatlakozok, itt is.
A száraz idõjárás lehet az oka.

Nálunk is vannak fák, amire rásült a burok, de fajtafüggõ is, van ami most is magától kifordul, de találni rásülteket is.

Ugyan ez. A fele legalább ilyen.

Szarvas, Nagyszénás, Békéscsaba: A hétvégén összeszedtünk pár zsák diót. Nem tudom, mi történt idén a dióval: Vannak olyan fák, ahol a burok többségében szinte rárothadt a magra, nem szárad ki. Úgy kell kiimádkozni a barnásfekete lekvár burokból. A magbél általában ezeknél is egészséges. Megfõtt, megsült a száraz, meleg idõben? Máshol mi a helyzet?

Nos, véget ért az idei kertszezonunk.
A tavalyi belvízelöntés miatt áldatlan körülményekkel kezdtünk a szezont, ennek ellenére szép lett a vége, itt részleteztem a hozamokat: Link
A kert 110m2-nek talaját tavaly tavasz óta nem tudtuk megmozgatni, így azt kegyetlen körülmények között kellett felásnom, további 70m2 minden õsszel ásódik, maradék fel lett rotációzva.

Alapjáraton készen vagyunk: Link és Link
Az ásott föld széleit be szoktuk szegni, ám az már csak levezetés lesz.
Még a fák törzsét lefestem rezes mészkénlével, majd lemosó-permetezést megejtem, és jöhet a kert munkát pihentetõ Tél.

Biztos azért hívják Mátraalmásnak, mert ott sosem fagy el és szépen terem az alma.

Mézédes, töppedt szõlõk Hatvan-Nagygombosról: Link Link Ilyen kilátásuk van: Link Link Link színesedik: Link

Igazi gyümölcs áradat, irigylem eléggé!
Sok munka van mögötte biztosan, gratulálok a sikereidhez füge ügyben, és csak így tovább!

Csak fejben emlékeztem,a hõmérõkre valami térképrõl az abszolút mínuszos egyhavi vágányon.

Van itt még más is, csak mint tunya Kormányunk vár a kipattanó szikrára. Ez pedig a termálvíz. Fél-3/4 Magyarország egy forró vizes katlan felett van.10-20 év múlva..esetleg olyan üvegpaloták, és sátrak épülnek ahol a talajban üvegszálas csövekben csordogál az opt. hõmis víz,procik keverik be a tápanyagot,öntözést a pára tartamot, napelemek fûtenek bioakksik világítanak éjjel is, egy elképzelt búra alatt termeljük a banánt,kivit,fügét,a magyar paprikát,paradicsomot,a dinnyét.
(
Ma még csak az õse van meg, Józsi bácsi fóliasátra, mechanikus nyitó szellõzõ - öntözõ és hasalj neki palántázó és szedõ - rendszerrel)

Ja megnéztem a cikket, szép jövõkép ez is. Egyklikk:
Link
Szép napot kívánok!

Hihetetlen, a "fagyveszélyes Nógrádban" lévõ Mátraalmás megint megúszta komolyabb fagy nélkül. Tmin -0.4°c lett, összesen 1 óra 15 percig volt 0 fok alatt a hõmérséklet. Többen is kint hagyták még a paradicsomot, valószínûleg nem szenvedtek kárt A közeli Zabar és Szécsény -5 és -6 fok között mért. Kisterenye légvonalban mindössze 7km-re van, az ottani minimum pedig -4.5°c lett. Link

Májusban a környéken mindenütt elfagyott az alma, a negatív hõmérséklet közvetlenül a kötõdést követõen érte a fákat. Itt van egy cikk a Mátra Alma Kft. által elszenvedett károkról: Link A kozárdi Almavölgy fagyzugba telepített intenzív ültetvényein hasonló volt a helyzet, õk egyébként 2003 óta a 3. évben voltak kénytelenek elviselni egy nagyon súlyos fagykárt.

Eközben Mátraalmáson az elmúlt 20 évben gyakorlatilag egyszer sem fagytak el a kerti gyümölcsfák vagy a határban lévõ, ma már sajnos elhanyagolt kisebb zártkertek gyümölcsösei. Idén a 600 méter magasan lévõ helyi almafák szinte roskadoztak a sok terméstõl, és mindezt be is tudták érlelni (a kép még 08.19-én készült): Link

Fel nem tudom fogni, hogy Magyarország gyümölcsültetvényei miért vannak szinte kivétel nélkül sík területen - nagy hõingásokra, és alacsony relatív nedvességre hajlamos homoktalajokon, vagy éppen egy-egy dombvidék fagyzugaiban. Aki Kozárdon 300-400 méter magas dombok közt 160-200 méter közé telepít egy 50 hektáros (!) almaültetvényt, az sem hallott még életében sem kisugárzási inverzióról... A nagy hõingás másik velejárója, az alacsony nappali RH szintén káros hatású: gátolja a gyümölcs növekedését, illetve meleg napokon hozzájárul annak perzselõdéséhez, napégéshez.

Ebben nincs teljesen igazad, a folyók menti ártéren a magas árétri térszínek kiváló adottságokkal rendelkeznek gyümölcstermelési szempontból, relatíve jó fagylefolyású térszínek és nedvességutánpótlás is megoldott. Természetesen õsi ártéri fajtákkal próbálkozva, amelyek jóval ellenállóbbak.

Köszönöm!

Ma leszüreteltem az összes kivit és kákit Link Link Link
A teljes mennyiség Link

Oké, holnap lefotózom és elküldöm. Kérnék egy e-mail címet privátban.

A -8,8 biztosan nem jó a múlt télre, -12,7 fokot mértél múlt december 19-ére virradóra.
Ami szintén nem egy alacsony érték, sõt.
De a 2002/2003-as, a 2004/2005-ös teleken is -20 alatti értékek voltak arrafelé.
Szóval az Alföld nem egy ideális gyümölcstermõ vidék, a téli és a tavaszi fagy okozta terméskiesés nagyon jelentõs.
Aztán ha sok esõ van akkor a belvíz okoz károkat, ha aszály van akkor az.
Gyümölcstermelésre a dombvidékek dombjai a legjobbak.

C. Szilvi!
Lefotózhatnád, elküldhetnéd priviben vagy email-ben, mert én még nem láttam, és holnap sem biztos, hogy fogom.

Az a -20 meglehet, ha jó vastag hó is lenne. A 104 méteres magasság sem kedvez. A sekélyebb városokban; Szatymaz-Csengele- Sándorfalva a fólia sátras zöldség termesztés, paprikázás a divat. De mire ebbõl lenne valami, addig is elõtte egy éves met.megfigyelést kellene tartani.Az elmúlt tél példul nem volt hideg, - 8,8 volt. De elõtte meg -16,7 is.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Földtan (#3783)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Földtan (#3782)

Sõt a ügyesen nézed az újságot még kis falumról is találsz a mostani számban egy kis eldugott cikket.

Kivit lehetne maximum, mert Majsán simán elõfordulhat -20 alatti Tmin.

Különben Kiskunmajsán egy délvidéki beruházás kezdõdne, fõként jövõre. Olasz és megyei, helyi befektetõk akarnak itt a "zsombékos" de szép szikes-homokos talajon sport-centrumot, és wellness- napelemes pihenõ parkot létrehozni.
Az avató kõletétel megvolt, pont egy dagály plusz nyári meleg napon,(26 fok,napos) két hete. Ha esetleg Floo adna tanácsokat, a mediterrán növények IDE telepítésére, az jó volna.
Majd levelezünk, nemcsak hársfát kell ide ültetni, hanem esetleg füge- ligeteket, és vagy Kivi- Káki fákat.
Link

Hát igen, egy elszánt ember Floo, és meg is lesz a gyümölcse.
Ha bezárok 5 óra után, dzsavelek az újságoshoz, veszem a Szabad Fõdet!

Kinyitom a mai Szabad Föld újságot(elõfizetõk vagyunk) és ki néz vissza rám onnan?! Hát a Floo.
És vajon mirõl szól a cikk...hát a fügékrõl.
Lassan sztárember lesz belõle.

Szerintem eltaláltad a bajt, igen csúnyán lesárgultak az ernyõs levelek, tetût nem láttam hanem akkor mint a körténél a levélbolha volt a bûnös!
Amint írtam leöregedett fa volt,lehet hogy célzott visszametszéssel korona alakítással még élhetett volna, de sajnáltam visszavágni azt az ernyõs hajtásokat, meg hát nem permeteztem..

Szia! A hüvelyesek magvai a leghosszabban eltarthatók közé tartanak, a selyemakác még ezek között is rekorder, sok évig megõrzi csíraképességét. Ha nem kel ki, az nem a csíraképesség elvesztése miatt van, hanem mert kemény a maghéja így a víz és a levegõ nem tud átjutni rajta, ezért szokták különbözõ módszerekkel kezelni vetés elõtt, de általában kezelés nélkül is elég jól kel.
Amit Kaszabubu írt, hogy valami kártevõ elkapta az viszont tényleg komoly probléma. Néhány éve van egy új kártevõ, ami csak a selyemakácon van, ez a selyemakác levélbolha. Muszály ellene védekezni, mert nagyon legyengíti és elcsúfítja a fát és a belõle csöpögõ mézharmat is rendkívül kellemetlen. Az utóbbi években sok szenvedõ fát látni országszerte és mintha a faj telepítése is visszaesett volna. Kár, mert nagyon szép fa és a levélbolha megjelenése elõtt gondozás mentes volt. A megoldás felszívódó rovarölõ szerrel permetezés május közepén, kihajtás után, de még virágzás elõtt. Például Actara-val.

Nem is akárhonnan, szerintem már a Kínai Népköztársaság tulajdonában lévõ termálvízbõl kortyolgat

Köszönöm az elismerést, Tõled különösen jól esik. Mint látod azért maradt elég sok levél, ennyi nem is szokott lenni október közepén...
A 40-45 éves tõkék (3 db) a legfiatalabbak. Ezeket is be kell locsolni? Szerintem már termálvizet szív a gyökerük.

Ilyenre gondoltam, nagyon szép szõlõ lugas, a kocsibejárók nélkülözhetetlen kelléke.
Amilyen szegényes esõk voltak a nyáron, javaslom egy kis tápoldatos, és tiszta vizes belocsolást, még a fagyok elõtt, a fiatal tõkéknél pláne.

Értem.

Az. Nekünk csak ez az egy fajta van.

Nagyon jó képek, remélem pár év és én is közölhetek hasonló fotókat..
Egyébkén ez az a fajta szõlõ a képeken amit én is kaptam ma?

Akkor még egy kis szõlõ.
A lugasunk: Link
60 éves szõlõtõke (sajnos már korhadozik): Link
40-45 év körüli tõke: Link
Egy tál csemegeszõlõ: Link
Egy teljesen átlagos fürt (cirka 38 deka): Link

Elnézést a minõségért, mobilos képek...