Meteorológiai esélylatolgatások

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#124360 - 2010-01-10 08:01:41)

Az már nem lehet túl izmos, ha lenne is.
Amennyire egységes a GFS fáklya annyira ellentmindásos viszont a jövõ hét második fele. Minden bizonnyal nem a hõmérséklet miatt, abban viszonylag egységes minden. A csapadék területi és idõbeli elsozlásában visznt elég nagy eltérések lehetnek.
1. eléri-e egyáltalán a szétvert csapadékmezõ az országot.
2. csak a déli és délnyugati megyéket éri el
3. a keleti területekre visszaforog és keleten okot jelentõs csapadékot, nyugat felé csak szórványosat. Mindenesetre ismerjük a keletrõl visszaforgó ciklonokat,a nyomási mezõ ilyen esetben csalóka, tartós csapadékmezõ igen lassú nyugatra tolódás, nyugat felé exponenciálisan csökkenõ csapadékmennyiség.
pl ECM verzió:
Link
Link
Link
Link

Érdekes ez a tartós keleti áramlás, folyamatos viszonylag gyenge mediterrán ciklonokat generál, amolyan toporgó ciklonokat.
Dél felé nem tud elmozdulni Afrika belseje felé
Északon meg keleten ott az a nagy bazi AC.

Ennek a peremhelyzete határozza meg mennyire "engedi" északra ezeket a mini örvényeket.

Az északnyugati irányítás az a havas-olvadós, viszonylag csapadékos, Csehországot radarfigyelõs, a magasabban fekvõ területeken jelentõsebb hótakarót okozó idõjárás, ugye?
Bár kellemes ez a mostani idõ (milyen jó benne futni!), de a hidegpárnának még mindig nagyobb esélyt gondolok (azaz az AC-dominanciát felénk is) Link aztán majd meglátjuk. Határozottan unalmasabb, idõjárási szempontból kevéssé érdekes idõ elõtt állunk (ahol nem csak a havat szeretõ, de a különleges idõjárást kedvelõk is kicsit bánatosabban kelhetnek fel reggel a friss elõrejelzéseket és helyzetképet megtekintve).

Szerencse ide vagy oda - pld. Bécs-Gyõr-Pozsony térségében néhány héten belül immár kétszer mosta le a talajról a med erõs melegszektora a 10-15 cm hótakarót. Na de sebaj, lássuk a jövõt: én két forgatókönyvet látok most reálisnak:
1) az Észak-Európai AC híd egyre erõsebb lesz, végeredményben egy fél-Voejkov helyzetet eredményezve, az így kialakuló keleti-északkeleti áramlásban pedig a közelünkben elhaladó hidegcseppek bármikor okoznak havas meglepetést.
2) A másik az ún. Anarki-féle forgatókönyv: az AC-híd kb. 1 hét múlva középen beroppan, így fokozatosan északnyugati áramlás alakulna ki, gyorsan vonuló frontokkal.
A hõmérséklet mindkét esetben az átlaghoz közel, ill. kevéssel az alatt alakulna, a most még hófosztotta tájak idõvel újra fehér köntösben tetszeleghetnének.
Zonalitás, ezzel együtt jelentõs enyhülés, illetve az északi-sark közeli "Gelida" ránk szakadásának legalább 10-12 napra elõre igen csekély az esélye.

Hogy a télváróknak mekkora hihetetlen nagy szerencséje van ebben a szezonban... ez valami elképesztõ.
A fáklya ameddig ellát elég téliesnek mutatkozik, és belátható idõn belül nem látszik egyértelmû felmelegedés. Ez ennek Link a jó kis anticiklonnak köszönhetõ majd, ami egy eléggé specális blocking helyzetet teremt, ennek segítségével gyakorlatilag "konzerválja" a mérsékelten fagyos levegõt Európa döntõ része felett. Ahogy már elõttem elmondták ebben benne van a peremhelyzet lehetõsége szórványos havazásokkal... és hidegcseppek is jó esélyel hozhatnak kisebb-nagyobb meglepetéseket.

Ezzel párhuzamosan kezd letisztulni, hogy a szokatlanul alacsony szélességekre lehúzódó erõs hidegmagok kezdenek a sarkok környékére visszacsoportosulni, valamint kicsit távolabbi területekre helyezkedhetnek majd, ahonnan nehezebb lesz komolyabb mennyiségû hideget berántani Európába. Ezt a folyamatot erõsíti meg az AO is: Link (némi bizonytalanság természetesen ebben is fennáll, de egyre több tag szór 0 értékek környékére) és kezd 0 környékére simulni a NAO index is.

Ezzel persze nem azt akarom sugallni, hogy nem folytatódik a téli idõ, de a következõ idõszakban komolyabb hidegleszakadástól nem kell tartanunk... és hosszabb távon fennállhat a veszély, hogy északnyugati irányítás kezdõdhessen. Egyelõre viszont stabil tél látszik, és az átmeneti mediterrán ciklon elõoldali déli irányítást stabil északkeleti-keleti irányítás veheti át.

Összefoglalva: Nagyon úgy néz ki, hogy radikális idõjárási ingadozásoktól nem kell tartani (amik makrohelyzetekbõl adódhatnak) és viszonylag unalmas, télies idõjárásra lehet számítani. Még el sem kezdõdött, de már most várom, hogy vége legyen...

A nagy kérdés az, hogy az anticiklon gyengülésével (vagy keletre húzódásával) milyen makroszinoptikus folyamatok indulnak be, ugyanis egyre inkább körvonalazódik, hogy az északkeleti területekrõl hosszabb idõre búcsúzik a "Gelida" (legalábbis olyan szinten, hogy megfelelõ áramlás adódjon hosszútávú ottmaradásához). Ezzel párhuzamosan tõlünk északnyugatra (pontosabban Amerika északkeleti részén) egy újabb hidegmag esélye tünik fel: Link

Ez nekünk kétélû fegyver..., ugyanis valószínûleg ennek köszönhetõen fokozódni fog a ciklonaktivitás a tõlünk északnyugatra lévõ területeken... és egyedül a Kelet-Európai anticiklon erõsségén múlik majd, hogy betör e az északnyugati irányítás hozzánk, esetleg egy komolyabban kiterjedõ anticiklon esetén a ciklonok szorosan a sarkok környékén maradnának és kialakulna egy Vojejkov-tengely, aminek köszönhetõen tovább folyna a hideg levegõ beáramlása északkelet felöl.

Tehát feltünt egy halvány reménysugár a tavaszvárók számára is, és akár egy olyan helyzet is kialakulhat a jövõben, ami átlag feletti hõmérsékleteket okozhat. Sajnos viszont nagyobb esély mutatkozik arra, hogy a hidegebb verzió fog bejönni, de a remény hal meg utoljára.

A NAO és AO indexeket figyelembe véve lezárult egy "ciklus" (nem véletlenül van idézõjelben). A Vojejkov-tengely esélyétõl eltekintve jelen pillanatban nem látok olyan scenáriót, ami komolyabb magassági hideget rántana le január második felének végéig. Kivéve ezt a verziót: Link Az utóbbi idõszakhoz képest kevésbé csapadékos idõjárásra számítok. Viszont, északkeleti beáramlás esetén egy szerencsés ciklongenezis komoly hóproblémát is okozhatna, de valljuk be nem a legvalószínûbb verzió.

Egyetértek, megelõztél.
A met.társalgóban már jellemeztem a hivatalos középtávút, az ma peremhelyzetet vár, kistérségi havazásokkal (ezek egyike a kedvenc idõjárási helyzeteimnek).
Az Ac pontos helyzete még nem ismert, nekünk 100km ide-oda tolódás is nagy mértékben más és más helyzetet eredményez.

Igen, valószínû, a hidegpárna a jövõ hét második felétõl. De csak valószínû, mert még mindig nem biztos a dolog. Most az AC helyzete fogja meghatározni az egészet. Ha tõlünk északra alakul ki akkor keleti áramlással szép sunnyogva áramlik a lábas hideg be, ez a verzió is fent áll. Akkor bizony a hófelszín felett kemény éjszaki fagyok lesznek, és mivel ez száraz hideget jelent ezért így nincs sok esély a hidegpárnára. Ilyenkor a peremen kialakulhatnak hózáporok, kisebb havazások is.
A másik variáció ha a mediterrán ciklon közelebb jön akkor ismét egy csapadékosabb jövõ hét vége elé nézhetünk esetleg nagyobb mennyiségû hóval is, majd ez beránthatja a hideget, de itt is az AC helyzete dönti el, hogy mi lesz.
A harmadik variáció, hogy fölénk telepedik az AC és bizony itt is a hidegpárna a jövõ hét második felétõl éjjel-nappali fagyokkal.
A negyedik variáció, hogy az AC elhelyezkedés kint lesz az óceánon és akkor megkapjuk az igen hideg levegõt, igaz ez sokkal dinamikusabban fog jelentkezni mint az elsõ variációban felvázoltak.
Majd meglátjuk mi lesz, egy biztos, szép téli idõ folytatódik.

Ige, végülis ha belegondolunk, az erõs zonalitás is okozhat forró nyarakat Magyarországon, mivel felhúzza az afrikai meleget... ezért szép és nehéz hazánk idõjárását jellemezni, mert ennyire sok faktor befolyásolja

Bátorkodnék itt felvetni a kérdést: Szerintetek lesz hidegpárna stabil 0 alatti T2m-ekkel? Link Link Link Link de Link de a 925 hepás szél nem lesz végig jellemzõ. Szerintem esélyes, pár derült nap után. Csak a szél legyen kevesebb a jelenleg elõrejelzettnél. Link
Miért "szeretem" én ezt az idõt? Befagynak tavaink

Ott lehet, itt viszont kevésbé, mint régebben. Ha olyan nyarak lennének, mint régebben, akkor a korábbi, néhány hozzászólással ezelõtt belinkelt szegedi összegzésem végeredménye nem lehetett volna az, hogy az elmúlt 8-10 évben többfokkal magasabb maximumátlag volt, mint az azt megelõzõ évtizedekben.

Ezt tudom, csak ha megnézed, teljesen másról beszéltem

Floo: a tavaly nyár minimum 2/3-a zonalitás volt. Egyedül június elsõ 2-3 hete nem volt az, amúgy itt végig ciklonok voltak. Ki is voltam rendesen, minden nap fújt/esett... A 2008-as és 2007-es nyarak pedig teljesen végig zonálisak voltak. Gyakorlatilag nem volt nyár itt.

Én a "téli szünetben", amikor otthon voltam, BAZ nyugati részén találtam olyan területet, ahol a 40 mm esõ után is majdnem összefüggõ volt a hótakaró. Pedig a környéken mindenhol volt 10 fok fölötti Tmax. Ne kérdezd, hogy lehet, én sem értettem.

Jaja pont azt néztem én is.
Elég biztos gát lenne az köztünk és a hidegmagok között.
Bár ezek a gátak a folyószabályozásoknál is veszélyesek. Ha egyszer átszakadnak, akkor sokkal nagyobb erõvel zúdul ránk a cucc. Lehet a hideg is csak jobban felhalmozódik így...

Szerintetek mennyire esélyes, hogy az az anticiklon, ami eddig úgy tûnt, leforgatja a hidegmagot, most pont az zárja el az útját Link Link ?

Nem a hõmérséklet a kulcs Link
Link

Én nem tartom kizártnak, hogy itt még maradjon a hóból, 3-4 cm van még, 1°C körüli T, eléggé tömör már, ez nem fog olyan könnyen eltûnni.

A mai csapadékot sehol sem éli túl a hó. Foltok maradhatnak, de összefüggõ nem.

Mint ahogy történik ez évek óta, mivel nyári zonalitás teljesen eltûnt. Persze nem úgy értem, hogy egész nyáron esnie kéne az esõnek +15 fokban, nade: Link

A kulcs gondolom a hófelszínben van. Ahol van kisebb-nagyobb hófelszín és az átvészeli ezt a pár napot, vagy esetleg Hétõfn a visszakanyarodásból tud esni néhány centiméter, az bizony elég komoly lehûlést eredményezne! A modellek valószínûleg nem számolnak a hófelszín okozta kisugárzással.

A zonalitás télen fûti, nyáron viszont hûti a kontinenst. Ha nem lenne nyáron zonalitás - akkor szerintem sokkal jobban fel tudna melegedni Európa nagy része.

Én a hosszútávú elõrejelzésbe azért nem írnék 0--5°C-okat jövõ héten maximumnak, de fõleg nem -14°C-ot minimumnak. A modellek egyre melegítik ezt a "lehûlést".

Köszi, a 60-as évekkel meg ezekkel együtt (huhh, jó sok adat ) tényleg lehet kezdeni valamit.

Szép estét!

Érdekes megfigyelni, hogy a gfs-ens az anticiklon meleg levegõjét mennyire "magabiztosan" hozza be a kontinensre, míg körülötte északon a hidegmagok elhelyezkedése már korán bizonytalanná válik:
72h: Link Link
144h: Link Link
168h-nél a bizonytalanság "belemászik" az AC-be: Link Link Link Link 192h-nál 1-2 tagon elindul a hideg kicsit dél felé, ill. innentõl kezdve kezdi a tagok némelyike összeomlasztani az AC-t (egyszerûen kihûl benne a levegõ). Fáklyák az érintett területrõl (talán nem olyan látványosak):
Stockholm:
Link
Link

Egyszóval durván 200h-ig szerintem állandósuló idõjárás lehet itt nálunk, inkább az AC hatása érvényesülhet, idõnként idetévedõ kisebb csapadékhullámokkal (csak a gfs-ens mostani 12Z alapján, ha netán orsc lenne, akkor nem szóltam, de nem volt idõm mostanában nézegetni). Addig azt lehet érdemes figyelni, hogy a hidegmagok hogyan helyezkednek, mozgolódnak. Ahogy a tagok összeomlasztották az AC-t, onnantól a legkülönbözõbb lehetõségek merülnek fel: 264h: Link

Nem tudom, segítek-e a kutakodásban, pl. az alábbi oldal megtekintésének ajánlásával, és persze innét sok írányba is tovább lehet menni. Nagyon sok szabadon hozzáférhetõ éghajlati megfigyelés, és adatsor található meg az oldalakon.
Kiindulásként akkor:
Link

Huhh, jó távoli idõpont, gondolok itt fõként az esetleges feljegyzések hozzáférhetõségére. Az angolok arról beszélnek, hogy kb. 30 éve volt ilyen utoljára. Tehát valamikor a 70-es évek végén, 80-as évek elején is lehetne keresni. Ha lesz idõm, kutakodok egy kicsit.

Esetleg 1962/63 tele ideális évjárat lehet e célból...

Az óceánok globális idõjárásbefolyásoló hatását tekinte nem kizárt, hogy komoly hatással lesz. Vissza kéne keresni hasonló helyzetet és kihatásukat, és egybevetni a mostani felállással.

Azon gondolkodom, milyen hatással lehet a nyárra majd az, hogy most az óceán igen rendesen lehûl, ahogy nem gyakran szokott... mert amíg a szem ellát, nem nagyon akar visszaállni a zonalitás. Errõl mit gondoltok?
Nekem egybõl a viharos, szeles tavasz jut eszembe elsõ körben, gyakori "böjti szelek"-kel, azaz heves Ény-i, hózáporos betörésekkel. Egyéb tipp? Kihathat a nyárra is esetleg?

Javaslom, hogy a Golf-Labrador témakört inkább folytassuk az éghajlatváltozás fórumban. Donnie ott egy rettentõ érdekes linkkel is elõállt.

Sajnos lemaradtam a Golf-áramlattal kapcsolatos fejtegetésekrõl, de logikusnak tûnt a kapcsolat...

...és ilyen elõzmények után bizony a mélyen "lekószáló" görbékre is megvan az esély ...

Írtam az éghajlatváltozás fórumba. A Golf idén jelentõsen elkanyarodott nyugat felé, nem is érinti Európát, hanem majdnem Labrador felé megy. Mi a vélemény errõl?

Nem változott azóta semmi, ugyanúgy óriási energiát tart vissza a Labrador-áram és órási energiák szakadnak le a Hatteras fok körüli erõs meleg-gyûrûkben ( Link ).
Ez nem jelenti automatikusan a Golf-gyengülését, mindenesetre érdekes a kontinens nyugati részén az évtizedek óta nem látott, tartósan fennálló hideg.
Ez a hideg hozzánk is ellátogat a jövõ héttel, elég bizarr a fáklya: Link

Illetve Usrin írt pár napja a Golf-ról a fülföldi fórumban Link

Errõl pedig hetekkel ezelõtt sokat írt Snowhunter barátom. Nem tudom, hogy azóta figyelte-e a fejleményeket? A lehetséges okok között lehet! (hiszen amióta élek, én még nem hallottam arról, hogy a Brit-partoknál bárhol is jegesedett volna a tenger...)

Nekem a nyugat-európai hidegrõl, ill. a zonalitás hiányáról a Golf-áramlat jutott eszembe... Mintha kevesebb hõt szállítana, mint szokott.
Lehetséges?
Én sem tartok valószínûnek tartós zonalitást, sokkal reálisabb a hideg folytatás.

Bizony, az Ünnepek elõtti hideg csak bemelegítés lehet. A sarkköri hidegbázis stabilan masszív, és körvonalazódóban az azt lerántani képes, tartós blocking, aminek kísérõjelenségei még látóhatár mentén lebegnek. Azaz a következõ hetek a kemény tél jegyében telhetnek.

A társalgó után ide is beillesztem (csak úgy gondolat ébresztõnek):

Gondolkoztatok már azon, hogy milyen következményei lehetnek (fõként) a január végi és februári idõjárásra a mostani nyugat-európai és brit kemény téli idõnek? Mert ember emlékezet óta nem volt ilyen kemény, fagyos, havas tél arrafelé! Az Északi-tenger is már csak 4-5 fokos! Lassan befagy a Balti-tenger. De honnan jöhetne oda enyhe levegõ? Nyugatról?

Már most is csak dél, vagy délkelet felõl tud enyhe levegõ érkezni. (mint hazánk fölé a következõ 1-2 napon)

Már egy ún. "kvázi zonalitás" sem lesz rossz ilyen elõzmények után. nevet

Szerintem ez a tél még közel sem lefutott!

Csodának kell történnie, hogy ezt a telet megússzuk katasztrófális hideg nélkül, gondolok itt kiterjedt területeken -25 fok alatti hõmérsékletekre, mert az a hidegmag ott északon csak nem akar megszûnni, és elõbb-utóbb megint ránkszakad. És ha havat is talál, akkor szétfagyunk.

Igen, az általad belinkelt hideg ott tõlünk északkeletre attól függõen tud ide lezúgni, hogy a nyugatról jövõ korábbi Amcsi ciklon maradványa vagy átalakult változata Link mennyire tudja benyomni az Ac-t Link , ami útját állhatja a hidegnek, vagy maga az atlanti ciklon vissza tudja-e tartani a hideget Link Link

Nekem tulajdonképpen ilyen hepa mellett: Link mindegy, hogy Amerikában mekkora Északi-sark lesz. Nálunk eleinte napos hideg, aztán hidegpárna a magasban is alacsony T850-nel lesz. A T850 várható értéke pedig: Link a helyén lesz. Lent - ez pedig befagyott tavakat és élezendõ korikat jelent. Az már kérdéses, hogy ennyitõl egy Balaton esetleg be tud-e fagyni. Ha a hidegpárna tartósabb lenne, akkor szerintem igen. Bár tavaly nem volt elég, de akkor hideg sem volt a hideg párna alatt...

Olyannyira beköszönt a tavasz,hogy vasárnaptól,amíg a GFS ellát,igazi téli idõ lesz. Az elõrejelzett idõszak vége felé közel kerülhet hozzánk az újabb Gelida. Link

Nem!
Ha Amerikára rászakad az északi sark, akkor blokkoló Ac hiányában ez megenyhíti Európát, viszont ha ez nincs, akkor a beenyhülés nyilván nem. Ha hidegleszakadás után enyhül be, akkor a hidegleszakadás által keltett hullám a tengeren ide elérve nyugatiassá változtatja az áramlást, ha nem blokkolja semmi az óceánt. Ha nem enyhül be utána, akkor nyilván az újabb hidegleszakadások fenntarthatják ezt a "motort". És nyilván idõ kell, amire az ideér.
Léptessed végig a 850-es hõmérsékletet Link

Tehát a Floo elmélet szerint, mindegy hogy Amerikára rászakad az északi sark vagy beenyhül rendesen dél felõl, mindkét esetben Európában beköszönt a tavasz..

Igen, a hidegleszakadást követõen mögötte beenyhül, ami annyiban lehet hatással ránk, hogy ha az e hét második felében leszakadó hideg után jönne a következõ, akkor az további nyomást gyakorolna Európára, így csak a most következõ leszakadás enyhülése feszülhet neki a brit-skandináv Ac által leforgatott hidegnek.